Időállapot: közlönyállapot (2019.VII.23.)

2019. évi LXXI. törvény

Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről * 

Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE

1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei

1. § (1) Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2020. évi

a) kiadási főösszegét 21 792 993,4 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 21 425 983,3 millió forintban,

c) hiányát 367 010,1 millió forintban

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai működési költségvetés 2020. évi

a) kiadási főösszegét 18 000 071,6 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 18 000 071,6 millió forintban,

c) egyenlegét 0,0 millió forintban

állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai felhalmozási költségvetés 2020. évi

a) kiadási főösszegét 2 110 659,6 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 1 929 866,0 millió forintban,

c) hiányát 180 793,6 millió forintban

állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés az európai uniós fejlesztési költségvetés 2020. évi

a) kiadási főösszegét 1 682 262,2 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 1 496 045,7 millió forintban,

c) hiányát 186 216,5 millió forintban

állapítja meg.

2. § Az 1. §-ban meghatározott bevételi és kiadási főösszegeknek a fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.

2. Az államadósság értéke

3. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 4. § (1) bekezdése alapján az államháztartás 2020. december 31-ére tervezett adóssága 320,9 forint/euró, 282,7 forint/svájci frank és 284,0 forint/amerikai dollár árfolyam mellett 32 579,6 milliárd forint.

(2) 2020. december 31-én az államadósság-mutató

a) számlálójának a Gst. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti várható összege 31 974,1 milliárd forint,

b) nevezőjének a Gst. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti várható összege 48 779,5 milliárd forint.

(3) Az államadósság-mutatónak a (2) bekezdés alapján 2020. december 31-ére tervezett mértéke 65,5%.

(4) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (3) bekezdés szerinti mértéke a 2019. év utolsó napján várható 68,6%-hoz képest az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének eleget tesz.

II. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

3. A központi alrendszer tartalék-előirányzatai

4. § (1) Céltartalék szolgál a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja jogcímen a költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó bevett egyháznál, illetve belső egyházi jogi személynél foglalkoztatottak részére a 2020. évben - jogszabály alapján - járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére.

(2) Céltartalék szolgál a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 2. Különféle kifizetések jogcímen

a) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti álláshely-gazdálkodásból eredő többlet kifizetésekre,

b) a központi költségvetési szerveknél a feladatok változásával, a szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező létszámcsökkentésekhez kötődő személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéseire.

(3) Céltartalék szolgál a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 3. Ágazati életpályák és bérintézkedések jogcímen - jogszabály vagy kormányhatározat alapján járó - többlet személyi juttatásoknak és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékoknak és szociális hozzájárulási adónak a költségvetési szerveknél, a helyi önkormányzatoknál, a nem állami, nem helyi önkormányzati szociális és köznevelési intézményt fenntartóknál, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató akkreditált munkáltatóknál felmerülő kifizetésekre.

(4) A költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó bevett egyháznál, illetve belső egyházi jogi személyénél foglalkoztatott természetes személy és annak e körben foglalkoztatott házas- vagy élettársa a 2020. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához a saját és házas- vagy élettársa munkáltatója részére is nyilatkozik - a kompenzáció összegének megállapítása érdekében - a családi kedvezményre való jogosultságáról, az annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról, adóazonosító jeléről, illetményéről és a jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg.

(5) Központi tartalék szolgál a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 4. Beruházás Előkészítési Alap jogcímcsoporton a központi költségvetési források felhasználásával megvalósuló egyes beruházások előkészítési folyamata fedezetének biztosítására. A Beruházás Előkészítési Alap felhasználásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(6) A XXII. Miniszterelnöki Kormányiroda fejezet, 21. cím, 4. alcím, 2. Országvédelmi Alap jogcímcsoport előirányzatából legfeljebb 189 000,0 millió forint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-ei 479/2009/EK tanácsi rendelet szerint benyújtott jelentés (a továbbiakban: EDP jelentés) 2020. március 31-ig történő benyújtását követően használható fel a (8) bekezdés figyelembevételével, amennyiben a benyújtott EDP jelentésben szereplő 2020. évre várható hiány (a továbbiakban: ESA-hiány) - a felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembevételével - nem haladja meg a GDP 1,0%-át.

(7) A XXII. Miniszterelnöki Kormányiroda fejezet, 21. cím, 4. alcím, 2. Országvédelmi Alap jogcímcsoport előirányzatának a (6) bekezdésen felüli része az EDP jelentés 2020. szeptember 30-ig történő benyújtását követően használható fel a (8) bekezdés figyelembevételével, amennyiben a benyújtott EDP jelentésben szereplő ESA-hiány - a felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembevételével - nem haladja meg a GDP 1,0%-át.

(8) A (6) és (7) bekezdés szerinti összeg felhasználásáról a Kormány határozatban dönt, amelyet az államháztartásért felelős miniszter készít elő, ennek során bemutatja a Kormány számára

a) a 2020. évi gazdasági és költségvetési folyamatok,

b) a 2020. évre várható ESA-hiány és

c) a 2020. évre várható államadósság

alakulását, továbbá javaslatot tesz a kiadási előirányzat felhasználásának céljára és ütemezésére.

(9) Céltartalék szolgál a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 4. Hazai bölcsődefejlesztési program jogcímen a bölcsődei ellátást biztosító intézmények, szolgáltatások létrehozására és kapacitásbővítésére.

4. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések

5. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadásai terhére történő, 1000,0 millió forint összeget elérő mértékű kötelezettségvállalásokat és - a központi alrendszer likviditási helyzetére figyelemmel - a kifizetések ütemezését az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a rábízott vagyon vagyonkezelési tervének keretében hagyja jóvá.

(2) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény

a) 33. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2020. évben 25,0 millió forint,

b) 35. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a 2020. évben 25,0 millió forint,

c) 36. § (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2020. évi összesített bruttó forgalmi értéke 20 000,0 millió forint

lehet.

(3) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

a) 11. § (6) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2020. évben 500,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték,

b) 11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2020. évben a hasznosítással érintett rész tekintetében 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték,

c) 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2020. évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték

képezi.

(4) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport, 2. A Nemzeti Eszközkezelő Program keretében megszerzett ingatlanok értékesítéséből származó bevételek jogcímen és 5. A Nemzeti Eszközkezelő Program keretében megszerzett ingatlanok bérleti díja jogcímen elszámolt bevételek a 2020. évben a Kormány jóváhagyásával felhasználhatók a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. jogszabályban meghatározott feladatellátásának finanszírozására. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült hasznosítási és értékesítési bevételek mértékéig engedélyezheti a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatainak növelését.

(5) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé nyilvánított, értékesítésre kijelölt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. rábízott állami vagyonába tartozó állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó - a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó - bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a 2020. évben a központi költségvetési szerv költségvetését tartalmazó költségvetési fejezet által finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében - legfeljebb a 2020. évben pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig - új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben.

(6) Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó ingatlanok (5) bekezdés szerinti értékesítése esetén a befolyó bevételeket, továbbá a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó vagyonnal kapcsolatos egyéb bevételeket a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 21. cím, 5. alcím, 1. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek jogcímcsoport előirányzaton belül kell elszámolni. E bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a 2020. évben a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetből finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel az (5) bekezdésben meghatározott módon.

