1. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 74. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az előadóművészek közös jogkezelő szervezete a sugárzás vagy a nyilvánossághoz történő átvitel céljára rögzített előadás első sugárzását követő ismételt sugárzásért érvényesített jogdíjak terhére kezelési költséget nem vonhat le, a jogdíj teljes összegét – jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló fizetési kötelezettség kivételével – a jogosultak számára köteles folyósítani.”
2. § (1) A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 1. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Médiaszolgáltatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. és 57. cikkében meghatározott, önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági szolgáltatás, amelynek, illetve amely egy elválasztható részének elsődleges célja, hogy egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősségi körébe tartozó műsorszámokat tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz eljuttassa valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.”
(2) Az Smtv. 1. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Műsorszám: hangok, illetve hangos vagy néma mozgóképek sorozata, amely egy médiaszolgáltató által kialakított műsorrendben vagy műsorkínálatban – hosszától függetlenül – önálló egységet alkot.”
(3) Az Smtv. 1. §-a a következő 11a. ponttal egészül ki:
„11a. Szerkesztői döntés: a szerkesztői felelősség gyakorlásának keretében rendszeres jelleggel hozott, a médiaszolgáltatás napi működéséhez kapcsolódó döntés, így a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztása és összeállításának meghatározása.”
3. § Az Smtv. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény alkalmazásában a médiatartalom-szolgáltató akkor minősül Magyarország területén letelepedettnek, ha:
a) az általa nyújtott médiaszolgáltatás analóg terjesztése Magyarország tulajdonában álló frekvencia igénybevételével történik vagy a sajtótermék elsődlegesen Magyarország felhasználói számára kijelölt elektronikus hírközlési azonosítón keresztül érhető el,
b) központi ügyvezetésének helye Magyarország területén található és a médiaszolgáltatással, sajtótermékkel összefüggő szerkesztői döntéseket Magyarország területén hozzák,
c) a központi ügyvezetés és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül csak az egyik található Magyarország területén, de a médiatartalom-szolgáltató – médiaszolgáltató esetében a médiaszolgáltatása műsorszolgáltatással kapcsolatos tevékenységében közreműködő – munkaerejének jelentős része Magyarország területén dolgozik,
d) Magyarország területén és más országban is dolgozik a médiatartalom-szolgáltató – médiaszolgáltató esetében a médiaszolgáltatása műsorszolgáltatással kapcsolatos tevékenységében közreműködő – munkaerejének jelentős része, de a központi ügyvezetés helye Magyarország területén található, vagy
e) a médiatartalom-szolgáltató – médiaszolgáltató esetében a médiaszolgáltatása műsorszolgáltatással kapcsolatos tevékenységében közreműködő – munkaerejének jelentős része nem Magyarországon dolgozik, de tevékenységét Magyarország területén kezdte meg, és folyamatos, tényleges kapcsolatot tart fenn a magyar gazdasággal.”
4. § (1) Az Smtv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely vallási közösség vagy ezek bármely tagja elleni – a közösséghez tartozása miatt történő – gyűlölet keltésére vagy erőszakra uszításra.”
(2) Az Smtv. 17. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A médiatartalom nem lehet alkalmas terrorcselekmény elkövetésére való felhívásra.”
5. § Az Smtv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Médiaszolgáltatásban megjelenő azon médiatartalom, amely károsíthatja a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődését, csak oly módon tehető a nyilvánosság tagjai számára elérhetővé, amely – különösen az adásidő megválasztásával, az életkor ellenőrzésével, illetve más műszaki megoldás alkalmazásával – biztosítja, hogy kiskorúak rendes körülmények között nem hallhatják vagy láthatják azt. A hozzáférés korlátozását szolgáló intézkedéseknek arányban kell állniuk a tartalom ártalmasságának mértékével.”
6. § Az Smtv. 25. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„g) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelvnek (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) a változó piaci körülményekre tekintettel való módosításáról szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1808 irányelv.”
7. § Az Smtv.
1. 1. § 9. pontjában a „médiatartalmakat, vagy szerepelnek abban” szövegrész helyébe a „médiatartalmakat vagy a felhasználók által létrehozott videókat, vagy szerepelnek azokban” szöveg,
2. 2. § (1a) bekezdésében a „19. § (1), (2) és (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „19. § (2) bekezdése” szöveg,
3. 20. § (7) bekezdésében a „közzétenni dohányárut, fegyvert” szövegrész helyébe a „közzétenni cigarettát és más dohányárut, elektronikus cigarettát, utántöltő flakont, fegyvert” szöveg
lép.
8. § Hatályát veszti az Smtv. 19. § (1) és (4) bekezdése.
9. § (1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A törvény alkalmazásában a médiatartalom-szolgáltató akkor minősül Magyarország területén letelepedettnek, ha:
a) az általa nyújtott médiaszolgáltatás analóg terjesztése Magyarország tulajdonában álló frekvencia igénybevételével történik vagy a sajtótermék elsődlegesen Magyarország felhasználói számára kijelölt elektronikus hírközlési azonosítón keresztül érhető el,
b) központi ügyvezetésének helye Magyarország területén található és a médiaszolgáltatással, sajtótermékkel összefüggő szerkesztői döntéseket Magyarország területén hozzák,
c) a központi ügyvezetés és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül csak az egyik található Magyarország területén, de a médiatartalom-szolgáltató – médiaszolgáltató esetében a médiaszolgáltatása műsorszolgáltatással kapcsolatos tevékenységében közreműködő – munkaerejének jelentős része Magyarország területén dolgozik,
d) Magyarország területén és más országban is dolgozik a médiatartalom-szolgáltató – médiaszolgáltató esetében a médiaszolgáltatása műsorszolgáltatással kapcsolatos tevékenységében közreműködő – munkaerejének jelentős része, de a központi ügyvezetés helye Magyarország területén található, vagy
e) a médiatartalom-szolgáltató – médiaszolgáltató esetében a médiaszolgáltatása műsorszolgáltatással kapcsolatos tevékenységében közreműködő – munkaerejének jelentős része nem Magyarországon dolgozik, de tevékenységét Magyarország területén kezdte meg, és folyamatos, tényleges kapcsolatot tart fenn a magyar gazdasággal.”
(2) Az Mttv. 1. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Amennyiben a 176–180. § alkalmazása során Magyarország és valamely más tagállam nem ért egyet abban, hogy melyik tagállam rendelkezik joghatósággal, a joghatósági vitáról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot.”
10. § Az Mttv. 9. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A Magyarországon forgalomba kerülő filmalkotások vonatkozásában a mozgóképszakmai hatóság által elvégzett kategóriába sorolás a filmalkotások médiaszolgáltatók általi változatlan tartalommal történő bemutatása esetén – a (10) bekezdés szerinti kivétellel – mind a médiaszolgáltatókat, mind a Médiatanácsot köti, attól érvényesen eltérni csak a médiaszolgáltató (9) bekezdés szerinti kérelme alapján hozott határozatnak megfelelően lehet.”
11. § (1) Az Mttv. 10. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Lineáris médiaszolgáltatásban)
„e) a VI. kategóriába sorolt műsorszám csak akkor tehető közzé, ha a médiaszolgáltató megfelelő műszaki intézkedéssel biztosítja, hogy a médiaszolgáltatás titkosított formában tartalmazza a műsorszámot, és a titkosítás feloldásához olyan kódra van szükség, amelyet a médiaszolgáltató vagy a műsorterjesztő csak tizennyolcadik életévét betöltött előfizető számára tett hozzáférhetővé vagy, ha a médiaszolgáltató valamely más hatékony műszaki megoldást alkalmaz annak érdekében, hogy a műsorszám kizárólag tizennyolc éven felüli nézők vagy hallgatók számára legyen elérhető,”
(2) Az Mttv. 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés e) pontjában szereplő, közzétételre vonatkozó előírások betartását, a műszaki intézkedések megfelelőségét, valamint az alkalmazott műszaki megoldások hatékonyságát a Médiatanács hatósági hatáskörében eljárva ellenőrzi.”
(3) Az Mttv. 10. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) és e törvény alapján a kiskorúak médiaszolgáltatók által lineáris médiaszolgáltatásban gyűjtött vagy más módon generált személyes adatai kereskedelmi céllal – így például közvetlen üzletszerzés, profilalkotás és viselkedésalapú célzott reklámozás céljából – nem kezelhetők.”
12. § Az Mttv. 11. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az Smtv. és e törvény alapján a kiskorúak médiaszolgáltatók által lekérhető médiaszolgáltatásban gyűjtött vagy más módon generált személyes adatai kereskedelmi céllal – így például közvetlen üzletszerzés, profilalkotás és viselkedésalapú célzott reklámozás céljából – nem kezelhetők.”
13. § (1) Az Mttv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatás kínálatában egy adott naptári évben elérhetővé tett műsorszámok egybeszámított időtartamának legalább harminc százalékát európai, illetve legalább tíz százalékát magyar műveknek kell kitenniük. A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatónak biztosítania kell az európai művek hangsúlyos megjelenítését a műsorkínálatában.”
(2) Az Mttv. 20. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az európai alkotásokkal összefüggő, (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítéséről a Médiatanács kétévente jelentést készít az Európai Bizottság részére.”
14. § Az Mttv. 22. §-a a következő (1a)–(1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az európai alkotásokkal összefüggő, 20. § (2) bekezdésében meghatározott előírások nem vonatkoznak az alacsony árbevétellel rendelkező, illetve kisszámú közönséget elérő médiaszolgáltatókra.
(1b) Az alacsony árbevétel mértékét és a kisszámú közönség fogalmát a Médiatanács egységesen határozza meg ajánlásában az Európai Bizottság e körben kiadott iránymutatásai alapján.”
15. § Az Mttv. 27. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem támogathat médiaszolgáltatást, illetve műsorszámot)
„b) olyan vállalkozás, amelynek elsődleges tevékenysége cigaretta, egyéb dohánytermék, elektronikus cigaretta, utántöltő flakon gyártása vagy értékesítése,”
16. § (1) Az Mttv. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A médiaszolgáltatásban közzétett termékmegjelenítés – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – megengedett.”
(2) Az Mttv. 30. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem tehető közzé termékmegjelenítés)
„b) a kifejezetten tizennégy év alatti kiskorúaknak szóló,”
(műsorszámban.)
(3) Az Mttv. 30. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Nem tehető közzé termékmegjelenítés)
„e) a fogyasztói ügyekkel foglalkozó”
(műsorszámban.)
(4) Az Mttv. 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A műsorszámok nem tartalmazhatnak az alábbi termékekre vonatkozó termékmegjelenítést:
a) cigaretta és egyéb dohánytermék, valamint elektronikus cigaretta és utántöltő flakon,
b) olyan vállalkozás terméke, amelynek elsődleges tevékenysége az a) pont szerinti termékek valamelyikének gyártása vagy értékesítése,
c) jogszabály alapján nem reklámozható termék,
d) olyan gyógyszer, illetve gyógyászati termék, eljárás, amely kizárólag orvosi rendelvényre vehető igénybe,
e) a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye nélkül nyújtott szerencsejáték-szolgáltatás.”
