Időállapot: közlönyállapot (2019.IV.11.)

2019. évi XXXIV. törvény - az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról 3/3. oldal

f) 145. § (4) bekezdésében a „valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére” szövegrész helyébe a „továbbá az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére” szöveg

lép.

108. § Hatályát veszti az Ogytv.

a) 54. § (4) és (5) bekezdése,

b) 133. § (2a) és (2b) bekezdése.

55. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

109. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) A személyszállítási közszolgáltatást végző szolgáltató és az e szolgáltatás nyújtásához igénybe vett közlekedésszervező, vasút-, trolibusz-, autóbusz-, hajóállomás vagy megállóhely, kikötő üzemeltetője, valamint a 22. § (4a) bekezdése szerint működtetett közösségi kerékpáros rendszer vagy közösségi autóbérlő rendszer üzemeltetője (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) az e szolgáltatással összefüggésben a járműveinek, a területén található berendezéseknek, eszközöknek, az utasoknak, valamint a szolgáltató munkavállalói és megbízottai életének, személyének, testi épségének és a nemzeti vagyon védelme céljából elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül kizárólag a (2)-(12) bekezdésben meghatározott feltételekkel folytathat megfigyelést, készíthet rögzített képfelvételt és kezelheti a rögzített képfelvételeket.

(2) Szolgáltató az (1) bekezdés szerinti képfelvételt a tulajdonában vagy jogszerű használatában álló területen, a közforgalom számára nyitva álló helyen, a vasúti pályahálózaton, személyszállítási szolgáltatás céljára alkalmazott járművein, valamint a jegy- és bérletértékesítő berendezéseken készíthet.

(3) Szolgáltató az (1) bekezdés szerinti elektronikus biztonságtechnikai rendszer alkalmazásáról köteles - a vakok és gyengénlátók, valamint idegen nyelvűek számára is értelmezhető módon - figyelemfelhívó jelzést, továbbá a személyes adatok kezeléséről tájékoztatást elhelyezni

a) a vasút-, hajó-, trolibusz- és az autóbusz-állomás és megállóhely bejáratánál,

b) a személyszállító vasúti járműre, hajóra, trolibuszra és az autóbuszra való felszállásra szolgáló peronoknál,

c) a személyszállító vasúti járművön, hajón, trolibuszon és az autóbuszon,

d) közösségi kerékpár gyűjtőállomásán,

e) a jegy- és bérletértékesítő berendezésen, valamint

f) a közösségi autóbérlő rendszer személygépkocsijának belső terében.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott hely a tájékoztatás elhelyezésére nem alkalmas, a tájékoztatást a vasúti pályaudvaron, autóbusz-állomáson, a szolgáltató Üzletszabályzatában és honlapján kell hozzáférhetővé tenni.

(5) Képfelvétel nem készíthető olyan helyen, ahol az az emberi méltóságot sértheti, így különösen mosdóban, illemhelyen.

(6) A képfelvételt a rögzítéstől számított 16. napon törölni kell, ha annak felhasználására bírósági vagy hatósági eljárásban nem kerül sor.

(7) Akinek jogát vagy jogos érdekét a képfelvétel érinti, jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a felvételt annak kezelője ne törölje a (6) bekezdésben meghatározottak szerint.

(8) Megkeresés esetén a képfelvételt haladéktalanul meg kell küldeni a bíróság vagy hatóság részére.

(9) Ha a (7) bekezdés szerinti kérelmet nyújtottak be, és az azt követő 30 napon belül a (8) bekezdés szerinti megkeresés nem érkezik a szolgáltatóhoz, a felvételt törölni kell.

(10) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott célból készített képfelvételt felhasználhatja

a) a szolgáltatását igénybe vevő személyeket,

b) a működtetésében lévő berendezések használóit,

c) a szolgáltató munkavállalóit, megbízottjait,

d) a kezelésében lévő területeken tartózkodó személyeket, illetve poggyászaikat, és

e) a járműveket, berendezéseket és felszereléseket

ért balesetek, káresetek körülményeinek, továbbá a szolgáltatónál tett panaszbejelentések kivizsgálásához.

(11) A (10) bekezdés szerinti vizsgálat időtartamával, de legfeljebb 45 nappal a (6) bekezdésben meghatározott időtartam meghosszabbodik.

(12) A vizsgálat során felhasznált képfelvételt a vizsgálat és az annak eredményeként tett intézkedések, illetve bírósági vagy hatósági eljárás esetén az azt lezáró határozat jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását követő 15. napon törölni kell.”

(2) Az Sztv. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vasúti társaság, valamint a vasúti dolgozók menetkedvezményeiről szóló jogszabályban meghatározott kedvezményre jogosultak munkáltatója (e § alkalmazásában a továbbiakban: munkáltató) az (1) bekezdés szerinti menetkedvezményre jogosult (5) bekezdésben meghatározott adatait kezeli.”

(3) Az Sztv. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A menetkedvezményre jogosultság biztosítása céljából menetkedvezményt biztosító országos, regionális vagy elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vasúti társaság az utazási kedvezményre jogosult munkavállaló, kormánytisztviselő, állami tisztviselő, köztisztviselő, közalkalmazott, rendvédelmi igazgatási alkalmazott, honvédelmi alkalmazott, nyugdíjas, valamint ezek igényjogosult hozzátartozója (5) bekezdésben meghatározott adatait a menetkedvezményre jogosultság megszűnését követő 5 évig kezeli.”

110. § Hatályát veszti az Sztv.

a) 37. § (7) és (8) bekezdése,

b) 49. § (1) bekezdés j) pontjában az „a 7. § (2)-(4) bekezdésében,” szövegrész.

56. A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítása

111. § A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tpftv.) 26. § (2) bekezdés b) pontjában az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseinek” szövegrész helyébe az „a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások” szöveg lép.

