1. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) E törvényt kell alkalmazni a szabályozott szakmákra vonatkozó arányossági értékelésre annak érdekében, hogy a szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó, bevezetni tervezett jogszabályi rendelkezések, vagy a hatályos rendelkezésekhez fűzött módosítások alkalmasak legyenek az elérni kívánt cél megvalósításának biztosítására, és ne lépjék túl az adott cél eléréséhez szükséges mértéket.”
2. § Az Etv. 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem felsőoktatási képzésben történő továbbtanulásra való jelentkezésre jogosító hazai érettségi bizonyítványként ismerhető el az a külföldi bizonyítvány, amely azért nem tartozik az (1) vagy a (3) bekezdés hatálya alá, mert a kérelmezőt nem jogosítja az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre, vagy kizárólag valamely külföldi felsőoktatási képzésre, képzési területre vagy felsőoktatási intézménytípusban történő továbbtanulásra való jelentkezésre jogosít, feltéve, hogy a bizonyítvány jogosít nem felsőoktatási képzésben történő továbbtanulásra való jelentkezésre az adott országban.”
3. § Az Etv. 18. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a külföldi oklevél által tanúsított szakképzettség a hazai osztatlan mesterképzésben megszerezhető szakképzettségként ismerhető el, ha a külföldi oklevél végzettségi szintje a hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető alapfokozat végzettségi szintjével egyenértékű, feltéve, hogy a külföldi képzés legalább ötéves időtartamú.”
4. § Az Etv. 28. § (13) és (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(13) Alkalmazkodási időszaknak minősül valamely szabályozott szakma Magyarországon történő gyakorlása az adott szakma képesített szakemberének felügyeletével. Az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező a szakma gyakorlása mellett képzésben is vegyen részt. Az alkalmazkodási időszakot az eljáró hatóság által meghatározott módon értékelni kell. Alkalmazkodási időszakot szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételével nem lehet teljesíteni. A felügyelet mellett folytatott gyakorlatát töltő személy magyarországi jogállását - különösen a tartózkodási jog, a kötelezettségek, a szociális jogok és az ellátások, juttatások és javadalmazás tekintetében - az eljáró hatóság az alkalmazandó közösségi joggal összhangban állapítja meg.
(14) Alkalmassági vizsgának minősül az olyan, magyar nyelvű elméleti, illetve gyakorlati vizsga, amelyet az eljáró hatóság abból a célból szervez vagy ismer el, hogy felmérje a kérelmező szakmai tudását, képességét és készségét a szabályozott szakma Magyarországon történő gyakorlása szempontjából. Az eljáró hatóság összeállítja azoknak a tantárgyaknak a jegyzékét, amelyek részét képezik a Magyarországon előírt képesítés megszerzéséhez szükséges képzésnek, de a kérelmező képzésének nem voltak részei. Figyelemmel arra, hogy a kérelmező valamely tagállamban képesített szakember, a vizsga követelményei csak olyan ismeretek számonkérésére vonatkozhatnak, amelyek a tevékenység Magyarországon történő folytatásához elengedhetetlenek. Alkalmassági vizsgát szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételével nem lehet teljesíteni. Az alkalmassági vizsga alkalmazásának részleteit, az alkalmassági vizsgára készülő kérelmező magyarországi jogállását az eljáró hatóság állapítja meg.”
5. § Az Etv. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni
a) a VIII. Fejezetben meghatározott tevékenységek esetében, ha a kérelmező nem felel meg a VIII. Fejezetben meghatározott követelményeknek,
b) az általános orvos, a szakorvos, az általános ápoló, a fogorvos, a fogszakorvos, az állatorvos, a szülésznő, a gyógyszerész és az okleveles építészmérnök esetében, ha a kérelmező tényleges és jogszerű szakmai gyakorlata az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban előírt követelményeknek nem felel meg,
c) az olyan okleveles építészmérnök esetében, aki nem rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott okleveles építészmérnöki oklevéllel,
d) a szakosított képesítése elismerése tekintetében az olyan általános orvos, ápoló, fogorvos, állatorvos, szülésznő, gyógyszerész és okleveles építészmérnök esetében, aki olyan előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik, amelynek a kiállítására az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott valamely szakmai cím megszerzéséhez vezető képzést követően került sor,
e) az olyan általános ápoló és szakápoló esetében, aki olyan előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik, amelynek kibocsátására az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott valamely szakmai cím megszerzéséhez vezető képzést követően került sor, feltéve, hogy a kérelmező képesítésének megfelelő szakmai tevékenységeket Magyarországon általános ápolói képzésben nem részesült szakápoló végzi,
f) az általános ápolói képzésben nem részesült szakápoló esetében, ha a kérelmező képesítésének megfelelő szakmai tevékenységet Magyarországon általános ápolók, általános ápolói képzésben nem részesült szakápolók, vagy olyan szakápolók végzik, akik olyan előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek, amelynek kibocsátására az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott szakmai címek megszerzéséhez vezető képzést követően került sor, továbbá
g) ha a kérelmező harmadik országban szerzett képesítése a 28. § (5) bekezdésének hatálya alá tartozik.”
