Időállapot: közlönyállapot (2019.VII.12.)

2019. évi LXVIII. törvény

a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról * 

1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

a) 43/D. § (1) bekezdésében a „kutatóintézeteknél” szövegrész helyébe a „kutatóhelyeknél”,

b) 85. § (2) bekezdésében a „Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott köztestületi költségvetési szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott köztestületi költségvetési szervek, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat központi költségvetési szervei,”

c) 85. § (3) bekezdés e) pontjában a „köztestületi költségvetési intézményeknél,” szövegrész helyébe a „köztestületi költségvetési intézményeknél, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat központi költségvetési szerveinél,”

szöveg lép.

2. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosítása

2. § (1) A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: MTA tv.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Akadémia az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából közfinanszírozású intézményeket létesít és működtet, amelyek felett irányítási jogot gyakorol, valamint - a 23. § (6) bekezdésében foglaltak szerint - gazdasági társaságokat létesíthet, amelyek tulajdonosi jogát gyakorolja. Az Akadémia a tudományért, művészetért tevékenykedő más szervezeteket is támogathat.”

(2) Az MTA tv. 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az Akadémia köztestületének kutatói munkájukat tudományos meggyőződésüknek megfelelően végzik. Ezzel ellentétes tevékenységre nem kötelezhetők. Tudományos eredményeiket szabadon tehetik közzé, ha ezzel mások törvényes, különösen a szellemi tulajdonra vonatkozó jogait nem sértik.”

3. § (1) Az MTA tv. 3. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Akadémia közfeladatai a következők:)

c) tudományos minősítési rendszert működtet, melynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia doktora (a továbbiakban: az MTA doktora) továbbá a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagja címet adományoz, valamint felkérésre tudományos tevékenységet végző intézményt értékel. A címadományozás és értékelés szabályait az Akadémia szabályzatba foglalja;”

(2) Az MTA tv. 3. § (1) bekezdése a következő p)-q) ponttal egészül ki:

(Az Akadémia közfeladatai a következők:)

p) elősegíti a fiatal kutatók tudományos életpályájának kialakítását;

q) közreműködik a kutatók és a társadalom közötti kapcsolat erősítésében.”

(3) Az MTA tv. 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az Akadémia feladata a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) 42/B. § (5) bekezdésben, 46. § (1) bekezdésében és 2. mellékletében meghatározottak szerinti főhivatású kutatóhálózat elhelyezését, valamint a kutatóintézeti hálózat működtetését szolgáló, a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában és ezen kutatóhelyek használatában lévő vagyonelemek használati jogának a KFItv.-ben meghatározottak szerinti biztosítása.”

(4) Az MTA tv. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Akadémia elnöke kétévenként beszámol az Országgyűlésnek az Akadémia munkájáról, és ennek érdekében rendszeresen felméri és értékeli az egyes tudományágak hazai eredményességét és nemzetközi megítélését.”

4. § Az MTA tv. 9. § (2) bekezdés i) és j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Közgyűlés a köztestület legfőbb döntéshozó testülete, amely)

i) megválasztja az Akadémia Elnökségének a Közgyűlés által választandó tagjait,

j) alapítói jogkörében dönt költségvetési szervek megalapításáról, átszervezéséről, átsorolásáról, megszüntetéséről.”

5. § Az MTA tv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Akadémia Elnökségét (a továbbiakban: Elnökség) az elnök, az alelnökök, a tudományos osztályok elnökei, a hazai területi bizottságok elnökeinek egy - önmaguk közül választott - képviselője, a főtitkár, a főtitkárhelyettes, a Közgyűlés által választott három akadémikus és a Közgyűlés által választott három nem akadémikus közgyűlési képviselő alkotja. Elnöke az Akadémia elnöke. A három alelnök, a három választott akadémikus, a három választott nem akadémikus közgyűlési képviselő közül egy-egy képviseli a matematikát és a természettudományokat, az élettudományokat, valamint a társadalomtudományokat.”

6. § Az MTA tv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A főtitkár - a Közgyűlés határozataival és az elnök iránymutatásaival összhangban - az Alapszabályban meghatározott módon működteti a titkársági szervezetet (a továbbiakban: MTA Titkársága).”

7. § Az MTA tv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MTA Titkársága az Akadémia köztestületi feladatait szervező, az Akadémia intézményeinek igazgatási, gazdálkodási, pénzügyi, vagyonkezelési és ellenőrzési feladatait ellátó gazdasági szervezettel rendelkező köztestületi költségvetési szerv. A Titkárság közfeladatokat ellátó alkalmazottai köztisztviselők.”

8. § Az MTA tv. 21. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az akadémiai költségvetési szervek körébe tartoznak:)

c) az Akadémia feladatainak ellátást segítő egyéb szervezetek;”

9. § Az MTA tv. 20. § (8) bekezdésében a „kutatástámogatás” szövegrész helyébe a „támogatás” szöveg lép.

