(a Genfben, 1949. év szeptember hó 19. napján kelt közúti közlekedési Egyezmény, a Genfben, 1949. év szeptember hó 19-én kelt közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzőkönyv, a Genfben, 1950. év szeptember hó 16-án kelt, az 1949. szeptember hó 19-én Genfben aláírt közúti közlekedésre vonatkozó Egyezményt és a közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzőkönyvet kiegészítő európai Megállapodás, a Genfben, 1955. év december hó 16-án kelt, az 1949. évi közúti közlekedésre vonatkozó Egyezményt és az 1949. évi közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzőkönyvet kiegészítő az 1950. szeptember 16-án kötött európai Megállapodás módosítása tárgyában létrejött, a közúti munkálatok jelzéséről szóló Megállapodás, valamint a Genfben, 1957. év december hó 13. napján kelt, az útjelzésekre vonatkozó európai Egyezmény Magyarországra nézve nemzetközi jogi szempontból 1962. július 30-ától hatályosak azon részes államokkal szemben, amelyek nem részesei a Bécsben, 1968. november 8-án aláírt Közúti Közlekedési Egyezménynek)
1. § Az Országgyűlés a Genfben, 1949. év szeptember 19. napján kelt, a közúti közlekedésre vonatkozó Egyezményt (a továbbiakban: Genfi Közúti Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti.
2. § (1) A Genfi Közúti Egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítását az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A Genfi Közúti Egyezmény hiteles angol nyelvű szövegét a 2. melléklet tartalmazza.
3. § Az Országgyűlés a Genfben, 1949. év szeptember 19-én kelt, a közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzőkönyvet (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) e törvénnyel kihirdeti.
4. § (1) A Jegyzőkönyv hivatalos magyar nyelvű fordítását a 3. melléklet tartalmazza.
(2) A Jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövegét a 4. melléklet tartalmazza.
5. § Az Országgyűlés a Genfben, 1950. év szeptember 16-án kelt, az 1949. szeptember 19-én Genfben aláírt közúti közlekedésre vonatkozó Egyezményt és a közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzőkönyvet kiegészítő európai Megállapodást (a továbbiakban: kiegészítő Megállapodás) e törvénnyel kihirdeti.
6. § (1) A kiegészítő Megállapodás hivatalos magyar nyelvű fordítását az 5. melléklet tartalmazza.
(2) A kiegészítő Megállapodás hiteles angol nyelvű szövegét a 6. melléklet tartalmazza.
7. § Az Országgyűlés a Genfben, 1955. év december 16-án kelt, az 1949. évi közúti közlekedésre vonatkozó Egyezményt és az 1949. évi közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzőkönyvet kiegészítő 1950. szeptember 16-án kötött európai Megállapodás módosítása tárgyában létrejött, a közúti munkálatok jelzéséről szóló Megállapodást (a továbbiakban: módosító Megállapodás) e törvénnyel kihirdeti.
8. § (1) A módosító Megállapodás hivatalos magyar nyelvű fordítását a 7. melléklet tartalmazza.
(2) A módosító Megállapodás hiteles angol nyelvű szövegét a 8. melléklet tartalmazza.
9. § Az Országgyűlés a Genfben, 1957. év december 13-án kelt, az útjelzésekre vonatkozó európai Egyezményt (a továbbiakban: Genfi Útjelzési Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti.
10. § (1) Genfi Útjelzési Egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítását a 9. melléklet tartalmazza.
(2) A Genfi Útjelzési Egyezmény hiteles angol nyelvű szövegét a 10. melléklet tartalmazza.
11. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
12. § E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős miniszter és a közlekedésrendészetért felelős miniszter gondoskodik.
(Genf, 1949. szeptember 19.)
A Szerződő Államok attól az óhajtól vezéreltetve, hogy egységes szabályok felállításával a nemzetközi közúti közlekedés fejlődését elősegítsék és biztonságossá tegyék, a következő rendelkezésekben állapodtak meg:
1. A Szerződő Államok - fenntartva teljes egészében a közútjaik használatára vonatkozó szabályalkotás jogát - megegyeznek abban, hogy közútjaikat a nemzetközi közúti közlekedésre a jelen Egyezményben megállapított feltételek mellett használják.
2. A Szerződő Államok a jelen Egyezmény rendelkezései által biztosított kedvezményeket nem kötelesek a területükön - megszakítás nélkül - egy évnél hosszabb idő óta tartózkodó gépjárművek, pótkocsik vagy járművezetők részére is megadni.
1. A jelen Egyezmény függelékeit az Egyezmény szerves részének kell tekinteni, az Államok mégis az Egyezmény aláírásakor, megerősítésekor, vagy a hozzá való csatlakozáskor, illetve a későbbiek során bármikor kijelenthetik, hogy az Egyezmény alkalmazásából az 1-es és 2-es számú függeléket kizárják.
2. Bármelyik Szerződő Állam bármikor bejelentheti az Egyesült Nemzetek Főtitkárának, hogy az Egyezmény alkalmazásából általa a jelen cikk 1. pontja alapján kizárt 1-es és 2-es számú függeléket a bejelentés időpontjától kezdve magára nézve kötelezőnek ismeri el.
1. Azokat az intézkedéseket, amelyeknek életbeléptetésére nézve az összes Szerződő Államok, illetve közülük egyesek megegyeztek, vagy a jövőben megegyeznek avégből, hogy - a vám, a rendőrségi, az egészségügyi vagy egyéb alakiságok egyszerűsítésével - a nemzetközi közúti közlekedést megkönnyítsék, úgy kell tekinteni, hogy a jelen Egyezmény célkitűzésével megegyeznek.
2. a) Valamennyi Szerződő Állam biztosíték letétbehelyezését követelheti azon behozatali vámok vagy illetékek kiegyenlítésének fedezetéül, amelyeket - ilyen biztosíték hiányában - a nemzetközi közlekedésben résztvevő gépjárművek behozatala alkalmával szedni szoktak.
b) A jelen cikk alkalmazása szempontjából a Szerződő Államoknak el kell fogadniuk a saját területükön működő olyan szervezet jótállását, amely tagja valamely nemzetközi egyesületnek, ha ez a gépjárműre érvényes nemzetközi vámokmányt (mint pl.: a határátlépési carnet) bocsátott ki.
3. A Szerződő Államok a jelen Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása céljából mindent elkövetnek, hogy az ugyanazon nemzetközi útvonalon, egymás szomszédságában levő vámirodák és vámőrsök nyitvatartási idejét összehangolják.
1. A jelen Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából:
A „nemzetközi közlekedés” kifejezés felöleli mindazt a közlekedést, amely legalább egy országhatár átlépésével bonyolódik le;
a „közút” kifejezés magában foglal minden közhasználatú utat, amely a járműközlekedés számára nyitva áll;
az „úttest” kifejezés a közútnak azt a részét jelenti, amelyen rendes körülmények között a járművek közlekedése lebonyolódik;
a „forgalmi sáv” kifejezés az úttestnek azt az osztott részét jelenti, amely elég széles ahhoz, hogy rajta egy járműsor közlekedjék;
a „vezető” kifejezés felöleli mindazon személyek körét, akik valamely jármű irányítását végzik, ideértve a kerékpárosokat, valamint a közúton az igavonó, málhás, nyerges, vagy csoportosan hajtott állatok hajtóit, illetve azokat, akik ezekre az állatokra ténylegesen felügyelnek;
a „gépjármű” kifejezésen az összes gépi szerkezettel ellátott és a közúton önerejéből közlekedő járművet kell érteni, amely rendes körülmények között személyek vagy áruk szállítására szolgál, kivéve ha sínen közlekedik, vagy elektromos vezetékhez kötötték. Az 1-es számú függelékhez csatlakozott összes Államok ebből a meghatározásból kizárják azokat a segédmotoros kerékpárokat, amelyek jellemzőit az említett függelék határozza meg;
a „nyerges vontató” kifejezésen - elsőtengely nélküli pótkocsi által követett - olyan gépjárműveket kell érteni, amelyekhez a pótkocsi olyan módon van hozzákapcsolva, hogy egyik része a vontató járművön nyugszik, a pótkocsi és rakománya súlyának jelentős részét a vontató viseli. Az ilyen pótkocsinak „félpótkocsi” a neve;
a „pótkocsi” kifejezésen mindazok a járművek értendők, amelyeknek az a rendeltetésük, hogy gépjárműhöz kapcsolják;
a „kerékpár” kifejezésen értendők mindazok a kerékpárok, amelyeket nem láttak el motorhajtású szerkezettel. Az 1-es számú függelékhez csatlakozott összes Államok e meghatározás alá vonják azokat a segédmotoros kerékpárokat, amelyek jellemzőit az említett függelék írja körül;
a jármű „összsúlya” kifejezés az útrakészen álló jármű és rakományának együttes súlyát jelenti, beleértve egyidejűleg a vezető és az összes többi szállított személy súlyát;
a „hasznos terhelés” az a súly, amelyet a járművet nyilvántartó ország illetékes hatósága legnagyobb terhelésként megengedett;
a jármű „megengedett legnagyobb összsúlya” kifejezés az útrakész állapotban levő jármű és a legnagyobb terhelés együttes súlyát jelenti.
