2. 8. § (3) bekezdés b) pontjában az „a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési” szövegrész helyébe az „a munkavállalót társadalombiztosítási járulékfizetési” szöveg
lép.
154. § Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 2. § (4) bekezdésében és 4. § (3) bekezdésében az „a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény” szöveg lép.
155. § A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Kenyt.) 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) Ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell. Ha a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a folyósítás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot vissza kell fizetni. Az éves keretösszeg elérésének vizsgálatakor a kifizetett társadalombiztosítási járulékalapot képező keresetet, jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amely időszakra vonatkozóan azt kifizették. E § alkalmazása során a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapjába nem számít bele a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem.
(2) Szolgálati járandóság esetén az éves keretösszeg számítása során figyelmen kívül kell hagyni az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló személynek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban történő részvétellel teljesített tényleges szolgálatára figyelemmel kifizetett, a kifizető szerv által – a kifizetést követő hónap tizedik napjáig – a nyugdíjfolyósító szerv számára bejelentett összegű juttatásait.
(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a folyósítás szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság visszafizettetéséről – a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személynek a Tny. 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt, az éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján – hivatalból dönt.
(4) Az újbóli folyósítás során a jogosultat a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság szüneteltetést megelőző összegének az időközben végrehajtott emelésekkel megemelt összege illeti meg.
(5) Az e §-ban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók arra a személyre, aki a korhatár előtti ellátásának, illetve szolgálati járandóságának folyósítását a 12. § alapján teljes naptári évre szünetelteti.”
156. § A Kenyt. a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság keresőtevékenység miatti szüneteltetésére – a 11. §-ban meghatározottakon túl – a Tny. 83/C. § (1), (2) és (4) bekezdését is alkalmazni kell azzal, hogy öregségi nyugdíj és nyugellátás alatt korhatár előtti ellátást és szolgálati járandóságot kell érteni.”
157. § A Kenyt. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § 2020. évben a Tbj.-vel megállapított 11. § (1) bekezdése szerinti éves keretösszegbe be kell számítani a Tny. 2020. június 30-án hatályos 83/B. §-a szerinti szüneteléshez a 2020. január–június hónapokra figyelembe vett keresetet, jövedelmet is.”
158. § A Kenyt.
a) 1. § a) pont aa) alpontjában az „a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §” szövegrész helyébe az „a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §” szöveg,
b) 1. § a) pont ab) és ac) alpontjában az „5. §” szövegrész helyébe a „6. §” szöveg
lép.
159. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 1. § (2) bekezdése a következő 13. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„13. biztosított: a 2020. július 1-jét megelőző időszakra a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 5. §-a, a 2020. július 1-jétől kezdődő időszakra a Tbj. 6. §-a alapján biztosítottnak minősülő személy.”
160. § Az Mmtv.
1. 1. § (2) bekezdés 3. pontjában a „pénzbeli egészségbiztosítási járulék” szövegrész helyébe az „a 2020. július 1-jét megelőző időszakra a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a 2020. július 1-jétől kezdődő időszakra a társadalombiztosítási járulék (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási járulék)” szöveg,
2. 1. § (2) bekezdés 4. pont a) alpontjában a „társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény” szövegrész helyébe a „társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény” szöveg,
3. 1. § (2) bekezdés 6. pontjában a „4. § s) pont 1. alpontjában” szövegrész helyébe a „4. § 14. pont 14.1. alpontjában” szöveg,
4. 1. § (2) bekezdés 11. pontjában a „4. § b) pontjában” szövegrész helyébe a „4. § 2. pontjában” szöveg,
5. 1. § (2) bekezdés 12. pontjában a „4. § d) pontjában” szövegrész helyébe a „4. § 21. pontjában” szöveg,
6. 2. § (3) bekezdés c) pontjában és 38/G. § (1) bekezdésében a „Tbj.” szövegrész helyébe a „társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2020. július 1-jét megelőzően hatályos” szöveg,
7. 10. § (2a) bekezdésében és 13. § (2a) bekezdésében a „4. § s) pont 2. alpontjában” szövegrész helyébe a „4. § 14. pont 14.2. alpontjában” szöveg,
8. 14. § (3) bekezdés b) pontjában a „pénzbeli egészségbiztosítási járulék” szövegrész helyébe a „társadalombiztosítási járulék” szöveg,
9. 21. § (7) bekezdésében a „42. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „60. § (1) bekezdésében” szöveg
lép.
