1. § (1) A települési önkormányzatok mindazon vagyona és vagyoni értékű joga, amely a jegyző építésügyi igazgatási feladatainak ellátását biztosítja (a továbbiakban együtt: államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon), 2020. március 1. napján – a feladat ellátásának időtartamára – az állam ingyenes használatába kerül. A használati jogot a fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorolja.
(2) Az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon alatt az átvett államigazgatási feladathoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, valamint ingó és ingatlan vagyont is érteni kell.
(3) Az ingyenes használati jog alapításához kapcsolódó feladatok végrehajtásának részletkérdéseit a települési önkormányzatok polgármesterei, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kormánymegbízottai (a továbbiakban: felek) között megkötött megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) rendezi.
(4) Ha az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon nem a települési önkormányzat tulajdonában, hanem bérleti vagy más szerződés alapján a használatában van, a fővárosi és megyei kormányhivatal a használat időtartama alatt, annak időtartamára – a megállapodásban tett erre irányuló nyilatkozata alapján – beléphet a bérleti vagy más szerződésbe a települési önkormányzat helyébe.
(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal a megállapodásban tett nyilatkozata alapján vagy az ingyenes használat időtartama alatt bármikor lemondhat a vagyon vagy annak egy része használati jogáról.
(6) A fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult az államigazgatási feladat ellátását biztosító ingó vagyon feletti ingyenes használat jogát – szükség szerint az ingó vagyonelemek fizikai mozgatásával – az állam tulajdonában lévő vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal által más jogcímen használt ingatlanban is gyakorolni.
(7) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, nem terheli a települési önkormányzatot az ingatlan ingyenes használatának biztosítására vonatkozó kötelezettség, amennyiben az átvételre kerülő jegyzői építésügyi igazgatási feladatok ellátásához megfelelő állapotú és méretű ingatlan vagy ingatlanrész állami tulajdonba adását ajánlja fel és erről a felek megállapodásban megegyeznek.
(8) Az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyonba tartozó ingatlanon fennálló jelzálogjog esetében, a jelzálogjog jogosultja kielégítési jogának megnyílta esetén a települési önkormányzat köteles másik, azonos funkciójú és állapotú ingatlan ingyenes használatát az államnak felajánlani. Amennyiben a települési önkormányzat másik ingatlant felajánlani nem képes, a fővárosi és megyei kormányhivatal megkísérel a jelzálogjog jogosultja és a települési önkormányzat között egyezséget létrehozni a kielégítési jog gyakorlásának elhalasztásáról.
(9) A (7) bekezdés alapján az állam tulajdonába kerülő vagyon e törvény erejénél fogva ingyenesen a fővárosi és megyei kormányhivatal vagyonkezelésébe kerül.
(10) A (9) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jogviszonyra a továbbiakban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által kötött vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.
(11) Az e törvény alapján bejegyzésre kerülő használati jog, illetve a (7) bekezdés szerinti tulajdonszerzés ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló eljárás díj- és illetékmentes.
(12) A magyar állam és a települési önkormányzatok az ingyenes használatba vételhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása során kölcsönösen együttműködve járnak el.
(13) A feleknek a megállapodást 2020. január 31. napjáig kell megkötni. A határidő elmulasztása az átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosító vagyonra vonatkozó ingyenes használati jog alapítását nem akadályozza.
(14) A megállapodásban a polgármester teljes körű felelősséget vállal az általa tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért a megállapodás mellékletét képező teljességi nyilatkozattal.
(15) A települési önkormányzatnak az átvett államigazgatási feladatok ellátását biztosító vagyona elidegenítésére és megterhelésére 2020. március 1. napjáig nem kerülhet sor. Ez alól kivételt képeznek azok a vagyonelemek, amelyeket érintő jogügyletekről a települési önkormányzat a 2019. évben döntést hozott, és az abból befolyó bevételt a települési önkormányzat a 2019. évi költségvetésében tervezte, valamint, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal az elidegenítési és a terhelési tilalom alól – a települési önkormányzat kérelmére – felmentést ad.
(16) Ha a felek között a (13) bekezdésben megjelölt határidőig nem jön létre, vagy nem teljeskörűen jön létre a megállapodás, a fővárosi és megyei kormányhivatal 2020. február 15. napjáig határozattal létrehozza a megállapodást, vagy határozattal dönt a megállapodásban nem rendezett kérdésekről. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat a közigazgatási perre tekintet nélkül végrehajtható.
(17) A közigazgatási határozattal szemben azonnali jogvédelemnek nincs helye. A bíróság a perben 8 napon belül jár el.
(18) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal határozatával szembeni keresetlevél benyújtását követően, de a bíróság döntését megelőzően a felek a megállapodást megkötik, a fővárosi és megyei kormányhivatal a megállapodás megkötését követően a közigazgatási határozatot visszavonja, és erről a bíróságot haladéktalanul írásban értesíti.
2. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 20. § (11) bekezdésében – a munkaügyi hatóság és a közlekedési hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint járási (fővárosi kerületi) hivatal kivételével – felsorolt szervezetek által végrehajtott közúti és telephelyi ellenőrzéssel összefüggő elsőfokú döntéssel szemben fellebbezésnek van helye.”
(2) A Kkt. 29. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) Járda, gyalogút és azok két méter szabadnyílást meg nem haladó műtárgyai építését, korszerűsítését, forgalomba helyezését és megszüntetését (elbontását), valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételét (ide nem értve a gyalog-, és kerékpárutakat, valamint a közút építésével összefüggő járdaépítést) a közlekedési hatóságnak kell bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő
a) természetes személy természetes személyazonosító adatait, illetve
b) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégadatait.”
(3) A Kkt. 29/B. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyorsforgalmi közúthálózat közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló külön törvényben megjelölt utakkal és az ezekkel az utakkal egy beruházásban megvalósuló egyéb utakkal kapcsolatos közlekedési hatósági eljárásokban hozott határozat – a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel – azonnal végrehajthatónak nyilvánítható.
(4) Az országos közutak forgalomba helyezése tárgyában hozott határozat – a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel – azonnal végrehajthatónak nyilvánítható.”