A jelen Egyezményt nem szabad olyképpen értelmezni, mintha ez megengedné személyek ellenszolgáltatásért történő fuvarozását, vagy az árufuvarozást, kivéve a járműveken utazók személypoggyászát; a fentieket úgy kell érteni, hogy ezek a kérdések, valamint azok, amelyeket a jelen Egyezmény nem szabályozott, a hazai törvényhozás hatáskörében maradnak azzal a megszorítással, hogy az idevágó egyéb nemzetközi egyezményeket és megállapodásokat alkalmazni kell.
A Szerződő Államok mindegyikének meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket a jelen fejezetben előírt szabályok megtartásának biztosítása érdekében.
Minden vezetőnek, gyalogosnak és egyéb személynek, aki a közutat igénybe veszi, olyan magatartást kell tanúsítania, hogy ezáltal a forgalomban veszélyt vagy zavart ne idézzen elő. Kerülnie kell a károkozást a személyekben, illetőleg a köz- és magánvagyonban.
1. Minden önállóan haladó járművet vagy összekapcsolt szerelvényt vezetővel kell ellátni.
2. Az igavonó, málhás vagy nyerges állatoknak vezetőjének, a haszonállatnak hajtójának kell lenni, kivéve a rendkívüli útszakaszokat, amelyeket a belépési pontokon meg kell jelölni.
3. A járműoszlopokat, illetve állatcsordákat annyi vezetővel kell ellátni, amennyit a hazai jogszabályok előírnak.
4. A járműoszlopokat szükség esetén kisebb szakaszokra kell bontani és az egymást követő szakaszok között a zavartalan közlekedés biztosításához elegendő hosszúságú térközt kell tartani. Ez a rendelkezés nem alkalmazható olyan vidékeken, ahol nomád törzsek szoktak vándorolni.
5. A vezetők mindenkor kötelesek járművük, illetőleg állataik feletti uralmukat megőrizni. A közút többi használójának biztonsága érdekében a feléjük való közeledés alkalmával kellő elővigyázatosságot kell tanúsítaniuk.
1. Azonos irányban haladó járművek a közút ugyanazon oldalán kötelesek haladni; a hajtási oldalnak egy országon belül valamennyi közúton egységesnek kell lennie. Az egységes hajtási oldal megállapítása a hazai jogszabályalkotás hatáskörébe tartozik.
2. Általános szabályként és mindazon esetekben, amikor a 7. Cikk rendelkezései előírják, valamennyi járművezető köteles:
a) kétforgalmú sávú úttesten, amely kétirányú közlekedésre szolgál, járművét a menetirány szerinti oldalon tartani;
b) kettőnél több forgalmi sávú úttesten, járművét a menetiránya szerinti oldalon levő és az útszegélyhez legközelebb eső forgalmi sávon tartani.
3. Az állatokat - a hazai jogszabályalkotásnak megfelelő módon - az útszegélyhez lehető legközelebb kell hajtani.
A járművek vezetői mindenkor kötelesek járművük sebessége feletti uralmukat megtartani és ésszerűen, óvatosan vezetni. Le kell lassítaniuk, vagy meg kell állniuk, valahányszor a körülmények ezt megkövetelik különösen akkor, ha a látási viszonyok nem jók.
1. A vezetőknek szembejövőkkel találkozáskor, illetőleg amikor őket megelőzik, a menetirányuknak megfelelő forgalmi sávon, amennyire csak lehet, le kell húzódniuk az úttest szélére. A járművek és állatok előzésének - attól függően, hogy a kérdéses országban melyik oldalra előírt hajtás van - tőlük jobbra vagy balra kell lebonyolódnia. E szabályok alkalmazása azonban nem kötelező a villamosokra, közúti vasutakra, valamint egyes hegyi utakra.
2. Járművek vagy hajtott állatok közeledésekor minden vezető köteles:
a) járművel vagy hajtott állatokkal való találkozáskor elhaladásuk biztosítására elegendő helyet hagyni;
b) amikor valamely jármű őt megelőzni készül, a menetiránynak megfelelő oldalon - amennyire csak lehet - az úttest szélére húzódni és sebességének növelésétől tartózkodni.
3. Minden előzni szándékozó vezetőnek meg kell bizonyosodnia, hogy erre elegendő térköz áll rendelkezésére, s az előre-látási viszonyok az előzést veszélytelenül megengedik. Előzés után köteles járművét - attól függően, hogy az illető országban melyik oldalra előírt hajtás van - jobbra, illetőleg balra visszavezetni, de csak azután, miután meggyőződött, hogy ezt a megelőzött jármű, gyalogos, vagy állat zavarása nélkül megteheti.
1. A vezetőknek, ha útelágazáshoz, útkereszteződéshez, úttorkolathoz vagy vasúti átjáróhoz érnek, különös elővigyázatosságot kell tanúsítaniuk, hogy a balesetet elkerüljék.
2. Bizonyos utak vagy útszakaszok kereszteződésénél áthaladási elsőbbséget lehet biztosítani. Ezt az elsőbbséget közúti jelzések elhelyezésével teszik észlelhetővé. Minden vezető, aki ilyen elsőbbséggel bíró utat, vagy útszakaszt megközelít, az azon haladó vezetőknek áthaladási elsőbbséget köteles biztosítani.
3. A 2-es számú függeléknek - útkereszteződéseknél az áthaladási elsőbbségre vonatkozó - azon rendelkezéseit, amelyeket a jelen cikk 2. pontja nem érint, az említett függeléket alkalmazó Államoknak figyelembe kell venniük.
4. Minden vezető, mielőtt ráhajtana valamely közútra, köteles:
a) meggyőződni arról, hogy ezt a műveletet a közút többi használójának veszélyeztetése nélkül megteheti;
b) szándékát világosan jelezni;
c) az úttest - menetirányának megfelelő - szegélyéhez lehető legjobban lehúzódni, ha ugyanazon oldalra kanyarodással szándékozik az utat elhagyni;
d) a lehető legjobban az úttest középvonalához húzódni, ha az ellenkező oldalra kanyarodással akarja az utat elhagyni, kivéve a 16. Cikk 2. pontjában szabályozott esetet;
e) a szembejövő forgalmat semmi esetre sem akadályozni.
1. Amikor a járműveket, vagy állatokat a közúton megállítják - ha azok nem állhatnak a közúton kívül - az útszegélyhez annyira közel kell félreállítani, amennyire csak lehetséges. A vezetők járműveiket, illetőleg állataikat csak akkor hagyhatják el, ha a balesetek elkerülése érdekében megtették a szükséges óvintézkedéseket.
2. Járművek vagy állatok nem tartózkodhatnak ott, ahol veszélyt vagy zavart idézhetnek elő, nevezetesen két út kereszteződésénél, útkanyarulatban, emelkedő csúcsán, illetőleg ezek közelében.
Minden szükséges óvintézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a jármű rakománya kár vagy veszély okozójává ne válhasson.
1. Napnyugta után és éjszaka, vagy amikor a légköri viszonyok megkövetelik, a közúton levő minden járműnek, illetve összekapcsolt járműegységnek legalább egy előre irányított fehér és legalább egy hátra irányított piros fényforrással kell rendelkeznie.
Ha a járművet - a kerékpárt és az oldalkocsi nélküli motorkerékpárt kivéve - elől csupán egy fehér fényforrással szerelték fel, ennek a szembejövő járművek felé eső oldalon kell lennie.
Azokban az országokban, ahol elől két fehér fényforrás az előírás, ezeket a jármű jobb és bal oldalán kell elhelyezni.
A piros fényt olyan fényforrás szolgáltathatja, amely különáll attól a világító testtől, amely a fehér fényt, illetőleg fényeket adja, vagy pedig - amikor a jármű csekély hossza és berendezései lehetővé teszik - ugyanaz a fényforrás is szolgáltathatja.
2. A járművön sohasem lehet előreirányított piros, illetőleg hátrairányított fehér fény és arra elől piros, hátul fehér fényvisszaverő szerkezet sem szerelhető. Ez a tilalom nem vonatkozik a hátramenet fehér vagy sárga fényforrásaira, ha a járművet nyilvántartó ország hazai szabályai ilyen fények használatát megengedik.
3. A fényforrásoknak és fényvisszaverő szerkezeteknek a jármű jelenlétét a közút többi használói felé hatásosan jelezniük kell.
4. Valamennyi Szerződő Állam, illetőleg ezek alárendelt szerve - azzal a feltétellel, hogy minden intézkedést megtesz a közlekedés biztonsága megszokott feltételeinek biztosítására - a jelen cikk rendelkezései alól kiveheti:
a) a különleges célokat szolgáló vagy különleges körülmények között használatos járműveket;
b) bizonyos különleges alakú vagy fajtájú járműveket;
c) azokat a járműveket, amelyek kielégítő megvilágítású közúton várakoznak.