6. § Az Etv. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eljáró hatóság három évnél nem hosszabb alkalmazkodási időszakot vagy alkalmassági vizsgát írhat elő,
a) ha a kérelmező által elvégzett képzés a Magyarországon szükséges képesítés megszerzéséhez vezető képzés tantárgyaitól lényegesen eltérő tantárgyakat foglal magában, vagy
b) ha Magyarországon a szabályozott szakma egy vagy több olyan szabályozott szakmai tevékenységet is magában foglal, amely a kérelmező tagállamában az ennek megfelelő szakmában nem létezik, és a Magyarországon szükséges képzés lényegesen eltérő tantárgyakat foglal magában a kérelmező képzettségi tanúsítványának vagy előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratának megszerzéséhez vezető képzés tantárgyaitól.”
7. § Az Etv. 38. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szolgáltatásnyújtó akkor élhet a szabad szolgáltatásnyújtás jogával, ha Magyarországra a szakma átmeneti és alkalmi jellegű gyakorlása céljából érkezik. A szolgáltatásnyújtás átmeneti és alkalmi jellegét esetenként kell megállapítani, különösen a szolgáltatásnyújtás időtartamát, gyakoriságát, rendszerességét és folytonosságát véve figyelembe.”
8. § Az Etv. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően, az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére, illetve folytatására való jogosultságot szabályozó törvény a 38. § (4) bekezdésében meghatározott rendelkezések érvényesítése céljából a szolgáltatásnyújtónak valamely szakmai szervezet vagy testület általi ideiglenes nyilvántartásba vételét, vagy ilyen szervezet vagy testület tagjai közé való ideiglenes felvételét kötelezővé teheti, feltéve, hogy az ilyen nyilvántartásba vétel vagy ideiglenes felvétel nem késlelteti és semmilyen módon nem nehezíti a szolgáltatás nyújtását, valamint nem ró további kötelezettséget a szolgáltatásnyújtóra. Az elismerésért felelős vagy az előzetes ellenőrzést végző hatóság a szolgáltatásnyújtó 40. § (1) bekezdése szerinti bejelentése és a szolgáltatásnyújtó bejelentéséhez csatolandó iratok egy példányát az előzetes ellenőrzés és a IX. Fejezet hatálya alá tartozó szakmák esetében megküldi az érintett szakmai szervezetnek vagy testületnek. A bejelentés megküldése az érintett szakmai szervezet vagy testület automatikus, ideiglenes nyilvántartásba vételének, illetve szakmai szervezeti vagy testületi tagságnak minősül.”
9. § Az Etv. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgáltatásnyújtó a Kormány rendeletében meghatározott, közegészségügyi vagy közbiztonsági vonatkozású szakma gyakorlását - ide nem értve a VIII., a IX. és a IX/A. Fejezet hatálya alá tartozó szabályozott szakmát - csak azt követően kezdheti meg, hogy azt az előzetes ellenőrzést végző hatóság a 40. § szerinti bejelentés alapján Magyarország területén való, határon átnyúló szolgáltatási tevékenysége első alkalommal való megkezdése előtt az ellenőrzés mellőzésével vagy a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének ellenőrzését követően engedélyezi (előzetes ellenőrzés). Az előzetes ellenőrzés célja az, hogy megakadályozza a szolgáltatás igénybe vevője egészségének vagy biztonságának - a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének hiánya miatti - súlyos károsodását vagy sérelmét.”
