1. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: ÁSZtv.) 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Az Állami Számvevőszék személyi állománya elnökből, egy alelnökből, vezetőkből, számvevőkből és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkavállalókból áll.
(2) Az Állami Számvevőszék szervezetére és feladatai ellátásának belső rendjére, illetve módjára vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezései szerint az Állami Számvevőszék elnöke szervezeti és működési szabályzatban állapítja meg.”
2. § Az ÁSZtv. 13. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Állami Számvevőszék elnöke)
„i) a szervezeti és működési szabályzat szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat, meghatározza a személyi állományra vonatkozó teljesítményértékelés rendszerét és szempontjait, szervezet-átalakítási joga gyakorlása keretében dönt a személyi állomány létszámáról,”
3. § Az ÁSZtv. 15. §-a előtti alcím cím helyébe a következő alcím cím lép:
„A számvevő”
4. § (1) Az ÁSZtv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A számvevőt az Állami Számvevőszék elnöke nevezi ki, a jogviszony a kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Eltérő rendelkezés hiányában a jogviszony határozatlan időre és teljes munkaidőre jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. A kinevezést a munkáltatói jogkör gyakorlója egyoldalú nyilatkozatával módosíthatja.”
(2) Az ÁSZtv. 15. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A számvevő a kinevezése módosításának közlésétől számított négy munkanapon belül írásban kérheti a felmentését, ha
a) illetményének összege a kinevezés módosítást követően korábbi illetményének 80%-át nem éri el,
b) a munkaideje változik vagy
c) a munkavégzésének helye a település határán kívülire változik.
(2b) Ha a számvevő nem kéri a (2a) bekezdés alapján a felmentését, a kinevezés-módosítás a számvevő által elfogadottnak minősül.
(2c) A (2a) bekezdésben foglalt kérelemre a számvevőt - a nyilatkozattétel időpontjával kezdődően - fel kell menteni, a felmentési időre járó illetmény, a végkielégítés, valamint az egyéb járandóságai összegének meghatározásakor a kinevezés-módosítást megelőző illetményét kell alapul venni.”
5. § Az ÁSZtv. 16. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A számvevőt kinevezésében
a) számvevő gyakornok,
b) számvevő fogalmazó,
c) számvevő,
d) számvevő tanácsos,
e) számvevő főtanácsos,
f) számvevő vezető főtanácsos kategóriák valamelyikébe kell besorolni.
(2) A számvevő besorolásának további szabályait az Állami Számvevőszék szervezeti és működési szabályzata határozza meg.”
6. § Az ÁSZtv. 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője és számvevője nem lehetnek sem egymással, sem a Kormány, sem pedig az Országgyűlés számvevőszéki ügyekben illetékes bizottsága tisztségviselőjével vagy tagjával a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) szerinti hozzátartozók.”
7. § (1) Az ÁSZtv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A számvevő alapilletménye:
a) számvevő gyakornok esetében az illetményalap 1,9-szerese,
b) számvevő fogalmazó esetében az illetményalap 2,3-szerese,
c) számvevő esetében az illetményalap 3,3-szerese,
d) számvevő tanácsos esetében az illetményalap 3,7-szerese,
e) számvevő főtanácsos esetében az illetményalap 4-szerese,
f) számvevő vezető főtanácsos esetében az illetményalap 5,1-szerese,
g) számvevő osztályvezető esetében az illetményalap 3,8-szerese,
h) számvevő igazgatóhelyettes esetében az illetményalap 4,8-szerese,
i) számvevő igazgató esetében az illetményalap 5,5-szerese,
j) számvevő főigazgató és főtitkár esetében az illetményalap 6,5-szerese.”
(2) Az ÁSZtv. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vezetői illetménypótlék mértéke a számvevő osztályvezető, a számvevő igazgatóhelyettes, a számvevő igazgató, a számvevő főigazgató és a főtitkár esetén az alapilletmény 35%-a.”
(3) Az ÁSZtv. 21. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az Állami Számvevőszék elnöke át nem ruházható hatáskörében a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül, munkája értékelésétől függően a számvevő (1)-(2) bekezdés szerint számított alapilletményét legfeljebb 60%-kal megemelheti vagy legfeljebb 10%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.”