1. A jelen fejezet rendelkezéseit a trolibuszokra is alkalmazni kell.
2. a) A kerékpárosak a kerékpárutakon kötelesek közlekedni, ha őket erre külön jelzőtábla hívja fel, vagy ha a hazai szabályzat részükre azt kötelezővé teszi;
b) a kerékpárosok egy sorba kötelesek széthúzódni, minden olyan esetben, amikor a forgalom feltételei ezt megkövetelik és - a hazai szabályzat által előírt kivételes eseteket leszámítva - az úttesten kettőnél több sorban sohasem haladhatnak;
c) kerékpárosoknak tilos magukat járművel vontattatni;
d) a 12. Cikk 4. pontjának d) bekezdésében előírt szabályt a kerékpárosokra olyan országokban, ahol a hazai szabályzat erre nézve másként rendelkezik, nem kell alkalmazni.
1. A jelzési rendszer egyöntetűségének biztosítása céljából - amennyire csak lehetséges - kizárólag csak az összes Szerződő Állam által elfogadott jeleket és jelzéseket kell a szóban forgó Állam közútjain elhelyezni. Ha egyes új jelzések alkalmazásának szüksége merül fel, ezeket - alakjukra és színükre - valamint az esetleg alkalmazott jelképek természetére nézve - bele kell illeszteni abba a jelzési rendszerbe, amely ebben az Államban érvényben van.
2. Az előírásos jelzések számát a feltétlenül szükséges mennyiségre kell korlátozni. Jelzések csak olyan helyeken alkalmazhatók, ahol ez elkerülhetetlenül szükséges.
3. A veszélyt jelző táblákat az akadályoktól elegendő távolságra kell elhelyezni, hogy ezekre az úthasználókat hatékonyan figyelmeztesse.
4. Az előírásos jelzésen tilos minden olyan - tárgyától és jellegétől elütő - felirat alkalmazása, amely csökkenti láthatóságát, vagy megváltoztatja jellegét.
5. Minden olyan tábla vagy felirat alkalmazása tilos, amely az előírásos jelzésekkel való összetévesztésre ad lehetőséget, vagy ezek olvashatóságát megnehezíti.
1. Abból a célból, hogy a jelen Egyezmény előnyeiben részesüljön, minden gépjárművet valamely Szerződő Államnak vagy valamelyik alárendelt szervének - törvényhozásának megfelelően - nyilvántartásba kell vennie.
2. A kérelmező részére vagy az illetékes hatóság, vagy pedig egy erre feljogosított egyesület nyilvántartási igazolványt állít ki, amelynek tartalmaznia kell legalább a rendszámot, vagyis a nyilvántartási számot, a jármű gyártójának nevét, vagy cégét, a gyártási számot vagy a gyártás szériaszámát, az első forgalombahelyezés időpontját, valamint az említett igazolvány kérelmezőjének teljes nevét és állandó lakóhelyét.
3. A fenti feltételek mellett kibocsátott nyilvántartási igazolványokat tartalmuk bizonyítékául valamennyi Szerződő Államban mindaddig el kell fogadni, amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik.
1. Minden gépjárműnek, legalább a hátulján táblára vagy magára a járműre írva, viselnie kell az illetékes hatóság által adott rendszámot. Ha a gépjármű egy vagy több pótkocsit vontat, a pótkocsinak, illetőleg a leghátulsó pótkocsinak a vonógépjármű rendszámát, vagy saját rendszámát kell viselnie.
2. A rendszám összetételét és elhelyezésének módját a 3. számú függelék határozza meg.
1. A rendszámon kívül minden gépjárműnek hátulján táblára vagy magára a gépjárműre írva, viselnie kell a gépjármű nyilvántartásbavételi helyére utaló megkülönböztető jelzést. Ez a jelzés vagy az Államnak, vagy a nyilvántartásbavétel szempontjából valamely külön önálló egységet képező területnek a megjelölése. Ha a gépjármű egy vagy több pótkocsit vontat, a pótkocsi, illetőleg az utolsó pótkocsi hátulján a megkülönböztető jelzést meg kell ismételni.
2. A megkülönböztető jelzés összetételét és elhelyezésének módját a 4. számú függelék határozza meg.
Minden gépjárműnek és minden pótkocsinak viselnie kell az 5. számú függelékben meghatározott azonossági jeleket.
1. A gépjárműveknek és pótkocsijaiknak jó üzemállapotban levőknek és olyanoknak kell lenniük, hogy üzemeltetésük során a vezetőkre, a gépjármű utasaira és a közút többi használójára nézve veszélyt ne idézhessenek elő, s a köz- és magánvagyonban se tehessenek kárt.
2. Ezeken felül, a gépjárműveknek, a pótkocsiknak s felszereléseiknek meg kell felelniük a 6. számú függelék előírásainak és vezetőik ennek a függeléknek előírásait kötelesek megtartani.
3. A jelen cikk rendelkezéseit a trolibuszokra is alkalmazni kell.
1. A Szerződő Államnak vagy helyi hatóságainak közútjain forgalomba bocsátott járművek méreteit és legnagyobb összsúlyát a hazai törvényhozás állapítja meg. A Szerződő Államok által a regionális egyezményekben - vagy ilyen egyezmény hiányában, valamely Szerződő Állam által - kijelölt bizonyos közutakon a megengedett méreteket és a legnagyobb összsúlyt a 7. számú függelék írja elő.
2. A jelen cikk rendelkezéseit a trolibuszokra is alkalmazni kell.
1. Mindegyik Szerződő Állam a területére belépő valamennyi gépjárművezetőt, aki megfelel a 8. számú függelékben előírt feltételeknek, s akinek a részére - miután erre való alkalmasságát egy másik Szerződő Állam vagy valamely igazgatási egységének illetékes hatósága vagy az illetékes hatóság által feljogosított egyesület megállapította - érvényes vezetői engedélyt bocsátott ki, felhatalmazza arra, hogy közútjain további vizsga letétele nélkül a 9. és 10. számú függelékben meghatározott kategóriájú gépjárművet, illetőleg gépjárműveket vezethesse.
2. A Szerződő Állam a területére lépő gépjárművezetőtől mégis megkövetelheti, hogy rendelkezzék a 10. számú függelékben meghatározott mintának megfelelő nemzetközi gépjárművezetői engedéllyel, különösen akkor, ha olyan gépjárművezetőről van szó, aki olyan országból jött ahol hazai, gépjárművezetői engedély nem kötelező, vagy ha a kibocsátott hazai gépjárművezetői engedély a 9. számú függelékben előírt mintának nem felel meg.
3. A nemzetközi gépjárművezetői engedélyt a Szerződő Államoknak, vagy valamely igazgatási egységnek illetékes hatósága vagy e hatóság által felhatalmazott egyesület bocsátja ki és látja el a hatóság, illetőleg az Egyesület pecsétjével vagy bélyegzőjével, miután a gépjárművezető erre való alkalmasságáról bizonyságot tett. Ez feljogosítja, hogy további vizsga nélkül és valamennyi Szerződő Államban azokat a kategóriájú gépjárműveket vezethesse, amelyekre az engedélyt kibocsátották.
4. Mind a hazai, mind a nemzetközi gépjárművezetői engedélyek használatának joga megvonható, ha nyilvánvaló, hogy a kibocsátáshoz előírt feltételek már nem állnak fenn.
5. A Szerződő Állam vagy alárendelt szerve a gépjárművezetőtől a fent említett gépjárművezetői engedély használatának jogát csak abban az esetben vonhatja vissza, ha ez utóbbi a hazai közlekedési szabályzatba ütköző olyan szabálytalanságot követett el, amely az említett Szerződő Állam törvényhozása szerint a gépjárművezetői engedély visszavonásával jár. Ilyen esetben a Szerződő Állam vagy annak azon alárendelt szerve, amely az engedély használatának jogát visszavonta, az engedélyt visszatarthatja és megőrizheti annak a határidőnek leteltéig, amely időre a gépjárművezetőtől az engedélyt visszavonták, vagy addig az időpontig, míg ez utóbbi e Szerződő Állam területét el nem hagyja, feltéve, hogy elutazása megelőzi az említett határidő leteltét. Az Állam vagy alárendelt szerve az ilyen módon történt visszavonásról az engedélybe bejegyzést tehet, és az engedélyt kibocsátó hatósággal a gépjárművezető nevét és címét közölheti.
6. A jelen Egyezmény hatálybalépésétől számított öt év tartamára azokat a gépjárművezetőket, akik a gépjárműközlekedésre vonatkozó, Párizsban, 1926. április 4-én aláírt nemzetközi Egyezmény előírásai, vagy az amerikai államok egymásközti gépjárműközlekedésének szabályozására vonatkozó, 1943. december 15-én Washingtonban aláírásra megnyitott Egyezmény rendelkezései folytán vehetnek részt a nemzetközi forgalomban és a fenti egyezmények által előírt okmányok birtokában vannak, úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek a jelen cikk által előírt feltételeknek.
