1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
2. § Hatályát veszti az Itv. Melléklet IX. cím I. alcím 10. pontja.
3. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 4. § (2a) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A külföldön élő magyar állampolgár adatai a nyilvántartásban akkor szerepelnek, ha)
„h) a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár magánútlevél iránti kérelmet terjeszt elő.”
(2) Az Nytv. 4. §-a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki:
„(2e) A magánútlevél iránti kérelem előterjesztését követően a kérelmező - ha a nyilvántartásban nem szerepel - személyi- és lakcímadatainak nyilvántartásba vételére irányuló eljárást hivatalból kell megindítani. A nyilvántartásba vételnek kizárólag akkor van helye, ha a kérelmező anyakönyvi eseménye az anyakönyvi nyilvántartásban már szerepel.”
(3) Az Nytv. 5. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Szolgáltatásazonosító: az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén rögzített, véletlenszerűen képzett egyedi azonosító karaktersorozat.”
(4) Az Nytv. 8/A. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
[A Kormány rendeletében kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal)]
„g) ellátja a 4. § (2e) bekezdés szerinti külföldön élő polgárok személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.”
(5) Az Nytv. 9. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartást kezelő szerv)
„j) ellátja a 4. § (2a) bekezdés a) és h) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár személyi- és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.”
(6) Az Nytv. 14. §-a a következő q) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:)
„q) a magánútlevél kiadásában közreműködő hatóság értesítése a természetes személyazonosító adatokról, családi állapotról, a házasságkötés helyéről vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről, nemről, magyarországi lakcím- vagy külföldi lakóhely adatokról.”
(7) Az Nytv. a következő 19/E. §-sal egészül ki:
„19/E. § (1) A nyilvántartást kezelő szervtől a polgár lakcímadata érvényességének tényéről a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül tájékoztatás kérhető.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem benyújtására elektronikus azonosítási szolgáltatás használata nélkül kizárólag elektronikus úton egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével
a) közvetlen hozzáféréssel, vagy
b) elektronikus felületen keresztül van lehetőség.
(3) Az adatigénylőnek a kérelemben az érintett polgár természetes személyazonosító adatait, valamint a lakcím adattartalmának valamennyi elemét hiánytalanul fel kell tüntetnie.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti adatigénylés alapján a nyilvántartást kezelő szerv az adatigénylőnek arról ad tájékoztatást, hogy a lakcímadat a megadott adatokkal érvényes vagy a megadott adatokkal a nyilvántartásban nincs érvényes lakcím.”
(8) Az Nytv. 22. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]
„m) a nyilvántartás történeti állományára kiterjedően is, a konzuli szolgálat a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 6. § (1) bekezdése, valamint 11. § (1) bekezdése szerinti feladata körében a hozzátartozó felkutatása, felvilágosítása, illetve értesítése céljából.”
(9) Az Nytv. 26. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A lakcímbejelentési eljárás során a polgár a tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolványát a lakcímadatok tároló elemen történő rögzítése céljából köteles a lakcímbejelentési eljárást lefolytató hatóságnak átadni, a tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvány hiánya a lakcímbejelentési eljárás lefolytatásának nem akadálya. A lakcímbejelentési eljárást lefolytató hatóság a lakcímadatot a polgár tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolványán a lakcímadat nyilvántartásba vételével egyidejűleg rögzíti, ezt követően a tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolványt a polgár részére haladéktalanul visszaadja.
(1b) Ha a polgár a lakcímbejelentési eljárás időpontjában eltulajdonítás, elvesztés vagy megsemmisülés miatt érvényes tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik, az egyéb okból érvénytelen, vagy a lakcímadat rögzítésének átmeneti jellegű műszaki vagy technikai akadálya áll fenn, a lakcímadatot az új tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvány kiadását követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartási kapcsolat rendelkezésre állásakor hivatalból kell rögzíteni.”
(10) Az Nytv. 26. §-a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki:
„(2e) Ha a 4. § (2e) bekezdése szerinti polgár Magyarország területén kíván életvitelszerűen élni, első lakóhely bejelentését az útlevél kiadására irányuló kérelem előterjesztésével egyidejűleg a kijelölt kormányhivatalnál köteles teljesíteni. Ha az első lakóhely nyilvántartásba vétele során az eljáró hatóság megállapítja, hogy a polgár a lakóhely bejelentéséhez - jogszabályban meghatározott kivétellel - szükséges szállásadói hozzájárulással nem rendelkezik, a polgárt nyilatkozata ellenére külföldön élő magyar állampolgárként kell nyilvántartásba vennie.”
(11) Az Nytv. 29. § (7) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Az állandó személyazonosító igazolvány - a 29/E. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével - tároló elemet tartalmaz. A tároló elem tartalmazza]
„h) a szolgáltatásazonosítót.”
(12) Az Nytv. 29. § (7) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
[Az állandó személyazonosító igazolvány - a 29/E. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével - tároló elemet tartalmaz. A tároló elem tartalmazza]
„i) a polgár lakcímadatát,
j) a polgár személyi azonosítóját.”
(13) Az Nytv. 29. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
„(17) A (18)-(20) bekezdésben meghatározottak szerint a szolgáltatásazonosító kezelésére jogosult szerv vagy személy valamely jogosultság fennállását elektronikus úton a tároló elem olvasásával, felhasználói közreműködés - további kódok megadása - nélkül a szolgáltatásazonosítóhoz kötötten rögzítheti, a jogosultság fennállását ellenőrizheti, a szolgáltatásazonosítót kizárólag e célból megismerheti.”
