1. § Az e törvényben a nyilvánosan működő részvénytársaságra (a továbbiakban: társaság), az intézményi befektetőre, az eszközkezelőre és a részvényesi képviseleti tanácsadóra vonatkozó, átláthatóságot szolgáló követelmények teljesítése során a társaság, az intézményi befektető, az eszközkezelő és a részvényesi képviseleti tanácsadó nem köteles olyan információt nyilvánosságra hozni, amely üzleti érdekét, üzleti titokhoz való jogát súlyosan sértené. E rendelkezés alkalmazása azonban nem vezethet e törvényben előírt követelmények mellőzéséhez.
2. § E törvény alkalmazásában:
1. eszközkezelő:
a) befektetők részére portfóliókezelési szolgáltatást nyújtó
aa) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) szerinti befektetési vállalkozás, illetve
ab) olyan befektetési vállalkozás, amely a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (1) bekezdés 1. pontjának más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre, valamint
b) a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) szerinti befektetési alapkezelő, ide nem értve a Kbftv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott alternatív befektetési alapkezelőt;
2. igazgató: a társaság
a) ügyvezető (igazgatóság, igazgatótanács) vagy felügyeleti testületeinek (felügyelőbizottság) bármely tagja;
b) vezérigazgatója és - ha van ilyen funkció a társaságnál - a vezérigazgató-helyettese, ha nem tagjai a társaság ügyvezető vagy felügyeleti testületeinek;
3. intézményi befektető:
a) a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) Hatodik Része hatálya alá tartozó biztosító, ide nem értve a Bit. 4. § (1) bekezdés 18. pontja szerinti biztosítót az életbiztosítási tevékenysége vonatkozásában, és a biztosítót vagy a Bit. 4. § (1) 115. pontja szerinti viszontbiztosítót az életbiztosítási kockázatokra vonatkozó viszontbiztosítási tevékenysége vonatkozásában,
b) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 14. pontjában meghatározott foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény;
4. kapcsolt fél: az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló, 2008. november 3-i 1126/2008/EK bizottsági rendeletben meghatározott személy;
5. közvetítő: olyan jogi személy, amely részvényesek vagy más személyek megbízásából részvényekre vonatkozóan értékpapírszámla-vezetést, valamint a Bszt.-ben meghatározott letéti őrzést, letétkezelést, illetve ezekkel kapcsolatos szolgáltatásokat végez, ideértve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott részvényesi meghatalmazottat és a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben meghatározott központi értéktárat;
6. részvényesi képviseleti tanácsadó: olyan jogi személy, amely szakmai jelleggel és üzletszerű tevékenységként elemzi a tőzsdén jegyzett társaságok által közzétett tájékoztatást és más információkat annak érdekében, hogy szavazási döntéseik meghozatala során a szavazati jogok gyakorlására vonatkozó kutatás, tanácsadás vagy szavazási ajánlások révén tájékoztassa a befektetőket;
7. részvényes személyazonosságára vonatkozó információ: a részvényes személyazonosságának megállapítására alkalmas információ, amely magában foglalja az alábbiakat:
a) a részvényes neve és kapcsolattartási adatai (ideértve a teljes lakcímet és ha a részvényes azt megadta, az e-mail-címet), továbbá jogi személy esetén a nyilvántartási száma, vagy ha nyilvántartási szám nem áll rendelkezésre, akkor más egyedi azonosítója;
b) a részvényes tulajdonában álló részvények száma; valamint
c) ha azokat a társaság kéri, a részvényes tulajdonában álló részvények fajtái vagy osztályai, illetve a részvények tulajdonjoga megszerzésének időpontja.
3. § (1) A társaság jogosult a részvényesei azonosítására. A társaság vagy a társaság által megjelölt harmadik fél kérésére a közvetítő - a 2007/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a részvényesek azonosítására, az információk továbbítására és a részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítésére vonatkozó rendelkezések tekintetében történő végrehajtására vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 2018. szeptember 3-i 2018/1212/EU bizottsági végrehajtási rendeletben (a továbbiakban: 2018/1212/EU rendelet) előírt tartalommal és formában - közli a társasággal a részvényes adatait.
(2) Több közvetítőből álló közvetítői lánc (a továbbiakban: közvetítői lánc) esetén a közvetítő a társaság kérésére közli a társasággal az (1) bekezdésben meghatározott információkon túl a közvetítői láncban következő közvetítő nevét, székhelyét és elektronikus elérhetőségét.
(3) Közvetítői lánc esetén a közvetítő a közvetítői láncban az őt követő közvetítőnek továbbítja a társaság vagy a társaság által megjelölt harmadik fél megkeresését. Erre irányuló kérés esetén továbbá közli a (2) bekezdésben meghatározott, a következő közvetítőre vonatkozó információt a társasággal vagy a társaság által megjelölt harmadik féllel. A részvényes személyazonosságára vonatkozó információt bármely, a közvetítői láncban az információ birtokában lévő közvetítő közvetlenül közli a társasággal vagy a társaság által megjelölt harmadik féllel.
(4) A társaság felhívására a közvetítő köteles nyilatkozni arról, hogy a szavazati jog gyakorlására a részvényes utasítása alapján vagy annak hiányában, saját döntése alapján kerül sor.
(5) A társaság a részvényesek azonosításához szükséges információk összegyűjtésére és a közvetítőkkel való kapcsolattartásra közvetítőnek (a továbbiakban: megbízott) megbízást adhat. A megbízott megkeresése alapján a közvetítők ezen alcímben meghatározott kötelezettségeiket a megbízott felé teljesítik, azonban a közvetítő kérésére a megbízott igazolja a megbízás fennállását.
4. § (1) A természetes személy részvényes a 3. § (1) bekezdésben meghatározott személyes adatait a társaság ezen alcím alapján abból a célból kezeli és dolgozza fel, hogy azonosítani tudja a meglévő részvényeseit annak érdekében, hogy a részvényesi jogok gyakorlása és a részvényesi szerepvállalás biztosítása körében közvetlenül kommunikálhasson velük, valamint, hogy az alapszabály szerinti szavazati jogok gyakorlásának korlátozására vonatkozó rendelkezéseket érvényesítse.
(2) Ha törvény vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik, a közvetítők és a társaság a természetes személy részvényes személyes adatait e törvényben meghatározott célból legfeljebb tizenkét hónapig jogosultak tárolni azt követően, hogy tudomást szereztek arról, hogy az érintett személy már nem részvényese a társaságnak.
(3) A társaság jogosult a közvetítőtől kapott tájékoztatás helyesbítését kérni, ha a részvényes személyazonosságára vonatkozó információ hiányos vagy pontatlan.
(4) A közvetítő ezen alcímben foglalt kötelezettségének teljesítése nem minősül a részvényes személyazonosságára vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalának, és nem tekinthető a részvényessel fennálló szerződésben, jogszabályban, hatósági határozatban előírt nyilvánosságra hozatali korlátozás megsértésének.
5. § (1) A társaság - a 2018/1212/EU rendeletben előírt tartalommal és formában - köteles a közvetítő részére azokat az információkat átadni, amelyek a részvényesi jogok gyakorlásához szükségesek. Ha ezen információk a társaság honlapján elérhetőek, akkor erről a tényről és arról kell a közvetítőt értesíteni, hogy a honlapon hol találhatóak az információk.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, amikor a részvényes a társaságtól közvetlenül kapja meg a tájékoztatást.
(3) A közvetítő az (1) bekezdés szerinti módon a tudomására jutott információkat megküldi a részvényesnek vagy a részvényes által megjelölt személynek.
(4) A közvetítő tájékoztatja a társaságot a részvényes által rendelkezésre bocsátott, a részvényesi jogok gyakorlásával kapcsolatos információkról.
(5) Az e §-ban foglalt kötelezettség fennáll akkor is, ha közvetítői láncon keresztül kell az információt eljuttatni a címzettnek.
(6) A társaság az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének eleget tehet úgy is, hogy a részvényesi jogok gyakorlásához szükséges információkat a központi értéktár részére juttatja el. Ebben az esetben a központi értéktár köteles az információkat az érintett közvetítőknek a 2018/1212/EU rendeletben előírt tartalommal és formában továbbítani.
6. § A közvetítő a 3-5. §-ban meghatározott, a részvényesek azonosítása során, valamint a társasági eseményekkel összefüggő kommunikáció során előírt kötelezettségének haladéktalanul, de legkésőbb a 2018/1212/EU rendeletben meghatározott határidőn belül köteles eleget tenni.
7. § (1) Ha a Ptk. 3:281. § (3) bekezdése alapján a konferencia-közgyűlésen elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével történő szavazásról - a 2018/1212/EU rendeletben előírt tartalommal és formában - a közvetítő a társaságtól kap visszaigazolást, azt köteles a részvényesnek haladéktalanul továbbítani. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha közvetítői láncon keresztül kell a tájékoztatást a részvényesnek eljuttatni.
(2) A Ptk. 3:273. § (5) bekezdése szerinti esetben a részvényes a kérelmét a közgyűlés napját követő harminc napon belül nyújthatja be, és a visszaigazolást a társaság a részvényes kérelme érkezésétől számított tizenöt napon belül köteles közölni. A közvetítővel való közlés esetén az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Ha a társaság az (1) bekezdésben, illetve a (2) bekezdésben meghatározott visszaigazolási kötelezettségének nem tesz eleget, a részvényes a közgyűlés által hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt akkor is jogosult pert indítani, ha a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult.
8. § (1) A közvetítő köteles a 3-7. §-ban meghatározott szolgáltatásokra, továbbá a részvényesek azonosítását szolgáló szolgáltatásra alkalmazandó költségeket szolgáltatásonkénti bontásban nyilvánosságra hozni.
(2) A költségeknek megkülönböztetéstől mentesnek és a szolgáltatások nyújtása során felmerülő konkrét költségekkel arányosaknak kell lenniük. A határokon átnyúló szolgáltatások után felszámolt költségek csak szolgáltatás teljesítése során ténylegesen felmerült többletköltségek mértékével haladhatják meg a belföldi szolgáltatás költségeit.
(3) A 3-7. §-okban és az (1) és (2) bekezdésben foglaltak arra a közvetítőre is kiterjednek, amely a szolgáltatás nyújtásakor sem létesítő okirat szerinti székhellyel, sem központi ügyintézési hellyel nem rendelkezik az Európai Unió területén.