10. § Hatályát veszti az MTA tv.

a) 1. § (4) bekezdésében a „,valamint az akadémiai kutatóhálózat működésének feltételeit közvetlenül érintő jogszabályok, programok, intézkedések, továbbá a” szövegrész,

b) 3. § (1) bekezdés b) pontja,

c) 8. § (6) bekezdésében az „A Magyar Tudományos Akadémia elnöke dönt - a Doktori Tanács véleményének kikérését követően - a külföldi tudományos fokozatnak az adott szakterületen kutatást közfeladatként végző akadémiai költségvetési szervnél tudományos munkakörben történő (vendégkutatói) foglalkoztatáshoz szükséges elfogadásáról. Az Akadémia irányítása alá tartozó költségvetési szervnél vendégkutatóként történő foglalkoztatás további szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.” szövegrész,

d) 10. § (5) bekezdése,

e) 15. § (2) bekezdése,

f) 17. §-a és az azt megelőző alcím címe,

g) 18. §-a és az azt megelőző alcím címe,

h) 21. § (1) bekezdés a) pontja,

i) 21. § (2) bekezdésében a „Az akadémiai költségvetési szervek kutatási feladatait támogató tevékenységek tárgyi és személyi feltételeinek megteremtéséhez, a speciális kutatási feltételek biztosításához a kormányzati tudománypolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetében biztosít költségvetési támogatást.” szövegrész,

j) 21. § (3)-(7) bekezdése,

k) 22. § (1) bekezdésében a „többéves kutatási és egyéb” szövegrész,

l) 22. § (2)-(5) bekezdése,

m) 24. § (3) bekezdése.

3. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

11. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (6) bekezdés c) pont záró szövegrészében a „Magyar Tudományos Akadémia, továbbá” szövegrész helyébe a „Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, továbbá” szöveg lép.

4. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

12. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 20. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Régészeti feltárás elvégzésére jogosult)

f) a Bölcsészettudományi Kutatóközpont,”

5. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

13. § (1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) 4. § (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(8) E törvény alkalmazása során eljáró hatóságnak a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság, valamint a (2)-(4) és a (6)-(7) bekezdésben meghatározott oktatási intézmény minősül.”

(2) Az Etv. 6. § (4) bekezdés d) pontjában a „4. § (4)-(5) bekezdése” szövegrész helyébe a „4. § (4)-(4a) bekezdése” szöveg lép.

(3) Hatályát veszti az Etv. 4. § (5) bekezdése.

6. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

14. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 4. § (5)-(7) bekezdésében az „a Magyar Tudományos Akadémia” szövegrész helyébe az „a Bölcsészettudományi Kutatóközpont” szöveg lép.

7. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

15. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 44. §

a) (3) bekezdésében

aa) „a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA)” szövegrész helyébe az „a Bölcsészettudományi Kutatóközpont”,

ab) az „MTA” szövegrész helyébe az „Bölcsészettudományi Kutatóközpont”

b) (4) bekezdésében az „MTA” szövegrészek helyébe az „Bölcsészettudományi Kutatóközpont”

szöveg lép.

8. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

16. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 1. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„11. Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv: az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek az Országgyűlés, a Köztársasági Elnökség, az Alkotmánybíróság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Bíróságok, az Ügyészség, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat fejezetekhez tartozó költségvetési szervek kivételével,”

17. § Az Áht. 106/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nem nyújtható az (1) bekezdés alapján adatszolgáltatás a bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a Köztársasági Elnöki Hivatallal, az Országgyűlés Hivatalával, az Alkotmánybíróság Hivatalával, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával, az Állami Számvevőszékkel, önálló szabályozó szervvel, autonóm államigazgatási szervvel, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságával, a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságával, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkárságával, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával, az Országgyűlési Őrséggel, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatalával vagy nemzetbiztonsági szolgálattal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állókra vonatkozónak.”

9. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása

18. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 8. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az a nonprofit gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen legalább az e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik - a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző nonprofit gazdasági társaságot és a főtevékenységként kutatás-fejlesztési tevékenységet végző közhasznú nonprofit gazdasági társaságot ide nem értve -, csak többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaságban szerezhet részesedést, és csak olyan nonprofit gazdasági társaságot alapíthat, amelyben többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik.”

10. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

19. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 9. § (2a) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A felsőoktatási intézmény elnevezésének más felsőoktatási intézmény elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. A felsőoktatási intézmény elnevezése nem lehet megtévesztő, nem kelthet az intézményre, annak tevékenységére vonatkozó hamis látszatot. Megtévesztőnek, illetve összetéveszthetőnek minősül a felsőoktatási intézmény elnevezése, ha annak magyar vagy idegen nyelven történő megnevezése és valamely más, az oktatási hivatalnál nyilvántartásba vett felsőoktatási intézmény elnevezése megegyezik. A felsőoktatási intézményt élő személyről elnevezni nem lehet. A történelem kiemelkedő személyiségeinek nevét a Bölcsészettudományi Kutatóközpont engedélyével, továbbá olyan nevet, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a felsőoktatási intézmény nevében feltüntetni.”

(2) Az Nftv. 117/C. §-a a következő (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény fenntartóváltás napját megelőző fordulónappal az államháztartási számviteli szabályok szerinti záró beszámolót készít, azzal hogy a záró beszámolót megalapozó könyvviteli zárlat során az aktív és a passzív időbeli elhatárolásokat nem kell kivezetni. Az általános és kizárólagos jogutód felsőoktatási intézmény a fenntartóváltás napján nyitó mérleget köteles készíteni, amelybe az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény záró beszámolója mérlegében kimutatott vagyoni elemeket azok jellegének, és a záró beszámoló mérlegében bemutatott könyv szerinti értékének megfelelően veszi fel azzal, hogy a saját tőkén belül a nemzeti vagyon induláskori értéke jegyzett tőkeként, a nemzeti vagyon változásai és az egyéb eszközök induláskori értéke és változásai tőketartalékként, a mérleg szerinti eredmény és a felhalmozott eredmény eredménytartalékként veendő fel a nyitómérlegbe.