17. § (1) Az Mttv. 31. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:)
„a) tartalmuk – és lineáris médiaszolgáltatás esetén annak műsorrendje, illetve lekérhető médiaszolgáltatás esetén a műsorkínálatban elfoglalt helye – nem alakítható oly módon, hogy az hatással legyen a médiaszolgáltató felelősségére és szerkesztői függetlenségére,”
(2) Az Mttv. 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nézőket és hallgatókat – optikai vagy akusztikus módon – egyértelműen tájékoztatni kell a műsorszám elején és végén, valamint a műsorszámot megszakító reklámokat követően a műsorszám folytatásakor a termékmegjelenítés tényéről.”
18. § Az Mttv. 34. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett, harminc percnél hosszabb, 14 év alatti kiskorúakhoz szóló műsorszám reklámmal harmincperces időszakonként egyszer szakítható meg, beleértve a reklámok és a műsorelőzetesek időtartamát is. A 14 év alatti kiskorúakhoz szóló műsorszámok sugárzása nem szakítható meg televíziós vásárlással.”
19. § (1) Az Mttv. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklámok időtartama a 6.00 és 18.00 óra közötti időszakban, továbbá a 18.00 és 24.00 óra közötti időszakban sem haladhatja meg ezen időszakok húsz-húsz százalékát, beleértve az osztott képernyős reklámot, a virtuális reklámot, valamint – a (2) bekezdés e) pontjában foglalt kivétel mellett – a más médiaszolgáltatás műsorszámainak népszerűsítését.”
(2) Az Mttv. 35. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben foglalt időbeli korlátozás nem terjed ki]
„m) a semleges képkockákra.”
20. § Az Mttv. a 36. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
„Az audiovizuális médiaszolgáltatások integritásának biztosítása
36/A. § (1) A műsorterjesztő köteles biztosítani, hogy az átviteli rendszerén terjesztett médiaszolgáltatásokat a médiaszolgáltató kifejezett hozzájárulása nélkül ne lehessen – különösen vágással, változtatással, megszakítással – módosítani, ide nem értve azon adattömörítést, amely az adatfájl méretét csökkenti és az olyan egyéb technikákat – többek között a kódolást és a felbontást –, amelyek célja a szolgáltatásnak a tartalom megváltoztatása nélkül a szolgáltatóeszközökhöz történő igazítása.
(2) A műsorterjesztő köteles biztosítani, hogy az átviteli rendszerén terjesztett médiaszolgáltatásokat a médiaszolgáltató kifejezett hozzájárulása nélkül ne lehessen kereskedelmi céllal kitakarás alkalmazásával kiegészíteni, kivéve, ha:
a) a kiegészítést a felhasználó kizárólag magáncélra kezdeményezte vagy engedélyezte,
b) a kiegészítés az eszköz működéséhez vagy a műsorszámok közötti navigációhoz szükséges, vagy
c) a kiegészítés figyelemfelhívás, közérdekű közlemény vagy felirat.”
21. § (1) Az Mttv. 37. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A médiaszolgáltatónak folyamatosan hozzáférhetővé kell tennie a nyilvánosság számára)
„c) elektronikus levelezési címét vagy honlapja elérhetőségét,”
(2) Az Mttv. 37. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A médiaszolgáltatónak folyamatosan hozzáférhetővé kell tennie a nyilvánosság számára)
„e) a médiaszolgáltató felett joghatósággal rendelkező tagállam megjelölését, a vele szemben médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértése miatti eljárásra hatáskörrel rendelkező szabályozó vagy felügyeleti szervek nevét és elérhetőségét,”
22. § Az Mttv. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jelentős befolyásoló erővel rendelkező (a továbbiakban: JBE) lineáris audiovizuális médiaszolgáltató valamennyi munkanapon legalább egy alkalommal 18 óra és 21 óra között legalább húsz perc, legfeljebb negyvenöt perc hosszúságú hírműsorszámot vagy általános tájékoztató műsorszámot köteles egybefüggően szolgáltatni. A JBE lineáris rádiós médiaszolgáltató valamennyi munkanapon reggel 06 óra 30 perc és 08 óra 30 perc között legalább tíz perc, legfeljebb negyvenöt perc önálló hírműsorszámot köteles egybefüggően szolgáltatni. A más médiaszolgáltatótól átvett, illetve a demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló, bűnügyi tematikájú híranyag vagy tudósítás a hírműsorszám időtartamának harmincöt százalékánál éves átlagban nem lehet hosszabb terjedelmű.”
23. § (1) Az Mttv. 38. §-át követő alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférhető műsorszámok”
(2) Az Mttv. 39. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának törekednie kell arra, hogy műsorszámait folyamatosan és fokozatosan egyre akadálymentesebben hozzáférhetővé tegye a fogyatékkal élő személyek számára.
(2) Az országos audiovizuális médiaszolgáltató köteles biztosítani, hogy – a televíziós vásárlási műsorablak, reklám és a műsorelőzetesek kivételével – valamennyi műsorszáma magyar nyelvű felirattal – például teletext szolgáltatáson keresztül – vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhető legyen.”
(3) Az Mttv. 39. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A közszolgálati, illetve – legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatása vonatkozásában – a JBE audiovizuális médiaszolgáltató köteles biztosítani, hogy a 18 óra 30 perc és 21 óra 30 perc közötti idősávban a hazai gyártású műsorait a látássérült nézők számára – például hangalámondás vagy hangos feliratozás útján – hozzáférhetővé tegye.”
(4) Az Mttv. 39. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója köteles az akadálymentesítést célzó intézkedésekről cselekvési tervet készíteni és a cselekvési tervről, az annak alapján végrehajtott intézkedésekről köteles a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) felhívására tájékoztatást adni. Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítéséről a Hatóság háromévente jelentést készít az Európai Bizottság részére.
(10) A Hatóság a 184. § (1) bekezdése szerinti hatáskörébe tartozó, az akadálymentesítéssel összefüggő bejelentéskezelés, valamint az akadálymentesítési kérdésekre vonatkozó tájékoztatás biztosítására az internetes honlapján köteles kialakítani egy, a fogyatékkal élő személyek számára is könnyen elérhető online kapcsolattartási pontot.”
24. § (1) Az Mttv. 41. § (4) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A Hivatal nyilvántartást vezet)
„k) a médiaszolgáltatások Médiatanács által engedélyezett hálózatba kapcsolódásának tényéről.”
(2) Az Mttv. 41. §-a a következő (5b) és (5c) bekezdéssel egészül ki:
„(5b) Amennyiben a médiaszolgáltató a 48. § (1) bekezdése szerinti médiaszolgáltatását ugyanezen médiaszolgáltatással teljes mértékben megegyező tartalommal más műsorterjesztési platformon vagy átviteli rendszeren is szolgáltatja, köteles a más műsorterjesztési platformon vagy átviteli rendszeren történő médiaszolgáltatási tevékenységének megkezdése előtt legalább 15 nappal a hatósági szerződése módosítását kezdeményezni a Médiatanácsnál. A hatósági szerződés módosítása esetén a médiaszolgáltató mentesül a 42. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól.
(5c) Amennyiben az (5b) bekezdés szerinti esetben a médiaszolgáltatás 48. § (1) bekezdése szerinti hatósági szerződése megszűnik, azonban a médiaszolgáltató a médiaszolgáltatást más műsorterjesztési platformon vagy átviteli rendszeren tovább nyújtja, a hatósági szerződés megszűnését követő 8 napon belül köteles a Hivatalnál a médiaszolgáltatás 42. § szerinti nyilvántartásba vételét kezdeményezni azzal, hogy az eljárás alatt a bejelentéssel érintett műsorterjesztési platformon, átviteli rendszeren médiaszolgáltatási tevékenységet végezhet.”
25. § (1) Az Mttv. 42. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A lineáris médiaszolgáltatásokról vezetett nyilvántartásban a lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók tekintetében fel kell tüntetni, hogy Magyarország joghatósága az 1. § (2)–(4) bekezdésében foglalt feltételek közül melyiken alapul. A Hivatal a nyilvántartás joghatóságra vonatkozó adatait és azok változásait megküldi az Európai Bizottságnak.
(5b) Ha a Hivatal a nyilvántartásba vételre irányuló eljárás során észleli, hogy a médiaszolgáltató szolgáltatásával teljes egészében vagy túlnyomórészt egy másik tagállam közönségét célozza, erről a tényről tájékoztatja a másik tagállam nemzeti szabályozó hatóságát vagy szervét.”
(2) Az Mttv. 42. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) Ha a lineáris médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója bejelenti, hogy a nyilvántartásban szereplő adataiban változás következett be és a változás következtében a médiaszolgáltató szolgáltatásával teljes egészében vagy túlnyomórészt egy másik tagállam közönségét célozza, a Hivatal erről a tényről tájékoztatja a másik tagállam nemzeti szabályozó hatóságát vagy szervét.”
26. § (1) Az Mttv. 45. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A lekérhető médiaszolgáltatásokról vezetett nyilvántartásban a lekérhető médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók tekintetében fel kell tüntetni, hogy Magyarország joghatósága az 1. § (2)–(4) bekezdésében foglalt feltételek közül melyiken alapul. A Hivatal a nyilvántartás joghatóságra vonatkozó adatait és azok változásait megküldi az Európai Bizottságnak.
(3b) Ha a Hivatal a lekérhető médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételére irányuló eljárás során észleli, hogy a médiaszolgáltató szolgáltatásával teljes egészében vagy túlnyomórészt egy másik tagállam közönségét célozza, erről a tényről tájékoztatja a másik tagállam nemzeti szabályozó hatóságát vagy szervét.”
(2) Az Mttv. 45. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Ha a lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója bejelenti, hogy a nyilvántartásban szereplő adataiban változás következett be és a változás következtében a médiaszolgáltató szolgáltatásával teljes egészében vagy túlnyomórészt egy másik tagállam közönségét célozza, a Hivatal erről a tényről tájékoztatja a másik tagállam nemzeti szabályozó hatóságát vagy szervét.”
27. § (1) Az Mttv. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő lineáris médiaszolgáltatási jogosultság pályázat útján történő elnyerésével kapcsolatos eljárásokra (a továbbiakban: pályázati eljárás) az Ákr. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.”
(2) Az Mttv. 48. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő analóg lineáris médiaszolgáltatási jogosultság rádió esetén legfeljebb tíz évig, audiovizuális médiaszolgáltatás esetén legfeljebb tíz évig érvényes, és lejártakor a médiaszolgáltató kezdeményezésére pályázat nélkül egy ízben legfeljebb hét évre megújítható azzal, hogy a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 38. § (1) bekezdésében megjelölt időpontban az audiovizuális médiaszolgáltatási szerződések lejárnak. A megújításra vonatkozó kezdeményezést a lejárat előtt tizennégy hónappal a Médiatanácshoz be kell jelenteni. E határidő elmulasztása esetén a megújításnak nincs helye. A Médiatanács az állami tulajdonosi joggyakorlás körében a jogosultság megújításáról vagy a jogosultság megújítására vonatkozó szándékának hiányáról a jogosultság lejárta előtt legkorábban hat hónappal, legkésőbb négy hónappal tájékoztatja a médiaszolgáltatót. A médiaszolgáltatási jogosultság megújítására a médiaszolgáltató nem alapíthat jogot, továbbá a médiaszolgáltatási jogosultság megújítása iránti kezdeményezés alapján a Médiatanácsot nem terheli szerződéskötési kötelezettség.”