(7) A honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt a honvédelemért felelős miniszter a 2020. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre, illetve az értékesítési eljárások során felmerült kiadások fedezetére használhatja fel. A 2020. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. Magyar Honvédség cím bevételeként kell elszámolni.

(8) Az állami tulajdonú gazdasági társaságok felett törvényben és miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított szervezet az általa e minőségében a 2020. év során beszedett bevételeket előirányzat-módosítás nélkül is elszámolhatja, erről a fejezetet irányító szervet és az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell. A fejezetet irányító szerv e tulajdonosi joggyakorlói minőségben végrehajtandó kiadások teljesítése érdekében - a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kivételével - a fejezeten belül átcsoportosíthat és új központi kezelésű kiadási előirányzatot hozhat létre az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével.

(9) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 3. alcím, 6. Felsőoktatási vagyongazdálkodási feladatok jogcímcsoport előirányzat a Kormány engedélyével 2020. szeptember 30. után túlléphető azzal, hogy ezen túllépés és a 4. § (7) bekezdésben foglalt tartalékösszeg-felhasználás együttes összegének figyelembevételével sem haladhatja meg az EDP jelentésben szereplő 2020. évre várható ESA-hiány a GDP 1,0%-át.

6. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 7. Fejezeti tartalék címén szereplő kiadási előirányzat az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 7. Fejezeti tartalék cím kiadási előirányzatának felhasználásáról az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt.

(2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e költségvetési fejezetnek a Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata - legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével - túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.

(3) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadási előirányzatai között - a keletkező megtakarítások terhére vagy közfeladatok változása miatt - az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően egyedileg és együttesen sem haladhatja meg az 5000,0 millió forintot és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól.

(4) A frekvenciahasználati jogosultság értékesítéséből származó bevételt a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 6. címen belül önálló alcímen kell elszámolni.

7. § (1) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt.

(2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e költségvetési fejezetnek a Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata - legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével - túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.

5. Egyes költségvetési szervek befizetési kötelezettségei

8. § (1) A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat 272,0 millió forintot, az Innovációs és Technológiai Minisztérium igazgatása 22 111,7 millió forintot köteles a 2020. évben befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(2) Az Országos Atomenergia Hivatal 368,8 millió forintot köteles a 2020. évben befizetni a bevételeiből - az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint - a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(3) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2304,8 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a 2020. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(4) A fővárosi és a megyei kormányhivatalok 837,4 millió forintot kötelesek befizetni a bevételeikből a 2020. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 131,9 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a 2020. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(6) Ha az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési szervek befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni, és a befizetést legkésőbb 2020. december 27-éig kell teljesíteni.

(7) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat - a 2020. évi költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével - kötelesek befizetni a Magyar Államkincstár „A zárolt álláshelyekhez kapcsolódó megtakarítások befizetései” megnevezésű, 10032000-01034286-00000000 számú számlájára, a központi költségvetés javára.

6. Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggő rendelkezések

9. § (1) A LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 8. Start-munkaprogram címen rendelkezésre álló előirányzat biztosít fedezetet a 2019. évben, illetve azt megelőző években az e címen keletkezett, 2020. évre áthúzódó kötelezettségvállalásokra is.

(2) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap a központi költségvetésbe 71 000,0 millió forintot ad át az állami fenntartású szakképző iskolák működési költségeihez és a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők ellátásához. A befizetési kötelezettséget negyedévente egyenlő részletekben kell teljesíteni.

(3) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtár és Információs Központ részére a LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezet, 1. Kutatási Alaprész cím terhére 2020. évben 1950,0 millió forint támogatást kell biztosítani.

(4) A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap a 2020. évben a központi költségvetés javára összesen 21 177,8 millió forintot ad át a kutatás-fejlesztési tevékenység Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon kívüli finanszírozásához. A befizetési kötelezettséget negyedévente, az éves előirányzat 25%-ával kell teljesíteni.

(5) A Paksi Atomerőmű Zrt. 2020. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 25 466,5 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizetési számlájára.

7. A Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

10. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 800,0 millió forint, egyszeri segélyre 600,0 millió forint használható fel.

(2) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosíthat.

8. Az Egészségbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

11. § (1) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetben kizárólag

a) a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport és az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport között és

b) a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 21. Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék jogcímről a jogcímcsoport 1-18. jogcímére

csoportosíthat át.

(2) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 1-18. jogcímei, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. jogcíme, valamint 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport 1-3. jogcímei előirányzatait megemelheti.

(3) A Kormány a 14. § (2) bekezdésében meghatározott keretösszeget módosíthatja a (2) bekezdés szerinti előirányzat-emeléssel.

12. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül az 1-20. jogcímek között, valamint az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoporton belül a jogcímek között az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 8. Természetbeni ellátások céltartaléka jogcímcsoport előirányzatból a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás, a 4. Gyógyszertámogatás, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportok jogcímeire és a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímre az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(3) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, valamint 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 4. Gyógyszertámogatási céltartalék jogcímről a 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. jogcímre átcsoportosíthat.

(4) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

(5) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az egészségügyi ágazat fejlesztésével összefüggő, az ellátórendszer hatékonyságának növelését és a finanszírozási rendszer fenntarthatóságának javítását célzó feladatok támogatása érdekében a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 22. Finanszírozási rendszer átalakítása jogcímről a jogcímcsoport 13. Célelőirányzatok jogcímére és 18. Összevont szakellátás jogcímére átcsoportosíthat.

13. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport, továbbá a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti.

14. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport tartalmazza az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben meghatározott feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport jogcímeinek előirányzatai együttesen 3000,0 millió forintot tartalmaznak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására. A befogadásoktól eltérő, a jogcímcsoporton belüli jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével engedélyezheti.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

15. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 200,0 millió forint, rokkantsági, rehabilitációs ellátás megállapítására 150,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 2611,3 millió forint, gyógyszertámogatásra 10 000,0 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 2400,0 millió forint használható fel.

9. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

16. § Az 1. mellékletben meghatározott kiadási előirányzatok közül a 4. mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

17. § (1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot

a) az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és

b) az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím előirányzatainak év közbeni megváltoztatására.

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I. Országgyűlés fejezet, 24. Nemzeti Választási Iroda cím előirányzatainak csökkentésére.

(3) Az Országgyűlés - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 30. § (3) bekezdése és 40. § (4) bekezdése szerinti esetek, valamint a fejezetet irányító szervek vezetőinek a költségvetési fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével - magának tartja fenn a jogot

a) az I. Országgyűlés fejezet, a II. Köztársasági Elnökség fejezet, a III. Alkotmánybíróság fejezet, a IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala fejezet, az V. Állami Számvevőszék fejezet, a VI. Bíróságok fejezet, a VIII. Ügyészség fejezet, a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, a XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezet és a XXXIV. Magyar Művészeti Akadémia fejezet kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének,

b) a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 30. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások jogcímcsoport előirányzatai közül a 3. Egyházi alapintézmény-működés, SZJA rendelkezés és kiegészítése jogcím, a 4. Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék jogcím, 5. Az 5000 lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka - Bevett egyházak jogcím, valamint a 6. Külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek támogatása - Határon túli egyház és annak belső egyházi jogi személye jogcím előirányzatai

csökkentésére.