A Szerződő Államok kötelezik magukat, hogy kölcsönösen megadják egymásnak a szükséges felvilágosításokat azoknak a hazai, vagy nemzetközi gépjárművezetői engedéllyel bíró személyeknek azonosításához, akiket valamilyen közlekedési szabály megszegése miatt büntetőjogi felelősség terhel. Hasonlóképpen megadják a szükséges felvilágosításokat minden súlyos balesetet okozó gépjármű tulajdonosának vagy annak a személynek azonosításához, akinek nevén a gépjárművet nyilvántartották.
A kerékpárokat a következő felszerelésekkel kell ellátni:
a) legalább egy hatásos fékkel;
b) csengőből álló olyan figyelmeztető hangjelzőkészülékkel, amely alkalmas arra, hogy kellő távolságból hallható legyen; más hangjelzőkészülék nem alkalmazható;
c) napnyugta után és éjszaka, vagy amikor a körülmények megkövetelik, előreirányított fehér vagy sárga fényforrással, valamint hátrairányított vörös fénnyel vagy fényvisszaverő szerkezettel.
1. A jelen Egyezmény 1949. december 31-ig aláírás céljára nyitva áll az Egyesült Nemzetek Tagállamai, valamint mindazon Államok részére, amelyek meghívást kaptak az 1949-ben, Genfben tartott Közúti Közlekedési és Gépjárműközlekedési Konferenciára.
2. A jelen Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál helyezik letétbe.
3. 1950. január 1-től a jelen cikk 1. pontjában említett azok az Államok, amelyek nem írták alá a jelen Egyezményt, valamint a Gazdasági és Szociális Tanács határozata által megjelölt többi Államok a jelen Egyezményhez csatlakozhatnak. Hasonlóképpen nyitva áll csatlakozásra az Egyezmény minden olyan gyámság alatt álló Terület részére, amelynek igazgatását az Egyesült Nemzetekre bízták.
4. A csatlakozás a csatlakozási okmánynak az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál való letétbehelyezése útján történik.
1. Az aláírás, megerősítés, az Egyezményhez való csatlakozás alkalmával - vagy azt követőleg bármikor - mindegyik állam az Egyesült Nemzetek Főtitkárához intézett értesítésével bejelentheti, hogy jelen Egyezmény rendelkezéseit mindazokon a területeken alkalmazza, amely területek külügyi szolgálatát ellátja. E rendelkezések az értesítésben felsorolt területen vagy területeken az értesítésnek a Főtitkár részéről történő kézhezvételt követő 30. napon lépnek hatályba, illetőleg - ha az Egyezmény ekkor még nem lépett hatályba - annak hatálybalépésekor.
2. Amennyiben a körülmények azt megengedik, valamennyi Szerződő Állam kötelezi magát, hogy a legrövidebb időn belül intézkedik az iránt, hogy jelen Egyezmény alkalmazásra kerüljön azokon a területeken, amelyeknek külügyi szolgálatát ellátja, hacsak e területek kormányhatóságainak hozzájárulása alkotmányjogi szempontból nincs feltételként kimondva.
3. Mindazok az Államok, amelyek a jelen cikk 1. pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően jelen Egyezménynek valamely olyan területen való alkalmazását jelentették be, amely terület külügyeit ellátják, bármikor bejelenthetik a Főtitkárnak, hogy ez az Egyezmény az értesítésben megjelölt területen érvényét veszti. Az Egyezmény a szóbanforgó területre nézve a bejelentés napját követő egy év múlva veszti érvényességét.
Jelen Egyezmény az ötödik megerősítő vagy csatlakozást bejelentő okirat letételétől számított harmincadik napon lép hatályba. Valamennyi megerősítő vagy csatlakozó Államra nézve az Egyezmény a megerősítő vagy csatlakozó okirat letételétől számított harmincadik napon lép hatályba.
Az Egyesült Nemzetek Főtitkára jelen Egyezmény hatálybalépésének napját valamennyi aláíró vagy ahhoz csatlakozó Állammal közli, valamint értesíti mindazokat az Államokat, amelyeket meghívtak az Egyesült Nemzetek Közúti Közlekedési és Gépjárműközlekedési Konferenciáján való részvételre.
Ez az Egyezmény hatálytalanítja és helyettesíti a Szerződő Felek között a Párizsban, 1926. évi április hó 24-én aláírt Nemzetközi Egyezményt a gépjárműközlekedésről, valamint az ugyanakkor aláírt Nemzetközi Egyezményt a közúti közlekedésről, továbbá a Washingtonban, 1943. évi december hó 15-én aláírásra megnyitott Egyezményt az amerikai államok közötti gépjárműforgalom szabályozása tárgyában.
1. Valamely Szerződő Állam által a jelen Egyezménnyel kapcsolatban javasolt bármely módosítást az Egyesült Nemzetek Főtitkárához kell eljuttatni, aki a javasolt módosítás szövegét valamennyi Szerződő Államnak azzal küldi meg, hogy négy hónapon belül közöljék vele:
a) kívánják-e, hogy a javasolt módosítás tanulmányozása céljából konferenciát hívjanak egybe;
b) azon a véleményen vannak-e, hogy a javasolt módosítást konferencia egybehívása nélkül fogadják el;
c) azon a véleményen vannak-e, hogy a javasolt módosítást konferencia egybehívása nélkül vessék el.
A javasolt módosítást a Főtitkárnak a Szerződő Államokon kívül azoknak az Államoknak is meg kell küldenie, amelyeket az Egyesült Nemzetek Közúti Közlekedési és Gépjárműközlekedési Konferenciájára való részvételre meghívtak.
2. A Főtitkárnak a javasolt módosítás tanulmányozása céljából akkor kell a Szerződő Államokat konferenciára egybehívnia, ha a konferencia egybehívását:
a) a Szerződő Államok legalább egynegyede kéri, amennyiben a javasolt módosítás nem a függelékekre, hanem az Egyezmény egyéb részeire vonatkozik;
b) a Szerződő Államoknak legalább egyharmada kéri, amennyiben a javasolt módosítás valamelyik függelékre vonatkozik, kivéve az 1. és 2. számú függeléket;
c) a javasolt módosítással érintett függelékkel kötelezett Államoknak legalább egyharmada kéri, amennyiben az 1. és 2. számú függelékről van szó.
A Főtitkárnak a Szerződő Államokon kívül azokat az Államokat is meg kell hívnia, amelyeket az Egyesült Nemzetek Közúti Közlekedési és Gépjárműközlekedési Konferenciáján való részvételre annak idején meghívtak, vagy amelyeknek részvételét a Gazdasági és Szociális Tanács célszerűnek tartja.
Nem kerülnek alkalmazásra e rendelkezések akkor, ha az Egyezményre vonatkozó valamely módosítást a jelen cikk 5. pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően fogadtak el.
3. A jelen Egyezményre vonatkozó minden olyan módosító javaslatot, amelyet a konferencia kétharmad szótöbbséggel elfogadott, elfogadás céljából valamennyi Szerződő Állammal közölni kell. Az 1. és 2. számú függelékre vonatkozó módosítások kivételével minden, az Egyezményre vonatkozó módosítás a Szerződő Államok kétharmada által történő elfogadást követő kilencvenedik napon lép hatályba valamennyi Szerződő Államra nézve, kivéve azokat az Államokat, amelyek a hatálybalépés előtt kijelentik, hogy azt nem fogadják el.
Az 1. és 2. számú függelékre vonatkozó valamennyi módosítás hatálybalépéséhez a módosított függelékben kötelezett országok kétharmad többségének szavazata szükséges.
4. Az 1. és 2. számú függelékre vonatkozó módosítások kivételével az Egyezményt érintő módosító javaslat elfogadásakor a konferencia kétharmad szótöbbséggel kimondhatja, hogy a szóban levő módosítás olyan jellegű, hogy mindazok a Szerződő Államok, amelyek kijelentik, hogy azt nem fogadják el és amelyek azt a módosítás hatálybaléptetését követő tizenkét hónap múlva sem fogadják el, e határidő lejártakor megszűnnek az Egyezmény részesei lenni.
5. Abban az esetben, ha a Szerződő Államoknak legalább kétharmada a jelen cikk 1. pontjának b) bekezdése értelmében arról értesíti a Főtitkárt, hogy az indítványozott módosítást konferencia egybehívása nélkül is hajlandó elfogadni, erről a Főtitkár valamennyi Szerződő Államnak értesítést küld. A módosítás valamennyi Szerződő Államra nézve ettől az értesítéstől számított kilencvenedik napon válik hatályossá, kivéve azokat az Államokat, amelyek ezen határidőn belül bejelentik a Főtitkárnak, hogy a módosítást elvetik.