(3) Az Mttv. 48. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Nem lehet megújítani a jogosultságot, ha
a) a Médiatanács végleges határozatában megállapította, hogy a médiaszolgáltató a szerződést, az Smtv.-ben vagy az e törvényben foglalt rendelkezéseket ismételten vagy súlyosan megszegte, vagy
b) a kezdeményezés benyújtásakor, illetve elbírálásakor a médiaszolgáltató médiaszolgáltatási díjtartozással rendelkezik.”
28. § Az Mttv. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pályázati eljárás ügyintézési határideje százhúsz nap. A határidőbe nem számít bele az Ákr.-ben meghatározottakon túl a pályázati felhívás közzététele napjától a pályázati ajánlat benyújtásáig terjedő időtartam.”
29. § Az Mttv. 55. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pályázati eljárásban az a vállalkozás vehet részt)
„c) amellyel szemben a pályázati felhívás közzétételét megelőző 5 évben
ca) végleges hatósági határozat a hatósági szerződés megszegésében megnyilvánuló súlyos jogsértést nem állapított meg, vagy
cb) a hatósági szerződést a Médiatanács nem mondta fel,”
30. § Az Mttv. 56. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell:)
„g) banki igazolást arra vonatkozóan, hogy a tervezett médiaszolgáltatás működési költségeinek fedezete – legalább a működés első teljes naptári évének első három hónapjára számított összeg, reklámbevétel nélkül – a pályázó elkülönített pénzforgalmi számláján vagy elkülönített pénzforgalmi alszámláján elhelyezésre került,”
31. § Az Mttv. 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 57. § (2) bekezdése alapján alakilag érvénytelen pályázat esetén a Médiatanács a pályázó pályázati nyilvántartásba vételét végzéssel megtagadja. A nyilvántartásba vételt megtagadó végzés a pályázó ügyféli minőségét megszünteti. A pályázati nyilvántartásba vételt megtagadó végzés közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevél benyújtása esetén a Médiatanács a pályázati eljárást a bíróság jogerős határozatáig felfüggeszti. A bíróság mind első, mind másodfokon a keresetlevél, illetve a fellebbezés bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül határoz. A Médiatanács eljárást felfüggesztő végzésével szemben önálló jogorvoslatnak helye nincs. A Médiatanács pályázati nyilvántartásba vételt megtagadó végzése elleni közigazgatási perben hozott ítélet ellen perújításnak nincs helye.”
32. § Az Mttv. 62. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (7a)–(7c) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A pályázati ajánlat a pályázati eljárás lezárásáig a 153. § (2) bekezdése szerinti, törvény által védett titoknak minősül. A pályázati ajánlatot a Médiatanács az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli. A pályázati ajánlatban szereplő adatokról a Médiatanács a szerződés megkötéséig nem ad tájékoztatást. A pályázati eljárás lezárásáig a pályázó más pályázó pályázati ajánlatába, valamint harmadik személy a pályázati ajánlatba és az eljárás irataiba nem tekinthet be, azok nem megismerhetők.
(7a) A pályázati eljárás lezárását követően a pályázó más pályázó pályázati ajánlatába, valamint harmadik személy a pályázati ajánlatba és az eljárás irataiba akkor tekinthet be, ha igazolja, hogy az irat vagy adat megismerése törvényen alapuló joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.
(7b) A (7a) bekezdés szerinti iratbetekintés, adatmegismerés iránti kérelmet a Médiatanács hatósági eljárásban, az iratbetekintés szabályai szerint bírálja el.
(7c) A pályázati eljárást lezáró döntés, valamint a nyertes pályázóval kötött hatósági szerződés a személyes adatok, a törvény által védett titok és a védett adatok kivételével bárki számára megismerhetők.”
33. § (1) Az Mttv. 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a Médiatanács határozatát közigazgatási perben megtámadták, a bíróság eljárásának időtartama a hatósági eljárás ügyintézési határidejébe nem számít bele.”
(2) Az Mttv. 63. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A médiaszolgáltató köteles a cégbírósági változásbejegyzést követő öt napon belül a Médiatanácsnak bejelenteni, ha a médiaszolgáltató tulajdonosi szerkezetében vagy – a hatósági szerződésben szereplő – cégadataiban változás következik be.
(15) A médiaszolgáltató köteles öt napon belül a Médiatanácsnak bejelenteni, ha a hatósági szerződésben szereplő egyéb adataiban változás következik be.”
34. § (1) Az Mttv. 65. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kérelmet a benyújtástól számított húsz napon belül kell elbírálni. Amennyiben a kérelem nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak, a Médiatanács hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt. A hiánypótlás teljesítésére a kézbesítéstől számított öt nap áll a kérelmező rendelkezésére. A hiánypótlási határidő jogvesztő, elmulasztása esetén a Médiatanács a kérelmet visszautasítja. A Médiatanács a kérelmet visszautasítja, ha a kérelem benyújtásának napja és a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás kezdőnapja között legalább harminc nap időköz nem telik el.”
(2) Az Mttv. 65. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Amennyiben a lineáris rádiós médiaszolgáltatási jogosultság úgy jár le, hogy a Médiatanács egy alkalommal már megújította, és a médiaszolgáltatási lehetőségre vonatkozó pályázati eljárás már megindult, a Médiatanács a korábban jogosultsággal rendelkező médiaszolgáltatóval, annak kérelmére, legfeljebb hatvannapos időtartamra – több alkalommal is – ideiglenes hatósági szerződést köthet. E bekezdés alapján ideiglenes hatósági szerződést kizárólag a pályázati eljárás – illetve a pályázati eljárás érdemében hozott határozattal vagy a pályázati eljárást megszüntető végzéssel szemben esetlegesen indított közigazgatási per jogerős – lezárásáig lehet kötni. Az ideiglenes hatósági szerződés a pályázati eljárás nyertesével való hatósági szerződés megkötésének napján megszűnik.”
35. § Az Mttv. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közszolgálati, közösségi és tematikus médiaszolgáltató kivételével legalább harmincöt százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező lineáris audiovizuális médiaszolgáltató, közszolgálati, közösségi és tematikus médiaszolgáltató kivételével a lineáris rádiós médiaszolgáltató, valamint a lineáris audiovizuális és lineáris rádiós piacon együttesen legalább negyvenszázalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltató a közszolgálati, a közösségi és a tematikus médiaszolgáltató kivételével, a médiaszolgáltató bármely tulajdonosa, és a médiaszolgáltató bármely tulajdonosában befolyásoló részesedéssel rendelkező személy vagy vállalkozás
a) új médiaszolgáltatást nem indíthat, médiaszolgáltatást végző vállalkozásban részesedést nem szerezhet, és
b) köteles médiaszolgáltatásai műsorstruktúrájának módosításával, a magyar műsorszámok, a független műsorkészítők által előállított műsorszámok arányának növelésével, vagy egyéb módon intézkedéseket tenni a médiapiac sokszínűségének növelése érdekében.”
36. § Az Mttv. 70. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Médiatanács a hatósági ellenőrzési eljárásban a releváns tények és körülmények tisztázása érdekében a médiaszolgáltatókat végzéssel adatszolgáltatásra kötelezheti.”
37. § (1) Az Mttv. 71. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Aki hatósági vagy műsorszolgáltatási szerződés alapján analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatásra jogosult, az egyidejűleg legfeljebb)
„b) négy körzeti és hét helyi analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatás, vagy
c) tizenkilenc helyi analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatás”
(végzésére rendelkezhet jogosultsággal.)
(2) Az Mttv. 71. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A médiaszolgáltató saját jogosultságait és befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozások jogosultságait, valamint a médiaszolgáltató közvetlen vagy közvetett tulajdonosának és annak befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozások jogosultságait az (1) és (3) bekezdés alkalmazása során egybe kell számítani.
(5) A körzeti és helyi lineáris rádiós médiaszolgáltató vagy annak közvetlen, illetve közvetett tulajdonosa a médiaszolgáltatásának vételkörzetébe eső más körzeti vagy helyi lineáris rádiós médiaszolgáltatást végző vállalkozásban befolyásoló részesedést nem szerezhet, illetve a körzeti és helyi lineáris rádiós médiaszolgáltató vagy annak befolyásoló részesedéssel rendelkező közvetlen, illetve közvetett tulajdonosa a médiaszolgáltatásának vételkörzetébe eső más körzeti vagy helyi lineáris rádiós médiaszolgáltatást nem nyújthat.”
(3) Az Mttv. 71. §-a a következő (8)–(10) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott korlátozó előírások nem vonatkoznak a közösségi analóg rádiós médiaszolgáltatásra és a közösségi analóg rádiós médiaszolgáltatásra jogosultra.
(9) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott korlátozó előírások nem vonatkoznak a tematikus analóg rádiós médiaszolgáltatásra és a tematikus analóg rádiós médiaszolgáltatásra jogosultra, ha a tematikus médiaszolgáltatás országos analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatásnak minősül vagy a Médiatanács a médiaszolgáltatás tartalmának speciális jellemzőire, így különösen annak hír- és politikai tájékoztató, kiskorúaknak szóló, ismeretterjesztő, sport-, valamint életmódot bemutató tartalmára tekintettel, kérelemre, mentesíti a tematikus médiaszolgáltatásra jogosultat az (1)–(3) bekezdésben meghatározott korlátozó előírások alól.
(10) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott korlátozó előírások nem vonatkoznak a 64. §-ban foglaltak alapján hálózatba kapcsolódó analóg helyi és körzeti rádiós médiaszolgáltatásra és a hálózatba kapcsolódó analóg helyi és körzeti rádiós médiaszolgáltatásra jogosultra.”
38. § Az Mttv. 74. § (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1c) A 73. § (2) bekezdésében meghatározott műsorterjesztő köteles az (1)–(1b) bekezdésben meghatározott audiovizuális médiaszolgáltatásokat alapbeállításként a csatornasorrend első helyeire tenni, a Médiatanács által a Közszolgálati jegyzékben meghatározott sorrendben.”
39. § Az Mttv. 75. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) A (3) és (13) bekezdésben meghatározott hatósági határozat ellen indított közigazgatási perben azonnali jogvédelem iránti kérelem előterjesztésének nincs helye.”