112. § Hatályát veszti a Tpftv. 25. § (2) bekezdésében az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti” szövegrész.

57. A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény módosítása

113. § Hatályát veszti a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény 89. § (6) bekezdése.

58. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása

114. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 13. §-ában az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásoknak” szöveg lép.

59. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

115. § (1) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Posta tv.) 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. § (1) Az egyetemes postai szolgáltató a 6. §-ban meghatározott kötelezettsége ellátása céljából az egyetemes postai szolgáltatási szerződés teljesítéséhez, a teljesítés elszámolásához, igazolásához és utólagos ellenőrzéséhez szükséges személyes adatokat az 55. § (7) bekezdésben meghatározott ideig kezeli.

(2) Az egyetemes postai szolgáltatás teljesítése nem tehető függővé olyan személyes vagy más adat megadásától, vagy olyan célú adatkezeléshez való hozzájáruló nyilatkozat megtételétől, amely a postai szolgáltatás feladó által igényelt tartalmú elvégzéséhez nem szükséges.”

(2) A Posta tv. 55. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A postai szolgáltató az adatkezelése során a postai szolgáltatási szerződés teljesítéséhez, a teljesítés elszámolásához, igazolásához és utólagos ellenőrzéséhez szükséges adatokat a postai küldemény feladását követő naptári év utolsó napjáig köteles megőrizni.”

60. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása

116. § Hatályát veszti a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 34. § (3) bekezdésében a „22. §-a” szövegrész.

61. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

117. § (1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Htv.) 32/A. § (5) és (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A Koordináló szerv térítésmentesen jogosult az elszámolási, számlázási, és kintlevőség-kezelési feladatkörében a 38. § (3) bekezdésében meghatározott személyes adatok körére kiterjedő eseti és csoportos adatszolgáltatást kérni a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerveitől.

(5a) A közszolgáltató a 38. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat az általa ellátandó hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását, illetve jogszabályban foglalt kötelezettségei teljesítését követő 5 évig kezeli.”

(2) A Htv. 69/B. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A járulékfizetésre kötelezett mindenki számára jól látható helyen és olvashatóan figyelemfelhívó jelzést és tájékoztatást helyez el)

e) az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezésekről.”

118. § A Htv.

a) 32/A. § (4) bekezdésében a „kezelheti, és részére átadhatók” szövegrész helyébe az „az elszámolási, számlázási, és kintlévőség-kezelési feladatai befejezését követő 5 évig kezeli a részére átadott,” szöveg, az „adatok” szövegrész helyébe az „adatot” szöveg,

b) 38. § (3) bekezdésében a „gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a Koordináló szerv felhívására a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, továbbá, ha elektronikus kézbesítési cím közhiteles nyilvántartásban történő szerepeltetése számára kötelező, úgy elektronikus kézbesítési címét, a természetes személy ingatlanhasználó a személyes adatai közül” szövegrész helyébe a „32/A. §-ban meghatározott állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátása érdekében a Koordináló szerv felhívására a gazdálkodó szervezet a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, elektronikus kézbesítési címét, a természetes személy ingatlanhasználó” szöveg,

c) 65. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „tarthatja nyilván” szövegrész helyébe a „kezeli” szöveg

lép.

119. § Hatályát veszti a Htv. 69/C. § (1) és (2) bekezdése.

62. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása

120. § (1) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr.) 12. alcíme a következő 31/B. §-sal egészül ki:

„31/B. § (1) A hatóság elektronikus rendszert üzemeltet, amelyben a (2) bekezdésben meghatározott adatokat - létesítményenként ÜHG azonosító alkalmazásával - kezeli a végzett tevékenység megszűnését, megszüntetését követő 30 évig, az alábbi célok érdekében:

a) az üvegházhatású gázokkal végzett tevékenységére vonatkozó jogok és kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése,

b) regisztrációs, nyilvántartási, valamint adatszolgáltatási, jelentéstételi és tájékoztatási kötelezettségek teljesítése,

c) az üvegházhatású gázokkal végzett tevékenységgel kapcsolatos fizetési kötelezettségek megállapítása, ellenőrzése.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az elektronikus rendszerben a hatóság kezeli a következő adatokat:

a) természetes személy esetében:

aa) név,

ab) beosztás,

ac) telefonszám, e-mail cím;

b) gazdasági társaság, egyéb szerv vagy szervezet esetében:

ba) név,

bb) székhely,

bc) cégjegyzékszám, ennek hiányában egyéb - az azonosítást szolgáló nyilvántartási szám,

bd) adószám,

be) környezetvédelmi ügyfél jel (KÜJ szám),

bf) levelezési cím,

bg) számlázási cím,

bh) fizetési számla szám;

c) létesítmény esetében:

ca) megnevezés,

cb) a levelezési cím, ha az nem egyezik az üzemeltetőével,

cc) környezetvédelmi területi jel (KTJ szám),

cd) egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező környezetvédelmi objektum egyedi környezetvédelmi azonosító szám (KTJ IPPC létesítmény szám),

ce) egységes környezethasználati engedély (EKHE) kód,

cf) Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás (E-PRTR) kód;

cg) ÜHG azonosító;

d) a hatóság a)-c) ponttal összefüggő rendelkezései vonatkozásában:

da) hatósági döntés iktatószáma,

db) végleges döntéssel kiszabott bírság összege, megfizetésének ténye, behajtás állapota,

dc) a bírság kiszabása mellőzésének ténye, a figyelmeztetés ténye,

dd) a számlavezetési és felügyeleti díj összege és megfizetésének ténye, behajtás állapota; továbbá

e) minden egyéb olyan adatot, amelynek szolgáltatására az ÜHG azonosítóval rendelkező üzemeltető a vonatkozó hazai és európai uniós jogszabályban foglalt rendelkezés szerint köteles.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott elektronikus rendszer hatósági nyilvántartás, amely a létesítmények üvegházhatású gázokkal kapcsolatos kibocsátásaira vonatkozó adatokat közhitelesen tartalmazza.

