Időállapot: közlönyállapot (2019.VII.23.)

2019. évi LXXIII. törvény

az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról * 

I. FEJEZET

A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. §-a a következő 62. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„62. Magánalapítvány:

a) az alapító, a csatlakozó vagy az alapító, a csatlakozó hozzátartozója mint kedvezményezett érdekében a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint létrehozott alapítvány,

b) a nem közhasznú vagyonkezelő alapítvány,

feltéve, hogy kizárólag magánszemély alapító, csatlakozó által rendelkezésre bocsátott vagyonnal vagy kizárólag magánszemély által a vagyonkezelő alapítvány vagyonkezelésébe adott vagyonnal és ezek hozamaival gazdálkodik.”

2. § Az Szja tv. 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a bizalmi vagyonkezelési szerződésben vagy az alapítvány alapító okiratában (az alapító okirat rendelkezése hiányában az erre jogosult alapítványi szerv által) kedvezményezettként megjelölt magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, a bizalmi vagyonkezelésből, az alapítványtól származó bevétel adókötelezettségének jogcímét és a jövedelem összegét a tevékenységre, átruházásra, szolgáltatásnyújtásra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Ha a kifizető - kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély - nyilvántartása alapján a bevétel adókötelezettségének jogcímét nem lehet megállapítani, a bevétel egészét egyéb jövedelemnek kell tekinteni.”

3. § Az Szja tv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a magánszemély az őt megillető bevétel tárgyát képező vagyoni értékre vonatkozó rendelkezési jogát az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időpontot megelőzően gyakorolta, akkor a bevétel megszerzésének időpontja - az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - a rendelkezési jog gyakorlásának napja, ha azonban a bevétel tárgyát képező vagyoni érték miatti kiadást a magánszemély a juttatónak megelőlegezi vagy a kiadást igazoló bizonylattal elszámolni köteles, az előzőektől eltérően az elszámolás napja. E § alkalmazásában nem minősül a rendelkezési jog gyakorlásának a vagyonrendelő vagy az alapítványt alapító (az alapítványhoz csatlakozó) magánszemély vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötése, az alapítvány létesítése (az alapítványhoz történő csatlakozás).”

4. § Az Szja tv. 22. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A tételes költségelszámolást alkalmazó, szociális hozzájárulási adó előleg fizetésére kötelezett mezőgazdasági őstermelő tárgyévi elismert költségként veszi figyelembe a tárgyévre megállapított és megfizetett adóelőlegeket (ideértve a negyedik negyedévre megállapított és határidőig megfizetett adóelőleget is). A szociális hozzájárulási adó előleg fizetésére nem kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség megfizetett összegét a befizetés évében számolhatja el költségként. A tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelemnek a tárgyévre megállapított és megfizetett szociális hozzájárulási adó előlegalapok összegét meghaladó része (e rendelkezés alkalmazásában: kötelezettségkülönbözet) után fizetendő szociális hozzájárulási adó a befizetés évében számolható el költségként. Amennyiben a tárgyévben szociális hozzájárulási adó előleg fizetésére nem kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a bevallás évében már nem minősül tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelőnek, jövedelemként a megállapított jövedelem 29. § szerinti százalékát veszi figyelembe. Amennyiben a tárgyévben szociális hozzájárulási adó előleg fizetésére kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a bevallás évében már nem minősül tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelőnek, az összevont adóalapnak a kötelezettségkülönbözettel egyenlő része tekintetében jövedelemként a kötelezettségkülönbözet 29. § szerinti százalékát veszi figyelembe.”

5. § Az Szja tv. VI. Fejezete a 29/C. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

29/D. § (1) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] - minden más kedvezményt megelőzően - a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével csökkenti.

(2) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye a kedvezményre jogosult által a jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági időszakra elszámolt), összevont adóalapba tartozó

a) e törvény szerint bérnek minősülő jövedelme [3. § 21. pont],

b) az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,

c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül

ca) a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;

cb) a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;

cc) az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

cd) a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

ce) a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;

cf) a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.

(3) Négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel

a) családi pótlékra jogosult, vagy

b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,

és az a) és b) pont szerinti gyermekek száma a négy főt eléri, azzal, hogy a b) pont szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.

(4) A kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amely hónap bármely napján a magánszemély négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül, és megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelynek egészében már nem minősül ilyennek.

(5) Amennyiben a négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősülő magánszemély kedvezményre való jogosultsága az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultság időszakában megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelme másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelmének a jogosultsági időszak hónapjaival arányos részeként kell figyelembe venni.

(6) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítésének feltétele az anya adóbevalláshoz tett nyilatkozata, amelyen fel kell tüntetni a (3) bekezdés szerinti gyermekek nevét, adóazonosító jelét (ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg, a természetes személyazonosító adatait), valamint - ha a kedvezményre való jogosultság nem állt fenn az adóév egészében - a jogosultság megnyíltának vagy megszűntének napját és a (2) bekezdés szerinti összeget.”

6. § Az Szja tv. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad a magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, családi kedvezményt, első házasok kedvezményét, valamint az érvényesített személyi kedvezményt.”

7. § (1) Az Szja tv. 48. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik)

e) a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítéséről.”

(2) Az Szja tv. 48. §-a a következő (3b) és (3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) A magánszemély a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítése érdekében az összevont adóalapba tartozó bevételt juttató kifizető, munkáltató részére nyilatkozatot adhat. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét, a nyilatkozó magánszemély részére bevételt juttató kifizető, munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a 29/D. § (3) bekezdése szerinti gyermekek nevét és adóazonosító jelét, vagy - ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg - természetes személyazonosító adatait.

(3c) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély 29/D. § (2) bekezdése szerinti - kedvezményre jogosító - jövedelmének adóelőleg-alapját más kedvezménnyel a kifizető, a munkáltató nem csökkenti, azonban a magánszemély a családi kedvezményről adóelőleg-nyilatkozatot tehet a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével [8. §] meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.”

(3) Az Szja tv. 48. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában)

b) a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, tevékenységi kedvezmény, személyi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, aminek következtében utóbb befizetési különbözet mutatkozik, valamint az a) pont szerinti esetben is, a befizetési különbözet 12 százalékát”

(különbözeti-bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a költség-különbözet az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát, a befizetési különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg.)

8. § (1) Az Szja tv. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap - a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a családi kedvezményt, az első házasok kedvezményét érvényesítő magánszemély esetében az adóévben az adóelőleg megállapításánál általa vagy más jogosult által korábban még nem érvényesített kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap - összege után az adó mértékével [8. §] számított összeg, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezésekre is.”

(2) Az Szja tv. 49. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a 29/D. § (2) bekezdése szerinti - kedvezményre jogosító - jövedelmének adóelőleg-alapja más kedvezménnyel nem csökkenthető. A családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével [8. §] meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.”

(3) Az Szja tv. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerint kiszámított összeget - figyelemmel az (1a) bekezdésben foglaltakra is - legfeljebb annak mértékéig csökkenti - az adóelőleget megállapító munkáltatótól származó bevétel esetében a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata alapján - a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta a személyi kedvezmény.”

(4) Az Szja tv. 49. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Amennyiben a négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősülő magánszemély kedvezményre való jogosultsága az adott negyedév egészében nem áll fenn, és az adott negyedévi, jogosultsági időszakban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelmének adóelőleg-alapja másként nem állapítható meg, azt az adott negyedévi önálló tevékenységből származó jövedelem adóelőleg-alapjának a jogosultsági időszak hónapjával (hónapjaival) arányos részeként kell figyelembe venni.”

9. § Az Szja tv. 49/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A (2)-(5) bekezdésben foglaltak az egyéni vállalkozói tevékenységnek az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 19/C. §-a szerinti korlátolt felelősségű társaság alapításával történő megszűnése esetén is alkalmazandók.”

10. § Az Szja tv. 49/B. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) Vállalkozói bevételnek minősül az egyéni vállalkozó

a) mint vagyonrendelő által létrehozott bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében a vagyonkezelő tulajdonába,

b) által az alapítvány tulajdonába

adott készletek szokásos piaci értéke.”

11. § (1) Az Szja tv. 66. § (1) bekezdése a) pontja a következő ag) alponttal egészül ki:

[A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni)

osztalék]

ag) a közhasznúnak nem minősülő alapítvány által az alapítványi vagyon hozamainak terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték;”

(2) Az Szja tv. 66. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pont ae) és ag) alpontja, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte.

(5) Az (1) bekezdés a) pont ae) és ag) alpontjának alkalmazása során azt kell feltételezni, hogy a kedvezményezett először a hozamot szerzi meg. Ha a kifizető - kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély - nyilvántartása alapján a hozamok nem különíthetőek el a kezelt vagy az alapítványi vagyontól, a magánszemély által megszerzett vagyoni érték egészét osztaléknak kell tekinteni.”

12. § Az Szja tv. 77/A. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély)

k) a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet tagjaként a tulajdonában álló részjegynek - a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény rendelkezései alapján Holding Szövetkezetnek minősülő - szövetkezet részére történő átruházása ellenében részjegyet szerez a szövetkezetben.”

