Időállapot: közlönyállapot (2019.VII.23.)

jb) nevelési tanácsadás esetén 87,0 fő gyermek-, tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 87,0 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,

jc) gyógytestnevelés esetén 50,0 fő gyermek-, tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 50,0 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,

jd) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás együtt:

A B
1. Gyermek-, illetve tanulólétszám
(fő)
Pedagóguslétszám
(fő)
2. 1,0-1,9 1
3. 2,0-10,9 2
4. 11,0-20,9 4
5. 21,0-50,9 5
6. 51-200,9 további 10 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus
7. 200,9 felett 21

je) továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, konduktív pedagógiai ellátás, iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása együtt:

A B
1. Gyermek-, illetve tanulólétszám
(fő)
Pedagóguslétszám
(fő)
2. 1,0-100,9 2
3. 101,0-500,9 5
4. 501,0-1000,9 7
5. 1001,0-2000,9 9
6. 2000,9 felett 12

k) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény

ka) óvodája esetében 4 fő gyermekenként 1 fő pedagógus,

kb) általános iskolája esetében 3,7 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

kc) középiskolája esetében 6,2 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

kd) szakiskolája esetében 6 fő tanulónként 1 fő pedagógus, készségfejlesztő szakiskolája esetében 4 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

ke) kollégiuma esetében 7,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

l) fejlesztő nevelést-oktatást végző gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai intézményben 3 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

m) a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban 21 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

n) utazó gyógypedagógusi hálózat igénybevétele esetén a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának megtartására 39 ellátott gyermek- és tanulólétszám esetén 1 fő pedagógus

után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

Ha az a)-e) és i) pont szerinti köznevelési intézmény ellát nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot, akkor a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevő tanulók tekintetében 8 fő tanulóként 1 fő pedagógust kell figyelembe venni.

A pedagóguslétszám meghatározása fenntartónként, a nevelési évi, tanévi október 1-jei gyermek-, illetve tanulólétszám (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) alapján egy tizedesre történik.

II. A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT, A BEVETT EGYHÁZAK ÉS ANNAK BELSŐ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLYE ÁLTAL FENNTARTOTT KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK TÁMOGATÁSA

1. A 40. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatás fajlagos összege: 200 000 forint/gyermek, tanuló/év.

2. A gyermek-, illetve tanulólétszám meghatározásánál

a) óvoda esetén, ha az óvoda napi nyitvatartási ideje eléri, illetve meghaladja a nyolc órát, a gyermeket egy főként, ha nem éri el a nyolc órát, de eléri a hat órát, a gyermekek létszámát kettővel elosztva,

b) kollégium és iskola esetén - az alapfokú művészetoktatás és a szakképző iskola kivételével - az I. pont 5. alpont a) pontban leírtak szerint,

c) pedagógiai szakszolgálati ellátás esetén a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozásban részt vevőket az I. pont 5. alpont b) pontban leírtak szerint,

d) az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót - a szakképző iskola kivételével - a nappali oktatásban egy főként,

kell figyelembe venni.

3. Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulót az átlagbéralapú támogatásnál számított tanulólétszámot öttel elosztva kell figyelembe venni.

4. A nemzetiségi önkormányzat az 1. pont szerinti működési támogatás szempontjából az általa fenntartott óvoda, kollégium és iskola - az alapfokú művészetoktatás kivételével - esetén kizárólag a nemzetiségi nevelésben, oktatásban vagy kiegészítő nemzetiségi oktatásban részt vevő gyermekeket, tanulókat veheti figyelembe. A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott óvodában nem nemzetiségi nevelésben részt vevő gyermekek után a fenntartót a 2. melléklet II. pont 2. alpontja szerinti támogatás illeti meg. A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott iskolában alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulók után e támogatásra a fenntartó akkor jogosult, ha az általa fenntartott alapfokú művészeti iskolában a nemzetiségi nevelés-oktatás megfelel az alapfokú művészetoktatásról szóló jogszabály nemzetiségi nevelést-oktatást szabályozó előírásainak.

5. A szakképző iskola tanulóját - figyelemmel a 2. alpont d) pontban leírtakra -az átlagbéralapú támogatáshoz számított létszámmal kell figyelembe venni.

6. Ha az iskola büntetés-végrehajtási intézményben vagy javítóintézetben működik, a tanulók után e támogatásra a fenntartó nem jogosult.

7. A működési támogatás megállapításakor a nevelési-oktatási intézmény esetében a nevelési évi, tanévi október 1-jei gyermek-, illetve tanulólétszámot (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) egy tizedesre kerekítve kell kiszámítani.

III. A BEVETT EGYHÁZ ÉS ANNAK BELSŐ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLYE ÁLTAL AZ ÁLLAMI ISKOLÁBAN SZERVEZETT HIT- ÉS ERKÖLCSTANOKTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁMOGATÁS

1. A 40. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott tankönyvtámogatást a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye a hit- és erkölcstanoktatásban részt vevő tanulók után veheti igénybe, ha ahhoz olyan tankönyvet alkalmaz, amely a hivatalos tankönyvjegyzéken szerepel.

2. A tankönyvtámogatás fajlagos összege

a) az 1-4. évfolyamon 980 forint/tanuló,

b) az 5-8. évfolyamon 1 270 forint/tanuló,

c) a hat évfolyammal működő gimnáziumokban a 7-8. évfolyamon 1 580 forint/tanuló.

A támogatást az oktatásért felelős miniszter utalványozása alapján 2020. augusztus 25-éig folyósítja a kincstár.

3. A 40. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában meghatározott támogatás szempontjából elismert számított pedagóguslétszámot egy tizedesre kerekítve kell megállapítani a hit- és erkölcstanoktatásban részt vevő tanulók 8 fős csoportja után heti 24 teljesített tanórával számolva. A tanulók számának meghatározása a tanévi október 1-jei tanulólétszámok (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) alapján történik.

4. A támogatás összege 343 000 forint/hónap, amely a főiskolai végzettségű Pedagógus I. kategóriába sorolt pedagógus bruttó átlagbérének és járulékának megfelelő összeg.

5. A támogatások kizárólag e pontban meghatározott feladatokra használhatók fel.

IV. AZ INTÉZMÉNYI GYERMEKÉTKEZTETÉSI TÁMOGATÁS ÉS A KIEGÉSZÍTŐ GYERMEKÉTKEZTETÉSI TÁMOGATÁS AZ ÓVODAI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ GYERMEKEK INGYENES ÉTKEZTETÉSÉHEZ

1. A nevelési-oktatási intézmény fenntartóját kötött felhasználású támogatás illeti meg a 2. melléklet III. 5. pont a) alpont alapján.

2. A fenntartót további kiegészítő támogatás illeti meg az óvodai ellátásban részesülő, a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdés szerint a gyermekétkeztetést ingyenesen igénybe vevő gyermekek után.

A kiegészítő támogatás fajlagos összege 28 400 forint/fő/év.

V. KIEGÉSZÍTŐ SZABÁLYOK

1. Az átlagbéralapú támogatás a személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai és egyéb működési célú kiadások, valamint felújítási kiadások finanszírozására használható fel a felújítási hitel felvétele és törlesztése kivételével. Az átlagbéralapú támogatás azon megbízási jogviszonyban foglalkoztatott pedagógus végzettségű személyek, valamint nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak megbízási díjára használható fel - az Nkt. 22. § (2) bekezdésében, szakképző iskolák esetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: szakképzésről szóló törvény) 30. § (4) bekezdésében meghatározott alkalmazotti arány mértékéig -, akik megfelelnek a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 37/B. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában leírt feltételeknek.

2. A fenntartó - a III. pont 4. alpont szerinti támogatás kivételével - az átlagbéralapú támogatásokat - azok folyósítását követő 15 napon belül - az általa fenntartott nevelési-oktatási, pedagógiai szakszolgálati intézménynek átadja úgy, hogy az általa fenntartott valamennyi nevelési-oktatási-, pedagógiai szakszolgálati intézmény folyamatos működését biztosítsa. Az átadási kötelezettséget csökkenti a nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézménynek már megelőlegezett, átadott összeg.