6. Ami az 1. és 2. számú függelékre vonatkozó módosító indítványokat és azokat a módosításokat illeti, amelyekre nézve, a jelen cikk 4. pontja nem tesz említést, az eredeti rendelkezések maradnak hatályban mindazokra a Szerződő Államokra nézve, amelyek bejelentést tesznek, vagy amelyek elvetik a módosító indítványt.
7. Az a Szerződő Állam, amely a jelen cikk 3. pontja értelmében tesz bejelentést, vagy amely a javasolt módosítást a jelen cikk 5. pontjának rendelkezései értelmében veti el, nyilatkozatát, illetőleg a javaslat elvetését a Főtitkárhoz intézett bejelentéssel bármikor visszavonhatja. Erre az Államra nézve a módosítás a Főtitkárhoz intézett értesítés kézhezvételével válik hatályossá.
Jelen Egyezményt az Egyesült Nemzetek Főtitkárához intézett és egy évvel előzetesen közölt bejelentéssel lehet felmondani. A Főtitkár a felmondást valamennyi aláíró és csatlakozó Állammal közli. Az egy éves határidő lejártakor az Egyezmény a felmondó Szerződő Államra nézve érvényét veszti.
A jelen Egyezmény magyarázatával vagy alkalmazásával kapcsolatban két vagy több Szerződő Állam között keletkezett véleményeltéréseket, amelyeket a felek tárgyalással vagy más egyeztetéssel rendezni nem tudnak, az érdekelt Szerződő Államok valamelyikének kérelmére döntés végett a Nemzetközi Bíróság elé lehet terjeszteni.
A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezését sem szabad olyannak tekinteni, mintha az valamely Szerződő Államot megakadályozna abban, hogy az Állam külső vagy belső biztonsága érdekében általa szükségesnek tartott állapot követelményeinek korlátjain belül az Egyesült Nemzetek alapokmánya rendelkezéseivel összeegyeztethető intézkedéseket foganatosítson.
1. A 29. Cikkben és a 31. Cikk 1., 3. és 5. pontjában, valamint 32. Cikkben említett hivatalos bejelentéseken felül a Főtitkár a 27. Cikk 1. pontjában említett Államokkal a következőket közli:
a) azokat a nyilatkozatokat, amelyekkel a Szerződő Államok a 2. Cikk 1. pontjának megfelelően kimondják azt, hogy az 1. számú függeléket, a 2. számú függeléket, vagy egyiket sem veszik figyelembe az Egyezmény alkalmazásánál;
b) azokat a nyilatkozatokat, amelyekkel valamely Szerződő Állam a 2. Cikk 2. pontja értelmében azt az elhatározását jelenti be, hogy kötelezi magát az 1. számú függelék, a 2. számú függelék, vagy mindkettő alkalmazására;
c) a 27. Cikk értelmében történt aláírásokat, megerősítéseket és csatlakozásokat;
d) a 28. Cikk végrehajtásaképpen történt bejelentéseket az Egyezmény területi alkalmazásáról;
e) azokat a nyilatkozatokat, amelyekkel az Államok a 31. Cikk 3. pontja értelmében elfogadják az Egyezményre vonatkozó módosító indítványokat;
f) az Államok által a Főtitkárhoz a 31. Cikk 5. pontja értelmében bejelentett azt a tényt, hogy az Egyezményt módosító javaslatokat elvetik;
g) az Egyezmény módosításainak hatálybalépési időpontját a 31. Cikk 3. és 5. pontjaiban foglaltak értelmében;
h) azt az időpontot, amikor valamely Állam a 31. Cikk 4. pontja értelmében megszűnik az Egyezmény részese lenni;
i) módosító javaslat elvetésének visszavonását a 31. Cikk 7. pontja értelmében;
j) az Egyezményt módosító javaslatokban érdekelt Államok jegyzékét;
k) az Egyezmény felmondását a 32. Cikk értelmében;
l) annak bejelentését, hogy az Egyezmény a 28. Cikk 3. pontja értelmében valamely területre nézve elvesztette hatályát;
m) az egyes Államok által a 4. számú függelék 3. pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően a megkülönböztető betűjelzésekről szóló bejelentéseket.
2. A jelen Egyezmény eredeti példányát a Főtitkárnál kell letétbe helyezni, aki a megfelelően hitelesített példányokat a 27. Cikk 1. pontjában említett Államoknak tartozik megküldeni.
3. A Főtitkár felhatalmazást nyert jelen Egyezménynek a hatálybalépéskor való bejegyzésére.
Ennek hiteléül alulírott küldöttek, jó és megfelelő formában elismert felhatalmazásuk bemutatása után, jelen Egyezményt aláírásukkal látták el.
Készült Genfben, egy példányban, angol és francia nyelven, azonos hitelű szöveggel, 1949. év szeptember hó 19. napján.
(Aláírások)
A legfeljebb 50 cm3 (3,05 köbhüvelyk) hengerűrtartalmú, belső égésű segédmotorral ellátott kerékpárokat nem kell gépjárműveknek tekinteni, feltéve, hogy felépítésükre nézve megőrzik szokványos kerékpárjellegüket.
1. Amikor két jármú egyszerre ér olyan közutak kereszteződéséhez, amelyek közül egyik sem élvez a másikkal szemben elsőbbséget, azokban az országokban, ahol jobboldali hajtás van a balfelől érkező, - azokban az országokban, ahol baloldali hajtás van a jobbfelől érkező - jármű köteles a másiknak az áthaladást átengedni.
2. A villamosok és közúti vasutak elsőbbsége azonban fennáll.
1. Valamennyi jármű rendszámának vagy számokból, vagy számokból és betűkből kell állnia. A számoknak arab számjegyeknek kell lenniük, olyanoknak, amilyenek az Egyesült Nemzetek okmányain használatosak; a betűknek latin betűknek kell lenniük. Mégis megengedett más számok és betűk alkalmazása, de ilyen esetben ezeket a fent említett számokkal és betűkkel meg kell ismételni.
2. A számnak nappal, világos időben 20 m (65 láb) távolságból olvashatónak kell lennie.
3. Ha a rendszámot külön táblára teszik ki, ezt a táblát megközelítőleg függőleges és a jármű saját hosszirányú szimmetriasíkjára merőleges helyzetben kell rögzíteni. Amikor a rendszámot magára a járműre rögzítik vagy festik, ennek a jármű hátsó része függőleges, vagy megközelítőleg függőleges felületén kell lennie.
4. A hátsó rendszámot olyan módon kell kivilágítani, ahogyan a 6. számú függelék előírja.
1. A megkülönböztető jelzésnek egytől háromig terjedő latin nagybetűből kell állnia. A betűk magasságának legalább nyolcvan mm-t (3,1 hüvelyk) és vonalvastagságuknak legalább 10 mm-t (0,4 hüvelyk) kell kitennie. A betűket fehér alapra fekete színnel kell olyan ellipszis alakban festeni, amelynek főtengelye vízszintes.
2. Ha a megkülönböztető jelzés három betűből áll, az ellipszis méretei: szélessége legalább 240 mm (9,4 hüvelyk), magassága legalább 145 mm (5,7 hüvelyk). Ezek a méretek szélességben 175 mm-re (6,9 hüvelyk), magasságban 115 mm-re (4,5 hüvelyk) csökkenthetők, ha a jelzés háromnál kevesebb betűből áll.
Ami a motorkerékpárok megkülönböztető jelzéseit illeti, az ellipszis méretei - ha a jelzés egy, két vagy három betűből áll - szélességben 175 mm-re (6,9 hüvelyk), magasságban 115 mm-re (4,5 hüvelyk) csökkenthetők.