(4) A Kkt.
a) 2. § (1) bekezdés b) pontjában az „(a továbbiakban: jármű)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: jármű),” szöveg,
b) 20. § (2a) bekezdésében a „közlekedési hatóság, a vámhatóság és a munkaügyi hatóság” szövegrész helyébe a „közlekedési hatóság – kivéve a közlekedési hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal – és a vámhatóság” szöveg,
c) 23. § (6) bekezdésében, 25/B. § (4) bekezdés b) pontjában és (4a) bekezdésében a „30” szövegrész helyébe a „60” szöveg,
d) 34. § (3) bekezdésében a „tartania” szövegrész helyébe a „tartania és erről a közlekedési hatóságnak adatot kell szolgáltatnia” szöveg,
e) 47. § 22. pont 22.7. alpontjában a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszteri rendeletben” szöveg,
f) 48. § (3) bekezdés a) pont 33. alpontjában a „végrehajtásának” szövegrész helyébe az „ellátásának” szöveg
lép.
(5) Hatályát veszti a Kkt. 9. § (4) bekezdése.
3. § Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
a) 33. § (2) bekezdés 35. pontjában az „első fokú” szövegrész,
b) Mellékletének
ba) „XIII. Egyes környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárási illetékek” cím 2. pont d) alpontjában a „környezet- és természetvédelmi, illetőleg” szövegrész,
bb) „XV. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetéke” cím I. pont 13. alpontjában az „első fokú” szövegrész,
bc) „XV. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetéke” cím III. pontja,
bd) „XXIII. A haditechnikai termékek gyártása és a haditechnikai szolgáltatások nyújtása engedélyezésének illetéke” cím 2. pontja.
4. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 25. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha]
„d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel vagy munkáltatói személyszállítással – történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,”
(2) Az Flt. 57/C. §-a a következő (3b)–(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv nyugdíj-megállapítás céljából az 57/B. § (1) bekezdés 1. pont a) pont aa) és ac)–ae) alpontjában, 1. pont b)–d) pontjában szereplő adatokat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületen keresztüli hozzáféréssel átveheti.
(4) A pártfogó felügyelői szolgálatként a Kormány által kijelölt szerv a pártfogolt számára előírt külön magatartási szabályok ellenőrzése céljából az 57/B. § (1) bekezdés 1. pont a) pont aa) és ac)–ae) alpontjában, 1. pont c)–d) pontjában, 2. pont a) pont aa) alpontjában és 2. pont b) pont ba)–bc) alpontjában szereplő adatokat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületen keresztüli hozzáféréssel átveheti.”
(3) Hatályát veszti az Flt.
a) 45. § (1) bekezdésében az „elsőfokú” szövegrész,
b) 45. § (3) bekezdése,
c) 56. § (3) bekezdése.
5. § Hatályát veszti az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
a) 6. § (1) bekezdés j) pontjában az „, engedélyezi a nem kórházban elhunyt személy holttestének elhamvasztását” szövegrész,
b) 14/B. § (7a) és (7b) bekezdése.
6. § Hatályát veszti a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény III. Fejezete.
7. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7a) Szerencsejátékot népszerűsítő reklám kizárólag a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdésének és 21. §-ának megfelelően tehető közzé Magyarországon. A külön jogszabályban meghatározott hatóság az e rendelkezések megsértésével közzétett szerencsejáték tárgyú reklám (a továbbiakban: tiltott reklám) esetén a reklámozót, a reklámszolgáltatót, a reklám közzétevőjét és a reklámban szereplő személyt egyetemlegesen a tiltott reklámmal elért vagyoni előny tízszeresének megfelelő, de legalább 10 millió forint összegű bírsággal sújthatja. Ha nem állapítható meg a reklámozó, a reklámszolgáltató vagy a reklámban szereplő személy, a külön jogszabályban meghatározott hatóság a bírságot a reklám közzétevőjével szemben állapítja meg.”
8. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 31. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles:)
„c) a felszámolás kezdő időpontjától számított 15 napon belül a felszámolónak és a felszámoló útján a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak nyilatkozatot tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, amelyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat;”
9. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 21. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]
„f) a közúti közlekedési nyilvántartó szerv, valamint a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásban szereplő polgárok adatai változásának követéséhez;”
(2) Az Nytv. a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdés f) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:
a) a Kormány által a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt szerv a lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő feladatai tekintetében,
b) a nyugdíj-megállapító szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,
c) a családtámogatási ügyben eljáró hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,
d) a mezőgazdasági igazgatási szerv a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésével, valamint a jogosulatlan vadászattal, illetve halászattal kapcsolatos feladatai ellátásához,
e) a növény- és talajvédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,
f) a környezet- és természetvédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,
g) élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatai ellátásához,
h) erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartás vezetésével, erdészeti jogsértésekkel összefüggő feladatai ellátásához,
i) ingatlan-nyilvántartási hatóság jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,
j) a rehabilitációs hatóság a rehabilitációs elbírálási és megállapítási feladatai ellátásához,
k) szociális hatóság pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításával összefüggő feladatai ellátásához,
l) a gyámhatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,
m) az egészségügyi államigazgatási szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,
n) a kulturális örökség védelmével összefüggő feladatokat ellátó szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,
o) az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,
p) a fogyasztóvédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,
q) a kereskedelmi hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,
r) a jogi segítségnyújtó szolgálat, a pártfogó felügyelői szolgálat, valamint az áldozatsegítő szolgálat jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,
s) a Családi Csődvédelmi Szolgálat a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,
t) a munkaügyi és munkavédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához.”
(3) Az Nytv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A lakcímbejelentés bármely járási hivatalnál teljesíthető. Az értesítési cím bejelentése bármely járási hivatalnál, kijelölt kormányhivatalnál és a nyilvántartást kezelő központi szervnél teljesíthető. A lakcímbejelentés, valamint az értesítési cím bejelentése személyesen, valamint elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is teljesíthető.”
(4) Az Nytv. 26. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) A magyarországi letelepedés szándékával külföldről hazatérő magyar állampolgár a nyilvántartásba vételhez szükséges adatainak bejelentését személyes megjelenéssel, vagy elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján teljesíti.”
10. § A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény
a) 2. § (2) bekezdésében a „szerv által engedélyezett” szövegrész helyébe a „szervhez bejelentett” szöveg,
b) 16/A. § (2) bekezdésében a „működésének engedélyezésére” szövegrész helyébe a „bejelentésére” szöveg
lép.