11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőjének különleges jogosítványai

18. § (1) Az önkormányzati és az állami feladatellátásban év közben bekövetkező változásokkal összefüggő, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek között előirányzat-átcsoportosításra

a) a központi alrendszerbe tartozó szervek és a helyi önkormányzatok közötti feladat-, és intézményátadás-átvétel esetén a Kormány jogosult,

b) a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzati körön kívüli közszolgáltatók - így különösen az egyházi jogi személy, a civil szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, a nemzetiségi önkormányzat, a gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó - közötti, a 2. melléklet és a 3. melléklet I. pont 11-14. alpontja szerint támogatott feladat átadás-átvétele esetén - ideértve a költségvetési évet megelőző évben történt átadások, átvételek tárgyévi rendezését is - az államháztartásért felelős miniszter jogosult.

(2) A Kormány a kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi ellátásának támogatása érdekében határozatban dönt a XIV. Belügyminisztérium fejezet és a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetek közötti átcsoportosításról.

19. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a 4. § (1)-(3) és (9) bekezdése szerinti előirányzatból más fejezetre, címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzat-csoportra, kiemelt előirányzatra - felmérés alapján - átcsoportosíthat.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 2. Nemzeti Adó- és Vámhivatal cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatát legfeljebb 5000,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatát legfeljebb 875,0 millió forinttal negyedévente megemelheti, ha az általa a negyedévet megelőzően - az első negyedév tekintetében január hónapban - meghatározott adónemek vonatkozásában teljesülnek az általa ezzel egyidőben meghatározott negyedéves bevételi tervek, valamint az adóstratégiai célok megvalósításához szükséges, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által teljesítendő adott negyedévi feladatok. A negyedik negyedévben ezen előirányzatok akkor is megemelhetőek, ha december 20-áig befolyt bevételek alapján megállapítható, hogy várhatóan teljesülni fog a negyedik negyedéves bevételi terv.

(3) A kincstár a pénzügyi tranzakciós illeték megfizetése céljából az eredeti előirányzaton felüli, a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény 7. § (4) bekezdés alapján keletkezett többletbevételeivel az államháztartásért felelős miniszter engedélye nélkül, saját hatáskörben megnövelheti a bevételi és kiadási előirányzatait.

20. § (1) A Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója

a) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Állami kitüntetések jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára,

b) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára,

c) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges,

d) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges.

(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontja szerint átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet, valamint a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(3) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet, 3. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet, 1. Bíróságok és 2. Kúria cím javára.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 2. cím, 1. OECD ROK alcím terhére átcsoportosíthat a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 1. Gazdasági Versenyhivatal igazgatása cím javára.

21. § (1) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 60. Fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével kapcsolatos egyéb feladatok jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 12. Fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok cím javára.

(2) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 66. Kormányablak program megvalósítása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet,12. Fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok cím javára.

(3) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 3. alcím, 1. Nemzetpolitikai tevékenység támogatása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség igazgatása cím javára.

(4) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a XI. Miniszterelnökség fejezet javára átcsoportosíthat, ha az a kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(5) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 2. Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport, valamint XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 11. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport terhére a XIV. Belügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(6) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport, a 20. cím, 1. alcím, 2. Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport, valamint a 20. cím, 1. alcím, 17. Aktív kikapcsolódást szolgáló programok, beruházások jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 1. Miniszterelnöki Kabinetiroda cím javára.

(7) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 17. Aktív kikapcsolódást szolgáló programok, beruházások jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a 20. cím, 1. alcím, 2. Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport javára.

(8) A XXII. Miniszterelnöki Kormányiroda fejezet, 19. cím, 1. alcím, 1. Felelős játékszervezési tevékenység támogatása jogcímcsoport kiadási előirányzata biztosítja a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 35. § (4) bekezdésében meghatározott célok teljesítését.

22. § A XII. Agrárminisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 8. Nemzeti agrártámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatáról kell teljesíteni a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2020. évet terhelő áthúzódó fizetési kötelezettségeit. A XII. Agrárminisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 8. Nemzeti agrártámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatáról kell teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési programjának 2020. évet terhelő kiadásait is.

23. § A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása alcím terhére a fejezeten belül és más fejezetek javára átcsoportosíthat, továbbá a személyi juttatások költségvetési kiadásai előirányzatát a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása alcím más kiemelt előirányzatai terhére megnövelheti. A más fejezetek javára átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre annak a fejezetnek az irányító szerve jogosult, amely javára az átcsoportosítás történt.

24. § (1) A XV. Pénzügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 1. Területfejlesztéssel összefüggő feladatok jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 8. Magyar Államkincstár cím javára.

(2) A XV. Pénzügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 5. Pest megyei fejlesztések jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 8. Magyar Államkincstár cím javára.

(3) A XV. Pénzügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 2. alcím, 10. Kincstár informatikai stratégiájának végrehajtása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 8. Magyar Államkincstár cím javára.

25. § (1) A XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezet, 20. cím, 65. alcím, 1. Szakképzési Centrumok által ellátott felnőtt oktatási tevékenység finanszírozása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezet, 8. Szakképzési Centrumok cím javára.

(2) A XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 4. Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer jogcímcsoport előirányzatát a fejezetet irányító miniszter - az Áht. 31. § (2b) bekezdése alapján - az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2020. évi értékesítéséből az e törvényben megtervezetten felül pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ával, továbbá az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2020. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-ával növelheti meg.

(3) A XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 7. Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai jogcímcsoport előirányzatát a fejezetet irányító miniszter - az Áht. 31. § (2b) bekezdése alapján - az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ával, továbbá az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó ESD-egységek értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ával növelheti meg.

(4) Az energiapolitikáért felelős miniszter az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából és az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó ESD-egységek értékesítéséből befolyó bevételek elszámolására a XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezet, 21. cím, 3. alcím, 3. Kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek jogcímcsoporton belül új jogcímeket hozhat létre.

(5) A fejlődő országok részére nyújtandó klímafinanszírozás kiadásait a (2) bekezdésben meghatározott - az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2020. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevételhez kötött mértékű - kiadási előirányzatok terhére kell teljesíteni.

26. § (1) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 11. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat jogcímcsoportja tartalmazza a turizmusfejlesztési hozzájárulásból származó bevétel mértékének megfelelő támogatást. Amennyiben e hozzájárulás 2020. évben várható pénzforgalmilag teljesülő bevétele - az 1-8. havi teljesítési adatok alapján - meghaladja a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 7. Turizmusfejlesztési hozzájárulás alcím eredeti költségvetési bevételi előirányzatát, akkor a 2020. évben várhatóan pénzforgalmilag teljesülő bevétel és az eredeti bevételi előirányzat különbségének megfelelő összeggel a Kormány határozatával engedélyezheti a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 11. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat kiadási előirányzatának növelését.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás 2020. december 21-ig pénzforgalmilag teljesült bevétel mértéke meghaladja a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 11. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport kiadási előirányzatán az (1) bekezdés szerinti jogcímen rendelkezésre bocsátott összeget, az államháztartásért felelős miniszter legkésőbb 2020. december 23-ig megnövelheti a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 11. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat kiadási előirányzatát a pénzforgalmilag teljesült bevétel és az (1) bekezdés szerinti jogcímen rendelkezésre bocsátott összeg különbségének megfelelő összeggel.