(14) Az Nytv. 29. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(18) Ha a valamely jogosultságot nyújtó szerv vagy személy az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Nektv.) meghatározott elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerhez kártyakibocsátóként csatlakozik, a szolgáltatásazonosító tekintetében a Nektv.-t, valamint a 29/D. § alkalmazása szempontjából a Nektv. 5. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott azonosítóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az e §-ban és a 29/D. §-ban meghatározott eltérésekkel.”
(15) Az Nytv. 29. §-a a következő (19)-(20) bekezdéssel egészül ki:
„(19) Ha a valamely jogosultságot nyújtó szerv vagy személy a Nektv.-ben meghatározott elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerhez kártyakibocsátóként nem csatlakozik, a szolgáltatásazonosító kezelésére akkor jogosult, ha valamely, a miniszter rendeletében meghatározott jogosultság fennállásának tényét a személyazonosító igazolvány jogosultjának természetes személyazonosító adataihoz hozzárendelten - a személyes adatok kezelésére irányadó előírások alapján - kezeli. A szolgáltatásazonosító kezelésére ebben az esetben, kizárólag ezen jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából - a személyes adatok kezelésére irányadó előírások szerint - kerülhet sor.
(20) A szolgáltatásazonosító alkalmazásával ellenőrzött egyes jogosultságokat tartalmazó nyilvántartások egymással való összekapcsolásához a szolgáltatásazonosító nem használható fel, a szolgáltatásazonosító személyazonosításra történő felhasználása tilos.”
(16) Az Nytv. 29. §-a a következő (21) bekezdéssel egészül ki:
„(21) Ha az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme nem vagy nem helyesen tartalmazza a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét, adóazonosító jelét, lakcímét, illetve személyi azonosítóját, abban az esetben a polgár kérelmére
a) az egészségbiztosítási szerv a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét,
b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a polgár adóazonosító jelét,
c) a nyilvántartás szervei a polgár lakcímét, illetve személyi azonosítóját a tároló elemen elhelyezi.”
(17) Az Nytv. 47. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza)
„f) azon jogosultságok körét, amelyek ellenőrzésére az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén elhelyezett szolgáltatásazonosító felhasználható.”
(18) Az Nytv. a következő 52/F. §-sal egészül ki:
„52/F. § E törvénynek az egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről szóló 2019. évi LV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésüket követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
(19) Az Nytv. a következő 52/G. §-sal egészül ki:
„52/G. § 2019. szeptember 30-át követően a tároló elemmel ellátott állandó személyazonosító igazolvány esetében a járási hivatal, a kijelölt kormányhivatal, a bv. szerv, a nyilvántartást kezelő szerv, illetve a konzuli tisztviselő a polgár erre irányuló kérelmére az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén rögzíti a polgár személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerinti lakcímadatát és személyi azonosítóját.”
4. § Az Nytv. 29/D. § (1) bekezdésében az „Az állandó személyazonosító igazolvány az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Nektv.)” szövegrész helyébe az „Az állandó személyazonosító igazolvány a Nektv.” szöveg lép.
5. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) 32. §-a a következő x) ponttal egészül ki:
(A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével - jogosult)
„x) az útlevélhatóság és az eljárásában közreműködő hatóság az úti okmányokkal kapcsolatos feladataik ellátásához.”
(2) A Szaztv. 37. §-a a következő (1h) bekezdéssel egészül ki:
„(1h) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - az általános hatáskörű útlevélhatóság részére erre irányuló igénye esetén rendszeres adatátadást teljesít a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24/B. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevéről, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, valamint az érintett elhalálozásáról.”
(3) A Szaztv.
a) 8. § (3) bekezdésében az „(1) és (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „(1)-(3) bekezdése” szöveg,
b) 37. § (3) bekezdésében az „az (1) bekezdés a) pontja szerinti állami adóhatóság” szöveg helyébe az „az (1) bekezdés a) pontja szerinti állami adóhatóság, az (1) bekezdés d) pontja szerinti TAJ nyilvántartást vezető kincstár” szöveg
lép.
6. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 3. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A 16-16/C. §-t a Magyarországon élő harmadik országbeli állampolgárokra és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre - törvény eltérő rendelkezése hiányában - alkalmazni kell.
(3) E törvény rendelkezéseit a Magyarországon élő hontalanokra, bevándoroltakra, valamint letelepedett személyekre - törvény eltérő rendelkezése hiányában - alkalmazni kell.”
(2) Az Utv. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvény rendelkezéseit a magyar menekültügyi hatóság által menekültként, menedékesként, valamint oltalmazottként elismert személyekre - törvény eltérő rendelkezése hiányában - alkalmazni kell.”
7. § Az Utv. 16. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Külföldre utazási korlátozás esetén az úti okmány visszatartását)
„e) külügyi szolgálati útlevél és diplomata útlevél esetében a külpolitikáért felelős miniszter”
(hajtja végre.)
8. § Az Utv. 16/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 16. § (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás miatt a bűnügyi nyilvántartásba bejegyzett, illetve törölt külföldre utazási korlátozásról a bűnügyi nyilvántartó szerv automatikus adattovábbítás útján értesíti az útlevélhatóságot, amely az útiokmány-nyilvántartásba történő bejegyzést vagy az abból törlést automatikus úton elvégzi.”