9. § (1) Az intézményi befektetők és az eszközkezelők szerepvállalási politikát dolgoznak ki, amely ismerteti, hogy hogyan építik be a részvényesi szerepvállalást befektetési stratégiájukba.
(2) A szerepvállalási politika tartalmazza, hogy
a) hogyan követik nyomon a befektetéssel érintett társaságok tevékenységét, így különösen az üzleti tervét (üzleti stratégiáját), a pénzügyi és nem pénzügyi teljesítményét és annak kockázatát, a tőkeszerkezetét, a társadalmi és környezeti hatásokat, valamint a vállalatirányítását,
b) hogyan folytatnak párbeszédet a befektetéssel érintett társaságokkal,
c) hogyan gyakorolják a szavazati jogokat és a részvényekhez kapcsolódó más jogokat,
d) hogyan működnek együtt más részvényesekkel,
e) hogyan kommunikálnak a befektetéssel érintett társaságok érintett érdekelt feleivel, továbbá
f) hogyan kezelik a szerepvállalásukkal kapcsolatos tényleges és lehetséges összeférhetetlenségeket.
10. § (1) Az intézményi befektetők és az eszközkezelők évente nyilvánosságra hozzák a szerepvállalási politikájuk végrehajtásáról való tájékoztatást, ideértve a szavazási magatartásuk általános ismertetését, a legfontosabb szavazatok magyarázatát és a részvényesi képviseleti tanácsadók szolgáltatásainak igénybevételét. Tájékoztatást kell adniuk arról, hogyan szavaztak azon társaságok közgyűlésein, amelyeknek a részvényeivel rendelkeznek, kivéve azokat az eseteket, amelyek a szavazás témája vagy a társasági tulajdonrész aránya miatt nem bírnak jelentőséggel.
(2) A szerepvállalási politikát, valamint annak végrehajtásáról való tájékoztatást az intézményi befektető vagy az eszközkezelő honlapján kell nyilvánosságra hozni és ott díjmentesen elérhetővé kell tenni.
(3) Ha az eszközkezelő az intézményi befektető nevében hajtja végre a szerepvállalási politikát - ideértve a szavazást is -, akkor az intézményi befektetőnek meg kell jelölnie a szavazásra vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalának helyét.
(4) Az intézményi befektetőkre és az eszközkezelőkre alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokat - különösen a Kbftv. 34. §-át, a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2012. december 19-i (EU) 231/2013 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 30-38. cikkeit, a Kbftv. 22. § (4) bekezdését, a Kbftv. 22. § (7) bekezdés b) pontját, a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szervezeti követelmények, az összeférhetetlenség, az üzletvitel, a kockázatkezelés, valamint a letétkezelő és az alapkezelő társaság közötti megállapodás tartalma tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2010. július 1-i (EU) 2010/43 bizottsági irányelv 17-21. cikkeit, az ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti összeférhetetlenségi szabályokat, és a Bszt. 110. §-át - a szerepvállalási tevékenységekre is alkalmazni kell.
11. § Ha az intézményi befektető, illetve az eszközkezelő úgy dönt, hogy a 9. § és a 10. § rendelkezéseinek vagy azok egy részének nem tesz eleget, köteles annak magyarázatát egyértelmű és indokolással ellátott tájékoztatásban a honlapján nyilvánosságra hozni.
12. § (1) Az intézményi befektetők nyilvánosságra hozzák, hogy tőkebefektetési stratégiájuk fő elemei hogyan állnak összhangban elsősorban a hosszú távú kötelezettségeik profiljával és időtartamával, továbbá hogyan járulnak hozzá az eszközeik közép- és hosszú távú teljesítményéhez.
(2) Ha az eszközkezelő az intézményi befektető nevében fektet be - akár a Bszt.-ben meghatározott portfóliókezelés alapján, akár a Kbftv.-ben meghatározott befektetési alapkezelési tevékenységet végző befektetési alapkezelő útján -, akkor az intézményi befektető nyilvánosságra hozza
a) azt, hogy az eszközkezelővel kötött megállapodás hogyan ösztönzi az eszközkezelőt arra, hogy befektetési stratégiáját és döntéseit az intézményi befektető elsősorban a hosszú távú kötelezettségeinek profiljához és időtartamához igazítsa;
b) azt, hogy a megállapodás hogyan ösztönzi az eszközkezelőt arra, hogy a befektetési döntéseit a befektetést befogadó társaságok közép- és hosszú távú pénzügyi és nem pénzügyi teljesítményének értékelései alapján hozza meg, valamint arra, hogy szerepet vállaljon a befektetést befogadó társaságokban azok teljesítményének közép- és hosszú távon történő javítása érdekében;
c) azt, hogy hogyan áll összhangban az eszközkezelő teljesítményének értékelésére alkalmazott módszer és az értékelés időtávja, valamint az eszközkezelői szolgáltatások ellentételezése az intézményi befektetőnek elsősorban a hosszú távú kötelezettségeinek profiljával és időtartamával, és hogyan veszi figyelembe a hosszú távú abszolút teljesítményt;
d) azt, hogy az intézményi befektető hogyan követi nyomon a portfólióforgalom eszközkezelőnél felmerülő költségeit, és hogyan határozza meg és követi nyomon az elvárt portfólióforgalmat vagy annak nagyságrendjét; továbbá
e) az eszközkezelővel kötött megállapodás időtartamát.
(3) Ha az eszközkezelővel kötött megállapodás nem tartalmazza a (2) bekezdés valamely elemét, akkor az intézményi befektetőnek, ennek okáról világos és indokolással ellátott magyarázatot kell adnia.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti információkat az intézményi befektető honlapján kell díjmentesen nyilvánosságra hozni. Az információkat évente frissíteni kell, kivéve akkor, ha jelentős változásra nem került sor.
(5) Az (1)-(3) bekezdés szerinti információkat az intézményi befektetőknek a Bit. 108. § (1) bekezdése szerinti fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentésükben kell megadniuk.
13. § (1) Az eszközkezelő azt az intézményi befektetőt, amellyel a 12. § (2) bekezdésben megjelölt megállapodást kötött, évente tájékoztatja arról, hogy a befektetési stratégiája és annak végrehajtása milyen módon felel meg a megállapodásnak, továbbá hogyan járul hozzá az intézményi befektető vagy az alap eszközeinek közép- és hosszú távú teljesítményéhez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak jelentést kell tartalmaznia, amely kitér
a) a befektetésekkel kapcsolatos jelentős közép- és hosszú távú kockázatokra,
b) a portfólió összetételére, forgalmára és a portfólió forgalma tekintetében felmerülő költségekre,
c) a részvényesi képviseleti tanácsadók szerepvállalási tevékenység céljára történő igénybevételére,
d) az eszközkezelő értékpapír-kölcsönzési politikájára, és adott esetben e politika alkalmazására a szerepvállalási tevékenységek megvalósítása érdekében, különösen a befektetéssel érintett társaság(ok) közgyűlésének idején,
e) arra, hogy az eszközkezelő a befektetéssel érintett társaságok közép- és hosszú távú, többek között nem pénzügyi teljesítményének értékelése alapján hoz-e befektetési döntéseket, és ha igen, hogyan hozza meg e döntéseket, továbbá
f) arra, hogy a szerepvállalási tevékenységgel kapcsolatban felmerültek-e összeférhetetlenségek, ha igen, milyen összeférhetetlenségek merültek fel, és az eszközkezelők hogyan kezelték ezeket.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt információkat a Kbftv. 6. melléklet szerinti éves jelentéssel vagy a Bszt. 68. §-ában meghatározott tájékoztatással együtt kell megadni. Ha az (1) és (2) bekezdés szerinti információk nyilvánosan elérhetők, az eszközkezelőnek nem kell közvetlen tájékoztatást nyújtania az intézményi befektető számára.
(4) Ha az eszközkezelő az eszközöket nem a Bszt.-ben meghatározott portfóliókezelés alapján kezeli, az (1) és (2) bekezdés szerint megadott információkat legalább kérésre ugyanazon alap más befektetőinek is át kell adnia.
14. § (1) A részvényesi képviseleti tanácsadónak meg kell jelölnie az általa alkalmazott magatartási kódexet, és be kell számolnia e magatartási kódex alkalmazásáról. Ha a részvényesi képviseleti tanácsadó eltér annak bármely ajánlásától, akkor köteles jelezni, hogy mely részeitől tér el, továbbá az eltérést indokolnia kell, jelezve az elfogadott intézkedéseket.
(2) Ha a részvényesi képviseleti tanácsadó nem alkalmaz magatartási kódexet, úgy ezt világosan és egyértelműen indokolnia kell.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott információkat a részvényesi képviseleti tanácsadó honlapján kell díjmentesen nyilvánosságra hozni. Az információkat évente frissíteni kell.
15. § (1) A részvényesi képviseleti tanácsadó - tevékenysége pontosságával és megbízhatóságával kapcsolatos megfelelő ügyfél-tájékoztatás érdekében - kutatásai, tanácsadása és szavazási ajánlásai elkészítésével kapcsolatban évente nyilvánosságra hozza legalább az alábbi információkat:
a) az alkalmazott módszerek és modellek alapvető jellemzőit,
b) a felhasznált főbb információforrásokat,
c) a kutatás, tanácsadás és szavazási ajánlások minőségének biztosítása érdekében bevezetett eljárásokat, és a kutatás, tanácsadás és szavazási ajánlások elkészítésében részt vevő személyzet végzettségét,
d) azt, hogy figyelembe veszi-e, és ha igen, hogyan a piaci, jogi, szabályozási és társaságspecifikus feltételeket,
e) az egyes piacokra alkalmazott szavazási politikák alapvető jellemzőit,
f) azt, hogy folytat-e párbeszédet a kutatásai, tanácsadása vagy szavazási ajánlásai tárgyát képező társaságokkal és a társaságok érdekelt feleivel, és ha igen, annak mértékét és jellegét;
g) az összeférhetetlenségek megelőzésével és kezelésével kapcsolatos politikát.
(2) Az (1) bekezdés szerinti információkat a részvényesi képviseleti tanácsadó honlapján kell nyilvánosságra hozni, és a közzététel időpontját követően legalább három évig díjmentesen elérhetővé kell tenni. Az információkat nem kell külön közzétenni, ha azok 14. § szerinti közzététel részeként elérhetőek.
(3) A részvényesi képviseleti tanácsadó azonosít és ügyfelei felé haladéktalanul jelez minden olyan tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenséget vagy üzleti kapcsolatot, amely a kutatásai, a tanácsadása és a szavazási ajánlásai elkészítését befolyásolhatja, valamint jelzi a tényleges vagy potenciális összeférhetetlenség megszüntetése, mérséklése vagy kezelése érdekében tett intézkedéseket.
