b) az e törvényben foglalt rendelkezések lehetséges vagy tényleges megsértéséről szóló értesítések számáról a 72. § (1) bekezdése alapján;
c) a Magyar Könyvvizsgálói Kamarához, a területi közjegyzői kamarákhoz és a területi ügyvédi kamarákhoz érkezett bejelentések számáról, valamint a pénzügyi információs egységnek továbbított bejelentések számáról;
d) azon intézkedések számáról és leírásáról, amelyeket - a 66-72. § értelmében - annak figyelemmel kísérése céljából hajtanak végre, hogy a kötelezett szolgáltatók megfelelnek-e a 6-24. §, a 30-37. §, az 56-59. §, valamint a 63-64. § szerint fennálló kötelezettségeiknek.”
48. § A Pmt. a következő 19/A. alcímmel egészül ki:
„19/A. Egyes szolgáltatók nyilvántartásba vételének szabályai
76/B. § (1) A székhelyszolgáltató a tevékenység végzésére irányuló szándékát köteles bejelenteni az 5. §-ban meghatározott felügyeleti szervnek (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: felügyeleti szerv); a tevékenység a bejelentés megtételét követően folytatható.
(2) A székhelyszolgáltató a nyilvántartásba vételkor megadott adatokban, illetve a nyilvántartásba vétel feltételeiben bekövetkezett változást, ideértve a tevékenység végzésének megszüntetését is, köteles 15 munkanapon belül bejelenteni a felügyeleti szervnek.
(3) A bejelentést írásban kell megtenni.
76/C. § (1) Természetes személy székhelyszolgáltató nem lehet az,
a) akit
aa) a 2013. június 30. napjáig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, a XV. Fejezet VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, közokirat-hamisítás, magánokirat-hamisítás, visszaélés okirattal, XVII. Fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, XVIII. Fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,
ab) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. Fejezetben meghatározott korrupciós bűncselekmény, terrorcselekmény, terrorizmus finanszírozása, jármű hatalomba kerítése, bűnszervezetben részvétel, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, közokirat-hamisítás, hamis magánokirat felhasználása, okirattal visszaélés, XXXV-XLIII. Fejezetben meghatározott bűncselekmény
elkövetése miatt elítéltek, a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésig, illetve
b) aki nem felel meg a székhelyszolgáltatásról szóló rendeletben foglalt feltételeknek.
(2) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem végezhet székhely-szolgáltatási tevékenységet, ha
a) vezető állású személyével, természetes személy tagjával, illetve tényleges tulajdonosával (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: érintett személyek) szemben az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok áll fenn, illetve
b) nem felel meg a székhelyszolgáltatásról szóló rendeletben foglalt feltételeknek.
(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell a székhelyszolgáltató
a) jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén:
aa) nevét,
ab) székhelyét,
ac) cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,
ad) hivatalos elérhetőségét;
b) természetes személy esetén:
ba) nevét, születési nevét,
bb) anyja nevét,
bc) lakcímét,
bd) születési helyét és idejét.
(4) A bejelentéshez mellékelni kell
a) az e törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti belső szabályzatot,
b) az (1) bekezdés a) pontja, vagy a (2) bekezdés a) pontja tekintetében az érintett személyek 30 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványát, valamint
c) azokat az okiratokat, amelyek a székhelyszolgáltatásról szóló rendelet szerinti feltételeknek való megfelelést igazolják.
76/D. § A nyilvántartás tartalmazza:
a) a 76/C. § (3) bekezdésében foglalt adatokat,
b) a bejelentés napját és a nyilvántartásba vétel napját,
c) a nyilvántartásból való törlés tényét, okát és napját,
d) a nyilvántartásba vétel feltételeinek vizsgálatával összefüggő körülményeket.
76/E. § (1) Ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy a székhelyszolgáltató megfelel a feltételeknek, és a bejelentés tartalmazza a 76/C. § (3) és (4) bekezdése szerinti adatokat és igazolásokat, a felügyeleti szerv a székhelyszolgáltatót nyilvántartásba veszi.