27. § A honvédelemért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, és az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között - ide értve címen belül a kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosíthat.

28. § (1) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 7. Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátási szerződésekkel történő finanszírozása jogcímcsoport, és a 2. cím, 3. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei alcím, valamint a 20. cím, 19. alcím, 1. Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása jogcímcsoport között az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szervnek a szociális vagy gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött - a szociális vagy gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatás nyújtásának átvállalásáról szóló - megállapodásának, illetve ellátási szerződésének változásaira tekintettel átcsoportosíthat.

(2) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. Sporttevékenység támogatása és 24. Sportlétesítmények fejlesztése és kezelése alcímhez tartozó jogcímcsoportok és a 30. alcím, 26. Sport-, társadalmi, civil és non-profit szervezetek jogcímcsoport költségvetési kiadási előirányzatai - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdése szerinti bevételek mértékének megfelelő támogatást.

(3) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport költségvetési kiadási előirányzata tartalmazza a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékából, a távszerencsejáték játékadójából, valamint a sportfogadások játékadójából származó bevétel mértékének megfelelő támogatást. Amennyiben e három játékadó 2019. évben pénzforgalmilag teljesült bevétele együttesen meghaladja a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport eredeti költségvetési kiadási előirányzatát, akkor az eredeti kiadási előirányzat és a teljesült bevétel különbségének biztosítására a Kormány határozatával a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdésében meghatározott célra új kiadási előirányzatot hozhat létre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben, vagy engedélyezheti a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport előirányzat kiadási előirányzatának növelését.

(4) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 1. Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása jogcímcsoport, a 20. cím, 19. alcím, 7. Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátási szerződésekkel történő finanszírozása jogcímcsoport, a 20. cím, 19. alcím, és a 20. cím 19. alcím 4. Közösségi ellátások, utcai szociális munka, krízisközpont finanszírozása jogcímcsoport, valamint a 20. cím, 20. alcím, 12. Hajléktalanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátása jogcímcsoport között a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum változásával összefüggésben felmerült bérintézkedésekre tekintettel átcsoportosíthat.

(5) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a szerint befizetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díj és fenntartási díj (a továbbiakban e § alkalmazásában: díj) 67,14%-át a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 22. alcím, 24. Egészségügyi intézmények fejlesztése és rendkívüli támogatása jogcímcsoport javára kell bevételként elszámolni, azzal, hogy ha a díj miniszteri rendelet alapján több szerv között oszlik meg, ezen elszámolási kötelezettséget csak a gyógyszerészeti államigazgatási szervet megillető díjrész tekintetében kell alkalmazni.

12. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos szabályok

29. § (1) Az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus kereteiből finanszírozott programokra, az 5. mellékletben meghatározott és kötelezettségvállalással még nem terhelt kötelezettségvállalási keretelőirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható a 2014-2021-es időszak tekintetében tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) A Svájci - Magyar Együttműködési Program II. által támogatott programokra, az 5. mellékletben meghatározott és kötelezettségvállalással még nem terhelt kötelezettség-vállalási keretelőirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható a 2020-2024-es időszak tekintetében tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1)-(2) bekezdésben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

30. § (1) Az Európai Bizottság által a 2014-2020-as programozási időszakban az európai strukturális és beruházási alapokból, illetve a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból finanszírozott programok esetén az 5. mellékletben meghatározott indikatív európai uniós kötelezettségvállalási keretelőirányzat kötelezettségvállalással nem terhelt keretének és az ahhoz kapcsolódó - az Európai Bizottság által elismert önerőn felüli -, minimálisan szükséges központi költségvetési finanszírozás operatív program szintű együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) Az Európai Bizottság által a 2014-2020-as programozási időszakra létrehozott Belső Biztonsági Alap és Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap által finanszírozott projektek esetén az 5. mellékletben a 2014-2020 évekre meghatározott és kötelezettségvállalással még nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keretelőirányzat és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az (1) bekezdésben meghatározott mértéken túl a Kormány rendeletében meghatározottak szerint, míg a (2) bekezdésben meghatározott mértéken túl az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

31. § A Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. prioritásából, valamint a Közép-magyarországi Operatív Program 1.3 intézkedéséből nyújtott pénzügyi eszközök első kihelyezése után a program részére visszajuttatott eszközöket a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 7. alcím, 3. A 2007-2013. évek közötti operatív programok visszaforgó pénzeszközeinek felhasználása és kezelése jogcímcsoport előirányzatán kell kimutatni. A források újbóli kihelyezése kizárólag vonatkozó hazai és uniós jogszabályokban meghatározott célok mentén történhet.

32. § (1) Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap által támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 11. Árfolyamkockázat és egyéb EU által nem térített kiadások alcím előirányzatán kizárólag jogszabályban meghatározott célokra használható fel.

(2) A XII. Agrárminisztérium fejezet, 20. cím, 20. alcím, 1. jogcímcsoport 2. Igyál tejet program előirányzat, valamint a XII. Agrárminisztérium fejezet, 20. cím, 20. alcím, 1. jogcímcsoport 5. Iskolagyümölcs program előirányzat esetében a tárgyévi előirányzat 100%-ig vállalható éven túli fizetési kötelezettség.

III. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK

33. § (1) A szociális hozzájárulási adó 2020-ban megfizetett összegének 71,63%-a az Ny. Alapot, 28,37%-a az E. Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből az Ny. Alapot és az E. Alapot megillető részt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg és naponta utalja át a jogosult számlájára.

(2) Amennyiben az Ny. Alap pénzforgalmi egyenlege a tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után többletet mutat, a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 1. alcím, 5. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti kiadást csökkenti.

(3) Amennyiben az E. Alap pénzforgalmi egyenlege a tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után többletet mutat, a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 2. alcím, 9. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti kiadást csökkenti.

(4) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a 2020. évi központi költségvetés január-november havi előzetes tényadatai alapján az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 7. Nyugdíjbiztosítási Alap befizetése alcím javára történő befizetési kötelezettséget határozhat meg a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 4. Egyéb befizetések cím, 1. Költségvetési befizetések alcím terhére.

IV. FEJEZET

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATA

13. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai

34. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit a 2. melléklet és a 3. melléklet I. pont 11-14. alpontja szerint állapítja meg.

(2) Az Országgyűlés működési és felhalmozási támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok által ellátandó 3. melléklet szerinti feladatokra. A 3. melléklet I. pont 1-5. és 7-9. alpontja, 10. alpont d)-e) pontja és 3. melléklet a II-III. pontja szerinti támogatások felhasználási kötöttség mellett nyújthatóak.

35. § (1) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben 2019. évben év közben létrehozott új címek, illetve alcímek 2019. december 31-ei pozitív egyenlege esetén az államháztartásért felelős miniszter gondoskodhat e címek és alcímek 2020. évi címrendbe történő felvételéről és a 2019. december 31-én fennálló pozitív egyenlegnek megfelelő összeg biztosításáról.

(2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben - az 1. mellékletben szereplő címek, valamint a 2. és 3. mellékletben szereplő, önkormányzatok által igényelhető jogcímek között és azokon belül - átcsoportosíthat.

36. § Az átalakult nemzetiségi önkormányzatot települési önkormányzatként a 2. melléklet és a 3. melléklet szerinti támogatások illetik meg.

14. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek

37. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg

a) a gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 40%-a és

b) a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel 100%-a.

(2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni - a települési önkormányzat által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

38. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg

a) a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság 100%-a,

b) a fővárosi és megyei kormányhivatal által a települési önkormányzat területén - a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével - kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,

c) a közúti közlekedésről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott jogsértésre (a továbbiakban: közlekedési szabályszegés) tekintettel kiszabott - a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül - közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a behajtást, illetve a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította és

d) a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság behajtott összegének 100%-a.

(2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.

15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

39. § (1) A 2. melléklet, a 3. melléklet I. pont 10. alpont c) pont ce) alpontja és a 3. melléklet I. pont 11-14. alpontja alapján nyújtott támogatás folyósítása nettó finanszírozás keretében történik.

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. § (1a) bekezdése szerinti pénzbeli ellátás esetében a települési önkormányzat januárban teljesített kifizetéseit követően, az őt megillető összeget január hónapban igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) alapján nyújtott, a 3. melléklet I. pont 10. alpont f) pont fa)-fb) alpontjában meghatározott ellátások esetében, ha

a) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében igénylést nyújtott be, a január hónapban járó előleg folyósítása - jogszabályban meghatározott módon - igénylés nélkül történik,

b) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében nem nyújtott be igénylést, első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(3) A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak ellátásához járó támogatás jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából a 2. melléklet I. pont 2. alpontja, II. pont 1-3. és 5. alpontja és III. pont 2-5. alpontja szerinti támogatások együttes összegét kell figyelembe venni.

(4) Az önkormányzattól a 2. melléklet V. pontja szerinti szolidaritási hozzájárulás elvonása a települési önkormányzat számára folyósítandó támogatás havi összegéből a nettó finanszírozás keretében történik. Ennek összegét a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 5. Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás alcímen kell elszámolni.

(5) Ha a települési önkormányzatot az (1) bekezdés alapján a nettó finanszírozás keretében megillető adott havi források a (4) bekezdés szerint levonandó összegekre nem nyújtanak fedezetet, a kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján havonta beszedési megbízást nyújt be a települési önkormányzattal szemben. Ha a települési önkormányzatnak 2020. december 16-án bármilyen elmaradása van a (4) bekezdés szerinti befizetési kötelezettsége tekintetében, a kincstár a meg nem fizetett összegre a kötelezett fizetési számlájára beszedési megbízást nyújt be.

V. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

16. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok, a magán intézmények fenntartói és egyéb szervezetek közcélú és egyéb tevékenységének támogatása

40. § (1) Az Országgyűlés a köznevelési feladat ellátására

a) átlagbéralapú támogatást állapít meg a nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója részére az általuk fenntartott nevelési-oktatási intézményben, továbbá pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus és - a (3) bekezdés kivételével - a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után a 7. melléklet I. pontjában meghatározott jogosultak után, az őket ott megillető mértékek szerint,

b) működési támogatást állapít meg a nemzetiségi önkormányzat vagy a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben ellátott, továbbá a pedagógiai szakszolgálati intézményekben gyógypedagógiai tanácsadásban, korai fejlesztésben és gondozásban részt vevő gyermekekre, tanulókra tekintettel a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye részére a 7. melléklet II. pontja szerint,

c) a hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódóan

ca) tankönyvtámogatást és

cb) átlagbéralapú támogatást

állapít meg a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által az állam és a nemzetiségi önkormányzat fenntartásában működő iskolában szervezett oktatáshoz a 7. melléklet III. pontja szerint,

d) a gyermek-, tanulói étkeztetéshez az óvodai, általános iskolai, középfokú iskolai, kollégiumi étkeztetés támogatására a köznevelési intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, továbbá az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója részére az általa biztosított gyermek-, tanulóétkeztetéshez a 7. melléklet IV. pontja szerint támogatást állapít meg.

(2) Az oktatásért felelős miniszter a kis létszámú csoportokban szervezhető hit- és erkölcstanoktatáshoz az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó előirányzat terhére további támogatást nyújthat.

(3) A Magyarország területén külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási programja szerint az oktatásért felelős miniszter engedélye alapján működő nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója a 7. melléklet szerint jogosult

a) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után átlagbéralapú támogatásra,

b) a gyermek-, tanulói étkeztetés Gyvt. szerinti megszervezése esetén gyermekétkeztetési támogatásra.

(4) A Kormány - jogszabályban meghatározott illetménynövekedésre tekintettel - rendeletben az (1) bekezdésben meghatározott támogatásokon túl további hozzájárulást állapíthat meg.

41. § (1) Az Országgyűlés a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó egyházi jogi személy, civil szervezet, közalapítvány, országos nemzetiségi önkormányzat, települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat, gazdasági társaság, és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami szociális fenntartó) részére támogatást állapít meg a következők szerint:

a) a támogatás a nem állami szociális fenntartót a települési önkormányzatok 2. melléklet III. pont 2. alpont c)-m) pontjában, III. pont 3. alpont a) pontjában és III. pont 5. alpont a) pont aa) alpontjában, valamint a bölcsődei, mini bölcsődei ellátás tekintetében a II. pont 4. alpontjában meghatározott támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett illeti meg,

b) - a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével - a nem állami szociális fenntartó, ha a Szoctv. 57. § (2) bekezdése, valamint a Gyvt. 15. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti feladatot lát el, a 8. melléklet I. és II. pont szerinti támogatásra jogosult,

c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó gazdasági társaságot - ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot - és egyéni vállalkozót az a) és b) pont szerinti támogatás 30%-ának megfelelő támogatás illeti meg,

d) a nem állami szociális fenntartó a 8. melléklet IV-VI. pontja szerinti támogatásra jogosult.

(2) A bevett egyházat és annak belső egyházi jogi személyét az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti kiegészítő támogatás illeti meg, ha a Szoctv. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontja, illetve a Gyvt. 5. § s) pont sb) alpontja szerint szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt tart fenn. E kiegészítő támogatás mértéke

a) - a b) pontban foglaltak kivételével - az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatás 73,2%-a,

b) a 2. melléklet III. pont 2. alpont l)-m) pontjában meghatározott szolgáltatások után a fenntartó által ezen szolgáltatásokra tekintettel igénybe vett támogatás 22%-a.

(3) A nem állami szociális fenntartó az (1) bekezdés alapján megállapított támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül köteles annak az intézménynek átadni, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.

(4) Az egyházi jogi személy a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a humánszolgáltatást ellátó intézményei, illetve azok humánszolgáltatásai támogatására fordítani.

(5) Az (1) bekezdés szerinti támogatás és a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet terhére, illetve javára történik.

(6) A Gyvt. 44. §-a szerinti munkahelyi bölcsőde fenntartóját - az (1)-(2) bekezdéstől eltérően - a 2. melléklet III. pont 2. alpont j) pontja szerinti támogatás 50%-ának megfelelő támogatás illeti meg, amennyiben a fenntartó költségvetési vagy köztestületi szerv a 2. melléklet III. pont 2. alpont j) pontjával azonos mértékű támogatás illeti meg.