(4b) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény a fenntartóváltáshoz kapcsolódóan ingyenes vagyonjuttatásként kapott eszközöket - ide nem értve a (4c) bekezdésben foglalt pénzeszközöket - nyilvántartási értéken mint bekerülési értéken a tőketartalékkal szemben köteles a könyveibe felvenni. Azon eszközöknél, amelyekhez a jogelődnél részben vagy egészben halasztott bevétel kapcsolódott, az ingyenes vagyonjuttatásként történő átvételt a jogelőd könyveiben halasztott bevételként megjelenő összeg erejéig a tőketartalék helyett a halasztott bevételekkel szemben kell elszámolni.

(4c) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény a fenntartóváltáshoz kapcsolódóan a jogelőd felsőoktatási intézmény által az állami fenntartó útján a jogutód felsőoktatási intézmény részére átadott pénzeszközt az eredménytartalékkal szemben köteles a könyveibe felvenni.”

(3) Az Nftv. 117/C. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A (4a)-(4c) bekezdést az (1) bekezdés szerinti, 2019. augusztus 1-jét megelőző fordulónappal történt, fenntartóváltás eredményeként folyamatban lévő záró és nyitó mérleg összeállítása során is alkalmazni kell.”

11. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása

20. § (1) A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) 4. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány)

c) gondoskodik a KFI stratégia sikere érdekében az állami finanszírozású kutatóintézeti hálózat egységes intézményrendszerének létrehozásáról, működtetéséről és finanszírozásáról, továbbá szükség szerinti új kutatóhelyek létesítéséről és támogatásáról,”

(2) A KFItv. 4. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány)

e) ösztönzi a vállalkozásokat kutatás-fejlesztés és innováció eredményeinek létrehozására (ideértve a termék innovációt és az üzleti folyamat innovációt is), a hazai és külföldi kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények hasznosítására (ideértve a technológia transzferen és a tudástranszferen keresztül történő hasznosítást is),”

(3) A KFItv. 4. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány)

g) programokat, intézkedéseket kezdeményez a kutatás-fejlesztés és innováció hazai infrastruktúrájának kiépítésére, a nyílt tudományos digitális adatállományok, adattárházak létrehozását szolgáló eszközök fejlesztésére, valamint a nemzetgazdasági jelentőségű kutatás-fejlesztési és innovációs feladatok megoldására, különös figyelemmel az ipar, a gazdaság és a társadalom digitális átalakulását célzó programok felkarolására, a mesterséges intelligencia kihívásainak és elterjesztésének támogatására,”

(4) A KFItv. 4. § (1) bekezdése a következő i)-k) ponttal egészül ki:

(A Kormány)

i) a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszteren keresztül koordinálja a tudományos és technológiai diplomáciai tevékenységet,

j) közfinanszírozású támogatás útján támogatja az innovatív vállalkozásokat és az innovatív tevékenységet folytató gazdasági szereplőket,

k) a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció közfinanszírozású támogatásának eszközével ösztönzi a digitális ökoszisztéma fejlődését.”

21. § A KFItv. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter koordinálásával az NKFI Hivatal elnöke, a miniszterek és a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) elnöke feladatkörükben részt vesznek a kormányzati KFI stratégia és eszközrendszere kidolgozásában, valamint megvalósításában.”

22. § A KFItv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § Az NKFI Hivatal kormányzati főhivatalként működő központi kormányzati igazgatási szerv.”

23. § A KFItv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az NKFI Hivatalt elnök vezeti, aki a kutatás-fejlesztési és innovációs ügyekben ellátja a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter által ráruházott képviseleti és egyéb feladatokat. Az elnök tevékenységét elnökhelyettesek segítik.”

24. § (1) A KFItv. 10. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az NKFI Hivatal)

a) részt vesz a Kormány KFI stratégiára vonatkozó döntésének előkészítésében és közreműködik annak megvalósításában,”

(2) A KFItv. 10. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az NKFI Hivatal)

f) ellátja a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programnak és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programnak a Partnerségi Megállapodás 1. számú célkitűzését szolgáló költségvetési támogatásával kapcsolatos, a szakpolitikai felelős hatáskörébe tartozó azon feladatokat, amelyeket a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, mint szakpolitikai felelős ráruház.”

(3) A KFItv. 10. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Az NKFI Hivatal)

n) a kutatás-fejlesztés és az innovációs szektor szereplői innovációs teljesítményének erősítése, valamint a pályázói eredményesség növelése érdekében innovációs szolgáltatást nyújt, így különösen előmozdítja a KFI szereplők közötti együttműködéseket, kapcsolatot tart szakmai szervezetekkel, elősegíti a pályázati aktivitást, az innovációs tudatosságot, piactámogató szakértői hálózatot alakít ki és működtet.”