8. § Az ÁSZtv. a 21. §-át követően a következő alcím címmel egészül ki:
„Az Állami Számvevőszék személyi állományára vonatkozó egyéb rendelkezések”
9. § Az ÁSZtv. a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § (1) Az Állami Számvevőszék vezetőinek és számvevőinek jogviszonyára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben
a) a Kttv. rendelkezései közül a 6. § 2. pontját, 3. pontját, 7a-b. pontját, 8-12. pontját, 15a. és 16. pontját, 20a. pontját, 23. pontját, 25-26. pontját, 31a. pontját, 7. §-át, 9. § (2)-(3) bekezdését, 10. § (1) és (3)-(4) bekezdését, 11. § (1)-(4) bekezdését, 12-13. §-át, 14. § (2)-(3) bekezdését, 15-25. §-át, 39. § (1) bekezdés első mondatát, azzal az eltéréssel, hogy számvevői jogviszony csak felsőfokú végzettséggel rendelkező személlyel létesíthető és tartható fenn, 39. § (1) bekezdés a)-b) pontját, 42. § (1), (3) bekezdés, (4) bekezdés a)-b) pontját és (6)-(7) bekezdését, 43. § (4)-(6) bekezdését, 44. §-át, 46. §-át, 49-50. §-át, 51. § (2) és (6)-(7) bekezdését, 52. § (2)-(6) bekezdését, 54. § (1), (3) és (5)-(6) bekezdését azzal az eltéréssel, hogy csak külföldi kiküldetésre alkalmazható, 59. §-át, 60. § (1) bekezdés a)-c), e)-h) és j) pontját, valamint (2)-(3), (6), (7) és (10) bekezdését, 61. §-át, 63. §-át, 64. § (1)-(3) és (5) bekezdését, 64/A. §-át, 66-71. §-át, 74. §-át, 75. § (1) bekezdés a)-b) és d)-j) pontját, valamint (2)-(4) bekezdését, 76. §-át, 78-79. §-át, 80. § (1), (2b) és (3)-(5) bekezdését, 81-82. §-át, 83. § (1)-(2) bekezdését, 83/A. §-át, 84. § (1) bekezdését, 85. § (3) bekezdését és a (4) bekezdés a)-b) pontját, 89-100. §-át, 101. § (1)-(2) bekezdését, 102-107. §-át, 109-115. §-át, 130. § (1) bekezdését, 131. § (1) és (5) bekezdését, 143. §-át, 144. § (2)-(4) bekezdését, 145-149. §-át, 149/A. §-át, 150-153. §-át, 153/A. §-át, 154. §-át, 160-164. §-át, 166. §-át, 167. § (1)-(5) bekezdését, 168-175. §-át, 176. § (1)-(4) bekezdését, 177. §-át, 180. § (1) bekezdés a)-c), f)-g) és i)-j) pontját, valamint (2) bekezdését, 183/C. §-át, 184. §-át, 192. §-át, 193. § (1) bekezdés a), d) és e) pontját, valamint (2)-(6) bekezdését, 194. §-át, 195-202. §-át, 238. § (1)-(4) bekezdését, továbbá a 2. és az 5. mellékletét, és
b) az Mt. rendelkezései közül a 20. § (2)-(3) bekezdését, 78. § (1)-(2) bekezdését, 79. §-át, 177. §-át
kell megfelelően alkalmazni.
(2) A munkaviszonyban állók jogviszonyára az Mt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
10. § Az ÁSZtv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A számvevő az ellenőrzési feladatának megfelelően ellenőrzést végez. Amennyiben a helyszínen történő ellenőrzésre is sor kerül, a számvevő köteles az ellenőrzés megkezdésekor az ellenőrzött szerv vezetőjének a megbízólevelét bemutatni, és személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni.
(2) A számvevő az ellenőrzési feladatait a jogszabályok, az ellenőrzési szakmai szabályok, módszerek és az etikai normák szerint végzi.