11. § (1) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 12/A. § (4) bekezdésében, 12/D. § (4) bekezdésében a „Fellebbezés hiányában az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az Fkbt.
a) 7/A. § (5) bekezdésében az „A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.” szövegrész,
b) 10. § (2) bekezdése,
c) 12/A. § (3) bekezdésében, 12/D. § (3) bekezdésében az „A határozat ellen a polgármester, illetőleg a főpolgármester a döntés közlésétől számított két hónapon belül fellebbezhet.” szövegrész.
12. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoc. tv.) 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásra való jogosultságot megállapító határozatban foglaltakat a jogorvoslatra tekintet nélkül teljesíteni kell.”
(2) A Szoc. tv. 19. § (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1c) Az (1) és (1a) bekezdéstől eltérően, a 18/B. § (1) bekezdése szerinti országos nyilvántartást vezető szerv az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületet biztosít
a) a jogosult azonosításához szükséges adatokhoz a szociális hatáskörében, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként, egészségbiztosítási pénztári feladatkörében, a rehabilitációs hatóságként, az állami foglalkoztatási szervként, áldozatsegítő szolgálatként, jogi segítségnyújtó szolgálatként, valamint a pártfogó felügyelői szolgálatként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, továbbá járási (fővárosi kerületi) hivatal számára,
b) a 18/A. § a) és c)–e) pontjában meghatározott adatokhoz a szociális hatáskörében, gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, továbbá járási (fővárosi kerületi) hivatal számára,
c) a 18/B. § (2) bekezdés d) pontja szerinti adatok kivételével az országos nyilvántartás adataihoz a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként, egészségbiztosítási pénztári feladatkörében, a rehabilitációs hatóságként, az állami foglalkoztatási szervként, áldozatsegítő szolgálatként, jogi segítségnyújtó szolgálatként, valamint a pártfogó felügyelői szolgálatként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, továbbá járási (fővárosi kerületi) hivatal számára
a törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából.”
(3) A Szoc. tv. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az alanyi és a normatív közgyógyellátásra való jogosultságról a járási hivatal dönt. Az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot négy évre, a normatív közgyógyellátásra való jogosultságot két évre állapítják meg. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap.”
(4) A Szoc. tv. 92/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„92/H. § (1) A működést engedélyező szerv a működési nyilvántartáshoz való közvetlen hozzáféréssel jogosult lekérdezni a működési nyilvántartás adatait.
(2) A működési nyilvántartásból adatok a nyilvántartásba vett személy, a munkáltató, a továbbképzést, vezetőképzést szervező, továbbá – az adatvédelmi jogszabályok megtartásával – tudományos, statisztikai feldolgozást végzők részére továbbíthatók.”
(5) A Szoc. tv.
a) 50/E. § (4) bekezdésében a „Két” szövegrész helyébe a „Több” szöveg,
b) 58/A. § (9) bekezdésének záró szövegrészében az „ideértve a másodfokú eljárást, a közigazgatási pert és a megismételt eljárást is” szövegrész helyébe az „ideértve a jogorvoslati eljárást és a megismételt eljárást is” szöveg
lép.
(6) Hatályát veszti a Szoc. tv.
a) 4. § (6) bekezdése,
b) 17. § (6) bekezdése,
c) 39/C. § (3) bekezdése,
d) 39/C. § (4) bekezdésében az „és a (3)” szövegrész,
e) 41. § (6) bekezdése,
f) 41. § (7) bekezdésében az „és a (6)” szövegrész,
g) 43/A. § (5) bekezdése,
h) 43/A. § (6) bekezdésében az „és az (5)” szövegrész.
13. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 5. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) A kérelmező (4a) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítését a bányafelügyelet ellenőrzi.”
(2) A Bt. 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet a (2) bekezdésben meghatározott szempontokra és az ingatlan-igénybevételi ütemtervre figyelemmel hagyja jóvá.”
(3) A Bt. 49/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bányászok – kormányrendeletben meghatározott – egészségkárosodási járadékának megállapítása és felülvizsgálata iránti eljárásban az ügyintézési határidő harmincöt munkanap, ha az eljárásban a kérelmező egészségkárosodásának mértékét szakkérdésként vizsgálni kell. Az ügyintézési határidő tizenhét munkanap az eljárásban, ha a kérelmező egészségkárosodásának mértékét nem kell megvizsgálni.”
(4) A Bt.
a) 4. §-át megelőző alcím címében a „Bejelentés alapján végezhető felszíni előkutatás” szövegrész helyébe a „Felszíni előkutatás” szöveg,
b) 43/C. § (7) bekezdésében az „az elsőfokú” szövegrész helyébe az „a” szöveg
lép.
(5) Hatályát veszti a Bt.
a) 4. § (1) bekezdésében az „és a kutatás megkezdése időpontjának a bányafelügyelethez történt előzetes bejelentése” szövegrész,
b) 4. § (4) bekezdése,
c) 41. § (1) bekezdés a) pontja,
d) 43/A. §-a,
e) 43/C. § (9) bekezdése,
f) 43/D. §-a,
g) 49/E. § (1) bekezdésében az „elsőfokú” szövegrész,
h) 50/A. § (1) bekezdés 1. pontjában az „és a bejelentés alapján végezhető felszíni előkutatásra” szövegrész.
14. § Hatályát veszti a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 17. § (10) bekezdése.
15. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat
a) a munkabaleset és a fokozott expozíció esetén – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a munkáltató,
b) a foglalkozási megbetegedés esetén a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott szerv vagy személy
teljesíti.”
(2) Az Mvt. 64. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet és a fokozott expozíciós esetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleset esetén a munkabaleseti jegyzőkönyvben, fokozott expozíció esetén a vizsgálati lapon kell rögzítenie. A munkabaleset kivizsgálásának megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát tájékoztatni kell. A munkabaleset kivizsgálásában történő orvosi közreműködésről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa dönt. Súlyos munkabaleset és fokozott expozíció esetén a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának részt kell venni a kivizsgálásban. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell.”
(3) Az Mvt. 65. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A fokozott expozíciós eset kivizsgálása munkaegészségügyi és munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül.”
(4) Az Mvt. 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkáltatónak lehetővé kell tennie a munkavédelmi képviselő részvételét a munkabaleset, a foglalkozási megbetegedés, valamint a fokozott expozíciós eset körülményeinek kivizsgálásában.”