40. § Az Mttv. 112. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Elnök havi illetménye a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 149. § (1) bekezdése szerinti havi bér 80%-a. Az elnökhelyettes illetménye az Elnök havi illetményének 90%-a. Egyebekben az Elnök miniszteri, az elnökhelyettes államtitkári juttatásokra jogosult. Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az elnök esetében a miniszter jogállására vonatkozó, az elnökhelyettes esetében az államtitkár jogállására vonatkozó, más törvényben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell.”
41. § Az Mttv. 115. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A főigazgató havi illetménye az Elnök havi illetményének 60%-a. Egyebekben a főigazgató államtitkári juttatásokra jogosult.”
42. § Az Mttv. 117. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A főigazgató-helyettes havi illetménye az Elnök havi illetményének 50%-a. Egyebekben a főigazgató-helyettes helyettes államtitkári juttatásokra jogosult.”
43. § Az Mttv. 130. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Médiatanács elnöke az Elnök havi illetménye 10%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül, illetve költségtérítésre jogosult.
(2) A Médiatanács tagja az Elnök havi illetménye 40%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül, illetve költségtérítésre jogosult.”
44. § (1) Az Mttv. 134. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hatóság a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok megfelelő alkalmazásával gazdálkodik, állami vagyon kezelésére a központi költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint jogosult e törvény szerinti eltérésekkel, feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből és költségvetési hozzájárulásból fedezi, számláit a Kincstár vezeti. A Hatóság a (4) bekezdés szerinti saját bevételéből – a bírság kivételével – évente legfeljebb a tényleges adott évi bevétele huszonöt százalékának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a következő években a Hatóság működésének, feladatai ellátásának fedezetére és az (5a) bekezdésben meghatározott célra használható fel, más célra nem vonható el.”
(2) Az Mttv. 134. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hatóság egységes költségvetését az Országgyűlés e törvény rendelkezéseinek megfelelően önálló törvényben a (4) bekezdésben és a 136. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére hagyja jóvá. Az Elnök jogosult a jóváhagyott egységes költségvetés kiadási előirányzatai közötti átcsoportosításra azzal, hogy a Médiatanács költségvetését vagy a 136. § (15) bekezdése szerinti mellékletet is érintő átcsoportosításhoz a Médiatanács felhatalmazása szükséges. A Médiatanács a Hatóság egységes költségvetésén belül a 135. § szerinti gazdálkodási autonómiával rendelkezik.”
(3) Az Mttv. 134. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Hatóság saját bevételét képezik a frekvencia díjak, az azonosítók lekötéséért és használatáért, továbbá a hatósági eljárásért fizetett díjak, valamint a felügyeleti díj, amelyeket a Hatóság hatékony, magas szakmai színvonalú működtetésére kell felhasználni. A befolyt saját bevételekről és azok felhasználásáról, valamint a költségvetési hozzájárulás felhasználásáról készült zárszámadást a Hatóság internetes honlapján évente közzéteszi. A Hatóság bevételét képezik a hírközlési és mozgóképszakmai piac szereplőitől befolyó bírságok is, amelyeket a Hatóság kizárólag a (9) bekezdés szerint használhat fel.
(5) A frekvencia díjakat és az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak mértékét a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke rendeletben határozza meg. A Hatóság saját bevételének azon részét, amelyet a Hatóság – a (2) bekezdésben meghatározott törvény alapján – működésére nem használ fel – ideértve azt a részt is, amelyet feladatai ellátása érdekében kötelezettségvállalással nem köt le –, illetve amelyekből nem képez az (1) bekezdés szerinti tartalékot, – az Elnök rendelkezése alapján – befizetheti az Alapba. Az Elnök a rendelkezésében megjelöli, hogy a jelen bekezdés szerint befizetett összeg milyen közérdekű célra, milyen módon használható fel. Az Alap a jelen bekezdés szerint átutalt összeget kizárólag az Elnök rendelkezései szerint, az általa megjelölt célra használhatja fel. Az Alap vezérigazgatója a felhasználás során közérdekből kérheti az Elnöktől a rendelkezés szerinti cél, illetve a felhasználási szabályok módosítását. Az Elnök az Alap vezérigazgatójának kérelmét elutasíthatja, vagy részben vagy egészben jóváhagyhatja, illetve új közérdekű célt és felhasználási szabályokat jelölhet meg. Ha az Alap az átutalt összeget nem az elnöki rendelkezésnek megfelelően használja fel, köteles az annak megfelelő összeget az Elnök felhívása alapján a Hatóság részére haladéktalanul visszautalni. A Hatóság az ily módon visszautalt összegből tartalékot képez, amelyből az Elnök döntése szerint új közérdekű cél meghatározásával támogatást nyújthat az Alapnak, vagy azt, illetve annak egy részét közvetlenül a hírközlési és a kapcsolódó piacok, illetve a fogyasztói jólét fejlesztésével összefüggő közérdekű célra használhatja fel. A Hatóság a befizetést – ide nem értve a tartalékból történő támogatást – a tárgyévet követő év március 31-ig teljesíti. A saját bevételek azon része, amelyet az Elnök a jelen bekezdés szerint a tárgyév december 31-ig az Alapba befizetendőként megjelöl, valamint a jelen bekezdés szerint képzett tartalék – tekintettel a (10) és (12) bekezdésben foglaltakra is – nem minősül tényleges maradványnak.
(5a) Az Elnök rendelkezésével az (1) bekezdés szerinti tartalékot vagy annak egy meghatározott részét, valamint a (10) és (12) bekezdés szerinti kötelezettségvállalással lekötött maradványt vagy annak egy részét a közérdekre való hivatkozással felszabadíthatja, és az (5) bekezdés szerinti módon és szabályok szerint az Alap részére befizetheti, ha ez nem veszélyezteti a Hatóság magas szakmai színvonalú működését vagy a korábbi kötelezettségvállalás céljának elérését, vagy ha a kötelezettségvállalás vagy egy részének megvalósítása tekintetében a Hatóság részéről érdekmúlás következett be. Az Elnök a (10) és (12) bekezdés szerinti kötelezettségvállalással lekötött maradványt vagy annak egy részét a Hatóság működéséhez kapcsolódó egyéb célra is felszabadíthatja, ha ez nem veszélyezteti a korábbi kötelezettségvállalás céljának elérését, vagy ha a kötelezettségvállalás vagy egy részének megvalósítása tekintetében a Hatóság részéről érdekmúlás következett be.”
(4) Az Mttv. 134. § (7)–(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A felügyeleti díjat félévente – a félév végéig – kell a Hatóság részére befizetni.
(8) Amennyiben a Hatóság e törvényben meghatározott felügyeleti bevételei egy költségvetési évben meghaladják a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához kapcsolódó kiadások összegét, a többletet a Hatóság a tárgyévet követő év június 30-ig a tárgyévben teljesített felügyeleti díjbefizetések arányában és legfeljebb azok mértékéig visszautalja az érintett szolgáltatók részére, amennyiben a visszautalandó összeg meghaladja az Elnök által rendeletben meghatározott összeget. E többlet felügyeleti díj visszautalása csak azon szolgáltatók számára teljesíthető, akik a tárgyévi fizetési kötelezettségüknek a (7) bekezdésben foglaltaknak megfelelően eleget tettek.
(9) A Hatóság a rendelkezésére álló forrásokból és eszközökből a hírközlés, a média és a mozgóképszakma területén a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére – így különösen a hírközlési, a média- és a filmjog, a verseny- és fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok támogatására, a hírközlési és a médiajoggal, a mozgóképszakma tudományával, médiatudománnyal, a hírközléssel kapcsolatos tudományokkal, illetve a fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó tudományos és oktatási programok támogatására, szakemberek képzésére, a hírközlési és médiapolitikával, valamint a fogyasztói döntéshozatallal kapcsolatos tájékozottság növelése érdekében végzett tájékoztatásra – támogatást vagy hozzájárulást nyújthat vagy e célra forrásait és eszközeit maga is felhasználhatja. A Hatóság kizárólag a jelen bekezdés szerinti célra jogosult felhasználni a Hatóság bevételeként befolyt bírságok teljes összegét. A tárgyévben fel nem használt bírságok tényleges maradványként nem vehetők figyelembe, az összeg a következő évekre átvihető, és a jelen bekezdés szerinti célokra fordítható. A bírságok összegét a Hatóság elkülönítetten köteles nyilvántartani.
(10) Az Országgyűlés a – (2) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően előterjesztett – zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával dönt a (2) bekezdésben meghatározott önálló törvény végrehajtásáról, ideértve a 136. § (15) bekezdése és a 137/F. § (13) bekezdése szerinti mellékletet is. A zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával dönt az Országgyűlés a Hatóság előző évi költségvetésében esetlegesen képződött tényleges maradvány – ide nem értve az (1) bekezdés szerinti tartalék, illetve a képződésének költségvetési évében december 31-ig kötelezettségvállalással lekötött maradvány – felhasználásáról. A képződésének költségvetési évében december 31-ig kötelezettségvállalással lekötött maradvány a kötelezettségvállalás alapjául szolgáló jognyilatkozatnak megfelelően használható fel. E zárszámadási törvény esetében a benyújtási határidő minden év május 31.”
(5) Az Mttv. 134. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A (10) bekezdés tekintetében kötelezettségvállalásnak minősül minden olyan, a Hatóság, illetve az Alap belső utasításának megfelelően megtett jognyilatkozat, amely alapján a (2) bekezdés szerinti külön törvényben foglalt egységes költségvetés terhére a jövőben fizetési kötelezettség keletkezik.”
(6) Az Mttv. 134. §-a a következő (14)–(17) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A Hatóság vagy jogelődje költségvetése terhére létrejött kötelezettségvállalás alapján beszerzett ingó és ingatlan vagyon tekintetében a Hatóság e törvény erejénél fogva – az állami tulajdonszerzés napjával – gyakorolja a vagyonkezelői jogot, e vagyon a Hatóságtól nem vonható el. A vagyonkezelői jog tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges. Az e bekezdés alapján vagyonkezelt vagyon értékesítéséről a Hatóság elnöke önállóan – a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megbízási szerződés nélkül – dönt. Az értékesítésből származó bevétel a Hatóságot illeti meg.
(15) Azon vagyonelemeket, amelyek tekintetében a Hatóság szerződés alapján vagyonkezelői jogot gyakorol, csak abban az esetben lehet a Hatóságtól elvonni, ha a Hatóság elnökének döntése szerint az érintett vagyonelem a Hatóság feladatának ellátásához nem szükséges.
(16) A Hatóság vagyonkezelőként díj vagy egyéb ellenérték fizetésére nem kötelezhető.
(17) A Hatóság támogatási megállapodás alapján a jelen törvény szerinti támogatási célból beszerzett eszközöket vissza nem térítendő támogatásként ingyenesen átadhatja.”
45. § Az Mttv. 136. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
„(17) Az Alap külföldi tudósítói által végzett tevékenység közszolgálat keretében végzett munkának tekintendő.”
46. § (1) Az Mttv. 137. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az átláthatóság, követhetőség, diszkriminációmentesség és garanciális kiszámíthatóság érdekében a Médiatanács az (1) bekezdésben foglalt pályáztatás tekintetében Általános Pályázati Feltételeket határoz meg, amelyben meghatározza a pályázat elbírálásának és lebonyolításának szabályait.