(4) A KFItv. 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az NKFI Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott feladatai végrehajtása során kikéri a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter előzetes véleményét.”

25. § A KFItv. a következő III/A. Fejezettel egészül ki:

„III/A. FEJEZET

A NEMZETI TUDOMÁNYPOLITIKAI TANÁCS

6/A. A Nemzeti Tudománypolitikai Tanács jogállása és feladatai

10/A. § (1) A Nemzeti Tudománypolitikai Tanács (a továbbiakban: NTT) az NKFI Alap működésének szakmai felügyeletében közreműködő és a Kormány kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét támogató véleményező testület.

(2) Az NTT 11 tagból áll. Az NTT elnöke a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter. Az NTT tagjait és társelnökét a miniszterelnök kéri fel és nevezi ki. Az NTT tagjaira, társelnökére az elnök tesz javaslatot a hazai állami, gazdasági és tudományos szféra meghatározó szereplői közül a következők szerint: három tagot a gazdasági szféra, három tagot a tudományos szféra és három tagot az állami szféra szereplői közül kell kinevezni.

10/B. § Az NTT

a) véleményt nyilvánít az NKFI Alap felhasználásainak elveiről, módjáról, valamint a Kormány által jóváhagyott szakpolitikai stratégiákkal összhangban javaslatot tesz a támogatandó kutatási főirányokra, tématerületekre,

b) véleményezi az NKFI Alap éves programstratégiáját, versenypályázati felhívásait és éves szakmai beszámolóját, figyelemmel kíséri az NKFI Alap felhasználását,

c) ajánlásokat fogalmaz meg és állást foglal a kutatás-fejlesztéssel és az innovációval összefüggő, stratégiai jelentőségű kérdésekről,

d) véleményezi az elé terjesztett szakpolitikai dokumentumokat,

e) véleményezi a kutatás-fejlesztéssel és az innovációval összefüggő jogszabályok, intézkedések tervezetét,

f) - a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter útján - javaslatot tesz a Kormány részére a kutatás-fejlesztés és az innováció jogszabályi környezetének kialakítására és módosítására.

6/B. A Nemzeti Tudománypolitikai Tanács működése

10/C. § Az NTT működésével kapcsolatos titkársági feladatokat az NKFI Hivatal látja el tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter szakmai felügyelete mellett.”

26. § A KFItv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az NKFI Alap kezeléséért az NKFI Hivatal a felelős. Az NKFI Alap Innovációs és Kutatási Alaprészből áll.”

27. § A KFItv. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az NKFI Alap éves részletes programstratégiáját és versenypályázati felhívásait az NKFI Hivatal elnökének előterjesztésére a Kormány nyilvános határozatban hagyja jóvá, illetve módosíthatja. Az NKFI Hivatal elnöke a jóváhagyott programstratégiának megfelelően gondoskodik az NKFI Alap előirányzat-felhasználási tervének elkészítéséről vagy módosításáról.”

28. § (1) A KFItv. 18. § c)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az NKFI Alap terhére nyújtott támogatások során a hazai közfinanszírozású támogatások hatékony hasznosulása érdekében előnyben kell részesíteni azokat a kutatás-fejlesztési és innovációs projekteket, amelyek)

c) közvetlenül hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességéhez, illetve a digitális ökoszisztéma fejlődéséhez,

d) költségvetési kutatóhely és vállalkozás, valamint felsőoktatási intézmény, kutató-tudásközvetítő szervezet és vállalkozás együttműködését igénylik,

e) regionális, illetve határon átnyúló és nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködést valósítanak meg,”

(2) A KFItv. 18. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az NKFI Alap terhére nyújtott támogatások során a hazai közfinanszírozású támogatások hatékony hasznosulása érdekében előnyben kell részesíteni azokat a kutatás-fejlesztési és innovációs projekteket, amelyek)

j) hatékonyan és közvetlenül hozzájárulnak a nemzetközi szinten is felmerülő társadalmi, környezeti, gazdasági problémák megoldásához, kezeléséhez.”

29. § A KFItv. a következő 19/A. §-sal egészül ki:

„19/A. § Az NKFI Alap terhére finanszírozott támogatások költségeinek elszámolása tekintetében a pályázati felhívásban, a támogatási szerződésben vagy a támogatói okiratban meghatározott esetekben és feltételekkel egyszerűsített elszámolási módok is alkalmazhatók.”

30. § A KFItv. 11. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„11. Az NKFI Alap Kutatási Alaprészének terhére nyújtott támogatások”

31. § A KFItv. 12. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„12. Az NKFI Alap Innovációs Alaprészének terhére nyújtott támogatások”

32. § A KFItv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § A költségvetési kutatóhelynek minősülő központi költségvetési szervre, továbbá az állami tulajdonban lévő közhasznú nonprofit gazdasági társasági formában működő kutatóhelyre jogszabály erejénél fogva átszálló, illetve az általa ellenérték fejében vagy ingyenesen szerzett szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, valamint a szellemi alkotás hasznosítására létrejövő, a 34. § szerinti hasznosító vállalkozás részesedése - az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 2. § (2) bekezdésétől eltérően - az adott, kutatóhelynek minősülő központi költségvetési szervet, illetve közhasznú nonprofit gazdasági társaságot illetik.”