9. § Az Utv. 16/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha az érintett személytől a 16. § (2) bekezdése alapján diplomata vagy külügyi szolgálati útlevél kerül elvételre, a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyészség a külpolitikáért felelős minisztert értesíti az érintett személy úti okmányának visszatartása érdekében.”
10. § Az Utv. 21/B. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A szülői hozzájáruló nyilatkozat megtételére elektronikus kapcsolattartás útján is sor kerülhet.”
11. § Az Utv. 23/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kormány által kijelölt szerv (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kijelölt szerv) az ügyfél (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés által meghatározott tartalmú közokiratot állít ki.”
12. § Az Utv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartásban kezeli:
a) az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja születési családi és utónevét, nemét, állampolgárságát (a továbbiakban együtt: személyi adat), személyi azonosítóját, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát, kézbesítési címét valamint kapcsolattartási adatát,
b) az állampolgár arcképmását és saját kezű aláírását, ha 12. életévét betöltötte, valamint nem írásképtelen vagy írástudatlan, továbbá a 32/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatát,
c) a kiskorú, továbbá a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett állampolgár törvényes képviselőjének személyi adatait, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát és saját kezű aláírását,
d) kiskorú esetében a külföldre utazáshoz hozzájáruló nyilatkozat adatait, amennyiben ezen nyilatkozat figyelembe vételével került sor úti okmány kiállítására, illetve a szülői felügyeleti jog megszűnését, illetve szünetelését igazoló jogerős határozat adatai közül a bíróság vagy hatóság megnevezését, ügyszámát,
e) az állampolgár számára kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességének tényét, kiállítás szerinti érvényességi idejét, valamint az úti okmányra való jogosultság megszűnésének okát és időpontját,
f) az úti okmány elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, megrongálódására, találására, cseréjére, pótlására, visszaadására, leadására, elvételére, valamint érvénytelenségére vonatkozó adatokat,
g) a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos adatokat,
h) az útlevélhatósági eljárást lefolytató ügyintéző egyedi azonosító kódját,
i) a külföldre utazás korlátozása bejegyzésének és törlésének tényét,
j) a hivatalos útlevél használatára jogosult személy diplomáciai rangját, a hivatalos útlevél kiállítására alapot szolgáltató tisztségét vagy jogcímét,
k) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgár arcképmásához rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot,
l) a kérelem egyedi azonosítására szolgáló technikai azonosítóját,
m) az eljárás illetékének és igazgatási szolgáltatási pótdíjának az összegét, valamint a teljesítésének tényét,
n) az okmány kézbesítésének, illetve átvételének idejét, helyét, az átvevő nevét és az átvételkor bemutatott okmány azonosítóját,
o) az ideiglenes magánútlevél esetében az ellenőrző sorszámot, a kiállító hatóság bélyegző lenyomatát és a kiállító személy aláírását.”
13. § Az Utv. 24/A. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adatkezelő szerv útiokmány-nyilvántartással összefüggő feladat- és hatáskörében:)
„e) működteti a nyilvántartás informatikai rendszerét, továbbá vezeti a 24/B. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást.”
14. § Az Utv. a következő 24/B. §-sal egészül ki:
„24/B. § (1) Az adatkezelő szerv a nyilvántartásban kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala, törlése, sérülése vagy megsemmisülése elleni védelem, illetve az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével a nyilvántartás számára adatközlésre kötelezett szervekről, a nyilvántartásban adatkezelést végző szervekről, illetve közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervekről és a közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervek nevében hozzáférésre felhatalmazott felhasználókról jogosultsági nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza az adatközlő szerv, az adatközlésre kötelezettek, továbbá a közvetlen hozzáférési jogosultsággal adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervek
a) megnevezését
b) székhelyét, levelezési címét,
c) e-mail címét, telefonszámát,
d) a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy
da) családi és utónevét,
db) születési családi nevét és utónevét,
dc) anyja nevét,
dd) születési helyét, idejét,
de) szervezeti egységét,
df) hozzáférési jogosultságának típusát, terjedelmét és jogalapját,
dg) hozzáférési jogosultsága keletkezésének és törlésének tényét, időpontját,
dh) felhasználónevét,
di) hivatali kapcsolattartásra használható email címét.
(3) Az adatközlésre kötelezett, a nyilvántartásban adatkezelést végző, illetve abból közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult személy hozzáférési jogosultsága határozott idejű, amelynek időtartama két év. A hozzáférési jogosultság - a meghatározott időtartam lejártával - a jogosultságot kérő szerv kérelme alapján kerül megújításra.
(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt személyes adatokat a felhasználó utolsó jogosultságának törlésétől számított tíz évig kell megőrizni.
(5) A közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek a felhasználóiknak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő felvételét az adatkezelő szervnél közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem benyújtásával kezdeményezik. A közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem tartalmazza a (2) bekezdés a)-c) pontjában, valamint d) pont da)-df) és di) alpontjában meghatározott adatokat, valamint a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy azonosítóját. Az adatkezelő szerv a kérelem alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő azonosítás céljából az adatszolgáltatás igénybevételéhez, e cél megvalósulásához szükséges ideig kezelheti az érintett kérelemben megadott személyi azonosítóját, amelyet kizárólag a személyiadat- és lakcímnyilvántartás vezető szerv részére jogosult továbbítani. A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek az adatváltozást követő három munkanapon belül elektronikus úton értesítik az adatkezelő szervet.
(6) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét az adatkezelő szervtől az adatkezelő szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a hozzáférési jogosultságot kérő szerv jogosult igényelni.”