(3) A Médiatanács a (2) bekezdésben meghatározott Általános Pályázati Feltételek alapján fogadja el és teszi közzé az egyes pályázati felhívásokat.”
(2) Az Mttv. 137. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt pályázat útján elnyert és az Alap által folyósított, árat közvetlenül befolyásoló támogatás ellenében vállalt kötelezettség az Áfa tv. 13. §-a tekintetében nem minősül szolgáltatásnyújtásnak.”
47. § Az Mttv. 142. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az érintett elektronikus hírközlési szolgáltató a kért adatot a Biztos számára határidőben nem szolgáltatja, a Biztos a Hivatalhoz fordul. A Hivatal köteles szóbeli vagy írásbeli egyeztetést kezdeményezni az elektronikus hírközlési szolgáltatóval az adatszolgáltatás szükségességéről, illetve a szolgáltatandó adatok köréről. Ezen egyeztetést követően a Hivatal a Biztos által megjelölt, az érdeksérelemmel összefüggő adat szolgáltatására kötelezi az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatót az (1) bekezdésnek és a lefolytatott egyeztetési eljárás eredményének megfelelően. Az adatszolgáltatásra megfelelő, legalább tizenöt napos határidőt kell előírni. A 155. § (5)–(7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A kötelezett elektronikus hírközlési szolgáltató a végzést közigazgatási perben megtámadhatja. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. A bíróság tizenöt napon belül határoz, ítélete ellen fellebbezésnek és perújításnak nincs helye. Ha az elektronikus hírközlési szolgáltató a kért adatokat az előírt határidőre nem, hiányosan vagy a valóságnak nem megfelelően bocsátja a Hivatal rendelkezésére, a Hivatal a 156. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A Hivatal a beérkezett adatokat átadja a Biztosnak.”
48. § Az Mttv. 144. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Médiatanács és a Hivatal (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: Hatóság) a hatósági ügyekben az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az Ákr. szerint jár el.”
49. § Az Mttv. 145. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Amennyiben a bejelentés tartalma szerint kérelemnek és a bejelentő ügyfélnek minősül, abban az esetben a Hatóság e tényről és hatósági eljárás megindításával kapcsolatos jogairól külön tájékoztatja a bejelentőt.”
50. § Az Mttv. 149. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Hatóság eljárásaiban függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye.”
51. § (1) Az Mttv. 150. §-át követő alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ügyintézési határidő és az eljárás felfüggesztése”
(2) Az Mttv. 151. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a Hatóság az eljárást felfüggeszti.”
(3) Az Mttv. 151. §-a a következő (3)–(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újrakezdődik. A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak.
(4) Az ügyintézési határidőbe nem számít be a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok, nyilatkozatok közlésére irányuló felhívástól vagy kötelezéstől az annak teljesítéséig terjedő idő.”
52. § Az Mttv. 152. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„152. § (1) Az ügyfél kérelmét a Hatóság által e célra rendszeresített nyomtatványon – elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon – köteles benyújtani a 42–47. § szerinti bejelentési eljárásokban.
(2) Amennyiben az ügyfél kérelmét nem e célra rendszeresített nyomtatványon – elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon – nyújtja be, a Hatóság nyolc napon belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő felhívás mellett – felhívhatja a kérelem megfelelő nyomtatványon, illetve űrlapon történő benyújtására. E felhívás nem teljesítése esetén a Hatóság a kérelmet visszautasíthatja, kivéve, ha az űrlap kitölthető és letölthető változata a hiánypótlás teljesítésére meghatározott határidőn belül nem volt közzétéve.
(3) A kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.”
53. § Az Mttv. 153. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője a (2) bekezdés szerinti minősítést nem oldja fel, a Hatóság – ha a Hatóság eljárásához vagy az ügyfelek jogérvényesítéséhez az elengedhetetlenül szükséges – elrendelheti a zárt adatkezelés feloldását. E végzés közigazgatási perben támadható meg. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. A bíróság az ügyben tizenöt napon belül határoz, ítélete ellen perújításnak nincs helye.”
54. § (1) Az Mttv. 155. §-a a következő (3a)–(3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében – megfelelő határidő tűzése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívhatja fel az ügyfelet.
(3b) Az ügyfél a nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot akkor sem, ha annak beszerzése nem lehetséges, kivéve, ha a hatóság a tényállás tisztázása körében az ügyfelet a hiányzó bizonyíték pótlása érdekében nyilatkozattételre hívja fel.
(3c) A Hatóság a tényállás tisztázása során kötelezheti az ügyfelet, hogy az eredeti okiratot vagy az arról készített hiteles másolatot a Hatóság rendelkezésére bocsássa.”
(2) Az Mttv. 155. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés szerinti végzést az eljárás egyéb résztvevője, akit adatszolgáltatásra köteleztek, közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. A bíróság tizenöt napon belül határoz. Az ítélet ellen perújításnak nincs helye.”
(3) Az Mttv. 155. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Hatóságnak az (5) bekezdésben foglalt mentességi okra hivatkozás ellenére adatszolgáltatásra vagy irat, eszköz, dokumentum átadására, felmutatására kötelező végzését a kötelezett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. A bíróság az ügyben tizenöt napon belül határoz. Az ítélet ellen perújításnak nincs helye.”
55. § Az Mttv. 160. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvényben meghatározott esetekben a Hatóság az ügyféllel – az Ákr.-ben foglalt szabályok alapján, az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel – hatósági szerződést köthet.”
56. § Az Mttv. 161. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hatóság végrehajtást elrendelő végzését a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül közigazgatási perben lehet megtámadni. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. A közigazgatási perben a bíróság harminc napon belül határoz.”
57. § Az Mttv. 163. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„163. § (1) A Médiatanács elsőfokú hatósági hatáskörében hozott hatósági határozatát kizárólag az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője támadhatja meg közigazgatási perben.
(2) A közlését követő tizenöt napon belül támadható meg
a) a médiapiaci koncentráció megelőzésére, illetve a JBE szolgáltatók meghatározására irányuló eljárásban hozott határozat,
b) a pályázati eljárás eredményes vagy eredménytelen voltát, illetve eredményesség esetén a pályázati eljárás nyertesét megállapító határozat,
c) a kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése miatt kezdeményezett eljárásban hozott határozat.
(3) A keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására nincs halasztó hatálya, az azonnali jogvédelem a bíróságtól kérhető.
(4) A Médiatanács a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül továbbítja a bíróságnak.
(5) A bíróság – a (2) bekezdés szerinti per kivételével – mind első, mind másodfokon a keresetlevél, illetve a fellebbezés bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül határoz.
(6) A (2) bekezdés szerinti pert a bíróság mind első, mind másodfokon a keresetlevél, illetve a fellebbezés bírósághoz érkezésétől számított hatvan napon belül bírálja el, és határozatát a kihirdetés napjáig foglalja írásba. A bíróság a Hatóság határozatát nem változtathatja meg. A bíróság határozatával szemben perújításnak nincs helye.
(7) A Médiatanács önálló jogorvoslattal támadható végzése a közlésétől számított tizenöt napon belül támadható meg közigazgatási perben.”
58. § Az Mttv. 165. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A Médiatanács másodfokú határozatát kizárólag az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője támadhatja meg közigazgatási perben.
(4) A Médiatanács másodfokú határozata ellen indított közigazgatási perben a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására nincs halasztó hatálya, az azonnali jogvédelem a bíróságtól kérhető.
(5) A Médiatanácsnak a Hivatal önálló jogorvoslattal támadható végzése elleni fellebbezést elbíráló másodfokú döntése a közlésétől számított tizenöt napon belül támadható meg közigazgatási perben.”
59. § Az Mttv. „Általános hatósági felügyelet” című alcíme a következő 167/A. §-sal egészül ki:
„167/A. § (1) Az általános hatósági felügyeleti eljárást megelőzheti hatósági ellenőrzés.
(2) A hatósági ellenőrzés eredményeként, hatósági hatásköre keretében a Médiatanács, illetve a Hivatal felhívhatja az ügyfelet – a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének pontos megjelölésével – a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének megszüntetésére és szükség esetén az eredeti állapot helyreállítására.
(3) A (2) bekezdésben foglalt felhívás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs. A felhívást a felhívott ügyfél a felhívás nem teljesítése esetében indított hatósági eljárás eredményeként hozott érdemi hatósági határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslatban támadhatja meg.”
60. § Az Mttv. 168. § (7)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (9)–(10) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A piacfelügyeleti eljárást megelőzheti piacfelügyeleti ellenőrzés.
(8) A piacfelügyeleti ellenőrzés az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az Ákr. szerinti hatósági ellenőrzésnek minősül.
(9) A piacfelügyeleti ellenőrzés eredményeként, hatósági hatásköre keretében a Médiatanács felhívhatja az ügyfelet – a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének pontos megjelölésével – a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének megszüntetésére és szükség esetén az eredeti állapot helyreállítására.
(10) A (9) bekezdésben foglalt felhívás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs. A felhívást a felhívott ügyfél a felhívás nem teljesítése esetében indított hatósági eljárás eredményeként hozott érdemi hatósági határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslatban támadhatja meg.”
61. § Az Mttv. a 168. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
„Felügyeleti terv
168/A. § (1) A Médiatanács az előző év felügyeleti tapasztalatainak figyelembevételével éves felügyeleti tervet készít a tárgyévet megelőző év december 1-ig, és azt tizenöt napon belül az internetes honlapján közzéteszi. A Médiatanács biztosítja az általa készített felügyeleti tervek összhangját. A tervek az első félév tapasztalatai alapján a félév végén felülvizsgálhatók, és amennyiben szükséges, a Médiatanács azokat módosíthatja. A módosított felügyeleti tervet a Médiatanács a módosítástól számított tizenöt napon belül internetes honlapján közzéteszi.
(2) A Médiatanács évente beszámolót készít a felügyeleti tervében foglaltak teljesítéséről, felügyeleti tevékenységének eredményéről, megállapításairól, valamint a felügyeleti döntések alapján felmerülő jogszabály-módosítási javaslatokról. A beszámolót a Médiatanács annak elfogadásától számított tizenöt napon belül internetes honlapján közzéteszi.”
62. § Az Mttv. 169. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hatósági ellenőrzés megindításáról a Médiatanács a médiaszolgáltatókat hirdetmény útján értesíti, amelynek az Ákr. vonatkozó rendelkezéseitől eltérően az ügy tárgyát és rövid ismertetését kell tartalmaznia. A végzés indokolásában meg kell jelölni azt is, hogy mely piaci körülményekre tekintettel szükséges az ágazati vizsgálat megindítása.”