3. A támogatásokat, a működési támogatás kivételével, 2021. január 31-éig kell felhasználni. A fel nem használt - pénzügyileg nem teljesült - vagy nem jogszerű kifizetésre fordított összeget, vissza kell fizetni. A nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye a II. pont szerinti működési támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a köznevelési feladatot ellátó intézményei, illetve azok köznevelési feladatainak támogatására fordítani.

4. Az átlagbéralapú támogatás és a működési támogatás az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók után tanévenként a tanuló szakképző iskolai képzőhelyen - közismereti, szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzésben - töltött kötelező óraszáma alapján számított létszám alapján igényelhető. A szakmai gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján részt vevő tanulók a közismereti és a szakmai elméleti oktatás kötelező óraszámának arányában vehetők figyelembe. A számított létszám meghatározásához alkalmazott arányok megállapítása során a tanévre figyelembe vett tanulói összes kötelező óraszámba be kell számítani az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamát is. Ha az előbbiek szerint számítható létszám nem egész szám, a fenntartónként összesített mutatószám meghatározásánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.

5. Ha a szakmai gyakorlati képzést együttműködési megállapodás alapján részben vagy egészben folytató szervezet nem szakképzési hozzájárulásra kötelezett, a szakképző iskola fenntartója a gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján járó időarányos részére az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés finanszírozási feltételei szerint jogosult támogatásra.

6. A támogatások igénybevétele és elszámolása az október 1-jei köznevelési statisztikai adatokra és az azt megalapozó tanügyi okmányokra, vagy a támogatást megalapozó egyéb okmányokra, analitikus nyilvántartásokra épül. Az igénylésnél és annak elbírálása során figyelembe kell venni az Nkt., a szakképzésről szóló törvény, valamint ezek végrehajtási rendeleteiben foglalt előírásokat. Nem korlátozzák az igénybevételt az Nkt.-nak a maximális csoport- vagy osztálylétszám betartására vonatkozó követelményei.

7. A támogatás igénylésénél a gyermek, tanuló akkor vehető figyelembe sajátos nevelési igényű gyermekként, tanulóként, ha a köznevelési intézmény jogerős működési engedélye meghatározza az Nkt. 4. § 25. pontja szerinti fogyatékosság típusát is, és a szakvélemény szerint kerül sor a gyermek, tanuló nevelésére, oktatására. Továbbá október 1-jén jogviszonyban álló gyermek, tanuló közül figyelembe vehető az a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló is, akiről a tárgyévet megelőző évben október 1-je és december 31-e között került kiállításra a szakvélemény, és az e pontban foglalt további feltételek megvalósulnak.

8. Nem igényelhető támogatás olyan gyermek, tanuló után, aki

a) tandíjfizetésre kötelezett,

b) szülői vagy saját kérésre magántanuló,

c) a felnőttoktatásban más sajátos munkarend szerint tanul,

d) a szakképzésről szóló törvény 29. §-a alapján az iskolai rendszerű szakképzésben való ingyenes részvételre nem jogosult,

e) vendégtanulói jogviszonyban áll, kivéve, ha e törvény másképp nem rendelkezik,

f) az óvodai, a tanulói jogviszonyát szünetelteti,

g) externátusi ellátásban részesül az externátusi ellátásra tekintettel,

h) külföldi állampolgár és nem tartozik az Nkt. 92. § (1)-(6) bekezdés hatálya alá.

9. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvodája esetén nem igényelhető támogatás olyan gyermek után, akinek a jegyző vagy a fenntartó felmentést adott a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól.

10. A gyermek, tanuló akkor vehető figyelembe a nemzetiségi nevelésben, oktatásban, ha

a) a nemzetiségi nevelési-oktatási intézmény működési engedélye tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, és annak formáját,

b) az óvoda, iskola a nemzetiségi óvodai nevelést, nemzetiségi iskolai nevelést-oktatást a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet (a továbbiakban: nemzetiségi irányelv), továbbá a nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi népismeret kerettantervei figyelembevételével elkészített pedagógiai program alapján szervezi meg,

ba) a nemzetiségi óvodai nevelésben és iskolai oktatásban a gyermek szülője, törvényes képviselője (a továbbiakban együtt: szülő) korlátozottan cselekvőképes tanuló esetén a tanulónak és szülőjének a beiratkozáskor írásban benyújtott kérelme, nyilatkozata alapján vesz részt és

bb) a nemzetiségi nyelvek oktatására fordított heti kötelező tanórák megtartása a nemzetiségi irányelvben foglaltaknak megfelelően történik,

c) az óvoda, az iskola olyan településen működik, ahol nem jött létre települési és területi nemzetiségi önkormányzat, nincsen nemzetiségi szószóló és a fenntartó beszerezte az országos nemzetiségi önkormányzat nyilatkozatát, amely szerint a nevelési-oktatási intézmény nemzetiségi feladatot lát el.

11. A kiegészítő nemzetiségi oktatás keretében a vendégtanuló akkor vehető figyelembe egy főként, ha

a) a 10. pontban foglalt feltételek teljesülnek,

b) vendégtanulóként az oktatását külön osztályban vagy az országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézményben szervezik meg és

c) nappali rendszerű iskolai oktatásban rendelkezik tanulói jogviszonnyal.

A felnőttoktatásban a tanulói jogviszony fennállásakor a tanuló abban a tanévben vehető utoljára figyelembe vendégtanulóként, amelyben tankötelezettsége fennáll vagy életkora alapján nappali rendszerű iskolai oktatásban is részt vehetne. A sajátos munkarendben létesített tanulói jogviszony esetében a tanuló nem vehető figyelembe vendégtanulóként.

12. A nevelési-oktatási és pedagógiai szakszolgálati intézménynek a tanügyi nyilvántartásaival - beleértve a nyilatkozatokat, határozatokat is - kell igazolnia, hogy a gyermeket, tanulót felvette és biztosította részére az előírt szolgáltatások igénybevételét.

13. Ha a tanulónak térítési díjat kell fizetnie, az átlagbéralapú támogatás és a működési támogatás megállapításánál és az arról történő elszámolásnál a tanuló akkor vehető figyelembe, ha az iskola, a kollégium előírta és beszedte azt, függetlenül attól, hogy az adott köznevelési intézmény, valamint fenntartója az állami feladatellátásban részt vesz vagy sem. A térítési díj nem lehet kevesebb, mint a jogszabályban meghatározott alsó határ. Ha a tanuló a térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető oktatást jogszabály rendelkezése alapján ingyenesen veheti igénybe, ezt a tényt fel kell tüntetni a törzslapján, megjelölve a döntés alapjául szolgáló jogszabályt, továbbá nyilván kell tartania a nevelési-oktatási intézménynek az ehhez és egyéb kedvezmények igazolásához szükséges dokumentumokat. Ebben az esetben az átlagbéralapú támogatás megállapításakor a tanulót figyelembe lehet venni. Az igénylési létszámba nem számítható be az a gyermek, tanuló, akinek a nevelési-oktatási intézmény a jogszabályban meghatározott térítési díj maximális mértékénél magasabb fizetési kötelezettséget ír elő.

14. Ha az alapfokú művészeti iskola nem vesz részt a kötelező feladatellátásban, a tanuló a támogatás megállapításánál akkor vehető figyelembe, ha a szolgáltatás igénybevételét fizetési kötelezettséghez kötötték, azt beszedték, valamint a fizetés mértéke eléri legalább az állami alapfokú művészeti iskolára vonatkozó jogszabályban meghatározott térítési díj összegének alsó határát. Ezen szabályt a 2017/2018. tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni.

15. Az alapfokú művészetoktatási feladatot ellátó egységes iskola - beleértve a magyar Waldorf-iskolák kerettanterve alapján oktató nevelési-oktatási intézményeket - 1-12. évfolyamos tanulóinak létszámát az alapfokú művészetoktatási támogatás igénybevételéhez a finanszírozott pedagóguslétszám számításakor hárommal elosztva lehet figyelembe venni. A Waldorf-iskolák 13. évfolyamos tanulói után nem igényelhető átlagbéralapú és működési támogatás.

