1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.
2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét az 1. melléklet tartalmazza.
4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. §, a 3. § és az 1. melléklet a Megállapodás 4.13. CIKK (2) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3) A Megállapodás, illetve a 2. §, a 3. § és az 1. melléklet hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
5. § Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külgazdasági ügyekért felelős miniszter gondoskodik.
AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió,
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
MAGYARORSZÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG, és
NAGY–BRITANNIA ÉS ÉSZAK–ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
egyrészről, a továbbiakban együttesen: „az Uniós Fél”, és
másrészről A VIETNÁMI SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG,
a továbbiakban: Vietnám,
a továbbiakban együttesen: a Felek,
FELISMERVE a 2012. június 26-án, Brüsszelben aláírt, az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Vietnámi Szocialista Köztársaság között kötött átfogó partnerségi és együttműködésről szóló keretmegállapodásban (a továbbiakban: partnerségi és együttműködési megállapodás) tükröződő közös alapelveken és értékeken nyugvó tartós és erős partnerségüket, valamint a 2019/06/26-án, Brüsszelben aláírt, az Európai Unió és a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodásban (a továbbiakban: szabadkereskedelmi megállapodás) tükröződő lényeges gazdasági, kereskedelmi és beruházási kapcsolataikat;
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy tovább erősítsék gazdasági kapcsolatukat, amely része átfogó kapcsolataiknak és azzal összhangban áll, és meggyőződve arról, hogy ez a megállapodás új környezetet biztosít majd a Felek közötti beruházás fejlesztéséhez;
ELISMERVE, hogy e megállapodás kiegészíti és előmozdítja majd a regionális gazdasági integráció érdekében tett erőfeszítéseket;
AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy a fenntartható fejlődés célkitűzésével összhangban – annak gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenziójában – erősítsék a gazdasági, kereskedelmi és a beruházások terén létesült kapcsolatukat és e megállapodás keretében oly módon mozdítsák elő a beruházást, hogy figyelembe veszik a környezetvédelem és a munkaügyi védelem magas szintjét, valamint a kapcsolódó nemzetközileg elismert normákat és megállapodásokat, amelyeknek részes felei;
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a beruházásösztönzés iránti kötelezettségvállalásaik ismételt megerősítése révén növeljék az életszínvonalat, előmozdítsák a gazdasági növekedést és a stabilitást, új foglalkoztatási lehetőségeket teremtsenek, és fokozzák az általános jólétet;
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés elvei iránt, a szabadkereskedelmi megállapodásban foglaltak szerint;
FELISMERVE az átláthatóság fontosságát, amint azt a szabadkereskedelmi megállapodásban vállalt kötelezettségek is tükrözik;
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket az Egyesült Nemzetek Alapokmánya iránt, amelyet 1945. június 26-án San Franciscóban írtak alá, továbbá az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában kifejtett alapelvekre figyelemmel, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 1948. december 10-én fogadott el;
TÁMASZKODVA az 1994. április 15-én Marrákesben kelt, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó marrákesi egyezmény (a továbbiakban: WTO-egyezmény) szerinti, valamint egyéb olyan többoldalú, regionális és kétoldalú megállapodások és egyezmények, különösen a szabadkereskedelmi megállapodás szerinti jogaikra és kötelezettségeikre, amelyeknek részes felei;
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy előmozdítsák vállalataik versenyképességét azáltal, hogy beruházási kapcsolataikhoz kiszámítható jogi keretet biztosítanak számukra,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
E megállapodás célja, hogy e megállapodás rendelkezései szerint javítsa a Felek közötti beruházási kapcsolatokat.
E megállapodás alkalmazásában:
(a) „valamely Fél természetes személye”: az Uniós Fél esetében az Unió egyik tagállamának állampolgára, belső jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban, és Vietnám esetében Vietnám állampolgára, Vietnám belső jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban;
(b) „jogi személyiséggel rendelkező szervezet”: olyan jogalany, amely a hatályos jog szerint megfelelő formában került létrehozásra vagy más módon megszervezésre, függetlenül attól, hogy nyereségérdekelt-e vagy sem, illetve hogy magán- vagy állami tulajdonban van, ideértve a társasági és tröszti formát, valamint a társas vállalkozást, közös vállalkozást, az egyéni vállalkozást és a társulást;
(c) „valamely Fél jogi személyiséggel rendelkező szervezete”: az Uniós Fél vagy Vietnám jogi személyiséggel rendelkező szervezete, amelyet az Unió valamely tagállamának, illetve Vietnámnak a belső jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban hoztak létre, és amely az Unió vagy Vietnám területén tényleges üzleti tevékenységet folytat;
a jogi személyiséggel rendelkező szervezet:
(i) az egyik Fél természetes személye vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezetének „tulajdonában áll”, amennyiben az alaptőkéjének több mint 50%-a az Uniós Fél vagy Vietnám személyeinek tényleges tulajdonában áll; vagy
(ii) „ellenőrzését”: az egyik Fél – amennyiben az Uniós Fél személyei – vagy Vietnám természetes személyei vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezetei végzik, ha ezek a személyek jogosultak az igazgatók többségét kinevezni vagy más módon jogilag irányítani tevékenységét;
(d) „államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások és egyéb tevékenységek”: azok a szolgáltatások vagy tevékenységek, amelyeket nem üzleti alapon és nem egy vagy több gazdasági szereplővel versengve nyújtanak, illetve folytatnak;
(e) „gazdasági tevékenységek”: ezek közé tartoznak az ipari, kereskedelmi és szakmai jellegű, valamint kézműipari tevékenységek, kivéve az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatásokat, illetve végzett tevékenységeket;
(f) „művelet”: a beruházás tekintetében a beruházás végrehajtása, kezelése, fenntartása, felhasználása, élvezete, értékesítése vagy egyéb módon történő elidegenítése;
(g) „valamely Fél által elfogadott vagy fenntartott intézkedés”: a következők által hozott intézkedés:
(i) központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok és hatóságok; valamint
(ii) a központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok vagy hatóságok által rájuk átruházott jogosítványok alapján működő nem kormányzati testületek;
(h) „beruházás”: minden olyan eszköz, amely valamely Fél beruházójának közvetlen vagy közvetett tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll a másik Fél területén, és amely a beruházás jellemzőivel rendelkezik, beleértve a tőke vagy egyéb források lekötését, a várható nyereséget vagy hasznot, a kockázat feltételezését és egy bizonyos időtartamot; egy beruházás a következő formákat öltheti:
(i) materiális és immateriális, ingó és ingatlan javak, valamint egyéb vagyoni jogok, többek között bérlet, jelzálog, zálog;
(ii) vállalkozás, valamint részvények, kötvények és egyéb részesedések egy vállalkozáson belül, beleértve az abból eredő jogokat;
(iii) kötvények, hitelek és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, ideértve az ezekből eredő jogokat;
(iv) kulcsrakész kivitelezésekről szóló szerződések, valamint építési, üzemeltetési, gyártási, koncessziós, bevételmegosztásról rendelkező és egyéb szerződések;
(v) pénz vagy egyéb eszközök, illetve bármely gazdasági értékkel rendelkező szerződéses teljesítés iránti igények; valamint
(vi) szellemitulajdon-jogok és üzleti vagy cégérték;
a beruházott hozamokat beruházásként kell kezelni, feltéve, hogy rendelkeznek a beruházás jellemzőivel, és az eszközök beruházása vagy újraberuházása formájában bekövetkező bármilyen változás mindaddig nem befolyásolja a beruházás jellegét, amíg a beruházás jellemzőit fenntartják;
(i) „valamely Fél beruházója”: valamelyik Fél természetes személye vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezete, aki/amely beruházást eszközölt a másik Fél területén;
(j) „hozamok”: valamennyi, egy beruházás vagy újraberuházás által eredményezett, vagy abból származó összeg, ideértve a nyereségeket, osztalékokat, tőkenyereséget, jogdíjakat, kamatot, a szellemitulajdon-jogokból származó kifizetéseket, a természetben történő kifizetéseket és minden egyéb jogszerű bevételt;
(k) „intézkedés”: egy Fél által hozott bármilyen intézkedés, ami lehet törvény, rendelet, szabály, eljárás, határozat vagy igazgatási tevékenység, vagy megjelenhet bármilyen más formában;
(l) „személy”: természetes személy vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezet;
(m) „harmadik ország”: a megállapodás 4.22. cikkben (Területi hatály) meghatározott területi hatályán kívül eső ország vagy terület;
(n) „Uniós Fél”: az Unió vagy tagállamai, illetve az Unió és tagállamai az Európai Unióról szóló szerződésből és az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő saját hatáskörükben;
(o) „Fél”: az Uniós Fél vagy Vietnám;
(p) „belső”: az Unió és tagállamai, valamint Vietnám jogszabályai, törvényei és egyéb rendelkezései tekintetében központi, regionális vagy helyi szintű jogszabályok, törvények és rendelkezések; valamint
(q) „érintett beruházás”: valamely Fél beruházója által a másik Fél területén, e megállapodás hatálybalépésének időpontjától vagy azt követően eszközölt vagy megszerzett beruházás, amely a másik Fél alkalmazandó jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban valósult meg.
1. E fejezet az alábbiakra vonatkozik:
(a) érintett beruházások; és
(b) valamely Fél beruházói az érintett beruházásaik működése tekintetében.
2. A 2.3. cikk (Nemzeti elbánás) és a 2.4. cikk (Legnagyobb kedvezményes elbánás) nem vonatkozik a következőkre:
(a) audiovizuális szolgáltatások;
(b) nukleáris anyagok bányászata, gyártása és feldolgozása;
(c) fegyver-, lőszer- és hadianyaggyártás, illetve -kereskedelem;
(d) belföldi tengeri kabotázs;
(e) belföldi és nemzetközi menetrendszerű, illetve nem menetrendszerű légiközlekedési szolgáltatások, valamint a forgalmi jogok gyakorlásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások, a következők kivételével:
(i) repülőgép-karbantartási és -javítási szolgáltatások, amelyek során repülőgépet vonnak ki a szolgálatból;
(ii) a légiközlekedési szolgáltatások értékesítése és marketingje;
(iii) a számítógépes helyfoglalási rendszerrel (CRS) összefüggő szolgáltatások;
(iv) földi kiszolgálás; valamint
(v) repülőtér-üzemeltetési szolgáltatások;
valamint
(f) az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások és végzett tevékenységek.
3. A 2.3. cikk (Nemzeti elbánás) és a 2.4. cikk (Legnagyobb kedvezményes elbánás) nem vonatkozik a Felek által nyújtott támogatásokra.
4. E fejezet nem vonatkozik a Felek saját szociális biztonsági rendszerére, illetve az egyes Felek területén végzett, az államhatalom gyakorlásához – akár alkalomszerűen – kapcsolódó tevékenységekre.
5. Ez a fejezet nem vonatkozik azokra az intézkedésekre, amelyek természetes személyek valamelyik Fél munkaerőpiacára történő bejutását érintik, sem az állampolgárságra, tartózkodásra vagy állandó jellegű foglalkoztatásra vonatkozó intézkedésekre.
6. A 2.1. cikk (Hatály), a 2.2. cikk (Beruházási és szabályozási intézkedések és célkitűzések) és a 2.5. cikktől (A beruházások kezelése) a 2.9. cikkig (Jogátruházás) kivételével – e megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy korlátozza a Feleknek a szabadkereskedelmi megállapodás 9. fejezete (Közbeszerzés) szerinti kötelezettségeit, vagy hogy a közbeszerzések tekintetében további kötelezettséget ír elő. Az egyértelműség érdekében a közbeszerzésekkel kapcsolatos, a szabadkereskedelmi megállapodás 9. fejezetének (Közbeszerzés) megfelelő intézkedések nem tekintendők a 2.1. cikkben (Hatály), a 2.2. cikkben (Beruházási és szabályozási intézkedések és célkitűzések) és a 2.5. cikktől (A beruházások kezelése) a 2.9. cikkig (Jogátruházás) foglalt rendelkezések megsértésének.