10. § Az Etv. a következő XI/B. Fejezettel egészül ki:
„XI/B. FEJEZET
A SZAKMÁK ÚJ SZABÁLYOZÁSÁNAK ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ ARÁNYOSSÁGI ÉRTÉKELÉS SZABÁLYAI
60/J. § E fejezet alkalmazásában:
1. Fenntartott tevékenységek: egy szakma szabályozásának olyan formája, amelynek esetében egy szakmai tevékenység vagy szakmai tevékenységekhez való hozzáférés egy szabályozott szakma meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező tagjai számára van fenntartva, beleértve azt az esetet is, amikor a tevékenység megosztott más szabályozott szakmákkal;
2. Védett szakmai cím: egy szakma szabályozásának olyan formája, amelynek esetében a cím - valamely szakma vagy szakmák csoportjának gyakorlása során való - használatának feltétele egy meghatározott szakmai képesítés megléte, és amelynek esetében az adott cím nem megfelelő használata szankciókat von maga után.
60/K. § (1) A 28. § (3) bekezdésében meghatározott szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó új jogszabályi rendelkezések bevezetését, illetve a meglévő rendelkezések módosítását megelőzően az e fejezetben meghatározott szabályokkal összhangban a jogszabály előkészítője arányossági értékelést végez.
(2) Az (1) bekezdésben említett értékelés mértékének arányban kell állnia a rendelkezés jellegével, tartalmával és hatásával.
(3) Az (1) bekezdésben említett bármely rendelkezéshez a jogszabály előkészítője az arányosság elvével való összhang megítélését lehetővé tevő részletes indokolást készít.
(4) A jogszabály előkészítője minőségi és - amennyiben ez lehetséges és releváns - mennyiségi elemekkel támasztja alá azokat az okokat, amelyek alapján eldönthető, hogy az (1) bekezdésben említett rendelkezés indokolt és arányos.
(5) A jogszabály előkészítője az (1) bekezdésben említett értékelést objektív és független módon végzi el.
(6) A jogszabály előkészítője figyelemmel kíséri a szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó, új vagy módosított jogszabályi rendelkezések megfelelését az arányosság elvének azok elfogadását követően, tekintettel az érintett rendelkezések elfogadása óta bekövetkezett bármely fejleményre.
60/L. § A 60/K. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések se közvetlenül, se közvetetten nem tartalmazhatnak állampolgárság vagy lakóhely alapján történő megkülönböztetést.
60/M. § (1) A jogszabály előkészítője biztosítja, hogy a szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó azon jogszabályi rendelkezések, amelyeket bevezetni tervez, és a hatályos rendelkezések általa szándékolt módosításai közérdekű célok alapján indokoltak legyenek.
(2) A jogszabály előkészítője mérlegeli, hogy az (1) bekezdésben említett rendelkezések objektív módon indokoltak-e a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy vagy a közérdeken alapuló kényszerítő körülmények alapján.
(3) A tisztán gazdasági jellegű indokok, illetve a tisztán adminisztratív okok nem minősülnek olyan közérdeken alapuló kényszerítő körülménynek, amely indokolná a szabályozott szakmákhoz való hozzáférésnek, illetve azok gyakorlásának a korlátozását.
60/N. § (1) Az 1. § (6) bekezdésében szereplő rendelkezések elfogadása előtt a jogalkotónak a következőket kell mérlegelnie:
a) a kitűzött közérdekű célokhoz kapcsolódó kockázatok jellege;
b) a meglévő egyedi vagy általános jellegű előírások nem elegendők-e a kitűzött cél elérésére;
c) a rendelkezés alkalmas-e a kitűzött cél elérésére, valóban koherensen és szisztematikus módon tükrözi-e e célt, és így hasonló módon kezeli-e az azonosított kockázatokat, mint az összehasonlítható tevékenységek esetén;
d) az intézkedés által a személyek és a szolgáltatások Európai Unión belüli szabad mozgására, a fogyasztók választási lehetőségeire és a nyújtott szolgáltatás minőségére gyakorolt hatások;
e) kevésbé korlátozó eszközök használatának lehetősége a közérdekű cél elérése érdekében; és
f) az új vagy módosított rendelkezések hatása a szakmához való hozzáférést vagy annak gyakorlását korlátozó egyéb rendelkezésekkel együtt.