(4) A 14. § és e § azokra az Európai Unióban sem létesítő okirat szerinti székhellyel, sem központi ügyintézési hellyel nem rendelkező részvényesi képviseleti tanácsadókra is alkalmazandó, akik vagy amelyek tevékenységüket az Európai Unióban található telephelyen keresztül végzik.
16. § (1) A társaság az igazgatók tekintetében javadalmazási politikát állapít meg.
(2) A javadalmazási politikának hozzá kell járulnia a társaság üzleti stratégiájához, hosszú távú érdekeihez és fenntarthatóságához, és ismertetnie kell, hogy miként teszi ezt.
(3) A javadalmazási politikának egyértelműnek és érthetőnek kell lennie.
(4) A társaság a javadalmazási politikában és a javadalmazási jelentésben nem köteles olyan információt nyilvánosságra hozni, amely információ nyilvánosságra hozatala üzleti érdekét, üzleti titokhoz való jogát súlyosan sértené. E rendelkezés alkalmazása azonban nem vezethet a javadalmazási politikával összefüggő követelmények mellőzéséhez.
(5) A társaság az igazgatói részére csak a Ptk. 3:268. § (2) bekezdés szerint közgyűlésen véleménynyilvánító szavazásra előterjesztett javadalmazási politika alapján fizethet ki javadalmazást.
(6) Ha a közgyűlés elutasítja a javasolt javadalmazási politikát, akkor a társaságnak az átdolgozott javadalmazási politikát újbóli véleménynyilvánító szavazás céljából a következő közgyűlésen elő kell terjesztenie.
17. § (1) A javadalmazási politikának tartalmaznia kell a következőket:
a) a javadalmazás különböző rögzített és változó összetevőinek megjelölését, ideértve az igazgatóknak biztosítható jutalmak és egyéb juttatások valamennyi formáját, megjelölve ezek relatív arányát,
b) annak bemutatását, hogy a javadalmazási politika kialakítása során hogyan került figyelembevételre a társaság munkavállalóinak fizetése és foglalkoztatási feltételei,
c) az igazgatókkal kötött munkavégzésre vagy a tisztség ellátására, vagy ezzel összefüggő javadalmazásra vonatkozó szerződésnek az időtartamát, az alkalmazandó felmondási időt, a kiegészítő nyugdíj vagy a korengedményes nyugdíjazási rendszerek fő jellemzőit, a szerződés megszüntetésének feltételeit, és a megszüntetés esetén járó kifizetéseket,
d) a javadalmazási politika meghatározására, felülvizsgálatára és végrehajtására irányuló döntéshozatali eljárás bemutatását, beleértve az összeférhetetlenség elkerülésére vagy kezelésére irányuló intézkedéseket, és - adott esetben - a javadalmazási bizottság vagy más érintett bizottság szerepét.
(2) Ha a társaság részvényalapú javadalmazást állapít meg, a javadalmazási politikának - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - meg kell határoznia a megszolgálási időszakokat, esetlegesen a megszolgált részvények megtartását, és be kell mutatnia, hogy a részvényalapú javadalmazás miként járul hozzá 16. § (2) bekezdésben foglalt célok megvalósításához.
(3) Ha a társaság változó javadalmazást állapít meg, a javadalmazási politikának - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - egyértelmű, átfogó és sokrétű kritériumokat kell meghatároznia a változó javadalmazás odaítélésére vonatkozóan. A javadalmazási politikának az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell:
a) az alkalmazandó pénzügyi és nem pénzügyi teljesítménykritériumokat, így különösen a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos kritériumokat, továbbá annak bemutatását, hogy hogyan járulnak ezek hozzá a 16. § (2) bekezdésben meghatározott célok megvalósításához, továbbá az annak meghatározására alkalmazandó módszereket, hogy a teljesítménykritériumok milyen mértékben valósultak meg,
b) a halasztási időszakokról való rendelkezést, és a társaság azon lehetőségét, hogy visszakövetelje a változó javadalmazást.
(4) A javadalmazási politika átdolgozása esetén annak tartalmaznia kell a javadalmazási politikával kapcsolatos legutóbbi közgyűlési szavazás óta végbement valamennyi lényeges módosítás leírását és magyarázatát, valamint annak bemutatását, hogy hogyan veszi figyelembe a részvényeseknek a javadalmazási politikával és a jelentésekkel kapcsolatos véleményét és szavazatát.
(5) A javadalmazási politikától csak kivételes esetben és ideiglenesen lehet eltérni. Kivételes esetnek csak azok az esetek minősülnek, amikor a javadalmazási politikától való eltérés a társaság hosszú távú érdekeinek és fenntartható működésének céljából vagy életképességének biztosításához szükséges. Az eltérés ezekben az esetekben is csak akkor lehetséges, ha a javadalmazási politika tartalmazza azokat az eljárási feltételeket, amelyek mellett az eltérés alkalmazható, továbbá meghatározza a politika azon elemeit, amelyektől el lehet térni.
18. § A javadalmazási politikával kapcsolatos véleménynyilvánító közgyűlési szavazást - a javadalmazási politika elutasítása esetén az ismételt szavazást - követően a javadalmazási politikát a társaság honlapján haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni, a szavazás dátumával és eredményével együtt. A javadalmazási politikának legalább érvényessége alatt díjmentesen elérhetőnek kell lennie.
19. § (1) A társaság évente javadalmazási jelentést készít. A jelentésnek világosnak és érthetőnek kell lennie, és alkalmasnak kell lennie arra, hogy átfogó áttekintést adjon a legutóbbi üzleti évben megítélt vagy annak eredményei alapján járó, a javadalmazási politikának megfelelően bármilyen formában az egyes igazgatók részére megállapított összes javadalmazásról, ideértve az üzleti évben újonnan alkalmazott igazgatókat is.
(2) A javadalmazási jelentésnek tartalmaznia kell az egyes igazgatók javadalmazására vonatkozó következő információkat:
a) a javadalmazás teljes összegét összetevőkre bontva, a javadalmazás rögzített és változó összetevőinek relatív arányát, valamint annak ismertetését, hogy a teljes javadalmazás hogyan felel meg az elfogadott javadalmazási politikának és hogyan járul hozzá a társaság hosszú távú teljesítményéhez, valamint információt arról, hogyan alkalmazták a teljesítménykritériumokat,
b) legalább a legutóbbi öt üzleti évben a javadalmazás éves változását, a társaság teljesítményének és a társaság nem igazgató munkavállalói átlagos javadalmazásának ezen időszak alatti fejlődését - teljes munkaidős egyenértékben kifejezve, és az összehasonlítást lehetővé tévő módon bemutatva,
c) az azonos, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti anyavállalatot és annak minden leányvállalatát magába foglaló csoporthoz tartozó társaságoktól kapott minden javadalmazást,
d) a juttatott vagy felkínált részvények és részvényopciók számát, a joggyakorlás fő feltételeit, beleértve a lehívás árfolyamát és napját, valamint ezek változásait,
e) tájékoztatást a változó javadalmazás visszakövetelésére vonatkozó lehetőség alkalmazásáról,
f) tájékoztatást a javadalmazási politika végrehajtására vonatkozó eljárástól való bármely eltérésről és a 17. § (5) bekezdésével összhangban alkalmazott bármely eltérésről, ideértve a kivételes körülmények jellegének ismertetését, továbbá azon konkrét elemek megjelölését, amelyektől eltértek.
(3) A javadalmazási jelentésnek ismertetnie kell, hogy a társaság az előző üzleti évre vonatkozó javadalmazási jelentésre vonatkozó közgyűlési véleménynyilvánító szavazást hogyan vette figyelembe.
(4) A társaság állandó könyvvizsgálója ellenőrzi, hogy a javadalmazási jelentésben szerepelnek-e az e §-ban meghatározott információk. Ha a társaság állandó könyvvizsgálója azt állapítja meg, hogy a javadalmazási jelentés nem felel meg az e §-ban foglaltaknak, felhívja a társaság igazgatóit a szükséges intézkedések megtételére. Ha a javadalmazási jelentés javítására nem kerül sor, a társaság állandó könyvvizsgálója jogosult a részvényeseket a következő közgyűlésen tájékoztatni az észlelt hibáról, hiányosságról és az általa megtett intézkedésről.
20. § (1) A javadalmazási jelentés nem tartalmazhat az igazgatókra vonatkozó, az általános adatvédelmi uniós rendeletben, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 3. pontjában meghatározott különleges adatot, továbbá az egyes igazgatók családi helyzetét ismertető információt.
(2) A javadalmazási jelentés az igazgatók nevét és tisztségét tartalmazza.
(3) Az igazgatók javadalmazási jelentésben szereplő, az (1) bekezdés alá nem tartozó személyes adatait a társaság átláthatóságának növelése, az igazgatók elszámoltathatóságának és a részvényeseknek az igazgatók javadalmazása feletti felügyeletének fokozása céljából kezelheti. A társaság a javadalmazási jelentés nyilvánosságra hozataláról számított tíz év elteltével a személyes adatokat akkor sem teheti nyilvánosan megismerhetővé, ha a társaság a 21. §-ban meghatározott időt meghaladó nyilvános közzétételről határoz.
(4) Törvény a (3) bekezdéstől eltérő adatkezelési rendelkezéseket és nyilvánosságra hozatali időtartamot állapíthat meg.
21. § A javadalmazási jelentést a társaság a véleménynyilvánító közgyűlési szavazást követően a honlapján tízéves időtartamra - díjmentesen - nyilvánosan elérhetővé teszi. A társaság határozhat úgy is, hogy a javadalmazási jelentést tíz évet meghaladó ideig teszi elérhetővé, ha az már nem tartalmazza az igazgatók személyes adatait.
22. § (1) A társaság igazgatói kötelesek megtenni minden szükséges, a feladatkörükbe eső intézkedést annak érdekében, hogy a javadalmazási jelentés megfeleljen az előírásoknak, továbbá, hogy annak nyilvánosságra hozatala megtörténjen. E kötelezettség megszegése esetén, ha a társaság engedélyköteles főtevékenységet folytat, e főtevékenység felett felügyeletet gyakorló hatóság vagy szervezet felügyeleti jogkörében, ha a társaság nem végez engedélyköteles főtevékenységet vagy nincs a főtevékenység felett felügyeletet gyakorló hatóság vagy szervezet, a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében járhat el.
