1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 37. pontjában a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési, szakképző” szöveg lép.
2. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/A. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alapért a miniszter felelős. A miniszter e felelőssége keretében - a képzési alaprész és a közfoglalkoztatás támogatására fordítható költségvetési kiadási előirányzat felhasználása kivételével - rendelkezik a Nemzeti Foglalkoztatási Alappal.
(2) A képzési alaprész felhasználásáért a szakképzésért felelős miniszter a szakképzésről szóló törvényben meghatározottak szerint felelős.
(3) A közfoglalkoztatás támogatására fordítható költségvetési kiadási előirányzat felhasználási céljait a miniszter a közfoglalkoztatásért felelős miniszterrel együtt határozza meg. Országos közfoglalkoztatási program indítására és az azzal kapcsolatosan kötelezettségvállalásra a közfoglalkoztatásért felelős miniszter jogosult.”
(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/A. § (9)-(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 6/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott feladatokat a miniszter látja el.
(10) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap pénzeszközeinek felhasználásáról - a képzési alaprész kivételével - e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint a miniszter és kezelő szervként a miniszter által vezetett minisztérium és az állami foglalkoztatási szerv gondoskodik.
(11) A képzési alaprész pénzeszközeinek felhasználásáról a szakképzésért felelős miniszter és kezelő szervként a szakképzésről szóló törvényben vagy annak végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott személy gondoskodik.”
(3) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból költségvetési támogatás támogatási szerződéssel nyújtható.”
(4) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/B. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap terhére egyedi döntéssel nyújtott támogatásra vonatkozó miniszteri döntés a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának a miniszter által vezetett minisztérium pénzügyi ellenjegyzésre jogosult alkalmazottja által történő igazolását követően hozható.”
(5) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(19) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 19. § (5) bekezdése szerinti szerv, a szakképzési államigazgatási szerv, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 6. § (5) bekezdés a) pontja szerinti szerv és a felnőttképzési államigazgatási szerv közvetlen hozzáférést biztosít az állami foglalkoztatási szerv részére a köznevelés információs rendszerében, a szakképzés információs rendszerében, a felsőoktatási információs rendszerben és a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében foglalt, az álláskereső azonosításához szükséges, valamint tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony és a felnőttképzési jogviszony típusával, keletkezésének és megszűnésének időpontjával kapcsolatos adatokhoz az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, a nyilvántartásból való törlés és a lemorzsolódó fiatalok felkutatása és programba vonása céljából.”
3. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
1. 39. § (3) bekezdés e) pontjában az „a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok, támogatási programok” szövegrész helyébe az „a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok” szöveg,
2. 39. § (9) bekezdésében a „költségvetési” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló” szöveg,
3. 39. § (11) bekezdésében az „az éves költségvetési törvény” szövegrész helyébe az „a központi költségvetésről szóló törvény” szöveg,
4. 39/A. § (8) bekezdésében a „39/A. § (1) bekezdése szerinti rendelkezési joggal rendelkező” szövegrész helyébe a „(2) és (3) bekezdésben meghatározott” szöveg,
5. 39/B. § (6) bekezdésében a „40%-át.” szövegrész helyébe a „40%-át. E mértéktől nagyobb felhasználáshoz a Kormány jóváhagyása szükséges.” szöveg,
6. 39/C. § (1) bekezdés b) pontjában a „költségvetési” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló” szöveg
lép.
4. § (1) Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
1. 39/C. § (1) bekezdés e) pontjában a „szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározott” szövegrész,
2. 41. § (1) bekezdésében a „szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben előírt” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
1. 39. § (1) bekezdése,
2. 39/A. § (4) bekezdése,
3. 39/A. § (12) bekezdése,
4. 39/C. § (6) bekezdése,
5. 54. § (20) bekezdése.
5. § Hatályát veszti az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4/B. § (1) bekezdésében a „közoktatási tevékenységnek nem minősülő” szövegrész.
6. § Hatályát veszti a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény.
7. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak:
a) az „A” fizetési osztályba
aa) a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakör,
ab) az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,
b) a „B” fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,
c) a „C” fizetési osztályba
ca) a középfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,
cb) az érettségi végzettséghez kötött munkakör,
d) a „D” fizetési osztályba az érettségi végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,
e) az „E” fizetési osztályba
ea) az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez, felsőoktatási szakképzésben szerzett szakképzettséghez kötött munkakör,
eb) az érettségi végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör,
f) az „F” fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör,
g) a „G” fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör,
h) a „H” fizetési osztályba
ha) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör,
hb) a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos fokozat,
i) az „I” fizetési osztályba
ia) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör,
ib) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmény alapján szerzett egyetemi doktori cím, vagy egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél és 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozat,
j) a „J” fizetési osztályba
ja) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti tudományos fokozat,
jb) a Magyar Tudományos Akadémia hazai rendes és levelező tagsága, az akadémiai doktori cím.”
8. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
1. 61. § (4) bekezdésében az „(1) és (3)” szövegrész helyébe az „(1)” szöveg,
2. 85. § (4) bekezdésében az „az elektronikus hírközlésért, a környezetvédelemért, a vízgazdálkodásért, vízügyi igazgatási szervek irányításáért, vízvédelemért, a természetvédelemért, az oktatásért, a kultúráért, a foglalkoztatáspolitikáért, a szakképzésért és felnőttképzésért, a családpolitikáért, szociál- és nyugdíjpolitikáért, az államháztartásért, a nemzetpolitikáért, a nemzetiségpolitikáért, a c) pont kivételével az agrár-vidékfejlesztésért, az agrárpolitikáért, a b) és f) pont kivételével a közlekedésért, az energiapolitikáért, a bányászati ügyekért és a postaügyért (a továbbiakban: a közlekedésért), az idegenrendészetért és menekültügyért, az igazságügyért felelős miniszter, továbbá valamennyi pont tekintetében a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, valamint az informatikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a Kormány tagja” szöveg,
3. 85. § (5) bekezdés d) pontjában a „szakképzésért és felnőttképzésért” szövegrész helyébe a „szakképzésért, a felnőttképzésért” szöveg,
4. 85. § (5) bekezdés f) pontjában a „szakképzésért és felnőttképzésért” szövegrész helyébe a „szakképzésért, a felnőttképzésért” szöveg,
5. 85. § (5) bekezdés g) pontjában a „szakképzésért és felnőttképzésért” szövegrész helyébe a „szakképzésért, a felnőttképzésért” szöveg,
6. 85. § (5) bekezdés i) pontjában a „szakképzésért és felnőttképzésért” szövegrész helyébe a „szakképzésért, a felnőttképzésért” szöveg,
7. 85. § (5) bekezdés j) pontjában a „szakképzésért és felnőttképzésért” szövegrész helyébe a „szakképzésért, a felnőttképzésért” szöveg,
8. 85. § (5) bekezdés k) pontjában a „szakképzésért és felnőttképzésért” szövegrész helyébe a „szakképzésért, a felnőttképzésért” szöveg,
9. 85. § (5) bekezdés m) pontjában a „szakképzésért és felnőttképzésért” szövegrész helyébe a „szakképzésért, a felnőttképzésért” szöveg,
10. 85. § (5) bekezdés n) pontjában a „szakképzésért és felnőttképzésért” szövegrész helyébe a „szakképzésért, a felnőttképzésért” szöveg.
9. § Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 61. § (2)-(3a) bekezdése.
10. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
1. 39/B. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben” szövegrész helyébe a „köznevelési intézményben, illetve a szakképző intézményben” szöveg,
2. 42. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben” szövegrész helyébe a „köznevelési intézményben, illetve a szakképző intézményben” szöveg
lép.
11. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
1. 75. § (2) bekezdésében az „a felnőttképzésről szóló törvény szerinti tevékenység” szövegrész helyébe a „szakmai képzés” szöveg,
2. 87. § 9. pontjában az „a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján” szövegrész helyébe az „a szakirányú oktatás keretében a szakképző intézményben, illetve a duális képzőhelyen” szöveg
lép.
12. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény
1. 50/B. § (1) bekezdés g) pontjában a „közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló” szövegrész helyébe a „köznevelésről szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló, illetve a szakképzésről szóló törvényben meghatározott tanuló, illetve képzésben részt vevő személy” szöveg,
2. 64. § (1) bekezdés a) pontjában a „képesítéssel” szövegrész helyébe a „szakképesítéssel” szöveg
lép.
13. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 54. § (4) bekezdésében a „közoktatás intézményei” szövegrész helyébe a „köznevelési intézmények” szöveg lép.
14. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4.11. és 4.12. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.11. a szakképző intézményben a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő magánszemélynek a szakképzésről szóló törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett ösztöndíj, az első szakma megszerzéséhez kapcsolódóan nyújtott egyszeri pályakezdési juttatás és a rászorultsági helyzetre és a jó tanulmányi eredményre tekintettel pályázat útján nyújtott támogatás, továbbá a szakképzési munkaszerződés alapján a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemélynek a szakképzésről szóló törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabér és a minimálbért meg nem haladó mértékű más pénzbeli és nem pénzbeli juttatás;
4.12. a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti
4.12.1. hallgató részére
a) a teljes idejű, a részidős, a távoktatásban megvalósuló képzésben részt vevő magánszemély, ideértve a doktori képzésben részt vevő magánszemélyt megillető juttatásként kifizetett ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege, valamint diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege,
b) a gyakorlati képzés idejére, duális képzés esetén az elméleti és a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része;
c) folyósított Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj, nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj;
d) a nemzetiségi pedagógusképzésben való részvételre tekintettel pályázat alapján nyújtott ösztöndíj;
4.12.2. doktorjelölt részére a nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj;
4.12.3. oktató, kutató részére a nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj;
4.12.4. doktori fokozatszerzésre tekintettel kifizetett juttatás összege;
4.12.5. Klebelsberg Képzési Ösztöndíj;”
15. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
1. 21. § (1) bekezdés a) pontjában az „a szakképző iskola tanulójával kötött - jogszabályban meghatározott - tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24 százalékával, ha a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12 százalékával;” szövegrész helyébe az „a szakképzési munkaszerződés alapján duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatás esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24 százalékával.” szöveg,
2. 21. § (2) bekezdésében az „A sikeres szakmai vizsgát tett - az (1) bekezdésben említett - szakképző iskolai tanulót” szövegrész helyébe az „A szakmai vizsga megszerzését követően az (1) bekezdés szerinti tanulót, illetve képzésben részt vevő magánszemélyt” szöveg,
3. 49/B. § (6) bekezdés a) pontjában az „a szakképző iskolai tanulóval kötött - jogszabályban meghatározott - tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés” szövegrész helyébe az „a szakképzési munkaszerződés alapján duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatás” szöveg,
4. 49/B. § (6) bekezdés b) pontjában az „a sikeres szakmai vizsgát tett, az a) pontban említett - folyamatosan továbbfoglalkoztatott - szakképző iskolai tanuló, valamint” szövegrész helyébe az „a szakmai vizsga megszerzését követően a tanuló, illetve a képzésben részt vevő magánszemély,” szöveg,
5. 70. § (3) bekezdésében a „szakképző iskolai tanuló” szövegrész helyébe az „a szakképzési munkaszerződés alapján duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemély” szöveg,
6. 1. számú melléklet 4. pont 4.3. alpontjában az „oktatási, nevelési intézményben, köznevelési,” szövegrész helyébe a „köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy” szöveg,
7. 1. számú melléklet 4. pont 4.13. alpontjában az „a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott nevelési-oktatási intézmény, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény” szövegrész helyébe az „a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, a felsőoktatási intézmény” szöveg,
8. 1. számú melléklet 4. pont 4.14. alpontjában az „és a szakképző iskolák hallgatói” szövegrész helyébe a „hallgatói, továbbá a rendvédelmi szakképző intézmény, illetve a honvédelmi szakképző intézmény tanulói” szöveg,
9. 1. számú melléklet 4. pont 4.25. alpontjában az „a szakképző iskolai tanuló” szövegrész helyébe az „a szakmai oktatásban részt vevő magánszemély” szöveg,
10. 1. számú melléklet 8. pont 8.6. alpont a) alpontjában az „a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek a köznevelésről szóló törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott rendelet, vagy” szövegrész helyébe az „a gyermeknek, tanulónak vagy rá tekintettel más magánszemélynek a nemzeti köznevelésről szóló törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott rendelet, a szakképzésről szóló törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott rendelet,” szöveg,
11. 1. számú melléklet 8. pont 8.6. alpont b) alpontjában az „a köznevelésről szóló törvény szerinti nevelési-oktatási intézmény által az intézmény tanulói” szövegrész helyébe az „a köznevelési intézmény tanulója, illetve a szakképző intézmény tanulója” szöveg,
12. 1. számú melléklet 8. pont 8.16. alpontjában az „rendvédelmi középiskola tanulója” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szakképző intézmény tanulója” szöveg,
13. 1. számú melléklet 8. pont 8.22. alpont nyitó szövegrészében a „forrásából vagy a köznevelési intézmény” szövegrész helyébe a „forrásából, a köznevelési intézmény vagy a szakképző intézmény” szöveg,
14. 1. számú melléklet 8. pont 8.22. alpont a) alpontjában az „a köznevelésről szóló törvény szerinti” szövegrész helyébe az „a” szöveg,
15. 1. számú melléklet 8. pont 8.22. alpont b) alpontjában az „a köznevelésben vagy hasonló képzésben részt vevő” szövegrész helyébe az „a” szöveg,
16. 1. számú melléklet 8. pont 8.43. alpontjában a „köznevelési vagy felsőoktatási intézmény” szövegrész helyébe a „köznevelési intézmény, szakképző intézmény vagy felsőoktatási intézmény” szöveg
lép.