33. § A KFItv. a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:

„VI/A. FEJEZET

AZ EÖT VÖS LORÁND KUTATÁSI HÁLÓZAT

13/A. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat szervezete

42/A. § Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (a továbbiakban: ELKH) az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkárságából (a továbbiakban: ELKH Titkárság), valamint az általa központi költségvetési szervként vagy gazdasági társaságként működtetett kutatóközpontokból, kutatóintézetekből és kutatócsoportokból (a továbbiakban együtt: kutatóhelyek) áll.

13/B. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága

42/B. § (1) Az ELKH Titkárság gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szerv, mely az ELKH tagjaként központi költségvetési szerv formában működtetett kutatóhelyekkel a központi költségvetésről szóló törvényben önálló költségvetési fejezetet képez. Az ELKH Titkárság tudományos kutatások folytatása céljából a központi költségvetésből támogatott főhivatású kutatóhálózatot tart fenn.

(2) Az ELKH Titkárság gyakorolja a 42/A. § szerint általa működtetett központi költségvetési szervként működő kutatóhelyek felett az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. §-a szerinti irányítási hatásköröket, valamint a gazdasági társaságként működő kutatóhelyeknek a tulajdonosi joggyakorlót megillető jogait, és ellátja a kutatóhelyek igazgatási és ellenőrzési feladatait.

(3) Az ELKH Titkárság közfeladata a jelen fejezetben meghatározott intézményesített keretek között folytatott kutatások intézményrendszerének fenntartása, működtetése.

(4) Az ELKH Titkárság - megállapodás útján - a (3) bekezdésben meghatározott közfeladat ellátásában más szervezet részvételét is biztosíthatja.

(5) A (3) bekezdés szerinti közfeladat ellátásához szükséges működés feltételeit az ELKH Titkárság - és a 46. § (1) bekezdésben meghatározott vagyonelemek erejéig a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: MTA tv.) 3. § (1a) bekezdésben meghatározott feladata keretei között az MTA - biztosítja.

(6) A Kormány ELKH-val és az ELKH Titkársággal kapcsolatos feladata a kutatás-fejlesztés és innováció közfinanszírozású támogatásához való hozzáférés elősegítése, a rendelkezésre álló többletforrások, az egységes szerkezetű finanszírozás hatékony felhasználási feltételeinek a biztosítása.

13/C. Az ELKH Titkárság szervezete

42/C. § (1) Az ELKH Titkárság fő döntéshozó szerve az irányító testület (a továbbiakban: Irányító Testület).

(2) Az Irányító Testület 13 főből áll, az elnökön felüli tagjai közül hat főt a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, hat főt az MTA elnöke javasol azzal, hogy az Irányító Testület tagjainak legalább kétharmada a tudomány művelői közül kerüljön kiválasztásra. Az Irányító Testület tagjait a miniszterelnök nevezi ki.

(3) Az Irányító Testület

1. meghatározza a főtitkári és a főtitkárhelyettesi munkakör betöltését szolgáló nyilvános pályázati felhívás tartalmát; a nyilvános pályázati eljárás eredményére tekintettel megválasztja a főtitkárt és a főtitkárhelyettest;

2. elfogadja az ELKH működésével kapcsolatos stratégiai elveket;

3. dönt a kutatóhelyek megalapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről;

4. jóváhagyja a kutatóhelyek céljait, feladatait, kiadja alapító okiratukat;

5. meghatározza a kutatóhelyek vezetői munkaköre betöltését szolgáló nyilvános pályázati felhívás tartalmát és megválasztja a kutatóhelyek vezetőit;

6. dönt az ELKH Titkárság, valamint a kutatóhelyek szervezeti és működési szabályairól, az ELKH Titkárság szabályzatairól;

7. elfogadja az ELKH Titkárság vagyongazdálkodásával kapcsolatos szabályokat;

8. előzetesen jóváhagyja az ELKH Titkárság szervezeti és működési szabályzatában meghatározott értékhatárt meghaladó kötelezettségvállalását;

9. meghatározza a kutatóhelyek támogatásának szempontjait;

10. jóváhagyja az ELKH Titkárság és a kutatóhelyek következő évi költségvetésének irányelveit és elfogadja az ELKH Titkárság és a kutatóhelyek következő évi költségvetésének kereteit;

11. értékeli a kutatóhelyek tevékenységét szolgáló támogatások felhasználását;

12. jóváhagyja az ELKH Titkárság és a kutatóhelyek előző évről szóló éves költségvetési beszámolóját;

13. megvitatja az Országgyűlés és a Kormány számára készülő elnöki beszámolók koncepcióját;

14. az Alaptörvény X. cikk (2) bekezdését nem sértve véleményt nyilvánít a hazai tudomány és a társadalom koncepcionális kérdéseiről;

15. ellátja az alapító okirat által hatáskörébe utalt feladatokat.

(4) Az Irányító Testület legalább negyedévente ülésezik, működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzat keretei között ügyrendjében állapítja meg azzal, hogy az Irányító Testület szavazásra jogosult tagjai többségének támogató szavazata szükséges a (3) bekezdés 2., 3., 5., és 10. pontja szerinti döntésekhez.