16. Óvoda esetén alkalmazni kell az I. pont 4. alpont c) pontjában, I. pont 5. alpont d) pontjában, valamint a Kiegészítő szabályok 1-2., 3., 6-8., 10., 12., 18-20., 22-23. alpontban és a 24. alpont a) pontjában foglaltakat.

17. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvodája esetén a gyermekek létszámának meghatározásakor az Nkt. 47. § (7) bekezdésében foglaltak kivételével alkalmazni kell a 2. melléklet II. pont 1. alpont a) pontjában leírtakat.

18. Az I. pont 4. alpont d) pont, valamint a 2. melléklet II. pont 4. alpont szerinti támogatás megállapításához az alkalmazottak és az óraadók személyes adatait tartalmazó köznevelés információs rendszer személyi nyilvántartása alapján számított éves átlaglétszámot kell érteni.

A Magyar Államkincstár fenntartó székhelye szerinti illetékes igazgatósága, ha e törvény másképp nem rendelkezik a támogatásban részesülő fenntartók számára havi ütemezésben - jogszabályban meghatározott fenntartói változásjelentéssel érintett utalásig e törvény alapján - folyósítja a támogatást.

19. Az I. pont 4. alpont d) és e) pont és a 2. melléklet II. pont 4-5. alpont szerinti támogatás megállapításánál a magasabb fizetési fokozatba besorolt pedagógus és pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazotti létszámot a közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatottak teljes munkaidőre átszámított létszáma szerint kell figyelembe venni.

20. A pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak számított létszámán azok teljes munkaidőre átszámított létszámát kell érteni, továbbá, ha munkakörük több köznevelési alapfeladat ellátásához is kapcsolódik, az I. pont 4. alpont a) pontjai közül azon jogcímen kell őket figyelembe venni, ahol a legmagasabb az intézményben nevelt, oktatott gyermekek, tanulók létszáma.

21. Az I. pont 4. alpont a) és b) pontjában rögzített támogatás szempontjából nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottaknak a Kjtvhr. 4. melléklete szerint elismerhető létszáma vehető figyelembe, de legfeljebb a 2020. évben a ténylegesen foglalkoztatott segítők - teljes munkaidőre átszámított - átlagos létszáma, egy tizedesre kerekítve.

Az év végi elszámolás a 2020. évben havonta, ténylegesen foglalkoztatott nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők teljes munkaidőre átszámított és egy tizedesre kerekített átlagos létszáma alapján történik.

22. A IV. pont 2. alpontjában meghatározott kiegészítő támogatás igénylésekor és elszámolásakor a 2. melléklet Kiegészítő szabályok 5. pont m) pont mb) alpontjában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a 2020. január 1-je és december 31-e között az ingyenesen étkezők naponként összesített létszámát el kell osztani 220 nappal.

23. A IV. pont szerinti támogatásokat elsősorban a gyermekek, tanulók étkeztetési kiadásaira kell fordítani, a fennmaradó összeg a gyermekétkeztetés megszervezésével összefüggő és igazolható működési és felhalmozási kiadásokra számolható el. A kincstár az ellenőrzésekor az étkeztetésben részt vevők számára a Gyvt. szerint meghatározott térítési díjból származó elvárt bevételek éves összegével csökkentett kiadások vizsgálatával állapítja meg a támogatás felhasználásának jogszerűségét.

24. Elszámolási szabályok:

a) A támogatások a tényleges gyermek-, tanulólétszám szerinti elszámolására a költségvetési évet követő év március 31-éig kormányrendeletben meghatározott módon kerül sor.

b) A 40. § (1) bekezdés a)-b) és d) pontja szerinti támogatás összesített egyenlegének rendezésére a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor akként, hogy az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben és pedagógiai szakszolgálati intézményekben kimutatott - a gyermek- és tanulóétkeztetést is figyelembe vevő - éves összesített működési és felújítási kiadást, valamint a fenntartók működtetéssel és intézményfenntartással kapcsolatos kiadásait csökkenteni kell

ba) az Áht. 6. § (3) bekezdés b)-d) pontja szerinti állami és települési önkormányzati, a kötelező köznevelési közszolgálati feladattal összefüggésben realizált bevételekkel és

bb) az olyan költségvetési támogatás összegével, amelyhez a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézménnyel, pedagógiai szakszolgálati intézménnyel azonos feltételek mellett hozzájuthat, valamint

a ba)-bb) alpontban meghatározott számítás eredményének - az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézménybe vagy pedagógiai szakszolgálati intézménybe járó - egy gyermekre, tanulóra jutó összegéből az a) pont szerinti elszámolást is figyelembe véve le kell vonni a kifizetett támogatások egy gyermekre, tanulóra jutó együttes összegét.

8. melléklet a 2019. évi LXXI. törvényhez

Egyes a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény fenntartóját megillető támogatások

I. A központi költségvetés a nem állami szociális fenntartónak a következő támogatásokat biztosítja: Szakmai dolgozók átlagbére alapján számított béralapú támogatása

SZAKMAI DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRÉNEK ELISMERT ÖSSZEGE: 3 858 040 Ft/év/foglalkoztatott

A központi költségvetés a Kjt., valamint a Kjtvhr., továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú feladathoz kötött támogatást biztosít a bentlakást nyújtó szociális - kivéve hajléktalanok átmeneti intézményei - és gyermekvédelmi szakellátási intézmény nem állami fenntartói részére. Az átlagbéralapú támogatás a fenntartók által fenntartott intézményben foglalkoztatott munkatársak béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához jár, és az intézmény működésével összefüggésben használható fel.

A támogatás éves összegének meghatározása

a) Az intézményekben ellátottak számának meghatározása

A nem állami szociális fenntartó jogszabályban meghatározottak szerinti igénylés keretében adatot szolgáltat az általa fenntartott intézmények ellátotti létszámáról, amely nem lehet több éves szinten a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszám - amennyiben a befogadott férőhelyszám alacsonyabb, akkor a befogadott létszám - 100%-ánál. Az ellátottak számának meghatározása során a tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak számát 366-tal kell osztani, az elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok számát 366-tal kell osztani.

b) A számított szakmai munkatárs létszám meghatározása

Gsz = L1/4

ahol:

Gsz = 2020. évre számított szakmai munkatársak létszáma két tizedesre kerekítve,

L1 = adott évre az a) alpont szerinti összes ellátotti létszám négy tizedesre kerekítve.

c) A szolgáltatásokhoz kapcsolódó támogatás éves összegének (T) meghatározása

T = Gsz*Ksz1* 3 858 040

ahol:

Ksz1 = az alábbi táblázat szerinti szolgáltatás biztosításához kapcsolódó korrekciós szorzószám, szolgáltatásonként.

d) A nevelőszülői ellátás támogatása

T = (Nsz*Nszad) + (Gsz*Ksz1*3 858 040)

ahol:

tervezésnél:

Nsz = nevelőszülők becsült létszáma két tizedesre kerekítve, amely nem lehet több a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszámnál

NSzad = a Gyvt. 66/H. § (3) bekezdése szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatban megállapított kötelező minimális alapdíj harmincad részének szociális hozzájárulási adóval számított összege* 366 nap elszámolásnál:

T = (a Gyvt. 66/H. § (3) bekezdése szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatban megállapított kötelező minimális alapdíj harmincad részének szociális hozzájárulási adóval számított összege * a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött napok száma) + Gsz*Ksz1*3 858 040)

Az összes nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött napok száma nem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszám és a működési napok számának szorzatát.