16. § (1) Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
1. 49/B. § (6) bekezdés a) pontjában a „, ha a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12 százalékával” szövegrész,
2. 1. számú melléklet 4. pont 4.22. alpontjában a „továbbá az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló kormányrendelet alapján az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben történő részvétel során a támogatott jelöltnek a szakképzéssel kapcsolatos kiadások, dologi költségek megtérítésére az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott mértékű, utólagosan folyósított támogatás;” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
1. 3. § 71. pontja,
2. 1. számú melléklet 4. pont 4.26. alpontja,
3. 1. számú melléklet 4. pont 4.37. alpontja,
4. 1. számú melléklet 4. pont 4.40. alpontja.
17. § A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény 9. § (3) bekezdésében a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési, szakképzési” szöveg lép.
18. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20. § (2) bekezdés q) pontjában a „szerv, valamint” szövegrész helyébe a „szerv, a szakképzési államigazgatási szerv és” szöveg lép.
19. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 44/a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„44a. képzés: a 22/C. § alkalmazásában olyan oktatást tartalmazó képzés, amely nem kizárólag vagy nem elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy későbbiekben beöltendő állásában alkalmazható, hanem olyan képesítést ad, amely nagymértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy munkaterületeken és - a 651/2014/EU bizottsági rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1084 bizottsági rendelettel módosított - a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti támogatásból valósul meg;”
(2) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
„i) a szakképzésről szóló törvény alapján
ia) szakképzési munkaszerződés keretében duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő tanulónként, képzésben részt vevő személyenként megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24%-a,
ib) folytatott szakmai oktatáshoz kapcsolódó szakmai vizsga megszerzését követően az ia) alpont szerinti tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy, a (3) bekezdésben meghatározott, korábban munkanélküli személy, a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, továbbá a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adó, annak költségenkénti elszámolásán túl, azzal, hogy az adózó akkor járhat el e rendelkezés szerint, ha a korábban munkanélküli magánszemély alkalmazása óta, illetve azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli magánszemély az alkalmazását megelőző hat hónapon belül nála nem állt munkaviszonyban,”
(3) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a támogatott szervezet jóváhagyott, adott támogatási időszakra vonatkozó sportfejlesztési programjában szereplő,)
„d) képzési feladataival összefüggő kiadásainak 50 százalékát, amely a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikk (4) bekezdése szerint legfeljebb 70 százalékig növelhető,”
20. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet B) rész 8. pontjában az „az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő szakképző iskolai tanuló” szövegrész helyébe az „a szakképzési munkaszerződés alapján duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő tanuló, képzésben részt vevő személy” szöveg lép.
21. § Hatályát veszti a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
1. 4. § 44/b. pontja,
2. 7. § (1) bekezdés j) pontja.
22. § Hatályát veszti a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 10. § c) pontjában az „1993. évi LXXI.” szövegrész.
23. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
1. 17. § (1) bekezdés c) pontjában a „köznevelési” szövegrész helyébe a „köznevelési intézmények és a szakképző” szöveg,
2. 21/A. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „a közigazgatási területén a tankerületi központ, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: köznevelési fenntartó) által fenntartott nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben” szövegrész helyébe az „a közigazgatási területén a tankerületi központ, illetve a szakképzési centrum (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: köznevelési fenntartó) részeként működő nevelési-oktatási intézményben, illetve szakképző intézményben” szöveg,
3. 21/A. § (6) bekezdésében a „lévő tankerületekben a köznevelési fenntartó által fenntartott nevelési-oktatási intézményben” szövegrész helyébe az „a köznevelési fenntartó által fenntartott nevelési-oktatási intézményben, illetve szakképző intézményben” szöveg,
4. 21/B. § (3) bekezdés b) pontjában a „köznevelési” szövegrész helyébe a „köznevelési intézményben vagy szakképző” szöveg, a „felnőttoktatásban” szövegrész helyébe a „felnőttoktatásban, illetve szakképzésben” szöveg,
5. 21/B. § (7) bekezdésében a „tanuló - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött - tanulószerződése alapján” szövegrész helyébe a „szakképzési munkaszerződés alapján duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő személy” szöveg,
6. 51. § (1) bekezdésében a „köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel, szolgáltatóval tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban” szövegrész helyébe a „tanulói jogviszonyban, hallgatói jogviszonyban vagy felnőttképzési jogviszonyban” szöveg, a „tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési” szövegrész helyébe a „tanulói jogviszonyának, hallgatói jogviszonyának vagy felnőttképzési” szöveg,
7. 66/C. § (1) bekezdés e) pontjában az „egészségügyi szolgáltatókkal és köznevelési intézményekkel” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgáltatókkal, köznevelési intézményekkel és szakképző intézményekkel” szöveg,
8. 93. § (1) bekezdés b) pontjában a „köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel (szolgáltatóval) tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban” szövegrész helyébe a „tanulói jogviszonyban, hallgatói jogviszonyban vagy felnőttképzési jogviszonyban” szöveg,
9. 93. § (9) bekezdés b) pontjában a „tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszony megszűnését követő 120. napon, de tanulói vagy felnőttképzési jogviszony” szövegrész helyébe a „tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony vagy a felnőttképzési jogviszony megszűnését követő 120. napon, de a tanuló jogviszony vagy a felnőttképzési jogviszony” szöveg,
10. 130/A. § (3) bekezdésében az „intézménnyel és a köznevelési” szövegrész helyébe a „köznevelési intézménnyel, illetve szakképző” szöveg,
11. 134. § (6) bekezdésében a „köznevelési” szövegrész helyébe a „köznevelési intézmény, szakképző intézmény” szöveg
lép.
24. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény
1. 4. § (2) bekezdés p) pontjában a „közoktatás, felsőoktatás és szakképzés” szövegrész helyébe a „köznevelés, szakképzés, illetve felsőoktatás” szöveg,
2. 17. § (1) bekezdésében a „főiskola, egészségügyi szakiskola vagy egészségügyi szakközépiskola hallgatója, valamint tanulója” szövegrész helyébe a „főiskola hallgatója, illetve egészségügyi szakképző intézmény tanulója” szöveg,
3. 34. § (2) bekezdés a) pontjában a „közoktatás pedagógiai szakszolgálati intézményének” szövegrész helyébe a „pedagógiai szakszolgálati intézmény” szöveg
lép.
25. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 15. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki)
„a) nevelési-oktatási intézmény vagy felsőoktatási intézmény gyakorlati képzésben részt vevő tanulója, illetve hallgatója, továbbá szakképző intézmény szakirányú oktatásban részt vevő tanulója, illetve képzésben részt vevő személye, ide nem értve a külföldi állampolgárt,”
26. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
1. 4. § k) pont 1. alpontjában az „a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj” szövegrész helyébe az „a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás” szöveg,
2. 5. § (1) bekezdés b) pontjában a „tanuló, hallgató” szövegrész helyébe a „tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató” szöveg, a „tanulói, hallgatói” szövegrész helyébe a „tanulói, hallgatói, felnőttképzési” szöveg,
3. 8. § i) pontjában az „a)-h)” szövegrész helyébe az „a)-g)” szöveg,
4. 16. § (1) bekezdés i) pontjában a „köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben” szövegrész helyébe a „nappali rendszerű oktatás vagy a nappali oktatás munkarendje szerint köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben” szöveg,
5. 16/A. §-ában a „pontjában említett tanuló és hallgató” szövegrész helyébe a „pontja szerinti tanuló, képzésben részt vevő személy és hallgató” szöveg, a „tanulói jogviszony, illetőleg a hallgatói” szövegrész helyébe a „tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony, illetve a felnőttképzési” szöveg, a „tanulói, hallgatói” szövegrész helyébe a „tanulói jogviszony, a hallgató jogviszony, illetve a felnőttképzési” szöveg,
6. 25/A. § b) pontjában az „a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben” szövegrész helyébe a „köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben” szöveg,
7. 31. § (4) bekezdés b) pontjában az „a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben” szövegrész helyébe a „köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben” szöveg,
8. 44/A. § (3) bekezdés e) pontjában a „bekezdésének i) pontjában említett tanulók és hallgatók esetén a közoktatási információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer” szövegrész helyébe a „bekezdés i) pontja szerinti tanulók, képzésben részt vevő személyek és hallgatók esetén a köznevelés információs rendszere, a szakképzés információs rendszere, a felsőoktatási információs rendszer és a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere” szöveg
lép.
27. § Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
1. 4. § a) pont 2. alpontja,
2. 4. § p) pontja,
3. 5. § (1) bekezdés c) pontja,
4. 8. § h) pontja.
28. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet tartamára is jár. Magyarországon tanuló árva esetén a köznevelés információs rendszerének, a szakképzés információs rendszerének, a felsőoktatási információs rendszernek és a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerének működtetője a tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony létesítését, fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére, a tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony szünetelését, megszűnését - a tanuló, a képzésben részt vevő személy, illetve a hallgató nevének, társadalombiztosítási azonosító jelének és a szünetelés, megszűnés időpontjának közlésével - hivatalból igazolja.
(5) Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony a tanuló, a hallgató, illetve a képzésben részt vevő személy betegsége vagy szülése miatt szünetel.”
29. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
1. 39. § (1) bekezdésében a „foglalkoztatottakat” szövegrész helyébe a „, valamint a szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatottakat” szöveg,
2. 55. § (1) bekezdésében az „iskolai oktatásban” szövegrész helyébe az „oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben” szöveg,
3. 55. § (3) bekezdés a) pontjában a „munkarenddel” szövegrész helyébe a „munkarenddel, illetve egyéni tanulmányi renddel” szöveg
lép.
30. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
1. 12. § (1) bekezdés a) pontjában a „középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán” szövegrész helyébe a „nappali rendszerű oktatás keretében köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben” szöveg,
2. 40. § (2) bekezdés b) pontjában a „közép- vagy felsőfokú oktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási” szöveg,
3. 42/A. § (4) bekezdés b) pontjában a „közép- vagy felsőfokú oktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási” szöveg
lép.
31. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„97. § A köznevelési intézmény, a szakképző intézmény és a felsőoktatási intézmény az általa működtetett könyvtár tekintetében akkor rendelkezik a működtetéshez szükséges feltételekkel, ha az megfelel a miniszter által kiadott szakmai követelményeknek.”
32. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény
1. 37/A. § (6) bekezdésében a „köz- és a felsőoktatás, valamint a szakképzés intézményeivel” szövegrész helyébe a „köznevelési intézményekkel, a szakképző intézményekkel és a felsőoktatási intézményekkel” szöveg,
2. 85. § (1) bekezdés d) pontjában a „felnőttképzés” szövegrész helyébe a „szakképzés” szöveg,
3. 94. § (4a) bekezdés a) pontjában a „megnevezése, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő száma,” szövegrész helyébe a „megnevezése,” szöveg
lép.
33. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
1. 3. § q) pontjában az „alap-, közép-, emeltszintű, illetve felsőfokú szakképzés vagy felsőoktatási szakképzés keretében megszerzett szakképesítés, valamint” szövegrész helyébe a „szakképzés keretében megszerzett szakképesítés vagy szakképzettség, egészségügyi ágazati képzés keretében megszerzett szakképesítés, felsőfokú szakképzésben megszerzett szakképesítés” szöveg,
2. 38. § (1) bekezdésében a „köz- és felsőoktatási, valamint a szakképzési rendszer, illetőleg a felnőttoktatás” szövegrész helyébe a „köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás” szöveg,
3. 42. § (1) bekezdés a) pontjában a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési intézményekben vagy szakképző” szöveg,
4. 150. § (1) bekezdés b) pontjában az „összefüggő szakmai” szövegrész helyébe az „összefüggő, jogszabályban meghatározott szakmai” szöveg,
5. 247. § (2) bekezdés i) pontjának nyitó szövegrészében az „az” szövegrész helyébe az „a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai képzés kivételével - az” szöveg,
6. 247. § (5) bekezdés d) pontjában a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési intézményekben vagy szakképző” szöveg
lép.
34. § (1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony egyidejű fennállása esetén az iskoláztatási támogatásra való jogosultság akkor állapítható meg, ha a tanulói jogviszony a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti középfokú iskolával vagy a felnőttképzési jogviszony a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképző intézménnyel szemben áll fenn. A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából az egyidejűleg tanulói jogviszonnyal, hallgatói jogviszonnyal, illetve felnőttképzési jogviszonnyal is rendelkező gyermek a 12. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt jogcímen vehető figyelembe.”