63. § Az Mttv. 171. § (5)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A Médiatanács szakhatósági eljárásának határideje százhúsz nap. A versenyfelügyeleti eljárás határidejébe a Médiatanács szakhatósági eljárásának időtartama nem számít be. Ha a Médiatanács az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
(6) A Médiatanács szakhatósági eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj kétmillió forint, amit a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díjjal együtt kell a Gazdasági Versenyhivatal részére megfizetni, kivéve, ha a bejelentésre kötelezett vállalkozás a (7) bekezdés szerinti előzetes szakhatósági hozzájárulás iránti kérelmet nyújtott be.
(7) A (6) bekezdés szerinti szakhatósági igazgatási szolgáltatási díj megfizetésével együtt a Tpvt. 28. § (1) bekezdése szerinti bejelentésre kötelezett vállalkozás kérelmére a Médiatanács előzetes szakhatósági hozzájárulást ad ki. Az eljárás ügyintézési határidejére az (5) bekezdés szerinti szakhatósági eljárásra meghatározott ügyintézési határidő alkalmazandó. Az előzetes szakhatósági hozzájárulást az összefonódás-bejelentés benyújtásáig, de legkésőbb a Tpvt. 28. § (2) bekezdése szerinti időtartam lejártáig lehet kérelmezni és a kiadásától számított hat hónapon belül lehet felhasználni, amennyiben a szakhatósági hozzájárulás szempontjából meghatározó ténybeli, piaci és szabályozási körülmények a szakhatósági állásfoglalás kiadása óta nem változtak. A Tpvt. 43/J. § (1) bekezdése szerinti űrlaphoz mellékelni kell a Médiatanács előzetes szakhatósági hozzájárulását vagy a hozzájárulás iránti kérelmet.”
64. § Az Mttv. 172. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A jogvitás eljárás ügyintézési határidejébe nem számít be a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok, nyilatkozatok közlésére irányuló felhívástól vagy kötelezéstől az annak teljesítéséig terjedő idő.”
65. § Az Mttv. 173. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A Médiatanács ideiglenes intézkedést elrendelő végzése közigazgatási perben a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül támadható meg. A bíróság az ügyben tizenöt napon belül határoz, ítélete ellen perújításnak nincs helye.”
66. § Az Mttv. 176–177. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„176. § (1) Amennyiben más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató audiovizuális médiaszolgáltatása Magyarország területére irányul, illetve terjesztése vagy közzététele Magyarország területén történik, a Médiatanács intézkedésével a jogsértés fennállásáig, de legfeljebb száznyolcvan napig, a Magyarország területén terjesztett médiaszolgáltatás tekintetében a 187. § (3) bekezdés c)–d) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja, ha a következő feltételek fennállnak:
a) a médiaszolgáltatás nyilvánvalóan és súlyosan sérti az Smtv. 17. § (1) bekezdését, 19. § (2) bekezdését, vagy e törvény 9. §-át vagy 10. § (1)–(3) bekezdését vagy közegészségügyi sérelmet okoz, vagy a közegészség sérelmével fenyegető súlyos és komoly kockázatot jelent,
b) e bekezdés szerinti intézkedés alkalmazását megelőző tizenkét hónap alatt a médiaszolgáltatás legalább két alkalommal megsértette az a) pontban említett valamely előírást,
c) Magyarország a Médiatanács kezdeményezésére írásban értesítette az érintett médiaszolgáltatót és azt a tagállamot, amelynek joghatósága alá a médiaszolgáltató tartozik, valamint az Európai Bizottságot az a) pont szerinti jogsértésekről és a Médiatanács tervezett, arányos intézkedéseiről, amelyeket a további jogsértés elkövetése esetén kíván alkalmazni,
d) Magyarország a Médiatanács kezdeményezésére a c) pontban foglalt írásbeli értesítéssel egyidejűleg nyilatkozattételre hívta fel az érintett médiaszolgáltatót a jogsértéssel összefüggő álláspontja, észrevételei, bizonyítékai előterjesztése vonatkozásában, és
e) azon tagállammal, amelyben a médiaszolgáltató letelepedett, valamint az Európai Bizottsággal folytatott konzultáció alapján a c) pontban szereplő értesítés Bizottság általi kézhezvételétől számított egy hónapon belül nem jött létre egyezség.
(2) A Médiatanács nem hatósági határozatban, nem hatósági ügyben hozza meg az (1) bekezdés szerinti intézkedést és állapítja meg az (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértéseket, tekintettel a (4) bekezdés szerinti európai bizottsági eljárásra.
(3) A Médiatanács az (1) bekezdés szerinti intézkedésről értesíti az Európai Bizottságot.
(4) Az Európai Bizottság a (3) bekezdésben foglalt értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül a Médiatanácsot az (1) bekezdés alapján meghozott intézkedés visszavonására hívhatja fel.
(5) A Médiatanács a (4) bekezdés szerinti bizottsági döntés meghozatalához – a Bizottság megkeresésére – a szükséges információkat a megkeresés kézhezvételétől számított egy hónapon belül az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja. A Bizottság eljárása ezen információ átadásáig felfüggesztésre kerül.
177. § (1) Amennyiben más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató audiovizuális médiaszolgáltatása Magyarország területére irányul, illetve terjesztése vagy közzététele Magyarország területén történik, a Médiatanács intézkedésével a jogsértés fennállásáig, de legfeljebb száznyolcvan napig, a Magyarország területén terjesztett médiaszolgáltatás tekintetében a 187. § (3) bekezdés c)–d) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja, amennyiben a következő feltételek fennállnak:
a) a médiaszolgáltatás nyilvánvalóan és súlyosan sérti az Smtv. 17. § (3) bekezdését, vagy a közbiztonságot, a nemzetbiztonságot és a honvédelmet, vagy a médiaszolgáltatás ezek sérelmével fenyegető komoly és súlyos kockázatot jelent,
b) e bekezdés szerinti intézkedés alkalmazását megelőző tizenkét hónap alatt a médiaszolgáltatás legalább egy alkalommal megsértette az a) pont szerinti valamely előírást,
c) a Médiatanács írásban értesítette az érintett médiaszolgáltatót és azt a tagállamot, amelynek joghatósága alá a médiaszolgáltató tartozik, valamint az Európai Bizottságot az a) pont szerinti valamely előírás megsértéséről és a Médiatanács által a további jogsértés esetén alkalmazni tervezett, arányos intézkedésekről, és
d) a Médiatanács a c) pontban foglalt írásbeli értesítéssel egyidejűleg nyilatkozattételre hívta fel az érintett médiaszolgáltatót a jogsértéssel összefüggő álláspontja, észrevételei, bizonyítékai előterjesztése vonatkozásában.
(2) A Médiatanács nem hatósági határozatban, nem hatósági ügyben hozza meg az (1) bekezdés szerinti intézkedést és állapítja meg az (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértést, tekintettel a (3) bekezdés szerinti európai bizottsági eljárásra.
(3) A Médiatanács az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésről értesíti az Európai Bizottságot. Amennyiben az Európai Bizottság az értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül a Médiatanácsot az intézkedés visszavonására kötelezi, a Médiatanács köteles az Európai Bizottság határozatában foglaltak szerint eljárni.
(4) A Médiatanács a (3) bekezdés szerinti bizottsági döntés meghozatalához – az Európai Bizottság megkeresésére – a szükséges információkat a megkeresés kézhezvételétől számított egy hónapon belül az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja. Az Európai Bizottság eljárása ezen információ átadásáig felfüggesztésre kerül.
(5) Kivételesen sürgős esetben a Médiatanács eltérhet az (1) bekezdés b) és c) pontjában megállapított feltételektől és az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértést követő legfeljebb egy hónapon belül – nem hatósági eljárásban – ideiglenes intézkedést hozhat. Az ideiglenes intézkedés azonnal végrehajtható. A Médiatanács az ideiglenes intézkedésről értesíti az Európai Bizottságot, valamint azt a tagállamot, amelynek joghatósága alá a médiaszolgáltató tartozik, megjelölve azokat az okokat, amelyek miatt az esetet kivételesen sürgősnek tekinti.”
67. § Az Mttv. „Eljárás a más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltatóval szemben” című alcíme a következő 178/A–178/B. §-sal egészül ki:
„178/A. § Amennyiben az 1. § (6) bekezdése szerinti harmadik országbeli médiaszolgáltató médiaszolgáltatása Magyarország területére irányul, illetve terjesztése Magyarország területén történik, a Médiatanács határozatával a jogsértés fennállásáig, de legfeljebb száznyolcvan napig a 187. § (3) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazhatja, ha a következő feltételek fennállnak:
a) az intézkedés a közrend védelme, bűncselekmények megelőzése, felderítése és üldözése, a közösségek elleni gyűlöletkeltés tilalmának megsértése, vagy a kiskorúak, a közegészség, a közbiztonság, a nemzetbiztonság és a fogyasztók, befektetők védelme miatt szükséges,
b) az intézkedés olyan médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával szemben kerül alkalmazásra, amely az a) pontban meghatározott érdekek valamelyikét sérti, illetve súlyosan veszélyezteti,
c) a Médiatanács írásban értesítette az érintett médiaszolgáltatót az a) pont szerinti jogsértésről és a Médiatanács tervezett intézkedéseiről, és
d) az intézkedés a védendő érdekhez képest arányos.
178/B. § Ha Magyarország joghatósága alá tartozó médiaszolgáltató médiaszolgáltatása más tagállam területére irányul, és ezen tagállam szabályozó hatósága vagy szerve a médiaszolgáltató tevékenységével összefüggésben megkeresi a Médiatanácsot, a Médiatanács mindent megtesz annak érdekében, hogy a megkeresésre – amennyiben e törvény a határidő tekintetében eltérően nem rendelkezik – két hónapon belül választ adjon. A megkereséssel élő tagállam szabályozó hatóságának vagy szervének kérésére a Médiatanács rendelkezésre bocsát minden olyan információt, amely segítheti a megkeresés megválaszolását.”
68. § Az Mttv. 179. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„179. § (1) A más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató audiovizuális médiaszolgáltatására e törvény és az Smtv. 13–20. §-a a (2)–(6) bekezdésben foglaltak szerint alkalmazandó, feltéve, hogy a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató az érintett audiovizuális médiaszolgáltatását teljes egészében vagy túlnyomórészt Magyarország területére irányítja.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban azonosított problémák, valamint e törvény és az Smtv. érintett rendelkezéseinek megsértése esetén a Médiatanács kérheti azon tagállam hatékony intézkedését, amelynek joghatósága alá az (1) bekezdés szerinti médiaszolgáltató tartozik. Ennek keretében a Médiatanács kérheti, hogy a tagállam intézkedjen a Médiatanács által megjelölt jogsértések megszüntetése érdekében.
(3) Amennyiben más tagállam állapítja meg, hogy Magyarország joghatósága alá tartozó médiaszolgáltató audiovizuális médiaszolgáltatása teljes egészében vagy túlnyomórészt e tagállam területére irányul, és e tagállam felkéri Magyarországot, hogy kezelje az ezzel kapcsolatban azonosított problémákat, a Médiatanács mindent megtesz, hogy kölcsönösen megfelelő megoldást találjanak. Ennek keretében e tagállam indokolt kérelmére a Médiatanács intézkedik a tagállam által megjelölt jogsértések megszüntetése érdekében és rendszeresen tájékoztatja a tagállamot a megtett intézkedésekről. A kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül tájékoztatja továbbá a kérelmező tagállamot és az Európai Bizottságot az intézkedések eredményeiről vagy az eredménytelenség okairól.