13. § Az Szja tv. a következő 98. §-sal egészül ki:

„98. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a rendelkezés hatálybalépésének napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 29/D. §-a, 48. § (2) bekezdés e) pontja, (3b) és (3c) bekezdése, (4) bekezdés b) pontja, 49. § (1), (1a), (7) bekezdése - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - a 2019. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére alkalmazható első alkalommal.

(3) Munkaviszonyból származó jövedelem esetében a (2) bekezdés szerinti rendelkezések

a) a 2019. december 31-ét követő időszakra elszámolt,

b) a 2019. évre vonatkozó, de 2020. január 10-ét követően kifizetett, vagy

c) a 2019. évet megelőző évre vonatkozó, de 2019. december 31-ét követően kifizetett

bevétel adókötelezettségére alkalmazhatóak első alkalommal.

(4) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 2. pont 2.1. alpont 2.1.1. pontja 2016. február 11-étől alkalmazható.

(5) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 77/A. § (2) bekezdés k) pontja, 1. számú melléklet 9. pont 9.5. alpont 9.5.1. pont d) alpontja 2019. január 1-jétől alkalmazható.

(6) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 22. § (6a) bekezdése 2019. január 1-jétől alkalmazható, azzal, hogy a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény hatálybalépése előtt hatályos 22. §-a alapján megállapított és megfizetett szociális hozzájárulási adót

a) a szociális hozzájárulási adó előlegének fizetésére kötelezett őstermelő a 2019. évi szociális hozzájárulási adókötelezettség megállapításakor megfizetett szociális hozzájárulási adó előlegként,

b) a szociális hozzájárulási adó előlegének fizetésére nem kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelő 2019-ben elszámolható költségként,

c) az a) és b) pontban nem említett őstermelő a 2019. évre fizetendő szociális hozzájárulási adót csökkentő tételként veszi figyelembe a személyijövedelemadó-bevallásban.”

14. § Az Szja tv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

15. § Az Szja tv.

1. 3. § 21. pont e) alpontjában az „illetménye” szövegrész helyébe az „e jogviszonyból származó jövedelme” szöveg,

2. 1. számú melléklet 2. pont 2.1. alpont 2.1.1. pontjában az „a lakásépítési támogatásról szóló kormányrendelet” szövegrész helyébe az „az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendelet, a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló kormányrendelet, a három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről szóló kormányrendelet, a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló kormányrendelet” szöveg

lép.

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

16. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 2. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül)

l) a vagyonkezelő alapítvány.”

17. § (1) A Tao. törvény 2/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A csoportos társasági adóalany tagjai olyan adózók lehetnek, amelyek között

a) olyan, a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő közvetlen többségi befolyás áll fenn, amelynek keretében az egyik csoporttag, leendő csoporttag a másik csoporttagban, leendő csoporttagban vagy más személy a csoporttagokban, leendő csoporttagokban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik, vagy

b) olyan, a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő közvetett többségi befolyás áll fenn, amelynek keretében az egyik csoporttag, leendő csoporttag a másik csoporttagban, leendő csoporttagban vagy más személy a csoporttagokban, leendő csoporttagokban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik, azzal, hogy a köztes jogi személy szavazati jogát csak akkor lehet a benne befolyással rendelkezőnél figyelembe venni, ha a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik.”

(2) A Tao. törvény 2/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Csoportos társasági adóalany tagja lehet a tevékenységét év közben kezdő személy is, amennyiben teljesíti a (2) bekezdésben meghatározott feltételeket.

(6) A (3) bekezdés alkalmazásában a Ptk. szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett szavazati jogát egybe kell számítani.”

18. § A Tao. törvény 4. §-a a következő 37. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„37. vagyonkezelő alapítvány: a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény alapján vagyonkezelő alapítványként vagy közérdekű vagyonkezelő alapítványként nyilvántartásba vett jogi személy;”

19. § (1) A Tao. törvény 5. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A vagyonkezelő alapítvány a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával állapítja meg adókötelezettségét, azzal az eltéréssel, hogy társasági adókötelezettsége azon a napon kezdődik, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön. A természetes személlyel mint vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára kezelt vagyon, valamint a kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány adóbevallás helyett az adóévet követő év május 31-éig - bevallást helyettesítő nyomtatványon - nyilatkozatot tesz, ha az adóévben bevételt nem szerzett, vagy az adóévben csak olyan bevételt szerzett, amelynek alapján adómentesség illeti meg.”

(2) A Tao. törvény 5. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A csoportos társasági adóalany adókötelezettségét a csoporttagok közül e célra kijelölt és az állami adó- és vámhatóságnak bejelentett csoporttag mint csoportképviselő útján, a csoportazonosító szám alatt teljesíti, valamint ugyanilyen módon gyakorolja adózói jogait. A csoportképviselő olyan nyilvántartást vezet, amely alkalmas a csoportos társasági adóalany adókötelezettségének teljesítése és jogai gyakorlása érdekében szükséges minden adat alátámasztására és ellenőrzésére. A csoportos társasági adóalany adókötelezettségének teljesítése és jogai gyakorlása érdekében a csoporttag olyan nyilvántartást vezet, amely alkalmas a 6. § (12) bekezdésében meghatározott nyilatkozatában foglalt minden adat alátámasztására és ellenőrzésére. E nyilvántartást a csoporttag a csoportos társasági adóalany bevallásának benyújtására nyitva álló határidőt megelőző 15. napig a csoportképviselő rendelkezésére bocsátja.”

20. § (1) A Tao. törvény 6. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) A csoportos társasági adóalany és a csoportos társasági adóalanyhoz történő csatlakozás kérelemre, az állami adó- és vámhatóság engedélyével jön létre. A csoportos társasági adóalany adókötelezettsége a kérelem benyújtását követő adóév első napján kezdődik. Csatlakozás esetén a csoporttagság a kérelem benyújtását követő adóév első napján kezdődik, kivéve a tevékenységét év közben kezdő személyt, amely esetében a csoporttagság azon a napon jön létre, amelyen a társasági adókötelezettsége egyébként megkezdődne.”

(2) A Tao. törvény 6. § (3d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3d) Ha a (3b) és (3c) bekezdés szerinti megszűnés időpontja nem az üzleti év utolsó napjára esik, akkor a megszűnés napja - a (3b) és (3c) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a megszűnés napját magában foglaló üzleti évet megelőző üzleti év utolsó napja. Ha a megszűnés napját magában foglaló üzleti évet megelőző üzleti év utolsó napján a csoportos társasági adóalany, illetve a csoporttagság még nem állt fenn, akkor úgy kell tekinteni, hogy a csoportos társasági adóalany, illetve a csoporttagság nem jött létre. Ha a csoportos társasági adóalany, illetve a csoporttagság nem az üzleti év utolsó napján szűnik meg, akkor a megszűnés napját követő nappal a csoporttagoknak, illetve az érintett csoporttagnak önálló adóéve kezdődik.”

(3) A Tao. törvény 6. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A csoportos társasági adóalany adóévi adóalapja a csoporttagok által az (1)-(2a), valamint az (5)-(10) bekezdés szerint egyedileg megállapított, nem negatív adóalapok összege, módosítva a 17. § (15)-(18) bekezdése szerint. A csoporttag az (1)-(2a), valamint az (5)-(10) bekezdés szerint megállapított egyedi adóalapjáról adóévenként, a csoportos társasági adóalany adóévre vonatkozó éves társasági adóbevallása benyújtására előírt határidőt megelőző 15. napig a csoportképviselő részére nyilatkozatot tesz. A csoportképviselő a többi csoporttag nyilatkozatát átveszi, valamint a többi tag és saját nyilatkozatán feltüntetett adatokról - csoporttagonként elkülönítve - az éves társasági adóbevallásban adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak. Ha a csoporttag az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy egyedi adóalapját nem e törvénynek megfelelően állapította meg, vagy nyilatkozata számítási hiba vagy elírás miatt az egyedi adóalap tekintetében hibás, a csoportos társasági adóalany adóalapjának módosítása érdekében egyedi adóalapjáról haladéktalanul új nyilatkozatot tesz.”

(4) A Tao. törvény 6. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) A csoporttag a (12) bekezdés szerinti egyedi adóalapja meghatározása során köteles az (5)-(11) bekezdés megfelelő alkalmazására. Az egyedi adóalap tekintetében az (5) bekezdés a) pontja alkalmazását és a (11) bekezdés szerinti nyilatkozatot az érintett csoporttag vonatkozásában - az érintett csoporttag által a (12) bekezdésben meghatározottak szerint adott nyilatkozat alapján - a csoportképviselő választja és teszi meg. Amennyiben a csoporttag egyedi adóalapja az (5) bekezdés a) pontja szerint kerül megállapításra, akkor az (1)-(2a) bekezdés szerint megállapított negatív összegre a 17. § alkalmazandó.”

