1. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 11. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az atomenergia polgári célú hasznosítására feljogosított engedélyes a közbiztonsági engedélyre kötelezett munkakörben dolgozó vagy ilyen feladattal megbízott foglalkoztatottak tekintetében jelenti, ha az adott személy foglalkoztatása vagy feladatköre megszűnik.”
2. § Az Atv. 11/A. §-a a következő (1b)-(1d) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Ha az eljárás több mint ötven ügyfelet érint, vagy az eljárásban a (4) bekezdés alapján közmeghallgatásra kerül sor, akkor - az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével - az atomenergia-felügyeleti szerv a kérelmezővel elektronikus, az egyéb ügyféllel hirdetményi úton tart kapcsolatot.
(1c) Az eljárás megindításáról szóló értesítés tartalmára az Ákr. hivatalbóli eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(1d) Az (1b) bekezdésben és az (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott eljárásokban az atomenergia-felügyeleti szerv a kérelmezővel elektronikus úton, az egyéb ügyfelekkel hirdetményben közli a döntését. A hirdetményt az atomenergia-felügyeleti szerv az (5) bekezdés a) pontja szerinti helyeken teszi közzé.”
3. § (1) Az Atv. 11/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásában közreműködő szakhatóságok megnevezését, a bevonás esetköreit, a vizsgálandó szakkérdést és az eljárás tárgyát - az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével - a 2. melléklet határozza meg.”
(2) Az Atv. 11/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény (a továbbiakban: Ngtv.) felhatalmazása alapján a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított beruházások esetén a 2. melléklet szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban tűzvédelmi szakkérdésben eljáró szakhatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve jár el.”
(3) Az Atv. 11/B. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az Ngtv. felhatalmazása alapján a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított beruházások vonatkozásában a 17. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontjában meghatározott létesítés, bővítés engedélyezése esetében tűzvédelmi és katasztrófavédelmi szakkérdésben eljáró szakhatóság ügyintézési határideje hat hónap.
(6) Az Ngtv. felhatalmazása alapján a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított beruházásnál a nukleáris biztonság szempontjából sajátos építményekre vonatkozóan a 17. § (2) bekezdés 3. pontjában meghatározott engedélyezés esetében tűzvédelmi és katasztrófavédelmi szakkérdésben eljáró szakhatóság ügyintézési határideje negyvenkét nap.”
4. § (1) Az Atv. 12/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 17. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontjában meghatározott létesítés, bővítés engedélyezése és a 17. § (2) bekezdés 12. pontja szerinti nukleáris létesítmény biztonsági övezetének kijelölése esetében az ügyintézési határidő
a) tizenkét hónap abban az esetben, ha az engedélyes a 17. § (8) bekezdése szerinti előzetes biztonsági tájékoztatót nyújt be,
b) tizennyolc hónap akkor, ha az engedélyes nem nyújt be a 17. § (8) bekezdése szerinti előzetes biztonsági tájékoztatót,
amely eljárások indokolt esetben, legfeljebb három hónappal hosszabbíthatók meg.”
(2) Az Atv. 12/B. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az ügyintézési határidő kilencven nap a 17. § (2) bekezdés 18. pontjában meghatározott engedélyezési eljárásban - a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel - a nukleáris anyag, radioaktív sugárforrás és radioaktív hulladék alkalmazására, tárolására, illetve a szabotázs és a jogtalan eltulajdonítás megakadályozását, a szabotázs és a jogtalan eltulajdonítás lehetőségének csökkentését, vagy a jogtalan eltulajdonítás lehetőségének csökkentését biztosító védelmet igénylő szállítására vonatkozó fizikai védelmi rendszer fizikai védelmi terv alapján történő engedélyezése esetében.