A B C D E
1 Főtípus Típus Altípus Szorzó szám (Ksz1) Kiegészítő rendelkezések
2 Szociális [Szoctv. 57. § (2) bekezdés, a ápolást, gondozást igénylő ellátás idősek otthona (átlagos ellátás) 1,00 A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek idősek otthonát a Szoctv.-ben szabályozott módon tartanak fenn.
3 hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével] idősek otthona (demens ellátás) 1,19 A támogatást igénybe vehetik azok a fenntartók, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek ellátását biztosítják. Az e pont szerinti támogatás vehető igénybe az idősek Szoctv. 57. § (2) bekezdése szerinti tartós bentlakásos intézményében és az emelt színvonalú férőhelyen ellátott, pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos, vagy középsúlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek után is.
4 idősek otthona (emelt szintű ellátás) 0,19 A támogatás az idősek otthonaiban a 2007. december 31-én hatályos Szoctv. 117/B. §-a alapján emelt színvonalú körülményeket és szolgáltatásokat biztosító, 2007. december 31-én a működési engedélyben meghatározott férőhelyen gondozott - a 3. altípus szerint súlyos demens betegnek nem minősülő - ellátottak után illeti meg a fenntartót.
5 pszichiátriai betegek otthona 1,11 A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a pszichiátriai betegek otthonát, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn.
6 szenvedélybetegek otthona 1,05 A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a szenvedélybetegek otthonát, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn.
7 fogyatékos személyek otthona 1,30 A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek fogyatékos személyek (látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos személyek) ápoló-gondozó otthonát intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn.
8 hajléktalanok otthona 1,05 A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon hajléktalanok otthonát tartanak fenn.
9 rehabilitá-
ciós intézmény
pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye 1,14 A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek pszichiátriai betegek rehabilitációs intézményét, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn.
10 szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye 1,14 A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek szenvedélybetegek rehabilitációs intézményét, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn.
A 12-16 év közötti ellátottak után a fenntartó a támogatás 365%-ára jogosult azzal, hogy e magasabb összegű támogatás utoljára azon év december 31-éig vehető igénybe, amelyben az ellátott a 16. életévét betölti.
11 fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye 1,22 A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek fogyatékos személyek rehabilitációs intézményét, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn.
12 hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye 0,80 A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon hajléktalan személyek rehabilitációs intézményét tartanak fenn.
13 lakó-
otthonok
fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona 0,84 A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő fogyatékosok rehabilitációs célú lakóotthonát üzemeltetnek.
14 fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona 1,23 A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő ápoló-gondozó célú lakóotthont üzemeltetnek.
15 fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona (autista személy ellátása) 1,50 A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő ápoló-gondozó célú lakóotthont üzemeltetnek és autista diagnózisú személyt látnak el.
16 pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthona 0,76 A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthonát üzemeltetnek.
17 szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona 0,76 A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthonát üzemeltetnek.
18 átmeneti elhelyezést nyújtó intéz-
mények
időskorúak gondozóháza 0,93 A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon időskorúak gondozóházát tartanak fenn.
19 fogyatékos személyek gondozóháza 0,96 A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon fogyatékos személyek gondozóházát tartanak fenn.
20 pszichiátriai betegek átmeneti otthona 0,99 A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon pszichiátriai betegek átmeneti otthonát tartanak fenn.
21 szenvedélybetegek átmeneti otthona 0,99 A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon szenvedélybetegek átmeneti otthonát tartanak fenn.
22 támogatott lakhatás támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére 1,19 A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást fogyatékos személyek részére. A támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet III. 2. d)-i) alpontok szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe.
23 támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére (magas gondozási szükséglet) 1,43 A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást fogyatékos személyek részére, és az általuk gondozott személy a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 14. számú melléklete szerinti Komplex támogatási szükségletmérő eszköz Összegző adatlap II. pont I. Személyi higiéné, II. Személyi függetlenség, III. Mobilitás kategóriák közül egy kategóriában teljes támogatást igényel. A támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után - a fogyatékos személyek nappali ellátása kivételével -a 2. melléklet III. 2. d)-i) alpontok szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe.
24 támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére (fokozott gondozási szükséglet) 1,50 A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást fogyatékos személyek részére, és az általuk gondozott személy a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 14. számú melléklete szerinti Komplex támogatási szükségletmérő eszköz Összegző adatlap II. pont I. Személyi higiéné, II. Személyi függetlenség, III. Mobilitás kategóriák közül legalább kettő kategóriában teljes támogatást igényel. A támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után - a fogyatékos személyek nappali ellátása kivételével -a 2. melléklet III. 2. d)-i) alpontok szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe.
25 támogatott lakhatás pszichiátriai betegek részére 0,77 A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást pszichiátriai betegek részére. A támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet III. 2. d)-i) alpontok szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe.
26 támogatott lakhatás szenvedélybetegek részére 0,74 A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást szenvedélybetegek részére. A támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet III. 2. d)-i) alpontok szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe.
27 Gyermekvédelem [Gyvt. 15. § (3) bekezdés a) és b) pontja] otthont nyújtó ellátás nevelőszülőnél biztosított otthont nyújtó ellátás 0,91 A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe, azok után a - gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett - 3-17 éves gyermekek után, akik nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre és nem minősítették őket különleges vagy speciális ellátási szükségletűnek.
28 nevelőszülőnél biztosított gyermekvédelmi különleges ellátás 1,08 A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe
a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a Gyvt. 53. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti 0-3 éves életkorú különleges szükségletű gyermekek,
b) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján különleges szükségletű gyermekek,
c) a gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti különleges szükségletű gyermekek után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre.
A nevelőszülőnél biztosított különleges ellátás támogatására való jogosultság megalapozásához a kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek esetében a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye nem szükséges. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a nevelőszülői hálózat vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a különleges ellátás integrált biztosítására, a nevelőszülői hálózatban ellátott különleges ellátási szükségletű gyermek után a 25. altípus szerinti támogatás vehető igénybe.
29 nevelőszülőnél biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás 1,12 A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe
a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján speciális szükségletű gyermekek,
b) a gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés b) pontja szerinti speciális szükségletű gyermekek után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a nevelőszülői hálózat vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a speciális ellátás integrált biztosítására, a nevelőszülői hálózatban ellátott speciális ellátási szükségletű gyermek után a 25. altípus szerinti támogatás vehető igénybe.
30 nevelőszülőnél együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás 1,12 A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti
igénybe
a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján kettős szükségletű gyermekek,
b) gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés
c) pontja szerinti kettős szükségletű gyermekek után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre.
Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a nevelőszülői hálózat vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a különleges és speciális ellátás együttes biztosítására, a nevelőszülői hálózatban ellátott kettős szükségletű gyermek után a 25. altípus szerinti támogatás vehető igénybe.
31 gyermekotthonban biztosított otthont nyújtó ellátás 1,44 A támogatást a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó fenntartó veheti igénybe, azokra a - gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal
32 lakásotthonban biztosított otthont nyújtó ellátás 1,44 elhelyezett - 3-17 éves gyermekekre, akik az általa fenntartott gyermekotthonban, lakásotthonban kerültek elhelyezésre és nem minősítették őket különleges, speciális vagy kettős szükségletűnek.
33 különleges gyermekotthonban, gyermekotthonban biztosított gyermekvédelmi különleges ellátás 2,12 A támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá
tartozó intézményében ellátott:
- ideiglenes hatállyal elhelyezett a Gyvt. 53. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti 0-3 éves életkorú különleges szükségletű gyermekek,
34 különleges lakásotthonban, lakásotthonban biztosított gyermekvédelmi különleges ellátás 2,12 - ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján különleges szükségletű gyermekek,
- nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján
35 szociális törvény hatálya alá tartozó intézményben biztosított különleges gyermekvédelmi ellátás 2,12 a Gyvt. 53. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti különleges szükségletű gyermekek után veheti igénybe.
A támogatás igénybevételének megalapozásához a kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek esetében a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye nem szükséges.
Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a gyermekotthon, lakásotthon vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a különleges ellátás biztosítására, a gyermekotthonban, lakásotthonban ellátott különleges ellátási szükségletű gyermek után a 29-30. altípus szerinti támogatás vehető igénybe.
36 speciális gyermekotthonban, speciális lakásotthonban, gyermekotthon speciális csoportjában biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás 2,48 A támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményében ellátott:
- ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján speciális szükségletű gyermekek,
- nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság
37 gyermekotthonban, lakásotthonban biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás 2,16 szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés b) pontja szerinti speciális szükségletű gyermekek után veheti igénybe.
Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a gyermekotthon, lakásotthon vonatkozásában nem
38 szociális törvény hatálya alá tartozó intézményben biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás 2,16 tartalmazza, hogy az alkalmas a speciális ellátás biztosítására, a gyermekotthonban, lakásotthonban ellátott speciális ellátási szükségletű gyermek után a
29-30. altípus szerinti támogatás vehető igénybe.
39 gyermekotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi 2,16 A támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményében ellátott:
a) ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar
különleges és speciális ellátás állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján
40 lakásotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás 2,16 kettős szükségletű gyermekek,
b) gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kettős szükségletű
41 különleges gyermekotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás 2,16 gyermekek után veheti igénybe.
Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a gyermekotthon, lakásotthon vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a különleges és speciális ellátás együttes biztosítására, a gyermekotthonban, lakásotthonban ellátott kettős szükségletű gyermek után
42 különleges lakásotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás 2,16 a 29-30. altípus szerinti támogatás vehető igénybe.
43 speciális gyermekotthonban, speciális lakásotthonban, gyermekotthon speciális csoportjában együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás 2,48
44 gyermekotthonban, lakásotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás 2,16
45 szociális törvény hatálya alá tartózó intézményben együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás 2,16
46 utógondozói ellátás Gyvt. 93. § (1) bekezdés a)-c) pontja alapján nevelőszülőnél biztosított utógondozói ellátás 0,90 Támogatás vehető igénybe a fenntartó által - gyámhivatal határozata alapján - a Gyvt. 93. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesített 18-25 éves korú fiatal felnőtt után, ha a fiatal felnőttet a gyámhivatal nevelőszülőnél helyezte el.
47 Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján utógondozó otthonban, utógondozó lakásotthonban biztosított utógondozói ellátás 1,28 Támogatás vehető igénybe a fenntartó által - gyámhivatal határozata alapján - a Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesített 18-25 éves korú fiatal felnőtt után.
48 Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján gyermekotthonban, 1,28
lakásotthonban biztosított utógondozói ellátás
49 Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján különleges és speciális gyermekotthonban, különleges és speciális lakásotthonban biztosított utógondozói ellátás 1,28
50 Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás 1,31
51 Gyvt. 93. § (1) bekezdés a) pontja alapján biztosított utógondozói ellátás gyermekotthonban/lakás- otthonban, különleges gyermekotthonban/ lakásotthonban, speciális gyermekotthonban/ lakásotthonban, utógondozó otthonban, külső férőhelyen 1,13 Támogatás vehető igénybe a fenntartó által - gyámhivatal határozata alapján - a Gyvt. 93. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesülő 18-22 éves korú, fiatal felnőtt után.
52 Gyermek-védelem [Gyvt. 15. § (2) bekezdés c) pontja] gyermekek átmeneti gondozása Gyvt. 45. § (6) bekezdése alapján az utógondozói ellátásban részesülő szülő kérelemére átmeneti gondozásban részesülő gyermekek 1,44 A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek az átmeneti gondozást a Gyvt. 45. § (6) bekezdése alapján az utógondozói ellátásban részesülő szülő kérelemére gyermeke számára biztosítják.
53 helyettes szülőnél biztosított átmeneti ellátás 0,80 A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon átmeneti gondozás biztosítására helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés, illetve működési engedély alapján jogosultak, illetve a jogszabályban meghatározottak szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján. A támogatás ebben az esetben a helyettes szülői ellátással kapcsolatos költségekre fordítható.
54 gyermekek átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás 0,94 A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn.
55 családok átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás 0,83 A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon családok átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn.
56 családok átmeneti otthonában külső férőhelyén biztosított átmeneti ellátás 0,62 A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon családok átmeneti otthona külső férőhelyén biztosítanak ellátást.