42/D. § (1) Az Irányító Testület vezetője az elnök (a továbbiakban: elnök), akit az MTA elnöke és a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter közös javaslatára a miniszterelnök nevez ki. Az Irányító Testület elnöke az „Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke” cím használatára jogosult.

(2) Az ELKH Titkárság tevékenységét - a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint - az elnök irányítja.

(3) Az elnök

a) az ELKH mint központi költségvetési fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv vezetője;

b) kétévente az Országgyűlésnek, évente a Kormánynak beszámol az ELKH működésének eredményeiről;

c) az ELKH Titkárság vagyona tekintetében gyakorolja a tulajdonosi jogokat;

d) képviseli az ELKH Titkárságot; e) munkáltatói jogot gyakorol

ea) a főtitkár,

eb) a főtitkárhelyettes

ec) a kutatóhelyek vezetői felett;

f) a főtitkár útján gondoskodik az Irányító Testület döntéseinek végrehajtásáról,

g) ellátja az alapító okirat által hatáskörébe utalt további feladatokat.

(4) Az elnököt - akadályoztatása esetén - a főtitkár helyettesíti, egyebekben az elnök a (3) bekezdés c)-e) pontjában foglalt jogköreit vagy azok meghatározott részét a főtitkárra ruházhatja, aki ezt a jogát nem ruházhatja át.

42/E. § (1) Az Irányító Testület munkáját az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Tudományos Tanácsa (a továbbiakban: Tudományos Tanács) segíti. A Tudományos Tanács a szervezeti és működési szabályzatban foglalt körben véleményezi az Irányító Testület számára készült előterjesztéseket, stratégiai javaslatokat készít és éves értékelést végez, továbbá dönt az Irányító Testület által ráruházott hatáskörökben, és ellátja a szervezeti és működési szabályzatban foglalt egyéb feladatokat.

(2) A Tudományos Tanácson belül az Irányító Testület által jóváhagyott szakterületi kollégiumok működhetnek.

(3) A Tudományos Tanács tagjait az Irányító Testület javaslatára az elnök kéri fel.

42/F. § (1) Az Irányító Testület és a Tudományos Tanács munkáját a nemzetközileg elismert külföldi kutatókból álló Nemzetközi Tanácsadó Testület segíti. A Nemzetközi Tanácsadó Testület közreműködik az ELKH rendszeres, tudományos és szervezeti teljesítménymérésében.

(2) A Nemzetközi Tanácsadó Testület tagjait az Irányító Testület és a kutatóhelyek fele-fele arányban tett javaslatára az elnök kéri fel.

42/G. § (1) A főtitkár az ELKH Titkárság igazgatási vezetője, ezáltal közvetetten ellátja a kutatóhálózat adminisztratív irányítását. A főtitkár ellátja továbbá az alapító okiratban, a szervezeti és működési szabályzatban foglalt feladatokat, és eljár azokban az ügyekben, melyekben átruházott jogkört gyakorol.

(2) A főtitkár az „Eötvös Loránd Kutatási Hálózat főtitkára” cím használatára jogosult.

13/D. Kutatóhálózat

42/H. § (1) A kutatóközpontok és a kutatóintézetek központi költségvetési szervi vagy közhasznú nonprofit gazdasági társasági formában működnek. A kutatócsoport valamely kutatóközponthoz, kutatóintézethez, vagy a támogatott kutatócsoportok kutatási feladatainak összehangolásáért felelős költségvetési szervhez rendelt szervezeti egység.

(2) A kutatóhelyek az alapító okiratukban foglaltaknak megfelelően ellátják közfeladataikat és egyéb tevékenységet is végezhetnek. Tevékenységüket az elnyert pályázataik és megkötött szerződéseik, továbbá az alapító okiratuk keretei között maguk határozzák meg. A kutatóhelyek közfeladataikat nem veszélyeztető módon vállalkozási tevékenység végzésére jogosultak.

(3) A kutatóhelyek a szakterületükön részt vesznek szakmai állásfoglalás és vélemény kidolgozásában, gondoskodnak kutatóik szakmai fejlődéséről és szakmai utánpótlás biztosításáról, továbbá a felsőoktatási intézményekkel kötött megállapodások szerint közreműködnek az oktatásban, kutatásban és doktori képzésekben.

(4) A kutatóközpont, vagy kutatóintézet érintett szervezeti egysége legfőbb testületi döntéshozó szerve tagjai támogatásával, vagy ennek hiányában a szervezeti egység vezetőjének indokolt javaslatával az Irányító Testületnél kezdeményezheti a szervezeti egység szervezeti átalakítását, kiválását és másik kutatóközponthoz, vagy kutatóintézethez, felsőoktatási intézményhez való csatlakozását, illetve a kiválást követő önálló működtetését.

(5) A költségvetési fejezeten belül forrást szükséges biztosítani a kutatóhálózat intézményfenntartásához.

(6) A kutatóhelyek a rendelkezésükre bocsátott pénzeszközökkel és saját bevételeikkel önállóan gazdálkodnak és törvény eltérő rendelkezése hiányában ezek nem vonhatók el.

(7) A kutatóhelyek többéves kutatási és egyéb szerződéseket köthetnek, és ezek teljesítése érdekében az elnök előzetes engedélyével a folyó éven túli kötelezettségeket vállalhatnak.