161. § Hatályát veszti az Mmtv. 2. § (1) bekezdésében az „a Tbj. 5. §-a szerinti” szövegrész.
162. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 48/A. § b) pontjában az „a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-ában” szövegrész helyébe az „a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 6. §-ában” szöveg lép.
163. § Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjában a „nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség” szövegrész helyébe az „a 2020. július 1-jét megelőző időszakra nyugdíjjárulék, a 2020. július 1-jétől kezdődő időszakra társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék (a továbbiakban együtt: nyugdíjjárulék) fizetésének kötelezettsége” szöveg lép.
164. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Kattv.)
a) 2. § 8. pont b) alpontjában az „a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény” szövegrész helyébe az „a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény” szöveg,
b) 20. § (2) bekezdés b) pontjában a „Tbj. 4. § s) pont 2. alpontja” szövegrész helyébe a „Tbj. 4. § 14. pont 14.2. alpontja” szöveg, a „Tbj. 27. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „Tbj. 39. §-a” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti a Kattv. 20. § (2a) bekezdésében az „a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapja, valamint” szövegrész.
165. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 258. § (1) bekezdésében az „a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény” szövegrész helyébe az „a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény” szöveg lép.
166. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 5. § 57. pontjában az „a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény” szövegrész helyébe az „a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény” szöveg lép.
167. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 2. § 8a. pontjában és 16. § (1) bekezdés h) pontjában az „a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény” szöveg lép.
168. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 342. § (3) bekezdés 3. pontjában az „a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § r) pontjában” szövegrész helyébe az „a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 4. § 8. pontjában” szöveg lép.
169. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. § 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. járulék: a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi szolgáltatási járulék, a táppénz-hozzájárulás, továbbá a végrehajtás tekintetében a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt társadalombiztosítási és – a társadalombiztosítási szervek által folyósított – egyéb ellátások, valamint a társadalombiztosítás ellátásainak fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetések, ideértve a jogosulatlan kifizetőhelyi költségtérítést is,”
170. § (1) Az Art. 50. § (2) bekezdés 9–11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1)–(1a) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:]
„9. a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelmet, a társadalombiztosítási járulék-köteles jutalom összegét, illetve a levont társadalombiztosítási járulék összegét,
10. a társadalombiztosítási járulék levonása, illetve levonás elmaradásának okát,
11. a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamát, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetve az ezen időtartamra vonatkozó levont társadalombiztosítási járulék alapját és összegét,”
(2) Az Art. 50. § (2) bekezdés 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1)–(1a) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:]
„32. a felszolgálási díjból levont (megfizetett) társadalombiztosítási járulék alapját és összegét,”
171. § Az Art. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„75. § [Felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetések elszámolása]
Az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozással vagy köztartozással rendelkező adózó esetében az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszer elszámolási számlájára átutalással teljesített, felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetéseket az adóhatóság először a természetes személy jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a természetes személytől levont járulékra az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó összeget először az egyéb, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott tartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában. Az ezt követően fennmaradó összeget a köztartozás jogosultjainak kell átutalni a köztartozás erejéig, a tartozások arányában. Az ezt követően fennmaradó összegre a túlfizetésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
172. § Az Art. 3. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
173. § Az Art.
