1. § Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/C. § (1) bekezdés u) pontja.
2. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 14. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan következő adatait tartalmazza:)
„a) a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület megjelölése), a KCR-ből automatikus adatátvétel útján átvett, valamint - közterület ingatlan esetén - az ingatlanügyi hatóság által átvezetett címadatokat, a helyrajzi számát és területnagyságát,”
3. § Az Inytv. 28. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Művelési ág változása esetén nem kell változási vázrajzot benyújtani az ingatlanügyi hatósághoz, ha)
„d) egy alrészlet egész területe más művelési ágra változik.”
4. § Az Inytv. 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozata alapján a jogügylet akkor kerülhet bejegyzésre, ha a jognyilatkozat megfelel a 32. § (3) bekezdésében, valamint a Ptk. 6:7. § (4) bekezdésében előírt feltételeknek.”
5. § Az Inytv.
a) 34. § (3) bekezdésében a „Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény” szövegrész helyébe a „polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény” szöveg,
b) 61/C. §-ában a „g) pontja” szövegrész helyébe a „h) pontja” szöveg,
c) 72. § (1) bekezdésében az „az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózaton (a továbbiakban: EKG)” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Távközlési Gerinchálózaton (a továbbiakban: NTG)” szöveg,
d) 74. § (3) bekezdésében az „EKG-kapcsolattal” szövegrész helyébe az „NTG-kapcsolattal” szöveg
lép.
6. § Hatályát veszti az Inytv.
a) 72. § (4)-(6) bekezdése,
b) 89/A. §-a és az azt megelőző „Zártkerti ingatlan művelés alóli kivonása” alcím címsor.
7. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 31. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A területrendezésért, a településfejlesztésért és településrendezésért, valamint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter a területrendezési, a településfejlesztési és településrendezési, valamint a kulturális örökségvédelmi és világörökségi feladataival összefüggő feladatai ellátása érdekében térítésmentesen és korlátlanul hozzáférhet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszernek a területrendezési és településrendezési, valamint a kulturális örökségvédelmi és világörökségi feladatok ellátásához szükséges adattartalmú felszínborítási rétegéhez, az érintett területre a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer programszerű felújításához használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóihoz.
(5) A megyei önkormányzat a megyei területrendezési terv készítése érdekében a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszernek a területrendezési feladatok ellátásához szükséges adattartalmú felszínborítási rétegéhez, az érintett területre a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer programszerű felújításához használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóihoz térítésmentesen hozzáférhet.
(6) A települési önkormányzat, Budapest Főváros Önkormányzata és a kerületi önkormányzat a településrendezési eszköz, a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia készítése és a településképi követelmények meghatározása érdekében az érintett területre a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer programszerű felújításához használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóihoz térítésmentesen hozzáférhet.
(7) A Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
a) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti Országos Építésügyi Nyilvántartás, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszer, valamint a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerinti központi, közhiteles nyilvántartás működtetéséhez szükséges Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer programszerű felújításához használt, az adott területre elérhető legfrissebb évjárat szerinti ortofotóihoz, és
b) a területfejlesztési és területrendezési feladatainak ellátása érdekében a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszernek a területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásához szükséges adattartalmú felszínborítási rétegéhez, valamint a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer programszerű felújításához használt, az adott területre elérhető legfrissebb évjárat szerinti ortofotóihoz
térítésmentesen hozzáférhet.”
8. § (1) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 6. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A vizsgálat és záradékolási eljárást soron kívül kell lefolytatni, ha arról törvény rendelkezik. Törvényi rendelkezés hiányában az ingatlanügyi hatóság az ügyfél kérelmére, indokolt esetben a beadvány soron kívüli elintézését írásban engedélyezheti.”
(2) Az Fttv. 6. § (27) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(27) A területrendezésért, a településfejlesztésért és településrendezésért, valamint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter a területrendezési, a településfejlesztési és településrendezési, valamint a kulturális örökségvédelmi és világörökségi feladataival összefüggő feladatai ellátása érdekében térítésmentesen és korlátlanul hozzáférhet a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kezelt és üzemeltetett állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adataihoz.”