(4) A nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az érintettek kötelesek a hatóságnak a változást követő 15 napon belül bejelenteni. A változásbejelentési kötelezettségeket a hatóság által az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon kell teljesíteni.”

(2) Az Ügkr. 39. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

w) a 31/B. § szerinti elektronikus nyilvántartás vezetésére, a regisztrációra, az adatszolgáltatásra, a jelentéstételre vonatkozó részletes szabályokat, és a megszegésük esetén alkalmazandó jogkövetkezmények részletes szabályait”

(rendeletben állapítsa meg.)

63. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítása

121. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 5/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5/G. § (1) A Hivatal a védett adatot más hatóságnak vagy szervnek jogszabályban meghatározott együttműködés keretében átadja.

(2) A Hivatal törvény által meghatározott feladat- és hatáskörében a természetes személy ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosítása céljából a természetes személyazonosító adatai mellett a természetes személy ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője

a) lakcímét,

b) az eljárásban kapcsolattartási módként választott elérhetőségét, valamint

c) törvényben vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendeletében meghatározott személyes adatait

az eljárás végleges döntéssel történő befejezését vagy az ügy lezárását követő 5 évig kezeli.

(3) A Hivatal a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 4. § (1) bekezdés g) pontjában, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 159. § (5) bekezdés 4. pontjában, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 127. § ly) pontjában, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 5. § (2) bekezdésében foglalt feladata ellátásához az engedélyestől, valamint a víziközmű-szolgáltatótól adatot kérhet, és legfeljebb 12 hónapig kezeli a felhasználó nevét, a felhasználó által kapcsolattartási módként választott elérhetőségét, a felhasználási hely adatait, valamint az ügyfélszolgálat felhasználó általi felkeresésének idejére, céljára és módjára vonatkozó adatokat. Ha a Hivatal a feladat ellátásához közreműködőként adatfeldolgozót vesz igénybe, akkor az adatfeldolgozó személyére vonatkozó információkat a Hivatal honlapján közzéteszi.”

64. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása

122. § Hatályát veszti az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 15. § (10) bekezdésében az „az információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló törvény,” szövegrész.

65. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosítása

123. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 1. § (1) bekezdés

a) 14a. pontjában az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Infotv.)” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben” szöveg,

b) 32a. pontjában az „az Infotv. szerinti személyes adat, különleges adat” szövegrész helyébe az „a személyes adat” szöveg

lép.

66. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

124. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 14/A. §

a) (1) bekezdésében az „adatai kezelésére vonatkozó, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti tájékoztatásra” szövegrész helyébe az „adataihoz való hozzáférésre” szöveg,

b) (2) bekezdésében az „érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint megillető tájékoztatásból” szövegrész helyébe az „érintettnek” szöveg,

c) (4) bekezdésében az „annak megjelölésével, hogy a tájékoztatás mellőzésére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény mely rendelkezése alapján került sor” szövegrész helyébe a „kivéve, ha az indokolás a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott valamely érdek érvényesülését veszélyezteti” szöveg,

d) (6) bekezdésében a „törvényi rendelkezések” szövegrész helyébe az „előírások” szöveg

lép.

67. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

125. § Hatályát veszti a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény

a) 57. § (6) bekezdése,

b) 104. § (2) bekezdés g) pontjában az „Infotv. 5. § (2) bekezdés a) pont szerinti” szövegrész.

68. A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény módosítása

126. § (1) A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Pkbtv.) 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) A foglalkoztatói szervezet - jogszerű és prudens működése érdekében - a jogszabályok, valamint a 13. § szerinti magatartási szabályok megsértésének bejelentésére visszaélés-bejelentési rendszert (a továbbiakban: bejelentési rendszer) hozhat létre, amelynek keretei között a munkáltató munkavállalói, valamint a foglalkoztatói szervezettel szerződéses viszonyban álló, vagy olyan személyek tehetnek bejelentést, akiknek a bejelentés megtételéhez vagy a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslásához vagy megszüntetéséhez méltányolható jogos érdekük fűződik (a továbbiakban: bejelentő).

(2) A bejelentési rendszer működésére, valamint a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra vonatkozóan a foglalkoztatói szervezet honlapján magyar nyelvű, részletes tájékoztatást tesz közzé.

(3) A foglalkoztatói szervezet a bejelentési rendszer keretei között

a) a bejelentőnek és

b) annak a személynek,

ba) akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, vagy

bb) aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet [a továbbiakban a ba) és bb) alpont együtt: a bejelentésben érintett személy]

a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatait - ideértve a különleges adatokat és a bűnügyi személyes adatokat is - kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelheti és a bejelentővédelmi ügyvéd, illetve a bejelentés kivizsgálásában közreműködő külső szervezet részére továbbíthatja.

(4) A bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok közül haladéktalanul törölni kell a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó személyes adatokat.

(5) A bejelentési rendszer keretei között kezelt személyes adatok kezelésére a 3. § (3) bekezdésében és - a bejelentőre vonatkozó adatok tekintetében - a 3. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(6) A bejelentés megtételekor a bejelentőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a bejelentést jóhiszeműen teszi olyan körülményekről, amelyekről tudomása van, vagy kellő alappal feltételezi, hogy azok valósak. Jogi személy bejelentő a bejelentés megtételekor köteles megadni székhelyét és a bejelentést benyújtó törvényes képviselőjének nevét. A bejelentő figyelmét fel kell hívni a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát - ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja - a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezelik.”