15. § Az Utv.
1. 8. § (1) bekezdés b) pontjában a „6-70” szövegrész helyébe a „6-65” szöveg,
2. 8. § (1) bekezdés c) pontjában a „70” szövegrész helyébe a „65” szöveg,
3. 8. § (2) bekezdésében a „18-70” szövegrész helyébe a „18-65” szöveg,
4. 16. § (1) bekezdés a) pontjában a „kényszergyógykezelés alatt áll,” szövegrész helyébe a „kényszergyógykezelés, ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet vagy ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet alatt áll,” szöveg,
5. 21/B. § (1) bekezdésében az „az (5) bekezdésben” szövegrész helyébe az „e törvényben” szöveg,
6. 21/B. § (4) bekezdésében az „útlevélhatóságnál” szövegrész helyébe a „konzuli tisztviselőnél” szöveg,
7. 21/B. § (8) bekezdésében az „az úti okmány” szövegrész helyébe az „a magánútlevél és második magánútlevél” szöveg,
8. 24/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „(a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: járási hivatal), illetve a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselőjének” szöveg,
9. 26. § (1) bekezdésében az „Az útlevélhatóság, valamint” szövegrész helyébe az „Az útlevélhatóság, a járási hivatal, valamint” szöveg,
10. 26. § (1) bekezdés c) pontjában az „az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől és a menekültügyi hatóságtól” szövegrész helyébe az „az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől és az idegenrendészeti vagy menekültügyi hatóságtól” szöveg,
11. 26. § (1a) bekezdésében az „Az útlevélhatóság a kérelmező” szövegrész helyébe az „Az útlevélhatóság - saját, illetve közreműködői feladatellátása céljából is - a kérelmező” szöveg,
12. 26. § (2) bekezdés b) pontjában az „útlevélhatóság adatot” szövegrész helyébe az „útlevélhatóság és a járási hivatal adatot” szöveg,
13. 27. § (1) bekezdésében a „valamint a menekültügyi hatóságnak” szövegrész helyébe a „menekültügyi hatóságnak, valamint a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés által meghatározott tartalmú közokiratot kiállító szervnek” szöveg,
14. 27. § (1d) bekezdésében az „által megadott,” szövegrész helyébe az „által a magánútlevele alapján megadott,” szöveg,
15. 27. § (2a) bekezdésében az „a) és e) pontja” szövegrész helyébe az „a), e) és f) pontja” szöveg,
16. 28. § (6) bekezdésében az „Az (1), (2) és (2b) bekezdésben” szövegrész helyébe az „Az (1) és (2) bekezdésben” szöveg
lép.
16. § Hatályát veszti az Utv.
a) 16/B. §-a,
b) 22. § (3) bekezdése,
c) 31. § (2) bekezdése,
d) 41. § (2) bekezdés h) pontja.
17. § (1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 75. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A tartózkodás jogszerűségének nyomon követése érdekében az idegenrendészeti hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartás elkülönített részeként az EGT-állampolgárok és a családtagok adatairól a következő résznyilvántartásokat vezeti:)
„i) a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt álló szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek nyilvántartása.”
(2) Az Szmtv. a következő 78/A. §-sal egészül ki:
„78/A. § Az idegenrendészeti hatóság a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt álló szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre vonatkozóan - a korlátozás megszűnését követő három évig - kezeli
a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy természetes személyazonosító adatait,
b) a külföldre utazási korlátozást kezdeményező szerv megnevezését, valamint
c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy úti okmányának típusát, számát, érvényességi idejét.”
18. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 94/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„94/A. § A 95. § (1) bekezdésében, a 96. § (1) bekezdésében, a 97. § (1) bekezdésében, a 98. § (1) bekezdésében, a 99. § (1) bekezdésében, a 99/A. § (1) bekezdésében, a 100. § (1) bekezdésében, a 101. § (1) bekezdésében, a 102. § (1) és (2) bekezdésében, a 103. § (1) bekezdésében és a 104. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
(2) A Harmtv. a következő 99/A. §-sal egészül ki:
„99/A. § (1) Magyarország külképviselete és az idegenrendészeti hatóság az úti okmányt vagy egyszeri utazásra jogosító okmányt kérelmező harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan kezeli:
a) a természetes személyazonosító adatokat,
b) a bevándorolt, letelepedett, hontalan státuszt igazoló okmány számát, az okmány érvényességi idejét,
c) szálláshelyének címét, illetve lakcímét, valamint hozzájárulása esetén e-mail címét, telefonszámát,
d) az állampolgár arcképmását és saját kezű aláírását,
e) a kiskorú, továbbá a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett állampolgár törvényes képviselőjének személyi adatait, személyi azonosítóját, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát és saját kezű aláírását,
f) kiskorú esetében a külföldre utazáshoz hozzájáruló nyilatkozat adatait, és a szülői felügyeleti jog megszűnését, illetve szünetelését igazoló jogerős határozat adatai közül a bíróság vagy hatóság megnevezését, ügyszámát, a határozat keltét, a szünetelés időtartamát, a megszüntetés kezdő időpontját,
g) a kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességi idejét,
h) az úti okmány cseréjére, pótlására vonatkozó adatokat,
i) a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos adatokat,
j) az útlevélhatósági eljárást lefolytató alkalmazott egyedi azonosító kódját,
k) a külföldre utazás korlátozásának tényét vagy annak törlését,
l) az úti okmány iránti kérelem elutasításának indokát.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság az úti okmány iránti kérelem elutasítása esetén annak időpontjától, a kiadott úti okmány esetén annak érvényességi ideje lejártát, illetve visszavonását követő 10 évig kezeli.”