(2) A jogalkotó az alábbi elemeket is mérlegeli, ha azok a bevezetendő vagy a módosított rendelkezés jellege és tartalma szempontjából relevánsak:
a) a kapcsolat a szakma által felölelt vagy annak fenntartott tevékenységek köre és a szükséges szakmai képesítés között;
b) a kapcsolat a szóban forgó feladatok komplexitása és a feladatot végrehajtó személyek meghatározott szakmai képesítéssel való rendelkezésének szükségessége között;
c) a szakmai képesítés más módokon való megszerzésének lehetősége;
d) az, hogy a csak bizonyos szakembereknek fenntartott tevékenységek megoszthatók-e vagy sem más szakemberekkel, és miért;
e) az autonómia mértéke egy szabályozott szakma gyakorlása során, valamint a szervezeti és felügyeleti szabályok hatása a kitűzött cél megvalósítására; és
f) a tudományos és technológiai fejlődés, amely ténylegesen csökkentheti vagy növelheti a szakemberek és a fogyasztók közötti információs aszimmetriát.
(3) Az (1) bekezdés f) pontjának alkalmazása során a jogalkotó
a) értékeli az új vagy módosított rendelkezés által a követelmények közül eggyel vagy többel együttesen kifejtett hatásokat, valamint
b) vizsgálja
ba) a fenntartott tevékenységeket és a védett szakmai címet;
bb) a folyamatos szakmai fejlődésre vonatkozó kötelezettséget;
bc) a szakma megszervezésére, a szakmai etikára és a felügyeletre vonatkozó szabályokat;
bd) a kötelező szakmai szervezeti vagy testületi tagságot, illetve a regisztrációs vagy engedélyezési rendszereket, különösen akkor, ha ezek a követelmények egy meghatározott szakmai képesítés birtoklását is előírják;
be) a mennyiségi korlátozásokat, különösen a tevékenységek gyakorlására feljogosító engedélyek számát korlátozó, vagy az egy meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező alkalmazottak, vezetők, illetve képviselők minimális vagy maximális számát rögzítő követelményeket;
bf) a meghatározott jogi formára vonatkozó követelményeket, vagy egy vállalatban való tulajdonosi részesedésre, illetve annak vezetésére vonatkozó követelményeket, amennyiben ezek a követelmények közvetlenül kapcsolódnak a szabályozott szakma gyakorlásához;
bg) a területi korlátozásokat, ideértve azt is, amikor a szakmát területileg eltérő módon szabályozzák;
bh) a szabályozott szakma közösen vagy partnerségben való gyakorlását korlátozó követelményeket, valamint az összeférhetetlenségi szabályokat;
bi) a biztosítási fedezetre vagy a szakmai felelősséggel kapcsolatos egyéb egyéni vagy kollektív védelem formájára vonatkozó követelményeket;
bj) a nyelvismereti követelményeket, amennyiben ez a szakma gyakorlásához szükséges;
bk) a rögzített minimális és maximális díjszabási követelményeket;
bl) a reklámozásra vonatkozó követelményeket.
(4) Új követelmények bevezetése, illetve a meglévő követelmények módosítása előtt a jogalkotó biztosítja, hogy az e törvényben foglaltak szerinti, a szolgáltatások ideiglenes vagy alkalmi nyújtásával kapcsolatos sajátos követelmények megfeleljenek az arányosság elvének.
(5) A (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az európai uniós jognak megfelelően alkalmazott, a hatályos foglalkoztatási szabályok és feltételek betartását célzó intézkedésekre.
(6) Amennyiben az (1)-(5) bekezdésben szereplő rendelkezések az egészségügyi szakmák szabályozását érintik és betegbiztonsági vonatkozással bírnak, a jogalkotó figyelembe veszi az emberi egészség magas szintű védelmének célját.”
11. § Az Etv. 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy rendeletben állapítsák meg a szabályozási feladatkörükbe tartozó szabályozott szakmák tekintetében az elismerhető vagy figyelembe vehető szakmai gyakornoki időszak megszervezésére és idejére vonatkozó feltételeket, ideértve a szakmai gyakornoki időszakot felügyelő személy szerepére vonatkozó iránymutatást is.”