21. § (1) A Tao. törvény 7. §-a a következő (15a) bekezdéssel egészül ki:

„(15a) Ha a (15) bekezdésben meghatározott adó és késedelmi pótlék fizetési kötelezettség olyan adózót terhelne, amely csoportos társasági adóalany tagja, akkor a fejlesztési tartalék nem beruházási célra történő feloldására, vagy a lekötésének adóévét követő negyedik adóév végéig fel nem használt részére tekintettel megállapított adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot az adózó a csoporttagság időtartama alatt csoporttagként, a csoportképviselő útján fizeti meg.”

(2) A Tao. törvény 7. §-a a következő (16a) bekezdéssel egészül ki:

„(16a) Ha a (16) bekezdésben meghatározott adó és késedelmi pótlék fizetési kötelezettség olyan adózót terhelne, amely csoportos társasági adóalany tagja, akkor a lekötött tartalék nem elismert feloldására, vagy a lekötésének adóévét követő ötödik adóév végéig jogdíjra jogosító immateriális jószág szerzésére fel nem használt részére tekintettel megállapított adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot az adózó a csoporttagság időtartama alatt csoporttagként, a csoportképviselő útján fizeti meg.”

22. § A Tao. törvény 8. § (5e) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5e) A csoportos társasági adóalany esetében az (1) bekezdés j) pontját a csoportos társasági adóalany tagjainak nettó finanszírozási költségei és a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredménye összességére kell alkalmazni, amelynek során a 939 810 000 forint a csoportos társasági adóalany nettó finanszírozási költséggel rendelkező tagjaira együttesen vonatkozik. Az így megállapított összeget a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredmény arányában kell figyelembe venni a tagok egyedi adóalapjában.”

23. § (1) A Tao. törvény 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az egyéni cég és az Evectv. 19/C. §-a szerint alapított korlátolt felelősségű társaság (a továbbiakban e bekezdésben együtt: társaság) az alapítónál a személyi jövedelemadóról szóló törvény előírása szerint az alapításig keletkezett, és addig fel nem használt elhatárolt veszteséggel a 17. §-ban foglaltak szerint csökkentheti adózás előtti eredményét. A társaság - ha az alapító nyilvántartásában feltüntetett összes eszköz nem kerül a társaság tulajdonába - az alapítónál nyilvántartott elhatárolt veszteségnek az átadott eszközöknek az összes eszköz értékéhez viszonyított arányos részére, minden esetben a nyilvántartott értékek alapján, két tizedesjegyre számítva alkalmazza a 17. § rendelkezéseit.”

(2) A Tao. törvény 16. §-a a következő (16a) bekezdéssel egészül ki:

„(16a) A (16) bekezdésben foglaltakat az Evectv. 19/C. §-a szerint alapított korlátolt felelősségű társaságra is alkalmazni kell.”

24. § A Tao. törvény 18. § (10) és (10a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(10) A csoportos társasági adóalany tagjai az (1) és (2), a (4)-(7), valamint a (9) bekezdésben foglaltakat az egymás közötti jogügyleteik közül csak azokra alkalmazzák, amelyeknél

a) az egyik fél által a csoporttaggá válását megelőzően az (1) bekezdés a) pontja alapján az adózás előtti eredménye csökkentéseként elszámolt összeget a másik fél a csoporttaggá válását megelőzően az (1) bekezdés b) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként,

b) az egyik fél által a csoporttaggá válását megelőzően az (1) bekezdés b) pontja alapján az adózás előtti eredménye növeléseként elszámolt összeget a másik fél a csoporttaggá válását megelőzően az (1) bekezdés a) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként

elszámolt összeg még nem ellentételezte.

(10a) A csoportos társasági adóalany tagjai az (5) bekezdés szerinti kötelezettségüket a csoportképviselő útján teljesítik.”

25. § A Tao. törvény 18/D. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Amennyiben a csoportos társasági adóalany tagjának csoporttagsága az áttérést megelőző adóévben még nem áll fenn, az érintett csoporttagra vonatkozóan alkalmazni kell a (7) és a (8) bekezdést, amelynek során az érintett csoporttag áttérésének adóévét megelőző adóévi fizetendő adót és az érintett csoporttagra jutó, a 24. § (3) bekezdése szerint arányosított fizetendő adót kell figyelembe venni.

(11) A (10) bekezdésben meghatározott esetben a (8) bekezdés szerinti kérelem a csoportképviselő útján terjeszthető elő.”

26. § A Tao. törvény 20. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Nem kell az adót megfizetnie)

b) a természetes személlyel mint vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára kezelt vagyonnak, valamint a kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítványnak, ha az adóévben csak befektetett pénzügyi eszközök, követelések, értékpapírok vagy pénzeszközök birtoklása, hasznainak szedése vagy ilyen eszközzel kapcsolatos rendelkezési joga gyakorlása révén szerzett bevételt,”

27. § (1) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózó adókedvezményt vehet igénybe)

i) jelenértéken legalább

ia) 300 millió forint értékű, kisvállalkozás által,

ib) 400 millió forint értékű, középvállalkozás által megvalósított beruházás,”

(üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén.)

(2) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózó adókedvezményt vehet igénybe)

i) jelenértéken legalább

ia) 200 millió forint értékű, kisvállalkozás által,

ib) 300 millió forint értékű, középvállalkozás által megvalósított beruházás,”

(üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén.)

(3) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózó adókedvezményt vehet igénybe)

i) jelenértéken legalább

ia) 50 millió forint értékű, kisvállalkozás által,

ib) 100 millió forint értékű, középvállalkozás által megvalósított beruházás,”

(üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén.)

(4) A Tao. törvény 22/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az (1) bekezdés a), b), i), k) és l) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma (a külföldi telephelyen foglalkoztatott létszám figyelmen kívül hagyásával) ne csökkenjen a beruházás megkezdését megelőző három adóév adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma alá.”

28. § (1) A Tao. törvény 23. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Azt az adókedvezményt, amelyre egy adott csoporttag a csoporttagsága előtt szerzett jogot, a csoportos társasági adóalany akkor érvényesítheti, ha az adókedvezményre jogot szerzett csoporttag a kedvezmény feltételeinek csoporttagként is megfelel. Amennyiben az adókedvezményre jogot szerzett csoporttag csoporttagsága a jogutód nélküli megszűnéstől eltérő ok miatt szűnik meg, az adókedvezmény érvényesítésére - a csoporttagság alatt a csoportos társasági adóalany által fel nem használt keretösszeg erejéig - továbbra is jogosult marad.”

(2) A Tao. törvény 23. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A csoportos társasági adóalany adókedvezményt akkor vehet igénybe, ha az adókedvezményre vonatkozó feltételeknek való megfelelést egy csoporttagja vállalja és e csoporttag a feltételeket ténylegesen teljesíti, azzal, hogy a 22. § (1) bekezdése és a 22/C. § szerinti adókedvezmény esetén a támogatás nyújtására csoporttagonként kerülhet sor. Amennyiben a feltételek teljesítését vállaló csoporttagsága megszűnik, az adókedvezmény érvényesítésére a csoportos társasági adóalany a továbbiakban nem lesz jogosult, kivéve, ha a csoporttag jogutódlással szűnik meg és jogutódja szintén a csoportos társasági adóalanyiság tagja.”

(3) A Tao. törvény 23. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) Amennyiben a (10) bekezdés szerinti, a feltételek teljesítését vállaló csoporttag tagsága nem jogutódlás miatt szűnik meg, de továbbra is e törvény hatálya alá tartozik, akkor az adókedvezmény érvényesítésére a csoporttagsága megszűnését követően - a csoporttagság alatt a csoportos társasági adóalany által fel nem használt keretösszeg erejéig - jogosulttá válik.”

(4) A Tao. törvény 23. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A csoportos társasági adóalany adókedvezményre történő jogszerzés és az adókedvezmény érvényesítése érdekében szükséges jognyilatkozatát, továbbá a 22. § (1) bekezdése és a 22/C. § szerinti adókedvezményhez tartozó bejelentést a csoportos társasági adóalany esetében kizárólag a csoportképviselő teheti meg.”

29. § A Tao. törvény 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A csoportos társasági adóalany adóévi fizetendő adóját a csoporttagok között a 6. § (1)-(2a), (5)-(10) bekezdése szerint egyedileg megállapított pozitív adóalapok arányában kell felosztani. A csoportképviselő az egyes csoporttagokra jutó fizetendő adót a csoportos társasági adóalany társasági adóbevallásában feltünteti és a beszámolóját, könyvviteli zárlatát a számviteli törvény III. Fejezete szerint összeállító csoporttag adófizetési kötelezettségként elszámolja.”

30. § (1) A Tao. törvény 24/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adózó az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett rendelkező nyilatkozata útján a kedvezményezett szervezet(ek) nevének és adószámának megjelölésével rendelkezhet a 26. § (2), (3) és (8) bekezdése szerint megállapított egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége (ideértve a csoportos társasági adóalany számára az alapító, csatlakozó tagra vonatkozóan adóhatósági határozattal előírt társasági adóelőleg-kötelezettséget, továbbá a volt csoporttag számára a megszűnt csoporttagságára tekintettel adóhatósági határozattal előírt társasági adóelőleg-kötelezettséget) 50 százalékának kedvezményezett célra történő felajánlásáról.”