(3) A Harmtv. 103. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Az idegenrendészeti hatóság a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárral kapcsolatos következő adatokat kezeli:)
„c) a harmadik országbeli állampolgár úti okmányának típusa, száma, érvényességi ideje.”
(4) A Harmtv. 103. § (2) bekezdésében a „megszűnéséig” szövegrész helyébe a „megszűnését követő három évig” szöveg lép.
19. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 83. § (1) bekezdés y) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A menekültügyi nyilvántartás az e törvény hatálya alá tartozó személy következő adatait tartalmazza:)
„y) a menekült, az oltalmazott és a menedékes részére a menekültügyi hatóság által kiállított úti okmány típusát, okmányazonosítóját, az útlevél matrica okmányazonosítóját, az okmány kiállításának dátumát és érvényességének idejét, a kiállító útlevélhatóság megnevezését, a kiállítás helyét, az útlevélhatósági eljárást lefolytató ügyintéző nevét, az úti okmányban szereplő személy arcképmását és saját kezű aláírását,”
20. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 30/B. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,)
„b) akivel szemben ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyeletet vagy ideiglenes átadási felügyeletet rendeltek el, illetve olyan bűnügyi felügyeletet vagy ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyeletet rendeltek el, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el,”
(2) A Bnytv. 30/C. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza)
„l) annak tényét, hogy az arra jogosult szervek adatközlése szerint az érintett személy érvényes úti okmánnyal rendelkezik.”
(3) A Bnytv. 30/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A személyazonosító adatokat, valamint a 30/C. § b)-f), h) pontjában, i) pont ia)-ic) alpontjában meghatározott adatokat az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely e törvény rendelkezései szerint
a) kényszerintézkedés elrendelése esetén a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába,
b) szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén a bűntettesek nyilvántartásába,
c) kényszergyógykezelés vagy javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába
teljesítendő adatközlésre köteles.”
(4) A Bnytv. 30/D. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 30/C. § l) pontjában meghatározott tényt
a) az (1) bekezdésében meghatározott bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, illetve
b) a bűnügyi nyilvántartó szerv az útiokmány-nyilvántartás adatai alapján automatikusan jegyzi be.”
(5) A Bnytv. 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 76. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelendő adatok bejegyzésekor a bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerből az érintett személy 4. § (2) bekezdés a) pont aa)-ae), ag) és ah) alpontjában meghatározott személyazonosító adataival automatikus keresést indít az útiokmány-nyilvántartásban annak a ténynek a megismerése céljából, hogy az érintett személy rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal. Ha a kereséssel érintett személy rendelkezik érvényes úti okmánnyal, a bűnügyi nyilvántartó szerv
a) ezt a tényt automatikusan bejegyzi a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásába, egyidejűleg
b) a bűnügyi nyilvántartási rendszerből automatikus adattovábbítással továbbítja az útiokmány-nyilvántartásba történő automatikus bejegyzés érdekében az érintett személy 4. § (2) bekezdés a) pont aa)-ae), ag) és ah) alpontjában meghatározott személyazonosító adatait, valamint a külföldre utazási korlátozás tényét.
(1a) Ha az érintett személyről a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában szerepel az a tény, hogy érvényes úti okmánnyal rendelkezik, a bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelt adatnak a 30/E. § szerinti törlését megelőzően a külföldre utazási korlátozásra vonatkozó bejegyzés útiokmány-nyilvántartásból történő törlése céljából az útlevélhatóságnak automatikus adattovábbítás útján továbbítja az érintett személy személyazonosító adatai közül a 4. § (2) bekezdés a) pont aa)-ae), ag) és ah) alpontjában meghatározott adatokat.”
(6) A Bnytv. 76. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az útlevélhatóság az (1) bekezdés b) pontja és az (1a) bekezdés alapján automatikus adattovábbítás során megkapott adatokat a külföldre utazási korlátozásra vonatkozó tény útiokmány-nyilvántartásba történő bejegyzésig, illetve az útiokmány-nyilvántartásból való törléséig kezelheti, és ezt követően az adatokat haladéktalanul törli.”
(7) A Bnytv.
a) 30/C. § b) pontjában és 30/D. § (3a) bekezdésében az „a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, az átadási letartóztatás vagy az ideiglenes átadási letartóztatás azért” szövegrész helyébe az „a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet, az átadási letartóztatás, az ideiglenes átadási letartóztatás vagy az ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet azért” szöveg,
b) 30/D. § (2) bekezdésében a „kiadatási letartóztatás, ideiglenes kiadatási letartóztatás, átadási letartóztatás, ideiglenes átadási letartóztatás, valamint ideiglenes végrehajtási letartóztatás” szövegrész helyébe a „kiadatási letartóztatás, ideiglenes kiadatási letartóztatás, ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet, átadási letartóztatás, ideiglenes átadási letartóztatás, ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet, ideiglenes végrehajtási letartóztatás, valamint ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyelet” szöveg,
c) 30/E. § záró szövegrészében a „76. § (1) bekezdésben” szövegrész helyébe a „76. § (1a) bekezdésében” szöveg,
d) 59. § h) pontjában a „[Btk. 371. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „[Btk. 372. § (2) bekezdés” szöveg
lép.
21. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény
a) 9. § (6) bekezdésében a „magasabb, a hatóság előzetes engedélyével, kockázatokra kiterjedő” szövegrész helyébe a „magasabb, vagy” szöveg,
b) 18. § (8) bekezdésében a „19. § (3)” szövegrész helyébe a „19. § (2)” szöveg, a „19. § (4)” szövegrész helyébe a „19. § (3)” szöveg
lép.
22. § (1) Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 1. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A NEK-hez kártyakibocsátóként az csatlakozhat, akit)
„b) az e törvény szerinti hatósági eljárásban kiadott engedély kártyakibocsátásra jogosít.”
(2) A Nektv. 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„6. kártyaelfogadó: az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely - kedvezmény vagy szolgáltatás kártyafelhasználó általi igénybevétele céljából - a kártya olvasására a jelen törvényben meghatározott adatok vonatkozásában jogosult,”
(3) A Nektv. 8. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A működtető a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a kártyakibocsátók, valamint a megszemélyesítést végző szervezetek adatközlése alapján)
„b) a kártyafelhasználás támogatása érdekében”
[központi nyilvántartást (a továbbiakban: NEK központi nyilvántartás) vezet.]
(4) A Nektv. 9. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A működtető az (5) bekezdés szerinti törlésről és a kártya érvénytelenként való megjelöléséről automatikus információátadás keretében értesíti a kártyakibocsátót.”
(5) A Nektv. 14. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kártyakibocsátási kérelem tartalmazza)
„a) gazdálkodó vagy civil szervezet kérelmező esetén
aa) nyilvántartási számát,
ab) nevét,
ac) a szervezet képviseletére jogosultak nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, születési helyét- és idejét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét és nyilvántartási számát,”
(6) A Nektv. 19. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kártyakibocsátó az általa kibocsátott kártyák adatairól nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza)
„d) a kártya kibocsátásának, érvényességének dátumát, érvénytelenségének tényét,”
(7) A Nektv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A kártyaelfogadó a kártya elektronikus egyedi azonosítója adat kezelésére kedvezmény vagy szolgáltatás kártyafelhasználó általi igénybevétele céljából a kártya elektronikus olvasása útján jogosult. A kártyaelfogadó a kártya elektronikus egyedi azonosítója alapján a kártya érvényességére vonatkozó adat elektronikus úton történő ellenőrzésére a kártyakibocsátóval kötött szerződésben foglaltak szerint a 19. § szerinti nyilvántartás adattartalma alapján jogosult.
(2) Érvényes kártya esetében a kártyaelfogadó a kibocsátási célt képező jogosultság vagy egyéb tény fennállásának ellenőrzése céljából a 19. § g) pontjában meghatározott adat megismerésére a kártyakibocsátó erre vonatkozó engedélyén alapuló adatközlése alapján a kártyakibocsátóval kötött szerződésben foglaltak szerint jogosult.
(3) A 4. § (5) bekezdésében meghatározott okmány elektronikus olvasása során az érvényességre vonatkozó adat (1) bekezdés szerinti ellenőrzése a NEK központi nyilvántartásának adattartalma alapján, a kártyakibocsátó adatfeldolgozói közreműködésével történik.”
(8) A Nektv. 21. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„b) állapítsa meg a működtető, a kártyakibocsátó, a kártyaelfogadó és a megszemélyesítő által kibocsátandó dokumentumok körét és elfogadásának rendjét, továbbá a kártyaigénylés, a kártyafelhasználói regisztráció, a NEK keretében történő hatósági ellenőrzésnek, a kártyakibocsátás engedélyezésére irányuló eljárásnak, a minősítési eljárás lefolytatásának, valamint a NEK keretében megkötendő szerződés és hatósági szerződés és a szerződésszegés esetén alkalmazandó jogkövetkezmények részletes szabályait.”
(9) Hatályát veszti a Nektv. 10. §-a.
23. § (1) A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 1. §-a a következő 17. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„17. ellátási terület: a megye (főváros) közigazgatási területének azon része, amelyen
a) a kéményseprő-ipari szerv a 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ingatlanok körében, valamint a 2. § (11) bekezdés szerinti esetben a 2. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ingatlanok körében,
b) a kéményseprő-ipari szolgáltató - a tűzvédelmi hatóság által a 7. § (4) bekezdése szerint vezetett nyilvántartásba történt felvételt követően - a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok körében, vagy
c) a 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató a 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a 2. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ingatlanok körében kéményseprő-ipari tevékenységet végez.”
(2) A Kstv. 5. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ingatlan használója köteles)
„b) a kéményseprő-ipari szervnek, a kéményseprő-ipari szolgáltatónak azok tevékenysége során megadni
ba) a családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét, valamint, ha arról tudomása van, az ingatlan tulajdonosának családi és utónevét, lakóhelye, tartózkodási és értesítési helye címét,
bb) az ingatlan címadatait,
bc) ha az ingatlan gazdálkodó szervezet székhelye, telephelye vagy fióktelepe, ennek tényét, valamint a gazdálkodó szervezet elnevezését, székhelyét, cégjegyzékszámát vagy egyéb nyilvántartási számát, képviselőjét,
bd) az ingatlan jellegét, így különösen, hogy az ingatlan társasház, lakásszövetkezeti lakóépület vagy egylakásos ingatlan,”
(3) A Kstv. 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A kéményseprő-ipari szolgáltató a kéményseprő-ipari tevékenység ellátása érdekében az ingatlan és az ingatlan tulajdonosának, használójának beazonosítása céljából jogosult az 5. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat
a) az ingatlan használójától, tulajdonosától,
b) a cégnyilvántartásból vagy a civil szervezetek nyilvántartásából,
c) az ingatlan-nyilvántartásból, valamint
d) a társasház közös képviselőjétől, lakásszövetkezeti lakóépület esetében a lakásszövetkezet elnökétől igényelni, továbbá kezelni.”