1. 7. § 31. pont i) alpontjában az „a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § a) pontja” szövegrész helyébe az „a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § 4. pontja” szöveg, a „Tbj. 56/A. §-a” szövegrész helyébe a „Tbj. 87. §-a” szöveg,
2. 7. § 39. pontjában a „Tbj. 56/A. §-a” szövegrész helyébe a „Tbj. 87. §-a” szöveg, a „Tbj. 4. § a) pontja” szövegrész helyébe a „Tbj. 4. § 4. pontja” szöveg,
3. 50. § (1) bekezdés c) pontjában a „Tbj. 56/A. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „Tbj. 87. § (5) bekezdése” szöveg,
4. 50. § (1a) bekezdésében a „Tbj. 5. § (1) bekezdés e) pontja” szövegrész helyébe a „Tbj. 6. § (1) bekezdés e) pontja” szöveg, a „Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontja” szövegrész helyébe a „Tbj. 6. § (1) bekezdés h) pontja” szöveg,
5. 50. § (2) bekezdés 1. pontjában a „Tbj. 44. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „Tbj. 66. § (1) bekezdése” szöveg,
6. 50. § (2) bekezdés 25. pontjában a „Tbj. 31. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „Tbj. 42. § (4) bekezdése” szöveg,
7. 50. § (2) bekezdés 30. pontjában a „Tbj. 31. § (6) bekezdése” szövegrész helyébe a „Tbj. 42. § (8) bekezdése” szöveg,
8. 50. § (4) bekezdésében a „Tbj. 30/A. § (1) és (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Tbj. 41. § (1) és (2) bekezdésében” szöveg,
9. 131. § (4) bekezdésében a „nyugdíjas státusszal rendelkező vagy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban” szövegrész helyébe a „, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban” szöveg,
10. 131. § (4) bekezdésében a „nyugdíjjárulék-alapot” szövegrészek helyébe a „társadalombiztosítási járulék-alapot” szövegek,
11. 131. § (6) bekezdésében a „Tbj. 56/A. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „Tbj. 87. § (6) bekezdése” szöveg,
12. 133/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „járulékok” szövegrész helyébe a „járulék” szöveg,
13. 198. § (3) bekezdés c) pontjában a „járulékokra” szövegrész helyébe a „járulék” szöveg,
14. 1. melléklet 3. pontjában a „Tbj. 4. § b) pontja” szövegrész helyébe a „Tbj. 4. § 2. pontja” szöveg, a „Tbj. 56/A. §-a” szövegrész helyébe a „Tbj. 87. §-a” szöveg, a „Tbj. 44/B. § (1a) és (1b) bekezdései” szövegrész helyébe a „Tbj. 68. § (2) és (3) bekezdései” szöveg,
15. 1. melléklet 3.3. pontjában a „Tbj. 5. § (1) bekezdés a)–c) és f)–g) pontja, valamint (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „Tbj. 6. § (1) bekezdés a)–b) és e)–f) pontja, valamint (2) bekezdése” szöveg,
16. 1. melléklet 11. pontjában a „Tbj. 5. §-ában” szövegrész helyébe a „Tbj. 6. §-ában” szöveg,
17. 1. melléklet 14. pontjában a „Tbj. 5. § (1) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe a „Tbj. 6. § (1) bekezdés b) pontja” szöveg,
lép.
174. § Hatályát veszti az Art.
a) 50. § (2) bekezdés 12. pont,
b) 131. § (3) bekezdése,
c) 2. melléklet I. rész B) pont 3.7. alpontja.
175. § Hatályát veszti az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény
1. 19. § (2) bekezdésében az „, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 39. § (2) bekezdése alapján előírt járulékfizetési kötelezettségekre vonatkozó bejelentés” szövegrész,
2. 19. § (2) bekezdésében az „, a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján előírt járulékfizetési kötelezettségekre vonatkozó bejelentés” szövegrész,
3. 19. § (2) bekezdésében az „, a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján előírt járulékfizetési kötelezettségekre vonatkozó bejelentés” szövegrész.
176. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Adófizetési kötelezettség terheli az Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint
a) biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelmet, amely a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján,
b) a Tbj. 30. §-a alapján
járulékalapot képez.”
177. § A Szocho tv. 1. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetében az adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.”
178. § A Szocho tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem keletkezik az 1. § (1)–(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében –]
„g) a kifizetőnek a Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytató személyre tekintettel;”
179. § A Szocho tv. 34. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„5. kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, társas vállalkozó: aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat és a Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül.”
180. § A Szocho tv.
1. 5. § (2) bekezdés g) pontjában a „Tbj. 11. §-a, 11/B. §-a, és 13. §-a” szövegrész helyébe a „Tbj. 3. §-a, 17. §-a, és 18. §-a” szöveg,
2. 5. § (2) bekezdés i) pontjában a „Tbj. 11. §-a, 11/A. §-a, 11/B. §-a vagy 13. §-a” szövegrész helyébe a „Tbj. 3. §-a, 17. §-a, vagy 18. §-a” szöveg,
3. 7. § (1) bekezdésében a „Tbj. 30/A. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „Tbj. 41. § (1) bekezdése” szöveg, a „Tbj. 30/A. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Tbj. 41. § (4) bekezdése” szöveg,
4. 7. § (2) bekezdésében a „Tbj. 30/A. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „Tbj. 41. § (2) bekezdése” szöveg, a „Tbj. 30/A. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Tbj. 41. § (4) bekezdése” szöveg,
5. 7. § (3) bekezdésében a „Tbj. 30/A. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „Tbj. 41. § (2) bekezdése” szöveg,
6. 7. § (4) bekezdésében a „Tbj. 30/A. §-a” szövegrész helyébe a „Tbj. 41. §-a” szöveg,
7. 9. § (7) bekezdésében „Tbj. vhr. 7/B. §-a” szövegrész helyébe a „Tbj. 42. § (11) bekezdése” szöveg
lép.
181. § Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény 250. § (5) bekezdésében az „a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény” szövegrész helyébe az „a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény” szöveg lép.
1. A 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tanulmányokat folytató tanuló, hallgató e minőségét a következő dokumentumokkal igazolja:
a) a köznevelési intézmény által kiállított tanulói jogviszony-igazolás,
b) a szakképző intézmény által kiállított tanulói jogviszony-igazolás,
c) a felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony-igazolás,
d) az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali típusú diákigazolvány,
e) az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a tanköteles kor felső határát az adott tanévben betöltő tanuló esetén az érvényesítő matrica nélküli diákigazolvány, vagy
f) a közreműködő intézmény által kiadott, a d) pont szerinti diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás.
2. A 18. § (1) bekezdésének alkalmazásában a harmadik államban fennálló biztosítás igazolása a harmadik állam illetékes hatósága által kiállított, magyar nyelvre lefordított és magyar közjegyző által hitelesített igazolás birtokában lehetséges, amely bizonyítja, hogy a harmadik államból kiküldött személy e harmadik államban egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási rendszerben egyaránt biztosított.
3. A 18. § (2) bekezdésének alkalmazásában
a) a harmadik államban fennálló biztosítás igazolása a harmadik állam illetékes hatósága által kiállított, magyar nyelvre lefordított és magyar közjegyző által hitelesített igazolás birtokában lehetséges, amely bizonyítja, hogy a harmadik államból kiküldött személy e harmadik államban egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási rendszerben egyaránt biztosított, és
b) annak bizonyítása, hogy a harmadik államból kiküldött személy nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá, az erről szóló írásbeli nyilatkozat megtételével lehetséges.
4. A 43. § (11) bekezdés szerinti tanulmányok folytatásának igazolására
a) külföldi köznevelési intézmény esetében olyan munkanapokon végzett iskolarendszerű köznevelési tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez pedagógus, szakképzés esetén pedagógus és gyakorlati oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozások (tanítási óra, szakmai gyakorlat) szükségesek,
b) külföldi szakképző intézmény esetében munkanapokon végzett iskolarendszerű tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez pedagógus, szakképzés esetén pedagógus és gyakorlati oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozások (tanítási óra, szakmai gyakorlat) szükségesek,
c) külföldi felsőoktatási intézmény esetében olyan munkanapokon végzett felsőoktatási tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktatói személyes közreműködést igénylő foglalkozások (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció) szükségesek.
1. A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató – ideértve a központosított illetményszámfejtő helyeket is – a táppénz-hozzájárulást az általa folyósított társadalombiztosítási ellátások elszámolásán tünteti fel. Ha a biztosított részére az előzőekben meghatározott táppénzt az egészségbiztosítási szerv állapítja meg és folyósítja, a táppénz folyósítását követően a táppénz-hozzájárulás összegét az igazgatási szerv érvényesíti.
2. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató 25. § (5) bekezdése szerinti táppénz-hozzájárulás összegét megállapítja, és az általa kifizetett ellátások terhére elszámolja.
3. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét a foglalkoztatott táppénzének megállapítására illetékes, egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: egészségbiztosítási szerv) állapítja meg. A foglalkoztató a határozat véglegessé válását követően a táppénz-hozzájárulást 15 napon belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) munkáltatói táppénz-hozzájárulás beszedési számlájára utalja át.
4. Az egészségbiztosítási szerv a végleges határozatok adatait határozatonként, a foglalkoztató azonosító számát és a követelés összegét, valamint esedékességét tartalmazó adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatást elektronikusan, a NAV és a Kincstár közötti megállapodásban rögzített adattartalommal és rendszerességgel, de legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15-éig kell teljesíteni. Az adatszolgáltatás szerint fennálló követelést az adóhatóság a foglalkoztató adószámláján táppénz-hozzájárulás adónem kötelezettségként írja elő. Az adatszolgáltatás alapját képező végleges határozatok közül az egészségbiztosítási szerv csak azt a határozatot küldi meg kinyomtatva és cégszerűen aláírva az illetékes állami adóhatóság részére, amelyet a végrehajtási kifogás benyújtása esetén az adóhatóság megküldeni kér. Az állami adóhatóság kérésére az egészségbiztosítási szerv a végleges határozatot 8 napon belül papír alapon is megküldi.