(2) A felügyeleti szerv ügyintézési határideje 60 nap.
(3) A felügyeleti szerv évente megvizsgálhatja, hogy a nyilvántartásban szereplő székhelyszolgáltatók tekintetében továbbra is fennállnak-e a nyilvántartásba vétel feltételei. A vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében a nyilvántartásban szereplő székhelyszolgáltató a tárgyév december 31-éig köteles írásban igazolni a székhelyszolgáltatásról szóló rendeletben foglalt feltételek teljesülését. A felügyeleti szerv a bűnügyi nyilvántartó szervtől a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 69. § (2) bekezdésében foglalt adatok megadásával a Bnytv. 71. § (2) bekezdése szerinti adatigényléssel vizsgálja meg azt, hogy felmerül-e a természetes személy székhelyszolgáltatóra, jogi személy vagy nem jogi személy szervezet esetén a vezető állású személyére, természetes személy tagjára, tényleges tulajdonosára 76/C. § (1) bekezdés a) pontja, vagy a (2) bekezdés a) pontja szerinti kizáró okot megalapozó adat.
(4) Ha a felügyeleti szerv megállapítja, hogy a nyilvántartásba vételnek a feltételei nem állnak fenn, felhívja a székhelyszolgáltatót, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belül szüntesse meg az akadályt és ezt írásban igazolja a felügyeleti szervnek. A határidő eredménytelen elteltét követően a felügyeleti szerv a székhelyszolgáltatót törli a nyilvántartásból és értesíti az állami adó- és vámhatóságot.
(5) Az állami adó- és vámhatóság megvizsgálja, hogy a törölt székhelyszolgáltató mely adózóknál lát el székhelyszolgáltatási tevékenységet, és felhívja az adózót, hogy gondoskodjon megfelelő székhely biztosításáról.”
49. § (1) A Pmt. 77. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeit, valamint a vagyon forrására vonatkozó nyilatkozat kötelező tartalmi elemeit.”
(2) A Pmt. 77. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) állapítsa meg a tényleges tulajdonosok adatainak tárolása céljából létrehozott központi adatbázis, valamint a központi bankszámla- és széfnyilvántartás működésére vonatkozó részletes szabályokat,
b) jelölje ki az a) pont szerinti adatbázis és nyilvántartás működtetéséért felelős szerveket.”
50. § A Pmt. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor működő szolgáltató köteles belső szabályzatát a Módtv. hatályba lépését követő 90 napon belül e törvénynek a Módtv.-vel megállapított rendelkezéseinek megfelelően átdolgozni.
(2) A Magyar Ügyvédi Kamara az egyéni ügyvédekre és az egyszemélyes irodákra vonatkozóan, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a közjegyzőkre vonatkozóan a Módtv. hatálybalépésétől számított hatvan napon belül köteles átdolgozni az e törvény szerinti belső szabályzatot.
(3) A Magyar Ügyvédi Kamara a területi ügyvédi kamara által kiadandó útmutató tartalmát meghatározó szabályzatot a Módtv. hatálybalépésétől számított harminc napon belül köteles átdolgozni.
(4) A Hivatal a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozóan a Módtv. hatálybalépésétől számított hatvan napon belül köteles átdolgozni az e törvény szerinti egységes szabályzatot.
(5) A Módtv. hatálybalépésekor működő szolgáltató a Pmt. 25. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatást legkésőbb 2021. március 1-ig köteles teljesíteni.
(6) A Módtv. hatálybalépésekor működő fizetési számlák, illetve hatályban levő széfszolgáltatási szerződések esetében a Pmt. 25/A. és 25/B. §-a szerinti adatszolgáltatást legkésőbb 2021. március 21-ig kell teljesíteni.