(3) Az Fttv. 6. §-a a következő (28)-(31) bekezdéssel egészül ki:
„(28) A megyei önkormányzat a megyei területrendezési terv készítése érdekében szükséges, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által üzemeltetett és kezelt állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázishoz térítésmentesen hozzáférhet.
(29) A települési önkormányzat, Budapest Főváros Önkormányzata és a kerületi önkormányzat a településrendezési eszköz, a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia készítése és a településképi követelmények meghatározása érdekében szükséges, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által üzemeltetett és kezelt állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázishoz térítésmentesen hozzáférhet.
(30) A települési önkormányzat, Budapest Főváros Önkormányzata és a kerületi önkormányzat a településrendezési eszköz, a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia készítése és a településképi követelmények meghatározása érdekében az 1:10000 digitális szintvonalrajzhoz és domborzatmodellhez térítésmentesen hozzáférhet.
(31) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti Országos Építésügyi Nyilvántartás működtetéséhez, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszer működtetéséhez, valamint a területfejlesztési és területrendezési egyéb feladatok ellátásához, továbbá a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerinti központi, közhiteles nyilvántartás működtetéséhez szükséges állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adataihoz ezek üzemeltetője térítésmentesen hozzáférhet.”
9. § Az Fttv. 10. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A felsőrendű vízszintes alapponthálózat kiemelt pontjain létesített vasbeton mérőtornyok geodéziai építményeknek minősülnek.”
10. § Az Fttv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti hiba kijavítása kizárólag a térképi határvonalakat érinti, és nem változtatja meg a fennálló természetbeni határvonalat és a birtoklási viszonyokat.”
11. § Az Fttv. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A földmérési jel elmozdítása, megrongálódása, megsemmisülése esetén az ingatlan tulajdonosa (jogszerű használója) mentesül a költségek megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható és úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A deliktuális felelősség alóli mentesülés esetében a költségek forrását a központi költségvetésből kell biztosítani.”
12. § Az Fttv. 28. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7a) Az ingatlanrendező földmérő minősítés a megadást követő öt évig érvényes. Az érvényesség meghosszabbításának feltétele:
a) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, illetve a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: kamara) által akkreditált szakirányú továbbképzéseken, konferenciákon vagy a megyei kormányhivatalok földhivatali osztályai által szervezett szaktanfolyamon húsz továbbképzési pont megszerzése, és
b) a felsőfokú szakirányú végzettség igazolása, vagy annak igazolása, hogy a kérelmező 2013. január 1. előtt rendelkezett ingatlanrendező földmérő minősítéssel.”
13. § Az Fttv. 40. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A 11. § (1) bekezdés m)-o) pontja, valamint a 13. § (2) bekezdése 2022. január 1-jén lép hatályba.
(5) A 15. § (1) bekezdése 2022. január 1-jén lép hatályba.”
14. § Az Fttv.
a) 6. § (3) bekezdés d) pontjában a „kiadásáért” szövegrész helyébe a „kiadása iránti eljárásért” szöveg,
b) 6. § (22) bekezdésében az „ortofó” szövegrész helyébe az „ortofotó” szöveg,
c) 24. § (5) bekezdésében az „, illetve megrendeléssel” szövegrész helyébe a „vagy vállalkozási szerződéssel” szöveg,
d) 25/A. § (3) bekezdés a) pontjában a „természetes személyazonosító adatait” szövegrész helyébe a „nevét” szöveg,
e) 27. § (5) bekezdésében az „az ingatlan mindenkori jogszerű használójának” szövegrész helyébe az „az igazolt károkozónak, ennek hiányában az ingatlan mindenkori jogszerű használójának” szöveg,
f) 39. §-ában a „szóló 2006. december 16-i 2006/123/EK Irányelvnek” szövegrész helyébe a „szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek” szöveg
lép.