(5) Az Mvt. 82/D. § (1) bekezdés b)–c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során:)
„b) a munkabalesettel, fokozott expozíciós esettel kapcsolatos nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyvkészítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti vagy valótlan adatot közöl, valamint a baleset, fokozott expozíciós eset valódi okát eltitkolja vagy feltárását akadályozza,
c) a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, valótlan adatot közöl, a foglalkozási megbetegedés valódi okát eltitkolja vagy kivizsgálását akadályozza, vagy”
(6) Az Mvt.
a) 68. § (2) bekezdésében a „64. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „64. § (2) bekezdés b) pontjában” szöveg,
b) 72. § (2) bekezdés e) pontjában a „foglalkozási megbetegedés” szövegrész helyébe a „foglalkozási megbetegedés és a fokozott expozíciós eset” szöveg,
c) 86. § (3) bekezdésében a „valalmint” szövegrész helyébe a „valamint” szöveg
lép.
(7) Hatályát veszti az Mvt.
a) 84. § (2) bekezdésében az „, a fokozott expozíciós esetet” szövegrész,
b) 85. §-a.
16. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.)
a) 7. § (1a) bekezdés f) pontjában a „gépjármű törzskönyv, egyéni vállalkozói igazolvány, hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításával összefüggő” szövegrész helyébe a „gépjármű törzskönyv, hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításával, valamint egyéni vállalkozói tevékenység nyilvántartásba vételével és törlésével összefüggő” szöveg,
b) 28. § (2) bekezdésében a „tevékenységre egyéni vállalkozói igazolványt kiadni” szövegrész helyébe a „tevékenységet egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyezni” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az Rtv. 84. § (2) bekezdés s) pontjában a „vállalkozói igazolvánnyal rendelkező” szövegrész.
17. § (1) A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hdt.) 26. § (2b) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elsőfokú hadigondozási hatóság határozatban dönt:)
„d) a pénzellátás szüneteltetéséről, – haláleset kivételével – a megszüntetéséről, valamint a jogalap nélkül felvett pénzellátás visszafizetéséről.”
(2) A Hdt. 26. § (2b) és (3) bekezdésében az „Az elsőfokú” szövegrész helyébe az „A” szöveg lép.
(3) Hatályát veszti a Hdt. 26. § (2) bekezdése.
18. § (1) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bgtv.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárás lefolytatására a Kormány által kijelölt állami foglalkoztatási szerv az illetékes.”
(2) Hatályát veszti a Bgtv. 4. § (4) bekezdése.
19. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 64. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozik)
„c) anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi szempontból történő minősítési rendszerének meghatározása, forgalomba hozataluk, alkalmazásuk engedélyezése; illetve az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben ezen tevékenységek bejelentése;”
(2) A Kt. 64/A. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott célra egyéni vállalkozó esetében]
„cb) egyéni vállalkozói nyilvántartási szám, valamint az egyéni vállalkozó adószáma és statisztikai számjele,”
(tarthatók nyilván.)
(3) A Kt. 110. § (5) bekezdésében az „az elsőfokú” szövegrész helyébe az „a” szöveg lép.
20. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 23/B. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezése során a gazdálkodó szervezet vezetőjének vagy tényleges irányítójának személyes megbízhatóságát kizárja, ha)
„c) az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásától eltiltották, a tiltásnak a nyilvántartásba történő bejegyzésétől számított egy évig,”
21. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 81/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az őstermelői nyilvántartást vezető szerv a szükséges adatok átvétele érdekében az őstermelői nyilvántartáshoz az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületet biztosít a munkaügyi és munkavédelmi hatóságnak a munkaügyi és munkavédelmi hatósági eljárással, ellenőrzéssel összefüggő feladatai ellátása céljából a (2) bekezdés a) és d)–e) pontjában szereplő adatokhoz.”
22. § (1) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állategészségügyi hatóság engedélye szükséges állatgyűjtemények, állatkertek, illetve egyéb vadon élő védett állatok tartására, idomítására szolgáló létesítmények, telephelyek kialakításához, fenntartásához, üzemeltetéséhez.”
(2) A Tvt. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A természetvédelemért felelős miniszter engedélye szükséges
a) barlang, barlangszakasz hasznosításához, illetve a hasznosítási mód megváltoztatásához;
b) barlang, barlangszakasz kiépítéséhez;
c) barlangi képződmények kimentéséhez, hasznosításához, értékesítéséhez, külföldre juttatásához;
d) műszaki beavatkozáshoz, így különösen bejárat vagy barlangszakasz lezárásához, műtárgy elhelyezéséhez, azok felújításához, helyreállításához.”
(3) A Tvt. 51. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulása szükséges
a) barlangban, barlangszakaszban végzendő kutatáshoz, kísérlethez, gyűjtéshez;
b) barlangi búvármerüléshez;
c) filmforgatáshoz;
d) jogszabályban meghatározott barlangok látogatásához.”
(4) A Tvt. 80. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzője nem ismert, vagy kiléte nem állapítható meg, a felelősség – az ellenkező bizonyításáig – annak az ingatlannak a tulajdonosát és birtokosát (használóját) egyetemlegesen terheli, akinek érdekében a jogsértő magatartást folytatták. A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi a tevékenység tényleges végzőjét, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli.”
(5) A Tvt. 38. § (1) bekezdés j) pontjában a „kijelölt” szövegrész helyébe a „kijelölt mezőgazdasági és erdészeti használatú” szöveg lép.
(6) Hatályát veszti a Tvt.
a) 10. § (5) bekezdése,
b) 51. § (3) bekezdése,
c) 72. § (5) bekezdésében az „, amely ellen nincs helye fellebbezésnek” szövegrész.
23. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 11/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az e § előírásainak megfelelő módosító javaslat befogadásáról (érvényes módosító javaslat) a vadászati hatóság 10 napon belül végzéssel dönt.”
(2) A Vtv. 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hivatásos vadász egyenruha viselésére, valamint – a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel – szolgálati vadász- és maroklőfegyver használatára jogosult. A hivatásos vadász a szolgálati maroklőfegyverét – a jogos védelmen túl – csak a sebzett szarvas, dám, muflon, őz és a vaddisznó elejtésére használhatja. A hivatásos vadász nagyvad utánkeresése során a kegyelemlövéshez legalább 5 milliméter átmérőjű sörétet is használhat.”
(3) A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„3. a hivatásos vadász esküjének szövegét, a szolgálati jelvényének mintáját,”
(4) A Vtv. 83. § (6) bekezdésében a „hatósági engedély” szövegrész helyébe a „hatósághoz történő bejelentés” szöveg lép.