(4) A Kstv. 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1), az (1a) és a (3) bekezdés szerinti adatokat
a) a kéményseprő-ipari szerv és a kéményseprő-ipari szolgáltató a kéményseprő-ipari tevékenységének az - adatokkal érintett - ellátási területén történő megszűnéséig kezeli,
b) az a) pont szerinti adatkezelési jogosultság megszűnésekor
ba) a kéményseprő-ipari szerv a kéményseprő-ipari tevékenység tekintetében az ellátási területen jogutód állami szerv részére,
bb) a kéményseprő-ipari szolgáltató a kéményseprő-ipari szerv részére átadja és nyilvántartásából törli.”
(5) A Kstv. 6. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A kéményseprő-ipari szolgáltató az (5) bekezdés b) pontja szerinti időpontban az érintett ellátási területen végzett
a) kéményseprő-ipari tevékenysége során birtokába került adatokból összeállított, a kéményseprő-ipari tevékenységével összefüggő valamennyi dokumentumot és nyilvántartást,
b) kéményseprő-ipari tevékenységével összefüggő, lezárt vagy folyamatban lévő ügyek dokumentumait és nyilvántartásait,
c) kéményseprő-ipari tevékenységével érintett ingatlanok címét, valamint az ingatlan használójának és tulajdonosának családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét - a számviteli bizonylatok kivételével - a kéményseprő-ipari szerv részére külön jogszabályban meghatározott formában és módon adja át.”
(6) A Kstv. 7. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tűzvédelmi hatóság hatáskörébe tartozóan)
„b) eljár az ingatlan tulajdonosával szemben - a kéményseprő-ipari díj- és költségtérítés-fizetési kötelezettség nem teljesítése esetét kivéve - a kéményseprő-ipari tevékenységgel kapcsolatban jogszabályban meghatározott kötelezettség nem teljesítése esetén, és legfeljebb harmincezer forint összegű bírságot szabhat ki,”
(7) A Kstv. 7. § (4) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
(A tűzvédelmi hatóság a kéményseprő-ipari szolgáltatókról nyilvántartást vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza)
„d) a kéményseprő-ipari szolgáltató ügyfélszolgálatának címét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét, honlapját,
e) a kéményseprő-ipari szolgáltató ellátási területét és a 2. § (1) bekezdése szerint ellátandó ingatlankört.”
(8) A Kstv. 7. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Ha a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásba fel nem vett gazdálkodó szervezet kéményseprő-ipari tevékenységet végez, e gazdálkodó szervezet esetében a (7) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.”
(9) A Kstv. 8. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
„g) az ingatlan használójának, tulajdonosának, vagyonkezelőjének, valamint a társasházak, lakásszövetkezetek képviseletét ellátónak - a kéményseprő-ipari feladatok ellátása érdekében az ingatlan azonosításának céljából - a kéményseprő-ipari szerv részére történő adatszolgáltatása és a kéményseprő-ipari szervvel történő együttműködése részletes szabályait.”
(10) A Kstv.
a) 5. § (11) bekezdésében a „kéményseprő-ipari szolgáltató” szövegrész helyébe a „kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató” szöveg, a „kéményseprő-ipari szolgáltatóhoz” szövegrész helyébe a „kéményseprő-ipari szervhez, illetve a kéményseprő-ipari szolgáltatóhoz” szöveg,
b) 7. § (6) bekezdésében a „kéményseprő-ipari szolgáltató” szövegrészek helyébe a „gazdálkodó szervezet” szöveg
lép.
24. § (1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 1. §-a a következő 30a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„30a. központi állami szolgáltatás: olyan, a Kormány által kötelezően biztosított szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak, valamint központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak nem minősülő, központi szolgáltatásként nyújtott informatikai, hálózati és infrastrukturális szolgáltatás, amelyet az állam kijelölt központi szolgáltatón keresztül biztosít;”
(2) Az E-ügyintézési tv. 25. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint az E-ügyintézési tv. 25. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus kapcsolattartási lehetőség megváltozása előtt - az informatikai biztonság sérülésének veszélye vagy bekövetkezése kivételével - a változást a honlapján a változást megelőző 30 nappal közzéteszi és a Felügyeletnek bejelenti. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a honlapján a módosítást követő 14 napon keresztül jelzi annak tényét, hogy a kapcsolattartás módja megváltozott.
(11) Az elektronikus űrlap megváltozása esetén a (10) bekezdés alkalmazandó azzal az eltéréssel, hogy a változást előzetesen 14 nappal korábban kell közzétenni, és a változást a Felügyeletnek nem kell bejelenteni.”
(3) Az E-ügyintézési tv. 27. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A szabályozott vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtója vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv minden olyan tervezhető technikai tevékenységet, amely a szolgáltatás vagy az elektronikus ügyintézés szünetelését eredményezi, köteles olyan időszakra ütemezni, amelyben a szünetelés nem okoz jelentős fennakadást az elektronikus ügyintézésben.