(4) A Médiatanács az (1) bekezdésben említett médiaszolgáltatóval szemben a 187. § (3) bekezdés b)–d) pontja szerinti jogkövetkezményeket akkor alkalmazhatja, ha
a) megállapítja, hogy a (2) bekezdés alapján a joghatósággal rendelkező tagállam az intézkedést két hónapon belül nem vagy nem megfelelő módon tette meg,
b) a bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a médiaszolgáltató azért telepedett le Magyarországon kívül, hogy elkerülje azon szigorúbb szabályok vele szemben való érvényesítését, amelyek e törvény, illetve az Smtv. alapján alkalmazandók lennének rá,
c) a Médiatanács az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazását megelőzően írásban értesítette azt a tagállamot, amelyben a médiaszolgáltató letelepedett, valamint az Európai Bizottságot az alkalmazni tervezett jogkövetkezményről, valamint a megállapításainak indokairól,
d) a Médiatanács nyilatkozattételre hívta fel az érintett médiaszolgáltatót a jogkerüléssel és az alkalmazni tervezett jogkövetkezménnyel összefüggő álláspontja, észrevételei, bizonyítékai előterjesztése vonatkozásában,
e) az Európai Bizottság határozata szerint az alkalmazni tervezett jogkövetkezmény összeegyeztethető az uniós joggal és a c) pont szerinti megállapítások kellően megalapozottak, és
f) az alkalmazni tervezett jogkövetkezmény a védendő érdekhez képest arányos és szükséges.
(5) A Médiatanács nem hatósági határozatban, nem hatósági ügyben hozza meg a (4) bekezdés szerinti intézkedést, tekintettel a (6) bekezdés szerinti európai bizottsági eljárásra.
(6) Amennyiben az Európai Bizottság az alkalmazni tervezett intézkedés kézhezvételétől számított három hónapon belül hozott döntésében megállapítja, hogy a tervezett intézkedés nem egyeztethető össze az uniós joggal, a Médiatanácsot a tervezett intézkedés alkalmazásának mellőzésére hívja fel.
(7) A Médiatanács a (6) bekezdés szerinti bizottsági döntés meghozatalához – az Európai Bizottság megkeresésére – a szükséges információkat a megkeresés kézhezvételétől számított egy hónapon belül az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja. Az Európai Bizottság eljárása ezen információ átadásáig felfüggesztésre kerül.”
69. § Az Mttv. 183. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Médiatanács nem hatósági hatásköreiben, a 132. §-sal összhangban)
„k) kezeli az Alapot, elfogadja az Alap pénzügyi forrásaival kapcsolatos támogatáspolitikát, meghozza a támogatások elosztásával kapcsolatos döntéseket, elfogadja az Alap éves tervét, illetve beszámolóját, meghatározza és közzéteszi az Alap kezelése részletes szabályait,”
70. § Az Mttv. 184. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:
(A Hivatal hatósági hatásköreiben)
„h) ellátja a videómegosztóplatform-szolgáltatók nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat, valamint felügyeli a videómegosztóplatform-szolgáltatókra és szolgáltatásokra vonatkozó előírások érvényesülését,
i) egyéb, törvényben meghatározott hatásköröket gyakorol.”
71. § Az Mttv. 186. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 10. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő, közzétételre vonatkozó szabályok megsértése esetén az (1) bekezdésben foglalt felhívás nem alkalmazható, minden esetben a jogsértő magatartás tanúsításának megtiltására, az e törvényben foglaltak érvényesítése keretében történő kötelezettség megállapítására, illetve jogkövetkezmények alkalmazására kerül sor.”
72. § (1) Az Mttv. 189. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Médiatanács (1)–(4) bekezdés szerinti határozata a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül közigazgatási perben támadható meg. A perben azonnali jogvédelem iránti kérelem előterjesztésének nincs helye. A bíróság ítélete ellen perújításnak nincs helye.”
(2) Az Mttv. 189. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A 188. és az e §-ban foglaltak nem alkalmazhatók az e §-ban foglalt, a médiaszolgáltatóval vagy az internetes sajtótermékkel szemben jogkövetkezményt tartalmazó határozat ellen indított közigazgatási perben kért azonnali jogvédelem esetén a bíróságnak az azonnali jogvédelem tárgyában hozott döntéséig, továbbá, ha a médiaszolgáltatóval vagy internetes sajtótermékkel szemben jogkövetkezményt tartalmazó határozat tekintetében a bíróság azonnali jogvédelmet biztosított, a vonatkozó közigazgatási per jogerős lezárásáig.”
73. § Az Mttv. 192. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A Médiatanács a közigazgatási szerződésben az alábbi hatósági ügytípusok – a kódex hatálya alá tartozó vállalkozások irányában, nem hatósági feladatként történő – ellátására hatalmazhatja fel az önszabályozó szervezeteket:)
„e) az alkoholtartalmú italok kereskedelmi közleményei megfelelőségének előmozdítása, érvényesítése és felügyelete a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében.”
74. § Az Mttv. 194. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A magatartási kódex részletesen tartalmazza – a 192. § szerinti felhatalmazás tárgykörében – az önszabályozó szervezet önigazgatási feladatellátásával kapcsolatos eljárási és garanciális rendelkezéseket, a tagok vonatkozó jogait és kötelezettségeit, a tagok és az önszabályozó szervezet – felhatalmazás tárgyát érintő – viszonyát, illetve az önszabályozó szervezet által meghozható döntések típusait, rendszerét és azok jogi hatását. A magatartási kódexnek rendelkeznie kell a kitűzött célok megvalósításának rendszeres, átlátható és független nyomon követéséről, ellenőrizhetőségéről és értékeléséről.”
75. § (1) Az Mttv. 203. § 1a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1a. Audiovizuális médiaszolgáltatás: hangos vagy néma mozgóképeket, állóképeket tartalmazó műsorszámokat – ideértve többek között az egész estés filmeket, a videóklipeket, a sporteseményeket, a dokumentumfilmeket és a tizennégy év alatti kiskorúakhoz szóló műsorszámokat – bemutató médiaszolgáltatás.”
(2) Az Mttv. 203. §-a a következő 10a. ponttal egészül ki:
„10a. Felhasználó által létrehozott videó: hangos vagy néma mozgóképek sorozata, amely – hosszától függetlenül – önálló egységet alkot, és amelyet egy felhasználó hoz létre és ugyanezen felhasználó vagy valamely más felhasználó tölt fel a videómegosztó platformra.”
(3) Az Mttv. 203. §-a a következő 24a. ponttal egészül ki:
„24a. Kitakarás: az audiovizuális médiaszolgáltatás megszakítása nélkül felbukkanó, olyan vizuális elem, amely a háttérben futó mozgó kép egy részét eltakarja.”
(4) Az Mttv. 203. § 37. pontja a következő f)–h) alponttal egészül ki:
(Magyar mű:)
„f) az olyan zenei mű, amelynek legalább egy szerzője magyar,
g) az olyan zenei műsorszám, amely magyar előadók közreműködésével készült,
h) azon filmalkotás, amely az Mktv. értelmében magyarnak minősül.”
(5) Az Mttv. 203. § 40. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. Médiaszolgáltatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. és 57. cikkében meghatározott, önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági szolgáltatás, amelynek, illetve amely egy elválasztható részének elsődleges célja, hogy egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősségi körébe tartozó műsorszámokat tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz eljuttassa valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.”
(6) Az Mttv. 203. § 47. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. Műsorszám: hangok, illetve hangos vagy néma mozgóképek, állóképek sorozata, amely egy médiaszolgáltató által kialakított műsorrendben vagy műsorkínálatban – hosszától függetlenül – önálló egységet alkot.”
(7) Az Mttv. 203. §-a a következő 60a. ponttal egészül ki:
„60a. Semleges képkocka: azok a bejátszások, amelyek a szerkesztői tartalmat választják el a reklámoktól, politikai reklámoktól, társadalmi célú reklámoktól, televíziós vásárlási bejátszásoktól, közérdekű közleményektől, továbbá amelyek az egyes bejátszásokat elválasztják egymástól.”
(8) Az Mttv. 203. §-a a következő 61a. ponttal egészül ki:
„61a. Szerkesztői döntés: a szerkesztői felelősség gyakorlásának keretében rendszeres jelleggel hozott, a médiaszolgáltatás napi működéséhez kapcsolódó döntés, így a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztása és összeállításának meghatározása.”
(9) Az Mttv. 203. § 68. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. Termékmegjelenítés: olyan kereskedelmi közlemény, amely terméket, szolgáltatást, ezek védjegyét vagy ezekre való utalást tartalmaz oly módon, hogy az – fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében – egy műsorszámban vagy felhasználó által létrehozott videóban jelenik meg.”
(10) Az Mttv. 203. §-a a következő 71a. ponttal egészül ki:
„71a. Videómegosztóplatform-szolgáltatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. és 57. cikkében meghatározott önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági szolgáltatás, amelynek vagy amely egy elválasztható részének vagy egy alapvető funkciójának elsődleges célja, hogy tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából elektronikus hírközlő hálózaton keresztül olyan műsorszámokat, illetve felhasználók által létrehozott videókat juttasson el a nyilvánossághoz, amelyekért a videómegosztóplatform-szolgáltató nem tartozik szerkesztői felelősséggel, és amelyeket a videómegosztóplatform-szolgáltató rendszerez például automatikus eszközökkel vagy algoritmusokkal, különösen megjelenítés, címkézés, sorba rendezés révén.”
(11) Az Mttv. 203. §-a a következő 71b. ponttal egészül ki:
„71b. Videómegosztóplatform-szolgáltató: videómegosztóplatform-szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személy.”
76. § Az Mttv. 207. §-a a következő (8) és (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A rádiós analóg lineáris médiaszolgáltatási jogosultság 48. § (5) bekezdésében meghatározott, a médiaszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2) módosított érvényességi időtartama a Módtv.2 hatálybalépését követően indult pályázati eljárások alapján elnyert jogosultságok esetén alkalmazandó.
(8a) A médiaszolgáltatási jogosultság 48. § (5) bekezdésében meghatározott megújíthatóságának a Módtv.2-vel módosított időtartama a Módtv.2 hatálybalépését követően kérelmezett megújítás esetén alkalmazandó.”
77. § Az Mttv. 211. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az 1. számú mellékletnek a médiaszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 1. pont o) alpontja alapján a Közszolgálati Testület tagjának jelölésére jogosult szervezet első alkalommal a Módtv2. hatálybalépését követő 30 napon belül gondoskodik új tag delegálásáról, azzal, hogy az új tag mandátuma a Módtv2. hatálybalépésekor működő Közszolgálati Testület tagjai mandátumának a lejáratáig tart.”
