Időállapot: közlönyállapot (2019.XII.19.)

2019. évi CXXVII. törvény

az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról * 

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A miniszter e törvény szerinti döntésével szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.”

(2) A Kkt. „Közúti vállalkozások kockázatértékelési rendszere” című alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„Közúti vállalkozások kockázatértékelési rendszere

21/M. § (1) A közlekedési hatóság a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti vállalkozások (2) bekezdés szerinti előírásokkal kapcsolatos kockázati profiljának meghatározása és a fokozott kockázatot jelentő vállalkozások szigorúbb és gyakoribb ellenőrzése érdekében a miniszter rendeletében meghatározottak szerint kockázatértékelő rendszert működtet.

(2) A kockázatértékelő rendszerben a közlekedési hatóság

a) a járművezetők vezetési és pihenőidejével, valamint a menetíró készülékekkel,

b) a haszonjárművek közlekedésre való alkalmasságával, továbbá

c) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkében felsorolt jogsértésekkel

kapcsolatos hatósági ellenőrzések eredménye és a rendelkezésre álló egyéb információk alapján a miniszter rendeletében meghatározott szempontrendszer szerint összeállítja a vállalkozás kockázati profilját, amelyet a vállalkozások és az általuk üzemben tartott haszongépjárművek közúti és telephelyi ellenőrzésre kiválasztása során figyelembe vesz.

(3) A közlekedési hatóság a kockázatértékelési rendszer keretében kezeli a következő adatokat:

a) a közúti személyszállítást vagy árufuvarozást végző, közúti járműveket üzembentartó vállalkozás azonosításához szükséges adatok,

b) a vállalkozás járműveit érintő közúti ellenőrzések időpontja és tárgya,

c) a vállalkozás járműveit érintő műszaki vizsgálatok időpontja és jellege (időszakos vagy önkéntes vizsgálat),

d) a vállalkozás tulajdonában, üzemben tartásában vagy használatában lévő, M2, M3, N2, N3, O3, valamint O4 kategóriájú, közúti ellenőrzésben vagy jogsértésben érintett járművek azonosító adatai,

e) a vállalkozással összefüggésbe hozható jogsértések adatai:

ea) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletében meghatározott jogsértések elkövetésére vonatkozó adatok,

eb) a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 3–4/A. mellékleteiben meghatározott, jogsértések elkövetésére vonatkozó adatok,

ec) a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 10. számú mellékletében meghatározott jogsértések elkövetésére vonatkozó adatok,

f) a vállalkozásnak a fenti adatok alapján előállított kockázati besorolása.

(4) A közlekedési hatóság a (3) bekezdésben meghatározott adatokat a bejegyzésüktől számított öt évig, de legfeljebb a közúti fuvarozási tevékenység megszüntetéséig kezelheti.

(5) A kockázatértékelő rendszerből igényelheti

a) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a terrorizmust elhárító szerv a törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges adatokat,

b) a közlekedési hatóságok, valamint a 20. § (11) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja, b) pont ba) és bb) alpontja, c)–h) pontja, a (11a) és a (11b) bekezdése szerinti, a közúti járművek közlekedésének ellenőrzésére jogosult szervezetek az e törvényben megjelölt feladataik ellátásához szükséges adatokat,

c) a vállalkozás a kockázati profiljával kapcsolatban kezelt adatokat.

21/N. § (1) A 20. és 21. § alapján folytatott közigazgatási hatósági eljárásban, ha az ügyfélnek a végleges határozattal lezárt ügyben a határozat véglegessé válását követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy az elbírálása esetén a kérelmezőre kedvezőbb határozatot eredményezett volna.

(2) Az eljáró hatóság az újrafelvételi kérelmet visszautasítja, ha

a) az a végleges határozat meghozatala után bekövetkezett tényen, illetve a jogi szabályozásban bekövetkezett változáson alapul,

b) az ügyben közigazgatási per van folyamatban, vagy a közigazgatási per során a bíróság határozatot hozott,

c) a határozat véglegessé válásától számítva három év eltelt.

(3) Az újrafelvételi kérelmet az bírálja el, aki az elsőfokú döntést hozta vagy arra jogosult volna.