(8) Az ügyintézési határidő
a) százötven nap a 17. § (2) bekezdés 3. pontja szerinti építési engedélyezési eljárások közül a konténment engedélyezési eljárásban,
b) negyvenkét nap
ba) a nukleáris biztonság szempontjából sajátos olyan építmények esetében, amelyek a nukleáris létesítmény vagy a radioaktív hulladéktároló létesítéséhez szükségesek, de nincs szerepük a létesítmény üzemeltetésében,
bb) azon építmények esetében, amelyek vagy amelyeknek egyes részei a biztonsági övezethez tartoznak, de nincs szerepük a létesítmény üzemeltetésében, valamint
c) hatvan nap az a) és b) pont kivételével a 17. § (2) bekezdés 3. pontjában meghatározott egyéb hatósági engedélyezési eljárásokban,
ha ezeket a közigazgatási hatósági ügyeket az Ngtv. felhatalmazása alapján a Kormány rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította.
(9) A (8) bekezdés c) pontjában meghatározott ügyintézési határidő indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható.”
5. § (1) Az Atv. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az atomenergia-felügyeleti szerv az engedélyt visszavonhatja vagy az engedély időbeli hatályát korlátozhatja, ha megállapítja, hogy az engedély megadása alapjául szolgáló nukleáris biztonsági, biztosítéki, védettségi, valamint az ionizáló sugárzás elleni védelemmel kapcsolatos körülmények megváltoztak és az ebből fakadó kockázat mértéke növekedett.”
(2) Az Atv. 14. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az atomenergia-felügyeleti szerv az engedélyest e törvény vagy e törvény végrehajtására kiadott rendelet megsértése esetén a tevékenység végzésétől eltilthatja. Az atomenergia-felügyeleti szerv a tevékenységtől való eltiltás időbeli hatályának megállapításakor a biztonsági vagy radiológiai kockázatokat is figyelembe véve dönt azzal, hogy az eltiltás legfeljebb a jogszerű állapot helyreállításáig tarthat.
(3b) Az eltiltás időbeli hatályának megállapítása során a biztonsági vagy radiológiai kockázatok mérlegelésekor figyelemmel kell lenni az eset összes körülményére, ezen belül különösen arra, hogy a szabályszegés vagy mulasztás folytán
a) bekövetkezett-e rendkívüli esemény, nukleáris veszélyhelyzet vagy atomkár,
b) milyen súlyú a követelmények, előírások megszegése,
c) ismételt szabályszegés történt-e,
d) felróható-e a szabályszegést vagy mulasztást okozó magatartás,
e) a szabályszegő vagy mulasztó tanúsított-e az általa okozott állapot megszüntetésére hozott intézkedéseket segítő, kárenyhítő magatartást.”
6. § Az Atv. 15. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az atomenergia alkalmazási körébe tartozó hatósági eljárások során megállapított jogszabálysértések esetén nem alkalmazható figyelmeztetés, valamint közigazgatási óvadék szankció, ha
a) a jogsértés rendkívüli esemény, nukleáris veszélyhelyzet vagy atomkár bekövetkezéséhez vezethet,
b) a jogszabályban foglalt követelmények oly módon sérülnek, hogy ennek következtében ellenőrizetlen és szabályozatlan nukleáris láncreakció jöhet létre,
c) a 4. § (3) bekezdés c) pontja szerinti követelmények nem teljesülnek,
d) a jogszabálysértés következményeinek helyreállítására nincs lehetőség.”
7. § Az Atv. „A hatósági engedélyezés és ellenőrzés általános rendje” című alcíme a következő 15/A. és 15/B. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) Ha a kötelezés jellege megengedi, az atomenergia-felügyeleti szerv részletekben történő teljesítést is megállapíthat.
(2) A teljesítési határidő lejárta előtt a kötelezett pénzfizetési kötelezettség teljesítésére annak igazolásával kérhet halasztást vagy részletekben történő teljesítést (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) az atomenergia-felügyeleti szervtől, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést vagy az számára aránytalan terhet jelent.
(3) Ha a végrehajtási eljárást még nem indították meg, a teljesítési határidő lejárta után az ügyfél a (2) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. Ha az atomenergia-felügyeleti szerv a kérelmet elutasítja, egyidejűleg dönt a végrehajtás megindításáról.