3. A különböző Államok és területek megkülönböztető jelzései a következők:
Afrikai helységek és tartományok .................................. E
Algéria ............................................................................ DZ
Amerikai Egyesült Államok ........................................... USA
Andorra ........................................................................... AND
Argentina ......................................................................... RA
Ausztrália ......................................................................... AUS
Ausztria ............................................................................ A
Barbados .......................................................................... BDS
Belgium ............................................................................ B
Botswana .......................................................................... RB
Brazília ............................................................................. BR
Bulgária ............................................................................ BG
Burma ............................................................................... BUR
Canada .............................................................................. CDN
Ceylon ............................................................................... CL
Chile ................................................................................. RCH
Ciprus ............................................................................... CY
Costa Rica ........................................................................ CR
Csehszlovákia ................................................................... CS
Dahomey .......................................................................... DY
Dánia ................................................................................ DK
Dél-Afrika ........................................................................ ZA
Dominikai Köztársaság .................................................... DOM
Ecuador ............................................................................ EC
Egyesült Arab Köztársaság .............................................. ET
Egyesült Királyság ........................................................... GB
Aden .......................................................................... ADN
Alderney .................................................................... GBA
Bahamák .................................................................... BS
British Honduras ....................................................... BH
Brunei ........................................................................ BRU
Guernsey-sziget ......................................................... GBG
Gibraltár .................................................................... GBZ
Jersey ......................................................................... GBJ
Hong Kong ................................................................ HK
Mauritius .................................................................... MS
Szudán ....................................................................... SD
Seychelles .................................................................. SY
Dél-Rodézia ............................................................... SR
Province Wellesley .................................................... SS
Elefántcsontpart ............................................................... CI
Finnország ........................................................................ SF
Francia tengerentúli területek ........................................... F
Franciaország .................................................................... F
Fülöp-szigetek .................................................................. PI
Gambia ............................................................................. WAG
Ghána ............................................................................... GH
Görögország ..................................................................... GR
Guatemala ........................................................................ GCA
Haiti .................................................................................. RH
Hollandia .......................................................................... NL
Surinam ..................................................................... SME
Holland Antillák ....................................................... NA
India ................................................................................. IND
Indonézia .......................................................................... RI
Irán ................................................................................... IR
Írország ............................................................................ IRL
Izland ............................................................................... IS
Izrael ................................................................................ IL
Jamaica ............................................................................ JA
Japán ................................................................................ J
Jordánia ........................................................................... HKJ
Jugoszlávia ...................................................................... YU
Kambodzsa ...................................................................... K
Kenya .............................................................................. EAK
Kína .................................................................................. RC
Kongó (Brazzaville) ......................................................... RCB
Kongó (Dem. Rep. of) ...................................................... CGO
Közép-Afrikai Köztársaság .............................................. RCA
Laosz ................................................................................ LAO
Lengyelország .................................................................. PL
Lesotho ............................................................................ LS
Libanon ............................................................................ RL
Luxembourg ..................................................................... L
Madagaszkár .................................................................... RM
Magyarország ................................................................... H
Malawi ............................................................................. MW
Malaysia ........................................................................... PTM
Mali .................................................................................. RMM
Málta ................................................................................ M
Marokkó ........................................................................... MA
Mexikó ............................................................................. MEX
Monaco ............................................................................ MC
Nicaragua ......................................................................... NIC
Niger ................................................................................ NIG
Nigéria ............................................................................. WAN
Norvégia .......................................................................... N
Nyugat-Szamoa ................................................................ WS
Olaszország ...................................................................... I
Pakisztán .......................................................................... PAK
Paraguay .......................................................................... PY
Peru .................................................................................. PE
Portugália ......................................................................... P
Románia ........................................................................... R
Ruanda ............................................................................. RWA
San Marino ....................................................................... RSM
Senegal ............................................................................. SN
Sierra Leone ..................................................................... WAL
Spanyolország .................................................................. E
Svájc ................................................................................. CH
Svédország ....................................................................... S
Szingapúr ......................................................................... SGP
Szíria ................................................................................ SYR
Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége .................. SU
Tanganyika ...................................................................... EAT
Tanzániai Egyesült Köztársaság
Thaiföld ............................................................................ T
Togo ................................................................................. TG
Törökország ..................................................................... TR
Trinidad és Tobago .......................................................... TT
Tunézia ............................................................................ TN
Uganda ............................................................................ EAU
Új-Zéland ........................................................................ NZ
Uruguay .......................................................................... U
Vatikán ........................................................................... V
Venezuela ........................................................................ YV
Vietnámi Szocialista Köztársaság ................................... VN
Windward-szigetek
Grenada .................................................................... WG
St. Lucia ................................................................... WL
St. Vincent ................................................................ WV
Zambia ............................................................................ RNR
Zanzibár .......................................................................... EAZ
Minden Állam - amennyiben előzőleg nem tette meg - az Egyezmény aláírásának illetve megerősítésének, vagy a hozzá való csatlakozásának időpontjában az általa választott megkülönböztető betűket, a Főtitkárnál bejegyeztetni köteles.
4. Abban az esetben, ha a megkülönböztető jelzést külön táblán tüntetik fel, ezt a táblát megközelítőleg függőlegesen és a jármű saját hosszirányú szimmetriasíkjára merőleges helyzetben kell rögzíteni. Amikor a megkülönböztető jelzést magára a járműre rögzítik vagy festik, ennek a jármű hátsó része függőleges vagy megközelítőleg függőleges felületén kell lennie.
1. Az azonossági jelek magukba kell, hogy foglalják:
a) Gépjárműveknél:
i) A jármű gyártójának nevét vagy márkáját;
ii) az alvázon vagy - alváz hiányában - a kocsiszekrényen a gyártó gyártási-, vagy szériaszámát;
iii) a motoron - ha a gyártó ilyen számot alkalmazott - a motor gyártási számát;
b) pótkocsiknál vagy az i) és ii) alatt felsorolt jeleket, vagy az illetékes hatóság által, a pótkocsik részére kiadott azonossági jelet.
2. A fent említett jeleket olyan helyekre kell elhelyezni, hogy hozzáférhetők és könnyen olvashatók legyenek; ezen felül olyanoknak kell lenniük, hogy ezeket nehezen lehessen megváltoztatni vagy eltüntetni.
I. Fékezés
a) Gépjárművek fékezése az oldalkocsis vagy szóló motorkerékpárok kivételével
Minden gépjárművet olyan fékekkel kell felszerelni, amelyek - függetlenül a terheléstől és emelkedőtől vagy lejtőtől, amelyen a jármű éppen van - lehetővé teszik a mozgó jármű feletti uralmat, annak biztos, gyors és hatásos megállítását.
A fékezést két olyan szerkezettel lehessen eszközölni, hogy bármelyik meghibásodása esetén a másik képes legyen a járművet kellő távolságon belül megállítani.
Ebben a függelékben az egyik szerkezetnek „üzemi fék”, a másiknak „rögzítő fék” a neve.
A rögzítőféknek olyannak kell lennie, hogy egy tisztán mechanikus működésű szerkezet segítségével befékezve tudjon maradni még a vezető távollétében is.
A szerkezetek bármelyike által fékezett kerekekre gyakorolt fékhatásnak a hosszirányú szimmetriatengelyhez képest egyenlően kell eloszolniuk.
A fékező felületeknek állandóan összeköttetésben kell lenniük a kerekekkel a szétválás lehetősége nélkül, kivéve azt a pillanatnyi szétválasztást, amely tengelykapcsolás, a sebességváltás, vagy egy szabadon futó kerék bekapcsolása miatt történik.
Legalább az egyik szerkezetnek a kerekekre közvetlenül ráerősített fékező felületre vagy egy meghibásodásra nem érzékeny közbeeső darabra kell hatnia.
b) Pótkocsik fékezése
Minden pótkocsira, amelynek megengedett legnagyobb összsúlya a 750 kg-ot (1650 fontot) meghaladja, legalább egy olyan fékszerkezetet kell szerelni, amely a jármű hosszanti szimmetriasíkjával részarányosan elosztott kerekekre s a kerekek számának legalább a felére hat.
Az előző bekezdés rendelkezései azonban azokra a pótkocsikra is alkalmazandók, amelyeknek megengedett legnagyobb összsúlya nem haladja ugyan meg a 750 kg-ot (1650 fontot), de a vontató jármű önsúlyának felénél több.
A fékszerkezetnek annál a pótkocsinál, amelynek megengedett legnagyobb összsúlya meghaladja a 3500 kg-ot (7700 fontot), olyannak kell lennie, hogy a vonójárműtől vezérelve lehessen működésbe hozni; ha a pótkocsi megengedett legnagyobb összsúlya nem haladja meg a 3500 kg-ot (7700 fontot), fékberendezése működésbe hozható a vonójármű és a pótkocsi közeledése által (ráfutófék).
A fékszerkezetnek olyannak kell lennie, hogy a lekapcsolt pótkocsit befékezze.
Minden fékkel felszerelt pótkocsit olyan szerkezettel kell ellátni, amely a kapcsolat szétszakadása esetén önműködően biztosítja megállítását. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni sem azokra a kétkerekű táborozó pótkocsikra, sem azokra a poggyász-szállító könnyű pótkocsikra, amelyeknek súlya a 750 kg-ot (1650 font) meghaladja, feltéve, hogy ezeket a pótkocsikat a főösszeköttetésen felül láncból vagy drótkötélből álló másodlagos összeköttetéssel látták el.
c) Nyerges járművek és járműkombinációk fékezése
i) Nyerges járművek
Az a) pont rendelkezéseit kell alkalmazni minden nyerges járműre. A félpótkocsit - abban az esetben, ha megengedett legnagyobb összsúlya a 750 kg-ot (1650 fontot) meghaladja -, legalább egy olyan fékszerkezettel kell ellátni, amelyet a vontatójármű üzemi fékjének vezérlése működtet.
A félpótkocsi fékszerkezetének egyébként olyannak kell lennie, hogy lekapcsolt állapotban a kerekeket befékezze.