78. § Az Mttv. IV. Fejezete a következő 218/C. §-sal egészül ki:
„218/C. § (1) A 20. § (2a) bekezdése szerinti jelentést első alkalommal 2021. december 19-ig kell elkészíteni.
(2) A 39. § (9) bekezdése szerinti jelentést első alkalommal 2022. december 19-ig kell elkészíteni.”
79. § Az Mttv. 230. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„f) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelvnek (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) a változó piaci körülményekre tekintettel való módosításáról szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1808 irányelv.”
80. § Az Mttv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
81. § Az Mttv.
1. 9. § (8) bekezdésében a „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács)” szövegrész helyébe a „Médiatanács” szöveg,
2. 10. § (4) és (5) bekezdésében az „A lineáris audiovizuális” szövegrész helyébe az „Az audiovizuális” szöveg,
3. 10. § (6) bekezdésében a „c)–f)” szövegrész helyébe a „c)–d), f)” szöveg,
4. 11. § (2) bekezdésében az „a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.)” szövegrész helyébe az „az Smtv.” szöveg,
5. 16. § (4) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) szövegrész helyébe a „az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)” szöveg,
6. 18. § (5) bekezdésében és 19. § (3) bekezdésében a „tizenöt napon belül dönt. Az ügyintézési határidő indokolt esetben tizenöt nappal meghosszabbítható” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon belül dönt” szöveg,
7. 22. § (8) bekezdésében a „médiaszolgáltató köteles havonta adatokat” szövegrész helyébe a „lineáris médiaszolgáltató köteles havonta, az adott hónapot követő hónap utolsó napjáig, a lekérhető médiaszolgáltató a tárgyévet követő év január 31-ig adatokat” szöveg,
8. 24. § (1) bekezdés b) pontjában a „származáson, nemzetiségen” szövegrész helyébe a „származáson, állampolgárságon, nemzetiségen” szöveg,
9. 41. § (6) bekezdésében a „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság)” szövegrész helyébe a „Hatóság” szöveg,
10. 50. § (2) bekezdésében a „húsz” szövegrész helyébe a „tíz” szöveg,
11. 55. § (3) bekezdésében a „csak az vehet részt, aki a törvényben megállapított összeférhetetlenségi rendelkezéseknek megfelel” szövegrész helyébe a „nem vehet részt az, aki a törvényben megállapított összeférhetetlenségi rendelkezéseknek nem felel meg” szöveg,
12. 64. § (3) bekezdés a) pontjában a „naponta a négy órát” szövegrész helyébe a „közösségi médiaszolgáltatás esetében naponta a két órát, kereskedelmi médiaszolgáltatás esetében naponta a három órát” szöveg,
13. 64. § (5) bekezdésében a „negyven” szövegrész helyébe a „hetven” szöveg,
14. 65. § (8) bekezdésében az „(1)–(7) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1)–(6) bekezdés” szöveg,
15. 66. § (4) bekezdés h) pontjában a „heti” szövegrész helyébe az „évi” szöveg,
16. 70. § (1) bekezdésében, 149. § (2) bekezdésében, 154. § (1) és (5) bekezdésében, 161. § (1) bekezdésében, 165. § (1) bekezdésében, 167. § (2) bekezdésében, 172. § (2) bekezdésében, 198. § (4) bekezdésében és 218/B. §-ában az „a Ket.” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg,
17. 71. § (2) bekezdésében az „A tematikus analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatás kivételével az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg,
18. 71. § (3) bekezdésében az „(1)” szövegrész helyébe az „(1)–(2)” szöveg,
19. 74. § (1a) bekezdésében a „két” szövegrész helyébe a „három” szöveg,
20. 74. § (2) bekezdésében az „(1)” szövegrész helyébe az „(1)–(1b)” szöveg,
21. 75. § (18) bekezdésében és 189. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,
22. 78. § (2) bekezdésében a „műsorterjesztő tisztességes” szövegrész helyébe a „műsorterjesztő a médiaszolgáltató 79. § (1) bekezdése szerinti általános szerződési feltételei alapján, annak elfogadásával tett tisztességes” szöveg,
23. 97. § (1) bekezdésében a „tizennégy” szövegrész helyébe a „tizenöt” szöveg,
24. 136. § (10) bekezdésében az „Alap támogatáspolitikáját, üzleti” szövegrész helyébe az „Alap pénzügyi forrásaival kapcsolatos támogatáspolitikát, az Alap üzleti” szöveg,
25. 137. § (1) bekezdésében az „útján kell biztosítani” szövegrész helyébe az „útján a Médiatanács végzi” szöveg,
26. 137. § (3b) bekezdésében az „Alap által a 136. § (1) bekezdés alapján pályázat útján elnyert és folyósított” szövegrész helyébe az „(1)–(3) bekezdésben foglalt pályázat útján elnyert és az Alap által folyósított” szöveg,
27. 137/H. § (6) bekezdésében a „Hivatal önálló szervezeti egysége segíti” szövegrész helyébe a „Hivatal támogatja” szöveg,
28. 142. § (1) bekezdésében az „a Ket. hatósági ellenőrzésre” szövegrész helyébe az „az Ákr.-nek” szöveg,
29. 145. § (1) bekezdésében a „minősül ügyfélnek” szövegrész helyébe a „minősül vagy a jogszabályok alapján nem minősülne ügyfélnek” szöveg,
30. 145. § (2) bekezdésében az „adatait” szövegrész helyébe a „nevét és címét” szöveg,
31. 146. § (1) és (3) bekezdésében, 155. § (10) bekezdésében, 160. § (2) bekezdésében, 173. § (8) bekezdésében, valamint 189. § (2)–(4) és (6) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
32. 146. § (2) bekezdésében és 187. § (4) bekezdésében a „jogerős” szövegrészek helyébe a „végleges” szöveg,
33. 150. §-ában az „érdemi vizsgálat nélkül elutasítani” szövegrész helyébe a „visszautasítani” szöveg,
34. 151. § (1) bekezdésében a „negyven” szövegrész helyébe a „hatvan” szöveg,
35. 153. § (4) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálat során” szövegrész helyébe a „közigazgatási perben” szöveg,
36. 155. § (1) bekezdésében az „eltérésekkel a Ket.” szövegrész helyébe az „eltérésekkel és kiegészítésekkel az Ákr.” szöveg,
37. 155. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a „(3)” szövegrész helyébe a „(3)–(3c)” szöveg,
38. 155. § (5) bekezdés a) pontjában a „nem foglalható le” szövegrész helyébe a „nem foglalható le, zár alá nem vehető” szöveg,
39. 162. § (1) bekezdésében az „a Ket. szerinti nyilvános közzététel” szövegrész helyébe az „az Ákr. szerinti közhírré tétel” szöveg,
40. 166. §-ában az „eltérésekkel alkalmazza a Ket.” szövegrész helyébe az „eltérésekkel és kiegészítésekkel alkalmazza az Ákr.” szöveg,
41. 171. § (1) bekezdésében az „engedélyezéséhez” szövegrész helyébe az „összefonódás-bejelentés elintézéséhez” szöveg,
42. 171. § (4) bekezdés b) pontjában a „vagy kötelezettséget” szövegrész helyébe a „vagy vállalás teljesítésére vonatkozó kötelezettséget” szöveg,
43. 172. § (5) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja” szöveg,
44. 172. § (7) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el” szövegrész helyébe a „nem utasítja vissza” szöveg,
45. 181. § (3) bekezdésében a „tizenöt nap, amely indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb nyolc nappal meghosszabbítható” szövegrész helyébe a „húsz nap” szöveg,
46. 203. § 20. pontjában a „médiatartalmakat, vagy szerepelnek abban” szövegrész helyébe a „médiatartalmakat, vagy a felhasználók által létrehozott videókat, vagy szerepelnek azokban” szöveg,
47. 203. § 63. pontjában a „médiaszolgáltató vagy” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltató, médiaszolgáltatás, videómegosztóplatform-szolgáltatás, felhasználó által létrehozott videó vagy” szöveg,
48. 1. számú melléklet 5. pontjában a „döntéssel szemben fellebbezésre nincsen mód, annak felülvizsgálatát bíróság előtt lehet kérni” szövegrész helyébe a „határozat ellen közigazgatási per indítható” szöveg
lép.
82. § Az Mttv. 229. §-ában a „206–218/B. §-a” szövegrész helyébe a „206–218/C. §-a” szöveg lép.
83. § Hatályát veszti az Mttv.
1. 28. § (3) bekezdése,
2. 30. § (2) bekezdése,
3. 33. § (3) bekezdés b) pontja,
4. 35. § (3) bekezdése,
5. 49. § (5) bekezdésében és 50. § (3) bekezdésében az „és a Médiatanács honlapján” szövegrész,
6. 56. § a) pont ae) alpontjában a „továbbá közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát, vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintát,” szövegrész,
7. 56. § b) pontja,
8. 56. § d) pont dk) és dl) alpontjában a „napi, heti, havi” szövegrész,
9. 56. § d) pont dm) alpontjában a „napi” szövegrész,
10. 62. § (5) és (6) bekezdése,
11. 64. § (3) bekezdés e) pontja,
12. 65. § (7) bekezdése,
13. 66. § (4) bekezdés c) pontjában és 184. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjában a „hallási” szövegrész,
14. 70. § (5) bekezdésében az „a Ket. vonatkozó rendelkezéseitől eltérően kizárólag” szövegrész,
15. 70. § (9) és (9a) bekezdése,
16. „A médiaszolgáltatások felajánlásának kötelezettsége” című alcíme,
17. 98. § (8) bekezdésében és 134. § (6) bekezdésében az „évente” szövegrész,
18. 136. § (1) bekezdésében a „filmalkotásnak nem minősülő” szövegrész,
19. 137/H. § (7) bekezdése,
20. 146. § (4)–(5) bekezdése,
21. 161. § (3) bekezdése,
22. 162. § (2) bekezdése,
23. 164. §-a,
24. 165. § (6) bekezdése,
25. 168. § (3) bekezdése,
26. 181. § (7) és (8) bekezdése,
27. 182. § b) pont bk) és bm) alpontja,
28. 203. § 3. pont b) alpontja.
84. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2019. augusztus 1-jén lép hatályba.
(2) A 23. § (2) és (3) bekezdése 2020. szeptember 19-én lép hatályba.
85. § (1) Az 2–5. § és a 7–8. § az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 9–78. §, a 80–81. §, a 83. § és az 1. melléklet az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
86. § Ez a törvény a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelvnek (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) a változó piaci körülményekre tekintettel való módosításáról szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1808 irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. Az Mttv. 1. számú melléklet 1. pontja a következő o) alponttal egészül ki:
(Jelölő Szervezetek:)
„o) Magyar Művészeti Akadémia.”
2. Az Mttv. 1. számú melléklet 2. pontjában az „a)–h) pontban” szövegrész helyébe az „a)–h) és o) pontban” szöveg lép.