(4) A teljesítési határidő lejárta előtt a kötelezett meghatározott cselekmény teljesítésére annak igazolásával kérhet halasztást az atomenergia-felügyeleti szervtől, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést.
(5) Meghatározott cselekmény teljesítési határideje egy alkalommal meghosszabbítható, ha a kötelezett igazolja, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, és elemzéssel igazolja, hogy a meghatározott cselekmény végrehajtásának késedelme nem csökkenti a nukleáris biztonság, a védettség és a biztosítéki intézkedések szintjét.
(6) Az atomenergia-felügyeleti szerv az ellenérdekű ügyfél, illetve a jogosult álláspontját kikérheti a fizetési kedvezmény és a teljesítési határidő meghosszabbításának engedélyezésével kapcsolatban.
(7) Az ügyfél a fizetési kedvezményről rendelkező véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat.
15/B. § (1) E törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban a közbiztonságra és a nukleáris biztonsági követelményekre tekintettel elkobzásnak van helye. Az elkobzás részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg.
(2) A nukleáris biztonsági és védettségi követelményekre tekintettel a nukleáris vagy radioaktív anyag elkobzása az atomenergia alkalmazójával szemben is elrendelhető.”
8. § Az Atv. 19/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szakértői tevékenységtől eltiltó döntés hatálya legfeljebb három év lehet.”
9. § Az Atv. „Vegyes és hatályba léptető rendelkezések” című alcíme a következő 66/G. §-sal egészül ki:
„66/G. § A 11/A. § (1b)-(1d) bekezdését az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2019. évi XXXIX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
10. § Az Atv. 68. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„f) a tevékenység jellege szerint érintett miniszterrel egyetértésben az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalók speciális szakmai képzését, továbbképzését és az atomenergia alkalmazásával összefüggő tevékenységek folytatására jogosultak körét;”
11. § Az Atv.
a) 2. § 29. pontjában a „munkavállalóknak és a lakosságnak” szövegrész helyébe a „munkavállalóknak, a lakosságnak és a környezetnek” szöveg,
b) 6. § (2) bekezdésében a „20. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „20. §-ban” szöveg,
c) 6/C. § (3) bekezdésében a „törvény” szövegrész helyébe a „törvény (a továbbiakban: Ákr.)” szöveg,
d) 11/A. § (6) bekezdésében az „általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban Ákr.)” szövegrész helyébe az „Ákr.-ben” szöveg,
e) 12/B. § (2) bekezdésében a „létesítése” szövegrész helyébe a „telepítése és létesítése” szöveg,
f) 12/B. § (4) bekezdés a) pontjában a „felülvizsgálata” szövegrész helyébe a „felülvizsgálata - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel -” szöveg,
g) 40. § (1) bekezdésében a „hulladék végleges” szövegrész helyébe a „hulladékok végleges” szöveg
lép.
12. § Hatályát veszti az Atv.
a) 16/B. § (2) bekezdés a) pontjában az „(a továbbiakban: igazságügyi szakértő)” szövegrész,
b) 17. § (1) bekezdésében az „s” szövegrész,
c) 68. § (5) bekezdése.
13. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 3. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az ügyintézési határidő)
„e) az atomenergiáról szóló törvény szerinti nukleáris létesítménnyel és radioaktívhulladék-tárolóval összefüggő építmények hatósági engedélyezése és ellenőrzése esetén az ott meghatározott határidő.”
14. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A 4. § (1) bekezdése 2019. június 30-án lép hatályba.
(3) Az 5. § (2) bekezdése, a 6. § és a 8. § 2020. január 1-jén lép hatályba.
15. § E törvény 5. §-a a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról szóló 2009/71/Euratom irányelv módosításáról szóló, 2014. július 8-i 2014/87/Euratom tanácsi irányelv 1. cikk 5. pontjával megállapított, a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról szóló, 2009. június 25-i 2009/71/Euratom tanácsi irányelv 4. cikk (1) bekezdés e) pontjának való megfelelést szolgálja.