5. Az egészségbiztosítási szerv és az állami adóhatóság – a közöttük létrejött megállapodásnak megfelelően – a nyilvántartásában 2011. január 1-jei állapot szerint foglalkoztatónak minősülő szervek tekintetében a foglalkoztató adóazonosító számára, nevére (megnevezésére), címére (székhelyére) vonatkozó adatok tekintetében kölcsönös adategyeztetést valósít meg.
6. A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Független Rendészeti Panasztestület, a Magyar Honvédség a hivatásos, szerződéses állományú tagjaik részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett pénzbeli juttatásokat a társadalombiztosítási ellátásoknak megfelelő mértékben elszámolhatják.
7. A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a NAV, az Országgyűlési Őrség a hivatásos és szerződéses állományú tagjai, valamint a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák részére táppénz, gyermekápolási táppénz, baleseti táppénz helyett, az egészségügyi szabadság idejére kifizetett illetményt az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások igénybevételére vonatkozó előző évi országos statisztikai átlag, az ellátások átlagos mértéke és az elszámolással érintett állományra vonatkozó havi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalap szorzatával képzett összegben számolja el a Kincstárral, a közöttük létrejött megállapodás alapján. A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a NAV és az Országgyűlési Őrség a megállapodásnak megfelelően elszámolt összeg és a szociális hozzájárulási adó mértékének szorzatával kapott összeggel csökkentheti az általa fizetendő szociális hozzájárulási adót, amelyet az állami adóhatóság által rendszeresített bevallásban számolhat el.
8. A 7. pontban meghatározott szervek hivatásos és szerződéses állományú, más szervhez vezényelt vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szerven kívüli szervnél szolgálatot teljesítő tagjai részére járó pénzbeli ellátás elszámolásáról a Kincstár azzal a szervvel köt megállapodást, amely a pénzbeli ellátás megállapítására köteles.
1. A 90. § szerint a munkáltató a következő adatokat szolgáltatja:
a) munkáltató neve (elnevezése), székhelye (lakóhelye), adóazonosító száma,
b) a kiküldött munkavállaló természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, TAJ száma, a kérelmet benyújtó munkáltatóval fennálló munkaviszony kezdete,
c) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-szám (egyéni vállalkozó esetén a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód), amelynek megfelelő tevékenységre a kiküldött munkavállalót a kiküldetés ideje alatt foglalkoztatja,
d) a külföldi vállalkozás (személy) neve és címe, amelynél a kiküldött munkát végez, vagy ennek hiányában a külföldi foglalkoztatás helye (címe), és
e) a kiküldetés tervezett időtartama.
2. A munkáltató nyilatkozik továbbá arról, hogy
a) a munkavállaló a kiküldetés kezdőnapját közvetlenül megelőzően legalább 30 napig megszakítás nélkül egészségügyi szolgáltatásra jogosult volt,
b) a kiküldetés időtartama alatt folyamatosan fenntartja a munkaviszonyt a kiküldött munkavállalóval,
c) a kiküldetés időtartama alatt is folyamatosan teljesíti a járulékkötelezettségeket,
d) a munkavállalót nem abból a célból küldi ki, hogy egy korábban kiküldött munkavállalót felváltson, illetve nincs tudomása arról, hogy az álláshelyet a kiküldetést megelőzően egy másik kiküldött töltötte be,
e) a kiküldetési időszak lejártával biztosítja a munkavállaló továbbfoglalkoztatását,
f) a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységéhez hasonló, de legalább azzal a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. melléklete szerint azonos nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat,
g) Magyarországon jelentős gazdasági tevékenységet folytat,
h) belföldön nem csak a vállalat irányításában vagy igazgatásában dolgozó irodai alkalmazottakat foglalkoztat, és
i) a kiküldetés időtartama alatt a kiküldött munkavállaló felett teljeskörűen gyakorolja a munkáltatói jogkört.
3. A jelentős belföldi gazdasági tevékenység alátámasztására a munkáltató közli
a) külföldi telephellyel rendelkező vállalkozás esetén a kiküldetést megelőző adóévre vonatkozó összes bevételén belül a nem külföldi gazdálkodásból származó összes bevételeit,
b) egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezett gazdálkodó, egyéni vállalkozó esetén az előző adóévi összes bevételén belül a belföldi tevékenységből származó összes bevételeit.