(2) A hitelintézetek és a befektetési vállalkozások tekintetében e törvénynek a javadalmazási jelentésre vonatkozó előírásait akkor kell alkalmazni, ha a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank azt a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 450. cikk (1) bekezdés j) pontja szerinti határozatában kéri.
23. § (1) A társaság köteles a honlapján nyilvánosságra hozni a kapcsolt féllel folytatott lényeges ügyletre vonatkozó információkat, legkésőbb az ügylet végrehajtásakor. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell legalább
a) a kapcsolt féllel fennálló viszony jellegére vonatkozó információkat,
b) a kapcsolt fél nevét,
c) az ügylet időpontját és értékét, valamint
d) az annak értékeléséhez szükséges információkat, hogy az ügylet a társaság és a nem kapcsolt fél részvényesek szempontjából - a kisebbségi részvényeseket is ideértve - méltányos és indokolt-e.
(2) Az ügylet módosítását akkor kell nyilvánosságra hozni, ha a módosítás érdemi jelentőséggel bír és emiatt az ügyletről korábban adott társasági tájékoztatás tartalma már nem felel meg a követelményeknek.
(3) E fejezet alkalmazásában lényeges ügylet az olyan ügylet, amelynek értéke meghaladja a társaságnak a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok [International Financial Reporting Standards (IFRS)] 15 „Vevőkkel kötött szerződésekből származó árbevétel elszámolása” című standard szerint elszámolt, előző üzleti évben elért, korrigált árbevételének 1%-át.
24. § A 23. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni
a) a szokásos üzletmenet során és rendes piaci feltételek mellett kötött ügyletekre,
b) a társaság és leányvállalatai között kötött ügyletekre, feltéve, hogy a leányvállalatok teljes egészében a társaság tulajdonában vannak, vagy a társaság más kapcsolt fele nem rendelkezik tulajdonosi érdekeltséggel a leányvállalatban, vagy az említett ügyletek vonatkozásában jogszabály megfelelően védi a társaság, a leányvállalat és azok nem kapcsolt fél részvényeseinek - a kisebbségi részvényeseket is beleértve - érdekeit,
c) azon ügylettípusokra, amelyek esetében a jogszabály a közgyűlés jóváhagyását írja elő, feltéve, hogy minden részvényes tisztességes bánásmódban részesül, valamint a társaság és a nem kapcsolt fél részvényesek - a kisebbségi részvényeseket is beleértve - érdekeit az ilyen rendelkezés szabályozza és azok megfelelő védelemben részesülnek,
d) az igazgatók javadalmazásával vagy annak egyes elemeivel kapcsolatos, a társaság érvényben lévő javadalmazási politikája alapján megállapított, illetve járó juttatásokra,
e) a hitelintézetek által a stabilitásuk megóvását célzó, az európai uniós jog értelmében a prudenciális felügyeletért felelős illetékes hatóság által elfogadott intézkedések alapján kötött ügyletekre,
f) a valamennyi részvényes számára azonos feltételek mellett felkínált ügyletekre, amelyek során biztosított a valamennyi részvényessel szembeni egyenlő bánásmód és a társaság érdekeinek védelme.
25. § (1) A kapcsolt felekkel folytatott lényeges ügyleteket - a 24. § szerinti ügyletek kivételével - a társaság ügyvezetése hagyja jóvá. A társaság alapszabálya rendelkezhet úgy is, hogy a kapcsolt felekkel folytatott lényeges ügyleteket a közgyűlés, vagy ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, akkor a felügyelőbizottság hagyja jóvá.
(2) A társaság ügyvezetése vagy felügyelőbizottsága olyan belső eljárást hoz létre, amely alkalmas arra, hogy megakadályozza, hogy a kapcsolt fél a pozíciójából fakadóan előnyhöz jusson, valamint biztosítja a társaság és azon részvényesek érdekeinek megfelelő védelmét, akik nem kapcsolt felek, ideértve a kisebbségi részvényeseket is.
(3) Az (1) bekezdés szerinti döntéshozatalban nem vehet részt az a személy, aki a kapcsolt féllel folytatott ügyletben közvetlenül érintett, ideértve azt az esetet is, ha az érintett személy a kapcsolt fél.
(4) A társaság ügyvezetése vagy a felügyelőbizottság a 24. § szerinti ügyletek tekintetében is belső értékelő eljárást hoz létre, amelynek keretében a társaság rendszeres időközönként értékeli, hogy a feltételek teljesülnek-e. A kapcsolt felek nem vehetnek részt ebben az értékelő eljárásban.
(5) A társaság a 24. § b) pontja szerinti lényeges ügyleteket a 23. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti tartalommal nyilvánosságra hozza.
26. § A 23. § rendelkezéseit alkalmazni kell abban az esetben is, ha az azonos kapcsolt felekkel bármely tizenkét hónapos időszak során vagy ugyanabban az üzleti évben kötött ügyletek összesített értéke alapján tartoznak az ügyletek a 23. § hatálya alá.
27. § A 23-26. §-okban foglaltak nem érintik a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkében említett, a bennfentes információ nyilvános közzétételére vonatkozó szabályokat.
28. § (1) Ez a törvény - a (2)-(8) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 35. §, a 41-46. §, a 48. §, az 50. § a-i) pontja, az 50. § l-m) pontja, az 51. §, a 74. § (1) bekezdése, a 75-77. §, a 78. § a) és b) pontja, a 79-86. §, a 87. §, a 99-109. §, a 110. § a) pontja és a 146-148. § a kihirdetést követő 16. napon lép hatályba.
(3) Az 55-66. §, a 70. § és a 72. § a) pontja, a 73. § a) és b) pontja 2019. szeptember 1-jén lép hatályba.
(4) A 32. §, a 34. § (1) bekezdése, a 36. § (1) és (3) bekezdése, a 37-40. § és a 114. § 2019. október 1-jén lép hatályba.
(5) A 33. §, a 47. §, az 50. § j-k) és n) pontja, a 74. § (2) bekezdése, a 78. § c) pontja, a 97. § és a 110. § b) pontja 2020. január 1-jén lép hatályba.
(6) Az 52-54 §, a 67-69. §, a 71. §, a 72. § b) és c) pontja, a 73. § c) pontja, a 88-89. §, a 111-113. §, a 116-119. §, a 133-134. §, a 137-138. § és az 1. melléklet 2020. január 17-én lép hatályba.
(7) A 93-95. § és a 96. § (2) bekezdése 2020. július 1-jén lép hatályba.
(8) A 3-8. §, a 29. § (1) és (5) bekezdése, a 31. § (2) bekezdése, a 90. §, 115. §, a 124. § és a 126. § 2020. szeptember 3-án lép hatályba.
29. § (1) E törvény 2. és 3. alcímét 2020. szeptember 3-át követő részvényesi azonosításra, társasági eseményről való részvényesi tájékoztatásra, közgyűlési szavazásra kell alkalmazni.
(2) E törvény 5. és 6. alcímét e törvény hatálybalépését követően induló üzleti évtől kell alkalmazni.
(3) E törvény 7. alcímében előírt javadalmazási politikát az e törvény hatálybalépését követően induló üzleti évben kell először elfogadni, és az azt követő üzleti évben kell először alkalmazni.
(4) A 19. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségének a nyilvánosan működő részvénytársaság az e törvény alapján elfogadott javadalmazási politika alkalmazásának első öt üzleti évében úgy tesz eleget, hogy csak a már az e törvény alapján elfogadott javadalmazási politikákra vonatkozóan alkalmazza a rendelkezést.
(5) A Ptk. e törvénnyel megállapított 3:273. § (5) bekezdését és a 3:281. § (3) bekezdését az 2020. szeptember 3-át követő időpontra összehívott közgyűlésre kell alkalmazni.
(6) A Ptk. e törvénnyel megállapított 3:268. § (2)-(4) bekezdéseit és 3:279. § (2) bekezdését először az e rendelkezések hatálybalépését követő első javadalmazási politikára és az ennek alapján készült első javadalmazási jelentésre kell alkalmazni.
(7) E törvény 9-10. alcím rendelkezéseit az e törvény hatálybalépésekor fennálló, de még nem teljesített ügyletekre is alkalmazni kell úgy, hogy a kapcsolt felekkel folytatott, e törvény hatálybalépésekor fennálló, de még nem teljesített ügyletekkel kapcsolatos első belső eljárásra legkésőbb 2020. január 31-éig sor kerüljön.
(8) E törvény 10. alcímében meghatározott belső eljárást és belső értékelő eljárást a nyilvánosan működő részvénytársaság legkésőbb 2019. december 31-ig létrehozza.
30. § A 119. § az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
31. § (1) Az 1-27. §, a 90. §, a 115. §, a 123-126. § a 2007/36/EK irányelvnek a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/828 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) A 3-8. § a 2007/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a részvényesek azonosítására, az információk továbbítására és a részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítésére vonatkozó rendelkezések tekintetében történő végrehajtására vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 2018. szeptember 3-i (EU) 2018/1212 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(3) A 32. §, a 34. §, a 36-38. § az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló, 2014. október 22-i 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(4) A 100-101. § és a 104. § a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása és a vasúti infrastruktúra irányítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. december 14-i (EU) 2016/2370 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(5) A 33-39. §, a 74-87. §, a 98-110. §, a 146-148. § a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(6) Az 52-54. §, a 67-69. §, a 71. §, a 72. § (2) és (3) bekezdése, a 73. § c) pontja, a 88-89. §, a 111-113. §, a 116-119. §, a 133-134. §, a 137-138. § és az 1. melléklet a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(7) Az 55-66. §, a 70. §, a 72. § (1) bekezdése, a 73. § a)-b) pontja a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv), 2013. május 21-i 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(8) A 76-77. § a 904/2010/EU és az (EU) 2017/2454 rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. október 2-i (EU) 2018/1541 tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(9) A 91-92. § és a 96. § (1) bekezdése az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és a BEREC Működését Segítő Ügynökségnek (BEREC Hivatal) a létrehozásáról, az (EU) 2015/2120 rendelet módosításáról, valamint az 1211/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1971 európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(10) A 120-121. § a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkének, 14. cikkének és 18. cikkének való megfelelést szolgálja.
(11) A 139-145. § a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének, 6. cikkének, 8. cikkének, 12. cikkének és 15. cikkéneknek való megfelelést szolgálja.