(7) A nem állami szociális fenntartó részére a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum változásával összefüggésben felmerült, a szociális hozzájárulási adó mértéknek csökkenéséből származó megtakarítások figyelembe vételével meghatározott többletkiadásaihoz a Kormány rendeletben az (1)-(2) bekezdésben meghatározott támogatáson túl, továbbá a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti akkreditált munkáltató részére további hozzájárulást állapíthat meg.

42. § (1) Az Országgyűlés az országos, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok részére nyújtandó támogatásokat a 9. melléklet szerint állapítja meg.

(2) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 31. jogcímcsoport, 1. Nemzetiségi támogatások jogcím szerinti pályázati támogatások, illetve a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 9. Roma nemzetiség pályázatainak támogatása jogcímcsoport szerinti pályázati támogatások tekintetében a nemzetiségpolitikáért megosztott hatáskörben felelős miniszterek a Nemzetiségi Támogatási Bizottság támogatási összeg felosztására tett javaslata alapján döntenek.

(3) A (2) bekezdés szerinti bizottság legfeljebb kilenc főből áll, amelybe

a) az Országgyűlés nemzetiségeket képviselő bizottsága 3 főt,

b) az országos nemzetiségi önkormányzatok 3 főt,

c) a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter 2 főt és

d) a nemzetiségpolitikáért a roma nemzetiség vonatkozásában felelős miniszter 1 főt

delegálnak.

(4) Az országos nemzetiségi önkormányzat a saját pályázati ügyének elbírálásában nem vehet részt.

43. § Az önkormányzati tűzoltóság a fenntartásához, működéséhez és fejlesztéséhez az átvállalt feladattal arányos költségvetési támogatást a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 34. § (1) és (3) bekezdése és 41. § (5) bekezdése alapján a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 10. Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása alcím előirányzatából a következő feltételek és normatívák szerint veheti igénybe:

a) valamennyi önkormányzati tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 25,0 millió forint alaptámogatásra jogosult,

b) az a) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzatból minden önkormányzati tűzoltóság az általa ellátott vonulási terület veszélyeztetettsége mértékét kifejező, jogszabályban rögzített elvek alapján meghatározott pontszámok arányában részesül,

c) a tárgyévet megelőző év normatív támogatás elszámolásából bevételként visszatérülő összeg a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyedi döntése alapján az önkormányzati tűzoltóságok működési kiadásainak finanszírozására használható fel.

44. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2020. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználása a 2021. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

17. A pártok és a működésüket segítő alapítványok támogatása

45. § (1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása címben meghatározott pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) alapján részesülnek támogatásban.

(2) Az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím terhére a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a Ptv. rendelkezései szerint részesülnek támogatásban.

VI. FEJEZET

ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA-VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS

46. § (1) A Kormány a 2020. évben együttesen 100 000,0 millió forint összegű új egyedi állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretösszeg - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve - kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

(3) Az Európai Beruházási Banktól, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, a Nemzetközi Beruházási Banktól, valamint az Európa Tanács Fejlesztési Banktól felveendő hitelekhez vállalható egyedi állami kezességek és állami garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti keretösszeget.

47. § (1) A 2020. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 1 200 000,0 millió forintot.

(2) A Kormány a 2020. évben a közvetett vagy közvetlen többségi állami tulajdonú vasúti társaságoknak vagy e társaságok többségi befolyása alatt álló vasúti társaságoknak a vasúti gördülőállományuk fejlesztésére, felújítására vagy új vasúti gördülőállomány beszerzésére együttesen 70 000,0 millió forint összegű, az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott forrásbevonásra adhat felhatalmazást állami kezesség mellett.

48. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 5. § (3) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2020. évben 1 700 000,0 millió forint.

(2) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2020. évben 650 000,0 millió forint.

(3) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2020. évben 2 000 000,0 millió forint.

(4) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó állami kezesség után az állam javára felszámítandó kezességvállalási díj mértékét a Kormány határozatban állapítja meg.

49. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2020. évben 1 200 000,0 millió forint.

(2) Az Etv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2020. évben 50 000,0 millió forint.

(3) Az Etv. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2020. évben 1 000 000,0 millió forint.

50. § (1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött - jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a (2)-(8) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával

a) a kis- és középvállalkozások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program megvalósítására - a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény alapján - létrejövő szervezetek legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből és termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat,

b) készfizető kezességet vállalhat gyógyszerész vállalkozási célú, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 74. § (1) bekezdésében és 83/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése érdekében történő tulajdoni hányad megszerzését szolgáló - a közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elősegítéséről szóló kormányrendelet szerinti Patika Hitelprogram keretében - 2013. július 1-je és 2020. december 31-e között létrejött hitel- vagy kölcsönszerződéséhez, valamint

c) jogszabályban meghatározott feltételek szerint készfizető kezességet vállalhat pénzügyi intézménynek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelőnek, biztosítónak nem minősülő gazdasági társaságok által kibocsátott kötvényekből eredő, továbbá az ilyen társaságokkal szembeni kitettségek értékpapírosításával létrejött értékpapírokból eredő kötelezettségekhez.

(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek a tőkepiacról szóló törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

a) pénzügyi intézmény,

b) kockázati tőkealap,

c) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,

d) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenység esetén,

e) a (3) bekezdés c) pontja esetében a kötvény- és értékpapír-tulajdonos.

(6) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a (3) bekezdés a)-b) pontjai és a (4) bekezdés szerinti állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2020. december 31-én nem haladhatja meg a 870 000,0 millió forintot.

(7) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a (3) bekezdés c) pontja szerinti állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2020. december 31-én nem haladhatja meg a 200 000,0 millió forintot.

(8) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, és az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani, és az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján készült éves Pénzügyi kimutatásaiban bemutatni.

51. § (1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e § alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött - jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a (2)-(6) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből, termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

a) pénzügyi intézmény,

b) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,

c) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítvány mikrohitelezési tevékenység esetén.

(6) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2020. december 31-én nem haladhatja meg a 300 000,0 millió forintot.

52. § (1) Az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek.

(2) A Diákhitel Központ Zrt. az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles.

(3) Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.

(4) A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá.

53. § (1) Ha az államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség- vagy viszontgarancia érvényesítéséből - az 50. § és az 51. § szerinti viszontgarancia kivételével - olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel az 1. mellékletben, azt a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 33. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni.

(2) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az állami kezesség, garancia melletti forrásbevonással kapcsolatos feladatokban történő közreműködésért fizetendő díjat a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. cím, 1. Vegyes kiadások alcím terhére kell teljesíteni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kiadások összegével a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet tervezett kiadása túlléphető.

54. § (1) Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) által a Gazdaságfejlesztési Operatív Program „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program „A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése” prioritási tengelyében vállalt készfizető kezesség, illetve garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-a mögött az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti állami viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a XIX. fejezet, 2. cím 8. Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék alcím előirányzat terhére kell teljesíteni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kezesség, illetve garancia érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 7. alcím, 3. A 2007-2013. évek közötti operatív programok visszaforgó pénzeszközeinek felhasználása és kezelése jogcímcsoport előirányzatát illeti.

(4) Az (1) bekezdés szerinti állami viszontgarancia érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím 8. Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék alcím előirányzatát illeti.

55. § (1) Az MFB Zrt. által a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében vállalt garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-a mögött a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az MFB Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek legfeljebb 80%-áig vállalhat garanciát.