(5) Hatályát veszti a Vtv.
a) 50. § (2) bekezdés d) pontja,
b) 51. § (1) bekezdésében az „és részére hitelesített szolgálati naplót ad át” szövegrész,
c) 53. § (1) bekezdés e) pontja,
d) 53. § (2) bekezdésében az „egyúttal a hivatásos vadász szolgálati naplóját bevonja,” szövegrész,
e) 83. § (4) bekezdés a) pontjában az „, valamint a hivatásos vadász szolgálati naplóját” szövegrész,
f) 83. § (4) bekezdés b) pontjában az „, valamint a hivatásos vadász szolgálati naplója” szövegrész,
g) 84. § (1) bekezdés i) pontjában az „, a hivatásos vadász szolgálati naplója” szövegrész.
24. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 3. melléklet I. 4. pont 4.1. alpontjában az „Az elsőfokú, valamint a” szövegrész helyébe az „A” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a Met. 6. § (2a) bekezdése.
25. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtv.) 32/A. § (1) bekezdésében az „Az elsőfokú” szövegrész helyébe az „Az ingatlan-nyilvántartási” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a Díjtv.
a) 28. § (3) bekezdése,
b) 29. § (2) bekezdésében az „és (3)” szövegrész,
c) 31. § (6) és (7) bekezdésében az „A döntés ellen közigazgatási eljárás keretében nincs helye fellebbezésnek.” szövegrész,
d) 32/A. § (5) bekezdése,
e) 32/E. § (6) bekezdése,
f) 32/E. § (8) bekezdésében az „(ideértve a fellebbezés díját is)” szövegrész.
26. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 24. § (6b) bekezdésében a „lakáscélú állami támogatások ügyében illetékes járási hivatal” szövegrész helyébe a „lakáscélú állami támogatások ügyében illetékes kormányhivatal” szöveg lép.”
27. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
28. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) „Foglalkoztatási tilalom a gyermeki jogok védelme érdekében” alcíme a következő 10/B. §-sal egészül ki:
„10/B. § A működést engedélyező szerv a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartására (a továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás) és e szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági ellenőrzése során a gyermekvédelmi rendszer keretében – miniszteri rendeletben meghatározott munkakörben, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban – foglalkoztatott vagy foglalkoztatni kívánt személlyel szemben a 10/A. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti kizáró okok fennállásának szükség szerinti vizsgálata céljából elektronikus úton a bűnügyi nyilvántartó szervtől adatot igényel a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 11. § (1) bekezdés c) és e) pontja, 16. § (1) bekezdés c) és f) pontja, valamint a 23. § c) pontja szerinti adatok tekintetében.”
(2) A Gyvt. 68/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az oktatási intézmény a Cst. 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eset fennállásáról értesíti a gyámhatóságot, a gyámhatóság elrendeli a 16. életévét be nem töltött, védelembe vétel hatálya alatt nem álló gyermek védelembe vételét.”
(3) A Gyvt. 72. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A beutaló szerv ideiglenes hatályú elhelyezéséről szóló döntése ellen az ügyfél tizenöt napon belül indíthat közigazgatási pert. A beutaló szerv a benyújtástól számított nyolc napon belül továbbítja a bírósághoz a keresetlevelet. A bíróság a keresetlevél hozzá való érkezését követő harminc napon belül határoz.”
(4) A Gyvt. 98. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás, és a kizárólag területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó telephely adatait a szolgáltatói nyilvántartás nem tartalmazza.”
(5) A Gyvt. 128. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A gyámhatóság döntése alapján az (1)–(3) bekezdés szerinti jognyilatkozatok felvétele érdekében megkeresheti az illetékességi területén belül működő, a jognyilatkozatot tevő személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti jegyzőt. A jegyző a jognyilatkozat felvételéről, illetve a gyámhatóság által előre meghatározott kérdésekre adott válaszokról jegyzőkönyvet készít és azt megküldi a gyámhatóságnak.”
(6) A Gyvt. 133/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„133/B. § A gyámhatóságnak a kapcsolattartás végrehajtásának felfüggesztésére, a kapcsolattartás megvonására és a kapcsolattartás szüneteltetésére vonatkozó döntése az Ákr. 84. §-a alapján azonnal végrehajtható.”
(7) A Gyvt. XXI. Fejezete a következő alcím címmel és 142/A–142/D. §-sal egészül ki:
„Eseti gondnokok és eseti gyámok nyilvántartása
142/A. § (1) Ezen alcím hatálya kiterjed az eseti gondnokok és az eseti gyámok adatainak nyilvántartására (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: nyilvántartás).
(2) A nyilvántartásban szereplő adatok kezelésének célja az eseti gondnokság és eseti gyámság alá helyezett személy jogai gyakorlásának elősegítése, illetve harmadik személyek jogainak védelme.
142/B. § (1) A nyilvántartás az eseti gondnok tekintetében a következő adatokat és a változás időpontjának megjelölésével az adatváltozásokat tartalmazza:
a) az eseti gondnok
aa) családi és utónevét,
ab) születési családi és utónevét,
ac) születési helyét és idejét,
ad) anyja születési családi és utónevét,
ae) lakcímét,
af) személyi azonosítóját,
b) az eseti gondnok kijelöléséről szóló döntést és annak ügyszámát,
c) az eseti gondnok kijelöléséről szóló döntést hozó hatóság megnevezését,
d) azon ügycsoportot vagy ügycsoportokat, amelyben az eseti gondnok jogosult eljárni.
(2) A nyilvántartás az eseti gyám tekintetében a következő adatokat és a változás időpontjának megjelölésével az adatváltozásokat tartalmazza:
a) az eseti gyám
aa) családi és utónevét,
ab) születési családi és utónevét,
ac) születési helyét és idejét,
ad) anyja születési családi és utónevét,
ae) lakcímét,
af) személyi azonosítóját,
b) az eseti gyám kijelöléséről szóló döntést és annak ügyszámát,
c) az eseti gyám kijelöléséről szóló döntést hozó hatóság megnevezését,
d) azon ügycsoportot vagy ügycsoportokat, amelyben az eseti gyám jogosult eljárni.
(3) Az (1)–(2) bekezdés b)–d) pontja szerinti adatokat a nyilvántartás közhitelesen tartalmazza.
142/C. § Az eseti gondnokot, illetve eseti gyámot kirendelő hatóság a nyilvántartásba történő bejegyzés céljából a döntését megküldi az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: nyilvántartást vezető szerv) részére. A nyilvántartásba az adatokat a nyilvántartást vezető szerv jegyzi be.