(7) A Módtv. hatálybalépését megelőző napig hatályban volt 12. § (5) bekezdése alapján foganatosított korlátozó intézkedést a szolgáltató megszünteti, ha az ügyfél eleget tesz az azonosító adatok közlésére vonatkozó kötelezettségének.”
51. § A Pmt. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény
a) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, továbbá
b) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.”
52. § (1) A Pmt. 3. § 40. pont a) alpontjában az „1. § (1) bekezdés a)-f), h-k) és m)” szövegrész helyébe az „1. § (1) bekezdés a)-f), h)-k) és m-r)” szöveg lép.
(2) A Pmt. 14. § (2)-(4) bekezdésében a „10. § (1) bekezdés b)” szövegrész helyébe a „14/A. § (2) bekezdés a)” szöveg lép.
(3) A Pmt. 77. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „1. § (1) bekezdés f) és h)-k)” szövegrész helyébe az „1. § (1) bekezdés f), h-k) és n-r)” szöveg lép.
53. § Hatályát veszti a Pmt.
a) 18-21. §-a, és
b) 79. §-a.
54. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 2. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem adható ki az engedély, ha)
„b) a kérelmező, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szervezése esetén a kérelmezőnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti tényleges tulajdonosa (a továbbiakban: tényleges tulajdonos), illetve vezető tisztségviselője vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja a székhelye vagy lakóhelye szerinti állam joga vagy a magyar jog alapján büntetett előéletű, a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül jogerős bírósági ítéletben megállapított
ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti közélet tisztasága elleni (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. cím), közbizalom elleni (1978. évi IV. törvény XVI. Fejezet III. cím), gazdasági (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet), vagyon elleni (1978. évi IV. törvény XVIII. fejezet) bűncselekményt, tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét, illetve a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül tulajdon elleni vagy pénzügyi szabálysértést, tiltott szerencsejáték szabálysértését,
bb) korrupciós [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. Fejezet], közbizalom elleni (Btk. XXXIII. Fejezet), vagyon elleni erőszakos (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XXXVI. Fejezet), szellemi tulajdonjog elleni (Btk. XXXVII. Fejezet), a pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni (Btk. XXXVIII. Fejezet), a költségvetést károsító (Btk. XXXIX. Fejezet), a pénzmosás (Btk. XL. Fejezet), a gazdálkodás rendjét sértő (Btk. XLI. Fejezet), a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő (Btk. XLII. Fejezet), a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni (Btk. XLIII. Fejezet) bűncselekményt, tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét, illetve a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül tulajdon elleni, pénzügyi vagy kereskedelmi szabálysértést (a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény XXV. Fejezet), tiltott szerencsejáték szabálysértését”
(követte el, illetve jogerős bírósági ítéletben megállapított, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti tevékenység korlátozása alatt áll)
55. § Az Szjtv. 7/A. § (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a 7. §-ban megjelölt feladatok ellátása érdekében a következők szerint jogosult a szerencsejáték-szervező tényleges tulajdonosának, vezető tisztségviselőjének, tagjának, a szerencsejáték-szervezővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, továbbá a közigazgatási hatósági eljárásban ügyfél személyes adatainak kezelésére és feldolgozására: a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az eljárásban olyan személyes adatokat kezelhet, amelyek a feladatai ellátása céljából elengedhetetlenek, így az érintett természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, bejelentett lakóhelyének, illetve azon tartózkodási helyének adatait, ahol 3 hónapnál tovább tartózkodik. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a személyes adatokat az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.
(7) A szerencsejátékszervező-tevékenység folytatásának engedélyezése, valamint a személyi megfelelőség megállapítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező, a kérelmező tényleges tulajdonosa, illetve vezető tisztségviselője és tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn vele szemben vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére - annak az engedély megadása, valamint a személyi megfelelőség megállapítása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a (8) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(8) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejátékszervező-tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szerencsejáték-szervezővel, a szerencsejáték-szervező tényleges tulajdonosával, vezető tisztségviselőjével, illetve tagjával szemben fennáll-e a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szerencsejáték-szervezővel, a szerencsejáték-szervező tényleges tulajdonosával, vezető tisztségviselőjével, illetve tagjával szemben fennáll-e a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok.”