12. § Az Etv. 69. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„l) a szakmák új szabályozásának elfogadását megelőző arányossági tesztről szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/958 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”
13. § Az Etv.
a) 38. § (2) bekezdésében az „a letelepedés szerinti” szövegrészek helyébe a „valamely”,
b) 38. § (3) bekezdésében az „a letelepedés szerinti” szövegrész helyébe a „valamely”,
c) 41. § (3) bekezdés b) pontjában az „a szolgáltatásnyújtást előzetes ellenőrzést követően engedélyezi” szövegrész helyébe az „a szolgáltatásnyújtást előzetes ellenőrzést követően engedélyezi, vagy”,
d) NEGYEDIK RÉSZ címében az „A TÁJÉKOZTATÁS” szövegrész helyébe az „A SZAKMÁK ÚJ SZABÁLYOZÁSÁNAK ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ ARÁNYOSSÁGI ÉRTÉKELÉS SZABÁLYAI, A TÁJÉKOZTATÁS”
szöveg lép.
14. § Hatályát veszti az Etv.
a) 6. § (2) bekezdésében az „, illetve magyarországi lakóhelyét lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal”szövegrész,
b) 6. § (4) bekezdése,
c) 28. § (19) és (20) bekezdése,
d) 41. § (3) bekezdés c) pontjában a „vagy” szövegrész,
e) 41. § (3) bekezdés d) pontja.
15. § (1) Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Eutv.) 140/C. § (2) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
(A nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv az általa kezelt vagy nyilvántartott adatokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az alábbi szervek részére, azok megkeresése vagy adatkérése alapján átadja:)
„i) az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája keretein belül elfogadott tagállami kötelezettségek teljesítése érdekében az Európai Unió illetékes szervei és az Európai Unió tagországai számára,
j) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében nemzetközi szervezetek részére.”
(2) Az Eutv. 140/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv az általa kezelt vagy nyilvántartott adatokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - megkeresés vagy adatkérés alapján átadhatja:
a) az Európai Unió Tanácsa - az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája keretei között kiadott - határozatában meghatározott szerv részére,
b) Magyarország által vállalt nemzetközi non-proliferációs kötelezettség teljesítéséhez kormányrendeletben meghatározott kormányközi együttműködések és az azokban részt vevő államok részére.”
16. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Httv.) 1. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„c) haditechnikai termék, szolgáltatás: a 10. § (1) bekezdés d) pontja szerinti felhatalmazás alapján kormányrendeletben meghatározott termék és szolgáltatás;”
17. § A Httv. 6. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Eltérő törvényi rendelkezés hiányában a 2. § (3) bekezdésében meghatározott szervek jogosultak az e törvényben meghatározott eljárás lefolytatása céljából a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet előtt folyó eljárásban kezelt adatok megismerésére.
(4) A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet a kérelem kézhezvételétől a kérelem végleges elutasítását vagy az engedély visszavonását követő 6 hónapig jogosult az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személyes adatok kezelésére. A kezelési idő lejárta után az adatokat meg kell semmisíteni.”
18. § Hatályát veszti a Httv.
a) 4/A. § (2) bekezdése,
b) 5. § (5) bekezdése.
19. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 3. § (4) bekezdését nem érintve, a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására, illetve felvásárlására (a továbbiakban a nemesfémekre vonatkozóan együttesen: forgalmazására) irányuló szándékot a vállalkozás köteles a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.”
20. § Az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló 2009. évi VII. törvény (a továbbiakban: EKtv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Az Európai Unió másik tagállamában vagy Törökországban az ott irányadó előírásoknak megfelelően előállított vagy forgalomba hozott, továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes - az előbbiektől eltérő - államban az ott irányadó előírásoknak megfelelően előállított árura a nemzeti műszaki szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha az adott államban irányadó előírások a nemzeti műszaki szabály által érvényesíteni kívánt kényszerítő követelmény érvényesülése tekintetében nem nyújtanak a nemzeti műszaki szabállyal egyenértékű védelmet.
(2) Ha a védelem egyenértékűsége a műszaki szabálynak csak egy része tekintetében állapítható meg, az árunak meg kell felelnie a fennmaradó nemzeti műszaki szabálynak.”
21. § Az EKtv. 4. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)
„b) a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk kölcsönös elismeréséről és a 764/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/515 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. és 5. cikke.”
22. § Az EKtv. 1. § c) pontjában az „a 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „az (EU) 2019/515 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (2) bekezdése” szöveg lép.
23. § A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 1. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell alkalmazni e törvény rendelkezéseit)
„k) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, meghatározott termék forgalmazása körülményeinek feltételeire vonatkozó közösségi jogszabályok végrehajtását szolgáló jogszabályokban, továbbá a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk kölcsönös elismeréséről és a 764/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/515 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nemzeti műszaki szabálynak minősülő jogszabályokban foglaltakra.”