(3) Az MFB Zrt. által a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében a garanciaeszközökre vállalt garancia állománya 2020. december 31-én nem haladhatja meg a 100 000,0 millió forintot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a forrást biztosító azonos előirányzatból a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program terhére kell teljesíteni.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott előirányzat a viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem elegendő, a további kifizetések forrásának biztosítása során is fenn kell tartani az Európai Unió költségvetéséből származó támogatás és az ahhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás eredeti előirányzatnak megfelelő arányát.

(6) Az (1)-(3) bekezdés szerinti garancia érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program forrását növeli.

VII. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK

18. A nyugdíjemelés, egyes illetmények és meghatározott díjak, támogatások és járadékok alapjának mértéke

56. § A 2020 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 2,8%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

57. § (1) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés d) pontja alapján az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2020. év folyamán legfeljebb 600 000,0 millió forint lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretet a tényleges állomány az év egyetlen napján sem haladhatja meg.

58. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap 2020. évben 38 650 forint.

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 159. §-a szerinti rendvédelmi illetményalap 2020. évben 38 650 forint.

(3) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2. § 12a. pontja szerinti honvédelmi illetményalap 2020. január 1-jétől 44 600 forint.

(4) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten - az Szja tv. 71. § (1) bekezdésében meghatározott juttatások - az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterheket is magában foglaló együttes összege, törvény eltérő rendelkezése hiányában, 2020. évben nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot.

(5) A fizetési számlához kapcsolódóan törvény alapján az egy foglalkoztatottnak havonta adható bankszámla-hozzájárulás mértéke a 2020. évben legfeljebb 1000 forint.

(6) A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben a 2020. évben - az önkormányzat saját forrásai terhére - a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalánál, közterület-felügyeleténél, illetve a közös önkormányzati hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően - az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. A magasabb illetményalap szerint megállapított havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. Személyi illetmény esetén e bekezdés szabályai akként alkalmazandók, hogy pótlék ez esetben sem fizethető.

59. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)

a) 66. § (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, és a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat a 2020. évre a 6. melléklet tartalmazza,

b) 69. §-a szerinti illetménypótlék számítási alapja a 2020. évben 20 000 forint.

(2) A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén nyújtott keresetkiegészítés a 2020. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az állami felsőoktatási intézményekre, a központi költségvetési szervként vagy köztestületi költségvetési szervként működő kutatóközpontra, kutatóintézetre, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által irányított kutatást kiegészítő köztestületi költségvetési szervre és az olyan központi költségvetési szervre, amelynek felügyeletét a Magyar Tudományos Akadémia elnöke látja el.

60. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 65. § (1) bekezdése szerinti illetményalap számításának vetítési alapja 101 500 forint.

(2) Az Nkt. 46. § (5) bekezdése szerinti térítésmentes tankönyvellátás biztosítása érdekében a 2020/2021. tanévre leadott iskolai tankönyvrendeléseknél figyelembe vehető tanulónkénti tankönyvtámogatás összege

a) a nappali rendszerű iskola, a nappali rendszerű nemzetiségi és gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai feladatot ellátó iskola

aa) első-negyedik évfolyamán 9 000 forint/fő/év,

ab) ötödik (beleértve a nyelvi előkészítő és nemzetiségi nyelvi előkészítő), hatodik és nyolcadik évfolyamán, továbbá tizedik-tizenhatodik évfolyamán 12 000 forint/fő/év,

ac) hetedik (beleértve a nyelvi előkészítő és nemzetiségi nyelvi előkészítő, továbbá a Köznevelési és Szakképzési Hídprogramok) évfolyamán 15 000 forint/fő/év,

ad) kilencedik (beleértve a nyelvi előkészítő és nemzetiségi nyelvi előkészítő, az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program, az enyhe értelmi fogyatékos tanulók előkészítő) évfolyamán 20 000 forint/fő/év,

b) nemzetiségi nevelést-oktatást ellátó iskolával tanulói jogviszonyban álló nappali rendszerű iskolai oktatásban részesülő tanulók esetén 5 000 forint/fő/év,

c) a fejlesztő nevelés-oktatásban részesülő tanulók esetén 12 000 forint/fő/év.

61. § (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 forint/fő/év.

(2) A Kjt. 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2020. január 1-jétől 554 400 forint.

(3) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint.

(4) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, a szakorvos jelöltek képzésével összefüggően felmerülő dologi költségek megtérítésére szolgáló támogatás összege 100 000 forint/év.

(5) A központi költségvetési szervként működő - köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó - felsőoktatási intézményt az általa ellátott köznevelési feladatok tekintetében a 40. § (1) bekezdés d) pontjában megállapított támogatások azonos jogcímen és feltételekkel illetik meg.

62. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 169. § (2) bekezdése szerinti bírói illetményalap a 2020. évben 453 330 forint.

(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 59. § (3) bekezdése szerinti ügyészi illetményalap a 2020. évben 453 330 forint.

(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. § (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj a 2020. évben 6000 forint.

(4) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 36. § (8) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj a 2020. évben 6000 forint.

63. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 23. § (7) bekezdése szerinti deviza-illetményalap összege 2020. évben 425 000 forint, a 25. § (4) bekezdése szerinti lakhatási és vegyes költségtérítés-alap 300 000 forint, a gyermeknevelési költségtérítés-alap 250 000 forint, a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére kihelyezettek esetén 150 000 forint.

64. § (1) A Gyvt.

a) 20/A. § (1) bekezdése szerinti alapösszegű támogatás esetenkénti összege a 2020. évben gyermekenként 6000 forint,

b) 20/A. § (2) bekezdése szerinti emelt összegű támogatás esetenkénti összege a 2020. évben gyermekenként 6500 forint,

c) 20/B. § (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege a 2020. évben gyermekenként 8400 forint,

d) 66/L. §-a szerinti helyettes szülői díj legalacsonyabb összege - gyermekenként, fiatal felnőttenként - a 2020. évben 15 000 forint/hó.

(2) A Szoctv.

a) 38. §-a szerinti gyermekek otthongondozási díjának a Szoctv. 39/A. §-a szerinti havi összege a 2020. évben 123 910 forint,

b) 39/C. § (2) bekezdésében, 41. § (5) bekezdésében és 43/A. § (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege a 2020. évben esetenként 23 000 forint,

c) 44. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszege a 2020. évben 39 365 forint.

(3) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha a gyermek a 2020. évben született.

(4) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott alapnormatíva összege a 2020. évben 480 000 forint/fő/év.

65. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. § (1) bekezdése és a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzésének ötödik üteméről szóló 259/2009. (XI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TéR.) alapján az életjáradék összege 2020. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Éltv. és a TéR. alapján a 2020. március 1-je után az életjáradék összegét az Éltv. és a TéR. mellékletében meghatározott összeg (1) bekezdés szerinti növekménye figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. § (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2020. március 1-jétől - 2020. január 1-jei visszamenőleges hatállyal - az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

66. § A Szoctv.

a) 50/A. § (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege a 2020. évben 12 000 forint,

b) 50/A. § (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege a 2020. évben 6000 forint.

67. § Az Éhvt. 13. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke a projekt jogszabály alapján jóváhagyott Tervdokumentumában létrehozni tervezett minden egyes kibocsátás-csökkentési egység után 38 forint.