1. A Felek újólag megerősítik azon jogukat, hogy területükön belül szabályozási intézkedéseket hozzanak olyan legitim szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében, mint például a közegészségügy, a biztonság, a környezet vagy a közerkölcs védelme, a szociális vagy fogyasztóvédelem, valamint a kulturális sokféleség előmozdítása és védelme.
2. Az egyértelműség érdekében e fejezet nem értelmezhető úgy, mint valamely Fél az iránti kötelezettségvállalása, hogy nem változtatja meg jogi és szabályozási keretét, többek között olyan módon, amely hátrányosan érintheti a beruházások működését vagy a beruházó nyereségelvárásait.
3. Az egyértelműség érdekében és a (4) bekezdésre is figyelemmel, amennyiben az egyik Fél úgy határoz, hogy nem ad ki, nem újít meg vagy nem tart fenn egy támogatást vagy vissza nem térítendő támogatást, úgy az a következő körülmények fennállása esetén nem minősül e fejezet megsértésének:
(a) amennyiben valamely jog szerint vagy egy szerződés alapján nem kerül sor semmilyen külön, a másik Fél beruházója vagy valamely érintett beruházás iránti kötelezettségvállalásra, amely egy támogatás vagy vissza nem térítendő támogatás megítélésére, meghosszabbítására vagy fenntartására vonatkozik; vagy
(b) amennyiben arra a támogatás vagy vissza nem térítendő támogatás nyújtásához, meghosszabbításához vagy fenntartásához kapcsolódó feltételekkel összhangban kerül sor.
4. Az egyértelműség érdekében e fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozza a Feleket abban, hogy megszüntessék a támogatás nyújtását vagy visszatérítését kérjék, illetve hogy felkérjék a szóban forgó Felet a beruházó kártalanítására, amennyiben az ilyen megszüntetés vagy visszatérítését az 1. mellékletben (Illetékes hatóságok) felsorolt valamely illetékes hatóság rendelte el.
1. A Felek biztosítják, hogy a másik Fél beruházóit és érintett beruházásait – az érintett beruházások működtetése tekintetében – a hasonló helyzetekben saját beruházói és beruházásai számára biztosítottnál nem kevésbé előnyös elbánásban részesítik.
2. Az (1) bekezdéstől eltérve és Vietnám esetében a 2. mellékletre (Mentesség Vietnám részére a nemzeti elbánás alól) figyelemmel, a Felek bármelyike elfogadhat vagy fenntarthat bármely intézkedést az érintett beruházás működtetése tekintetében, feltéve, hogy az ilyen intézkedés nem összeegyeztethetetlen a 8–A. mellékletben (Az Unió egyedi kötelezettségvállalásainak jegyzéke) vagy a 8–B. mellékletben (Vietnám egyedi kötelezettségvállalásainak jegyzéke) meghatározott kötelezettségvállalásokkal, amennyiben az ilyen intézkedés:
(a) a megállapodás hatálybalépésének napján vagy azt megelőzően elfogadott intézkedés;
(b) olyan, az a) pontban említett intézkedés, amelyet e megállapodás hatálybalépését követően folytatnak, felváltanak vagy módosítanak, feltéve, hogy az intézkedés folytatását, felváltását vagy módosítását követően ugyanannyira összeegyeztethető az (1) bekezdéssel, mint folyatatását, felváltását vagy módosítását megelőzően; vagy
(c) olyan intézkedés, amely nem tartozik az a) vagy b) pont alá, feltéve, hogy nem olyan beruházásokra alkalmazzák azt, amelyeket valamely Fél területén az ilyen intézkedés hatálybalépésének napját megelőzően eszközöltek, vagy pedig nem olyan módon alkalmazzák azt, amely hátrányosan érinti vagy kárt okoz a beruházásokban.
1. A Feleknek biztosítaniuk kell, hogy a másik Fél beruházóit és az érintett beruházásait – az érintett beruházások működtetése tekintetében – a hasonló helyzetekben a harmadik országok beruházói és beruházásai számára biztosítottnál nem kevésbé előnyös elbánásban részesítik.
2. Az (1) bekezdés nem vonatkozik a következő ágazatokra:
(a) hírközlési szolgáltatások, a postai és távközlési szolgáltatások kivételével;
(b) rekreációs, kulturális és sporttevékenységek;
(c) halászat és akvakultúra;
(d) erdőgazdálkodás és vadászat; valamint
(e) bányászat, ideértve a kőolaj- és földgázkitermelést is.
3. Az (1) bekezdés nem értelmezhető úgy, mint amely kötelezné a Feleket arra, hogy kiterjesszék a másik Fél beruházóira vagy érintett beruházásaira az e megállapodás hatálybalépésének időpontja előtt hatályba lépett bármely kétoldalú, regionális vagy nemzetközi megállapodás alapján nyújtott bármilyen elbánásból fakadó előnyöket.
4. Az (1) bekezdés nem értelmezhető úgy, mint amely kötelezné a Feleket arra, hogy kiterjesszék a másik Fél beruházóira vagy az érintett beruházásokra a következő előnyöket:
(a) bármely olyan kétoldalú, regionális vagy többoldalú megállapodás alapján biztosított elbánás, amely kötelezettségvállalást tartalmaz a Felek közötti beruházások valamennyi akadályának megszüntetésére, vagy megköveteli a Felek jogszabályainak közelítését egy vagy több gazdasági ágazatban;
(b) a kettős adóztatás elkerüléséről szóló bármely nemzetközi megállapodásból vagy a teljes egészében vagy főként az adózáshoz kapcsolódó egyéb nemzetközi megállapodásból vagy intézkedésből eredő bármely elbánás; vagy
(c) a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény VII. cikkének vagy a pénzügyi szolgáltatásokról szóló mellékletének megfelelően a minősítések, engedélyek vagy prudenciális intézkedések elismerését előíró intézkedésekből eredő elbánás.
5. Az egyértelműség érdekében az (1) bekezdésben említett „elbánás” fogalma nem terjed ki olyan vitarendezési eljárásokra vagy mechanizmusokra, mint például a 3. fejezet (Vitarendezés) B. szakaszában (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) szereplő, vagy bármely más kétoldalú, regionális vagy nemzetközi megállapodásban előírt vitarendezési eljárás vagy mechanizmus. Az ilyen megállapodásokban szereplő lényeges kötelezettségek önmagukban nem minősülnek „elbánásnak”, ezért nem vehetők figyelembe e cikk megsértésének értékelésekor. A Felek által az említett lényeges kötelezettségek alapján hozott intézkedéseket „elbánásnak” kell tekinteni.
6. E cikket az ejusdem generis elvének megfelelően kell értelmezni.
1. Valamennyi Félnek a (2)–(7) bekezdéssel és a 3. melléklettel (Egyetértés a beruházások kezeléséről) összhangban tisztességes és méltányos elbánást, valamint teljes körű védelmet és biztonságot kell biztosítania a másik Fél beruházói és az érintett beruházások számára.
2. A Felek megszegik az (1) bekezdésben említett tisztességes és méltányos elbánás biztosítására vonatkozó kötelezettségüket, amennyiben egy intézkedés vagy intézkedéssorozat a következőknek minősül:
(a) az igazságszolgáltatás megtagadása büntető-, polgári vagy közigazgatási eljárás során;
(b) a bírósági és közigazgatási eljárásokban a szabályszerű eljárás alapvető megsértése;
(c) nyilvánvaló önkényesség;
(d) nyilvánvalóan jogellenes alapon történő célzott hátrányos megkülönböztetés, például nemi, faji vagy vallási hovatartozás alapján;
(e) visszaélésszerű magatartás, például kényszerítés, hatáskörrel való visszaélés vagy hasonló rosszhiszemű magatartás; vagy
(f) a Felek által a (3) bekezdésnek megfelelően elfogadott, a tisztességes és méltányos elbánásra vonatkozó kötelezettség bármely további elemének megszegése.
3. A (2) bekezdésben fel nem sorolt elbánás a tisztességes és méltányos elbánás megsértését jelentheti, amennyiben a Felek erről a 4.3. cikkben (Módosítások) előírt eljárásokkal összhangban megállapodtak.
4. Az (1)–(3) bekezdés alkalmazása során a 3. fejezet (Vitarendezés) szerinti vitarendezési testület figyelembe veheti, hogy tett-e valamelyik Fél olyan konkrét ajánlatot a másik Fél egy beruházójának egy érintett beruházás beindítása érdekében, amely jogos várakozásokat szült, és amelyekre támaszkodva a beruházó meghozta a szóban forgó beruházás megvalósítására vagy fenntartására vonatkozó határozatát, de amelyet a Fél ezt követően meghiúsított.
5. Az egyértelműség érdekében az (1) bekezdésben említett „teljes védelem és biztonság” kifejezés a Felek azon kötelezettségeire utal, hogy a beruházók az érintett beruházások fizikai biztonságához és észszerűen szükséges módon járjanak el.
6. Amennyiben valamelyik Fél írásos megállapodást kötött a másik Fél beruházóival vagy olyan, az alábbi feltételek mindegyikének megfelelő érintett beruházásokról, az említett Fél az államhatalom gyakorlása révén nem sértheti a szóban forgó megállapodást. E feltételek a következők:
(a) az írásbeli megállapodást e megállapodás hatálybalépésének időpontját követően kötik meg és léptetik hatályba;
(b) a beruházó az írásbeli megállapodásra támaszkodik annak eldöntése során, hogy az érintett beruházást az írásbeli megállapodástól eltérő módon valósítsa-e meg vagy tartsa fenn, és hogy a jogsértés tényleges kárt okoz-e az említett beruházásnak;
(c) az írásbeli megállapodás az említett beruházással kapcsolatos jogok és kötelezettségek cseréjét eredményezi, ami mindkét Félre nézve kötelező erejű; valamint
(d) az írásbeli megállapodás nem tartalmaz az említett megállapodás felei közötti, nemzetközi választottbíráskodás útján történő vitarendezésre vonatkozó záradékot.
7. E megállapodás vagy egy ettől különböző nemzetközi megállapodás valamely másik rendelkezésének megsértése nem jelenti e cikk megsértését.
1. Valamely Fél beruházói számára, amelyeknek érintett beruházásai háború vagy egyéb fegyveres konfliktus, szükségállapot, zavargás vagy más hasonló, a másik Fél területén lejátszódó esemény miatt veszteségeket szenvednek, a másik Fél a jóvátétel, kárpótlás, kártalanítás vagy más kárrendezés tekintetében legalább olyan kedvező elbánást biztosít, mint amelyet saját beruházói vagy bármely harmadik ország beruházói számára biztosítana.
2. Az (1) bekezdés sérelme nélkül, ha az egyik Fél beruházói, akik az (1) bekezdésben említett helyzetek egyikében is kárt szenvednek a másik Fél területén, úgy a másik Félnek azonnali, megfelelő és hatékony kártalanítást vagy kártérítést kell biztosítania számukra, ha az említett veszteségek a következőkből erednek:
(a) az érintett beruházások vagy azok részeinek lefoglalása a másik Fél fegyveres erői vagy hatóságai által; vagy
(b) az érintett beruházások vagy azok részeinek megsemmisítése a másik Fél fegyveres erői vagy hatóságai által,
amit az adott helyzet nem tett szükségessé.
1. A Felek nem államosíthatják vagy nem sajátíthatják ki a másik Fél beruházóinak érintett beruházásait sem közvetlenül, sem közvetetten az államosítással vagy kisajátítással egyenértékű hatású intézkedések (a továbbiakban: kisajátítás) révén, kivéve:
(a) közérdekű célból;
(b) jogszerű eljárással összhangban;
(c) megkülönböztetésmentesség alapján; valamint
(d) azonnali, megfelelő és hatékony kártalanítás ellenében.