(2) A Pkbtv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok más államba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a bejelentésre vonatkozó, e törvényben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén kerülhet sor.”

(3) A Pkbtv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bejelentést a foglalkoztatói szervezet az általa meghatározott eljárásrendben kivizsgálja és a bejelentőt a vizsgálat eredményéről, valamint a megtett intézkedésekről tájékoztatja.”

(4) A Pkbtv. 16. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A bejelentések fogadásával vagy kivizsgálásával szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd, a bejelentések kivizsgálásában való közreműködéssel bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet is megbízható.

(1b) A bejelentés vizsgálata mellőzhető, ha

a) a bejelentő a bejelentést személyazonosságának felfedése nélkül tette meg,

b) a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés,

c) a bejelentést a sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított hat hónap elteltét követően tette meg a bejelentő,

d) a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.”

(5) A Pkbtv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kell kivizsgálni, amely határidőtől - név nélküli vagy azonosíthatatlan bejelentő által megtett bejelentés kivételével - csak különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet eltérni. A vizsgálat időtartama a három hónapot nem haladhatja meg.”

(6) A Pkbtv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami és helyi önkormányzati szervnek nem minősülő jogi személy (a továbbiakban: megbízó) a tevékenységével összefüggő bejelentések fogadásával és kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására ügyvéddel megbízási szerződést köthet bejelentővédelmi ügyvédi tevékenység folytatására. A bejelentővédelmi ügyvéd tevékenysége szempontjából minden olyan jelzés bejelentésnek tekintendő, amely olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a megbízó jogi vagy jogszabályba nem ütköző üzleti érdekét, vagy a megbízó tevékenységével kapcsolatos jogszabálysértés, a közbiztonság, a közegészség vagy a környezet veszélyeztetésének megszüntetését szolgálja.”

127. § A Pkbtv.

a) 15. § (2) bekezdésében a „kivizsgálás” szövegrész helyébe a „vizsgálat” szöveg,

b) 15. § (3) bekezdésében a „rá vonatkozó bejelentésről, az Infotv. alapján” szövegrész helyébe a „bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt” szöveg,

c) 15. § (3) bekezdésében az „érintett a” szövegrész helyébe az „érintett személy a” szöveg,

d) 16. § (6) bekezdésében a „bejelentő személlyel” szövegrész helyébe a „bejelentővel” szöveg,

e) 16. § (6) bekezdésében a „munkáltatói bejelentési rendszerben” szövegrész helyébe a „bejelentési rendszer keretei között” szöveg,

f) 17. § (4) bekezdésében az „az ügyvédnek 15” szövegrész helyébe az „a bejelentővédelmi ügyvédnek tizenöt” szöveg,

g) 18. § (1) bekezdés a) pontjában a „megbízója” szövegrész helyébe a „megbízó” szöveg,

h) 18. § (1) bekezdés e) pontjában a „megbízó jogi személy” szövegrész helyébe a „megbízó” szöveg,

i) 18. § (2) bekezdésében az „az őt megbízó jogi személyhez továbbítja, de a bejelentő személyének megállapítását” szövegrész helyébe az „a megbízóhoz továbbítja, de a bejelentő azonosítását” szöveg

lép.

69. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása

128. § A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvántartásokból teljesített adatszolgáltatásokról az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni. Az adattovábbítási nyilvántartás a kezelt személyes adatok továbbításának időpontját, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a továbbított személyes adatok körének meghatározását és az adattovábbítás célját tartalmazza.”

70. Az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló 2013. évi CLXXXVIII. törvény módosítása

129. § Az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló 2013. évi CLXXXVIII. törvény 10/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltató, valamint a távhőszolgáltató, a víziközmű-szolgáltató és a hulladékgazdálkodási közszolgáltató (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) az akadálymentes számla kiállítását megtagadhatja, ha a fogyasztó az (1) bekezdés szerinti kérelemével egyidejűleg a fogyatékosságának tényét - fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációval vagy más hitelt érdemlő módon - nem igazolja. A fogyasztó - a változástól számított 15 napon belül - közli a szolgáltatóval, ha fogyatékossága a továbbiakban nem áll fenn. A közléssel egyidejűleg a szolgáltató a fogyasztó fogyatékosságára utaló adatot a nyilvántartásából törli.”

71. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása

130. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fisztv.) 60. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha)

a) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) szerinti bejelentési kötelezettségét, valamint csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti,”

131. § A Fisztv. 62. § g) pontjában a „magyar jogszabályok” szövegrész helyébe a „jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai” szöveg lép.

72. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

132. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 161. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha)

e) a pénzügyi intézmény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) szerinti bejelentési kötelezettségét, valamint csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti,”

133. § A Hpt.

a) 19. § (3) bekezdés c) pontjában és 164. § h) pontjában a „magyar jogszabályok” szöveg helyébe a „jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai” szöveg,

b) 68. § (4) bekezdés b) pontjában az „adatvédelmi felelőse” szövegrész helyébe az „adatvédelmi tisztviselője” szöveg,

c) 172. § (8) bekezdésében a „jogszabályban” szövegrész helyébe a „jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában” szöveg

lép.

134. § Hatályát veszti a Hpt. 166/A. § (1) bekezdése.

73. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása

135. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.)

a) 28. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „jogszabályok” szövegrész helyébe a „jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai” szöveg

b) 199. § (2) bekezdés d) pontjában az „a magyar szabályozással” szövegrész helyébe az „az adatvédelmi jogszabályokkal és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaival” szöveg

lép.