II. A központi költségvetés a nem állami fenntartónak a következő támogatásokat biztosítja: A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak kiegészítő béralapú támogatása

A) GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSI INTÉZMÉNYBEN PEDAGÓGUS-MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK ÁTLAGBÉRÉNEK ELISMERT KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA: 2 234 825 /év/foglalkoztatott

A központi költségvetés elismert átlagbéralapú feladathoz kötött kiegészítő támogatást biztosít a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után a gyermekvédelmi szakellátási intézmény nem állami fenntartói részére. A kiegészítő támogatás a fenntartók által fenntartott intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkatársak béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához jár, és az intézmény működésével összefüggésben használható fel.

a) A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak elismert létszámának meghatározása

Gypl ≤ L2/4*Ksz2

ahol:

Gypl = adott évre a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszáma, amely tervezéskor az intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak éves becsült száma, az elszámolásnál a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak összesített éves száma osztva 366-tal, az I. pontban elismert, Ksz1 szorzószámmal korrigált szakmai munkatárs létszámon belül elismert pedagóguslétszám,

L2 = szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám,

Ksz2 = az alábbi táblázat szerinti szolgáltatás biztosításához kapcsolódó korrekciós szorzószám, intézménytípusonként

Intézménytípus Szorzószám (Ksz2)
nevelőszülői hálózat 0,09
gyermekotthoni, lakásotthoni ellátás 0,58
különleges gyermekotthoni, lakásotthoni ellátás 0,75
speciális gyermekotthoni, lakásotthoni ellátás 1,42
utógondozó otthon 0,68

b) A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak átlagbére kiegészítő támogatásának számítása

T = Gypl * 2 234 825

B) GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSI INTÉZMÉNYBEN PEDAGÓGUS-MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK MINŐSÍTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁS

A központi költségvetés a minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján az Nkt. 64. § (4) bekezdés c)-e) pontjai szerinti fokozatba besorolt, 2020. január 1-jén pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkatársaknak az elnyert minősítéssel járó bérnövekményéhez és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához támogatást nyújt, amelynek elismert összege

a) Pedagógus I. fokozatból Pedagógus II. fokozatba lépés és

aa) középfokú vagy alapfokozatú végzettség esetén 392 000 forint/fő/év,

ab) mesterfokozatú végzettség esetén 430 000 forint/fő/év,

b) Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba lépés és

ba) középfokú vagy alapfokozatú végzettség esetén 1 432 000 forint/fő/év,

bb) mesterfokozatú végzettség esetén 1 576 000 forint/fő/év.

A teljes összeg illeti meg a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2018. december 31-éig szerezték meg.

Az összeg 11 havi időarányos része illeti meg 2020. február hónaptól a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2019. évben szerezték meg.

Kiegészítő szabályok:

1. A pedagógus-munkakörűek nyilvántartott létszáma alatt a gyermekvédelmi szakellátási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak személyes adatait tartalmazó köznevelés információs rendszere (KIR) személyi nyilvántartása alapján számított éves átlaglétszámot kell érteni. A támogatással kapcsolatos igénylésre, pótigénylésre, lemondásra, folyósításra, elszámolásra, ellenőrzésre és visszafizetésre az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet 1-26. §-át kell alkalmazni.

2. A támogatást az e melléklet szerinti II. A) pont szerinti támogatásra is jogosult fenntartó veheti igénybe.

III. Kiegészítő szabályok

1. Az e melléklet szerinti támogatások 2021. január 31-ig használhatók fel.

2. Autizmus: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fogyatékosság, valamint a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. melléklet II. Rész N) pont 1. alpontja szerinti fogyatékosság.

3. A nem állami szociális fenntartó a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatási rend szerint szolgáltat adatot.

4. Gondozási napként egy ellátott egy napi intézményi ellátását kell figyelembe venni, amely az intézménybe történő felvétel napjával kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen - egészségügyi vagy egyéb okból - távollévőket is figyelembe kell venni. Az intézményi jogviszony egyévi folyamatos távollét esetén megszűnik.