2. Az (1) bekezdésben említett kártalanítás összege az érintett beruházás közvetlenül a kisajátítás vagy a tervezett kisajátítás nyilvánosságra kerülését megelőző valós piaci értékének, valamint az üzletileg észszerű, megfelelő kamatláb szerint számított kamatoknak felel meg, a kisajátítás és a fizetés közötti időtartam figyelembevételével. Biztosítani kell, hogy az ilyen kártalanítás – összhangban a 2.8. cikkel (Átutalás) – eredményesen realizálható és szabadon átruházható legyen, és késedelem nélkül kerüljön rá sor.
3. Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve, amennyiben Vietnám a kisajátító Fél, a földterülettel kapcsolatos közvetlen kisajátítás bármely intézkedése:
(a) az alkalmazandó belső jogszabályokkal és egyéb rendelkezésekkel összhangban álló célt szolgál; valamint
(b) a piaci értéknek megfelelő kártalanítás kifizetését jelenti, az alkalmazandó belső jogszabályok és egyéb rendelkezések elismerése mellett.
4. A szellemitulajdon-jogokra vonatkozó kötelező engedélyek kiállítása nem minősül az (1) bekezdés szerinti kisajátításnak, amennyiben az ilyen kibocsátás összhangban áll a WTO-egyezmény 1C. mellékletében található, a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodással (a továbbiakban: TRIPS-megállapodás).
5. A kisajátítás által érintett beruházónak – a kisajátító Fél joga szerint – jogában áll felkérni az adott Fél igazságügyi vagy más független hatóságát követelésének azonnali felülvizsgálatára és beruházása értékének megállapítására.
6. Ezt a cikket a 4. melléklet (Egyetértés a kisajátításról) szerint kell értelmezni.
Mindegyik Fél lehetővé teszi az érintett beruházáshoz kapcsolódó valamennyi átutalást, amelyet korlátozás vagy késedelem nélkül, szabadon átváltható pénznemben és az átutalás napján alkalmazandó piaci átváltási árfolyamon kell végrehajtani. Az ilyen átutalások közé a következők tartoznak:
(a) tőke-hozzájárulások, mint például a tőkeösszeg és a beruházás fenntartására, fejlesztésére és bővítésére szolgáló további források;
(b) a beruházás vagy a beruházás bármely részének, illetve a beruházás részleges vagy teljes felszámolásából származó nyereségek, osztalékok, tőkenyereségek és egyéb hozamok, bevételek;
(c) kamatok, jogdíjfizetések, igazgatási díjak, a műszaki segítségnyújtás díjai és egyéb díjak;
(d) a beruházó vagy annak az érintett beruházása által kötött szerződés – ideértve a hitelmegállapodást – szerint eszközölt kifizetések;
(e) a beruházással kapcsolatosan külföldről felvett és az ahhoz kapcsolódó feladatokat ellátó személyzet illetménye és egyéb javadalmazása;
(f) a 2.6. cikk (Veszteségek miatti kártalanítás) és a 2.7. cikk (Kisajátítás) szerinti kifizetések; valamint
(g) a 3. fejezet (Vitarendezés) B. szakasza (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) alapján kiadott ítélet szerinti kártérítés kifizetése.
Ha valamely Fél vagy annak ügynöksége kifizetést teljesít kártalanítás, garancia vagy biztosítási szerződés keretében a másik Fél területén lévő egyik beruházója által eszközölt beruházás tekintetében, úgy a másik Félnek – egy ilyen beruházást illetően – el kell ismernie a jog vagy jogcím átszállását vagy átruházását, illetve az ilyen beruházással kapcsolatos követelés engedményezését. A Fél, illetve az ügynökség a beruházó eredeti jogának vagy követelésének a mértékéig jogosult az átszállt, illetve átruházott jog vagy követelés gyakorolására. Az ilyen jogok gyakorolására a Fél vagy ügynöksége, illetve csak a beruházó jogosult, amennyiben a Fél vagy az ügynökség erre felhatalmazást ad.
CÉLKITŰZÉS ÉS HATÁLY
3.1. CIKK
Célkitűzés
E szakasz célja, hogy hatékony és eredményes mechanizmust hozzon létre a Felek közötti viták elkerülésére és rendezésére e megállapodás értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban, abból a célból, hogy kölcsönösen elfogadható megoldás szülessen.
3.2. CIKK
Alkalmazási kör
E szakasz alkalmazandó a Felek közötti, e megállapodás rendelkezéseinek értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos viták elkerülése és rendezése tekintetében, kivéve, ha erről e megállapodás másként rendelkezik.
KONZULTÁCIÓK ÉS KÖZVETÍTÉS
3.3. CIKK
Konzultációk
1. A Felek törekednek arra, hogy a 3.2. cikkben (Hatály) említett jogvitákat úgy rendezzék, hogy jóhiszeműen konzultációt kezdeményeznek kölcsönösen elfogadott megoldás elérése céljából.
2. Az egyik Fél a másik Félhez intézett írásbeli kérelem útján konzultációt kezdeményezhet, amelyet másolatban megküld a 4.1. cikk (Bizottság) szerint létrehozott bizottságnak, megjelölve a szóban forgó intézkedést és e megállapodás vonatkozó rendelkezéseit.
3. A konzultációt a (2) bekezdésben említett kérelem beérkezésének időpontjától számított 30 napon belül megtartják, és annak helyszíne – ha a Felek másként nem állapodnak meg – annak a Félnek a területe, amelyikhez a kérelmet intézték. A konzultáció a kérelem beérkezésének napjától számított 45 napon belül lezártnak tekintendő, kivéve, ha a Felek a folytatásról döntenek. A konzultációk, és különösen a Felek által közölt információk és az általuk képviselt álláspontok bizalmasak, és nem sértik a Felek jogait a további eljárásokban.
4. Sürgős ügyben folytatott – többek között a romlandó vagy szezonális árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozó – konzultációra a (2) bekezdésben említett kérelem beérkezésének napjától számított 15 napon belül kerül sor. A konzultáció a (2) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított 20 napon belül lezártnak tekintendő, kivéve, ha a Felek a folytatásról döntenek.
5. A konzultációt kérő Fél a 3.5. cikk (A választottbírósági eljárás kezdeményezése) alkalmazásához folyamodhat, ha:
(a) a másik Fél a kézhezvétel időpontjától számított 15 napon belül nem válaszol a konzultáció iránti kérelemre;
(b) nem kerül sor egyeztetésre a (3) vagy (4) bekezdésben rögzített határidőkön belül;
(c) a Felek megállapodnak abban, hogy nem folytatnak egyeztetést; vagy
(d) a konzultációk kölcsönösen elfogadott megoldás nélkül lezárultak.
6. Az egyeztetés során a Feleknek elegendő ténybeli információt kell biztosítaniuk, amely lehetővé teszi a kérdéses intézkedés által e megállapodás rendelkezéseinek működésére és alkalmazására gyakorolt hatás vizsgálatát.
3.4. CIKK
Közvetítői mechanizmus
A Felek bármikor megállapodhatnak abban, hogy a 9. melléklet (Közvetítői mechanizmus) értelmében közvetítői eljárást kezdeményeznek bármely olyan intézkedés tekintetében, amely hátrányosan érinti a Felek közötti beruházásokat.
VITARENDEZÉSI ELJÁRÁSOK
3.5. CIKK
A választottbírósági eljárás kezdeményezése
1. Amennyiben a Feleknek a 3.3. cikkben (Konzultációk) előírt egyeztetés során nem sikerül rendezniük a jogvitát, a konzultációt kérelmező Fél kérheti egy választottbírói testület felállítását.
2. A választottbírói testület létrehozására irányuló kérelmet írásban kell benyújtani a másik Félhez, és másolatot kell arról küldeni a bizottság részére. A panaszos Fél kérelmében meghatározza a szóban forgó intézkedést, és oly módon ismerteti azt, hogy az intézkedés miért sérti e megállapodás rendelkezéseit, hogy abból egyértelmű legyen a panasz jogalapja.
3.6. CIKK
A választottbírói testület feladatmeghatározása
Amennyiben a Felek a választottbírók kiválasztását követő 10 napon belül nem jutnak ettől eltérő megállapodásra, akkor a választottbírói testület hatásköre a következőkre terjed ki:
„A 3.5. cikk (A választottbírósági eljárás kezdeményezése) értelmében a választottbírói testület létrehozására irányuló kérelemben említett ügynek e megállapodás Felek által hivatkozott vonatkozó rendelkezéseinek fényében történő vizsgálata, a szóban forgó intézkedésnek a 3.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezésekkel való összeegyeztethetőségéről szóló döntés, és a ténymegállapításokról, a vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságáról, valamint a megállapításait és ajánlásait alátámasztó alapvető indokokról a 3.10. cikkel (Időközi jelentés) és a 3.11. cikkel (Zárójelentés) összhangban történő jelentéstétel.”.
3.7. CIKK
A választottbírói testület létrehozása
1. A választottbírói testület három választottbíróból áll.
2. A választottbírói testület létrehozása iránti kérelemnek a bepanaszolt Fél általi kézhezvételétől számított tíz napon belül a Felek egyeztetést folytatnak a választottbírói testület összetételéről való megállapodás érdekében.
3. Ha a Felek a (2) bekezdésben előírt határidőn belül nem jutnak megállapodásra a testület összetételéről, akkor mindegyik Fél a (2) bekezdésben előírt határidő lejártát követő 10 napon belül kinevezhet egy választottbírót a saját 3.23. cikk (A választottbírók névjegyzéke) szerinti aljegyzékéből. Amennyiben valamely Fél elmulasztja a választottbíró kijelölését az aljegyzékéről, úgy a választottbírót a másik Fél kérésére a bizottság elnöke vagy az elnök megbízottja sorsolás útján választja ki a 3.23. cikk (A választottbírók névjegyzéke) szerint létrehozott aljegyzékről.
4. Amennyiben a Felek a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem állapodnak meg a választottbírói testület elnökének személyében, úgy a bizottság elnöke vagy az elnök megbízottja sorsolás útján választja ki a 3.23. cikk (A választottbírók névjegyzéke) alapján létrehozott elnökjelöltek aljegyzékéről a választottbírói testület elnökét.
5. A választottbírói testület tagjait a (3) vagy (4) bekezdésében említett kérelemtől számított öt napon belül a bizottság elnöke vagy az elnök megbízottja választja ki.
6. A választottbírói testület létrehozásának időpontja az a nap, amelyen a három választottbíró a 7. mellékletnek (Eljárási szabályzat) megfelelően értesítést küld a Feleknek kinevezésük elfogadásáról.
7. Amennyiben az e cikk (3) vagy (4) bekezdése szerinti kérelem benyújtásáig a 3.23. cikkben (A választottbírók névjegyzéke) előírt jegyzékek bármelyikét nem állították össze, vagy azok nem tartalmaznak elegendő nevet, a választottbírókat sorsolás útján választják ki azon személyek közül, akiket mindkét Fél, vagy valamelyik Fél hivatalosan javasolt, amennyiben csak az egyik Fél tett javaslatot.
3.8. CIKK
A választottbírói testület vitarendezési eljárása
1. A választottbírói testület vitarendezési eljárásaira az e cikkben meghatározott szabályok és eljárások, valamint a 7. melléklet (Eljárási szabályzat) és a 8. melléklet (A választottbírók és a közvetítők magatartási kódexe) az irányadók.
2. Eltérő megállapodás hiányában a Felek a választottbírói testülettel annak létrehozását követő 10 napon belül találkoznak, hogy döntsenek a Felek vagy a választottbírói testület által szükségesnek tartott valamennyi kérdésről, beleértve az eljárások ütemtervét, a választottbírók javadalmazását és költségeit a 7. mellékletnek (Eljárási szabályzat) megfelelően. A választottbírák és a Felek képviselői ezen az ülésen telefonon vagy videokonferencián keresztül is részt vehetnek.