24. § (1) A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Natv.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Akkreditálási, bővítési eljárás iránti kérelmet a természetes személy, vagy
a) a vizsgálólaboratórium,
b) a mintavevő szervezet,
c) a kalibrálólaboratórium,
d) a jártassági vizsgálatot szervező szervezet,
e) a terméket, folyamatot, szolgáltatást tanúsító szervezet,
f) az irányítási rendszereket tanúsító szervezet,
g) a személytanúsító szervezet,
h) az ellenőrző szervezet, a hatóságok kivételével,
i) a referenciaanyag-gyártó szervezet,
j) a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert hitelesítő szervezet vagy természetes személy,
k) az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény szerinti hitelesítő szervezet,
l) az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 43. cikke szerinti tanúsító szervezet (a továbbiakban: adatvédelmi tanúsító szervezet)
elektronikus úton köteles benyújtani az akkreditáló szervhez.”
(2) A Natv. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az akkreditáló szerv az eljárást legfeljebb három hónapra felfüggesztheti, ha az eljárás határon átnyúló tevékenységet érint.”
25. § A Natv. 6. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az akkreditáló szerv az akkreditálási eljárás és a felügyeleti vizsgálati eljárás, valamint az akkreditált státusz területének bővítési eljárása döntéshozatali szakaszában a nemzeti akkreditálás rendszerébe tartozó szakterületeken szakértőként opponenst, szükség esetén opponenseket rendel ki.
(4) Opponens nem lehet olyan személy, aki ugyanazon eljárásban az értékelő csoport tagjaként járt el.”
26. § (1) A Natv. 9. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az akkreditáló szerv az akkreditált szervezet vagy akkreditált természetes személy akkreditált státuszát részlegesen vagy teljeskörűen felfüggesztheti, ha az akkreditált szervezet vagy akkreditált természetes személy a jelentős változás bejelentését elmulasztja. Jelentős változásnak minősül:)
„a) az akkreditált szervezet elnevezésében, jogi, tulajdonosi vagy szervezeti formájában, felépítésében, vezetésében,”
(bekövetkezett változás.)
(2) A Natv. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az akkreditáló szerv az akkreditált szervezet, vagy akkreditált természetes személy akkreditált státuszát részlegesen, vagy teljeskörűen felfüggesztheti, ha az akkreditált szervezet vagy akkreditált természetes személy az eljárás során hamis adatszolgáltatást teljesít.”
(3) A Natv. 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az akkreditáló szerv a felfüggesztő határozatban a felfüggesztés megszüntetésének feltételeiről és a feltételek teljesítésének határidejéről is dönt. Ha az akkreditált szervezet, vagy akkreditált természetes személy az előírt feltételeknek határidőben eleget tesz, az akkreditáló hatóság a felfüggesztő határozatot visszavonja.”
27. § (1) A Natv. 14. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„a) az akkreditálási eljárásnak, a felügyeleti vizsgálat eljárásának, a külföldi akkreditált státusz elismerésére vonatkozó eljárásnak és az akkreditált státusz alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változás bejelentésének részletes szabályait és az értékelő csoport összetételére, eljárására, díjazására vonatkozó szabályokat, továbbá az opponens eljárására, díjazására vonatkozó szabályokat, valamint”
(rendeletben határozza meg.)
(2) A Natv. 14. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben)
„a) az akkreditálási eljárásért, az akkreditált státusz területének bővítési eljárásáért, a kérelemre indult felügyeleti vizsgálati eljárásért, az akkreditálási okirat kiállításáért, továbbá a külföldi akkreditált státusz elismerési eljárásáért fizetendő”
[igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díjak beszedésével, megosztásával, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat - a b) pontban meghatározottak tekintetében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke véleményének kikérésével - rendeletben állapítsa meg.]
28. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) A 20-23. § 2020. április 19-én lép hatályba.
(3) Az 1. §, a 10. §, a 12. §, a 13. § d) pontja, a 25. § és a 27. § 2020. július 30-án lép hatályba.
29. § E törvény 2-9. §-ában, 13. § a) pontjában, valamint 14. §-ában foglalt rendelkezéseket e törvény hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.
30. § (1) E törvény a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36 EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló, 2013. november 20-i 2013/55/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3) E törvény a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk kölcsönös elismeréséről és a 764/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/515 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(4) E törvény a szakmák új szabályozásának elfogadását megelőző arányossági tesztről szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/958 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