5. Az intézményben a Szoctv. 92/K. § (5) bekezdés b) pontja alapján az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 105%-át, éves átlagban pedig a férőhelyszám 100%-át. A Gyvt. 100. § (5) bekezdése alapján az otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás nevelőszülő, illetve gyermekotthon, utógondozó otthon által történő biztosítása esetén az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a fenntartó által működtetett - a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott - nevelőszülői, illetve gyermekotthoni összférőhelyszám 100%-át. Amennyiben a befogadott férőhelyek száma alacsonyabb a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszámnál, e pont rendelkezéseit ahhoz viszonyítottan kell vizsgálni.

6. A támogatás igénybevételének feltétele az ellátottak adatainak - a Szoctv. 20/C. § (1)-(4) bekezdése, illetve a Gyvt. 139. § (2)-(3a) bekezdése szerinti - nyilvántartásba vétele, valamint a jogszabály szerinti időszakos jelentési kötelezettség teljesítése. A támogatás igénybevételére a nem állami szociális fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását az időszakos jelentés szerint ténylegesen megkezdte.

7. A támogatást az a nem állami szociális fenntartó veheti igénybe, amely

a) az adott szolgáltatás tekintetében a szolgáltatói nyilvántartásba be van jegyezve és

b) a Szoctv. 58/A. §-a, illetve a Gyvt. 145. §-a alapján az adott szociális, gyermekjóléti szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, ellátotti létszámra, férőhelyszámra befogadást nyertek, vagy a támogatásra befogadás nélkül is jogosultak.

8. A 16-35 év közötti drog- és szenvedélybeteg személyeket ellátó intézmények (szenvedélybetegek otthona, rehabilitációs intézménye, rehabilitációs lakóotthona) esetében a támogatás az OEP-finanszírozással együtt is igénybe vehető.

9. A gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódó támogatás igénybevételére a következő sajátos szabályok vonatkoznak:

a) ha a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő, és a Gyvt. 45. § (6) bekezdése alapján az utógondozói ellátásban részesülő szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesülő gyermek bölcsődei vagy családi napközi ellátásban vagy gyermek, fiatal felnőtt köznevelési szolgáltatásban részesül, a bölcsődei vagy családi napközi ellátást vagy a köznevelési szolgáltatást biztosító intézmény országos nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy vagy nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója a feladathoz kapcsolódóan a 40. § (1) bekezdés a)-b) és d) pontja szerinti támogatás, egyéb fenntartója a 40. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra jogosult,

b) ha a bentlakásos intézmény köznevelési feladatot is ellát, a fenntartó az intézményen belül oktatott tanulók létszáma alapján az ellátott feladathoz kapcsolódóan az országos nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy vagy nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója a 40. § (1) bekezdés a)-b) és d) pontja szerinti támogatás, egyéb fenntartója a 40. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra jogosult.

10. Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől is ugyanabban - az e melléklet szerint támogatott és a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó (e melléklet alkalmazása során a továbbiakban: adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott) - szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatásban részesül, a támogatás szempontjából az adott napon ellátottként csak annál az engedélyesnél vehető figyelembe, amelyik az ellátottról előbb teljesítette a 6. pont szerinti időszakos jelentést.

11. Ugyanarra a napra ugyanazon ellátott a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátás és gyermekvédelmi szakellátás esetén.

12. A 2. melléklet III. pont 2. alpont c)-m) pontjában, III. pont 3. alpont a) pontjában és III. pont 5. alpont a) pont aa) alpont szerinti támogatást a nem állami szociális fenntartók az általuk fenntartott intézményben foglalkoztatott munkatársak béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához, és az intézmény működésével összefüggő egyéb kiadásaikhoz használhatják fel. Ezen támogatások - a 2. melléklet Kiegészítő szabályok 1. pontjától eltérően - 2021. január 31-éig használhatóak fel.

13. Idősek otthonában demens személyek ellátása esetében a támogatás igénybevételéhez a 2019. január 1-je előtt kiállított demencia kórkép súlyos, vagy középsúlyos fokozatát igazoló szakvélemények is elfogadhatók.

IV. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék

A központi költségvetés támogatást biztosít a Kjtvhr. szerinti, 2020. január-december havi foglalkoztatásra tekintettel kifizetendő szociális ágazati összevont pótlékhoz, az egészségügyi kiegészítő pótlékhoz és azok közterheihez, ha a fenntartó

a) a 41. § (1) bekezdés a)-c) pontja és a 41. § (6) bekezdés szerint támogatásban részesül, vagy

b) a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló kormányrendelet alapján támogatásban részesül és érvényes támogatási szerződéssel rendelkezik arra az időszakra, amelyre támogatást igényel, vagy

c) család- és gyermekjóléti szolgáltatás ellátására valamely települési önkormányzattal 2020. évre érvényes - a Szoctv. 120-122. §-a, illetve a Gyvt. 97. §-a szerinti - ellátási szerződéssel rendelkezik, az érvényességének időtartama alatt.

A 2. melléklet, Kiegészítő szabályok 2. pont c) alpontja szerinti, települési önkormányzattól történő feladat-, illetve intézményátvétel esetén a fenntartó a tényleges átadás-átvétel időpontjától jogosult a támogatásra, amennyiben az egyéb jogszabályi feltételeknek megfelel.

A támogatás éves összegének meghatározása

T = Plsz*Kjtvhr. szerinti pótlék összege*12*(1+ a szociális hozzájárulási adó mértéke), de legfeljebb a kifizetett szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék, valamint azok szociális hozzájárulási adója, ahol

Plsz = a szociális ágazati összevont pótlékra, egészségügyi kiegészítő pótlékra jogosult foglalkoztatottak száma, amely a támogatás igénylésekor a szociális ágazati összevont pótlékra, egészségügyi kiegészítő pótlékra jogosult foglalkoztatottak éves becsült átlaglétszáma közalkalmazotti jogviszonyban, illetve azzal egy tekintet alá eső - a Szoctv. 94/L. §-ában és a Gyvt. 145. §-ában szabályozott - jogviszonyban töltött idő és fizetési osztály figyelembevételével; a támogatás elszámolásakor a foglalkoztatottak éves tényleges átlaglétszáma közalkalmazotti jogviszonyban, illetve azzal egy tekintet alá eső - a Szoctv. 94/L. §-ában és a Gyvt. 145. §-ában szabályozott - jogviszonyban töltött idő és fizetési osztály figyelembevételével.

A szociális ágazati összevont pótlék, egészségügyi kiegészítő pótlék igénylésére, pótigénylésére, lemondására, folyósítására, elszámolására, ellenőrzésére és visszafizetésére az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet 1-26. §-át kell alkalmazni.

Kiegészítő rendelkezések:

1. A nem állami szociális fenntartó a támogatásra akkor jogosult, ha a Kjtvhr. szerinti szociális ágazati összevont pótlék, egészségügyi kiegészítő pótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a foglalkoztatott számára.

2. Nem nyújtható támogatás a szociális ágazati összevont pótléknak, egészségügyi kiegészítő pótléknak a Kjtvhr.-ben meghatározott összegén felül nyújtott összege és azok közterhei kifizetéséhez.

3. A támogatás kizárólag a 2020. évvel összefüggésben felmerült, a szociális ágazati összevont pótlékra, egészségügyi kiegészítő pótlékra kifizetett, továbbá azoknak ténylegesen megfizetett közterheire használható fel. A támogatás terhére más jogcímen kifizetés nem teljesíthető.

4. A támogatásra a fenntartó a szociális ágazatot irányító miniszter által kijelölt diszpécserszolgálatban foglalkoztatottak után is jogosult, amennyiben az a) vagy b) pont valamelyike alapján támogatást vesz igénybe. Az igényléshez mellékelni szükséges a szociális ágazatot irányító miniszter kijelölő nyilatkozatát.

V. A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetése

A 41. § (1) bekezdésében meghatározott fenntartót kiegészítő támogatás illeti meg az általa étkeztetett, bölcsődei ellátásban részesülő, a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdés a) pontja szerint a gyermekétkeztetést ingyenesen igénybe vevő gyermekek után.

