Magyarország felelősséget vállal a nemzeti kultúra megőrzéséért és a nemzeti identitás megerősítéséért, amely keretében biztosítja a nemzeti kultúra és a kulturális értékek egyenlő esélyű hozzáférhetőségét és megőrzését a jövő generációi számára, a magyar állampolgárok számára a kulturális alapellátást, a nemzet szellemi és közösségi fejlesztését a kulturális közszolgáltatásokon keresztül, továbbá támogatja az olyan új, kiemelkedő kulturális értékek létrehozását, amelyek az innováción keresztül hozzájárulnak a kreatív ipar, valamint a nemzetgazdaság teljesítményének fokozásához. E kötelességeinek eleget téve az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § E törvény célja, hogy
a) a nemzeti kultúra erősítése érdekében meghatározza a kultúrstratégiai intézmények körét,
b) létrehozza a Nemzeti Kulturális Tanácsot (a továbbiakban: Tanács).
2. § A törvény hatálya a nemzeti kultúra
a) előadó-művészet,
b) alkotóművészet,
c) közgyűjtemény és emlékezetpolitika,
d) népi hagyományok,
e) közösségi művelődés,
f) vizuális művészet
ágazataiban (a továbbiakban együtt: kulturális ágazatok) működő intézményekre és szervezetekre (a továbbiakban együtt: kulturális intézmény), valamint a Tanácsra terjed ki.
3. § (1) A nemzeti kultúra a nemzeti identitás fennmaradásának letéteményese, amely a hagyományok, a kulturális szimbólumok és a közös emlékezet eszközeivel a nemzet megmaradását, jólétét és gyarapodását szolgálja.
(2) A kulturális intézmény működtetéséért a fenntartó a felelős.
4. § (1) Kultúrstratégiai intézmények az egyes kulturális ágazatokban működő alábbi kulturális intézmények:
a) előadó-művészet ágazatban
aa) a Nemzeti Színház Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság;
ab) a Magyar Állami Operaház;
ac) a Budapesti Operettszínház;
ad) a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság;
ae) a Müpa Budapest - Művészetek Palotája Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság;
af) a Honvéd Együttes Művészeti Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság;
b) alkotóművészet ágazatban a Petőfi Irodalmi Múzeum;
c) közgyűjtemény és emlékezetpolitika ágazatban
ca) a Magyar Nemzeti Múzeum;
cb) a Szépművészeti Múzeum;
cc) az Országos Széchényi Könyvtár;
cd) a Magyar Nemzeti Levéltár;
ce) a Magyarságkutató Intézet;
d) népi hagyományok ágazatban
da) a Hagyományok Háza;
db) a Néprajzi Múzeum;
dc) a Szabadtéri Néprajzi Múzeum;
e) közösségi művelődés ágazatban az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság;
f) vizuális művészet ágazatban a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
(2) A kultúrstratégiai intézmények működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja.
(3) A Kormány a feladatok ellátásához szükséges források hosszú távú biztosítása érdekében a kultúrstratégiai intézményekkel ötéves időtartamra finanszírozási megállapodást köt.
5. § (1) A kulturális ágazatok egységes kormányzati stratégiai irányításának szakmai alapjait a Tanács biztosítja.
(2) A Tanács elnökét a Kormány határozatában nevezi ki és menti fel.
(3) A Tanács elnökén túl a Tanács tagjai
a) a Magyar Művészeti Akadémia elnöke,
b) a kultúrstratégiai intézmények vezetői.
6. § (1) A Tanács
a) javaslatot tesz a Kormány részére a kultúra kormányzati stratégiájára,
b) véleményezi és összehangolja a kulturális ágazati fejlesztési terveket,
c) meghatározza ügyrendjét és működési elveit.
(2) A Tanács tevékenységéről évente beszámol a Kormánynak.
7. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
8. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 7. § (1) bekezdés ty) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
„ty) a műemléki ingatlant vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlant, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlant (mindhárom esetben ideértve többek között annak ingatlan jellegű védett tartozékát, a védett területet, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet, ezek maradványát, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttesét, rendszerét) érintő, kulturális örökségvédelmi célú, a számvitelről szóló törvény szerinti tárgyi eszköz beszerzésnek minősülő beruházás, illetve a (26a) bekezdés szerinti vagyoni betét beszerzése esetén a bekerülési érték kétszerese, továbbá a számvitelről szóló törvény szerinti beruházás, felújítás adóévi bekerülési értéke tárgyévi növekedésének kétszerese, ha a beruházás, felújítás az adóévben nem fejeződik be, illetve a beruházás, felújítás korábbiakban adóalap-csökkentésként fel nem használt bekerülési értékének kétszerese, ha a beruházás felújítás az adóévben befejeződik az ingatlant, illetve a vagyoni betétet nyilvántartó adózónál (ideértve többek között a kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó ingatlan - törvényi kijelölés vagy vagyonkezelési szerződés szerinti - vagyonkezelőjét, valamint a pénzügyi lízing keretében használatba vett ingatlan esetén a lízingbe vevőt, továbbá a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított ingatlanok tulajdonosát is) a beszerzés adóévében és az azt követő öt adóévben, illetve a beruházás, valamint a felújítás megkezdésének adóévétől a beruházás, továbbá felújítás befejezését követő öt adóévben, az adózó döntése szerinti részletekben, figyelemmel a (26)-(28) bekezdésben foglaltakra is,”
9. § A Tao tv. 7. § (1) bekezdés x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
„x) a kulturális örökségvédelmi célú, a számvitelről szóló törvény szerinti tárgyi eszköz beszerzésnek minősülő beruházás, valamint a ty) pont szerinti vagyoni betét beszerzés, továbbá beruházás, felújítás bekerülési értékére vagy a karbantartás költségére tekintettel
xa) a ty) pont szerint megállapított, de a ty) pont szerinti jogosult adózó által választása szerint nem érvényesített adóévi összeg, a ty) pont szerinti jogosult adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő adózónál, figyelemmel a (26)-(28) bekezdésben foglaltakra is,
xb) az sz) pont szerint megállapított, de az sz) pont szerinti jogosult adózó által választása szerint nem érvényesített adóévi összeg az sz) pont szerinti jogosult adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő adózónál, de legfeljebb a kapcsolt vállalkozás adózás előtti nyereségének 50 százaléka, figyelemmel a (26), (28) és (29) bekezdésekben foglaltakra is,”
10. § A Tao tv. 7. § (26) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(26) Ugyanazon adóév tekintetében, ugyanazon ingatlanra vonatkozóan az (1) bekezdés sz) és ty) pontja szerinti csökkentés együttesen is érvényesíthető. Az (1) bekezdés sz) és ty) pontja szerinti csökkentés feltétele, hogy az (1) bekezdés ty) pontja szerinti beruházásra, továbbá felújításra vagy a karbantartásra ne hatósági kötelezés eredményeként kerüljön sor, kivéve, ha az ilyen kötelezettséggel terhelt ingatlanra vonatkozóan új, az adózó kapcsolt vállalkozásának nem minősülő tulajdonos (vagyonkezelő, lízingbe vevő) vállalja a kötelezettség teljesítését és azt újabb hatósági felszólítás nélkül teljesíti. Az (1) bekezdés sz) és ty) pontja szerinti csökkentés feltétele továbbá az (1) bekezdés ty) pontja szerinti beruházás, illetve felújítás vagy a karbantartás szabályszerű elvégzéséről és összegéről a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság által kiállított igazolás, amelynek az adóévre vonatkozó társasági adóbevallás benyújtásakor az adózónál rendelkezésre kell állnia. Az (1) bekezdés ty) pontja szerinti tárgyi eszköz beszerzésnek minősülő beruházás, valamint a (26a) bekezdés szerinti vagyoni betét beszerzése esetén örökségvédelmi hatósági igazolás a megszerzés időpontjában nem szükséges.”
11. § A Tao tv. 7. §-a következő (26a) bekezdéssel egészül ki:
„(26a) Az (1) bekezdés ty) pontja szerinti műemléki ingatlant vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlant, illetve helyi egyedi védelem alatt álló ingatlant (mindhárom esetben ideértve többek között annak ingatlan jellegű védett tartozékát, a védett területet, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet, ezek maradványát, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttesét, rendszerét) érintő vagyoni betét beszerzésnek minősül az illetékekről szóló törvény szerinti belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) megszerzése, amennyiben az adózó tulajdonába kerülő vagyoni betétek aránya eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át és a társaság ingatlanvagyonában kizárólag műemléki ingatlan vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlan, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan szerepel.”