142/D. § A nyilvántartást vezető szerv az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv, illetve más közigazgatási szerv, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a felszámoló részére a közfeladataik ellátása érdekében, a közfeladat megjelölése mellett a nyilvántartáshoz ingyenesen közvetlen hozzáférést biztosít.”
(8) A Gyvt.
a) 24. § (3) bekezdés c) pontjában a „két” szövegrész helyébe a „négy” szöveg,
b) 24. § (9) bekezdésében a „gyámhatóság” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg,
c) 69/C. § (3) bekezdésében az „évente” szövegrész helyébe a „kétévente” szöveg,
d) 98. § (9) bekezdésében az „amelyet” szövegrész helyébe az „amelyet – a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás kivételével –” szöveg
lép.
(9) Hatályát veszti a Gyvt.
a) 68/A. § (5) bekezdése,
b) 73. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „, és hogy a döntést megfellebbezték-e” szövegrész,
c) 128/A. § (2) bekezdésében az „elsőfokú” szövegrész,
d) 140. § (1) bekezdés d) pontja.
29. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 59. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A Nyilvántartáshoz az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületen keresztül hozzáfér
a) a környezet- és természetvédelmi hatóság a környezetkárosítást végzők beazonosítása érdekében,
b) a munkaügyi és munkavédelmi hatóság a helyszíni munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzések végrehajtása céljából.”
(2) Az Étv.
a) 2. § 2. pontjában az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg,
b) 48. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik” szövegrész helyébe a „kivéve, ha a döntés azonnal végrehajthatóvá válik” szöveg,
c) 62. § (1) bekezdés 27. pontjában a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény” szövegrész helyébe „az Ngtv.” szöveg
lép.
(3) Hatályát veszti az Étv.
a) 35. § (5) bekezdése,
b) 53/E. § (2) bekezdésében az „elsőfokú” szöveg,
c) 53/G. § (1) bekezdése,
d) 53/G. § (2) bekezdésében az „elsőfokú” szöveg,
e) 57/C. § (5) bekezdése,
f) 57/E. §-a,
g) 57/F. § (3) bekezdése,
h) 58. § (3) bekezdésében az „, illetve azokkal összefüggésben keletkezett eljárások fellebbezésének” szöveg,
i) 59. § (2) bekezdés c) pontjában az „a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala,” szöveg,
j) 60. § (5) bekezdése,
k) 60/D. §-a.
30. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 44/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kincstár központi szerve a 42. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személyi adatok és a TAJ-szám megjelölésével bejelentést tesz az egészségbiztosítási szerv részére a gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, fogyatékossági támogatásban részesülő személyekről az ellátást megállapító határozat véglegessé válását és az ellátás megszűnését követő 10 napon belül. Az adatok átadásának módjáról a kincstár központi szerve és az egészségbiztosítási szerv megállapodást köt.”
(2) Hatályát veszti a Tbj. 34. § (7) bekezdésében az „első fokú” szövegrész.
31. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 64. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a nyugdíjas az egészségi állapottól függő nyugellátás felülvizsgálata során az egészségi állapot megállapításához szükséges egészségügyi iratokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által megállapított határidőn belül nem küldi meg, a nyugellátást az erről szóló határozat keltét követő hónap első napjával meg kell szüntetni.”
(2) A Tny. 96. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból
a) az állami adóhatóság, valamint a vámhatóság az ellenőrzési feladatok érdekében a (2) bekezdés a) pontja és d) pontja,
b) az állami adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése és az adóvégrehajtási eljárás lefolytatása érdekében, a támogatás megállapítása és ellenőrzése érdekében a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti adatok, a (2) bekezdés e) pontjából a rokkantság fokára vonatkozó adatok, valamint a (2) bekezdés f) pontja,
c) az egészségügyi ellátást nyújtó szerv, személy az egészségügyi szolgáltatói feladatai ellátása érdekében a (2) bekezdés a)–e) pontja,
d) a cégbíróság a külön törvény,
e) a menekültügyi hatóság az ellátások és támogatások megállapítása, folyósítása és a jogosultság ellenőrzése, valamint a menekültügyi eljárás során az ügyfél által előadottak, illetve a jogszabályban foglalt feltételek fennállásának ellenőrzése céljából a (2) bekezdés a), d) és f) pontja,
f) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium központi pénzügyi szerve tervezési és érdekvédelmi feladatok, valamint statisztikai célú adatfeldolgozás érdekében a Magyar Honvédség szociális gondoskodási körébe tartozók esetében a (2) bekezdés a), c), g) és h) pontja,
g) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatás megállapítása céljából a (2) bekezdés a)–d) és f) pontja,
h) az egészségügyi államigazgatási szerv szervei egészségfejlesztési tevékenységük ellátása céljából a (2) bekezdés a)–e) pontja,
i) az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a pályakövetési rendszer működtetése céljából a (2) bekezdés d) pontja,
j) a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 35/A. §-ban meghatározott szervezet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmények ellenőrzése céljából a nyugdíjfolyósító szerv által kibocsátott utazási utalványban részesülő személyekre vonatkozóan a (2) bekezdés a) és h) pontja
szerinti adatok igénylésére jogosult.”
(3) A Tny. 96. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületen keresztüli hozzáféréssel
a) a munkaügyi és munkavédelmi, a családtámogatási, a rehabilitációs, a szociális és a gyámügyi igazgatás szerve, valamint az állami foglalkoztatási szerv az ellátás megállapítása, folyósítása és ellenőrzése, illetve munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzés céljából a (2) bekezdés a)–f) és h) pontja,
b) a Családi Csődvédelmi Szolgálat a természetes személyek adósságrendezési eljárása céljából a (2) bekezdés a)–f) és h) pontja,
c) az egészségbiztosítási szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a (2) bekezdés a)–e) és h) pontja szerinti adatok lekérdezésére jogosult.”
(4) A Tny. 96/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„96/C. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően három évvel köteles a 96/B. § (3) bekezdése szerinti értesítést hivatalból megküldeni a biztosítottnak, volt biztosítottnak.