(2) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36/A. § (1) A családtámogatási ügyben eljáró hatóság részére adatot szolgáltat
a) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 19. § (5) bekezdése szerinti szerv a köznevelési intézmény tanulója tanulói jogviszonyának,
b) a szakképzési államigazgatási szerv a szakképző intézmény tanulója tanulói jogviszonyának, illetve képzésben részt vevő személy felnőttképzési jogviszonyának és
c) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 6. § (5) bekezdés a) pontja szerinti szerv és a felnőttképzési államigazgatási szerv a felsőoktatási intézmény hallgatója hallgatói jogviszonyának
fennállásáról, szüneteléséről és megszűnéséről.
(2) Az adatok átadásának módjáról a központi családtámogatási szerv és az (1) bekezdés alapján adatszolgáltatásra köteles szerv egymással megállapodást köt.
(3) Jogszabályban meghatározott módon kell igazolni a tanulmányok köznevelési intézményben, illetve szakképző intézményben történő folytatását
a) ha az ellátás iránti igényt családtámogatási kifizetőhely bírálja el,
b) a családtámogatási ügyben eljáró hatóság hiánypótlásra való felszólítása alapján, a családi pótlékban részesülő, de az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban nem érintett gyermek, illetve tanuló esetében.”
35. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési intézményben vagy szakképző” szöveg lép.
36. § A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 7. § (1) bekezdés d) pontjában a „köz- és felsőoktatási, köznevelési,” szövegrész helyébe a „köznevelési intézmények, a szakképző intézmények és a felsőoktatási intézmények alapfeladatellátását szolgáló épületek, a” szöveg lép.
37. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény
1. 33. § (4) bekezdésében az „oktatásban, az” szövegrész helyébe az „oktatásban, szakképző intézményben folyó szakmai oktatásban, az” szöveg,
2. 35. § (4) bekezdésében az „iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.] intézmény” szövegrész helyébe az „iskolai oktatás céljából [33. § (4) bek.] köznevelési intézmény, szakképző intézmény és felsőoktatási intézmény” szöveg,
3. 35. § (5) bekezdésében az „egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a köz- és felsőoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők” szövegrész helyébe az „egy-egy csoport vagy iskolai osztály létszámának megfelelő, valamint a köznevelés, a szakképzés, illetve a felsőoktatás keretében szervezett vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők” szöveg,
4. 38. § (5) bekezdésében az „iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.] intézmények” szövegrész helyébe az „iskolai oktatás céljából [33. § (4) bek.] köznevelési intézmények, szakképző intézmények és felsőoktatási intézmények” szöveg
lép.
38. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 9. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben)
„e) ellátják a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feladatokat, továbbá - az országos gazdasági érdekképviseleti szervekkel együttműködve - szervezik a mestervizsgára felkészítő, a szakmai tevékenység mesterszintű gyakorlásához szükséges mesterképzést és -vizsgáztatást.”
39. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény „A területi gazdasági kamarák feladatai a gazdaság fejlesztésével kapcsolatban” című alcíme a következő 9/B. §-sal egészül ki:
„9/B. § (1) A mesterképzés olyan képzési forma, amelynek során meghatározott szakképzettséggel, illetve szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberek mestervizsgára felkészítése történik. A mesterképzés keretében a szakma mester szintű gyakorlásához szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, a vállalkozás vezetéséhez szükséges gazdasági, jogi és munkaügyi, továbbá a tanulók képzéséhez szükséges alapvető pedagógiai ismeretek átadása történik.
(2) A mesterképzésben kötelezően alkalmazandó képzési és kimeneti követelményeit a szakképzésért felelős miniszter a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény a 11. § (2)-(5) bekezdése szerint teszi közzé. A képzési és kimeneti követelmények a mesterképzésnek az országos gazdasági kamara által - az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve - meghatározott követelményeit, valamint a mestervizsgával kapcsolatos követelményeket állapítják meg.
(3) Az országos gazdasági kamara - az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve - meghatározza azoknak a szakmáknak a körét, amelyekre mesterképzés folytatható és mestervizsga szervezhető.”
40. § A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény
1. 25. § (2) bekezdésében a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési intézmények, a szakképző intézmények” szöveg, a „magánszemélyek” szövegrész helyébe a „természetes személyek” szöveg,
2. 29. § (3) bekezdésében a „magánszemélyeknek” szövegrész helyébe a „természetes személyeknek” szöveg
lép.
41. § Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény
1. 2. § (1) bekezdés l) pontja,
2. 2. § (2) bekezdés j) pontja.
42. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
1. 10. § (6) bekezdés b) pontjában a „szakképesítés-ráépüléssel” szövegrész helyébe a „szakképesítéssel” szöveg,
2. 151. § (12) bekezdésében a „szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit a számviteli szabályozásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben szabályozza” szövegrész helyébe a „szakmai képzés programkövetelményét a számviteli szabályozásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) állapítja meg” szöveg
lép.
43. § Hatályát veszti a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (2) bekezdése.
44. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
1. 1. § (3) bekezdésében az „, alap-, közép- vagy felsőfokú szakképesítést, felsőfokú szakképzettséget, illetve” szövegrész helyébe az „és azokhoz kapcsolódó szakképesítést, szakképzettséget, illetve” szöveg,
2. 11. § (2) bekezdésében a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési intézmény vagy szakképző” szöveg,
3. II. Fejezetének címében az „ÁLTALÁNOS ISKOLAI, A KÖZÉPISKOLAI” szövegrész helyébe az „ALAPFOKÚ, A KÖZÉPFOKÚ” szöveg,
4. 12. § (1) bekezdés a) pontjában a „közoktatási” szövegrész helyébe a „külföldi oktatási” szöveg,
5. 13. § (1) bekezdésében a „magyar középiskolai” szövegrész helyébe a „magyar” szöveg, a „középiskola” szövegrész helyébe az „oktatási intézmény” szöveg,
6. 13. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „a középiskolai” szövegrész helyébe az „az” szöveg, a „középiskolai érettségivel” szövegrész helyébe az „érettségi bizonyítvánnyal” szöveg, a „középiskolai érettségi” szövegrész helyébe az „érettségi” szöveg, a „hazai középiskolai” szövegrész helyébe a „magyar” szöveg,
7. 13. § (2) bekezdés b) pontjában a „közoktatási” szövegrész helyébe a „külföldi oktatási” szöveg,
8. 13. § (3) bekezdés a) pontjában a „közoktatási” szövegrész helyébe a „külföldi oktatási” szöveg,
9. IV. Fejezetének címében az „A SZAKKÉPESÍTÉS” szövegrész helyébe az „AZ ALAPFOKÚ ISKOLAI VÉGZETTSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ SZAKKÉPESÍTÉS ÉS A KÖZÉPFOKÚ ISKOLAI VÉGZETTSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ SZAKKÉPESÍTÉS, ILLETVE SZAKKÉPZETTSÉG” szöveg,
10. IV. Fejezetébe sorolt alcím címében az „alap-, közép- és felsőfokú szakképesítés” szövegrész helyébe az „alap- és középfokú szakképesítés, illetve a középfokú szakképzettség” szöveg,
11. 16. § (1) bekezdésében az „alap-, közép- vagy felsőfokú szakképesítést” szövegrész helyébe az „alap- és középfokú szakképesítést tanúsító szakmai bizonyítványként, illetve a középfokú szakképzettséget tanúsító oklevélként” szöveg, a „szakmai és vizsgakövetelményeket” szövegrész helyébe a „képzési és kimeneti követelményeket” szöveg, az „olyan szakképesítést” szövegrész helyébe az „olyan szakképesítést, illetve szakképzettséget” szöveg,
12. 17. §-ában az „iskolai, szakképesítő vagy középiskolai” szövegrész helyébe az „iskolai bizonyítvánnyal, szakképzésben szerzett oklevéllel, illetve szakmai bizonyítvánnyal vagy” szöveg,
13. 28. § (1) bekezdésében a „szakképesítések” szövegrész helyébe a „szakképesítések, illetve szakképzettségek” szöveg,
14. 30. § (1) bekezdésében a „szakképzettsége” szövegrész helyébe a „szakképesítése, illetve szakképzettsége” szöveg, a „szakképzettséggel” szövegrész helyébe a „szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel” szöveg,
15. 37. § (1) bekezdésében a „szakképzettséggel” szövegrész helyébe a „szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel” szöveg
lép.
45. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény
1. 4. § g) pontjában a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési intézmények, a szakképző intézmények” szöveg,
2. 28. § (2) bekezdés a) pontjában a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési intézményben, illetve szakképző” szöveg,
3. 31. § (2) bekezdésében a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési esélyegyenlőségi terv, illetve a szakképzési” szöveg
lép.
46. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 30/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nemzetközi sportszövetség kérelmeit az erre a célra rendszeresített űrlapon terjeszti elő. A nemzetközi sportszövetséget a Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartásba. A nemzetközi sportszövetség nyilvántartásba vételére irányuló bírósági eljárásra a civil szervezetek nyilvántartásba vételére vonatkozó általános szabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 63. §-a szerinti adatokat és okiratokat nem kell bejelenteni, illetve csatolni, és a nemzetközi sportszövetség létesítő okiratát kizárólag a képviselőknek kell aláírnia, a tagok aláírása nem szükséges.”
(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap
a) az oktatásért felelős miniszter, hogy az iskolai sportkörök, a sportiskolák létrehozásával és működésével és a tornateremmel nem rendelkező iskolák által kötelezően biztosítandó sportolási lehetőségekkel,
b) a szakképzésért felelős miniszter, hogy a szakképző intézményi sportkörök szervezésével és a tornateremmel nem rendelkező szakképző intézmények által kötelezően biztosítandó sportolási lehetőségekkel
kapcsolatos részletes szabályokat a sportpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg.”
(3) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a nemzetközi sportszövetséget nyilvántartó bíróság előtti eljárásokban alkalmazott űrlapjainak adattartalmát rendeletben határozza meg.”
47. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény
1. 49. § b) pontjában az „− a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint - a” szövegrész helyébe az „a” szöveg, a „köznevelésben, továbbá” szövegrész helyébe a „köznevelésben és a szakképzésben, továbbá” szöveg,
2. 56. § (1) bekezdés c) pontjában a „diáksport,” szövegrész helyébe a „diáksport, a szakképző intézményben folytatott sport,” szöveg
lép.
48. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 51/A. § (1) bekezdésében az „egészségügyi vagy közoktatási” szövegrész helyébe az „egészségügyi, köznevelési vagy szakképző” szöveg lép.
49. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Fogadó szervezet lehet)
„f) a jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes
fa) szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vagy hálózat,
fb) egészségügyi szolgáltató,
fc) köznevelési intézmény,
fd) szakképző intézmény,
fe) felsőoktatási intézmény,
ff) muzeális intézmény,
fg) nyilvános könyvtár,
fh) közlevéltár,
fi) nyilvános magánlevéltár,
fj) közművelődési intézmény [az fa)-fj) alpont a továbbiakban együtt: fogadó intézmény];”
50. § Hatályát veszti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 1. § (2) bekezdés d) pontjában a „nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti” szövegrész.
51. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 43. § (1) bekezdésében a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési intézményekkel, a szakképző” szöveg lép.
52. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az iskolaszövetkezet
a) a középfokú iskolával, a kollégiummal, illetve az alapfokú művészeti iskolával (a továbbiakban együtt: nevelési-oktatási intézmény) tanulói jogviszonyban álló tanulók,
b) a szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók vagy felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyek, és
c) a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgatók
számára lehetőséget biztosít a munkavégzési feltételek megteremtésére, valamint szakirányú oktatási, illetve gyakorlati képzésük elősegítésére.”
53. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény
1. 7. § (3) bekezdésében az „intézmény, a” szövegrész helyébe az „intézmény, a szakképző intézmény, illetve” szöveg,
2. 7. § (4) bekezdésében az „intézmény, illetve” szövegrész helyébe az „intézmény, a szakképző intézmény, illetve” szöveg,
3. 7. § (8) bekezdésében az „az Oktatási Hivatalnak” szövegrész helyébe az „a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 19. § (5) bekezdése szerinti szervnek, a szakképzési államigazgatási szervnek, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 6. § (5) bekezdés a) pontja szerinti szervnek” szöveg, az „Az Oktatási Hivatal” szövegrész helyébe az „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 19. § (5) bekezdése szerinti szerv, a szakképzési államigazgatási szerv, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 6. § (5) bekezdés a) pontja szerinti szerv” szöveg,
4. 8. § (1) bekezdésében az „intézménynek vagy” szövegrész helyébe az „intézménynek, szakképző intézménynek, illetve” szöveg,
5. 8. § (2) bekezdésében a „nevelési-oktatási intézmény” szövegrészek helyébe a „nevelési-oktatási intézmény, illetve a szakképző intézmény” szöveg,
6. 8. § (4) bekezdésében a „nevelési-oktatási intézménnyel” szövegrész helyébe a „nevelési-oktatási intézménnyel, illetve a szakképző intézménnyel” szöveg,
7. 10. § (3) bekezdés a) pontjában a „nevelési-oktatási intézmény” szövegrész helyébe a „nevelési-oktatási intézmény, illetve a szakképző intézmény” szöveg,
8. 11. § (2) bekezdésében a „programja” szövegrész helyébe a „programja, illetve a szakképző intézmény szakmai programja” szöveg,
9. 12. § (1) bekezdésében az „intézmény, továbbá” szövegrész helyébe az „intézmény, a szakképző intézmény, illetve” szöveg,
10. 12. § (3) bekezdésében az „intézmény, illetve” szövegrész helyébe az „intézmény, a szakképző intézmény, illetve” szöveg,
11. 12. § (4) bekezdésében az „intézmény, illetve” szövegrész helyébe az „intézmény, a szakképző intézmény, illetve” szöveg
lép.