A kiegészítő támogatás fajlagos összege 28 400/fő/év.

A kiegészítő támogatás igénylésekor és elszámolásakor a 2. melléklet, Kiegészítő szabályok 5. pont m) alpontjában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a bölcsődében, mini bölcsődében 2020. január 1-je és december 31-e között a naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített gondozási napok számát el kell osztani 231-gyel.

VI. A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás, a Biztos Kezdet Gyerekház, az utcai szociális munka, a krízisközpont, a félutas ház és a titkos menedékház fenntartóját megillető költségvetési támogatás

Ha a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátásnak, az utcai szociális munkának, a Biztos Kezdet Gyerekháznak, a krízisközpontnak és a félutas háznak a fenntartója e szolgáltatásokra jogszabály alapján finanszírozási szerződéssel, illetve a titkos menedékház fenntartója támogatási szerződéssel rendelkezik, a támogatás összege teljes évi jogosultság esetén:

a) szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás: 8 747 000 Ft/év/szolgálat,

b) utcai szociális munka: 7 747 000 Ft/év/szolgálat,

c) krízisközpont

ca) krízisközpont: 6 000 000 Ft/év/szolgálat,

cb) félutas ház: 4 000 000 Ft/év/félutas ház,

d) titkos menedékház: 16 000 000 Ft/év/szolgálat,

e) Biztos Kezdet Gyerekház: 7 411 115 Ft/év/Gyerekház.

9. melléklet a 2019. évi LXXI. törvényhez

A nemzetiségi önkormányzatok támogatásai

I. Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása

A központi költségvetés költségvetési támogatást biztosít a települési és a területi nemzetiségi önkormányzatok (a továbbiakban együtt: helyi nemzetiségi önkormányzat) számára. E melléklet szempontjából települési nemzetiségi önkormányzatnak kell tekinteni az átalakult nemzetiségi önkormányzatot is.

A helyi nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatása két részből tevődik össze:

- működési támogatásból és

- feladatalapú támogatásból.

1. Működési támogatás

ELŐIRÁNYZAT

XI. Miniszterelnökség fejezetben: 958,2 millió forint

XIV. Belügyminisztérium fejezetben: 1 112,5 millió forint

Fajlagos összeg: 520 000 forint/év

Egész éves támogatásra a 2020. január 1-jén a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett helyi nemzetiségi önkormányzat jogosult.

A települési nemzetiségi önkormányzat a fajlagos összeg 200%-ára jogosult, ha a településen a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire adott válaszok alapján az adott nemzetiséghez tartozók száma meghaladja az 50 főt.

A területi nemzetiségi önkormányzat a fajlagos összeg

- 200%-ára jogosult, ha a megyében (fővárosban) az adott nemzetiséghez tartozó, törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett települési (fővárosi kerületi) nemzetiségi önkormányzatok és átalakult nemzetiségi önkormányzatok száma legalább 10, de legfeljebb 20,

- 400%-ára jogosult, ha a megyében (fővárosban) az adott nemzetiséghez tartozó, törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett települési (fővárosi kerületi) nemzetiségi önkormányzatok és átalakult nemzetiségi önkormányzatok száma meghaladja a 20- at.

2. Feladatalapú támogatás

ELŐIRÁNYZAT:

XI. Miniszterelnökség fejezetben: 1 187,1 millió forint

XIV. Belügyminisztérium fejezetben: 560,0 millió forint

A feladatalapú támogatásra az a helyi nemzetiségi önkormányzat jogosult, amely

- a költségvetési évet megelőző évben megtartott legalább négy képviselő-testületi ülésre vonatkozó jegyzőkönyvét, és

- ha a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 97. §-a szerinti közmeghallgatás megtartására nem az előző pont szerint igazolt képviselő-testületi ülés egyikén került sor, akkor a közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvet

a fővárosi és megyei kormányhivatal részére 2020. január 15-éig benyújtja. E benyújtási határidő elmulasztása jogvesztő. A fővárosi és megyei kormányhivatal e dokumentumokat 2020. január 20-áig elektronikus úton küldi meg a nemzetiségpolitikáért megosztott hatáskörben felelős miniszterek (a továbbiakban: miniszter) részére.

A jegyzőkönyvek alapján a miniszter a helyi nemzetiségi önkormányzatok főbb nemzetiségi feladatokkal kapcsolatos döntéseit - az alábbi táblázat feltételeit figyelembe véve - értékeli, és megállapítja a helyi nemzetiségi önkormányzatok támogatását megalapozó feladatmutató pontszámot.

Nemzetiségi feladat megnevezése Lehetséges pontérték (döntésenként) A feladatra megállapítható maximális pontszám
1. A nemzetiségi érdekképviselettel összefüggő feladatok:
1.1 a nemzetiségi önkormányzat működési területén a nemzetiségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítése,
1.2 a társadalmi különbségek felszámolása, a társadalmi felzárkózás érdekében folytatott tevékenység,
1.3 az anyanyelv használatával kapcsolatos feladatok,
1.4 a nemzetiségi önkormányzat működési területén ellátási kötelezettséggel rendelkező intézmények tevékenységével kapcsolatos feladatok,
1.5 a nemzetiségi közösség sajátos kulturális önazonosságának megerősítése,
1.6 a nemzetiségi közösség neveléshez, oktatáshoz, médiaszolgáltatáshoz fűződő jogainak érvényesítése.
0-5 30
2. A nemzetiségek kulturális autonómiájával összefüggő feladatok:
2.1 kulturális, közművelődési, nevelési, oktatási feladatok,
2.2 hagyományápolással, közgyűjteményekkel, média- ügyekkel összefüggő intézményalapítói, intézményfenntartói, szervezési feladatok,
2.3 a nemzetiségi önkormányzat működési területén a nemzetiségi közösség nevelésének, oktatási feltételeinek bővítését, anyanyelvének fejlesztését szolgáló tevékenység,
2.4 a nemzetiségi közösségnek az adott településhez kötődő történelmi múltjával, kulturális örökségének ápolásával kapcsolatos feladatok,
2.5 saját alapítású vagy fenntartású (esetleg társfenntartásban működő) közművelődési intézménnyel, közgyűjteménnyel, médiával kapcsolatos feladatok,
2.6 más fenntartó által működtetett nemzetiségi közművelődési intézménnyel, közgyűjteménnyel, médiával való együttműködés,
2.7 anyaországi, testvértelepülési, nyelvközösségi vagy nemzetközi kapcsolattartás,
2.8 a nemzetiség által használt nyelven a helyi nemzetiségi önkormányzat működési területén megvalósuló kulturális jellegű programok szervezése,
2.9 nemzetiségi nyelvű kiadványok összeállítása, megjelentetése,
2.10 nemzetiségi nyelv oktatása felnőtteknek, felnőttoktatási tevékenység anyanyelven.
0-5 50
3. A nemzetiségi léttel összefüggő egyéb feladatok:
3.1 nemzetiségi civil szervezetekkel való együttműködés,
3.2 helyi anyanyelvű hitéleti tevékenység támogatása,
3.3 társadalmi felzárkózással, közfoglalkoztatással kapcsolatosan más szervekkel való együttműködés,
3.4 szociális területen, idősgondozás területén történő feladatellátás.
0-5 20
Elérhető pontszám összesen: 100

A támogatás fajlagos összegét a megállapított keretösszeg és az érintett helyi nemzetiségi önkormányzatok részére meghatározott összes pontszám hányadosaként kell meghatározni.

A feladatalapú támogatás a megállapított feladatmutató pontszám és a meghatározott fajlagos támogatási összeg szorzata.