(12) A 46. §, a 49. § és az 50. § d) és f)-n) pontja
a) a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló, 2014. február 12-i 139/2014/EU bizottsági rendelet,
b) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
c) a légiforgalmi adatok és légiforgalmi tájékoztatások minőségével kapcsolatos követelményeknek az egységes európai égbolt keretében történő meghatározásáról szóló, 2010. január 26-i 73/2010/EU bizottsági rendelet,
d) az egységes európai égboltra vonatkozó teljesítmény- és díjszámítási rendszer létrehozásáról, valamint a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. február 11-i (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
32. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 2. § (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:
(A törvény hatálya kiterjed Magyarország területén)
„f) az elektromos töltőpontot magába foglaló elektromos töltőberendezés üzemeltetésére és az elektromobilitás szolgáltatásra, valamint
g) az elektromobilitás felhasználókra és az elektromosjármű-kereskedőkre.”
(2) A Kkt. 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) E törvény elektromobilitás szolgáltatásra és az elektromos töltőberendezés üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) eljárása vonatkozásában a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.”
33. § A Kkt. 18. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képesítésmegszerzési kötelezettségéhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati vizsgák sikeres teljesítéséről a közúti járművezetők részére a vizsgaigazolást, illetve a közúti közlekedési szakemberek részére a képesítés megszerzését igazoló okmányt a vizsgaközpont adja ki.”
34. § (1) A Kkt. a következő alcím címmel és 45/A-45/E. §-sal egészül ki:
„Az elektromobilitás szolgáltatásra vonatkozó alapvető szabályok
45/A. § Ezen alcím hatálya kiterjed a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának szabályairól szóló 2009. LXXVI. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező elektromos töltőberendezés üzemeltetőkre és az elektromobilitás szolgáltatókra is.
45/B. § Ezen alcím és a 2. § alkalmazásában
1. elektromobilitás felhasználó: az, aki legalább egy elektromos töltőberendezés üzemeltetővel vagy elektromobilitás szolgáltatóval fennálló tartós jogviszony vagy eseti töltés keretében elektromobilitás szolgáltatást vesz igénybe;
2. elektromobilitás szolgáltatás: az elektromos meghajtású jármű villamosenergia-tárolójának nyilvános elektromos töltőberendezésen történő töltése és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása tartós jogviszony vagy eseti töltés alapján;
3. elektromobilitás szolgáltató: az, aki az elektromobilitás felhasználónak e törvény szerinti elektromobilitás szolgáltatást nyújt az elektromos töltőberendezés üzemeltetővel kötött szerződés alapján;
4. elektromos meghajtású jármű: olyan jármű, amelynek meghajtása részben vagy teljesen villamos motor által történik, és a meghajtáshoz szükséges villamos energiát külső forrásból feltölthető villamosenergia-tároló rendszerből is nyerheti;
5. elektromos töltőberendezés: olyan villamos berendezés, amely legalább egy darab normál vagy nagy teljesítményű töltőponttal rendelkezik;
6. elektromos töltőpont: az elektromos töltőberendezésen található töltőcsatlakozó, amely kizárólag egy elektromos meghajtású jármű villamosenergia-tároló rendszerének feltöltésére alkalmas egyidejűleg;
7. eseti töltés: az elektromos töltőberendezés üzemeltetővel vagy az elektromobilitás szolgáltatóval tartós szerződéses jogviszonyban nem álló elektromobilitás felhasználó által igénybevett elektromobilitás szolgáltatás;
8. nagy teljesítményű töltőpont: olyan elektromos töltőpont, amely a töltés folyamán 22 kW-nál nagyobb villamos teljesítmény leadására alkalmas;
9. normál teljesítményű elektromos töltőpont: olyan elektromos töltőpont, amely a töltés folyamán legfeljebb 22 kW villamos teljesítmény leadására alkalmas, nem foglalja magában a 3,7 kW vagy annál kisebb villamos teljesítményű, háztartásban létesített, nyilvánosan nem hozzáférhető berendezéseket, vagy amelyek elsődleges rendeltetése nem az elektromos meghajtású járművek töltése;
10. nyilvános töltőberendezés: olyan közterületen, közintézmény épülete mellett és közintézmény ügyfélparkolóiban, továbbá közforgalmú üzemanyagtöltő-állomásokon üzemeltetett elektromos töltőberendezés, amely az elektromobilitás felhasználók számára meghatározott azonosítási, használati és fizetési feltételek mellett megkülönböztetéstől mentesen hozzáférhető, valamint az olyan, közforgalom számára nyitott magánterületen vagy nyilvános parkolóban üzemeltetett elektromos töltőberendezés, amely az elektromobilitás felhasználók korlátozott köre számára, ellenérték megfizetése nélkül vagy meghatározott fizetési feltételek mellett hozzáférhető, ideértve a part menti villamosenergia-ellátást, ide nem értve a háztartásokban üzemeltetett elektromos töltőberendezést;
11. elektromos töltőberendezés üzemeltető: az, aki az üzemeltetési engedély birtokában a nyilvános töltőberendezést rendeltetésszerűen működteti, annak műszaki üzemeltetését és karbantartását végzi, azon elektromobilitás szolgáltatást nyújt az elektromobilitás felhasználók számára, illetve elektromobilitás szolgáltató számára biztosítja az elektromobilitás szolgáltatás nyújtásának műszaki feltételeit;
12. part menti villamosenergia-ellátás: villamos energia part menti, szabványos interfészen keresztül történő biztosítása a kikötőkben horgonyzó hajók részére.
45/C. § (1) Az elektromos töltőberendezés üzemeltetésére vonatkozó engedély alapján - a Vet. 3. § 22. pontjában meghatározott hálózati engedélyes kivételével - bárki üzemeltethet nyilvános elektromos töltőberendezést.
(2) A nyilvános töltőberendezés üzemeltetése a Hivatal által kiadott engedély alapján végezhető. Az üzemeltetési engedélyt a Hivatal kérelemre akkor adja ki, ha a kérelmező megfelel a tevékenység ellátásához szükséges - e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott - feltételeknek. Az engedély határozatlan időre szól.
(3) Hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződést az elektromos töltőberendezés üzemeltetője köthet a Vet. 84. § szerinti elosztói engedélyessel.
(4) Az elektromos töltőberendezés üzemeltetője jogosult arra, hogy villamos energiát vásároljon bármely villamosenergia-kereskedőtől.
(5) Az elektromos töltőberendezés üzemeltető biztosítja, hogy az elektromobilitás felhasználók az elektromobilitás szolgáltatást eseti töltés keretében is igénybe vehessék az ellenérték egyidejű megfizetése ellenében.
(6) Az elektromos töltőberendezés üzemeltető az elektromobilitás szolgáltatásnyújtást, ide értve az elektromobilitás szolgáltatás eseti töltés keretében történő igénybevételének lehetőségét elektromobilitás szolgáltató bevonásával is biztosíthatja.
(7) A (6) bekezdés szerinti esetben a Hivatal nyilvántartásba veszi az elektromos töltőberendezés üzemeltető által az üzemeltetési engedélykérelemben megjelölt elektromobilitási szolgáltatót.
45/D. § (1) Az elektromobilitás szolgáltatásra vonatkozó bejelentési kötelezettségnek eleget téve - a Vet. 3. § 22. pontjában meghatározott hálózati engedélyes kivételével - bárki folytathat elektromobilitás szolgáltatási tevékenységet.
(2) Az elektromobilitás szolgáltatási tevékenység a Hivatalhoz intézett bejelentést követően gyakorolható. A bejelentésre és az azzal kapcsolatos eljárásra az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
45/E. § (1) Az elektromobilitás szolgáltatás igénybevételét megkülönböztetés-mentesen kell biztosítani. Az elektromobilitás szolgáltatás díjait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben szabályozott módon nyilvánosan közzé kell tenni.
(2) Az elektromos töltőberendezés üzemeltető az üzemeltetési engedélyben vagy az elektromobilitás szolgáltató az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén a Hivatal:
a) megfelelő határidő tűzésével és a jogkövetkezményekre való utalás mellett figyelmezteti az elektromos töltőberendezés üzemeltetőt vagy az elektromobilitás szolgáltatót, hogy a jövőben tartózkodjon kötelezettségszegés elkövetésétől,
b) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékű bírságot szabhat ki,
c) 6-12 hónapra eltilthatja a tevékenység végzésétől az elektromos töltőberendezés üzemeltetőt vagy az elektromobilitás szolgáltatót, ha az a) pont szerinti figyelmeztetés és a b) pont szerinti bírság kiszabása ellenére nem szünteti meg a jogsértést, vagy nem teljesíti a kötelezettségét,
d) visszavonja az engedélyt, ha:
da) az elektromos töltőberendezés üzemeltető vagy az elektromobilitás szolgáltató a kötelezettségeinek nem tesz eleget, vagy az elektromos töltőberendezés üzemeltető az elektromos töltőberendezést az ellátás biztonságát, az élet-, egészség-, üzem- és vagyonbiztonságot, illetve a környezetet súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti,
db) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok észszerű határidőn belül nem pótolhatók,
dc) az engedélyt megtévesztéssel, valótlan adatok szolgáltatásával, vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg.
(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a Hivatal mérlegeli a jogsértés körülményeit, különös tekintettel a következőkre:
a) a jogsértő állapot megszüntetésére hozott intézkedéseket segítő magatartás,
b) a jogsértő állapot megszüntetése érdekében tett, a Hivatal eljárását megelőző, attól független tevékenység.
(4) A Hivatal részére az elektromobilitás szolgáltató és az elektromos töltőberendezés üzemeltetője
a) a bejelentés- vagy engedélyköteles tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételének 0,075%-ában, vagy
b) - ha a tárgyévet megelőző évben az elektromobilitás szolgáltatónak nem volt, vagy nem teljes évre vonatkozóan volt nettó árbevétele, akkor - a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben a bejelentés- vagy engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,075%-ában
meghatározott összegű felügyeleti díjat fizet.”
(2) A Kkt. a következő alcím címmel és 45/F. §-sal egészül ki:
„Nemzeti hozzáférési pontra vonatkozó szabályok
45/F. § (1) A nemzeti hozzáférési pont egységes hozzáférési pontot kínál a felhasználók számára forgalmi információk szolgáltatása érdekében a közúti hatóságok, közútkezelők és egyéb szolgáltatók által nyújtott, az ország területére vonatkozó forgalmi- és egyéb útinformációs adatokhoz. A forgalmi információkat egységes módon, a pártatlan és független nemzeti szerv ellenőrzése mellett kell a nemzeti hozzáférési ponton keresztül rendelkezésre bocsátani.