(2) A Tao. törvény 24/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adózó az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett rendelkező nyilatkozata útján a kedvezményezett szervezet(ek) nevének és adószámának megjelölésével rendelkezhet a 26. § (2), (3) és (8) bekezdése szerint megállapított egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége (ideértve a csoportos társasági adóalany számára az alapító, csatlakozó tagra vonatkozóan adóhatósági határozattal előírt társasági adóelőleg-kötelezettséget, továbbá a volt csoporttag számára a megszűnt csoporttagságára tekintettel adóhatósági határozattal előírt társasági adóelőleg-kötelezettséget) 80 százalékának kedvezményezett célra történő felajánlásáról.”

(3) A Tao. törvény 24/A. § (11) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az állami adóhatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot és az adózó felajánlásra való jogosultságát megvizsgálja és]

a) az adózó az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozata, illetve a társasági adóbevallásban bevallott adatok alapján - figyelemmel a (24) bekezdésben foglaltakra - a havonta, illetve negyedévente fizetendő előleg legfeljebb 80 százalékát - látvány-csapatsportok támogatása esetében a (9) és (25) bekezdés szerint csökkentett mértékben - a havonta, illetve a negyedévente teljesítendő kötelezettség teljesítését követő 15 munkanapon belül,”

[a felajánlás fogadására jogosult szervezetnek átutalja, feltéve, hogy teljesülnek az átutalás e §-ban meghatározott feltételei.]

(4) A Tao. törvény 24/A. § (13) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az állami adóhatóság a (11) bekezdés szerinti átutalást abban az esetben teljesíti, ha]

b) az adózó, továbbá a felajánlás kedvezményezettjének állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása (csoportos társasági adóalany esetében a csoportos társasági adóalany társasági adónemen fennálló adótartozás) az átutaláskor nem haladja meg a százezer forintot,”

31. § A Tao. törvény 26. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az átalakulás, egyesülés, szétválás napját követő első adóbevallásában nem vall be adóelőleget kiválás esetén a fennmaradó, beolvadás esetén az átvevő adózó, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás napja az előző adóévi adóbevallás benyújtását megelőzi.”

32. § (1) A Tao. törvény 26/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 26. §-ban és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól függetlenül, ha az adózó

a) társasági adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben vagy korábban kezdődött, és

b) az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban, és

c) az adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része (a továbbiakban: növekedési adóhitel) eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét, valamint

d) az éves társasági adóbevallás teljesítésére nyitva álló határidőig az adóhatóság részére nyilatkozik arról, hogy a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket kívánja alkalmazni,

akkor a növekedési adóhitel összegének vonatkozásában adóbevallási és adófizetési kötelezettségének az adóévet követő második adóév végéig - az általános szabályoktól eltérően - e § rendelkezései alapján tehet eleget azzal, hogy a növekedési adóhitel összegének számításakor a kapott (járó) osztalék, a kapott (esedékes) kamat összegét, valamint az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét, és térítés nélkül átvett eszköz értékét, továbbá az adózó kapcsolt vállalkozása által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételként elszámolt összegét nem lehet figyelembe venni.”

(2) A Tao. törvény 26/A. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó az adóévi társasági adóbevallásában a növekedési adóhitel összegére jutó fizetendő adót megállapítja, bevallja és a növekedési adóhitel összegére jutó adó összegét (ide nem értve az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adó összegét) az adóévet követő adóév harmadik és negyedik negyedévében, valamint az adóévet követő második adóévben negyedévenként, a negyedév második hónapjának 20. napjáig hat egyenlő részletben megfizeti.

(5) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó a növekedési adóhitel vonatkozásában a fizetendő adót a 6. § (1)-(4) bekezdésében foglaltak szerint a 19. § szerinti mértékkel állapítja meg. Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó a növekedési adóhitel vonatkozásában a fizetendő adó megállapításakor az e törvény szerinti adóévi adóalap-csökkentő és adóalap-növelő jogcímeken figyelembe vett összeget arányosan [a növekedési adóhitelnek az adóévi, az (1) bekezdés szerint számított adózás előtti eredményhez viszonyított részarányával számítva] veszi számításba, azzal, hogy amennyiben az arányszám elérné vagy meghaladná a száz százalékot, akkor az adóalap-módosító tételeket teljes összegükben kell figyelembe venni.”

(3) A Tao. törvény 26/A. § (7a)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7a) Ugyanazon adóév tekintetében az (1)-(5) bekezdésben meghatározott, a növekedési adóhitelre vonatkozó különös adóbevallási és adófizetési kötelezettség együttesen nem alkalmazható a 24/A. § szerinti felajánlással.

(8) A növekedési adóhitelt igénybe vevő adózó az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat megtételének adóévében és az azt követő adóévben megvalósult beruházása kapcsán a növekedési adóhitel összegére jutó adó még esedékessé nem vált összegét választása szerint csökkentheti a (9) bekezdés szerinti kedvezményezett beruházási érték 9 százalékával, legfeljebb a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegének 90 százalékával a (9)-(11) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén. A csökkentés elsőként a növekedési adóhitelre jutó legközelebbi esedékességű adóból érvényesíthető.

(9) Kedvezményezett beruházási érték az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat adóévében és az azt követő adóévben az adózó (ide nem értve az adózó külföldi telephelyét) által beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, de legfeljebb a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat adóévében majd pedig az azt követő adóévben bekövetkezett, a külföldi telephelyen foglalkozatott létszám figyelmen kívül hagyásával számított növekményének és 10 millió forintnak a szorzata, azzal, hogy a (8) bekezdés szerinti kedvezmény nem érvényesíthető olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. A létszámnövekményt az adóév utolsó napjára megállapított átlagos állományi létszámnak a megelőző adóév utolsó napjára megállapított átlagos állományi létszámhoz fennálló állapothoz képest kell meghatározni, azzal, hogy a várható létszámnövekményt év közben is figyelembe lehet venni a (8) bekezdés szerinti csökkentés számításakor. Amennyiben az adózó tényleges létszámnövekménye kisebb, mint amit az adózó év közben várható létszámnövekményként figyelembe vett és emiatt több kedvezményt (adócsökkentést) vett igénybe, mint amennyi a tényleges létszámnövekménye alapján elérhető, akkor a kedvezménytöbbletet a kedvezmény érvényesítésének adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásában köteles bevallani és az e bevallásra előírt határidőig - társasági adóként - visszafizetni.”

(4) A Tao. törvény 26/A. § (13) és (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(13) Nem alkalmazhatja a (8) bekezdés szerinti rendelkezéseket az adózó, ha az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat megtételét megelőző adóévében e törvény szerinti adókedvezményt vesz igénybe beruházására tekintettel, továbbá ugyanazon adóév tekintetében a (8) bekezdés szerinti kedvezmény együttesen nem alkalmazható a 24/A. § szerinti felajánlással és a 24/B. § szerinti jóváírással.

(14) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó a növekedési adóhitel összegére jutó adóra vonatkozó általános fizetési határidő szerinti esedékesség napját követő naptól kezdődően a (4), (6), (6a) bekezdés szerinti fizetési határidő szerinti esedékesség napjáig, vagy ha a növekedési adóhitel összegére jutó adót a (4), (6), (6a) bekezdés szerinti fizetési határidő lejáratát megelőzően fizeti meg, akkor a megfizetés napjáig, kamatot fizet. A kamat mértéke minden naptári nap után az adott napon érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része, amelyet az önellenőrzési pótlékra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell meghatározni. A kamatot a növekedési adóhitel összegére jutó, a (8) bekezdés szerinti kedvezménnyel csökkentett adóra kell felszámítani, esedékes részletenként külön-külön. Az adózó az adott részlethez tartozó kamatot a növekedési adóhitel összegére jutó adó adott részletének megfizetésével egyidejűleg, az állami adó- és vámhatóság által meghatározott számla javára fizeti meg. Az adózó a kamat összegéről bevallás benyújtására nem köteles.”

33. § (1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (81)-(83) bekezdéssel egészül ki:

„(81) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel hatályon kívül helyezett 24/A. § (2) bekezdés a) pontja és 26. § (10) bekezdése, valamint az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel módosított 24/A. § (5) bekezdése, 24/A. § (11) bekezdése, 24/A. § (13) bekezdés a) és d) pontja, 24/A. § (13a) bekezdése és 24/B. § (2) bekezdés a) pontja alapján adóelőleg-kiegészítési kötelezettség a 2019-ben kezdődő adóévtől kezdődően az adózót nem terheli, feltéve, hogy a 2019. adóéve utolsó hónapjának 20. napja későbbi, mint az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel módosított 24/A. § (5) bekezdése, 24/A. § (11) bekezdése, 24/A. § (13) bekezdés a) és d) pontja, 24/A. § (13a) bekezdése és 24/B. § (2) bekezdés a) pontja hatálybalépésének, továbbá a 24/A. § (2) bekezdés a) pontja és 26. § (10) bekezdése hatályon kívül helyezésének napja.