54. § Hatályát veszti a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény
1. 7. § (5) bekezdése,
2. 11. § (3) bekezdése.
55. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 6. § (1) bekezdés c) pontjában az „- ideértve a szakképzést, továbbá a felnőttképzést, ha annak képzési programja akkreditált - folytatása céljából felvételt nyert a nemzeti köznevelésről szóló törvény, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó oktatási intézménybe” szövegrész helyébe a „folytatása céljából felvételt nyert köznevelési intézménybe, szakképző intézménybe vagy felsőoktatási intézménybe” szöveg lép.
56. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 42. § (4) bekezdésében a „gyermek közoktatási” szövegrész helyébe a „gyermek, tanuló köznevelési intézményben vagy szakképző” szöveg lép.
57. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 63/A. § (1) bekezdésében az „egészségügyi vagy közoktatási” szövegrész helyébe az „egészségügyi, köznevelési vagy szakképző” szöveg lép.
58. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Egyéb oktatás vagy képzés
a) a szakképzésről szóló törvény alapján szervezett szakmai oktatás és szakmai képzés, továbbá az ehhez kapcsolódóan szervezett szakmai vizsga és képesítő vizsga,
b) a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott
ba) bejelentés birtokában és jogszabály alapján vagy
bb) engedély birtokában
szervezett oktatás vagy képzés, továbbá az ehhez kapcsolódóan szervezett vizsga,
c) a nyelvi képzés és az államilag, illetve nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló vizsga, valamint
d) a tanulmányi és tehetséggondozó verseny szervezése és lebonyolítása.”
59. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
1. 85. § (1) bekezdés i) pontjában a „köz- és felsőoktatás” szövegrész helyébe az „a köznevelés, a szakképzés, illetve a felsőoktatás” szöveg, az „egyéb oktatás” szövegrész helyébe az „egyéb oktatás vagy képzés” szöveg, a „közoktatási intézmény, felsőoktatási intézmény, egyéb felnőttképzést folytató intézmény” szövegrész helyébe az „a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, a felsőoktatási intézmény, a felnőttképző” szöveg,
2. 85. § (1) bekezdés j) pontjában a „köz- és felsőoktatás” szövegrész helyébe a „köznevelés, a szakképzés, illetve a felsőoktatás” szöveg, az „egyéb oktatás” szövegrész helyébe az „egyéb oktatás vagy képzés” szöveg, a „kapcsolódó” szövegrész helyébe a „kapcsolódó, óvodai, tanári, oktatói, nevelői tevékenységet végző által szervezett” szöveg
lép.
60. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény a következő 335. §-sal egészül ki:
„335. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvénynek a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló 2019. évi CXII. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó mentességre e törvény 85. § (2) bekezdés a) és b) pontjának 2019. augusztus 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
61. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 64/A. § (1) bekezdésében az „egészségügyi vagy közoktatási” szövegrész helyébe az „egészségügyi, köznevelési vagy szakképző” szöveg lép.
62. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 44. § 34. pontjában a „közoktatásban résztvevő gyerekek és fiatalok” szövegrész helyébe a „köznevelésben részt vevő gyermekek, tanulók, illetve a szakképzésben részt vevő tanulók, képzésben részt vevő személyek” szöveg lép.
63. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontjában a „szakképzés során kötött tanulószerződésből eredő jogviszonyból” szövegrész helyébe a „szakképzési munkaszerződés alapjául szolgáló jogviszonyból” szöveg lép.
64. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontjában a „közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény,” szövegrész helyébe a „köznevelési intézmény, a szakképző intézmény és” szöveg lép.
65. § A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény
1. 5. § (2) bekezdés a) pontjában a „szakközépiskolában” szövegrész helyébe a „szakképző intézményben” szöveg,
2. 10. § (4) bekezdésében a „közoktatásról szóló törvény, a szakképzésről szóló törvény, a felsőoktatásról szóló törvény és a felnőttképzésről szóló törvény” szövegrész helyébe a „nemzeti köznevelésről szóló törvény, a szakképzésről szóló törvény, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény és a felnőttképzésről szóló törvény” szöveg,
3. 14. § (4) bekezdésében a „közoktatásról szóló törvény 17. §-ában foglalt képesítésű” szövegrész helyébe a „nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott végzettséggel és szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel rendelkező” szöveg,
4. 14. § (5) bekezdésében a „közoktatásról” szövegrész helyébe a „nemzeti köznevelésről” szöveg
lép.
66. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 21. § (3d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3d) Vagyonkezelési szerződés köthető az agrárágazathoz tartozó köznevelési intézménnyel, szakképző intézménnyel, illetve felsőoktatási intézménnyel az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló földrészletre.”
67. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 33. § (4) bekezdésében a „Ha a közoktatási intézmény nem lát el országos vagy térségi feladatot, e” szövegrész helyébe az „A köznevelési intézmény és a szakképző intézmény az e” szöveg lép.
68. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 66/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66/A. § Egyedi határozatban határozhatja meg
a) az oktatásért felelős miniszter a köznevelési intézmények működésével, működtetésével, a nevelési év, tanítási év megszervezésével,
b) a szakképzésért felelős miniszter a szakképző intézmények működésével, működtetésével, a tanítási év megszervezésével
kapcsolatos feladatokat. Az oktatásért felelős miniszter, illetve a szakképzésért felelős miniszter elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. A határozat közlése távközlési eszköz útján is történhet.”
69. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 21. § (1) bekezdés j) pontjában a „köz- és a felsőoktatás” szövegrész helyébe a „köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás” szöveg lép.
70. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Veszélyhelyzetben egyedi határozatban határozhatja meg
a) az oktatásért felelős miniszter a köznevelési intézmények működésével, működtetésével, a nevelési év, tanítási év megszervezésével,
b) a szakképzésért felelős miniszter a szakképző intézmények működésével, működtetésével, a tanítási év megszervezésével
kapcsolatos feladatokat. Az oktatásért felelős miniszter, illetve a szakképzésért felelős miniszter elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. A határozat közlése távközlési eszköz útján is történhet.”
71. § A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2011. évi CXLIII. törvény 5. § (6) bekezdésében az „oktatásért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „oktatásért felelős miniszter, a szakképzésért felelős miniszter” szöveg lép.