(8) A kutatóhálózatba tartozó központi költségvetési szervek a megkötött kutatási szerződések alapján - az Irányító Testület által rögzített eljárási rend szerint - a bevételek mértékéig módosíthatják a kiadási és bevételi előirányzataik főösszegét.

(9) A központi költségvetési szervként működő kutatóhelyek év végi maradványának a megkötött szerződések teljesítésével összefüggő része nem tartozik az éves maradványelszámolás körébe. Ezeket a maradványokat a kutatóhelyeknek a megkötött szerződésekben foglaltak szerint kell felhasználniuk, és a megbízóval kell a maradvány összegéről elszámolniuk. A központi költségvetési szerv kutatóhelyek a költségvetési év végén keletkezett maradványt - az Irányító Testület rendelkezésétől függően - a következő év(ek)ben feladataik teljesítésére felhasználhatják.

(10) A központi költségvetési szerv kutatóhelyek az államháztartáson kívüli bevételeknek a kapcsolódó kiadások teljesítése után fennmaradt részét a Magyar Államkincstárnál külön célelszámolási számlán kezelhetik, s ennek összegét, valamint a maradvány átmenetileg szabad pénzeszközeit - amennyiben nincs lejárt kötelezettségük - a Magyar Államkincstár hálózatában értékesített állampapírba fektethetik.

(11) A kutatóközpont és a kutatóintézet szellemi és anyagi kapacitásával végzett tevékenységének bevételei a kutatóhely működésének és fejlesztésének forrását képezik.

13/E. Foglalkoztatási szabályok

42/I. § (1) Az elnök, a főtitkár és főtitkárhelyettesek megbízatása öt évre szól. Az elnöki és főtitkári tisztségre ugyanaz a személy legfeljebb kétszer nevezhető ki, választható meg.

(2) Az elnök és a főtitkár a tevékenységéért az Irányító Testületnek felel.

(3) Az ELKH Titkárságán foglalkoztatottak jogviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Kutatóhelyeknél foglalkoztatottak jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), valamint az Mt. rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A Kjt. határozott idejű jogviszony létesítésére vonatkozó rendelkezését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2. mellékletben foglalt központi költségvetési szerv közfeladatának ellátása során azonos foglalkoztatottra vonatkozóan egy alkalommal legfeljebb három év határozott időtartamra tudományos kutatói közalkalmazotti jogviszonyt létesíthet a Kjt. 21. § (2) bekezdésében felsorolt kivételi eseteken túlmenően. A Kjt.-ben meghatározott, a büntetlen előéletre és a foglalkoztatástól eltiltás hiányára vonatkozó feltételt nem kell igazolni, ha a kizáró ok hiányát a 2. mellékletben foglalt köztestületi vagy központi költségvetési szervvel létesített korábbi megbízási vagy foglalkoztatási jogviszonyára tekintettel a foglalkoztatni kívánt személy már igazolta, és a korábbi jogviszony megszűnése óta legfeljebb hat hónap telt el.

(5) Az ELKH szervezetében foglalkoztatottak számára keresetkiegészítés állapítható meg.”

34. § A KFItv. 43. § (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

f) a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács működésének részletes szabályait,

g) a kutatóhely költségvetési szervnél vendégkutatóként történő foglalkoztatás további szabályait.”

35. § A KFItv. 16. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. Átmeneti rendelkezések

45. § (1) A 2. mellékletben felsorolt köztestületi költségvetési szervek központi költségvetési szervként működnek tovább az ELKH Titkárság irányítása és alapítói joggyakorlása mellett.

(2) A működési forma és az irányító szerv személyének, valamint az intézmények címrendi besorolásának változása a kutatóhelyek jogalanyiságát nem érinti, a 2. melléklet szerinti központi költségvetési szervek az ott felsorolt köztestületi költségvetési szervek valamennyi jogát és kötelezettségét folytatólagosan gyakorolják. A működési forma jelen bekezdés szerinti változása nem minősül az Áht. 11. § (2) bekezdése szerinti átalakulásnak, valamint arra az Áht. 11. § (5)-(6) bekezdései nem alkalmazhatók.

(3) A (2) bekezdés szerinti működési formaváltás a köztestületi költségvetési szervvel szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és arra való hivatkozással szerződésszegési igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni.

(4) A (2) bekezdés szerinti működési formaváltás a köztestületi költségvetési szerv mint munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyát nem érinti, a köztestületi költségvetési szervekre irányadó foglalkoztatási szabályok a 2. mellékletben foglalt központi költségvetési szervekre nézve is kötelezően alkalmazandók.

46. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a 2. melléklet szerinti központi költségvetési szervek elhelyezését, valamint a kutatóintézeti hálózat működtetését szolgáló, a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában és ezen kutatóhelyek használatában lévő vagyonelemeknek ingyenes használatba bocsátását - a 42/B. § (5) bekezdésének megfelelően - az MTA biztosítja. Az ingyenes használat körébe tartozó vagyonelem, ingatlan használója azt rendeltetésének megfelelően köteles használni, üzemeltetni, karbantartani, gondoskodni az állagmegóvásról, köteles az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségeket, közterheket, költségeket, díjakat viselni, gondoskodni a vagyonvédelemről.