(82) A (81) bekezdéstől eltérően az adózó a 2019. adóéve utolsó hónapja 20. napjáig az állami adó- és vámhatóság felé benyújtott nyilatkozatban tett választása szerint a 2019. adóévi társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségre, továbbá ehhez kapcsolódva a 22. § (1)-(12) bekezdése szerinti támogatásra, a 22/C. § szerinti támogatásra, illetve a 24/A. § szerinti adóról való rendelkezésre a (81) bekezdésben említett rendelkezéseknek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit alkalmazza, feltéve, hogy a 2019. adóéve utolsó hónapjának 20. napja későbbi, mint a (81) bekezdésben említett rendelkezések hatálybalépésének vagy hatályon kívül helyezésének napja. Az e bekezdés szerinti választás a 2019. adóév utolsó hónapjának 20. napját követően nem módosítható és nem vonható vissza. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(83) A 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti, a reklámadóról szóló törvény 11. §-a szerint meghatározott reklámadó-kötelezettséggel összefüggő költségre nem kell alkalmazni a 3. számú melléklet A) rész 16. pontját.”

(2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (84)-(86) bekezdéssel egészül ki:

„(84) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 8. § (5e) bekezdését és 18/D. § (10) bekezdését az adózó a rendelkezés hatálybalépésének napját magában foglaló adóévére vonatkozóan választása szerint alkalmazhatja.

(85) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 5. § (11) bekezdését, 6. § (12) bekezdését, 7. § (15a) és (16a) bekezdését és a 24/A. § (1) bekezdésének az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény kihirdetését követő naptól hatályos rendelkezését első alkalommal e rendelkezések hatálybalépésének napját magában foglaló adóévre kell alkalmazni.

(86) A természetes személlyel mint vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára kezelt vagyon a 2019. adóévére vonatkozóan az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 5. § (7a) bekezdését, továbbá az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel módosított 20. § (1) bekezdés b) pontját választása szerint alkalmazza.”

34. § A Tao. törvény

1. 4. § 28/b. pontjában a „kezelt vagyont” szövegrész helyébe a „kezelt vagyont és a vagyonkezelő alapítványt” szöveg,

2. 4. § 40. pontjában a „szóló törvényben” szövegrész helyébe a „szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) által” szöveg,

3. 6. § (6) bekezdés d) pontjában a „(6) bekezdése” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés l) pontja vagy (6) bekezdése alapján” szöveg,

4. 26. § (11) bekezdésében a „10” szövegrész helyébe a „9” szöveg

lép.

35. § Hatályát veszti a Tao. törvény

1. 2/A. § (2) bekezdés d) pontja,

2. 22/B. § (14) bekezdése,

3. 24/A. § (2) bekezdés a) pontja,

4. 24/A. § (5) bekezdésében a „, társasági adóelőleg-kiegészítési” szövegrész,

5. 24/A. § (11) bekezdés b) pontjában az „, a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásban, illetve” és az „a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás, illetve” szövegrész,

6. 24/A. § (13) bekezdés a) pontjában az „az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésének időpontjáig vagy” szövegrész,

7. 24/A. § (13) bekezdés d) pontjában és (13a) bekezdésében a „társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásában, illetve” szövegrész,

8. 24/A. § (13a) bekezdésében az „adóelőlegként,” szövegrész,

9. 24/A. § (13a) bekezdés b) pontjában az „adóelőleg,” szövegrész,

10. 24/B. § (2) bekezdés a) pontjában az „és adóelőleg-kiegészítésből” szövegrész,

11. 26. § (10) bekezdése,

12. 26/A. § (2) és (3) bekezdése,

13. 29/A. § (43) bekezdése,

14. 29/J. §-a és

15. 29/O. §-a.

3. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

36. § Hatályát veszti az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény.

4. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása

37. § (1) Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) 3. § (3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3c) Az (1) bekezdés c), valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett foglalkozásúnak minősül:

a) a szakképzett edző, sportszervező, -irányító (FEOR-08 2717), feltéve, hogy rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;

b) a hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: sportról szóló törvény) 11/A. §-ában meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy a sportról szóló törvény 19. § (3) bekezdése szerinti sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, vagy a sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója, a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén feltéve, hogy a sportmunkatárs, sportszakember rendelkezik a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;

c) a sportról szóló törvény szerint Magyarországon nyilvántartásba vett nemzetközi sportszövetség által foglalkoztatott magánszemély (a továbbiakban: nemzetközi sportszövetség munkavállalója).”

(2) Az Ekho tv. 3. §-a a következő (3d) bekezdéssel egészül ki:

„(3d) A (2) bekezdésben előírt szabályoktól függetlenül a nemzetközi sportszövetség munkavállalója a külföldi pénznemben megszerzett bevételére is alkalmazhatja e törvény előírásait, feltéve, hogy tevékenységét nem kizárólag belföldön látja el. A külföldi pénznemben megszerzett bevétel forintra történő átszámítására az Szja tv. 5. és 6. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni.”

38. § Az Ekho tv. a következő 14/G. §-sal egészül ki:

„14/G. § A nemzetközi sportszövetség munkavállalója a sportról szóló törvény 30/B. § (3) bekezdése szerinti kérelem benyújtásától kezdődően megszerzett bevételére választhatja e törvény előírásait azzal, hogy a kérelem benyújtásának időpontjától a nemzetközi sportszövetség adószámának kiadásáig terjedő időszakban a nemzetközi sportszövetség által juttatott bevételek utáni adókötelezettségeket a nemzetközi sportszövetség adószámának megállapítása hónapjának kötelezettségeként kell teljesíteni.”

39. § Az Ekho tv.

a) 3. § (4) bekezdés d) pont db) alpontjában a „válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya)” szövegrész helyébe a „válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya), vagy a nemzetközi sportszövetség munkavállalója” szöveg,

b) 4. § (6) bekezdésében a „hivatásos sportoló részére” szövegrész helyébe a „hivatásos sportoló és a nemzetközi sportszövetség munkavállalója részére” szöveg

lép.

5. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

40. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő törvény) 8. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Nem kell a (2)-(6) bekezdés rendelkezéseit alkalmaznia az adóalanynak megszűnésekor, valamint, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be.”

41. § A Távhő törvény 18. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 8. § (8) bekezdése, 18. §-a, hatályon kívül helyezett 8. § (7) és (7a) bekezdése, 18. § (2) bekezdése alapján adóelőleg-kiegészítési kötelezettség a 2019-ben kezdődő adóévtől kezdődően az adózót nem terheli, feltéve, hogy a 2019. adóéve utolsó hónapjának 20. napja későbbi, mint az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 8. § (8) bekezdése, 18. §-a hatálybalépésének, továbbá 8. § (7) és (7a) bekezdése, 18. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezésének napja.”

42. § Hatályát veszti a Távhő törvény

1. 8. § (7) és (7a) bekezdése,

2. 18. §-ában az „E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 8. § (1)-(6), (8) bekezdését - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - első ízben a 2014. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.” szövegrész, és

3. 18. § (2) bekezdése.

6. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

43. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény

1. 21. § (1) bekezdésében a „13” szövegrész helyébe a „12” szöveg,

2. 23. § (2) bekezdésében a „13” szövegrész helyébe a „12” szöveg

lép.

7. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása

44. § (1) A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFI törvény) 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adóévben járulékfizetésre kötelezettnek háromhavonként (a továbbiakban: előlegfizetési időszak) előleget kell fizetnie az előlegfizetési időszakot követő hónap 20. napjáig. Az előlegfizetési időszakra fizetendő járulékelőleg mértéke a (6) bekezdés alapján meghatározott járulékelőleg egynegyede.”

(2) A KFI törvény 16. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A befizetett előleg és a járulék éves összege közötti különbözetet az adóévet követő adóév ötödik hónapja utolsó napjáig kell befizetni, illetőleg a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.”

45. § A KFI törvény 49. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 16. § (4) és (11) bekezdése, hatályon kívül helyezett 16. § (10) bekezdése alapján adóelőleg-kiegészítési kötelezettség a 2019-ben kezdődő adóévtől kezdődően az adózót nem terheli, feltéve, hogy a 2019. adóéve utolsó hónapjának 20. napja későbbi, mint az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 16. § (4) és (11) bekezdése hatálybalépésének, 16. § (10) bekezdése hatályon kívül helyezésének napja.”

46. § Hatályát veszti a KFI törvény 16. § (10) bekezdése.

II. FEJEZET

A KÖZVETET T ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

8. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

47. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 17. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdésben említett jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni e törvény alkalmazásában:]

d) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény (a továbbiakban: Evectv.) szerinti egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság - egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság alapítására tekintettel történő - megszűnését, valamint egyéni cégnek az Evectv. szerinti átalakulását a jogutódlással érintett vagyonelemek tekintetében;”

(2) Az Áfa tv. 17. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[A (2) bekezdésben említett jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni e törvény alkalmazásában:]

j) egyházi jogi személynek a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti átalakulását, jogutódlással történő megszűnését vagy fenntartójának megváltozását.”