(2) Nem kell az (1) bekezdés alapján hivatalból a 96/B. § (3) bekezdése szerinti értesítést megküldeni, ha
a) a biztosított, volt biztosított öregségi nyugdíjasnak minősül,
b) a biztosítottal, volt biztosítottal az egyeztetési eljárást öt éven belül már lefolytatták, vagy az egyeztetési eljárás folyamatban van, vagy
c) a biztosított, volt biztosított részére öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék, vagy más, szolgálati idő és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset alapján kiszámított ellátás megállapítása vagy nyugdíjbiztosítási átutalás iránti eljárás van folyamatban.
(3) Ha az egyeztetési eljárás lezárását megelőzően a biztosított, volt biztosított öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék, vagy más, a szolgálati idő és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset alapján kiszámított ellátás megállapítása vagy nyugdíjbiztosítási átutalás iránti kérelmet nyújt be, a kérelem az egyeztetési eljárás megindítása iránti kérelem visszavonásának minősül.”
(5) A Tny. 91. § (4) bekezdésében az „elsőfokú” szövegrész helyébe az „ügyben eljárt” szöveg lép.
(6) Hatályát veszti a Tny.
a) 76. §-ában az „elsőfokú” szövegrész,
b) 79. § (6) bekezdése,
c) 95. § (1) bekezdése,
d) 95/A. §-a,
e) 102/A. § (6) bekezdése.
32. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 77. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, az üzemi balesettel, illetve a baleseti táppénzzel kapcsolatos közigazgatási eljárások esetén a közigazgatási pert a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szerv ellen kell megindítani, ha a döntést kifizetőhely hozta.”
(2) Az Ebtv. 79. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az állami foglalkoztatási szerv, a rehabilitációs hatóság, a családtámogatási feladatokat ellátó szerv, a munkaügyi és munkavédelmi hatóság, valamint a szociális igazgatás szerve a rá vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén a nyilvántartásba felvett adatok azon körét ismerheti meg – figyelemmel az Eüak. rendelkezéseire is – az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületen keresztüli hozzáféréssel, amely tevékenységéhez közvetlenül szükséges.”
(3) Hatályát veszti az Ebtv.
a) 61. § (6) bekezdése,
b) 70. § (1) bekezdésében az „, a kiadására irányuló eljárásban hozott döntés ellen nincs helye fellebbezésnek” szövegrész,
c) 76. §-a,
d) 80. § (6) bekezdésében a „A mulasztási bírságot kiszabó elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.” szövegrész.
33. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) a „Vegyes rendelkezések” alcíme a 99/B. §-t követően a következő 99/C. §-sal egészül ki:
„99/C. § (1) E törvénynek a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvénnyel (a továbbiakban Módtv. 2.) módosított rendelkezéseit a Módtv. 2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A kulturális javak visszaadására irányuló, a Módtv. 2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban – az Ákr. 143. § (1) bekezdésétől eltérően – az Ákr. rendelkezései szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy mikor indult az eljárás.”
(2) A Kultv. 92. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az e törvény hatálya alá tartozó, központi költségvetési szervként működő intézmény kiadási előirányzata terhére a tulajdonosi joggyakorlásában álló gazdasági társaság részére költségvetési támogatást nyújthat.”
(3) A Kultv.
a) 92. § (4) bekezdésében a „lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény” szövegrész helyébe a „lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény” szöveg,
b) 92. § (4) bekezdésében az „az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény” szövegrész helyébe az „az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény” szöveg
lép.
(4) Hatályát veszti a Kultv. 92/D. § a) pontja.
34. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A beadvány megtartja a benyújtás időpontjának megfelelő ranghelyét, ha az elutasításra a 39. § (3) bekezdése miatt került sor, és a jogorvoslat során pótolták a határozatban megjelölt hiányosságokat, vagy ha a kérelem visszautasítására a 39. § (4) bekezdés f) pontjára tekintettel került sor, és a jogorvoslat során a formanyomtatvány pótlásra került.”
(2) Az Inytv. 72. § (1) bekezdése a következő f)–o) ponttal egészül ki:
[Az ingatlanügyi hatóság kérelemre, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózaton (a továbbiakban: EKG) keresztül hozzáférést biztosít, hogy]
„f) a Kormány által a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt szerv a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához szükséges egyedi adatokat lekérdezze,
g) a mezőgazdasági igazgatási szerv, a környezet- és természetvédelmi hatóság és az erdészeti hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához szükséges egyedi adatokat lekérdezze,
h) a gyámhatóság a gondnoksági ügyekben a gondnokolt ingatlanvagyonának megismerése céljából szükséges egyedi adatokat lekérdezze,
i) a szociális hatóság pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása céljából szükséges egyedi adatokat lekérdezze,
j) az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges egyedi adatokat lekérdezze,
k) a munkaügyi és munkavédelmi hatóság a munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzés és az annak alapján induló hatósági eljáráshoz szükséges egyedi adatokat lekérdezze,
l) a Családi Csődvédelmi Szolgálat a természetes személyek adósságrendezési eljárásához szükséges egyedi adatokat lekérdezze,
m) a kulturális örökség védelmével összefüggő feladatokat ellátó, kormányrendeletben meghatározott eljáró hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához szükséges egyedi adatokat lekérdezze,
n) az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához szükséges egyedi adatokat lekérdezze,
o) a fővárosi és megyei kormányhivatal személyiadat- és lakcímnyilvántartási feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, a kormányablak a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához szükséges egyedi adatokat lekérdezze.”
(3) Az Inytv. 61/B. § (3) és (4) bekezdésében az „az elsőfokú döntést” szövegrész helyébe az „a döntést” szöveg lép.
(4) Hatályát veszti az Inytv.
a) 47. § (4) bekezdése,
b) 52. § (1) bekezdés l) pontja,
c) 52. § (7) és (8) bekezdése,
d) 56. § (5) bekezdése,
e) 57. §-a,
f) 61/B. § (1) bekezdésében az „elsőfokú” szövegrész,
g) 64. § (4) bekezdése,
h) 85–88. §-a,
i) 94. § (1)–(10) bekezdése.
35. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 108/A. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés alapján egészségügyi szolgáltatóként az a személy vagy szervezet működhet, aki vagy amely]
„d) családvédelmi szolgálat keretében nyújt egészségügyi ellátást.”