136. § Hatályát veszti a Kbftv.

a) 181. § (1) bekezdésében az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározott,”,

b) 182. § (3) bekezdésében az „A Felügyelet a személyes adatok más felügyeleti hatóság részére történő továbbítása során a 95/46/EK irányelvben foglaltak figyelembe vételével jár el.”

szövegrész.

74. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

137. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 139. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha)

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.”

138. § A Bit.

a) 136. §-ában az „írásbeli” szövegrész helyébe a „kifejezett” szöveg,

b) 140. § (1) bekezdés b) pontjában az „az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított” szövegrész helyébe az „az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel” szöveg,

c) 142. § (1) bekezdésében az „a 136. § alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak” szövegrész helyébe az „a különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak” szöveg,

d) 149. § (12) bekezdésében az „a az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást” szövegrész helyébe az „a személyes adataihoz való hozzáférést” szöveg,

e) 150. § (16) bekezdésében az „az Infotv.-ben szabályozott módon tájékoztatja” szövegrész helyébe az „a személyes adataihoz hozzáférést biztosít” szöveg,

f) 247. § (2) bekezdés c) és d) pontjában, valamint 417. § (2) bekezdés c) és d) pontjában a „magyar jogszabályok” szövegrész helyébe a „jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai” szöveg,

lép.

139. § Hatályát veszti a Bit. 147. § (2) bekezdésében az „- az Infotv.-ben meghatározott -” szövegrész.

75. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

140. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 33. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szolgálati viszony azzal az önként jelentkező, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető,)

d) akinek életvitele nem kifogásolható, és aki írásban tudomásul veszi, hogy azt a szolgálati viszony létesítését megelőzően, valamint a szolgálati viszony fennállása alatt ellenőrizhetik, továbbá tudomásul veszi, hogy a szolgálati viszony fennállása alatt az ezzel kapcsolatos nyilatkozat visszavonása a szolgálati viszony törvény erejénél fogva történő megszűnését eredményezi,”

(2) A Hszt. 42. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A hivatásos állomány tagjának 1. mellékletben meghatározott személyes és bűnügyi adatait, valamint a közeli hozzátartozójának a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatait a kifogástalan életvitel ellenőrzését végző szerv a kifogástalan életvitel ellenőrzés céljából megismerheti, ennek tényét előbbi esetben a hivatásos állomány tagja vagy a hivatásos állományba jelentkező, utóbbi esetben a közeli hozzátartozó írásban tudomásul veszi.”

(3) A Hszt. 42. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A rendvédelmi szervnek átadott 3. melléklet szerinti adatlapot a rendvédelmi szerv zárt borítékban továbbítja a kifogástalan életvitel ellenőrzését lefolytató szervnek.”

(4) A Hszt. 178. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hivatásos állomány tagja részére biztosítható vissza nem térítendő támogatás, költségtérítés vagy kedvezmény nyújtásával kapcsolatban keletkezett, a hivatásos állomány támogatást igénybe vevő vagy költségtérítésben, kedvezményben részesülő tagjára, valamint a támogatással, költségtérítéssel, kedvezménnyel érintett egyéb személyre és a támogatásra, költségtérítésre vagy kedvezményre vonatkozó adatokat a támogatást, költségtérítést vagy kedvezményt igénybe vevő azonosítása, a kifizetések nyomon követése, a jogosultság ellenőrzése céljából a támogatásra való jogosultságot elbíráló, továbbá az illetmény számfejtését végző szervek és személyek kezelhetik, azok kizárólag a részükre továbbíthatók.”

141. § A Hszt.

a) 42. § (3) bekezdés b) pontjában az „írásban hozzájárul” szövegrész helyébe az „a 3. melléklet szerinti adatlapon szereplő nyilatkozattal írásban tudomásul veszi az” szöveg, az „ellenőrzéséhez” szövegrész helyébe az „ellenőrzését” szöveg,

b) 42. § (6) bekezdésében a „kitölteni” szövegrész helyébe a „kitölteni, az abban foglalt adatokat a kifogástalan életvitel ellenőrzését végző szerv kezeli” szöveg,

c) 82. § (1) bekezdés g) pontjában az „ellenőrzéséhez való hozzájárulását” szövegrész helyébe az „ellenőrzésével kapcsolatos, a 42. § (3) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatát” szöveg

d) 178. § (2) bekezdésében az „a támogatásra, juttatásra vonatkozó adatokat a (3) bekezdésben meghatározott célból az illetmény” szövegrész helyébe a „a támogatással, juttatással érintett egyéb személyre, valamint a támogatásra, juttatásra vonatkozó adatokat a (3) bekezdésben meghatározott célból a támogatásra való jogosultságot elbíráló, továbbá az illetmény” szöveg,

e) 287/M. § (1) bekezdésében a „tartalma szerint történő hozzájárulás” szövegrész helyébe a „szerinti nyilatkozat megtétele” szöveg,

f) 287/M. § (2) bekezdésében az „ellenőrzéshez történő hozzájárulással” szövegrész helyébe a „kifogástalan életvitel ellenőrzés lehetőségének tudomásulvételével” szöveg, a „hozzájárulás” szövegrész helyébe az „a kifogástalan életvitel ellenőrzésével kapcsolatos, (1) bekezdés szerinti nyilatkozat” szöveg,

g) 288/E. § (6) bekezdés e) pontjában az „ellenőrzéséhez való hozzájárulását” szövegrész helyébe az „ellenőrzésével kapcsolatos, a 287/M. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatát” szöveg,

h) 342/A. § (1) bekezdés c) pontjában az „ellenőrzéshez történő hozzájárulás” szövegrész helyébe „ellenőrzés lehetőségének tudomásulvétele” szöveg,

i) 2. mellékletében az „igényelhet, amelyek megismeréséhez hozzájárulok.” szövegrész helyébe az „igényelhet. Tudomásul veszem, hogy a kifogástalan életvitel ellenőrzését végző szerv ezen adatokat megismerheti.” szöveg,

j) 3. mellékletében a „Hozzájárulok” szövegrész helyébe a „Tudomásul veszem” szöveg

lép.