3. A meghallgatás helyszínét a Felek közös megegyezéssel határozzák meg. A Felek eltérő megállapodása hiányában a meghallgatást Brüsszelben tartják, ha a panaszos Fél Vietnám, illetve Hanoiban, ha a panaszos Fél az Uniós Fél.
4. Minden meghallgatásnak nyilvánosnak kell lennie, kivéve, ha arról a 7. melléklet (Eljárási szabályzat) másképp rendelkezik.
5. A 7. mellékletnek (Eljárási szabályzat) megfelelően a Felek lehetőséget kapnak arra, hogy részt vegyenek az eljárás során elhangzott előadások, nyilatkozatok, érvek vagy ellenérvek bemutatásán. A valamely Fél által a választottbírói testület elé terjesztett bármely információt vagy írásbeli beadványt, beleértve az időközi jelentés leíró részével kapcsolatos észrevételeket, a választottbírói testület kérdéseire adott válaszokat és a Felek által azon válaszokkal kapcsolatban tett észrevételeket a másik Fél rendelkezésére kell bocsátani.
6. Amennyiben a Felek a választottbírói testület létrehozásától számított három napon belül nem állapodnak meg ettől eltérően, a választottbírói testület a 7. melléklettel (Eljárási szabályzat) összhangban valamely Fél területén letelepedett természetes személytől vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezettől kéretlen írásbeli beadványokat (amicus curiae beadványok) fogadhat el.
7. Belső tanácskozásai esetében a választottbírói testület zárt ülésen ülésezik, amelyen csak választottbírák vesznek részt. A választottbírói testület azonban engedélyezheti, hogy asszisztensei jelen legyenek tanácskozásain. A választottbírói testület tanácskozásait és a hozzá benyújtott dokumentumokat bizalmasan kell kezelni.
3.9. CIKK
A sürgősségre vonatkozó előzetes döntés
Amennyiben valamely Fél úgy kívánja, a választottbírói testület a létrehozásától számított 10 napon belül előzetes döntést hoz arról, hogy sürgősnek tekinti-e az ügyet.
3.10. CIKK
Időközi jelentés
1. A választottbírói testület legkésőbb a létrehozását követő 90 nappal bezárólag időközi jelentést készít a Felek részére, amelyben tájékoztatást nyújt a tényállásról, a vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságáról, valamint a megállapításait és ajánlásait alátámasztó alapvető indokokról. Amikor a bizottság úgy véli, hogy a fenti határidő nem tartható, a választottbírói testület elnöke köteles a Feleket és a bizottságot írásban értesíteni, jelezve a késedelem okait és az időközi jelentés kiadásának várható időpontját. A választottbírói testület legkésőbb a létrehozása után 120 nappal – semmi estre sem ezt követően – időközi jelentést ad ki.
2. Az időközi jelentés közlésétől számított 14 napon belül a Felek bármelyike – észrevételeivel együtt – írásban kérheti a választottbírói testületet, hogy vizsgálja felül az időközi jelentés konkrétan meghatározott szempontjait.
3. Sürgős esetekben – ideértve a romlandó vagy szezonális árukat vagy szolgáltatásokat érintő eseteket – a választottbírói testület minden erőfeszítést megtesz az időközi jelentésének a választottbírói testület létrehozásától számított 45 napon belül, de legkésőbb 60 napon belül történő közlése érdekében. Az időközi jelentés közlésétől számított hét napon belül a Felek bármelyike írásban kérheti a választottbírói testületet (észrevételekkel együtt), hogy vizsgálja felül az időközi jelentés konkrétan meghatározott szempontjait.
4. A Felek által az időközi jelentéssel kapcsolatban tett írásbeli kérelmek és észrevételek vizsgálatát követően a választottbírói testület módosíthatja a jelentését és további, általa megfelelőnek ítélt vizsgálatot folytathat le.
3.11. CIKK
Zárójelentés
1. A választottbírói testület a létrehozásának napjától számított 120 napon belül bocsátja ki zárójelentését a Felek és a bizottság részére. Amikor a testület úgy véli, hogy a fenti határidő nem tartható, a választottbírói testület elnöke köteles a Feleket és a bizottságot írásban értesíteni, jelezve a késedelem okait és zárójelentése kibocsátásának várható időpontját. A zárójelentés kibocsátására semmilyen körülmények között sem kerülhet sor a választottbírói testület létrehozásának időpontjától számított 150 napot meghaladóan.
2. Sürgős esetekben – ideértve a romlandó vagy szezonális árukat vagy szolgáltatásokat érintő eseteket – a választottbírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a létrehozásától számított 60 napon belül megküldje zárójelentését. A zárójelentés kibocsátására semmilyen körülmények között sem kerülhet sor a választottbírói testület létrehozásának időpontjától számított 75 napot meghaladóan.
3. A zárójelentésnek tartalmaznia kell az időközi felülvizsgálat szakaszában kifejtett érvek megfelelő tárgyalását, és világos válaszokat kell adnia a Felek észrevételeire.
3.12. CIKK
A zárójelentés teljesítése
A bepanaszolt Fél minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy késedelem nélkül és jóhiszeműen teljesítse a választottbírói testület zárójelentésében foglaltakat.
3.13. CIKK
A zárójelentés teljesítésének észszerű határideje
1. Amennyiben az azonnali teljesítés nem lehetséges, a Feleknek törekedniük kell arra, hogy kölcsönös megállapodásra jussanak a zárójelentés teljesítésének időtartamát illetően. Ilyen esetben a bepanaszolt Fél legkésőbb 30 nappal a zárójelentés kézhezvétele után értesíti a panaszos Felet és a bizottságot arról, hogy mennyi időre lesz szüksége a teljesítéshez (a továbbiakban: észszerű határidő).
2. Amennyiben a Felek nem egyeznek meg a zárójelentés teljesítéséhez szükséges észszerű határidőről, a panaszos Fél az (1) bekezdés szerinti értesítésnek a bepanaszolt Fél általi kézhezvételétől számított 20 napon belül írásban felkéri a 3.7. cikk (A választottbírói testület létrehozása) szerint létrehozott választottbírói testületet (a továbbiakban: eredeti választottbírói testület) az észszerű határidő meghatározására. Erről a kérelemről a másolati példányának a bizottságnak való megküldésével értesíteni kell a bepanaszolt Felet és a bizottságot.
3. A választottbírói testület a (2) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított 20 napon belül értesíti a Feleket és a bizottságot az észszerű időtartamra vonatkozó ítéletéről.
4. A bepanaszolt Fél köteles legalább 30 nappal az észszerű határidő lejártát megelőzően a panaszos Felet írásban tájékoztatni arról, hogyan halad előre a zárójelentésben foglaltak teljesítése.
5. A Felek megállapodhatnak az észszerű időtartam meghosszabbításáról.
3.14. CIKK
A zárójelentés teljesítése érdekében hozott intézkedések felülvizsgálata
1. Az észszerű határidő lejárta előtt a bepanaszolt Fél köteles a panaszos Felet és a bizottságot tájékoztatni azokról az intézkedésekről, amelyeket a zárójelentés teljesítése érdekében tett.
2. Amennyiben a Felek nem értenek egyet a 3.2. cikkben (Hatály) említett és az (1) bekezdés szerint bejelentett rendelkezéseknek való megfelelés érdekében hozott intézkedések meglétével vagy összeegyeztethetőségével kapcsolatban, a panaszos Fél írásban kérheti az eredeti választottbírói testületet, hogy döntsön az ügyben. Erről a kérelemről értesíteni kell a bepanaszolt Felet és a kérelem másolati példány bizottságnak való megküldésével a bizottságot. A panaszos Félnek kérelmében meg kell jelölnie a panasz tárgyát képező konkrét intézkedést, és ismertetnie kell, hogy az intézkedés miért nem felel meg a 3.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezéseknek, oly módon, hogy az elégséges legyen a panasz jogalapjának világos bemutatásához.
3. A választottbírói testület a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásától számított 45 napon belül értesíti a Feleket és a bizottságot ítéletéről.
3.15. CIKK
Ideiglenes jogorvoslatok az ítélet teljesítésének elmulasztása esetén
1. Amennyiben a bepanaszolt Fél az észszerű időtartam lejárta előtt elmulasztja értesíteni a panaszos Felet és a bizottságot a zárójelentés teljesítése érdekében hozott intézkedésekről, illetve ha a választottbírói testület megállapítja, hogy a teljesítés érdekében nem született intézkedés, vagy hogy a 3.14. cikk (A zárójelentés teljesítése érdekében hozott intézkedések felülvizsgálata) (1) bekezdése alapján bejelentett intézkedés nem egyeztethető össze az említett Félnek a 3.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezései szerinti kötelezettségeivel, akkor a bepanaszolt Fél – amennyiben a panaszos Fél erre felkéri és e Féllel konzultációt folytatott – kártalanítási ajánlatot tesz.
2. Amennyiben a panaszos Fél úgy dönt, hogy nem kér kártalanítási ajánlatot, vagy ha ilyen irányú ajánlat benyújtásra került, és ha az észszerű időtartam végétől vagy a választottbírói testület 3.14. cikk (A zárójelentés teljesítése érdekében hozott intézkedések felülvizsgálata) szerinti arra vonatkozó ítéletének kihirdetésétől számított 30 napon belül nem születik megállapodás a kártérítésről, hogy a teljesítés érdekében nem született intézkedés, vagy hogy a meghozott intézkedés nem egyeztethető össze a 3.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezésekkel, a panaszos Fél – a másik Fél és a bizottság értesítését követően – jogosult megfelelő intézkedéseket hozni a Felek között alkalmazandó olyan preferenciális kereskedelmi és beruházási kötelezettségvállalások keretében, amelyek a jogsértés által okozott hatálytalanítással vagy gyengítéssel azonos hatásúak. Az értesítésnek meg kell határoznia az ilyen intézkedéseket. A panaszos Fél az értesítésnek a bepanaszolt Fél általi kézhezvételétől számított 10 nap elteltével bármikor megkezdheti az intézkedések alkalmazását, kivéve, ha a bepanaszolt Fél e cikk (3) bekezdése alapján választottbírósági eljárást kérelmezett.
3. Amennyiben a bepanaszolt Fél úgy ítéli meg, hogy a panaszos Fél által hozott intézkedések hatása nem egyenlő az előny jogsértés által okozott hatálytalanítása vagy a hibás teljesítés mértékével, írásban kikérheti az eredeti választottbírói testületnek a tárgyban hozott határozatát. Ezt a kérelmet a (2) bekezdésben említett 10 napos időszak lejártát megelőzően kell a panaszos Fél és a bizottság részére elküldeni. Az eredeti választottbírói testületnek a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül értesítenie kell a Feleket és a bizottságot a panaszos Fél által bejelentett intézkedésekről szóló ítéletéről. Az eredeti választottbírói testület ítéletének közléséig a (2) bekezdésben említett intézkedések nem alkalmazhatók, és az intézkedésnek meg kell felelnie a választottbírói testület ítéletének.
4. Az e cikkben meghatározott intézkedések ideiglenesek és nem alkalmazhatók az alábbiakat követően:
(a) a Felek a 3.19. cikk (Kölcsönösen elfogadott megoldás) értelmében kölcsönösen elfogadtak egy megoldást;
(b) a Felek megállapodtak arról, hogy a 3.14. cikk (A zárójelentés teljesítése érdekében hozott intézkedések felülvizsgálata) (1) bekezdése szerint bejelentett intézkedés összhangba hozza a bepanaszolt Felet a 3.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezésekkel; vagy
(c) a Felek visszavonták vagy módosították a 3.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezésekkel összeegyeztethetetlennek ítélt intézkedést annak érdekében, hogy azok összeegyeztethetők legyenek ezekkel a rendelkezésekkel, a 3.14. cikk (A zárójelentés teljesítése érdekében hozott intézkedések felülvizsgálata) (3) bekezdésében foglaltak szerint.