(3) Amennyiben a rendelkezésre bocsátott dokumentumok, adatok, illetve tájékoztatás hitelességének, megalapozottságának, teljességének megállapítása vagy egyes ellenőrzési megállapítások alátámasztása, kiegészítése indokolja, a számvevő jogosult az összefüggő tények vizsgálata céljából más szervezettől (a továbbiakban: ellenőrzést támogató szervezet) adatot, dokumentációt, tájékoztatást kérni, illetve az érintett szervezetnél is ellenőrzést végezni. Az ellenőrzést támogató szervezet a megkeresésben foglaltak teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályba ütközik. Az ellenőrzést támogató szervezet a megkeresést annak megérkezésétől számított 8 napon belül köteles teljesíteni vagy a megkeresés teljesítésének jogszabályi akadályát a számvevővel közölni.
(4) Az Állami Számvevőszék megbízásából ellenőrzést végző személy felelős
a) az ellenőrzési feladatnak az ellenőrzési programban foglaltak szerinti végrehajtásáért,
b) azért, hogy az ellenőrzési program által meghatározott körben minden lényeges tény megállapításra, feltárásra és írásban rögzítésre kerüljön,
c) a megállapítások helytállóságáért és azok adatszerű megalapozásáért.
(5) Az ellenőrzés vezetője felelős
a) az ellenőrzés előkészítéséért, az ellenőrzési feladatok összehangolásáért és eredményes lefolytatásáért,
b) a számvevők által írásba foglalt megállapítások és a rendelkezésére álló dokumentumok alapján az ellenőrzés tapasztalatait összegző jelentés tervezetének elkészítéséért,
c) az általa készített jelentéstervezet adatainak és ténymegállapításainak valódiságáért és helytállóságáért.”
11. § Az ÁSZtv. 27. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ellenőrzés során az ellenőrzött szervezetről vagy annak dolgozójáról, tisztségviselőjéről megszerzett információk a jelentés, az e törvény 5. § (13) bekezdése szerinti elemzés és tanulmány készítésén kívül nem használhatók fel más célra. A számvevő a tudomására jutott minősített adatot vagy egyéb, törvény által védett titkot köteles megőrizni, azt külön felhatalmazás nélkül harmadik személynek nem adhatja át, és feladatkörén kívül nem használhatja fel.”
12. § Az ÁSZtv. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Állami Számvevőszék és a közreműködésre kötelezett, valamint az ellenőrzést támogató szervezet közötti kapcsolat elsődlegesen elektronikus úton tartható fenn. Az Állami Számvevőszék az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.”
13. § Az ÁSZtv. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben az ellenőrzés rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználást, illetve ennek veszélyét tárja fel, vagy az ellenőrzött szervezet által a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével történő károkozást, illetve ennek veszélyét állapítja meg, a kár megelőzése, illetve enyhítése érdekében az Állami Számvevőszék elnöke az illetékes hatósághoz, illetve szervezethez (a továbbiakban együtt: hatóság) fordulhat
a) a munkabérek folyósításának kivételével az előirányzat-felhasználási keret zárolása,
b) az államháztartás valamelyik alrendszeréből nyújtott támogatások folyósításának felfüggesztése,
c) a személyi jövedelemadó 1%-ából történő felajánlásokból való részesedés lehetőségének felfüggesztése,
d) bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén az ellenőrzött szervezet tulajdonában vagy kezelésében lévő, az államháztartási vagyon körébe tartozó vagyonelem tekintetében zár alá vétel elrendelése
érdekében.”
14. § Az ÁSZtv. 35. §-a a következő (5)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(5) 2019. május 1-jén annak a személynek, akinek 2019. április 30-án az Állami Számvevőszékkel köztisztviselői, közszolgálati ügykezelői jogviszonya áll fenn, e jogviszonya munkaviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős munkaviszonnyá, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén részmunkaidős munkaviszonnyá alakul át. A 2019. április 30-án az Állami Számvevőszékkel fennállt köztisztviselői, közszolgálati ügykezelői jogviszonyban kikötött próbaidő mértéke a jogviszony munkaviszonnyá alakulását követően változatlan marad azzal, hogy a próbaidő leteltének időpontja legfeljebb 2019. augusztus 31. napja.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott személy munkabére 2019. május 1-jétől nem lehet kevesebb, mint a 2019. április 30-án a Kttv. alapján - az illetményeltérítés figyelmen kívül hagyásával - a besorolása szerint őt megillető illetmény, a Kttv. szerint járó pótlékokkal együtt.