A hazai szabályzat előírhatja, hogy minden fékkel ellátott félpótkocsit olyan fékszerkezettel szereljenek fel, amely a kapcsolat szétszakadása esetén önműködően biztosítja megállítását.
ii) Járműkombinációk
Minden járműkombinációt, amely egy gépjárműből és egy vagy több pótkocsiból áll, olyan fékekkel kell felszerelni, amelyek - függetlenül a terheléstől és az emelkedőtől vagy lejtőtől, amelyen a jármű éppen van - lehetővé teszik a mozgó jármű feletti uralmat, annak biztos, gyors és hatásos megállítását.
d) Oldalkocsis vagy szóló motorkerékpárok fékezése
Minden motorkerékpárt el kell látni két - kézzel vagy lábbal működtethető - olyan fékszerkezettel, amelyek lehetővé teszik a mozgó jármű feletti uralmat, s annak biztos, gyors és hatásos megállítását.
II. Világítás
a) Az oldalkocsis és szóló motorkerékpár kivételével minden gépjárműre, amelynek óránkénti sebessége sík úton meghaladhatja a 20 km-t (12 mérföldet), elöl fel kell szerelni legalább két fehér vagy sárga fényű olyan országúti fényszórót, amely éjszaka tiszta időben a jármű előtti utat legalább 100 m (325 láb) távolságon hatásosan képes megvilágítani.
b) Az oldalkocsis és szóló motorkerékpár kivételével minden gépjárműre, amelynek óránkénti sebessége sík úton meghaladhatja a 20 km-t (12 mérföldet), elöl fel kell szerelni két fehér vagy sárga fényű olyan tompított fényszórót, amely szükség esetén, éjszaka tiszta időben a jármű előtti utat legalább 30 m (100 láb) távolságon
hatásosan képes megvilágítani anélkül, hogy a közút többi használóját - bármilyen legyen is a hajtási irány - vakítaná.
A tompított fényszóró használata az országúti fényszóró helyett azokban az esetekben kötelező, amikor ez - azért, hogy a közút többi használóját ne vakítsa - szükséges.
c) Minden oldalkocsis vagy szóló motorkerékpárt fel kell szerelni legalább egy - az a) és b) bekezdés feltételeinek megfelelő - országúti és tompított fényszóróval. E kötelezettség alól mégis felmenthetők a legfeljebb 50 cm3 (3,05 köbhüvelyk) hengerűrtartalmú motorral felszerelt motorkerékpárok.
d) A szóló motorkerékpár kivételével minden gépjárművet elöl fel kell szerelni két fehér fényű városi lámpával.
Ezeknek a lámpáknak éjszaka, tiszta időben a jármű elejétől 150 m (500 láb) távolságról látszaniuk kell anélkül, hogy az út többi használóját vakítanák.
A világítófelületnek a jármű hosszirányú szimmetria-síkjától legtávolabb eső pontjához a lehető legközelebb kell lennie, de a jármű szélességének legkülsőbb pontjától mindenképpen 400 mm-nél (16 hüvelyknél) közelebb.
A városi lámpát éjszaka mindazon esetekben égetni kell, mikor ezeknek a lámpáknak használata kötelező, még a tompított fényszóróval egyidejűleg is abban az esetben, ha a tompított fényszóró világítófelülete nem esik legalább 400 mm-re (16 hüvelykre) a jármű szélességének a legkülsőbb pontjától.
e) Minden gépjárművet, illetőleg valamely járműkombináció végére kapcsolt pótkocsit hátul fel kell szerelni legalább egy olyan vörös lámpával, amely éjszaka, tiszta időben 150 m (500 láb) távolságról látható.
f) Minden gépjármű, vagy pótkocsi hátulján levő rendszámot éjszaka meg kell olyan módon világítani, hogy tiszta időben a jármű hátuljától legalább 20 m (65 láb) távolságból olvasható legyen.
g) A hátsó vörös lámpának, illetőleg lámpáknak és a hátsó rendszámtábla lámpájának a városi lámpák, tompított fényszórók vagy országút fényszórók bármelyikével egyidejűleg ki kell gyulladniuk.
h) A szóló motorkerékpár kivételével minden gépjárművet fel kell szerelni két, lehetőleg nem háromszög alakú vörös fényvisszaverő prizmával, amelyet jármű hátulján kétoldalt egyformán kell elhelyezni. E fényvisszaverő prizmák külső szélének a jármű szélességének legkülsőbb pontjához a lehető legközelebb kell esnie, de mindenképpen közelebb, mint 400 mm (16 hüvelyk). Ezek a fényvisszaverő prizmák elhelyezhetők a hátsó vörös lámpákban is, ha az utóbbiak megfelelnek a fenti feltételeknek. Ezeknek a fényvisszaverő prizmáknak éjszaka, tiszta időben - ha két országúti fényszóró megvilágította - legalább 100 m (325 láb) távolságból látszaniuk kell.
i) Minden szóló motorkerékpárt fel kell szerelni egy lehetőleg nem háromszög alakú olyan vörös fényvisszaverő prizmával, amelyet a jármű hátulján - vagy a hátsó vörös lámpában, vagy azon kívül - kell elhelyezni, s amelynek láthatósága tekintetében meg kell felelni a fenti h) bekezdésben előírt feltételeknek.
j) Minden pótkocsit és nyerges járművet fel kell szerelni két, lehetőleg háromszög alakú vörös fényvisszaverő prizmával, amelyeket a jármű hátulján kétoldalt részarányosan kell elhelyezni. Ezeknek a fényvisszaverő prizmáknak éjszaka, tiszta időben - ha két országúti fényszóró megvilágította - legalább 100 m (325 láb) távolságból látszaniuk kell.
Ha a fényvisszaverő prizma háromszög alakú, ennek olyan egyenlőoldalú háromszögnek kell lennie, amelynek egyik oldala legalább 150 mm (6 hüvelyk) s amelynek egyik csúcsa fölfelé néz. A háromszög vízszintes oldala legkülsőbb szélének a jármű szélességének legkülsőbb pontjához a lehető legközelebb kell esnie, de mindenképpen közelebb, mint 400 mm (16 hüvelyk).
k) Motorkerékpár kivételével minden gépjárművet, illetőleg minden járműkombináció végére kapcsolt pótkocsit, a hátulján fel kell szerelni legalább egy piros vagy narancssárga színű féklámpával. Ennek a lámpának akkor kell kigyúlnia, amikor a gépjármű üzemi fékje működésbe lép. Ha a féklámpa piros színű, fényerejének felül kell múlnia a hátsó vörös lámpáét abban az esetben, ha ezzel együtt, vagy ugyanabban a lámpatestben helyezték el. A féklámpa a pótkocsikra és félpótkocsikra nem kötelező, ha ezek mérete olyan, hogy a vonójármű féklámpája hátulról látható marad.
l) Ha valamely gépjárműre irányjelzőkészülékeket szereltek, ezeknek az alábbi típusok valamelyikéhez kell tartozniuk:
i) Mozgókaros, a jármű mindkét oldalán kicsapódó fajtájú, amely a kar vízszintes helyzetében folyamatos narancsszínű fényt ad.
ii) Merev rögzítésű, villogó narancsszínű fényt ad s a jármű mindkét oldalán az oldalfalakra helyezték el.
iii) Merev rögzítésű, a jármű mindkét oldalának első és hátsó szélén helyezték el, előre fehér vagy narancs, hátra narancs vagy piros villogó fényt ad.
m) Az irányjelzőkészülék kivételével semmilyen lámpa nem villoghat.
n) Ha valamely járműnek több azonos rendeltetésű lámpája van, ezeknek azonos színűeknek kell lenniük és az oldalkocsis motorkerékpárok kivételével a lámpákat kettőnként részarányosan kell a hosszirányú szimmetriasíkhoz képest elhelyezni.
o) Ugyanabba a világító szerkezetbe több lámpa helyezhető el, feltéve hogy ezek közül a lámpák közül mindegyik megfelel a rá vonatkozó fenti rendelkezéseknek.