4. A 92. § (1) bekezdése szerint az önálló vállalkozó a következő adatokat szolgáltatja:
a) természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, TAJ száma, vállalkozásának nyilvántartási száma,
b) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-számokból képzett, a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód, amelynek megfelelő tevékenységet a másik államban folytat,
c) annak a külföldi vállalkozásnak (személynek) a neve és címe, amelynél munkát végez, vagy ennek hiányában a külföldön folytatott tevékenység helye (címe), és
d) a másik államban történő munkavégzés tervezett időtartama.
5. 5.1. A 93. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló, az önálló vállalkozó az alábbi adatokat szolgáltatja:
a) természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, TAJ száma, az önálló vállalkozó nyilvántartási száma,
b) a munkáltató(k) neve (elnevezése), székhelye (lakóhelye), adóazonosító száma,
c) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-szám vagy a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód, amelynek megfelelő tevékenységet végez a munkavállaló a külföldi munkáltató részére, illetve amelynek megfelelő tevékenységet végez az önálló vállalkozó a másik államban,
d) ha a munkavállaló belföldön és a másik államban is munkavállaló, a belföldi és külföldi munkaviszonyához kapcsolódó munkaidő mértéke és munkabér (egyéb díjazás) összege, és azok egymáshoz viszonyított aránya, és
e) ha az önálló vállalkozó belföldön és a másik államban is önálló vállalkozó, a belföldön és külföldön elért vállalkozói bevétel összege, és azok egymáshoz viszonyított aránya.
5.2. Az 5.1. alpontban foglalt adatok igazolására a munkavállalónak csatolnia kell a másik államban teljesítendő munkavégzés alapjául szolgáló, a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséről szóló szerződést, az önálló vállalkozónak az e tevékenysége folytatásához szükséges, vagy arra való jogosultságot igazoló okiratot.
Az Szja tv. 3. számú melléklet I. Jellemezően előforduló költségek fejezet 8. és 9. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Költségként elszámolható kiadások különösen a következők:]
„8. a Tbj. rendelkezései szerint nem megállapodás alapján fizetett járulék, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett tagdíj;
9. a Tbj., a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint megállapodás alapján fizetett járulék, illetve tagdíj;”
Az Szja tv. 5. számú melléklet II. Részletező nyilvántartások fejezet 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. Munkabérek, más személyi jellegű kifizetések és a vállalkozói kivét nyilvántartása
A magánszemélynek az alkalmazott, más magánszemély számára kifizetett összegekről, tartozásokról és követelésekről személyenkénti nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásnak – az érintett magánszemélyek adóazonosító adatainak feltüntetése mellett – tartalmaznia kell levonások nélkül a részükre különféle jogcímeken elszámolt személyi jövedelemadó-köteles összegeket, a levont személyi jövedelemadó előleget, társadalombiztosítási járulékot, szociális hozzájárulási adót, az egyéb levonásokat, a kifizetett összeget, továbbá a kifizetés keltét, valamint minden olyan adatot, amely a személyi jövedelemadó előleg, illetve – ha erre a magánszemély köteles – év végén a személyi jövedelemadó tényleges összegének a megállapításához szükséges. Az egyéni vállalkozónak az előzőek értelemszerű alkalmazásával kell nyilvántartania a vállalkozói kivéttel kapcsolatos adatokat.”
Az Szja tv. 11. számú melléklet IV. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások fejezet 9–11. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„9. a Tbj. szerint nem megállapodás alapján fizetett saját társadalombiztosítási járulék, a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett saját tagdíj;
10. a Tbj. szerint megállapodás alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a saját maga javára fizetett összeg, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint megállapodás alapján a saját maga javára fizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj és annak kiegészítése;
11. a Tbj. szerint megállapodás alapján fizetett egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás alapján fizetett járulék;”
Az Art. 3. melléklet I. fejezet Határidők alcím 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Járulékok
4.1. Társadalombiztosítási járulék, nyugdíjjárulék
4.1.1. A munkáltató az általa levont társadalombiztosítási járulékot az elszámolt hónapot követő hó tizenkettedik napjáig,
4.1.2. a kifizető az általa levont járulékot a kifizetés hónapját követő hó tizenkettedik napjáig,
4.1.3. a Tbj. 4. § 2. pontja szerinti egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot havonta a tárgyhónapot követő hónap tizenkettedik napjáig
fizeti meg.
4.2. A Tbj. 43. §-a alapján fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék
A természetes személy a Tbj. 43. § (1) bekezdése alapján előírt járulékfizetési kötelezettségét a tárgyhót követő hónap 12. napjáig vagy az állami adó és vámhatóság által meghatározott időpontig teljesíti.”