(2) A közúti közlekedési információs szolgáltatások kiépítésének további célja a kötelező pihenőidők és szünetek betartásának, a helytelen parkolás visszaszorításának és a parkolóhelyek optimális kihasználásának támogatása, melynek keretében a kereskedelmi úthasználók részére a forgalmi és biztonsági feltételek indokoltsága esetén a biztonságos és védett parkolóhelyekről információt kell szolgáltatni.”
35. § A Kkt. 46/D. § (1a) bekezdésében a „közlekedési hatóság” szövegrész helyébe a „közlekedési hatóság és a vizsgaközpont” szöveg lép.
36. § (1) A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pontja a következő 42-48. alponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap
a) a Kormány, hogy]
„42. elektromos töltőberendezés üzemeltetésének engedélyezésére és az elektromobilitás szolgáltatást érintő bejelentési kötelezettségre vonatkozó hatósági eljárás részletes szabályait,
43. az elektromos töltőberendezés üzemeltetők és az elektromobilitás szolgáltatók tevékenységére, valamint az elektromobilitás felhasználók tájékoztatására vonatkozó részletes szabályokat,
44. az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítésére vonatkozó, a nemzeti szakpolitikai keret végrehajtásáról szóló, az Európai Bizottság felé benyújtandó jelentés részét képező, az elektromos-töltőinfrastruktúra kiépítését szolgáló részletes intézkedéseket,
45. az engedélyezési és bejelentési kötelezettség megszegéséért fizetendő bírság mértékét és a fizetési kötelezettség teljesítésének részletes szabályait,
46. az elektromos töltőberendezés üzemeltető, az elektromobilitás szolgáltató és az elektromobilitás felhasználó közötti együttműködést biztosító jogviszony további részletes szabályait, valamint az együttműködéshez szükséges műszaki feltételeket,
47. az elektromos meghajtású jármű töltésére vonatkozó mérési és mennyiségi, energiahatékonysági eredmények kimutatására alkalmas adatok kezelésének és továbbításának részletes feltételeit,
48. az elektromobilitás szolgáltatást érintő bejelentési kötelezettség alapján eljáró és az elektromos töltőberendezés üzemeltetésének engedélyezését végző Hivatal feladat- és hatáskörét”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pontja a következő 52. és 53. alponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap
b) a miniszter, hogy]
„52. a nemzeti hozzáférési pont létrehozásának és működtetésének részletes szabályait,
53. a biztonságos és védett parkolóhelyek létrehozásának és működtetésének részletes szabályait”
(rendeletben állapítsa meg.)
(3) A Kkt. 48. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap)
„h) az iparügyekért felelős miniszter, hogy az elektromos töltőberendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági követelményeket”
(rendeletben állapítsa meg.)
37. § A Kkt. 48/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 2019. október 1-jét megelőzően létesített elektromos töltőberendezésekre e törvény rendelkezéseit 2020. július 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a Vet. 74. § (1) bekezdés k) pontja alapján kiadott, elektromos jármű töltésére vonatkozó engedélyeket a Hivatal a 2020. október 1-jéig hivatalból felülvizsgálja, és a felülvizsgálatkor hatályos jogszabályi feltételek fennállása esetén e törvény szerint hivatalból módosítja az engedélyeket; a feltételek hiányában az engedély 2020. december 31-én hatályát veszti.”
38. § A Kkt. 49. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„i) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,
j) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló, 2014. október 22-i 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.”
39. § A Kkt. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § (1) A 18. § (1) bekezdése tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
(2) A 45/C. § (1) bekezdése, továbbá a 45/D. § (2) bekezdése tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”
40. § Hatályát veszti a Kkt. 2. § (1) bekezdés d) pontjában a „valamint” szövegrész.
41. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 2. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állam feladatai:)
„o) a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerében teljesítménytervek kidolgozása;”
(2) Az Lt. 2. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(Az állam feladatai:)
„p) a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerében kidolgozott teljesítménytervek elfogadása és az Európai Bizottság számára történő elküldése.”
(3) Az Lt. 2. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésnek]
„b) a d) és a p) pontban meghatározott feladatot a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: a miniszter);”
(látja el.)
(4) Az Lt. 2. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésnek]
„i) a c), az l), n) és az o) pontjaiban felsorolt feladatokat a légiközlekedési hatóság”
(látja el.)
42. § Az Lt. 3. §-a a következő (1f) bekezdéssel egészül ki:
„(1f) A légiközlekedési hatóság eljárása felfüggeszthető, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy a légiközlekedési hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.”
43. § Az Lt. 3/C. §-a a következő (10)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A légiközlekedési hatóság honlapján
a) közzéteszi légiközlekedési szakterület szerinti csoportosításban a 2018/1139 EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott, és a minimális megfelelési követelményekkel, nemzetközi útmutatókkal összefüggő általános és egyedi jellegű tájékoztatókat, iránymutatásokat, minimális követelményeket;
b) közzéteszi a légiközlekedési szakterület szerinti csoportosításban az 1971. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett Chicagói Egyezmény függelékeihez szorosan kapcsolódó, megfelelő végrehajtásukhoz szükséges ICAO dokumentumokban foglalt részletes műszaki követelmények azon részét, amelyet eljárásai tekintetében e törvény, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján figyelembe vesz;
c) közzéteszi az Lt. 51. §-ában meghatározott a légiközlekedési terep és akadály adatbázis elkészítéséhez és fenntartásához szükséges műszaki követelményeket.
(11) A légiközlekedési hatóság e törvény alapján meghatározott feltételek jogszerű teljesítése, valamint a repülésbiztonság megfelelő szintjének biztosítása érdekében teljesíti jogszabályokban meghatározott közzétételi kötelezettségét.
(12) A légiközlekedési hatósági eljárásban részt vevők a (10) bekezdésben meghatározott, a légiközlekedési hatóság honlapján erre a célra létrehozott felületen közzétett - a jogszabályokkal összhangban kialakított - műszaki és szakmai követelményeket betartva kötelesek eljárni.”
44. § Az Lt. 37. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 2018/1139 EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikkében meghatározott alapvető követelményeket alkalmazni kell azon repülőtérre, amely a 2018/1139 EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (7) bekezdésében meghatározott mentességet kapott, és a közös felhasználású repülőtérre, amennyiben az ilyen repülőteret megnyitják a nyilvánosság számára.”
45. § Az Lt. 50/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A nyilvános repülőtér üzemben tartója az (1) bekezdésben foglaltakon túl:
a) a repülőteret a meghirdetett működési időben a meghirdetett működési feltételek szerint szabályosan igénybe venni szándékozó légi járművek használatára bocsátja;
b) a meghirdetett működési időben az előírt szolgálatok és berendezések működését fenntartja, a légiközlekedésben részt vevők biztonságához szükséges intézkedéseket megteszi.”
(2) Az Lt. 50/A. §-a a következő (2a)-(2d) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 2018/1139 EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó repülőterek esetében - ideértve azokat a repülőtereket, amelyek a 2018/1139 EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (7) bekezdésében foglalt mentesség alá esnek - a repülőtér üzembentartója repülőtéri kézikönyvben szabályozza a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló 2014. február 12-i 139/2014/EU bizottsági rendeletben foglalt tartalmi követelményeket.
(2b) A repülőtér üzemben tartója a (2a) bekezdésben meghatározott repülőtéri kézikönyvtől elkülönült környezetvédelmi kézikönyvben szabályozza a repülőtéri zaj csökkentésére vonatkozó intézkedéseit, és azt a nyilvánosság számára elérhetővé teszi.
(2c) A (2a) bekezdésben foglalt kézikönyvet és annak jóváhagyás-köteles módosításait a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá.
(2d) A (2a)-(2c) bekezdésben meghatározottakat a (2a)-(2c) bekezdés hatálybalépésekor repülőtéri kézikönyvvel és repülőtérrenddel egyaránt rendelkező repülőterekre is alkalmazni kell azzal, hogy a repülőtér repülőtérrendjének kivezetésére legkésőbb 2020. február 28. napjáig kerüljön sor.”
46. § Az Lt. a következő 50/B. §-sal egészül ki:
„50/B. § (1) A nyilvános repülőtér és azon polgári célú nem nyilvános repülőtér esetében, amelyen műszeres repülési vagy különleges látvarepülési eljárásokat tettek közzé, a repülőtér körüli légtér akadálymentességének biztosítása érdekében a repülőtér üzembentartója akadálykorlátozási felületeket jelöl ki.
(2) Az akadálykorlátozási felületek kijelölését és a kijelölés módosítását a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá, amennyiben az megfelel a 3/C. § (10) bekezdés b) pontjában foglaltaknak.
(3) Az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kivétellel nem létesíthető olyan építmény - beleértve a meglévő építmények bővítését is -, amely a repülőtér akadálykorlátozási felületei vagy akadályvédelmi felülete fölé nyúlik.”
47. § Az Lt. 61. § (5a) és (5b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5a) A 61/A. § (3) bekezdés m) pontjában kijelölt költségalap-kezelőnek (a továbbiakban: költségalap-kezelő) az (5) bekezdésben meghatározott összeget negyedéves egyenlő részletekben, a negyedévet követő hónap tizenötödik napjáig kell forintban átutalni a felügyeleti hatóság számlájára. A magyar légtérhez kapcsolódó költségalap-elszámolás biztosítása érdekében a felügyeleti hatóság köteles a felmerült költségekről a tárgyévet követő év február 15-ig kimutatást készíteni és azt megküldeni a költségalap-kezelő részére.
(5b) A tárgyévre fizetett összeg és a tárgyévben ténylegesen felmerült költségek közötti eltérés esetén a különbözetet a tárgyévet követő második év díjfizetése során kell a felügyeleti hatóságnak és a költségalap-kezelőnek rendezni azzal, hogy az adott évre az (5) bekezdés alapján meghatározott összeg mértékét a különbözet összegével módosítani kell.”
48. § Az Lt. 66/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A 66/A. § (1) bekezdés alapján kiszabott és beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi.”
49. § Az Lt. 71. §-a a következő 46. ponttal egészül ki:
(A törvény alkalmazásában)
„46. akadálykorlátozási felület: az a felület, amely meghatározza, hogy tárgyak meddig nyúlhatnak ki a légtérbe.”