56. § Az Szjtv. 7/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kérelmező külföldi tényleges tulajdonosa, vezető tisztségviselője vagy tagja esetén a szervező személyi megfelelőségének igazolásához szükséges kérelemhez csatolandó, a Vhr.-ben meghatározott okiratokkal egyenértékű külföldi okiratot és annak alapjául szolgáló kérelmet, valamint ezek hiteles magyar nyelvű fordítását kell benyújtani.”
57. § Az Szjtv. 7/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A személyi feltételek vizsgálata kiterjed a kérelmezőre, tényleges tulajdonosára, vezető tisztségviselőjére és tagjára vonatkozóan az e törvényben előírt feltételekre, illetve mindezen személyeknek a kérelem benyújtását megelőzően folytatott szerencsejáték-szervező tevékenységére.”
58. § Az Szjtv. a 40/E. §-t követően a következő alcímmel és 40/F. §-sal egészül ki:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
40/F. § E törvény a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.”
59. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdése a következő 111a. ponttal egészül ki:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)
„111a. tényleges tulajdonos: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Pmt.) ekként meghatározott fogalom;”
60. § A Hpt. 75. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Pénzváltási tevékenységet közvetítő tényleges tulajdonosa nem lehet olyan személy, akivel szemben teljesül a (2) bekezdés a) vagy c) pontjában foglalt feltétel. Ha a pénzváltási tevékenységet végző tényleges tulajdona megszerzésének feltételei már nem állnak fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig vagy megszűnéséig a tag szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.”
61. § A Hpt.
a) 75. § (2) bekezdésében a „végzőnél vezető állású személyként” szövegrész helyébe a „közvetítő vezető állású személyének” szöveg,
b) 161. § (3) bekezdés e) pontjában az „a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.)” szövegrész helyébe az „a Pmt.” szöveg
lép.
62. § A Hpt. 285. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységre irányuló szerződést nem szükséges írásban megkötni abban az esetben, ha a kibocsátandó elektronikus pénz összege a Pmt. 24/A. § (1) bekezdése szerinti összeghatároknak megfelel.”
63. § A Hpt. 5. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
64. § Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény 20. §-a a következő 57-59. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„57. a venezuelai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2017. november 13-i 2017/2063/EU tanácsi rendelet 1. és 8-15. cikkének,
58. a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni korlátozó intézkedésekről szóló 2018. október 15-i 2018/1542/EU tanácsi rendelet 1-8. és 10. cikkének,
59. az Uniót vagy annak tagállamait fenyegető kibertámadások elleni korlátozó intézkedésekről szóló 2019. május 17-i 2019/796/EU tanácsi rendelet 1-7., 9. és 11. cikkének”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
65. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2020. január 10-én lép hatályba.
(2) A 11. § (2) bekezdése 2020. október 1-jén lép hatályba.
(3) A 8. § (2) bekezdése, a 21. §, valamint a 22. § 2020. december 1-jén lép hatályba.
66. § (1) Ez a törvény
a) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, továbbá
b) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a törvény
a) a venezuelai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2017. november 13-i 2017/2063/EU tanácsi rendelet 1. és 8-15. cikkének,
b) a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni korlátozó intézkedésekről szóló 2018. október 15-i 2018/1542/EU tanácsi rendelet 1-8. és 10. cikkének, továbbá
c) az Uniót vagy annak tagállamait fenyegető kibertámadások elleni korlátozó intézkedésekről szóló 2019. május 17-i 2019/796/EU tanácsi rendelet 1-7., 9. és 11. cikkének
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
A Hpt. 5. melléklet 1. pontja a következő n) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„n) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