15. § Az Fttv. 13. § (2) bekezdése az „Egyéb önálló ingatlanok” szövegrész helyett a „Társasház, illetve szövetkezeti ház” szöveggel lép hatályba.
16. § Hatályát veszti az Fttv.
a) 1/A. alcíme,
b) 5. § (8) bekezdés a) pontjában a „, poligonnal lehatárolt” szövegrész.
17. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 120. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a hatóság megállapítja, hogy a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését annak közlésétől - a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 5/A. §-ába ütköző esetben a büntetőügyben hozott határozat közlésétől - számított egy éven belül, legfeljebb egy ízben módosítja vagy visszavonja.”
18. § Az Ákr. 121. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv legfeljebb egy ízben - a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 5/A. §-ába ütköző esetben a büntetőügyben hozott határozat közlésétől számított egy éven belül, a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon túl is - azt megváltoztatja vagy megsemmisíti, és szükség esetén a döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja.”
19. § A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankciótv.) 5. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(5) Ha az 5/B. § szerinti büntetőeljárás befejezésekor a (4) bekezdés szerinti elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb van hátra, a közigazgatási szankciót alkalmazó hatóság a büntetőeljárás befejezésétől számított egy évig alkalmazhat közigazgatási szankciót.”
20. § A Szankciótv. I. Fejezete a következő 4/A. alcímmel kiegészülve lép hatályba:
„4/A. A közigazgatási szankciók alkalmazásának különös szabályai
5/A. § Ha a bíróság a jogsértő magatartást megvalósító természetes személyt ugyanazon tényállás alapján jogerős ügydöntő határozatban
a) elítélte és vele szemben büntetést szabott ki, illetve intézkedést alkalmazott, vagy
b) arra hivatkozással, hogy a bűncselekményt nem a vádlott követte el, felmentette,
nem alkalmazható a 2. § (3) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott közigazgatási szankció.
5/B. § Ha a közigazgatási szankciót alkalmazó hatóság tudomására jut, hogy az eljárása alapjául szolgáló jogsértő magatartás miatt büntetőeljárás van folyamatban és a közigazgatási szankció alkalmazása - összhangban az 5/A. §-ban foglaltakkal - e büntetőeljárás kimenetelétől függ, az eljárását a büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti.”
21. § A Szankciótv. 13. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Tevékenység végzésétől történő eltiltásnak kell tekinteni minden olyan közigazgatási szankciót, amellyel a hatóság az ügyfél valamilyen jogosultsága gyakorlását meghatározott időre vagy jogszabályban meghatározott feltétel bekövetkezéséig megvonja vagy korlátozza.”
22. § A Szankciótv. 9. § (2) bekezdésének nyitó szövegrésze az „írja elő” szövegrész helyett a „teszi lehetővé” szöveggel lép hatályba.
23. § A közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény
a) 41. § (7) bekezdésében a „2020. január 1. napján” szövegrész helyébe a „2021. január 1. napján” szöveg,
b) 41. § (8) bekezdésében a „2020. január 2. napján” szövegrész helyébe a „2021. január 2. napján” szöveg
lép.
24. § A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvény (a továbbiakban: Büromódtv.) 32. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A Ttv. a következő 64/A. §-sal egészül ki:
„64/A. § A közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet 2021. május 1. napjáig - nyilvántartásba vételtől függetlenül - elláthatja, ha a tevékenység végzésére való jogosultságát hitelt érdemlő módon igazolja.””
25. § A Büromódtv. 79. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 32. § (1)-(4) bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba.”
26. § Hatályát veszti a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXIII. törvény.
27. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1-6. §, a 8-12. §, a 14. § és a 16. § 2020. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 7. § 2020. január 2-án lép hatályba.
(4) A 17-22. §, valamint a 24. § 2021. január 1-jén lép hatályba.
(5) A 15. § 2022. január 1-jén lép hatályba.
28. § A Szankciótv. 2021. január 1-jén lép hatályba.