(2) A szabályozott vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtója vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv minden olyan előre tervezett technikai tevékenységről, amely a szolgáltatás vagy az elektronikus ügyintézés szünetelését vagy korlátozott működőképességét eredményezi, legalább a tevékenység megkezdése előtt 3 nappal köteles a Kormány rendeletében meghatározott tartalommal és elérhetőségeken tájékoztatást elhelyezni.”
(4) Az E-ügyintézési tv. 28. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus ügyintézési lehetőségnek az adott ügyben történő biztosítása megkezdése előtt 30 nappal, a Kormány rendeletében meghatározott adatokat, a 26. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás megküldése mellett elektronikus úton, a Felügyelet által rendszeresített elektronikus űrlapon bejelenti a Felügyelet számára.
(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az (1) bekezdés szerinti adatokban, tájékoztatóban bekövetkező változásokat a változás hatálybalépése előtt legkésőbb 15 nappal az (1) bekezdés szerint bejelenti a Felügyeletnek.”
(5) Az E-ügyintézési tv. 42/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42/A. § (1) A törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások, a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások és a központi állami szolgáltatások - a Kormány rendeletében meghatározott módon - az elektronikus ügyintézést nem biztosító szerv által is igényelhetőek.
(2) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott piaci szereplők által az (1) bekezdésben meghatározott, ellenszolgáltatás mellett igénybe vehető szolgáltatások esetén, a piaci szolgáltató más igénybevevők részére történő szolgáltatás nyújtása során az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások továbbszolgáltatásáért ellenszolgáltatásra nem tarthat igényt.”
(6) Az E-ügyintézési tv. 57. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az együttműködő szerv köteles legalább munkanaponként ellenőrizni és ugyanezen határidőben visszaigazolni az (1) bekezdés szerinti elérhetőségekre kézbesített küldeményeket.”
(7) Az E-ügyintézési tv. 104/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„104/A. § (1) A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló kormányrendeletben kijelölt központi szolgáltató, valamint a kormányzati célú hálózatokról szóló kormányrendeletben kijelölt kormányzati célú hírközlési szolgáltató (a továbbiakban együtt: központi szolgáltató) a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek részére közszolgáltatásként nyújtja
a) az e-közigazgatásért felelős miniszter rendeletében meghatározott informatikai rendszer fejlesztését, üzemeltetését, vagy közreműködik annak fejlesztésében,
b) a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló kormányrendelet szerinti központosított informatikai és hírközlési szolgáltatásokat,
c) a kormányzati célú hálózatokról szóló kormányrendelet szerinti kormányzati célú hálózatok igénybevételét, a kormányzati célú hírközlési tevékenységet, valamint a kormányzati célú hírközlési szolgáltatásokat,
ha a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv vezetője ezek igénybevételét az e-közigazgatásért felelős miniszternél kezdeményezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások igénybevételének, a központi szolgáltató által nyújtott közszolgáltatás ellátásának a fedezetéül szolgáló forrást - az e-közigazgatásért felelős miniszter és a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv vezetője egyeztetésének eredményétől függően -
a) közvetlenül vagy a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv költségvetéséből történő átadással az e-közigazgatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében, vagy
b) a központi szolgáltatóval történő közvetlen szerződéskötés esetén a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervnek
kell biztosítani.”
(8) Az E-ügyintézési tv. 106. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy)
„d) a 104/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a központi szolgáltató által fejlesztett vagy üzemeltetett informatikai rendszereket, a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv által igénybevett központosított informatikai és hírközlési szolgáltatások, a kormányzati célú hálózatok és hálózati szolgáltatások igénybevételének szabályait”
(rendeletben állapítsa meg.)
(9) Az E-ügyintézési tv. 108. § (6d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6d) 2020. december 31-ig természetes személy vagy egyéni vállalkozó sem tehet a rendelkezési nyilvántartásba adóügyekben a 22. § (1) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezést.”
(10) Az E-ügyintézési tv.
a) 1. § 17. pont k) alpontjában az „ügyintézésre kötelezett” szövegrész helyébe az „ügyintézés biztosítására kötelezett” szöveg,
b) 11. § (3) bekezdésében a „személyes ügyintézési felületen” szövegrész helyébe a „személyre szabott ügyintézési felületen” szöveg,
c) 47. § (3) bekezdésében a „de az eljárás” szövegrész helyébe az „azonban a felügyeleti vizsgálat” szöveg
lép.
(11) Hatályát veszti az E-ügyintézési tv.
a) 68. § (3) bekezdése,
b) 108. § (2)-(4a), (6) és (8)-(16) bekezdése,
c) 109. § (2) és (3) bekezdése,
d) 110/A. §-a,
e) 110/B. §-a.
25. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2019. július 1-jén lép hatályba.
(2) Az 1-2. §, a 3. § (1)-(6), (10), (11), (13)-(15), (17) és (18) bekezdése, a 4. §, az 5. § (1) és (2) bekezdése, a 6-23. §, a 24. § (1)-(8), (10) és (11) bekezdése, valamint az 1. melléklet e törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(3) A 3. § (7), (9), (12), (16) és (19) bekezdése, valamint az 5. § (3) bekezdés a) pontja 2019. szeptember 30-án lép hatályba.
(4) A 3. § (8) bekezdése 2020. január 1-jén lép hatályba.
Az Itv. Melléklet IX. cím I. alcím 7. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Illetékmentes)
„d) az úti okmány cseréje, amennyiben az úti okmány tároló eleme nem tartalmazza vagy hibásan tartalmazza a törvényben meghatározott adatokat, illetve az nem működik,”