II. Országos nemzetiségi önkormányzatok, az általuk fenntartott intézmények és a nemzetiségi média támogatása

1. Országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

XI. Miniszterelnökség fejezetben: 1 704,9 millió forint

XIV. Belügyminisztérium fejezetben: 433,4 millió forint

Nemzetiségek tekintetében az előirányzatok megosztása a következő:

millió forint
1. Bolgár Országos Önkormányzat és Média 84,2
2. Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata és Média 85,1
3. Országos Horvát Önkormányzat és Média 224,9
4. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és Média 352,8
5. Magyarországi Románok Országos Önkormányzata és Média 165,0
6. Országos Lengyel Önkormányzat és Média 101,4
7. Országos Örmény Önkormányzat és Média 69,2
8. Országos Szlovák Önkormányzat és Média 199,2
9. Országos Szlovén Önkormányzat és Média 105,6
10. Szerb Országos Önkormányzat és Média 143,8
11. Országos Ruszin Önkormányzat és Média 80,8
12. Ukrán Országos Önkormányzat és Média 92,9
13. Országos Roma Önkormányzat és Média 433,4

A támogatás az - Njtv. alapján létrehozott - országos nemzetiségi önkormányzatot a működésével összefüggő kiadásokhoz és a nemzetiségi média feladatainak ellátásához kapcsolódóan illeti meg.

2. Országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

XI. Miniszterelnökség fejezetben: 1 159,7 millió forint

XIV. Belügyminisztérium fejezetben: 182,5 millió forint

Nemzetiségek tekintetében az előirányzatok megosztása a következő:

millió forint
1. Bolgár Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények 80,1
2. Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények 39,1
3. Országos Horvát Önkormányzat által fenntartott intézmények 160,5
4. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények 262,6
5. Magyarországi Románok Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények 52,8
6. Országos Lengyel Önkormányzat által fenntartott intézmények 58,3
7. Országos Örmény Önkormányzat által fenntartott intézmények 36,7
8. Országos Szlovák Önkormányzat által fenntartott intézmények 217,7
9. Országos Szlovén Önkormányzat által fenntartott intézmények 64,2
10. Szerb Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények 125,4
11. Országos Ruszin Önkormányzat által fenntartott intézmények 38,8
12. Ukrán Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények 23,5
13. Országos Roma Önkormányzat által fenntartott intézmények 182,5

A támogatás az országos nemzetiségi önkormányzatot az Njtv. 117-119. §-ában és 121-122. §-ában meghatározott közfeladatai ellátása érdekében létrehozott nemzetiségi önkormányzati intézmények fenntartásához kapcsolódóan illeti meg.

III. Kiegészítő szabályok

1. Általános szabályok

a) Ha a helyi nemzetiségi önkormányzat megszűnik, a megszűnését követő hónap első napjától nem illeti meg az I.1. pont szerinti működési támogatás időarányos része és az I.2. pont szerinti feladatalapú támogatásnak a megszűnés időpontját megelőzően kötelezettségvállalással nem terhelt része.

b) A kincstár a minisztert 2020. január 10-éig tájékoztatja a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett helyi nemzetiségi önkormányzatokról.

c) A miniszter a helyi nemzetiségi önkormányzatokat az I.1. pont szerint megillető támogatás összegét 2020. január 20-áig a honlapján közzéteszi.

d) A miniszter az I.2. pont szerinti támogatást megalapozó feladatmutató pontszámokat és a támogatás összegét 2020. április 15-éig a honlapján közzéteszi.

e) E melléklet szerint

ea) nemzetiségi önkormányzati intézmény: az országos nemzetiségi önkormányzat által költségvetési szervként vagy nonprofit gazdasági társaságként alapított, vagy más szervezettől átvett, vagy más szervezettel közösen működtetett, nyilvántartásba vett szervezet;

eb) nemzetiségi média: az a nemzetiségi időszaki lap, amelyet az országos nemzetiségi önkormányzat alapított vagy - nem országos nemzetiségi önkormányzati alapító esetében - amelynek alapítójával és kiadójával az országos nemzetiségi önkormányzat a lap működésének támogatására megállapodást kötött, továbbá az az elektronikus médium, amelyet az országos nemzetiségi önkormányzat alapított, vagy - nem országos nemzetiségi önkormányzati alapító esetében - amelynek alapítójával és működtetőjével az országos nemzetiségi önkormányzat a médium működésének támogatására megállapodást kötött.

2. A támogatás folyósítására vonatkozó szabályok

a) A miniszter az I.1. pont szerinti támogatást az éves támogatásra jogosult helyi nemzetiségi önkormányzat részére két egyenlő részletben, január 31-éig és június 30-áig folyósítja a kincstár útján.

b) A miniszter az I.2. pont szerinti támogatást két egyenlő részletben, április 30-áig és augusztus 15-éig folyósítja a kincstár útján.

c) A miniszter a II. pont szerinti támogatást negyedévenként egyenlő részletekben, a költségvetési év első negyedéve tekintetében január 31-éig, ezt követően minden negyedév első hónapjának 15. napjáig folyósítja a kincstár útján.

3. A támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok

a) Az I.1. pont és a II. pont szerinti támogatások 2020. december 31-éig, az I.2. pont szerinti támogatás 2021. december 31-éig használható fel.

b) Az I.1. pont szerinti támogatás kizárólag a helyi nemzetiségi önkormányzatok tevékenységével közvetlenül összefüggő - az Njtv. 80. §-a és 159. § (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzat által biztosított feltételeket meghaladó további - működésre és az I.2. pont szerinti nemzetiségi feladatokra fordítható. A támogatás szempontjából kizárólag az „Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége”, a „Nemzetiségi közfeladatok ellátása és támogatása”, „Nemzetiségi médiatartalom-szolgáltatás és támogatása”, „Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése”, „Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása” és az oktatással összefüggő kormányzati funkción elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

c) Az I.2. pont szerinti támogatás szempontjából kizárólag a „Nemzetiségi közfeladatok ellátása és támogatása”, „Nemzetiségi médiatartalom-szolgáltatás és támogatása”, „Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése”, „Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása” és az oktatással összefüggő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

d) A helyi nemzetiségi önkormányzat az I.1. pont szerinti támogatásról, annak felhasználását követő 45 napon belül, de legkésőbb 2021. március 15-éig szakmai és pénzügyi beszámolót nyújt be a miniszter számára, amelynek elfogadásáról a miniszter a honlapján történő közzététellel értesíti a helyi nemzetiségi önkormányzatot.

e) A helyi nemzetiségi önkormányzat az I.2. pont szerinti támogatásról, annak felhasználását követő 45 napon belül, de legkésőbb 2022. március 15-éig szakmai és pénzügyi beszámolót nyújt be a miniszter számára, amelynek elfogadásáról a miniszter a honlapján történő közzététellel értesíti a helyi nemzetiségi önkormányzatot.

f) Az I. pont szerinti támogatásokról a miniszter támogatói okiratot ad ki. A támogatói okirat közlése a miniszter honlapján történő közzététellel valósul meg.

g) Az országos nemzetiségi önkormányzat és intézményei, valamint a nemzetiségi média a II. pont szerinti támogatások terhére a miniszter által támogatói okiratban meghatározottak szerint a működéséhez és az Njtv. 117-119. §-ában és 121-122. §-ában foglalt közfeladatai ellátásához, valamint a közfeladat-ellátás fejlesztéséhez kapcsolódó költségeket számolhatja el.

h) Az I. és II. pont szerinti támogatások felhasználásáról a kedvezményezett az Ávr. 93. §- ában rögzítettek alapján számol el a miniszter felé. A II. pont szerinti támogatások esetén az országos nemzetiségi önkormányzat a zárszámadásról szóló közgyűlési előterjesztést és határozatot tartalmazó részletes szakmai és pénzügyi beszámolóját a zárszámadása elfogadását követő 15 napon belül nyújtja be a miniszter számára.

i) A II. pont szerinti támogatás esetében a miniszter az Áht. 54. § szerint vizsgálja a támogatás jogszerű elszámolását és felhasználását.

j) A II. pont szerinti támogatások esetén az országos nemzetiségi önkormányzat, az általa fenntartott vagy közvetlenül támogatott nemzetiségi önkormányzati intézmény, az időszaki lap kiadója és az elektronikus médium működtetője a támogatás felhasználásáról elkülönített számviteli nyilvántartást vezet az elfogadott éves intézményi költségvetésnek megfelelően.


  Vissza az oldal tetejére