142. § Hatályát veszti a Hszt. 42. § (3) bekezdés a) pontja.

76. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása

143. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Energiatv.) 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Hivatal a névjegyzékbe vétel megtagadása esetén a megtagadás véglegessé válásáig, valamint a névjegyzékből és a közreműködő szervezetek nyilvántartásából történő törlés időpontjától számított öt évig kezeli az (1) bekezdés szerinti adatokat.”

144. § Hatályát veszti az Energiatv. 43. §-a.

77. A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény módosítása

145. § (1) A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Natv.) 5. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Akkreditálás iránti kérelmet)

e) terméket, folyamatot, szolgáltatást tanúsító szervezet,”

(nyújthat be az akkreditáló szervhez.)

(2) A Natv. 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Külföldi országokból benyújtott akkreditálási kérelmekre indított akkreditálási eljárásért, a felügyeleti vizsgálati eljárásért, a rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárásért, illetve az akkreditált státusz területének bővítési eljárásáért az Európai Akkreditálási Együttműködés határon átnyúló akkreditálási eljárásokban való közreműködésért, valamint a külföldi telephelyen végzett akkreditálási tevékenységért az akkreditáló szerv belső szabályzatban egyedi díjszabást állapíthat meg. Az egyedi díjszabásra vonatkozó szabályzatot a Nemzeti Akkreditáló Hatóság köteles évente felülvizsgálni.”

(3) A Natv. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az akkreditált szervezet vagy akkreditált természetes személy az első felügyeleti vizsgálati eljárás iránti kérelmet az akkreditált státusz első megadásától számított egy éven belül, azt követően legfeljebb kétévente köteles benyújtani úgy, hogy a helyszíni szemlék között két évnél hosszabb idő nem telhet el.”

146. § A Natv.

a) 3. § (1) bekezdésében az „akkreditálási szervezet, illetve természetes személy” szövegrész helyébe az „akkreditált szervezet, illetve akkreditált természetes személy” szöveg,

b) 4. alcímének címében, 8. § (1), (2) és (10) bekezdésében, 9. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 9. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában, 9. § (2) bekezdés f) pontjában, 9. § (3) és (4) bekezdésében, 10. § nyitó szövegrészében, 10. § a), b), d) és g) pontjában a „természetes személy” szövegrész helyébe az „akkreditált természetes személy” szöveg,

c) 2. § (1) bekezdés a) pontjában, 6. alcímének címében, 12. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában a „természetes személyek” szövegrész helyébe az „akkreditált természetes személyek” szöveg,

d) 9. § (2) bekezdésében a „természetes személy” szövegrészek helyébe az „akkreditált természetes személy” szöveg,

e) 10. § f) pontjában a „szervezet vagy természetes” szövegrész helyébe az „akkreditált szervezet vagy az akkreditált természetes” szöveg,

f) 12. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, a 16. § (8) bekezdésében a „természetes személyekről” szövegrész helyébe az „akkreditált természetes személyekről” szöveg

lép.

78. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása

147. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Akenytv.) 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvántartásból teljesített adatigénylésekről az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni. Az arcképelemző tevékenységet végző szerv az adattovábbítási nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatokról közvetlen adatkapcsolat útján tájékoztatja a központi szervet.”

148. § Az Akenytv.

a) 5. § (2) bekezdésében és 15. § (1) bekezdésében az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint a polgárt megillető tájékoztatással” szövegrész helyébe az „a polgár tájékoztatásával és személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlásával” szöveg,

b) 15. § (2) bekezdésében az „Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint a polgárt megillető tájékoztatás” szövegrész helyébe az „A polgár személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlása” szöveg,

c) 15. § (4) és (5) bekezdésében az „A polgárt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján megillető, személyes adatai kezeléséről szóló tájékoztatás” szövegrész helyébe az „A polgár személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlására irányuló kérelem” szöveg,

d) 15. § (7) bekezdésében az „annak megjelölésével, hogy a tájékoztatás megtagadására az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény mely rendelkezése alapján került sor” szövegrész helyébe a „kivéve, ha az indokolás a (4) bekezdésben meghatározott korlátozás alapjául szolgáló valamely érdek érvényesülését veszélyezteti” szöveg

lép.

149. § Hatályát veszti az Akenytv. 15. § (8) bekezdésében az „, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott” szövegrész.

79. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása

150. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„53. § Az ügyfél kérelmére, kezdeményezésére indult ügyben az együttműködő szerv a rendelkezésére álló, az ügy elintézéséhez szükséges személyes adatot az eljáró elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére továbbítja, amely azt az ügy elintézéséhez szükséges és elégséges mértékben kezeli, ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az adatkezeléssel kapcsolatos lényeges körülményekről az ügyfelet a vonatkozó előírásokban meghatározott módon tájékoztatta.”

151. § Az E-ügyintézési tv.

a) 36. § (6) bekezdésében a „kielégítse az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény által az adatfeldolgozás vonatkozásában meghatározott feltételeket” szövegrész helyébe a „megfeleljen az adatkezelő által az adatfeldolgozóval kötendő szerződésre előírt követelményeknek” szöveg,

b) 54. §-ában az „információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adattovábbítási nyilvántartást” szövegrész helyébe az „adatkezelési tevékenységeiről vezetett nyilvántartását” szöveg

lép.

152. § Hatályát veszti az E-ügyintézési tv.

a) 52. § (6) bekezdése,

b) 74. § (3) bekezdés d) pont db) alpontjában az „- az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján -” szövegrész.

80. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása

153. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény

a) 20. § (5) bekezdésében az „adatokat az” szövegrész helyébe az „adatok kezelését az” szöveg, a „zárolni” szövegrész helyébe a „korlátozni” szöveg, a „zárolására” szövegrész helyébe a „kezelésének korlátozására” szöveg,

b) 42. § (1) bekezdésében az „adatokat” szövegrész helyébe az „adatok kezelését” szöveg, a „zárolja” szövegrész helyébe a „korlátozza” szöveg,

c) 42. § (2) bekezdésében a „kezelt és az (1) bekezdés szerint zárolt” szövegrész helyébe a „az (1) bekezdés szerint korlátozottan kezelt” szöveg, a „zárolástól” szövegrész helyébe a „korlátozástól” szöveg,

d) 42. § (3) bekezdésében a „zárolt” szövegrész helyébe a „korlátozottan kezelt” szöveg, a „zárolástól” szövegrész helyébe a „korlátozástól” szöveg,

e) 42. § (5) bekezdésében az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint az érintettet megillető, a szakértő által kezelt adatokra vonatkozó tájékoztatás kiadását” szövegrész helyébe az „az általa kezelt adatok tekintetében érintett személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlását” szöveg,

f) 45. § (2) bekezdés l) pontjában az „érintett részére az általa kezelt adatokra vonatkozó, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti tájékoztatást” szövegrész helyébe az „érintettnek az általa kezelt személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlását” szöveg,

g) 62. § (2) bekezdésében az „1. melléklet 1.1-1.6. pontjaiban, 1.15. pontjában és 1.18.1. alpontjában szereplő” szövegrész helyébe a „11. § (4) bekezdése alapján átvett” szöveg,

h) 99. § (3) bekezdésében az „adatokat az” szöveg helyébe az „adatok kezelését” szöveg, a „zárolni” szövegrész helyébe a „korlátozni” szöveg, az „adatok zárolására” szövegrész helyébe az „adatkezelés korlátozására” szöveg

lép.

81. A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény módosítása

154. § (1) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Kjkt.) 48. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A közös jogkezelő szervezet - a (2) bekezdésben foglaltak betartásával - az általa végzett közös jogkezelési tevékenység körébe tartozó bel- és külföldi művekről, kapcsolódó jogi teljesítményekről és a jogosultakról köteles adatbázist fenntartani, és amennyiben a közös jogkezelési tevékenységének ellátása érdekében szükséges, nem kormányzati nemzetközi szervezetek által fenntartott adatbázisokhoz csatlakozni.

(2) A közös jogkezelő szervezet az általa végzett közös jogkezelési tevékenységnek - a közös jogkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő - ellátása céljából, a cél eléréséhez szükséges mértékben, módon és ideig jogosult a közös jogkezelési tevékenységével érintett jogosultak és felhasználók nevének, a személyazonosításhoz szükséges más adatának, lakcímének, tartózkodási helyének, a jogdíjbeszedéshez vagy felosztáshoz szükséges pénzügyi és más adatnak (így különösen a fizetési számla száma, adószám), valamint a jogosultak műveire vagy kapcsolódó jogi teljesítményeire vonatkozó adatnak, továbbá más olyan személyes adatnak kezelésére, amely az e bekezdésben meghatározott cél eléréséhez elengedhetetlenül szükséges.”

(2) A Kjkt. 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 41. § (4) bekezdése szerinti megkeresés teljesítése, a szerzői művek és kapcsolódó jogi teljesítmények bel- és külföldi felhasználásának engedélyezése vagy díjigény érvényesítése, továbbá a jogdíj jogosultak között történő felosztása, kifizetése vagy az Szjt. vagy képviseleti szerződés alapján más közös jogkezelő szervezet részére történő átadása céljából a közös jogkezelő szervezet jogosult a megkeresés teljesítéséhez, a művek és teljesítmények bel- és külföldi felhasználás engedélyezése vagy díjigény érvényesítése körében történő azonosításához, vagy a jogdíj felosztásához vagy kifizetéséhez szükséges személyes adatot a megkereső, vagy a felhasználást engedélyező, illetve díjigényt érvényesítő, továbbá a jogdíjat átvevő bel- vagy külföldi közös jogkezelő szervezet, vagy a művek és kapcsolódó jogi teljesítmények, illetve jogosultak azonosítását szolgáló adatbázist fenntartó vagy ilyen szolgáltatást nyújtó személy vagy szervezet részére továbbítani. Az a közös jogkezelő szervezet, amely az e bekezdés szerinti adattovábbítás címzettje, a részére továbbított személyes adatot kizárólag közös jogkezelési tevékenysége teljesítéséhez szükséges célból és módon kezeli a (2) bekezdésben foglaltak szerint.”

(3) A Kjkt. 83. § (2) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:

„(2) Az SZTNH által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával kell a beadványokat elektronikus úton benyújtani. A beadványnak tartalmaznia kell

a) a természetes személy kérelmező, illetve képviselő nevét, születési helyét és idejét, valamint anyja nevét;

b) a nem természetes személy kérelmező, illetve képviselő nevét és adószámát.”

(4) A Kjkt. 132. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A bírósági felülvizsgálati kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:)

b) a kérelmezőnek a 83. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott azonosító adatait, illetve amennyiben van ellenérdekű fél, annak az ismert azonosító adatait, és

c) a kérelmező jogi képviselőjének a 83. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott azonosító adatait, és biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét.”

82. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása

155. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá - ha törvény másként nem rendelkezik - az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat kezeli.”

156. § Az Ákr. 27. § (3) bekezdésében a „megismerheti” szövegrész helyébe a „kezeli” szöveg lép.

83. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény módosítása

157. § (1) A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Sttv.) 23. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) E törvény szerinti adatfelvételek esetében a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 18. cikkében foglalt, az adatkezelés korlátozásához való jogot a természetes személy statisztikai egység nem gyakorolhatja, ha a statisztikai adatfelvétel végrehajtására e törvény rendelkezéseivel összhangban került sor.”

(2) Az Sttv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) A népmozgalmi statisztika körében megfigyelésre kerül minden Magyarországon bekövetkezett születés, haláleset, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, élettársi nyilatkozat nyilvántartásba vétele, házasság felbontása, valamint érvénytelenné nyilvánítása, bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása, megszüntetése, a nyilvántartott élettársi kapcsolat megszűnése, terhesség megszakítása (a továbbiakban együtt: népmozgalmi esemény), valamint lakcímváltozás.

(2) A népmozgalmi események körében kell megfigyelni a magyar állampolgárok külföldön bekövetkezett azon népmozgalmi eseményeit, amelyek anyakönyvezésére Magyarországon is sor kerül.

(3) A népmozgalmi események felmérése a következő adatcsoportokra terjed ki: név, lakcím, társadalombiztosítási azonosító jel, állampolgárság, születési hely és idő, nem, családi állapot, családi állás, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, gyermekek száma, a születéssel, a halálozással, illetve a terhesség megszakításával, mint népmozgalmi eseményekkel összefüggő egészségi állapot, az anyakönyvezés helye, az egyedi elektronikus eseményazonosító, a népmozgalmi esemény helye és ideje.

(4) A népmozgalmi eseménnyel, valamint a lakcímváltozással kapcsolatban gyűjtött adatok közül a nevet, a lakcímet és a társadalombiztosítási azonosító jelet és az egyedi elektronikus eseményazonosítót az adatok teljessége és összefüggése ellenőrzésének befejezését követő nyolc napon belül törölni kell.

(5) A (3) bekezdés szerinti adatcsoportokba tartozó, rendelkezésre álló adatokat a népmozgalmi esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezetők, egészségügyi szolgáltató, a halottvizsgálati bizonyítvány kiállítására jogosult orvos, a bíróságok és a közjegyzők, valamint a védőnők - a külföldön történt események esetén - a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt szervek kötelesek szolgáltatni. A lakcímadatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a rá vonatkozó szabályok szerint szolgáltatja.

(6) A KSH a halottvizsgálattal kapcsolatos eljárásra vonatkozó külön jogszabályok szerint jogosult a halottvizsgálattal kapcsolatos adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon átvenni és kezelni.”

(3) Az Sttv. 39. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Az általános adatvédelmi rendelet 15. cikkében foglalt hozzáférési jogot a természetes személy statisztikai egység kizárólag a (6) bekezdés a) pontjában, valamint a 46. §-ban foglaltak szerint, statisztikai adatgyűjtésekből származó adatok vonatkozásában gyakorolhatja.”

(4) Az Sttv. 40. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Statisztikai adatgyűjtések esetében az adatszolgáltató az általános adatvédelmi rendelet 16. cikkében foglalt, helyesbítéshez való jogával a statisztikai adatfeldolgozás megkezdéséig élhet. A Hivatalos Statisztikai Szolgálat adatgyűjtést végrehajtó tagja nem köteles az adatszolgáltató által kért helyesbítést elvégezni, ha az a statisztikai adatfelvételi módszertan alkalmazását vagy más, statisztikai szakmai szempontokat sértene vagy az lehetetlen. Statisztikai adatátvétel esetén a helyesbítéshez való jog a Hivatalos Statisztikai Szolgálat adatot átvevő tagjánál nem gyakorolható.”

84. A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény módosítása

158. § A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ánytv.) 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatásokról az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni. Az adattovábbítási nyilvántartás a kezelt személyes adatok továbbításának időpontját, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a továbbított személyes adatok körének meghatározását, és az adattovábbítás célját tartalmazza.”

159. § Az Ánytv. 13. § (4) bekezdésében az „azoknak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) szerinti” szövegrész helyébe az „azok” szöveg lép.

85. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása

160. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 7. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, az e törvényben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából a szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a (2) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó, a (3) bekezdés alapján bemutatott okiratról - ideértve az okiratban feltüntetett valamennyi személyes adatot -, a lakcímet igazoló hatósági igazolvány személyi azonosítót igazoló oldala kivételével másolatot készít.”

(2) A Pmt. 7. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A szolgáltató a (8) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése során birtokába jutott, a (3) bekezdésben meghatározott okiratban feltüntetett valamennyi személyes adatot - a lakcímet igazoló hatósági igazolvány hátoldalán szereplő személyi azonosító kivételével - kezeli.”

(3) A Pmt. 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A pénzügyi információs egység az (1) és (2) bekezdés szerinti adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából adattovábbítási nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az általa kezelt személyes adatok továbbításának időpontját, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a továbbított személyes adatok körének meghatározását, valamint az adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat. A pénzügyi információs egység az adattovábbítási nyilvántartásban rögzített adatokat az információ továbbításától számított húsz évig köteles megőrizni.”

86. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása

161. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 24. § (1) bekezdés j) pontjában az „a belső adatvédelmi felelősi” szövegrész helyébe az „az adatvédelmi tisztviselői” szöveg lép.

87. Záró rendelkezések

162. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A 16-23. §, valamint a 145. § és 146. § a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

88. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

163. § (1) A 86. § az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 90. § (3) bekezdése, valamint az 92. § b)-d) pontja az Alaptörvény XXXI. cikk (5) és (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) A 94. § az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) A 95. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(5) A 104. § az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(6) A 106. § (1) bekezdése, 107. § b)-d) pontja, valamint a 108. § a) pontja az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.

(7) A 107. § a) pontja az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.


  Vissza az oldal tetejére