72. § (1) Hatályát veszti a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény
1. III. Fejezete,
2. 23. § (1) bekezdés b) pontja,
3. 23. § (2) bekezdése,
4. 25. §-a,
5. 28. §-a,
6. 28/A. §-a,
7. 28/B. §-a,
8. 10. alcíme.
(2) Hatályát veszti a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény.
73. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 2. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„4. nemzetiségi köznevelési intézmény:
a) az a köznevelési intézmény, amelynek alapító okirata a nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglaltak szerint tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a köznevelési intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium esetén a tanulók legalább huszonöt százaléka részt vesz a nemzetiségi óvodai nevelésben, illetve a nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban;
b) nemzetiségi többcélú intézményen, nemzetiségi tagintézményen és nemzetiségi köznevelési intézmény intézményegységén a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti többcélú intézmény, tagintézmény és intézményegység értendő;”
(2) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 2. §-a a következő 4a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„4a. nemzetiségi szakképző intézmény:
a) az a szakképző intézmény, amelynek alapító okirata a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a szakképző intézmény ténylegesen ellátja és a tanulók legalább huszonöt százaléka részt vesz a nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban;
b) nemzetiségi többcélú szakképző intézményen a többcélú szakképző intézmény értendő;”
(3) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § A nemzetiségi önkormányzat köznevelési intézményt, illetve szakképző intézményt alapíthat és tarthat fenn. A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott
a) köznevelési intézmény vezetőjét az oktatásért felelős miniszter,
b) szakképző intézmény vezetőjét a szakképzésért felelős miniszter
egyetértésével a fenntartó bízza meg. Az egyetértés csak jogszabálysértés esetén tagadható meg.”
(4) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Különösen indokolt esetben az országos nemzetiségi önkormányzat átveheti a nemzetiségi anyanyelvű, illetve nemzetiségi két tanítási nyelvű
a) köznevelési intézmény fenntartását az oktatásért felelős miniszter,
b) szakképző intézmény fenntartását a szakképzésért felelős miniszter
engedélyével. A kezdeményezéshez csatolni kell a köznevelési intézmény iskolaszékének, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének) és diákönkormányzatának, a szakképző intézmény képzési tanácsának és diákönkormányzatának, továbbá mindkét esetben az adott nemzetiség érintett települési, illetve területi nemzetiségi önkormányzatának a véleményét. Az engedély nem tagadható meg, ha a tanulók legalább hetvenöt százaléka részt vesz a nemzetiségi oktatásban és az átvétel az adott nemzetiség köznevelése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír.”
74. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény
1. 151. § e) pontjában a „köznevelésben, közoktatásban részt vevő tanulók” szövegrész helyébe a „köznevelésben, szakképzésben részt vevő tanulók, képzésben részt vevő személyek” szöveg,
2. 156. § (2) bekezdésében a „köznevelésben, közoktatásban részt vevő tanulók” szövegrész helyébe a „köznevelésben, szakképzésben részt vevő tanulók, képzésben részt vevő személyek” szöveg
lép.
75. § Hatályát veszti a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény.
76. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, továbbá nem lehet
országgyűlési képviselő, valamint aki olyan tisztséget tölt be, olyan feladatot lát el, amelyre kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, köztársasági elnöktől, Kormánytól, Kormány tagjától vagy az Országgyűlés, Kormány alárendeltségébe tartozó szervtől (vezetőjétől) kapta, kivéve]
„ab) egészségügyi intézmény főigazgatója, gazdasági vezetője, orvos, egészségügyi dolgozó, köznevelési intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szakképző intézmény vezetője, foglalkoztatottja vagy a szakképző intézmény tekintetében fenntartói irányítási hatáskört gyakorló szerv vezetője, foglalkoztatottja, felsőoktatási intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szociális intézmény vezetője, foglalkoztatottja, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetője, foglalkoztatottja;”
77. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. §-a a következő 14a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„14a. köznevelési alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában meghatározott olyan köznevelési feladat, amely
a) óvodai nevelés,
b) nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése,
c) általános iskolai nevelés-oktatás,
d) nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása,
e) kollégiumi ellátás,
f) nemzetiségi kollégiumi ellátás,
g) gimnáziumi nevelés-oktatás,
h) szakgimnáziumi nevelés-oktatás,
i) szakiskolai nevelés-oktatás,
j) készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás,
k) nemzetiséghez tartozók gimnáziumi nevelése-oktatása,
l) nemzetiséghez tartozók szakgimnáziumi nevelése-oktatása,
m) kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás,
n) felnőttoktatás,
o) alapfokú művészetoktatás,
p) fejlesztő nevelés-oktatás,
q) pedagógiai szakszolgálati feladat,
r) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása,
s) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai nevelése, iskolai nevelése-oktatása, kollégiumi ellátása, akik az e célra létrehozott gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, kollégiumi csoportban eredményesebben foglalkoztathatóak,
t) a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás,
u) pedagógiai-szakmai szolgáltatás,
v) utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működtetése
lehet,”
(2) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„33. tanuló- és gyermekbaleset: minden olyan baleset, amely a gyermeket, a tanulót az alatt az idő alatt vagy tevékenység során éri, amikor a nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt áll,”
(3) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 5. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők:)
„d) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza a szakiskolában, amely - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az alapfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és a szakgimnázium vagy a szakiskola meghatározott évfolyamán fejeződik be.”
(4) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nat biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.”
(5) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A szakgimnáziumban az iskolai nevelés-oktatásnak a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszának tartalmi követelményeit az adott szakképesítés programkövetelménye és az annak alapján kiadott kerettanterv határozza meg, amelyet az oktatásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján a 6. § (1a) bekezdésében meghatározott módon tesz közzé.”
(6) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit az érettségi vizsgáról szóló kormányrendelet, valamint az általános és részletes vizsgakövetelmények alapján kell meghatározni.”
(7) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeit az oktatásért felelős miniszter az iskolák által kötelezően alkalmazandó hivatalos kiadványként az általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé. Az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményei a honlapról nem távolíthatók el, archiválásukra az elektronikus archiválásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. Az érettségi vizsga közzétett részletes vizsgakövetelményeit az oktatásért felelős miniszter minősített elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel kell ellátni, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja. Az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiben a közzététel időpontját és az alkalmazás kezdő dátumát fel kell tüntetni. A közzététel időpontja nem lehet korábbi, mint az időbélyegzőben szereplő naptári nap. Az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményei normatív rendelkezést nem tartalmazhatnak és azok tartalma jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel nem lehet ellentétes. A részletes vizsgakövetelményekkel szemben kizárólag jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezhető közigazgatási jogvita.
(1b) Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít.”
(8) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Köznevelési intézmény
a) az óvoda,
b) az általános iskola,
c) a gimnázium,