12. § A Tao tv. 7. § (27) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(27) Az ingatlant vagy vagyoni betétet nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása adózó az (1) bekezdés x) pont xa) alpontjában foglaltakat választása szerint alkalmazza. Az (1) bekezdés x) pont xa) alpontjában foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az ingatlant, illetve a vagyoni betétet nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása az adóévre vonatkozó társasági adóbevallással egyidejűleg rendelkezzen az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózó írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózó által az (1) bekezdés ty) pontja szerinti tárgyi eszköz beszerzésnek minősülő beruházás, illetve vagyoni betét beszerzése esetén a bekerülési érték kétszeresének, valamint az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózónál végzett beruházás, felújítás bekerülési értéke vagy bekerülési érték tárgyévi növekedése kétszeresének összegét, az (1) bekezdés ty) pontja szerinti csökkentés egészben vagy meghatározott részben történő igénybevétele mellőzésére vonatkozó nyilatkozatot, valamint az ingatlant illetve a vagyoni betétet nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása által érvényesíthető adóévi összeget. Az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózó által adott nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem haladhatják meg az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózó által az (1) bekezdés ty) pontja alapján érvényesíthető összeget. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az ingatlant, illetve a vagyoni betétet nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása és az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett az adóévre vonatkozó társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra kötelezett.”
13. § A Tao tv. 29/A. §-a következő (89) bekezdéssel egészül ki:
„(89) E törvénynek a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXIV. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés ty) pontját, x) pontját, (26)-(27) bekezdését a 2019-ben kezdődő adóévében az adózó választása szerint alkalmazza.”
14. § (1) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: NEÉT) az e törvény által szabályozott jogviszonyokat érintő szakmai és szakmapolitikai érdekegyeztetési fórum.”
(2) Az Emtv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A NEÉT véleményezi az előadó-művészeti bizottságoknak az előadó-művészeti szervezetek minősítésére vonatkozó javaslatát, valamint ellátja az (1) bekezdésben meghatározott szerepéből eredő további feladatokat.”
15. § Az Emtv. 5/B. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bizottság)
„d) a központi költségvetési támogatás megállapítása érdekében kidolgozza és a miniszternek jóváhagyásra továbbítja a nem állami fenntartású, minősítéssel rendelkező táncművészeti szervezetek központi költségvetési támogatására irányadó felosztási szabályzatot,”
16. § Az Emtv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvényben meghatározott esetben a központi költségvetés támogatást biztosít
a) a tánc- és zeneművészeti szervezet fenntartója, vagy annak hiányában a tánc- és zeneművészeti szervezet,
b) ha az előadó-művészeti szervezetnek nincs fenntartója, nem rendelkezik közszolgáltatási szerződéssel, valamint a 11. § és a 12. § szerinti minősítéssel, pályázati úton az előadó-művészeti szervezet
részére.”
17. § Az Emtv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) A színházak működtetéséért a fenntartó a felelős.
(2) Az állam által fenntartott színházak működtetéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja.
(3) Az önkormányzati fenntartású színház működtetéséhez szükséges forrásokat az önkormányzat a saját költségvetéséből biztosítja.
(4) Ha az önkormányzat az önkormányzati fenntartású színház részére a működéséhez szükséges forrásokat teljeskörűen nem biztosítja, az önkormányzat a Kormányhoz közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő a Kormány által rendeletben meghatározott időpontig.
(5) A kérelmet a Kormány megvizsgálja, és határozatában dönt a közös működtetésről.
(6) Ha a Kormány a kérelemben foglaltak teljesítéséről határoz, a közös működtetésről a Kormány határozatának közzétételétől számított 30 napon belül a miniszter és az önkormányzat megállapodást köt.
(7) A színház közös működtetésére irányuló megállapodásnak garantálnia kell a közös működtetésben működő színház művészeti szabadságát.
(8) A színház közös működtetésére irányuló megállapodásban a miniszter és az önkormányzat
a) meghatározza - ideértve a vezetői kinevezés módját is - a színház közös működtetésének és működésének részletes szabályait;
b) rögzíti a központi költségvetésből juttatandó támogatás és az önkormányzati támogatás mértékét.”
18. § Az Emtv. 1. Címe a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § A központi költségvetés a nem állami fenntartású, nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített zene- és táncművészeti szervezetek támogatását felosztási szabályzat alapján biztosítja.”
19. § Az Emtv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített balett- és táncegyüttes esetén a 15. § (2) bekezdése szerinti jogosultat az előadó-művészeti szervezet szakmai programjának megvalósításához művészeti támogatás, és az előadó-művészeti szervezet feladatellátással összefüggő működési kiadásaihoz működési támogatás illeti meg.”
20. § Az Emtv. 47. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„t) állapítsa meg az állami és önkormányzati közös működtetés kérelmezésének határidejét.”