(2) Az Eütv. 237/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„237/A. § Az egészségügyi szakértői tevékenység folytatására irányuló szándék bejelentésével egyidejűleg a külön jogszabályban meghatározott szerv részére – az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
(3) Az Eütv.
a) 247. § (2) bekezdés g) pont gg) alpontjában a „szakértői tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásával, illetve bejelentés megtételével összefüggő eljárás részletes szabályait, az engedélyezési és bejelentési eljárás részletes szabályait,” szövegrész helyébe a „szakértői tevékenység bejelentésének megtételével összefüggő eljárás részletes szabályait, a bejelentési eljárás részletes szabályait,” szöveg,
b) 247. § (5) bekezdés c) pont cf) alpontjában a „szakértők tevékenységének engedélyezéséért” szövegrész helyébe a „szakértői tevékenység folytatására irányuló szándék bejelentéséért” szöveg
lép.
36. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 46. § (2c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2c) A (2b) bekezdésben foglalt vélelem megdöntése iránt kérelmet terjeszthet elő az ügyfél. A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a képviseleti jogosultság hiányát valószínűsítik.”
(2) Hatályát veszti az Fgytv.
a) 49. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „első fokú” szövegrész,
b) 51. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében a „hatósági döntés vagy” szövegrész,
c) 51. § (6) bekezdés b) pontjában a „hatósági döntést vagy” szövegrész.
37. § Hatályát veszti a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 29/B. §-ában az „első- és másodfokon” szövegrész.
38. § Hatályát veszti a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 3. § (5) bekezdésében az „elsőfokú” szövegrész.
39. § (1) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § Az állatvédelmi hatósági hatáskörben eljáró települési önkormányzat jegyzőjének, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjének, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőnek döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek.”
(2) Az Ávt.
a) 21. § (1) és (2) bekezdésében, 21. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében, 21. § (8) bekezdésében, 23. § (1) bekezdésében, 40. § (5) bekezdésében a „természetvédelmi hatóság” szövegrész helyébe az „állategészségügyi hatóság” szöveg,
b) 21. § (3) bekezdésében, 22. § (1) és (2) bekezdésében a „természetvédelmi hatóságnak” szövegrész helyébe az „állategészségügyi hatóságnak” szöveg,
c) 23. § (2) bekezdésében a „természetvédelmi hatóság” szövegrészek helyébe az „állategészségügyi hatóság” szöveg
lép.
40. § (1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását igazolták. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeknél, ha állapota végleges, 18. éves koráig újabb igazolás benyújtására nincs szükség.”
(2) A Cst. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Ha az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett, a tanköteles, vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettségét megszegi, vagy a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a nevelési-oktatási intézmény vezetője
a) az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott ötödik óvodai nevelési nap vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után felhívja a családi pótlék jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezményre,
b) az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott huszadik óvodai nevelési nap vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után kezdeményezi a családtámogatási ügyben eljáró hatóságnál az ellátás szüneteltetését.
(1a) A nevelési-oktatási intézmény vezetője az (1) bekezdésben foglalt felhívásokat tájékoztatásul megküldi a gyámhatóság részére is.”
(3) A Cst. 49/C. § (2) bekezdése a következő i)–o) ponttal egészül ki:
(Az egységes szociális nyilvántartásból)
„i) a Családi Csődvédelmi Szolgálat a természetes személyek adósságrendezési eljárásához szükséges adatokat,
j) a pártfogó felügyelői szolgálat a pártfogó felügyelői feladatok végrehajtásához szükséges adatokat,
k) az egészségbiztosítási szerv az egészségbiztosító szak- és pénzügyi ellenőrzése érdekében szükséges adatokat,
l) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátás megállapítása, egyeztetési eljárás lefolytatása érdekében szükséges adatokat,
m) az állami foglalkoztatási szerv a gyermekek után járó támogatások lekérdezése, nyilvántartásba vétel, ellátás megállapítása érdekében szükséges adatokat,
n) az áldozatsegítő szolgálat az áldozatsegítő támogatások engedélyezéséhez szükséges adatokat,
o) a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítségnyújtási támogatások engedélyezéséhez szükséges adatokat”
(közvetlen lekérdezéssel díjmentesen elérheti.)
(4) A Cst. 49/C. § (2) bekezdés b) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, valamint a kormányablak” szöveg lép.
(5) Hatályát veszti a Cst. 44. § (1) bekezdése.
41. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az (5) bekezdés d) és e) pontja szerinti esetekben zárt légterű dohányzóhely az egészségügyi államigazgatási szerv előzetes engedélyével, illetve kormányrendeletben meghatározott esetekben bejelentést követően jelölhető ki. Az egészségügyi államigazgatási szerv a dohányzóhely kijelölését abban az esetben engedélyezi, ha az megfelel az (5) bekezdés d) és e) pontjában, valamint a (7) és (8) bekezdésben fogalt követelményeknek. Az egészségügyi államigazgatási szervnek a dohányzóhely kijelölésének engedélyezésére, bejelentésére irányuló eljárásáért az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
42. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 19. § (2) bekezdése a következő h)–k) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)
„h) a kereskedelmi hatóság az utazásszervezői tevékenységgel összefüggő eljárások és az azokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatok ellátásához a 9. § (1) bekezdésében foglalt adatokat,
i) a szociális hatóság a pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításához a 9. § (1) bekezdésében foglalt adatokat,
j) a Családi Csődvédelmi Szolgálat a természetes személyek adósságrendezési eljárásához a 9. § (1)–(1b) bekezdésében foglalt adatokat,
k) a környezet- és természetvédelmi hatóság a környezetkárosítást végzők beazonosítása érdekében a 9. § (1) bekezdésében foglalt adatokat.”
(2) A Kknyt.
a) 14. § (2) bekezdés c) pontjában a „h) pontjában” szövegrész helyébe az „a) pont ah) alpontjában” szöveg,
b) 14. § (2) bekezdés f) pontjában a „biztosító” szövegrész helyébe a „biztosító elektronikus úton” szöveg,
c) 14/A. § b) pontjában a „rendőrhatóság” szövegrész helyébe a „rendőrhatóság elektronikus úton” szöveg,
d) 16. § (2) bekezdésében a „közlekedési igazgatási hatóságtól” szövegrész helyébe a „nyilvántartótól” szöveg,
e) 19. § (1) bekezdés t) pontjában a „személyazonosság ellenőrzése és az elhunyt személy személyazonosság igazolására alkalmas okmányának bevonása” szövegrész helyébe a „személyazonosság ellenőrzése, az elhunyt személy személyazonosság igazolására alkalmas okmányának bevonása, vagy a névváltozási eljárással összefüggő feladatainak ellátása” szöveg
lép.