III. Egyéb rendelkezések
a) Kormánykészülék
Minden gépjárművet fel kell szerelni egy szilárd kormánykészülékkel, amely a könnyű, gyors és biztos fordulást lehetővé teszi.
b) Visszapillantó tükör
Minden gépjárművet fel kell szerelni legalább egy kielégítő méretű, olyan módon elhelyezett visszapillantó tükörrel, amely a vezető számára lehetővé teszi, hogy üléséből szemmel tarthassa a jármű mögötti utat. Ez a rendelkezés azonban nem kötelező az oldalkocsis vagy szóló motorkerékpárokra.
c) Figyelmeztető hangjelző
Minden gépjárművet fel kell szerelni legalább egy kielégítő hangerejű figyelmeztető hangjelzőkészülékkel; csengők, gongok, harangok, valamint szirénák és egyéb éles hangú készülékek használata tilos.
d) Ablaktörlő
Minden szélvédőüveggel ellátott gépjárművet fel kell szerelni legalább egy olyan ablaktörlővel, amelynek működtetése nem veszi igénybe a vezető állandó beavatkozását. Ez azonban nem kötelező az oldalkocsis vagy szóló motorkerékpárokra.
e) Szélvédőüveg
A szélvédőüvegeknek tartós anyagúaknak, tökéletesen átlátszóknak és olyanoknak kell lenniük, hogy törés esetén ne képezzenek éles szilánkokat. A rajta keresztül látott tárgyak ne látszanak eltorzultaknak.
f) Hátramenetszerkezet
Minden gépjárművet - ha a gépjármű önsúlya meghaladja a 400 kg-ot (900 fontot) - fel kell szerelni egy, a vezető üléséből működtethető hátramenet-szerkezettel.
g) Kipufogótompító szerkezet
A túl erős vagy szokatlan motorzaj elkerülése végett minden gépjárművet állandóan fel kell szerelni hangtompító szerkezettel, amelynek olyannak kell lennie, hogy működését a vezető menet közben ne kapcsolhassa ki.
h) Abroncsok
A gépjárműveknek és pótkocsijainak kerekeit légtömlős, vagy rugalmasság tekintetében ezzel egyenértékű egyéb rendszerű abroncsokkal kell felszerelni.
i) A járműnek lejtőn való elindulását meggátló szerkezet
Miden gépjárművet, amelynek megengedett legnagyobb összsúlya a 3500 kg-ot (7700 fontot) meghaladja - amikor olyan ország hegyvidékein közlekedik, ahol a hazai szabályzat előírja -, el kell látni olyan szerkezettel - mint pl. ék, vagy támasztó -, amely a jármű előre vagy hátra történő mozgását megakadályozza.
j) Általános rendelkezések
i) A gépjármű gépi berendezései és hozzátartozó készülékei, amennyire csak lehet olyanok legyenek, hogy ne képezzék tűzveszély vagy robbanás kockázatát, ártalmas gázok, kellemetlen bűzök vagy zörejek kibocsátására se adjanak lehetőséget és összeütközés esetén se legyenek veszélyforrások.
ii) Minden gépjárműnek olyan szerkesztésűnek kell lennie, hogy a vezető látómezeje előre, jobbra, balra kielégítő legyen és biztosan vezethessen.
iii) A fékezésre és a világításra vonatkozó előírásokat nem kell azokra a rokkantkocsikra alkalmazni, amelyeket a fékezés és világítás tekintetében a nyilvántartó ország rendelkezéseinek megfelelően szereltek fel. A jelen bekezdés alkalmazása szempontjából a „rokkantkocsi” kifejezés olyan önmeghajtású járművet jelent, amelynek önsúlya nem haladja meg a 300 kg-ot (700 fontot), amelynek óránkénti sebessége nem lépi túl a 30 km-t (19 mérföldet) és amelyet valamely betegségben vagy testi fogyatkozásban szenvedő személy használatára terveztek és szerkesztettek (nem egyszerűen csak hozzáalakítottak) s amelyet rendes körülmények között ilyen személy használ.
IV. Járműkombinációk
a) A „kapcsolt járműkombináció” egy vonójárműből s egy vagy két pótkocsiból állhat. A nyerges járművet követheti egy pótkocsi, de ha a nyerges járművet személyek szállítására használják, a pótkocsinak nem lehet egynél több tengelye és e pótkocsi személyek szállítására nem használható.
b) Minden Szerződő Állam mégis bejelentheti, hogy csak egy pótkocsit engedélyez a vonójármű után, s hogy nyerges jármű után egyet sem engedélyez. Bejelentheti azt is, hogy személyszállításra nyerges jármű alkalmazását nem engedélyezi.
V. Átmeneti rendelkezések
Az I., II. rész és a III. rész e) pontja a jelen Egyezmény hatályba léptetésétől számított kétévi határidő leteltével válik alkalmazhatóvá azokra a gépjárművekre, amelyeket ez időpont után helyeztek első ízben forgalomba s ezek pótkocsijaira. Ez a haladék öt évre szól azokra a gépjárművekre, amelyeknek első forgalombahelyezése megelőzi a fent említett kétévi határidő lejártát, hasonlóképpen a pótkocsikra is.
E haladék ideje alatt a következő rendelkezések alkalmazandók:
a) Minden gépjárművet el kell látni vagy két egymástól független fékrendszerrel, vagy egy olyan fékrendszerrel, amely két egymástól független vezérlés által működik és amelynek egyike - még akkor is, ha a másik meghibásodik - működjék, s mind az egyik, mind a másik rendszer legyen kielégítő hatású és gyors működésű.
b) Minden szólóban közlekedő gépjárművön napnyugta után az éjszaka tartamára meg kell gyújtani elöl legalább két fehér lámpát, egyiket jobbra, másikat balra helyezve és hátul egy vörös lámpát.
A kétkerekű oldalkocsi nélküli motorkerékpároknál azonban az első lámpák száma egy lámpára csökkenthető.
c) Minden gépjárművet egy vagy több olyan világítóberendezéssel is el kell látni, amely az utat előre, kellő távolságra, hatásosan megvilágítja, hacsak a fent előírt fehér lámpák ennek a feltételnek nem felelnek meg.
Ha a jármű óránkénti 30 km-es (19 mérföldes) sebességnél többre képes, az említett távolság nem lehet 100 m-nél (325 láb) kisebb.
d) Azokat a világítókészülékeket, amelyek vakítást idézhetnek elő, úgy kell szerkeszteni, hogy lehetővé tegyék a vakítás kiküszöbölését a közút többi igénybevevőjével való találkozáskor, vagy mindazokban az esetekben, amikor ennek megakadályozása célszerű. A vakítás kiküszöbölése olyan legyen, hogy mégis hagyjon elegendő fényerőt arra, hogy a közutat 25 m (80 láb) távolságig hatásosan bevilágítsa.
e) Ami az első világítást illeti, a pótkocsis gépjárművek ugyanazon szabályok alá esnek, mint a szóló gépjárművek; a hátsó vörös világítást a pótkocsi hátuljára kell szerelni.
ELŐÍRÁSOK
1. Ezt a függeléket a 23. Cikkben említett feltételekben kijelölt közutakra kell alkalmazni.
2. Ezeken az utakon a megengedett legnagyobb méretek és súlyok, üresen vagy rakottan - azzal a kikötéssel, hogy egy jármű sem szállíthat olyan rakományt, amely meghaladja a nyilvántartó ország illetékes szerve által megengedhető legnagyobb összsúlyként meghatározott súlyt -, a következők:
| Méter | Láb | |||||
| a) | Teljes szélesség | 2,50 | 8,20 | |||
| b) | Teljes magasság | 3,80 | 12,50 | |||
| c) | Teljes hosszúság: | |||||
| Kéttengelyű teherautók | 10,00 | 33,00 | ||||
| Kéttengelyű személyszállító járművek | 11,00 | 36,00 | ||||
| Három-, vagy többtengelyű járművek | 11,00 | 36,00 | ||||
| Nyerges járművek | 14,00 | 46,00 | ||||
| Egy pótkocsis járműkombináció * | 18,00 | 59,00 | ||||
| Két pótkocsis járműkombináció * | 22,00 | 72,00 | ||||
| d) | Megengedett legnagyobb összsúly: | |||||
| Tonna | Font | |||||
| i) | A legjobban megterhelt tengelyen * | 8,00 | 17,60 | |||
| ii) | A legjobban megterhelt olyan kettős tengelyen, amelynél a csoporttengely két tengelye közti távolság 1,00 méter (40 hüvelyk) vagy ennél több és kevesebb mint 2,00 méter (7 láb) | 14,50 | 32,00 | |||
| iii) | Járműnek, nyerges járműnek, vagy egyéb járműkombinációnak: | |||||
| A szóló jármű, nyerges jármű vagy minden más járműkombináció két szélső tengelyének métertávolsága | A szóló jármű, nyerges jármű vagy minden más járműkombináció megengedett legnagyobb összsúlya tonnában | |||||
| 1-től kevesebb mint 2-ig | 14,50 | |||||
| 2-től kevesebb mint 3-ig | 15,00 | |||||
| 3-tól kevesebb mint 4-ig | 16,25 | |||||
| 4-től kevesebb mint 5-ig | 17,50 | |||||
| 5-től kevesebb mint 6-ig | 18,75 | |||||
| 6-tól kevesebb mint 7-ig | 20,00 | |||||
| 7-től kevesebb mint 8-ig | 21,25 | |||||
| 8-tól kevesebb mint 9-ig | 22,50 | |||||
| 9-től kevesebb mint 10-ig | 23,75 | |||||
| 10-től kevesebb mint 11-ig | 25,00 | |||||
| 11-től kevesebb mint 12-ig | 26,25 | |||||
| 12-től kevesebb mint 13-ig | 27,50 | |||||
| 13-tól kevesebb mint 14-ig | 28,75 | |||||
| 14-től kevesebb mint 15-ig | 30,00 | |||||
| 15-től kevesebb mint 16-ig | 31,25 | |||||