3.16. CIKK
Az ítélet teljesítésének elmulasztása esetén alkalmazott ideiglenes jogorvoslatok végrehajtása érdekében hozott intézkedések felülvizsgálata
1. A bepanaszolt Félnek értesítenie kell a panaszos Felet és a bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a választottbírói testület zárójelentésének való megfelelés érdekében a panaszos Fél által alkalmazott intézkedéseket követően vagy a kártérítés alkalmazását követően tett. A (2) bekezdésben említett esetek kivételével a panaszos Félnek az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül meg kell szüntetnie a 3.15. cikknek (Ideiglenes jogorvoslatok az ítélet teljesítésének elmulasztása esetén) megfelelően hozott intézkedéseket. Abban az esetben, amikor kártérítést alkalmaztak, és a (2) bekezdés szerinti esetek kivételével, a bepanaszolt Fél felfüggesztheti az ilyen kártérítés alkalmazását az arról szóló értesítés napjától számított 30 napon belül, hogy megfelelt a választottbírói testület zárójelentésének.
2. Amennyiben a Felek az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül nem állapodnak meg arról, hogy a bejelentett intézkedés szerint a bepanaszolt Fél megfelel-e a 3.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezéseknek, a panaszos Fél írásban felkéri az eredeti választottbírói testületet, hogy hozzon ítéletet az ügyben. Erről a kérelemről értesíteni kell a bepanaszolt Felet és a kérelem másolati példánya bizottságnak való megküldésével a bizottságot.
3. A választottbírói testület ítéletéről legkésőbb a kérelem benyújtásának időpontjától számított 45 napon belül értesíteni kell a Feleket és a bizottságot. Ha a választottbírói testület úgy dönt, hogy a bejelentett intézkedés összhangban áll a 3.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezésekkel, akkor a 3.15. cikkben (Ideiglenes jogorvoslatok az ítélet teljesítésének elmulasztása esetén) említett intézkedéseket, illetve az esettől függően a kártérítést meg kell szüntetni. Adott esetben a 3.15. cikk (2) bekezdésével összhangban hozott intézkedések vagy a kártérítésnek a mértékét a választottbírói testület ítéletének fényében kell kiigazítani.
3.17. CIKK
A választottbírók helyettesítése
Amennyiben a választottbírósági eljárás során az eredeti választottbírói testület vagy annak néhány tagja nem tud részt venni, vissza kell vonulnia vagy helyettesíteni kell, mert a szóban forgó tag nem felel meg a 8. mellékletben (A választottbírók és a közvetítők magatartási kódexe) szereplő magatartási kódex követelményeinek, úgy a 3.7. cikkben (A választottbírói testület létrehozása) meghatározott eljárást kell alkalmazni. A jelentések és ítéletek bejelentésének határideje – adott esetben – 20 nappal meghosszabbítható.
3.18. CIKK
A választottbírósági eljárás felfüggesztése és megszüntetése
1. A választottbírói testület mindkét Fél kérésére bármikor felfüggesztheti munkáját a Felek által elfogadott, de 12 egymást követő hónapot meg nem haladó időtartamra. A két Fél írásbeli kérelmére a felfüggesztési időszak vége előtt folytatnia kell munkáját. A Feleknek ennek megfelelően tájékoztatniuk kell a bizottságot. A választottbírói testület a felfüggesztési időszak végén bármelyik Fél írásbeli kérelmére is folytathatja munkáját. A kérelmező Félnek ennek megfelelően értesítenie kell a bizottságot és a másik Felet. Amennyiben valamely Fél a felfüggesztési időtartam lejártakor nem kérelmezi a választottbírói testület munkájának folytatását, a választottbíróság felhatalmazása hatályát veszti és az eljárás lezárul. A választottbírói testület munkájának felfüggesztése esetén e szakasz vonatkozó rendelkezéseiben foglalt időkereteket annyi idővel hosszabbítják meg, mint amennyi ideig a választottbírói testület munkája szünetelt. A választottbírói testület munkájának felfüggesztése vagy lezárása nem sérti a Felek jogait a 3.24. cikk (Az eljáró vitarendezési fórum megválasztása) hatálya alá eső más eljárásokban.
2. A Felek megállapodhatnak abban, hogy megszüntetik a választottbírói testület eljárását azáltal, hogy bármikor a választottbírói testület zárójelentésének kiadása előtt közösen értesítik a választottbírói testület elnökét és a bizottságot.
3.19. CIKK
Kölcsönösen elfogadott megoldás
A Felek bármikor kölcsönösen elfogadott megoldást találhatnak az e szakasz szerinti jogvitában. Az ilyen megoldásról közösen értesítik a bizottságot és adott esetben a választottbírói testület elnökét. Amennyiben a megoldás bármely Fél vonatkozó belső eljárásai szerint jóváhagyást igényel, az értesítésnek meg kell említenie az ilyen követelményt, és a vitarendezési eljárást fel kell függeszteni. Amennyiben nincs szükség jóváhagyásra, illetve bármely belső eljárás lezárultáról értesítést küldtek, a vitarendezési eljárás lezárul.
3.20. CIKK
Információk és technikai tanácsadás
A választottbírói testület az egyik Fél felkérésére vagy saját kezdeményezésére a választottbírósági eljárás szempontjából megfelelőnek ítélt információkat szerezhet be bármilyen forrásból, ideértve a vitában érintett Feleket is. A választottbírói testület saját belátása szerint jogosult szakértői véleményt is kérni. A szakértők kiválasztása előtt a választottbírói testület konzultál a Felekkel. Az e cikk alapján szerzett információkat a választottbírói testület által megállapított határidőn belül nyilvánosságra kell hozni és a Felek elé kell terjeszteni.
3.21. CIKK
Értelmezési szabályok
A választottbírói testület a 3.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezéseket a nemzetközi közjog szokásos szabályai szerint értelmezi, az 1969. május 23-án Bécsben kelt, a szerződések jogáról szóló bécsi egyezményben (a továbbiakban: bécsi egyezmény) foglalt rendelkezéseket is beleértve. A választottbírói testület figyelembe veszi továbbá a vizsgálóbizottságoknak és a Fellebbviteli Testületnek a Vitarendezési Testület (a továbbiakban: DSB) által a WTO-egyezmény 2. melléklete alapján elfogadott jelentéseiben foglalt vonatkozó értelmezéseket. A választottbírói testület jelentései és ítéletei nem egészítik ki, illetve nem korlátozhatják a Feleknek e megállapodás szerinti jogait és kötelezettségeit.
3.22. CIKK
A választottbírói testület határozatai és ítéletei
1. A választottbírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy konszenzussal döntsön. Amennyiben egy határozatot nem lehet konszenzussal meghozni, az ügyet többségi szavazással kell eldönteni. A választottbírók eltérő véleményeit semmilyen esetben sem lehet nyilvánosságra hozni.
2. A választottbírói testület jelentéseit és ítéleteit a Feleknek feltétel nélkül el kell fogadniuk. A jelentések és ítéletek nem keletkeztetnek jogokat vagy kötelezettségeket természetes személyek vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezetek tekintetében. A jelentések és ítéletek rögzítik a ténymegállapításokat, a 3.2. cikkben (Hatály) említett megfelelő rendelkezések alkalmazhatóságát, valamint a testület megállapításait és következtetéseit alátámasztó alapvető indokokat. A bizottság a választottbírói testület jelentéseit és ítéleteit a kibocsátásukat követő 10 napon belül nyilvánosan hozzáférhetővé teszi, kivéve, ha úgy határoz, hogy a bizalmas információk védelme érdekében ezt nem teszi meg.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
3.23. CIKK
A választottbírók névjegyzéke
1. A bizottság legkésőbb az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követően hat hónappal létrehozza annak a legalább 15 személynek a jegyzékét, akik hajlandók és képesek választottbíróként szolgálni. E jegyzék három aljegyzékből áll:
(a) egy aljegyzék Vietnám számára;
(b) egy aljegyzék az Unió és tagállamai számára; valamint
(c) egy aljegyzék azon személyek számára, akik egyik Félnek sem állampolgárai, és egyik Fél területén sem rendelkeznek állandó lakóhellyel, valamint akik a választottbírói testület elnökeként járhatnak el.
2. Minden egyes aljegyzékben legalább öt személy szerepel. A bizottságnak biztosítania kell, hogy a jegyzéken mindig szerepeljen a minimális létszám.
3. A választottbírók igazolt szakértelemmel és tapasztalattal rendelkeznek a jog és a nemzetközi kereskedelem terén. A választottbíróknak függetlennek kell lenniük, egyéni minőségükben járnak el, és nem fogadhatnak el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól, illetve nem állhatnak kapcsolatban egyik Fél kormányával sem, továbbá meg kell felelniük a 8. mellékletben (A választottbírók és a közvetítők magatartási kódexe) foglalt magatartási kódexnek.
4. A bizottság további 10 főből álló névjegyzéket is összeállíthat, amelyen az e megállapodás hatálya alá tartozó konkrét ágazatokban szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező egyének szerepelnek. A Felek megegyezése esetén e további jegyzék használható a választottbírói testületnek a 3.7. cikkben (A választottbírói testület létrehozása) szereplő eljárás szerinti összeállításához.
3.24. CIKK
Az igazságszolgáltatási fórum megválasztása
1. Az e fejezet szerinti vitarendezési eljárás igénybevétele nem érintheti a Kereskedelmi Világszervezet keretében hozott intézkedéseket, beleértve a vitarendezési intézkedéseket is, vagy bármely más olyan nemzetközi megállapodás alapján hozott intézkedéseket, amelynek mindkét Fél részes Fele.
2. Az (1) bekezdéstől eltérve, a Felek egy adott intézkedés tekintetében nem kérhetnek jogorvoslatot az e megállapodás és a WTO-egyezmény szerinti lényegében egyenértékű kötelezettség megsértése miatt, vagy bármely más olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelynek mindkét Fél részes fele a vonatkozó fórumokon. Amennyiben a vitarendezési eljárás kezdeményezését követően a Fél a másik megállapodás szerinti lényegében azonos kötelezettség megszegésével kapcsolatban nem kérhet jogorvoslatot a másik fórumon, kivéve, ha az elsőként kiválasztott fórum eljárási vagy jogszolgáltatási okokból nem tud a kötelezettséggel kapcsolatos jogorvoslati kérelemről állást foglalni.
3. E cikk alkalmazásában:
(a) a vitarendezési eljárást abban az esetben kell a WTO-egyezmény szerint kezdeményezettnek tekinteni, ha az egyik Fél a WTO-egyezményben foglalt vitarendezés szabályairól és eljárásáról szóló egyetértés 6. cikke értelmében választottbírói testület létrehozását kérelmezte;
(b) az e fejezet szerinti vitarendezési eljárások akkor tekintendők kezdeményezettnek, amikor az egyik Fél kéri a 3.5. cikk (A választottbírósági eljárás kezdeményezése) (1) bekezdése szerinti választottbírói testület létrehozását;
(c) a bármely más nemzetközi megállapodás szerinti vitarendezési eljárások az érintett megállapodás szerint tekintendők kezdeményezettnek.
4. E megállapodás egyik rendelkezése sem zárja ki, hogy egy Fél végrehajtsa a Vitarendezési Testület által engedélyezett kötelezettségek felfüggesztését. A WTO-egyezmény és a szabadkereskedelmi megállapodás sem zárja ki, hogy egy Fél végrehajtsa a 3.15. cikk (Ideiglenes jogorvoslatok az ítélet teljesítésének elmulasztása esetén) szerinti megfelelő intézkedéseket.
3.25. CIKK
Határidők
1. Eltérő rendelkezés hiányában az e szakaszban meghatározott valamennyi határidőt – köztük a választottbírói testületek jelentéseinek és ítéleteinek közlésére meghatározott határidőket is – naptári napban kell számolni, az azon intézkedés vagy tény napját követő naptól kezdve, amelyre vonatkoznak.