48. § Az Áfa tv. 18. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli)

c) azt a volt egyéni vállalkozót, akinek egyéni vállalkozói tevékenység folytatására vonatkozó jogosultsága egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság alapítására tekintettel megszűnt,”

49. § Az Áfa tv. a következő 334. §-sal egészül ki:

„334. § A 3. számú melléklet II. részének az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 5. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2020. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.”

50. § Az Áfa tv. 3. számú melléklet II. része a 2. melléklet szerint módosul.

51. § Hatályát veszti az Áfa tv. 3/A. számú melléklet II. rész 1. pontja.

III. FEJEZET

HELYI ADÓK

9. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

52. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban a (2) bekezdés szerinti mentesség azon épület, épületrész, telek után jár, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként vagy a magyar állam tulajdonában álló ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottjaként bejegyzett adóalany kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ. A feltételek meglétéről az adóalany - az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig - írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. A nyilatkozat adóbevallásnak, adatbejelentésnek minősül.”

53. § A Htv. 41. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Annak a társasági adóalanynak minősülő, kettős könyvvitelt vezető vállalkozónak (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozó magyarországi fióktelepét, továbbá a kettős könyvvitel elveinek megfelelő könyvvezetést alkalmazó más külföldi székhelyű vállalkozót is), amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított nettó árbevétele a 100 millió forintot meghaladta, az adóévre megfizetett iparűzési adóelőleget az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie.”

54. § A Htv. 42/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42/D. § (1) Az adózó az állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét - ideértve az adóbevallás kijavítását és az önellenőrzéssel való helyesbítést - és az adóelőleg-kiegészítés összegéről szóló bevallási kötelezettségét (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adóbevallás) az állami adóhatóság által rendszeresített, PM rendelet szerinti bevallási nyomtatványnak megfelelő elektronikus nyomtatványon az állami adóhatósághoz elektronikus úton, az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adókról szóló bevallások benyújtására vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával is teljesítheti.

(2) Az állami adóhatóság a hozzá beérkezett, számszaki hibát, ellentmondást nem tartalmazó adóbevallást - az adóbevallás-benyújtásra kötelezett azonosítását követően, a befogadó nyugta kiadása mellett - az adóalany által a bevallási nyomtatványon megjelölt székhely, telephely(ek) szerinti önkormányzati adóhatóság részére haladéktalanul továbbítja. Az állami adóhatóság bevalláskitöltésre szolgáló számítógépes rendszere a számszaki hibára, ellentmondásra automatikusan felhívja az adóalany figyelmét és tájékoztatja arról, hogy az adóbevallást az önkormányzati adóhatóság részére csak a hiba adózó általi kijavítását követően továbbítja.

(3) A számszaki hibát, ellentmondást nem tartalmazó vagy a (2) bekezdés szerint javított adóbevallást az önkormányzati adóhatóságnál határidőben teljesítettnek kell tekinteni, feltéve, hogy azt az állami adóhatósághoz határidőben benyújtották.”

55. § A Htv. 42/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42/E. § (1) Az állami adó- és vámhatóság naponta, elektronikus úton megküldi az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. melléklet 1. pontja szerinti (ide nem értve az adózó állami adóhatóság előtti képviseletére vonatkozó adatokat), az Art. 1. melléklet 17. pontja, 18. pontja, 20-21. pontja alapján az állami adó- és vámhatósághoz - az önkormányzati adóhatósághoz teljesített korábbi adatszolgáltatást követően - érkezett adatokat és az Art. 1. melléklet 29. pontja alapján bejelentett adatokat az Art. 1. melléklet 17. pontja szerinti adózó székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság, valamint azon telephelyei szerinti önkormányzati adóhatóságok (a továbbiakban e § alkalmazásában: telephely szerinti önkormányzati adóhatóság) részére, amely telephelyeket az adózó az állami adó- és vámhatósághoz bejelentette.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban szereplő adózó:

a) bejelentkezési, változásbejelentési kötelezettségét a székhelye szerinti és a telephely szerinti önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni,

b) a 39/B. § (9) bekezdése szerinti körülményről, valamint képviselőjéről az önkormányzati adóhatóságnak bejelentést tehet.

(3) Ha a bejelentkezéssel, változásbejelentéssel összefüggésben adóelőleget vagy jogszabály alapján az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban nem szereplő más adatot is be kell jelenteni, akkor e bejelentés megtételére az adózót a székhelye és a telephely szerinti önkormányzati adóhatóság külön felhívja.”

56. § A Htv. Harmadik rész VI. Fejezete a következő 51/H. §-sal egészül ki:

„51/H. § Az az adóalany, amely e törvény 2019. december 31-én hatályos szabályai alapján alapítványként a 3. § (2)-(3) bekezdése szerinti feltételes adómentesség igénybevételére jogosult, e mentességet 2022. december 31-ig igénybe veheti, ha vállalja, hogy 2023. január 15-ig igazolja, hogy a Civil törvény szerinti közhasznú jogállást szerzett. Ha az adóalany e vállalását nem teljesíti, a 3. § (2)-(3) bekezdése szerinti feltételes mentességre tekintettel meg nem fizetett adót az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben köteles az önkormányzati adóhatóság felhívására megfizetni. A szervezet megszűnése esetén e fizetési kötelezettség az alapítót vagy annak jogutódját terheli.”

57. § A Htv. Harmadik rész VI. Fejezete a következő 51/I. §-sal egészül ki:

„51/I. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Eadtv.) megállapított 41. § (9) bekezdést annak a naptári évtől eltérő üzleti évet választó vállalkozónak is alkalmaznia kell a 2019. évben kezdődő adóévében, amelynek ezen adóéve utolsó hónapjának 20. napja az Eadtv. hatálybalépését követő időszakra esik.”

58. § A Htv. 52. §-a a következő 55. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„55. alapítvány: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil törvény) szerinti közhasznú jogállású alapítvány, továbbá a más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítvány, ha igazolja, hogy teljesíti a Civil törvény szerinti közhasznú szervezetté történő minősítés feltételeit, ide nem értve a magyarországi nyilvántartásba vételt;”

IV. FEJEZET

EGYES ÁGAZATI ADÓK

10. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása

59. § A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Rtv.) a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § Az 5. §-ban foglaltaktól eltérően az adó mértéke 2019. július 1-jétől 2022. december 31-ig az adóalap 0%-a.”

60. § Az Rtv. a következő 11. §-sal egészül ki:

„11. § (1) A 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti adókötelezettségre nem kell alkalmazni a 3. § (3)-(4) bekezdéseket, a 7. § (4)-(5) bekezdéseket, a 7/B. §-7/E. §-okat.

(2) Az adóalany a 2019. július 1-jét magában foglaló adóév adóalapjának azon hányadára (részére) alkalmazza az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 5/A. § szerinti adómértéket, amekkora

a) hányadot az adóévnek a 2019. július 1-től az adóév végéig tartó naptári napjai száma az adóév egészének naptári napjai számában képvisel, vagy az adóalany döntésétől függően

b) adóalap az adóév - a 2019. június 30. napjára készített könyvviteli zárlattal alátámasztottan - 2019. július 1-jétől az adóév végéig tartó időszakában keletkezett,

azzal, hogy az 5. § (1) bekezdés szerinti adómértéket az adóévi adóalap - a) vagy b) pont szerinti számítás alapján - fennmaradó hányadára kell alkalmazni.

(3) A 2019. július 1-jét magában foglaló adóévre a 7. § (3) bekezdés szerint megállapított adóelőleg felét kell megfizetni, a 7. § (4) bekezdésében szereplő - az adóalany választása szerinti, rá irányadó - egyik előlegfizetési időpontban.

(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany is alkalmazhatja.”

11. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény módosítása

61. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény 261. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Hozzájárulás-köteles az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat 3. és 5. pontja szerinti szolgáltatás (a továbbiakban: hozzájárulás-köteles szolgáltatás) ellenérték fejében történő nyújtása.”

V. FEJEZET

ILLETÉKEK

12. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása

62. § (1) A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti. törvény) 3. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget:]

f) a kincstár által az Áht. 79. § (1) bekezdése alá tartozó kör számlái terhére végrehajtott fizetési művelet,”

(2) A Pti. törvény 3. § (4) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget:]

r) a természetes személyek fizetési számlája és a kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla között lebonyolított fizetési művelet, illetve ugyanezen célból a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett, a kincstár által vezetett számlára történő készpénzbefizetés, ha természetes személy a megbízó (befizető),”

63. § A Pti. törvény 6. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi tranzakciós illeték alapja)

c) a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a Posta Elszámoló Központot működtető intézménynél kezdeményezett befizetés 20 ezer forintot meghaladó összege,”

64. § (1) A Pti. törvény 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke)

b) a d), g) és h) pont szerinti kivétellel a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, ha az illetékfizetésre a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény vagy a kincstár kötelezett,”

(2) A Pti. törvény 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke)

b) a h) pont szerinti kivétellel a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, ha az illetékfizetésre a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény kötelezett,”

(3) A Pti. törvény 7. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke)

h) a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint a 6. § (1) bekezdés c) pontja esetében átutalásonként, illetve kifizetésenként, ha az illetékfizetésre a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény kötelezett,”

65. § Hatályát veszti a Pti. törvény

1. 2. § 14. pontja,

2. 3. § (4) bekezdés a) pontjában az „az (5) bekezdésben foglaltak kivételével” szövegrész,

3. 3. § (4) bekezdés p) pontjában az „- ide nem értve a Magyar Honvédséget -” szövegrész,

4. 3. § (4) bekezdés j), k), n), o), s) pontja,

5. 3. § (5) bekezdése,

6. 7. § (1) bekezdés d) és g) pontja,

7. 7. § (5) bekezdése.