(7) Ha a munkavállaló az (5)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint létrejött munkaviszonyában a munkaszerződését annak átvételét követő nyolc munkanapon belül nem írja alá, munkaviszonya az Mt. munkáltató felmondására vonatkozó szabályai szerint szűnik meg, azzal, hogy a felmondási idő kezdete a munkaszerződés átvételét követő kilencedik napon kezdődik, kivéve, ha a késedelem a munkavállaló önhibáján kívül eső okból következett be.
(8) Az Állami Számvevőszéknél az (5) bekezdés szerinti köztisztviselői, közszolgálati ügykezelői jogviszony időtartamát - ideértve a jogviszonnyal kapcsolatosan korábban folyamatosnak elismert egyéb foglalkoztatási időtartamot is - a jogviszony átalakulását követően az Állami Számvevőszéknél munkaviszonyban töltött időként kell elismerni és figyelembe venni.
(9) Az Állami Számvevőszék által 2019. április 30-án köztisztviselőként, közszolgálati ügykezelőként foglalkoztatott személyek a jogviszony átalakulását követően változatlanul jogosultak a béren kívüli juttatás teljes mértékére a belső szabályzatban foglaltak szerint.
(10) A számvevőt 2019. május 1-jétől kell besorolni az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosításáról szóló 2019. évi XXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított besorolási kategóriák valamelyikébe.
(11) A számvevő a jogviszonyát érintő, a Módtv. rendelkezéseivel összefüggésben, a Módtv. hatálybalépését követő négy munkanapon belül írásban kérheti a felmentését a felmentés okának megjelölésével. A felmentési kérelemnek a munkáltatói jogkör gyakorlója általi elfogadása esetén a Módtv.-vel megállapított 15. § (2c) bekezdése megfelelően alkalmazandó.”
15. § Az ÁSZtv.
a) 5. § (10) bekezdésében az „a jogszabályoknak, az alapszabályának és a közgyűlése határozatának” szövegrész helyébe az „a jogszabályoknak és az alapszabályának” szöveg,
b) 16. § (3) bekezdésében és a 17. § (4) bekezdésében az „osztályvezető-főtanácsosi” szövegrész helyébe az „osztályvezetői” szöveg,
c) 17. § (1) bekezdésében és a 21. § (12) bekezdés c) pontjában az „osztályvezető-főtanácsosnak” szövegrész helyébe az „osztályvezetőnek” szöveg,
d) 20. § (1) bekezdésében a „kilencszerese” szövegrész helyébe a „tizenkétszerese” szöveg,
e) 20. § (2) bekezdésében a „hét és félszerese” szövegrész helyébe a „tíz és félszerese” szöveg,
f) 26. § (1) bekezdés d) pontjában a „közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény” szövegrész helyébe a „Kttv.” szöveg,
g) 32. § (3) bekezdésében az „államtitkok” szövegrész helyébe a „minősített adatok” szöveg
lép.
16. § Hatályát veszti az ÁSZtv.
a) 15. § (8) bekezdésében a „közszolgálati” szövegrész,
b) 21. § (4)-(9a) bekezdése,
c) 22. § (1) bekezdésében a „, ha olyan speciális szakértelemre van szükség, amellyel a számvevők nem rendelkeznek” szövegrész.
17. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 4. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya nem terjed ki)
„a) törvény eltérő rendelkezésének hiányában az Állami Számvevőszéknél foglalkoztatottakra és a Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a fegyveres biztonsági őrség szerveire;”
18. § Hatályát veszti a Kttv.
a) 2. §-ában az „az Állami Számvevőszék,”,
b) 234. § (2) bekezdésében az „az Állami Számvevőszéknél,”
szövegrész.
19. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 5. §, a 7. § (1)-(2) bekezdése, a 15. § d)-e) pontja és a 16. § b) pontja 2019. május 1-jén lép hatályba.
20. § E törvény 1-16. §-a az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