19. A kis összegű követelés értékhatára, a filmalkotásokhoz kapcsolódó gyártási értékhatár és a közbeszerzési értékhatárok

68. § Az Áht. 97. § (3) bekezdésének alkalmazása során a kis összegű követelés értékhatára 100 000 forint.

69. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (5) bekezdésében meghatározott gyártási költségvetési értékhatár a 2020. évben magyar filmalkotás esetén 348,0 millió forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 612,8 millió forint.

70. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár - kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt - 2020. január 1-jétől 2020. december 31-éig

a) árubeszerzés esetében 15,0 millió forint,

b) építési beruházás esetében 50,0 millió forint,

c) építési koncesszió esetében 100,0 millió forint,

d) szolgáltatás megrendelése esetében 15,0 millió forint,

e) szolgáltatási koncesszió esetében 30,0 millió forint.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár 2020. január 1-jétől 2020. december 31-éig

a) árubeszerzés esetében 50,0 millió forint,

b) építési beruházás esetében 100,0 millió forint,

c) szolgáltatás megrendelése esetében 50,0 millió forint,

d) építési koncesszió esetében 200,0 millió forint,

e) szolgáltatási koncesszió esetében 100,0 millió forint.

71. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény szerinti uniós értékhatár 2020. január 1-től 2020. december 31-ig

a) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 443 000 euró,

b) építési beruházás esetén 5 548 000 euró.

20. Egyes koncessziós díjak

72. § Az Szjtv. 27. § (5) bekezdése szerinti koncessziós díj jogszabályi minimuma az Szjtv. 37. § 11. pontja szerinti egységenként a 2020. tárgyévre a következő:

a) Budapesten és Pest megyében I. kategóriájú játékkaszinó esetén 735,0 millió forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében 428,8 millió forint,

b) az a) pontban foglalt kivétellel I. kategóriájú játékkaszinó esetén 612,6 millió forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében 61,4 millió forint.

21. A nemzetközi pénzügyi intézményekben való részvétellel kapcsolatos felhatalmazások

73. § (1) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Beruházási Bank általános tőkeemelésében, melynek mértéke 2020-2023 között összesen 22 012 000 euró.

(2) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank általános és szelektív tőkeemelésében, melynek mértéke 2020-2023 között 29 516 971,8 amerikai dollár.

(3) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Nemzetközi Pénzügyi Társasággal kötött, 2019-ben lejáró együttműködési megállapodás esetében az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kötelezettséget vállalhat, hogy 2020-2022 között legfeljebb 20 millió amerikai dollár összegű hozzájárulást nyújtson az együttműködés folytatásához.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. Felhatalmazó rendelkezések

74. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a 4. § (1) bekezdésében meghatározott többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének, valamint a 4. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozat szabályait,

b) a 40. § (4) bekezdése és 7. melléklet I. pont 4. alpont d) pont szerinti támogatás folyósításának, lemondásának, pótigénylésének, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait,

c) a 41. § (7) bekezdésben meghatározott támogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének részletes szabályait,

d) a 4. § (5) bekezdésében meghatározott központi tartalék felhasználási szabályait.

(2) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 21. cím, 3. Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlás kiadása alcím felhasználásával kapcsolatos szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletében

a) az 5. § (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott forgalmi értéktől kisebb értékhatárt,

b) az 58. § (6) bekezdésben foglaltak szerint az 58. § (1) bekezdéstől eltérően magasabb összegű illetményalapot határozzon meg.

(4) Felhatalmazást kapnak a nemzetiségpolitikáért megosztott hatáskörben felelős miniszterek, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével rendeletben állapítsák meg a 9. melléklet szerint nyújtott nemzetiségi célú támogatások e törvényben és más jogszabályban nem szabályozott igénybevételének, felhasználásának és elszámolásának részletszabályait.

23. Hatályba léptető rendelkezések

75. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2019. november 1-jén lép hatályba, és 2023. december 31-én hatályát veszti.

(2) Az 1-33. §, a 35-74. §, az 1. melléklet és a 4-9. melléklet 2020. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2019. évi LXXI. törvényhez

I. ORSZÁGGYŰLÉS

millió forintban
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
Kie-
melt
előir.
Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop.
I. FEJEZET 2020. évi előirányzat
szám szám szám név név Kiemelt előirányzat neve Működési kiadás Működési bevétel Felhalmo-
zási kiadás
Felhalmo-
zási bevétel
1 Országgyűlés Hivatala
1 Országgyűlés hivatali szervei 1 100,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 22 435,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 3 482,4
3 Dologi kiadások 6 715,5
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 80,6
5 Egyéb működési célú kiadások 40,0
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 3 518,7
7 Felújítások 1 205,7
2 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 5,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 565,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 109,3
3 Dologi kiadások 254,5
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 439,0
7 Felújítások 14,3
3 Országgyűlési Őrség
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 3 557,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 608,9
4 Fejezeti kezelésű előirányzatok
3 Az Országgyűlés elnökének közcélú felajánlásai, adományai 73,0
4 A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma
2 Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletéért Alapítvány támogatása 80,0
8 Volt köztársasági elnökök közcélú felajánlásai, adományai
1 Schmitt Pál közcélú felajánlásai, adományai 73,0
2 Sólyom László közcélú felajánlásai, adományai 73,0
14 Steindl Imre program támogatása 624,0 2 490,9
5 Közbeszerzési Hatóság
1 Közbeszerzési Hatóság 2 769,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 370,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 267,3
3 Dologi kiadások 912,8
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 272,8
5. cím összesen: 2 550,8 2 769,0 272,8
8 Pártok támogatása
1 Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása
1 FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség 967,8
2 Magyar Szocialista Párt 305,5
3 Jobbik Magyarországért Mozgalom - Párt 510,3
4 Lehet Más a Politika 217,9
5 Kereszténydemokrata Néppárt 180,4
7 Demokratikus Koalíció 207,1
8 Párbeszéd Magyarországért Párt 91,0
2 Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása
1 Momentum Mozgalom 44,3
2 Magyar Kétfarkú Kutyapárt 24,6
9 Pártalapítványok támogatása
1 Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány 1 468,9
2 Táncsics Mihály Alapítvány 359,3
3 Gyarapodó Magyarországért Alapítvány 702,4
4 Ökopolisz Alapítvány 212,6
5 Barankovics István Alapítvány 149,7
9 Megújuló Magyarországért Alapítvány 27,5
11 Új Köztársaságért Alapítvány 194,5
13 Savköpő Menyét Alapítvány 41,3
14 Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány 74,2
11 Közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása
1 Közszolgálati hozzájárulás 75 016,4
2 Televíziós Film Mecenatúra támogatása 3 500,0
21 Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
1 Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 726,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 126,3
3 Dologi kiadások 456,4
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 155,4
21. cím összesen: 1 309,0 155,4
22 Egyenlő Bánásmód Hatóság
1 Egyenlő Bánásmód Hatóság 1,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 196,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 34,2
3 Dologi kiadások 170,7
5 Egyéb működési célú kiadások 0,3
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 3,4
22. cím összesen: 401,4 1,0 3,4
23 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
1 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 11 025,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 5 476,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 1 004,0
3 Dologi kiadások 1 423,4
5 Egyéb működési célú kiadások 2 317,2
2 Felhalmozási költségvetés
  Vissza az oldal tetejére