VI. FEJEZET

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

13. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

66. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) a következő 65/P. §-sal egészül ki:

„65/P. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 285. § (6) bekezdése alapján 2019. március 1-jét követően fennmaradt állami szolgálati jogviszonyt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonynak kell tekinteni.”

67. § A Tbj.

1. 19. § (4) bekezdésében az „egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7500 forint (napi összege 250 forint)” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7710 forint (napi összege 257 forint)” szöveg,

2. 26. § (5) bekezdésében a „havonta 7320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot” szövegrész helyébe a „havonta 7710 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot” szöveg

lép.

14. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása

68. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 5. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Nem keletkezik az 1. § (1)-(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége - e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében -]

i) az egyházi jogi személynek az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyre tekintettel, ha az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy özvegyi nyugdíjban részesülő olyan természetes személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte.”

69. § A Szocho tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A Tbj. 30/A. § (1) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelme, de legalább a minimálbér vagy, a Tbj. 30/A. § (3) bekezdése szerinti, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.

(2) A Tbj. 30/A. § (2) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági kistermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a Tbj. 30/A. § (3) bekezdése szerinti, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.

(3) A (2) bekezdés szerinti adóalap hiányában a Tbj. 30/A. § (2) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági kistermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja

a) a tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelem,

b) az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett tárgyévi jövedelmének 75 százaléka,

c) a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő tárgyévi bevételének 4 százaléka,

csökkentve a tárgyévi Tbj. szerinti járulékalapját képező összeggel.

(4) A Tbj. 30/A. §-a alapján járulékfizetésre nem kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja

a) a tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelem,

b) az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett tárgyévi jövedelmének 75 százaléka,

c) a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő tárgyévi bevételének 4 százaléka.

(5) Az adóalapot az (1) és (2) bekezdés szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő e jogállással nem rendelkezik az adóév minden napján, vagy más okból nem minősül az adó alanyának az adóév minden napján, akkor az adó alapja

a) az (1) bekezdés szerinti őstermelő esetében az őstermelésből származó összevont adóalapba tartozó jövedelme, de legalább az adóalanyiság időtartamának minden napjára számítva a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg harmincad része,

b) a (2) bekezdés szerinti kistermelő esetében az adóalanyiság időtartamának minden napjára számítva a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg harmincad része.

(6) Az adóalapot az (1) és (2) bekezdés szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő, az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor nem veszi számításba azt a napot, amelyen

a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül;

b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj folyósítása alatt a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja;

c) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül;

d) önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;

e) fogvatartott.

(7) A (6) bekezdés szerinti esetekben az adó alapja

a) az adóalapot az (1) bekezdés szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő esetében az összevont adóalapba tartozó jövedelme, de legalább a minimálbér, vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg,

b) az adóalapot a (2) bekezdés szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő esetében a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg

harmincad része azokra a napokra, amelyekre az adófizetési kötelezettség fennáll.”

70. § A Szocho tv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) A 7. § (1)-(2) bekezdés szerinti mezőgazdasági őstermelő a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg alapján - figyelemmel a 7. § (5)-(6) bekezdés rendelkezésére - negyedévente adóelőleget állapít meg, amelyet a negyedévet követő hónap 12-éig fizet meg.

(2) A tárgyévre vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell - a 7. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - az előlegként megfizetett adót elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, és a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni.

(3) Az adóelőleg fizetésére nem kötelezett őstermelő az adót a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.”

71. § A Szocho tv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § Az adó fizetésére kötelezett természetes személy az adót a személyi jövedelemadó, a személyi jövedelemadó-előleg megfizetésével egyidejűleg állapítja és fizeti meg, azzal, hogy, az adót az állami adó- és vámhatóság közreműködése nélkül elkészített személyi jövedelemadó bevallásban vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban vallja be. A tárgyévre vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett adót elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, és a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. A személyi jövedelemadó-előleg megfizetésére nem kötelezett természetes személy az adót a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.”

72. § A Szocho tv. a következő 36/A. §-sal egészül ki:

„36/A. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 5. § (1) bekezdés i) pontja, 7. §-a, 22. §-a és 27. §-a 2019. január 1-jétől alkalmazható.”

VII. FEJEZET

ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK

15. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

73. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 50. § (2) bekezdése a következő 7a. ponttal egészül ki:

[Az (1)-(1a) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:]

„7a. a természetes személy tekintetében az Szja tv. 29/D. § szerinti kedvezmény érvényesítéséhez szükséges következő adatokat:

a) a kedvezményre jogosító valamennyi gyermek nevét, adóazonosító jelét (adóazonosító jel hiányában a természetes személyazonosító adatait),

b) az Szja tv. 29/D. § (2) bekezdés szerint a kedvezmény alapját képező jövedelmeket jogcímenként,”

(2) Az Art. 50. § 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1)-(1a) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:]

„34. a szociális hozzájárulási adó alapját és összegét, ide nem értve a mezőgazdasági őstermelőt negyedévente terhelő szociális hozzájárulási adóelőleg alapját és összegét,”

74. § Az Art. 114/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„114/C. § [A csoportos társasági adóalany, illetve a csoportos társasági adóalanyban fennálló csoporttagság megszűnése]

(1) Az állami adó- és vámhatóság a csoportos társasági adóalany létrehozását engedélyező határozatot visszavonja, ha

a) a csoportképviselő - valamennyi csoporttag feltétlen beleegyező nyilatkozatának csatolása mellett - a csoportos társasági adóalany megszüntetését kéri,

b) a csoportképviselő a képviseletet nem vállalja, és az új csoportképviselő haladéktalan kijelölése és bejelentése az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerint nem történik meg,

c) a csoportos társasági adóalanyban részt vevő csoporttagok száma kettő alá csökken, vagy

d) a csoportos társasági adóalanyban részt vevő valamennyi csoporttag jogutód nélkül megszűnik.

(2) Amennyiben a csoportos társasági adóalanyban részt vevő bármely csoporttagra a Tao tv. 2/A. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott feltételek nem vagy nem teljeskörűen teljesülnek, az érintett csoporttag csoporttagságát az állami adó- és vámhatóság határozattal megszünteti.”

75. § Az Art. 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

76. § Az Art. 266. § a) pontjában az „illetve az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adózó, valamint e törvények hatálya alá nem tartozó” szövegrész helyébe a „valamint általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő” szöveg lép.

77. § Hatályát veszti az Art.

1. 114/B. § (4) bekezdésében az „A csoporttagság az állami adó- és vámhatóság engedélyével, azon adóév utolsó napján szűnik meg, amelyben a kilépési kérelmet benyújtották.” szövegrész,

2. 131. § (5) bekezdésében a „ , valamint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által az egyszerűsített vállalkozói adó bevallásban bevallott” szövegrész,

3. 2. melléklet I. pont B. alpont 2. pont 2.3. alpontja,

4. 2. melléklet I. pont B. alpont 3. pont 3.3. alpontjában az „, illetve az egyszerűsített vállalkozói adóalany” szövegrész,

5. 2. melléklet I. pont B. alpont 3. pont 3.5. alpontjában „, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya” szövegrész,

6. 3. melléklet I. pont 3. pont 3.1.1. alpontjában a „Az adóév utolsó havi, negyedévi előlegét a Tao tv. szerinti előleg-kiegészítésre kötelezettek a 3.1.2. pontban előírt előleg-kiegészítéssel egyidejűleg teljesítik.” szövegrész,

7. 3. melléklet I. pont 3. pont 3.1.2. alpontja.

VIII. FEJEZET

SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

16. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

78. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint alapított egyéni cégnek és korlátolt felelősségű társaságnak az alapítása időpontjával a (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával nyitó mérleget kell készítenie azzal, hogy a nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.”

79. § Az Szt. 3. § (4) bekezdése a következő 11-13. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„11. szerződés elszámolási egysége:

a) jogilag - a szerződés felek által meghatározott tárgya alapján - egy egységet képező - a megrendelővel kötött, a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék vagy szolgáltatás létrehozására és értékesítésére vonatkozó - szerződés egésze (a szerződés összes részteljesítése, összes teljesítési kötelme együttesen, függetlenül attól, hogy a szerződés egy vagy több részteljesítést, teljesítési kötelmet tartalmaz);

b) az ugyanazzal a megrendelővel kötött a) pont szerinti szerződések egy csoportja, amennyiben:

ba) a szerződések csoportjának feltételeit egyetlen csomagban tárgyalták,

bb) a szerződések egymással annyira szoros kapcsolatban állnak, hogy valójában egy közös nyereséghányaddal rendelkező egyetlen projekt részeit képezik, és

bc) a szerződések egyidejűleg, vagy egymást szorosan követően valósulnak meg.