2. Az ebben a szakaszban említett határidők a jogvitát folytató Felek kölcsönös megállapodásával módosíthatók. A választottbírói testület bármikor javasolhatja a Feleknek az e szakaszban hivatkozott határidők módosítását, az ilyen javaslata indokainak feltüntetésével.
3.26. CIKK
Felülvizsgálat és módosítás
A bizottság felülvizsgálhatja a 7. mellékletet (Eljárási szabályzat), a 8. mellékletet (A választottbírók és a közvetítők magatartási kódexe) és a 9. mellékletet (Közvetítői mechanizmus), és határozhat azok módosításáról.
HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
3.27. CIKK
Hatály
1. E szakasz vonatkozik egyrészről az egyik Fél felperese, másrészről a másik Fél közötti, bármely olyan intézkedéssel kapcsolatos jogvitára, amely állítólag sérti a 2. fejezet (Beruházásvédelem) rendelkezéseit, és amely állítólag veszteséget vagy kárt okoz a felperesnek, vagy ha a keresetet a felperes tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló, helyben alapított vállalkozás nevében nyújtják be, a helyben alapított társaságra.
2. Az egyértelműség érdekében a felperes e szakasz alapján nem nyújthat be keresetet, ha beruházását csalárd megtévesztés, elhallgatás, korrupció vagy az eljárással való visszaélésnek minősülő magatartás útján eszközölték.
3. A 3.38. cikk (Bíróság) és a 3.39. cikk (Fellebbviteli Bíróság) alapján létrehozott Bíróság és Fellebbviteli Bíróság nem határozhat az e cikk hatályán kívül eső keresetekről.
4. Az egyik Fél adósságának átstrukturálásával kapcsolatos kereseteket e szakasszal és az 5. melléklettel (Államadósság) összhangban kell kezelni.
3.28. CIKK
Fogalommeghatározások
Eltérő rendelkezés hiányában e szakasz alkalmazásában:
(a) „eljárás”: e szakasz alapján a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság előtti eljárás;
(b) „jogvitát folytató felek”: a felperes és az alperes;
(c) „valamely Fél felperese”:
(i) a 2.1. cikk (Hatály) (1) bekezdésének b) pontjában említett valamely Fél beruházója, saját nevében eljárva; vagy
(ii) a 2.1. cikk (Hatály) (1) bekezdésének b) pontja szerint egy Fél beruházója, aki az adott beruházó tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alatt álló, helyben alapított vállalkozás nevében jár el; az egyértelműség érdekében az ezen albekezdés alapján benyújtott keresetet úgy kell tekinteni, hogy az az ICSID-egyezmény 25. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában egy szerződő állam és egy másik szerződő állam állampolgára közötti jogvitához kapcsolódik;
(d) „ICSID-egyezmény”: az 1965. március 18-án Washingtonban kelt, az államok és más államok állampolgárai között keletkező beruházási viták rendezéséről szóló egyezmény;
(e) „jogvitát nem folytató Fél”: Vietnám, amennyiben az alperes az Unió vagy az Unió valamely tagállama, illetve az Unió, amikor Vietnám az alperes;
(f) „alperes”: vagy Vietnám vagy – az Uniós Fél esetében – vagy az Unió vagy az érintett tagállam, a 3.32. cikknek (Kereset benyújtására irányuló szándéknyilatkozat) megfelelően;
(g) „helyben alapított vállalkozás”: egy Fél területén letelepedett, és a másik Fél beruházójának tulajdonában lévő és ellenőrzése alatt álló jogi személyiséggel rendelkező szervezet;
(h) „az 1958. évi New York-i egyezmény”: a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1958. június 10-én New Yorkban kelt egyezmény;
(i) „harmadik fél általi finanszírozás”: bármilyen olyan természetes személy vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezet által nyújtott finanszírozás, aki vagy amely nem jogvitát folytató fél, de megállapodik valamelyik jogvitát folytató féllel arról, hogy részben vagy teljesen finanszírozza az eljárás költségeit a jogvita kimenetelétől függő ellenszolgáltatás vagy a jogvitát nem folytató fél természetes személye vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezete által nyújtott finanszírozás ellenében, akár adomány, akár vissza nem fizetendő támogatás formájában;
(j) „UNCITRAL”: az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága; valamint
(k) „az UNCITRAL átláthatósági szabályai”: az UNCITRAL-nak a beruházó és állam közötti, szerződésen alapuló választottbírósági eljárás átláthatóságáról szóló szabályai.
ALTERNATÍV VITARENDEZÉS ÉS KONZULTÁCIÓK
3.29. CIKK
Békés rendezés
Törekedni kell a jogviták lehetőség szerint tárgyalások vagy közvetítés útján történő, békés rendezésére, amennyiben lehetséges, még a 3.30. cikk (Konzultációk) szerinti konzultáció iránti kérelem benyújtását megelőzően. Ilyen vitarendezésről bármikor megállapodhatnak a felek, beleértve az e szakasz szerinti eljárás megindítását követően is.
3.30. CIKK
Konzultációk
1. Ha valamely jogvitát nem lehet békés úton rendezni a 3.29. cikkben (Békés rendezés) meghatározott módon, az egyik Fél 3.27. cikk (Hatály) (1) bekezdésében említett rendelkezések megsértését állító felperesének konzultáció iránti kérelemmel kell fordulnia a másik Félhez. A kérelemnek a következő információkat kell tartalmaznia:
(a) a felperes neve és címe, továbbá amennyiben a kérelem benyújtására egy helyben alapított vállalkozás nevében kerül sor: a helyben alapított vállalkozás neve, címe és a cégbejegyzés helye;
(b) a 3.27. cikk (Hatály) (1) bekezdésében említett, állítólagosan megsértett rendelkezések;
(c) a kérelem jogi és ténybeli alapja, ideértve azon intézkedéseket, amelyek állítólagosan sértik a 3.27. cikk (Hatály) (1) bekezdésében említett rendelkezéseket;
(d) a kérelmezett korrekciós intézkedés, valamint az igényelt kártérítés becsült összege; valamint
(e) bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a felperes a másik Fél beruházója, és az az érintett beruházás a tulajdonában van vagy ellenőrzése alá tartozik, beleértve adott esetben a helyben alapított vállalkozást is, amelyre vonatkozóan konzultációra irányuló kérelmet nyújtottak be.
Ha a konzultációra irányuló kérelmet egynél több felperes nyújtja be, vagy egynél több helyben alapított vállalkozás nevében kerül benyújtásra, az (1) bekezdés a) és e) pontjában szereplő információkat – az esettől függően – minden egyes felperes vagy helyben alapított vállalkozás esetében be kell nyújtani.
2. A konzultáció iránti kérelem benyújtási határideje:
(a) azon időpontot követő három év, amikor a felperes vagy adott esetben a helyben alapított vállalkozás először szerzett tudomást vagy először kellett volna tudomást szereznie a 2. fejezet (Beruházásvédelem) rendelkezéseinek állítólagos megsértését jelentő intézkedésről, valamint arról, hogy kár és veszteség érte a következőket:
(i) a felperes a saját nevében eljáró beruházó által benyújtott kereset esetén; vagy
(ii) a helyben alapított vállalkozás egy, valamely helyben alapított vállalkozás nevében eljáró beruházó által benyújtott követelés esetén; vagy
(b) azon időpontot követő két év, amikor a felperes vagy adott esetben a helyben alapított vállalkozás megszünteti a törvényszék vagy bíróság előtt a belső jog szerinti keresetet vagy eljárást, illetve nem indít eljárást, és legkésőbb hét évvel azt az időpontot követően, hogy a felperes először szerzett tudomást vagy először kellett volna tudomást szereznie a 2. fejezet (Beruházásvédelem) rendelkezéseinek állítólagos megsértését jelentő intézkedésről, valamint arról, hogy kár és veszteség érte a következőket:
(i) a felperest a saját nevében eljáró beruházó által benyújtott követelés esetén; vagy
(ii) a helyben alapított vállalkozást egy, valamely helyben alapított vállalkozás nevében eljáró beruházó által benyújtott követelés esetén.
3. A jogvitát folytató felek eltérő megállapodásának hiányában a konzultációk helyszíne a következő:
(a) Ha Noi, amennyiben a konzultációk Vietnám intézkedéseire vonatkoznak;
(b) Brüsszel, amennyiben a konzultációk az Unió intézkedéseire vonatkoznak; vagy
(c) az érintett uniós tagállam fővárosa, amennyiben a konzultáció iránti kérelem kizárólag az adott tagállam intézkedéseit érinti.
A konzultációkra videokonferencia vagy más eszközök útján is sor kerülhet, különösen amennyiben kis- vagy középvállalkozásról van szó.
4. Amennyiben a jogvitát folytató felek nem állapodnak meg hosszabb időszakban, a konzultáció iránti kérelem benyújtásától számított 60 napon belül konzultációt kell tartani.
5. Ha a felperes nem nyújtott be a 3.33. cikk (Kereset benyújtása) szerinti keresetet a konzultáció iránti kérelem benyújtásától számított 18 hónapon belül, úgy kell tekinteni, hogy a felperes visszavonta az e szakasz szerinti eljárás iránti keresetét, és nem nyújthat be keresetet e szakasz alapján. A konzultációkban részt vevő felek megállapodhatnak az említett időszak meghosszabbításáról.
6. A kereset nem nyilvánítható elfogadhatatlanná a (2) és (5) bekezdésben említett határidők túllépése alapján, ha a felperes bizonyítani tudja, hogy a konzultáció iránti kérelem vagy a kereset meghiúsulását a felperesnek az érintett Fél szándékos intézkedéseiből eredő intézkedésképtelensége okozta, feltéve, hogy a felperes az erre utaló bizonyítékokat intézkedési képességének visszanyerését követően észszerű határidőn belül, a lehető leghamarabb benyújtja.
7. Ha a konzultáció iránti kérelem e megállapodásnak az Unió vagy az Unió bármely tagállama általi állítólagos megsértésére vonatkozik, a kérelmet az Unióhoz kell eljuttatni. Amennyiben sor került az Unió valamely tagállama intézkedéseinek azonosítására, azokat az érintett tagállamnak is meg kell küldeni.
3.31. CIKK
Közvetítői eljárás
1. A jogvitát folytató felek bármikor megállapodhatnak arról, hogy közvetítői eljárást vesznek igénybe.
2. A közvetítés igénybevétele önkéntes, és nem érinti a jogvitát folytató fél jogi helyzetét.
3. A közvetítés igénybevétele a 10. mellékletben (Közvetítői mechanizmus a beruházók és a Felek közötti vitarendezés esetén) meghatározott szabályok alapján történhet. A 10. mellékletben (Közvetítői mechanizmus a beruházók és a Felek közötti vitarendezés esetén) említett bármely határidő módosítható a jogvitát folytató felek egyetértésével.
4. A közvetítőt a jogvitát folytató felek megállapodásával nevezik ki. A kinevezés magában foglalhat egy, a 3.38. cikk (Bíróság) szerint kinevezett Bíróság tagjai közül vagy a 3.39. cikk (Fellebbviteli Bíróság) szerint kijelölt Fellebbviteli Bíróság tagjai közül kiválasztott közvetítőt. A jogvitát folytató felek felkérhetik a Bíróság elnökét, hogy jelöljön ki közvetítőt a Bíróság tagjai közül, akik az Unió tagállamainak és Vietnámnak sem állampolgárai.