50. § Az Lt.
a) 3. § (2d) bekezdés e) pontjában a „tanúsítására irányuló” szövegrész helyébe a „tanúsítására, valamint felügyeletére irányuló” szöveg,
b) 4. §-ában az „az állam” szövegrész helyébe az „az állam - a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről, valamint a légiforgalmi szolgálatok ellátásának szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseinek megfelelően -” szöveg,
c) 50/A. § (1) bekezdésében a „nyilvános repülőtér” szövegrész helyébe a „repülőtér” szöveg,
d) 50/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „a repülőtér” szövegrész helyébe az „(EU) 2018/1139 parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó repülőtér” szöveg,
e) 50/A. § (3) bekezdésében a „repülőtérrendet” szövegrész helyébe a „repülőtérrendet és annak módosításait” szöveg,
f) 51. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „repülőtér” szövegrész helyébe a „nyilvános repülőterek és azon polgári célú nem nyilvános repülőterek” szöveg,
g) 51. § (1) bekezdésében az „akadályjelzéssel” szövegrész helyébe az „- az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kivétellel - akadályjelzéssel” szöveg,
h) 51. § (9) bekezdésében az „és a repülőtér akadálykorlátozási felületeinek kijelöléséről, a légiközlekedési akadályok jelölésének részletes szabályairól, valamint Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisának létrehozásáról és fenntartásáról szóló kormányrendeletben,” szövegrész helyébe az „és a repülőtér akadálykorlátozási felületeinek kijelöléséről, a légiközlekedési akadályok jelölésének főbb szabályairól valamint Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisának létrehozásáról és fenntartásáról rendelkező kormányrendeletben,” szöveg,
i) 61. § (1) bekezdésében az „a magyar légtérben” szövegrész helyébe az „a magyar légtérben - a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről, valamint a légiforgalmi szolgálatok ellátásának szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseinek megfelelően -” szöveg,
j) 61. § (5) bekezdésében az „a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerének létrehozásáról szóló, 2013. május 3-i 390/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet” szövegrész helyébe az „az egységes európai égboltra vonatkozó teljesítmény- és díjszámítási rendszer létrehozásáról, valamint a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. február 11-i (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet” szöveg,
k) 67. § (9) bekezdésében az „az utasonként 50 forint - de maximum évi 500 millió forint -” szövegrész helyébe az „az utasonként 150 forint - de maximum évi 1 milliárd 500 millió forint” szöveg, és a „2012-től” szövegrész helyébe a „2020-tól” szöveg,
l) 73. § (1) bekezdés zs) pontjában az „és a légiközlekedési” szövegrész helyébe az „az akadálykorlátozási felület fölé nyúló építményekre és a légiközlekedési” szöveg,
m) 73. § (1) bekezdés zs) pontjában a „vonatkozó szabályokat” szövegrész helyébe a „vonatkozó részletes szabályokat” szöveg,
n) 74/A. § (1) bekezdés v) pontjában az „a léginavigációs szolgálatok közös díjszámítási rendszerének létrehozásáról szóló, 2013. május 3-i 391/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet” szövegrész helyébe az „az egységes európai égboltra vonatkozó teljesítmény- és díjszámítási rendszer létrehozásáról, valamint a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. február 11-i (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet” szöveg
lép.
51. § Hatályát veszti az Lt.
a) 50/A. § (1) bekezdés d) és e) pontja,
b) 51. § (6) bekezdésében az „a repülőtér akadálykorlátozási felületeinek kijelöléséről, a légiközlekedési akadályok jelölésének részletes szabályairól, valamint Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisának létrehozásáról és fenntartásáról szóló” szövegrész,
c) 51. § (8) bekezdésében az „és a Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisának adattartalmára vonatkozó szabályokról” szövegrész,
d) 74. § (2) bekezdés d) pontjában a „polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i” szövegrész.
52. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban. Tpvt.) 98. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény)
„c) 43/H. § (12) bekezdése és XI/B. Fejezete - a Gazdasági Versenyhivatal feladatkörében és eljárásában - a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,”
(a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
(2) A Tpvt.
a) 43/H. § (12) bekezdésében a „2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke” szövegrész helyébe a „fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2394 rendelet] 12. cikke”,
b) XI/B. Fejezet címében az „a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet” szövegrész helyébe az „az (EU) 2017/2394 rendelet”,
c) 80/G. § (1) bekezdésében az „a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet” szövegrész helyébe az „az (EU) 2017/2394 rendelet”,
d) 80/H. § (1) bekezdésében „A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet” szövegrész helyébe az „Az (EU) 2017/2394 rendelet”,
e) 80/H. § (2) bekezdésében az „a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke” szövegrész helyébe az „az (EU) 2017/2394 rendelet 11. cikke”,
f) 80/H. § (3) bekezdésében az „a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke” szövegrész helyébe az „az (EU) 2017/2394 rendelet 12. cikke”,
g) 80/H. § (4) bekezdésében az „A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (4) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülésének megállapítására, illetve feltételek nem teljesülése esetén a 8. cikk (5) bekezdése” szövegrész helyébe az „az (EU) 2017/2394 rendelet 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülésének megállapítására, illetve feltételek nem teljesülése esetén a 14. cikk (3) bekezdése”
szöveg lép.
53. § Hatályát veszti a Tpvt. 98. § (3) bekezdés d) pontja.
54. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. §-a a következő x) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„x) online felület: a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2394 rendelet] 3. cikk 15. pontjában meghatározott fogalom.”
55. § (1) Az Fgytv. 18. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A békéltető testület a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák (a továbbiakban: kamara) által működtetett szakmailag független testület.
(3) Az állam - a költségvetési törvényben meghatározott mértékben - gondoskodik a békéltető testületek működésének támogatásáról, ide nem értve a Pénzügyi Békéltető Testületet.”
(2) Az Fgytv. 18. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződéssel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által rendeletben kijelölt kamara által működtetett békéltető testület illetékes.”
(3) Az Fgytv. 18. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A békéltető testület tagja e tevékenység ellátásáért a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által rendeletben meghatározott díjazásra és szükség esetén költségtérítésre jogosult.”
56. § Az Fgytv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § A fogyasztóvédelemért felelős miniszter látja el a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti tagállami online vitarendezési kapcsolattartó pont feladatait.”
57. § Az Fgytv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) A békéltető testület elnökből, - szükség szerint - elnökhelyettesből és tagokból (a továbbiakban együtt: békéltető testületi tagok) áll.
(2) A békéltető testületi tagok a területileg illetékes kamara által lefolytatott pályázat alapján kerülnek kiválasztásra. Ha a területileg illetékes kamara a külön jogszabályban meghatározott időpontban nem indítja meg a pályázati eljárást, akkor helyette azt az MKIK bonyolítja le.
(3) A pályázat érvényes lezárását követően az illetékes kamara a pályázatokat, azok előzetes értékelését követően megküldi az MKIK részére, aki azt véleményezve továbbítja a fogyasztóvédelemért felelős miniszter részére. A békéltető testületi tagokat a pályázók közül a fogyasztóvédelemért felelős miniszter választja ki, a kiválasztást követően a megbízásukat a területileg illetékes kamarától kapják meg.
(4) A testületi tagok száma testületenként legalább öt fő. A pályázat érvényes lezárását követően a békéltető testületi tagok javasolt legmagasabb számát a területileg illetékes kamara megküldi az MKIK részére, aki véleményezve továbbítja a fogyasztóvédelemért felelős miniszter részére. A békéltető testület megalakulásakor legfeljebb a testületi tagok fele lehet olyan személy, aki az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
(5) A békéltető testületi tagok (3) bekezdés szerinti megbízását követően megalakul a békéltető testület.
(6) A békéltető testület megbízatása három évre szól. A békéltető testületi tagok megbízatási idejük lejártát követően újra pályázhatnak.
(7) A békéltető testület tagjai tevékenységüket megbízási szerződés keretében látják el. A békéltető testület elnöke a tevékenységét az MKIK-val munkaviszony vagy megbízási szerződés keretében látja el.”
58. § (1) Az Fgytv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Békéltető testületi tag az lehet, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.”
(2) Az Fgytv. 22. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem lehet békéltető testületi tag, aki)
„d) az (1) bekezdés szerinti, a békéltető testületi tagságra benyújtott pályázat alapjául szolgáló foglalkoztatástól való eltiltás hatálya alatt áll.”
(3) Az Fgytv. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti alkalmassági feltétel teljesülését az érintett igazolja a békéltető testületi tagságra benyújtott pályázat feltételeként.”
(4) Az Fgytv. 22. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Azt a tényt, hogy a (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott kizáró okok vele szemben nem állnak fenn, az érintett hatósági bizonyítvánnyal igazolja]
„a) a békéltető testületi tagságra benyújtott pályázat részeként,”
(5) Az Fgytv. 22. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 21. § (3) bekezdésében foglalt feltétel teljesülésének vizsgálata érdekében a békéltető testületi tagok kiválasztására irányuló pályázat során a tagnak jelölt személy életkorát hatósági igazolvánnyal igazolja.”
59. § Az Fgytv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) A békéltető testületi tagjelöltek közül az illetékes kamara a békéltető testületi elnöknek javasolt tagokat, azok előzetes értékelését követően megküldi az MKIK részére, aki azt véleményezve továbbítja a fogyasztóvédelemért felelős miniszter részére. A békéltető testületi elnököt a jelöltek közül a fogyasztóvédelemért felelős miniszter választja ki. A kiválasztást követően az elnököt az MKIK bízza meg vagy alkalmazza három évre. Ha a testület megalakulásakor, vagy az elnök testületi tagsági megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az illetékes kamara nem javasol elnöknek személyt az MKIK részére, akkor az új elnököt a testületi tagjelöltek vagy tagok közül a fogyasztóvédelemért felelős miniszter választja ki. Az elnöki és elnökhelyettesi tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az e tisztségek betöltésére vonatkozó általános szabályok alkalmazandók. Az elnök teljes jogkörrel képviseli a testületet.
(2) Ha a testület munkaterhe azt indokolja, a kamara javaslatot tehet elnökhelyettes jelölésére a testületi tagok közül az MKIK részére, aki azt véleményezve továbbítja a fogyasztóvédelemért felelős miniszter részére. Az elnökhelyettest a jelöltek közül a fogyasztóvédelemért felelős miniszter választja ki. A kiválasztást követően az elnökhelyettest az MKIK bízza meg vagy alkalmazza a békéltető testület megbízatásának időtartamára. Az elnököt akadályoztatása esetén az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti. Elnökhelyettes hiányában az elnököt szükség esetén az általa az adott alkalommal történő helyettesítésre kijelölt tag a kijelölésben meghatározott körben helyettesítheti.”