12. teljesítési fok: a tényleges teljesítésnek a szerződés elszámolási egységére meghatározott mértéke, amely a ténylegesen elvégzett munkáknak az elvégzendő összes munkához viszonyított - a számviteli politikában meghatározott módszer szerinti - arányát fejezi ki.

13. készültségi fok: a befejezetlen termelés vagy a befejezetlen szolgáltatás készültségének mértéke, amely a már elvégzett tevékenységeknek a félkész termék, illetve a késztermék (kész szolgáltatás) előállításához elvégzendő összes tevékenységhez viszonyított - a számviteli politikában meghatározott módszer szerinti - arányát fejezi ki.”

80. § Az Szt. 28. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, továbbá félkész vagy késztermék a kapcsolódó árbevétel elszámolásáig mutatható ki készletként.”

81. § Az Szt. 32. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a szerződés elszámolási egysége - általános forgalmi adót nem tartalmazó - teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összege azon részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen - a 72. § (2)-(4a) bekezdés és 73. § alapján - elszámolt nettó árbevételt.”

82. § Az Szt. 44. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen - a 72. § (2)-(4a) bekezdés és a 73. § alapján - elszámolt nettó árbevételnek azt a részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási egysége - általános forgalmi adót nem tartalmazó - teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összegét.”

83. § Az Szt. 72. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az értékesítés nettó árbevételét:

a) növeli az az összeg, amellyel a szerződés elszámolási egysége - általános forgalmi adót nem tartalmazó - teljes szerződéses ellenértékének teljesítési fok arányában számított összege meghaladja a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban - az e bekezdés, a (2)-(4) bekezdés és a 73. § alapján - elszámolt árbevételt,

b) csökkenti az az összeg, amellyel a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban - az e bekezdés, a (2)-(4) bekezdés és a 73. § alapján - elszámolt árbevétel meghaladja a szerződés elszámolási egysége - általános forgalmi adót nem tartalmazó - teljes szerződéses ellenértékének teljesítési fok arányában számított összegét.”

84. § Az Szt. 177. §-a a következő (75)-(78) bekezdéssel egészül ki:

„(75) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 2/A. § (4a) bekezdését, 3. § (4) bekezdés 11-13. pontját, 28. § (3a) bekezdését, 32. § (8) bekezdését, 41. § (1) bekezdését, 44. § (7) bekezdését, 62. § (2) bekezdését, 72. § (4a) bekezdését, 98. § b) pontját először a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(76) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 2/A. § (4a) bekezdését, 3. § (4) bekezdés 11-13. pontját, 28. § (3a) bekezdését, 32. § (8) bekezdését, 41. § (1) bekezdését, 44. § (7) bekezdését, 62. § (2) bekezdését, 72. § (4a) bekezdését, 98. § b) pontját a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(77) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 3. § (4) bekezdés 11-13. pontját, 28. § (3a) bekezdését, 32. § (8) bekezdését, 44. § (7) bekezdését, 62. § (2) bekezdését, 72. § (4a) bekezdését, 98. § b) pontját a 2020. január 1-je előtt megkötött szerződésekre nem kötelező alkalmazni.

(78) Ha a vállalkozó a 2020. január 1-je előtt megkötött szerződésekre alkalmazza az e törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 3. § (4) bekezdés 11-13. pontját, 28. § (3a) bekezdését, 32. § (8) bekezdését, 44. § (7) bekezdését, 62. § (2) bekezdését, 72. § (4a) bekezdését, 98. § b) pontját, úgy az érintett szerződésekre, az e törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel hatályon kívül helyezett 62. § (3) bekezdését nem alkalmazhatja.”

85. § Az Szt.

1. 41. § (1) bekezdésében a „kötelezettséget], amelyek” szövegrész helyébe a „kötelezettséget, valamint a megkötött szerződésből vagy annak elszámolási egységéből várható veszteséget], amelyek” szöveg,

2. 62. § (2) bekezdésében, 98. § b) pontjában a „teljesítési fok” szövegrész helyébe a „készültségi fok” szöveg

lép.

86. § Hatályát veszti az Szt. 62. § (3) bekezdése.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. Hatályba léptető rendelkezések

87. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. §-3. §, a 9. §-11. §, a 16. §, a 18. §, a 19. § (1) bekezdése, a 20. § (3) bekezdése, a 21. §-23. §, a 26. §, a 30. § (4) bekezdése, a 31. §, a 33. § (2) bekezdése, a 34. § 1-3. pontja, a 74. §, a 77. § 1. pontja, a 78. § és az 1. melléklet 1. pontja az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(3) Az 5. §-8. §, a 15. § 1. pontja, a 25. §, a 27. § (4) bekezdése, a 30. § (2) és (3) bekezdése, a 35. § 2. pontja, a 36. §, a 43. §, a 49. §-52. §, az 54. §-56. §, az 58. §, a 61. §, a 62. § (1) bekezdése, a 64. § (2) bekezdése, a 65. §, a 67. §, a 73. § (1) bekezdése, a 75. §, a 76. §, a 77. § 2., 4. és 5. pontja, a 79. §-86. §, a 2. melléklet és a 3. melléklet 2020. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 27. § (2) bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba.

(5) A 27. § (3) bekezdése 2022. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2019. évi LXXIII. törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.26. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyéb indokkal adómentes:)

„7.26. bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által a kezelt vagyon, valamint a magánalapítvány vagyona (ide nem értve az említett vagyonok hozamait) terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték; nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, továbbá nem alkalmazható e rendelkezés akkor sem, ha a kifizető - kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély - nyilvántartása alapján a hozamok nem különíthetőek el a kezelt vagy az alapítványi vagyontól;”

2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.43-7.45. alponttal egészül ki:

(Egyéb indokkal adómentes:)

„7.43. a 2020-ban megrendezésre kerülő labdarúgó Európa-bajnoksággal összefüggésben az Európai Labdarúgó-szövetséggel (UEFA), az UEFA tulajdonában álló gazdasági társasággal, a rendező vagy részt vevő nemzeti sportszövetséggel munkaviszonyban vagy egyéb munkaviszony jellegű szerződéses jogviszonyban álló magánszemély (különösen: UEFA-tisztségviselők, versenybírók, sportolók, önkéntesek, sportszervezetek képviselői) részére adott juttatás (különösen: napidíj, bónusz, felmerült költségek megtérítése, pénzdíjak, átadott formaruhák, természetben biztosított ellátás, valamint a versenyekhez kapcsolódóan adott promóciós jellegű juttatások);

7.44. a sportról szóló törvény szerint Magyarországon nyilvántartásba vett nemzetközi sportszövetség által

a) a sportdiplomáciai kapcsolatok keretében biztosított szállás, utazás, vendéglátás és termék vagy szolgáltatás formájában adott ajándék,

b) foglalkoztatott személy külföldi kiküldetésére tekintettel fizetett napidíj, és

c) a nemzetközi sportszövetséggel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló sportolónak, edzőnek a sporttal kapcsolatos tevékenységével összefüggésben adott támogatás, ösztöndíj;

7.45. a Kormány határozatával kiemelt nemzetközi sportrendezvénynek minősített esemény megrendezésével összefüggésben a kiemelt nemzetközi sportrendezvénynek a Kormány határozatában megjelölt szervezője vagy szervezői által a sportolóknak, a versenybíróknak, a magyar és külföldi sportszövetségek tisztségviselőinek és képviselőinek, a szervezőbizottsági tisztségviselőknek és az önkénteseknek adott napidíj, költségtérítés, formaruha, természetben biztosított ellátás, a sportolóknak fizetett pénzdíj, továbbá a versenyekhez kapcsolódó promóciós jellegű juttatások a Kormány határozatában meghatározott mértékig.”

3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.5. alpont 9.5.1. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(9. Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések.

9.5. A termőföld átruházásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályok

9.5.1. Adómentes a termőföld átruházásából származó jövedelem)

d) az a)-c) pontban nem említett esetben, ha az átruházás

da) magánszemély részére birtokösszevonási céllal, vagy

db) települési önkormányzat részére jogszabályban meghatározott szociális földprogram céljából, vagy

dc) a Nemzeti Földalap javára, vagy

dd) - osztatlan közös tulajdonban levő földterület értékesítése esetén - valamely tulajdonostárs részére

történik, a db) pont esetében azzal, hogy az átruházásról szóló szerződésnek tartalmaznia kell a szociális földprogramra vonatkozó, a rászorultságra tekintettel meghatározott feltételeket is szabályozó önkormányzati rendelkezés számát.”

2. melléklet a 2019. évi LXXIII. törvényhez

1. Az Áfa tv. 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat a következő 5. ponttal egészül ki:

(Sorszám Megnevezés)
„5. Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás”

3. melléklet a 2019. évi LXXIII. törvényhez

1. Az Art. 1. melléklete a következő 29. ponttal egészül ki:

  Vissza az oldal tetejére