(2) Eltérő megállapodás hiányában a 2. mellékletben felsorolt kutatóhelyek üzemeltetési feladatait a Magyar Tudományos Akadémia Létesítménygazdálkodási Központ a kutatóhelyek irányítószerv váltását követően is 2021. december 31-ig folytatólagosan biztosítja.

(3) A központi költségvetési szervek (1) bekezdés szerinti elhelyezése, valamint a hivatkozott vagyonelemek (1) bekezdés szerinti rendelkezésre bocsátása nem minősül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti szolgáltatásnyújtásnak.

(4) A kutatóhelyek a Magyar Tudományos Akadémia által történt minősítésre utaló megnevezést a Magyar Tudományos Akadémia - az MTA tv. 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti értékelésére tekintettel adott - engedélyével használhatnak.

47. § (1) Az MTA Titkárság mint munkáltató által - az MTA tv. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott közfeladat ellátása érdekében - foglalkoztatott köztisztviselőjének közszolgálati jogviszonya megszűnik és a megszűnését követő nappal az ELKH Titkársággal létesített munkaviszonnyá alakul át. A munkáltató és foglalkoztatott közötti jogállásváltozásra a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 72. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A jogállásváltozással érintett munkavállalók ELKH Titkárságánál megállapított munkabére a jogállásváltozást követően nem lehet kevesebb a 2019. május 31-én érvényes köztisztviselői kinevezésükben megállapított illetménynél, amely magában foglalja az alapilletményt, alapilletmény eltérítést, illetménykiegészítést, nyelvpótlékot, képzettségi pótlékot, vezetők esetében vezetői pótlékot. A munkabér megállapításánál figyelembe kell venni a jogállásváltozásig megvalósult - a Kttv. által kötelezően előírt - átsorolást, a más munkakörbe történő helyezéshez kapcsolódó illetményváltozást, továbbá a szakmai cím visszavonással vagy adományozással megváltozott illetménymódosulást.

(3) A jogviszonyváltással érintett köztisztviselő MTA Titkárságánál töltött jogviszonyát (áthelyezés esetén a korábbi jogviszonyokat is), a végkielégítésre szolgáló jogosultság szempontjából folyamatosnak kell tekinteni azzal, hogy a jogállásváltozás folytán létesített munkaviszony első

a) évében a Kttv.-nek a munkáltatói felmentésre,

b) öt évében a Kttv.-nek a jubileumi jutalomra

vonatkozó szabályait még alkalmazni kell. Az a) és b) pontban megjelölt időszak elteltét követően az Mt. vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak.”

36. § A KFItv. a következő 50. §-sal egészül ki:

„50. § (1) Az Országgyűlés 2019. augusztus 1. napjával központi költségvetési szervként létrehozza az ELKH Titkárságot. Az ELKH Titkárság Alapító Okiratát az Országgyűlés elnöke adja ki, a törzskönyvi nyilvántartásba vételt a Magyar Államkincstár 30 napon belül elvégzi.

(2) A 42/A. §-ban, a 42/E. §-ban, a 42/F. §-ban, a 42/H. §-ban, és a 42/I. §-ban foglaltakat 2019. szeptember 1. napjától kell alkalmazni.

(3) A 42/C. § (2) bekezdése szerinti javaslattételre, illetve a 42/D. § (1) bekezdése szerinti közös javaslatra tekintettel történő kinevezés megtörténtéig a miniszterelnök által az Irányító Testület elnöki feladataival átmeneti jelleggel megbízott személy gyakorolja az Irányító Testület és annak elnökének hatáskörét.”

37. § A KFItv. az 1. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.

38. § A KFItv. 10. § (1) bekezdésében az „Az NKFI Hivatal” szövegrész helyébe az „Az NKFI Hivatal a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter felügyelete és szakpolitikai irányítása mellett ellátja az alábbi feladatokat” szöveg lép.

12. Záró rendelkezések

39. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2019. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1-18. §, a 20. §, a 24. §, a 27-29. §, a 32. §, a 34. §, a 37. §, a 38. § és az 1. melléklet 2019. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) A 25. §, a 26. §, a 30. § és a 31. § 2020. január 1-jén lép hatályba.

40. § A 18. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

1. melléklet a 2019. évi LXVIII. törvényhez

2. melléklet a 2014. évi LXXVI. törvényhez

A 45. § (1) és (2) bekezdés szerinti működési formaváltással érintett köztestületi költségvetési szervek és a működési forma megváltozását követően működő központi költségvetési szervek

A B
1. Köztestületi költségvetési szervek Központi költségvetési szervek
2. MTA Agrártudományi Kutatóközpont Agrártudományi Kutatóközpont
3. MTA Atommagkutató Intézet Atommagkutató Intézet
4. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Bölcsészettudományi Kutatóközpont
5. MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
6. MTA Energiatudományi Kutatóközpont Energiatudományi Kutatóközpont
7. MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet
8. MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont
9. MTA Nyelvtudományi Intézet Nyelvtudományi Intézet
10. MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai Kutatóközpont
11. MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet
12. MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet
13. MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Szegedi Biológiai Kutatóközpont
14. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Társadalomtudományi Kutatóközpont
15. MTA Természettudományi Kutatóközpont Természettudományi Kutatóközpont
16. MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Wigner Fizikai Kutatóközpont
17. MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája Támogatott Kutatócsoportok Irodája

  Vissza az oldal tetejére