5. Amennyiben a jogvitát folytató felek megállapodnak a közvetítés igénybevételéről, a 3.30. cikk (Konzultációk) (2) és (5) bekezdésében, a 3.53. cikk (Előzetes ítélet) (6) bekezdésében és a 3.54. cikk (Fellebbviteli eljárás) (5) bekezdésében meghatározott határidőket fel kell függeszteni a közvetítés igénybevételéről való megállapodás napja, valamint azon nap között, amikor a jogvitát folytató felek valamelyike a közvetítés megszüntetése mellett dönt és ezt levélben közli a közvetítővel és a jogvitát folytató másik féllel. Mindkét jogvitát folytató fél kérelmére, amennyiben a Bíróság valamely tanácsa a 3.38. cikk (Bíróság) szerint jött létre, a tanács mindaddig felfüggeszti eljárását, amíg a jogvitát folytató bármelyik Fél úgy dönt, hogy megszünteti a közvetítést, és ezt levélben közli a közvetítővel és a jogvitát folytató másik Féllel.
A KERESET BENYÚJTÁSA ÉS AZ AZT MEGELŐZŐ FELTÉTELEK
3.32. CIKK
Kereset benyújtására irányuló szándéknyilatkozat
1. Amennyiben a jogvitát nem sikerül rendezni a konzultációk iránti kérelem benyújtását követő 90 napon belül, a felperes szándéknyilatkozatot nyújthat be, amelyben írásban rögzíti az e szakasz szerinti vitarendezés iránti kereset benyújtására irányuló szándékát, valamint közli a következő információkat:
(a) a felperes neve és címe, továbbá amennyiben a kérelem benyújtására egy helyben alapított vállalkozás nevében kerül sor: a helyben alapított vállalkozás neve, címe és a cégbejegyzés helye;
(b) a 3.27. cikk (Hatály) (1) bekezdésében említett, állítólagosan megsértett rendelkezések;
(c) a kérelem jogi és ténybeli alapja, ideértve azon intézkedéseket, amelyek állítólagosan sértik a 3.27. cikk (Hatály) (1) bekezdésében említett rendelkezéseket; valamint
(d) a kereset tárgya, valamint az igényelt kártérítés becsült összege.
A szándéknyilatkozatot az esettől függően az Uniónak vagy Vietnámnak kell elküldeni. Amennyiben sor került az Unió valamely tagállama intézkedésének azonosítására, azt az érintett tagállamnak is meg kell küldeni.
2. Ha az Unió részére szándéknyilatkozatot küldtek, az Unió meghatározza az alperest. Az ilyen meghatározást követően, a szándéknyilatkozat átvételétől számított 60 napon belül tájékoztatja a felperest arról, hogy az Unió vagy valamely uniós tagállam legyen az alperes.
3. Amennyiben a felperest a szándéknyilatkozat kézhezvételétől számított 60 napon belül nem tájékoztatták az alperes meghatározásáról:
(a) ha az értesítésben megjelölt intézkedések kizárólag az Unió valamely tagállamának intézkedései, úgy az érintett tagállam az alperes; vagy
(b) ha az értesítésben megjelölt intézkedések magukban foglalják az Unió intézkedéseit, úgy az Unió az alperes.
4. A felperes a (2) bekezdésben említett meghatározás alapján a 3.33. cikk (Kereset benyújtása) szerint keresetet nyújthat be, vagy ha a (2) bekezdésben előírt határidőn belül nem tájékoztatták a felperest az ilyen meghatározásról, akkor a (3) bekezdés alapján.
5. A (2) bekezdésben említett meghatározást követően akár az Unió, akár valamely uniós tagállam jár el alperesi minőségben, sem az Unió, sem az érintett tagállam nem minősítheti a kérelmet elfogadhatatlannak, nem állapíthatja meg a bíróság hatáskörének hiányát, illetőleg nem állíthatja más módon, hogy a kereset vagy az ítélet megalapozatlan vagy érvénytelen, arra hivatkozva, hogy a megfelelő alperesnek az Uniónak kellene lennie az érintett tagállam helyett, illetve fordítva.
6. A Bíróságot és a Fellebbviteli Bíróságot a (2) bekezdés alapján tett meghatározás köti.
7. Az e megállapodásban vagy a vitarendezésre vonatkozó alkalmazandó szabályokban semmi sem akadályozza meg az Unió és az érintett tagállam közötti jogvitával kapcsolatos valamennyi információ cseréjét.
3.33. CIKK
Kereset benyújtása
1. Amennyiben a vita nem rendezhető a konzultáció iránti kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül, és legalább három hónap telt el a 3.32. cikk (Kereset benyújtására irányuló szándéknyilatkozat) szerinti kereset benyújtására irányuló szándéknyilatkozat benyújtásának időpontjától, úgy a felperes, feltéve, hogy megfelel a 3.35. cikkben (A kereset benyújtására vonatkozó eljárási és egyéb követelmények) meghatározott követelményeknek, keresetet nyújthat be a 3.38. cikk (Bíróság) szerint létrehozott Bírósághoz.
2. A kereset az alábbi vitarendezési szabályok valamelyike alapján nyújtható be a Bírósághoz:
(a) az ICSID-egyezmény;
(b) a Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központjának Titkársága (a továbbiakban: ICSID titkársága) által összeállított, az eljárás lefolytatáshoz szükséges kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályok (a továbbiakban: az ICSID kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályai), amennyiben az a) pont szerinti eljárások feltételei nem alkalmazandók;
(c) az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL) választottbírósági szabályai;
vagy
(d) a jogvitát folytató felek megállapodásával elfogadott egyéb szabályok. Abban az esetben, ha a felperes konkrét vitarendezési szabályokat javasol, és ha a javaslat kézhezvételétől számított 30 napon belül a jogvitát folytató felek nem írásban állapodtak meg ezekről a szabályokról, vagy az alperes nem válaszolt a felperesnek, a felperes az a), b) vagy c) pontban meghatározott szabályok szerint keresetet nyújthat be.
3. A felperes által az e cikk szerinti keresete benyújtásakor meghatározott valamennyi keresetnek a 3.30. cikk (Konzultációk) 1. pontjának c) alpontja szerinti konzultáció iránti kérelmében meghatározott intézkedéseken kell alapulnia.
4. A (2) bekezdésben említett vitarendezésre vonatkozó szabályokat az e szakaszban meghatározott szabályokra is figyelemmel kell alkalmazni, a bizottság, a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság által elfogadott szabályokkal kiegészítve.
5. A keresetet e cikk alapján benyújtottnak kell tekinteni, ha a felperes a vitarendezésre vonatkozó szabályok szerint eljárást kezdeményezett.
6. Nem fogadhatók el azok a keresetek, amelyeket egy több, azonosítatlan felperesből álló osztály nevében nyújtottak be, vagy amelyeket egy olyan képviselő nyújtott be, aki több, a nevükben folytatott eljárással kapcsolatos valamennyi határozatot delegáló, azonosított vagy azonosítatlan felperes érdekében szándékozik lefolytatni az eljárást.
3.34. CIKK
Egyéb keresetek
1. A felperes nem nyújthat be keresetet a Bírósághoz, ha a felperesnek egy másik belföldi vagy nemzetközi bíróság vagy törvényszék előtt van folyamatban lévő keresete ugyanarra az intézkedésre vonatkozóan, mint amelyik állítólag nem egyeztethető össze a 3.27. cikk (Hatály) (1) bekezdésében említett rendelkezésekkel, és ugyanarra a veszteségre vagy kárra vonatkozóan, kivéve, ha a felperes visszavonja az ilyen függőben lévő keresetet.
2. A felperes saját nevében eljárva nem nyújthat be keresetet a Bírósághoz, ha egy olyan a személynek, aki közvetetten vagy közvetlenül tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik a felperesnél, vagy annak ellenőrzése alatt áll, a Bíróság vagy bármely más belföldi vagy nemzetközi bíróság vagy törvényszék előtt folyamatban lévő keresete ugyanarra az intézkedésre vonatkozik, mint amelyik állítólag nem egyeztethető össze a 3.27. cikk (Hatály) (1) bekezdésében említett rendelkezésekkel, és ugyanarra a veszteségre vagy kárra vonatkozik, kivéve, ha az érintett személy visszavonja az ilyen függőben lévő keresetet.
3. A helyben alapított vállalkozás nevében eljáró felperes nem nyújthat be keresetet a Bírósághoz, ha bármely olyan személy, aki közvetetten vagy közvetlenül tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik a helyben alapított vállalkozásban vagy annak ellenőrzése alatt áll, a Bíróság vagy bármely más belföldi vagy nemzetközi bíróság vagy törvényszék előtt folyamatban lévő keresete ugyanarra az intézkedésre vonatkozik, mint amely állítólag sérti a 2. fejezet (Beruházásvédelem) rendelkezéseit, és ugyanarra a veszteségre vagy kárra vonatkozik, kivéve, ha az érintett személy visszavonja az ilyen függőben lévő keresetet.
4. A kereset benyújtása előtt a felperes a következőket nyújtja be:
(a) annak bizonyítéka, hogy a felperes – adott esetben a (2) és (3) bekezdés szerint – és bármely személy, aki közvetlenül vagy közvetve tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik a felperesnél vagy a helyben alapított vállalkozásban, vagy ezek ellenőrzése alatt áll, visszavonta az (1), (2) vagy (3) bekezdésben említett, függőben lévő keresetet; valamint
(b) a felperesnek és adott esetben a helyben alapított vállalkozásnak az (1) bekezdésben említett bármely kereset kezdeményezésére vonatkozó jogáról való lemondás.
5. Ez a cikk a 12. melléklettel (Párhuzamos eljárások) összefüggésben alkalmazandó.
6. A (4) bekezdés b) pontja szerinti mentesség alkalmazása megszűnik, ha a kérelmet az e megállapodás szerinti kereset benyújtására vonatkozó állampolgársági követelményeknek való meg nem felelés miatt elutasítják.
7. Az (1)–(4) bekezdés, beleértve a 12. mellékletet (Párhuzamos eljárások), nem alkalmazandó, ha a belföldi bírósághoz vagy törvényszékhez benyújtott kereseteket kizárólag ideiglenes jogsértés megszüntetésére vagy megállapító jogorvoslatra irányuló intézkedés céljából terjesztették elő, és az nem jár pénzbeli kártérítés kifizetésével.
8. Amennyiben mind a jelen szakasz és mind az A. szakasz (A Felek közötti viták rendezése) alapján, illetve mind a jelen szakasz és mind pedig egy másik nemzetközi megállapodás alapján benyújtott, a 2. fejezet (Beruházásvédelem) rendelkezéseivel állítólag össze nem egyeztethető bánásmódra vonatkozó kereset esetén az e szakasz értelmében létrehozott Bíróság egy tanácsának a jogvitát folytató felek meghallgatását követően a lehető legrövidebb időn belül figyelembe kell vennie határozatában, végzésében vagy ítéletében az A. szakasz (A Felek közötti viták rendezése) vagy más nemzetközi megállapodás szerint folytatott eljárásokat. E célból szükség esetén felfüggesztheti az eljárását. E rendelkezés értelmében a Bíróság tiszteletben tartja a 3.53. cikk (Előzetes ítélet) (6) bekezdését.
3.35. CIKK
A kereset benyújtására vonatkozó eljárási és egyéb követelmények
1. Kereset e szakasz alkalmazásában kizárólag akkor nyújtható be a Bírósághoz, ha:
(a) a kereset benyújtásához csatolják a felperes írásos beleegyezését az e szakaszban meghatározott eljárások szerinti, Bíróság általi vitarendezési eljáráshoz, továbbá a 3.33. cikk (Kereset benyújtása) (2) bekezdésében említett vitarendezésre vonatkozó szabályok egyikének alkalmazandó vitarendezési szabályként történő, felperes általi meghatározását;
(b) legalább hat hónap eltelt a 3.30. cikk (Konzultációk) szerinti konzultáció iránti kérelem benyújtását követően, és legalább három hónap eltelt a 3.32. cikknek (Kereset benyújtására irányuló szándéknyilatkozat) megfelelő, a kereset benyújtására irányuló szándéknyilatkozat beadását követően;
(c) a konzultáció iránti kérelem és a kereset benyújtására irányuló szándéknyilatkozat megfelel a 3.30. cikk (Konzultációk) (1) és (2) bekezdésében, illetőleg a 3.32. cikk (Kereset benyújtására irányuló szándéknyilatkozat) (1) bekezdésében foglalt követelményeknek;
(d) a jogvita jogi és ténybeli alapja tárgyát képezte a 3.30. cikk (Konzultációk) szerinti előzetes konzultációknak;
(e) a 3.33. cikk (Kereset benyújtása) szerint a Bíróságnak benyújtott keresetben meghatározott valamennyi követelés a 3.32. cikk (Kereset benyújtására irányuló szándéknyilatkozat) szerint benyújtott, kereset benyújtására irányuló szándéknyilatkozatban meghatározott intézkedésre vagy intézkedésekre vonatkozik; valamint
(f) a 3.34. cikkben (Egyéb keresetek) meghatározott feltételek teljesülnek.