60. § Az Fgytv. 23/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23/A. § A tagokról a testület elnöke nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a tagok nevét, felsőfokú végzettségük oklevél szerinti megnevezését és szakterületük megjelölését. Ezek az adatok közérdekből nyilvános adatok. Az elnök a testületi tagok listáját megküldi a békéltető testületet működtető kamarának, az MKIK-nak és a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek.”
61. § (1) Az Fgytv. 24. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A békéltető testületi tag megbízatása megszűnik)
„g) felmondással.”
(2) Az Fgytv. 24. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a megbízatás megszűnését az érintett testületi tag meghallgatása után és a kamara véleményének figyelembevételével a békéltető testület elnöke, illetve - az elnök tekintetében - a területileg illetékes kamara, az MKIK és a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által jelölt tagokból álló háromfős testület állapítja meg.
(3) Ha a békéltető testületi tag megbízatása e törvényben szabályozott bármely okból megszűnik, helyette a békéltető testületi tag kiválasztására irányuló rendelkezéseknek megfelelően kiírt pályázat alapján új testületi tagot kell kiválasztani. Ha a békéltető testületi tag megbízatása az (1) bekezdés b)-g) pontja alapján szűnik meg, a folyamatban lévő ügyekben a békéltető testület elnöke jelöli ki a megszűnt megbízatású tag helyett eljáró tagot.
(4) Ha az (1) bekezdés b)-g) pontja szerinti okból a békéltető testület elnökének megbízatása szűnik meg, a békéltető testületi elnök megválasztására vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával új elnököt kell javasolni, illetve kinevezni.”
(3) Az Fgytv. 24. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A békéltető testületi tagság felmondással való megszüntetésére a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény, amennyiben a békéltető testület elnöke e tevékenységét munkaviszony keretében látja el, akkor a munka törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
62. § Az Fgytv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) A békéltető testület tagja - a (2) bekezdésben foglalt vagylagos feltétel megléte esetén, a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - egyedül jár el.
(2) Az egyedül eljáró testületi tag jogi vagy közgazdasági felsőfokú végzettséggel kell, hogy rendelkezzen.
(3) Ha a testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita bonyolultsága indokolja, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el.
(4) Ha azt bármely fél kéri, akkor a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el.
(5) Ahol a törvény a továbbiakban eljáró tanácsot, illetve az eljáró tanács elnökét említi, azon az egyedül eljáró testületi tagot is érteni kell.
(6) Nem vehet részt az eljárásban az a békéltető testületi tag, aki az üggyel kapcsolatban a fogyasztónak vagy a vállalkozásnak tanácsot adott és a megelőző három évben az eljárásban részt vevő vállalkozással munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állt.”
63. § Az Fgytv. 29. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az elnök a meghallgatás kitűzött időpontjáról, illetve arról, hogy kezdeményezi a meghallgatás mellőzését, a feleket a kérelem másolatának megküldésével kellő időben előzetesen értesíti.”
64. § Az Fgytv. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter az MKIK-val együttműködve a békéltető testületek egységes gyakorlatának kialakítása érdekében országos eljárási szabályzatot készít, amelynek alkalmazása kötelező a békéltető testület eljárásában.”
65. § Az Fgytv. 37/A. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A békéltető testület naprakész, az eljárására vonatkozó és könnyen hozzáférhető információkkal ellátott internetes honlapot működtet, amelyen biztosítja, hogy a fogyasztó online úton is benyújthassa kérelmét és annak mellékleteit. Az internetes honlapon közzé kell tenni és kérés esetén elektronikus úton a felek rendelkezésére kell bocsátani legalább a következő információkat:)
„c) a békéltető testületi tagok nevét, megbízatásuk időtartamát, felsőfokú végzettségük oklevél szerinti megnevezését, szakterületüket,”
66. § Az Fgytv. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § A fogyasztóvédelemért felelős miniszter
a) fogyasztóvédelmi szakmapolitikai programot alkot,
b) intézkedéseket tesz, illetve kezdeményez a fogyasztói jogok védelme és érvényesítése érdekében.”
67. § Az Fgytv. 43/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43/A. § (1) A fogyasztóvédelmi hatóság látja el az (EU) 2017/2394 rendelet végrehajtását a következő irányelveket átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Unión belüli jogsértések tekintetében:
a) a fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló - a 90/88/EGK tanácsi irányelvvel, továbbá a 98/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1986. december 22-i 87/102/EGK tanácsi irányelv,
b) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv,
c) a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről szóló, 1998. február 16-i 98/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,
d) a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló, 1999. május 25-i 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,
e) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. és 10-11. cikke,
f) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv - 2004/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 86-100. cikke,
g) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,
h) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,
i) a szálláshelyek időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre, ezek viszontértékesítésére és cseréjére vonatkozó szerződések egyes szempontjai tekintetében a fogyasztók védelméről szóló 2009. január 14-i 2008/122/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,
j) az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2302 európai parlamenti és tanácsi irányelv.
(2) A fogyasztóvédelmi hatóság látja el - szükség szerint a légiközlekedési hatóság megkeresésével - az (EU) 2017/2394 rendelet végrehajtását a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseibe ütköző Európai Unión belüli jogsértések tekintetében.
(3) A fogyasztóvédelmi hatóság végzi Magyarországon - összekötő hivatalként - az (EU) 2017/2394 rendelet végrehajtásának összehangolását.
(4) A fogyasztóvédelmi hatóság látja el az (EU) 2017/2394 rendelet végrehajtását az (EU) 2018/302 rendeletbe ütköző Európai Unión belüli jogsértések tekintetében abban az esetben, ha a vevő az (EU) 2018/302 rendelet szerinti fogyasztónak minősül.”
68. § Az Fgytv. 43/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43/B. § Az (EU) 2017/2394 rendelet 5. cikkének (1) bekezdése, 16. cikkének (1) bekezdése, valamint 8. cikkének (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségek, a 17. cikk, a 26. cikk, a 29. cikk, a 30. cikk, a 37. cikk (1) és (3) bekezdése szerinti információcsere, továbbá a 39. cikk szerinti értesítési kötelezettség végrehajtásáról a fogyasztóvédelemért felelős miniszter gondoskodik.”
69. § Az Fgytv. 47. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Amennyiben nem áll rendelkezésre más hatékony eszköz az (EU) 2017/2394 rendelet hatálya alá tartozó jogsértések megszüntetésének vagy megtiltásának érvényre juttatására és a fogyasztók kollektív érdekeit érő súlyos sérelem kockázatának megelőzése érdekében, a fogyasztóvédelmi hatóság:
a) elrendelheti az online felületről a tartalom eltávolítását vagy egy online felülethez való hozzáférés korlátozását, illetve elrendelheti, hogy az online felületre való belépéskor a fogyasztóknak szóló kifejezett figyelmeztetés jelenjen meg,
b) elrendelheti, hogy a tárhelyszolgáltató az online felületet távolítsa el, az ahhoz való hozzáférést tiltsa le vagy korlátozza, vagy
c) elrendelheti, hogy a domainszolgáltatók és domainnyilvántartók egy teljesen minősített domainnevet töröljenek és jogosult annak az engedélyezésére, hogy az érintett illetékes hatóság ilyen domainnevet nyilvántartásba vegyen, ideértve a harmadik fél vagy más hatóság felkérését ilyen intézkedések megtételére.
(1b) A fogyasztóvédelmi hatóság (1a) bekezdés szerinti határozatának kötelezettje - annak határozatban történő megjelölése nélkül - valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.
(1c) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.”
70. § Az Fgytv. a következő 56. §-sal egészül ki:
„56. § Felhatalmazást kap a fogyasztóvédelemért felelős miniszter, hogy a békéltető testületi tagsági feladat ellátására vonatkozó pályázat szabályairól, a pályázatok előzetes értékeléséről, a békéltető testületi tagok díjazásáról szóló részletes szabályokat és az online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződéssel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén az eljárásra kijelölt kamarák által működtetett békéltető testületek kijelölését rendeletben állapítsa meg.”
71. § Az Fgytv. 57. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a fogyasztóvédelmi hatóság feladatkörében és eljárásában:)
„a) az (EU) 2017/2394 rendelet 5. cikk (1) bekezdés, 8. cikk (1) bekezdés, 9. cikk (4) bekezdés g) pont, 17. cikk, 26. cikk, 29-30. cikk, 37. cikk (1) és (3) bekezdés és 39. cikk [a 43/A. §, a 43/B. §, a 47. § (1a) és (6) bek., a 47. § (14) bek., valamint az 51. § (2)-(4) bek.];”
72. § Az Fgytv.
a) 36/C. § (1) bekezdésében az „a Magyar Kereskedelemi és Iparkamaránál” szövegrész helyébe az „az MKIK-nál”,
b) 47. § (14) bekezdésében az „a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletből” szövegrész helyébe az „az (EU) 2017/2394 rendeletből”,
c) 51/A. § (1) bekezdésében az „a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet” szövegrész helyébe az „az (EU) 2017/2394 rendelet”
szöveg lép.
73. § Hatályát veszti az Fgytv.
a) 26. § (4) bekezdése,
b) 55. § (1) bekezdés g) és i) pontja,
c) 57. § (2) bekezdés b) és c) pontja.
74. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 14. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartót értesíti:)
„h) a vizsgaközpont elektronikusan
ha) a járművezetőnek a 8. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában meghatározott pályaalkalmasságára és utánképzésére vonatkozó adatairól,
hb) az engedélynek a 8. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjában meghatározott adatairól.”
(2) A Kknyt. 14. § (2) bekezdés h) pontja a következő hc) alponttal egészül ki:
(A nyilvántartót értesíti a vizsgaközpont elektronikusan)
„hc) a „Gépjármű-vezetői képesítési igazolvány” sorszámáról, kategóriájáról, kiadásának dátumáról és érvényességi idejéről.”
75. § (1) A Kknyt. 19. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)
„ca) a közúti járművezető és közúti közlekedési szakember képzési, utánképzési és vizsgáztatási tevékenység ellenőrzésével és felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátása tekintetében a 8. §-ban meghatározott adatokat,”
(2) A Kknyt. 19. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)
„g) a vizsgaközpont a pályaalkalmassági, képzési, utánképzési és vizsgáztatási feladatainak ellátásához a 8. §-ban meghatározott adatokat.”