2. E cikk nem érinti a vonatkozó vitarendezési szabályokból eredő egyéb joghatósági követelményeket.
3.36. CIKK
Hozzájárulás
1. Az alperes hozzájárul az e szakasz szerinti követelés benyújtásához.
2. A felperes a 3.33. cikk (Kereset benyújtása) szerinti kereset benyújtásakor köteles az e szakaszban előírt eljárásnak megfelelően hozzájárulását adni.
3. Az (1) és (2) bekezdés szerinti hozzájárulás a következőket írja elő:
(a) a jogvitát folytató felek tartózkodnak az e szakasz alapján hozott ítélet érvényesítésétől, mielőtt az ítélet a 3.55. cikk (Jogerős ítélet) szerint véglegessé válik; valamint
(b) a jogvitát folytató felek tartózkodnak attól, hogy kérelmezzék az e szakasz alapján hozott ítélet elleni fellebbezést, annak felülvizsgálatát, felmentését, hatályon kívül helyezését, megsemmisítését, módosítását vagy hasonló eljárás kezdeményezését nemzetközi vagy belföldi bíróság vagy törvényszék előtt.
4. Az (1) és (2) bekezdés szerinti hozzájárulást úgy kell tekinteni, hogy az megfelel az alábbi követelményeknek:
(a) a jogvitát folytató felek írásbeli hozzájárulása tekintetében az ICSID-egyezmény 25. cikkében foglalt követelményeknek és az ICSID kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályainak; valamint
(b) az 1958. évi New York-i egyezmény II. cikkében rögzített, az írásbeli megállapodásra vonatkozó követelményeknek.
3.37. CIKK
Harmadik fél általi finanszírozás
1. Harmadik fél általi finanszírozás esetén az ilyen finanszírozásban részesülő, jogvitát folytató félnek értesítenie kell a jogvitát folytató másik felet és a Bíróság tanácsát, vagy ha a Bíróság tanácsát nem hozták létre, a Bíróság elnökét a finanszírozási megállapodás meglétéről és jellegéről, valamint a finanszírozást végző harmadik fél nevéről és címéről.
2. Az ilyen értesítést a kereset benyújtásakor kell megtenni, vagy – ha a finanszírozási megállapodás megkötésére vagy az adomány vagy támogatás nyújtására a kereset benyújtását követően kerül sor – késedelem nélkül, amint a finanszírozási megállapodást megkötik, vagy az adományt vagy támogatást nyújtják.
3. A 3.48. cikk (A költségek fedezete) alkalmazása során a Bíróságnak figyelembe kell vennie, hogy sor került-e harmadik fél általi finanszírozásra. A Bíróságnak a 3.53. cikk (Előzetes ítélet) (4) bekezdése szerinti eljárási költségekről való döntéshozatala során figyelembe kell vennie, hogy tiszteletben tartották-e az e cikk (1) és (2) bekezdésében előírt követelményeket.
BERUHÁZÁSI BÍRÓSÁGI RENDSZER
3.38. CIKK
Bíróság
1. Bíróság kerül létrehozásra a 3.33. cikk (Kereset benyújtása) alapján benyújtott keresetek tárgyalására.
2. A 4.1. cikk (Bizottság) (5) bekezdésének a) pontja értelmében a bizottság e megállapodás hatálybalépésekor kinevezi a Bíróság kilenc tagját. A tagok közül három az Unió valamely tagállamának állampolgára, három tag Vietnám állampolgára, három tag pedig harmadik ország állampolgára.
3. A bizottság dönthet a Bíróság tagjai számának a három többszörösével történő növeléséről vagy csökkentéséről. A további tagokat a (2) bekezdésekben leírtak szerint nevezik ki.
4. A Bíróság tagjainak olyan képesítéssel kell rendelkezniük, amelyet saját országuk előír a bírói kinevezéshez, vagy elismert szakértelemmel rendelkező jogásznak kell lenniük. Bizonyított tapasztalattal kell rendelkezniük a nemzetközi közjog területén. Kívánatos, hogy szakértelemmel rendelkezzenek különösen a nemzetközi beruházási jog, a nemzetközi kereskedelmi jog és a nemzetközi beruházásokkal vagy nemzetközi kereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatban felmerült viták rendezése területén.
5. A Bíróság tagjait négyéves, egyszer megújítható időtartamra nevezik ki. Ugyanakkor közvetlenül az e megállapodás hatálybalépését követően kinevezett kilenc személy közül öt, sorsolás útján megállapított személyt hatéves időtartamra kell kinevezni. A megüresedő helyeket az üresedések sorrendjében töltik be. Ha valakit olyan személy helyére jelölnek, aki nem töltötte ki a szolgálati idejét, elődje idejének végéig marad hivatalban. A Bíróság valamely tanácsában eljáró személy hivatali ideje lejártakor – a Bíróság elnökének engedélyével – továbbra is részt vehet a tanács munkájában az adott tanács eljárásainak lezártáig, és kizárólag e célból folyamatosnak tekintendő a bírósági tagsága is.
6. A Bíróság három tagból álló tanácsban tárgyalja az ügyeket: egyikük az Unió tagállamának állampolgára, egyikük Vietnám állampolgára és egyikük valamely harmadik ország állampolgára. A tanács elnöki tisztségét a harmadik ország állampolgárának kell betöltenie.
7. A 3.33. cikk (Kereset benyújtása) szerinti kereset benyújtásától számított 90 napon belül a Bíróság elnöke rotációs alapon kinevezi a Bíróságnak az ügyet tárgyaló tanácsot alkotó tagjait, biztosítva, hogy minden egyes tanács összetétele véletlenszerű legyen és ne legyen előre kiszámítható, ugyanakkor valamennyi tag egyenlő esélyt kapjon tisztsége gyakorlására.
8. A Bíróság elnöke és alelnöke felelős a szervezési kérdésekért; őket kétéves időtartamra nevezik majd ki, a harmadik országbeli állampolgárok tagjai közül, sorshúzással. Tisztségüket rotációs alapon töltik be, melynek sorrendjét a bizottság társelnökei – vagy meghatalmazottaik – által elvégzett sorsolás útján határozzák meg. Az elnököt akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesíti.
9. A (6) bekezdéstől eltérve a jogvitát folytató felek megállapodhatnak abban, hogy az ügyet egyetlen olyan tag tárgyalja, aki egy harmadik ország állampolgára, és akit a Bíróság elnöke választ ki. Az alperes jóhiszeműen mérlegeli a felperestől érkező, erre vonatkozó kérelmet, különös tekintettel arra, ha a felperes kis- vagy középvállalkozás, illetőleg amennyiben az igényelt kártérítés vagy kártalanítás mértéke viszonylag alacsony. Ilyen kérelmet a 3.33. cikk (Kereset benyújtása) szerint benyújtott keresettel egyidejűleg lehet előterjeszteni.
10. A Bíróság megállapíthatja saját munkarendjét. A munkarendnek összeegyeztethetőnek kell lennie az alkalmazandó vitarendezési szabályokkal és e szakasszal. Ha a Bíróság úgy határoz, a Bíróság elnöke a Bíróság többi tagjával konzultálva kidolgozza a munkarend tervezetét, és azt a bizottság elé terjeszti. A munkarend tervezetét a bizottság fogadja el. Amennyiben a bizottság az előterjesztéstől számított három hónapon belül nem fogadja el a munkarend tervezetét, a Bíróság elnöke a Felek által kifejtett álláspontok figyelembevételével elvégzi a munkarend tervezetének szükséges felülvizsgálatát. Ezt követően a Bíróság elnöke előterjeszti a munkarend felülvizsgált tervezetét a bizottságnak. A munkarend felülvizsgált tervezetét elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a bizottság úgy határoz, hogy a tervezet előterjesztésének időpontjától számított három hónapon belül elutasítja a munkarend felülvizsgált tervezetét.
11. Amennyiben olyan eljárási kérdés merül fel, amely nem tartozik e szakasz hatálya alá, úgy a Bíróság megfelelő tanácsa a bizottság által elfogadott kiegészítő szabályok vagy a (10) bekezdés alapján elfogadott munkarend révén olyan megfelelő eljárást fogadhat el, amely összeegyeztethető az említett rendelkezésekkel.
12. A Bíróság tanácsa minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a határozatokat konszenzussal hozza. Amennyiben nem születik konszenzussal határozat, a Bíróság tanácsának a határozatait valamennyi tagjának szavazattöbbségével kell meghoznia. A bírósági tanácstagok által megfogalmazott véleményeknek névtelennek kell maradniuk.
13. A tagoknak mindenkor és rövid határidővel rendelkezésre kell állniuk, és figyelemmel kell kísérniük az e megállapodás szerinti vitarendezési tevékenységeket.
14. Rendelkezésre állásuk biztosítása érdekében a Bíróság tagjai havi rendelkezésre állási díjazásban részesülnek, melynek mértékét a bizottság határozza meg. Ezen túlmenően a Bíróság elnöke és adott esetben alelnöke a 3.39. cikk (Fellebbviteli Bíróság) (16) bekezdése szerint meghatározott díjjal egyenértékű napidíjban részesül a Bíróság elnöki funkcióinak az e szakasz értelmében történő betöltését szolgáló munkavégzés minden egyes napjáért.
15. A (14) bekezdésben említett rendelkezésre állási díjat és napidíjat a két Félnek kell fizetnie fejlettségi szintjüket figyelembe véve, az ICSID titkársága által kezelt számlára történő befizetés útján. Amennyiben az egyik Fél elmulasztja a rendelkezésre állási díjak vagy a napidíjak megfizetését, a másik Fél dönthet úgy, hogy megfizeti helyette a díjakat. Minden ilyen hátralék továbbra is megfizetendő marad, a megfelelő mértékű kamattal együtt.
16. Kivéve, ha a bizottság a (17) bekezdés szerinti határozatot fogad el, a Bíróság valamely tanácsa tagjainak járó egyéb díjak és kiadások összegét az ICSID-egyezménynek a kereset benyújtása napján hatályos adminisztratív és pénzügyi szabályzata 14. cikkének (1) bekezdése szerint kell meghatározni, és e díjakat a Bíróság osztja fel a jogvitát folytató felek között a 3.53. cikk (Előzetes ítélet) (4) bekezdése szerint.
17. A bizottság határozat útján állandó jelleggel rendszeres fizetéssé alakíthatja a rendelkezésre állási díjazást, a napidíjat és a többi díjat és kiadást. Abban az esetben a Bíróság tagjai teljes munkaidőben szolgálnak, és nem folytathatnak semmilyen – akár kereső, akár ingyenesen végzett – tevékenységet, kivéve, ha a Bíróság elnöke kivételesen mentességeket biztosít ezalól A bizottság meghatározza javadalmazásukat és a kapcsolódó szervezeti kérdéseket.
18. A Bíróság titkárságának szerepét az ICSID-titkárság tölti be, amely munkáját megfelelően segíti. E támogatás költségeit a Bíróság a 3.53. cikk (Előzetes ítélet) (4) bekezdésének megfelelően a jogvitát folytató felek között osztja el.