(4) Az újrafelvételi eljárásban a kérelem elbírálója a végleges határozatot módosíthatja, visszavonhatja, vagy az utóbb ismertté vált tényállásnak megfelelő új döntést hozhat. E döntést közölni kell azzal, akivel a végleges döntést közölték, ellene jogorvoslatnak az általános szabályok szerint van helye.

21/O. § A veszélyes áru szállításának és a szállításhoz kapcsolódó tevékenységnek a hatósági ellenőrzése kizárólag hivatalból indul, az ügyfél saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérheti.”

2. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/K. § (8) bekezdés a) pontjában a „bírság bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos eljárás” szövegrész helyébe a „bírsággal kapcsolatos közigazgatási per” szöveg lép.

2. A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosítása

3. § (1) A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A sztrájk jogszerűségének, illetve a 3. § szerinti jogellenességének megállapítását az kérheti, akinek a jogszerűség vagy a jogellenesség megállapításához jogi érdeke fűződik. A kérelmet a kérelmező székhelye (lakhelye) szerint illetékes munkaügyi perben eljáró bírósághoz kell benyújtani. Ha a sztrájk jogszerűségének, jogellenességének megállapításánál több munkaügyi perben eljáró bíróság is érintett, a kérelem elbírálására a Fővárosi Törvényszék az illetékes.”

(2) A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény

a) 4. § (3) és (4) bekezdésében a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szövegrész helyébe a „munkaügyi perben eljáró bíróság” szöveg,

b) 5. § (2) bekezdésében a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szövegrészek helyébe a „munkaügyi perben eljáró bíróság” szöveg

lép.

3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

4. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 49. §-át követő, az „A felülvizsgálati eljárás illetéke” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„A felülvizsgálati és a jogegységi panasz eljárás illetéke”

(2) Az Itv. 57. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Illetékmentes a büntetőügyekben:)

„i) az eredményes jogegységi panasz alapján indult eljárás.”

(3) Az Itv.

a) 39. § (3) bekezdés d) pontjában és 57. § (1) bekezdés a) pontjában a „felülvizsgálati” szövegrész helyébe a „felülvizsgálati és jogegységi panasz” szöveg,

b) 50. § (1) bekezdésében a „felülvizsgálat” szövegrész helyébe a „felülvizsgálat és jogegységi panasz” szöveg,

c) 52. § (1) bekezdésében a „felülvizsgálati indítvány” szövegrész helyébe a „felülvizsgálati indítvány és a jogegységi panasz” szöveg,

d) 57. § (1) bekezdés n) pontjában az „alkotmányjogi” szövegrész helyébe az „alkotmányjogi panasz és a jogegységi” szöveg,

e) 62. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „meg” szövegrész helyébe a „meg, a jogegységi panasz eljárás kivételével” szöveg

lép.

4. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

5. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény

a) 36/F. § (5) bekezdés b) pontjában a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától, vagy jogerőre emelkedésétől” szöveg,

b) 36/M. § (4) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen” szöveg

lép.

5. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

6. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában a „hatósági határozaton” szövegrész helyébe a „véglegessé vált és végrehajtható hatósági határozaton” szöveg lép.

6. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

7. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított –támogatásával kapcsolatos határozat ellen fellebbezésnek van helye.”

7. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

8. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. § (3) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében és 11. § (4) bekezdésében a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg lép.

8. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

9. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

a) 9. § (2) bekezdésében a „szerződés” szövegrész helyébe a „közigazgatási szerződés” szöveg,

b) 10. § (2) bekezdésében a „megállapodásban” szövegrész helyébe a „közigazgatási szerződésben” szöveg

lép.

9. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

10. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény

a) 18. § (2) bekezdés d) pont da) alpontjában a „hatósági határozat” szövegrész helyébe a „végleges hatósági határozat” szöveg,

b) 18. § (2) bekezdés e) pontjában az „a Magyar Nemzeti Bank nem szabta ki öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatában” szövegrész helyébe az „a Magyar Nemzeti Bank nem szabta ki öt évnél nem régebben kelt végleges határozatában” szöveg

lép.

10. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása

11. § A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 11. § (5) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen” szöveg lép.

11. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

12. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a 180/A. §-t követően a következő „Gyermek átadása kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása esetén” című alcímmel egészül ki:

„Gyermek átadása kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása esetén

180/B. § (1) A végrehajtó a végrehajtási költségek előlegezésének bevárása nélkül haladéktalanul a helyszíni eljárásra időpontot tűz, és erről értesíti a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárás kérelmezőjét és kérelmezettjét, valamint a gyámhatóságot és a rendőrséget. A kérelmezőnek a gyermek átadásánál jelen kell lennie. Ha az eljárás eredménytelen, a végrehajtó a következő helyszíni eljárásra kitűzött időpontról rövid úton küld értesítést az előzőekben felsoroltaknak.

(2) A végrehajtó a kérelmezett tartózkodási helyén – ha a gyermek nem tartózkodik ott, a gyermek tartózkodási helyén – a gyámhatóság és a rendőrség közreműködésével foganatosítja az átadást. E rendelkezés alkalmazása szempontjából lakó- és tartózkodási hely a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásba bejelentett lakóhely és tartózkodási hely, továbbá a be nem jelentett, akár életvitelszerű, akár ideiglenes vagy alkalomszerű tartózkodásra szolgáló hely.

(3) A kérelmezett az eljárás késleltetése nélkül köteles a gyermek személyes iratait, a gyermek által a kapcsolattartás során használt tárgyakat, a szükséges ruházati cikkeket, a rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszközöket, a gyermek betegsége vagy testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszereket, gyógyászati és technikai segédeszközöket a kérelmezőnek átadni.

(4) A végrehajtó az eljárása kezdetén tájékoztatja a kérelmezettet a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségéről.

(5) A végrehajtó indítványára a rendőrség az 5. § (3) bekezdése szerint eltávolíthatja a gyermek átadásának helyszínéről azokat a személyeket, akik a gyermek átadását akadályozzák. A rendőrség intézkedésének igénybevételére a végrehajtó előzetesen figyelmezteti az érintetteket, ennek tényét – amely tartalmazza indokolt esetben a rendbírság kiszabására teendő indítványra történő figyelmeztetést is – jegyzőkönyvben rögzíti.”

12. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása

13. § A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 2. § (4) bekezdésében a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg lép.

13. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása

14. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény

a) 24/H. § (1) bekezdésében a „jogerős hatósági határozatra” szövegrész helyébe a „végleges vagy jogerős hatósági határozatra” szöveg,

b) 30. § (5a) bekezdésében a „jogerős határozatban” szövegrész helyébe a „végleges határozatban” szöveg

lép.

14. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

15. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 37. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A közigazgatási per indításának előfeltétele a panasz kimerítése. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A bíróság a miniszter döntését nem változtathatja meg.”

16. § Az Nbtv. 72/D. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Az e § szerinti közigazgatási perben csak zárt tárgyalás tartható, és csak olyan bíró járhat el, akinek az e törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték.”

17. § Az Nbtv.

a) 70. § (1) bekezdésében a „Bíró és az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg,

b) 72/D. § (10) bekezdésében a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg

lép.

15. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

18. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 54/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács kérelemre vagy hivatalból elrendeli az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha

a) az előterjesztő indokolt kérelmében valószínűsíti, hogy a versenyfelügyeleti eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti, vagy

b) ugyanazon tényállás alapján a jogerősen vagy véglegesen lezárt, vagy párhuzamosan zajló más bírósági vagy hatósági eljárásban az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője adatainak zárt kezelését rendelték el.

(1a) Az adatok zárt kezeléséről szóló végzést kizárólag azzal kell közölni, akinek az adatai zárt kezelését elrendelték.”

16. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

19. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény

a) 7/A. § (2) bekezdés b) pontjában és 7/A. § (3) bekezdés b) pontjában a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

b) 8/E. § (5) bekezdésében a „jogerős határozatot” szövegrész helyébe a „végleges határozatot” szöveg,

c) 3. melléklet I.4.1. pontjában és 3. melléklet II.2. pontjában a „jogerős és végrehajtható” szövegrész helyébe a „végleges és végrehajtható” szöveg

lép.

17. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

20. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/F. § (1) bekezdésében a „felülvizsgált” szövegrész helyébe a „megtámadott” szöveg lép.

18. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

21. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény

a) 2. § (1) bekezdés a) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

b) 6/C. § (3) bekezdésében az „a határozat jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe az „a határozat véglegessé válását” szöveg

lép.

19. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

22. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – támogatásával kapcsolatos határozat ellen fellebbezésnek van helye.”

20. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

23. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 14. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A bírósági fogalmazói állásokat nyilvános pályázat útján kell betölteni, kivéve, ha az állás betöltésére a 17. § (3) bekezdésének alkalmazásával már kinevezett bírósági fogalmazó áthelyezésével kerül sor. Pályázat esetén a fogalmazói álláspályázatokat a pályázati határidő lejárta után 3 hónapon belül kell elbírálni.”

24. § Az Iasz. 42/B–42/C. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„42/B. § (1) A bírósági titkárt az OBH elnöke az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba (a továbbiakban: minisztérium) a jogszabályok előkészítésében történő részvétel, kegyelmi ügyek intézése vagy egyéb igazságügyi munkatapasztalatot igénylő feladat ellátása céljából beoszthatja. A beosztáshoz a bírósági titkár hozzájárulása szükséges.

(2) A közigazgatási ügyszakban dolgozó titkárt az OBH elnöke legfeljebb egy évre beoszthatja ahhoz a szervhez, amelyhez a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerint a közigazgatási ügyekben eljáró bírót beoszthatja (a továbbiakban: érintett szerv). A beosztásra az érintett szerv alaptevékenységébe tartozó közigazgatási vagy egyéb közjogi jellegű feladat- és hatáskör ellátására annak érdekében kerülhet sor, hogy az érintett szerv tevékenységében való részvétellel szakmai gyakorlatot és ismereteket szerezzen a bírósági titkár.

(3) A (2) bekezdés szerinti beosztást a bírósági titkár kérelmére az érintett szerv vezetője – az ügyészség esetén a legfőbb ügyész – kezdeményezheti. A bírósági titkár beosztásához a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyetértése szükséges.

(4) A munkáltatói jogkört – a fegyelmi eljárás elrendelésének és lefolytatásának, valamint az igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony megszüntetésének kivételével – az (1) bekezdés szerint a minisztériumba beosztott bírósági titkár tekintetében az igazságügyért felelős miniszter, a (2) bekezdés szerint az érintett szervhez beosztott bírósági titkár tekintetében az érintett szerv vezetője gyakorolja.

(5) A beosztott bírósági titkár köteles a vezetői intézkedéseket, utasításokat teljesíteni, érvényesülésüket elősegíteni.

(6) A beosztás megszűnését követően a bírósági titkárt a beosztást megelőző szolgálati helyére kell beosztani.

(7) Az OBH elnöke az (1) bekezdés szerint a minisztériumba beosztott bírósági titkár minisztériumi beosztását megszünteti

a) a bírósági titkár kérelmére,

b) az igazságügyért felelős miniszter indítványára.

(8) Az OBH elnöke a (2) bekezdés szerint az érintett szervhez beosztott bírósági titkárnak az érintett szervhez történő beosztását megszünteti

a) a bírósági titkár kérelmére,

b) az érintett szerv vezetőjének indítványára.

(9) A bírósági titkár a megszüntetés közlését követően további 30 napig köteles feladatait ellátni, amitől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.

(10) Az (1) vagy (2) bekezdés alapján beosztott bírósági titkár vezetői munkakört nem tölthet be, illetve vezetői álláshelyen nem foglalkoztatható.

42/C. § (1) A minisztériumba és az érintett szervhez beosztott bírósági titkár (a továbbiakban e §-ban együtt: beosztott bírósági titkár) hivatali munkáját a beosztás szerinti szerv vezetője a beosztás szerinti szervnél szolgálatot teljesítő alkalmazottakra irányadó szabályok szerint értékeli.

(2) A beosztott bírósági titkár tekintetében az 55–76. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztott bírósági titkár ellen a beosztás szerinti szerv vezetője kezdeményezheti a fegyelmi eljárás megindítását.

(3) A beosztott bírósági titkár adatait a beosztás szerinti szervnél kell nyilvántartani.

(4) A beosztott bírósági titkár tekintetében a 95–123. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztási pótlék mértéke az illetményalap 10 százaléka.”

25. § Az Iasz. a következő 134/I. §-sal egészül ki:

„134/I. § (1) A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-i megszűnését követően a közigazgatási és munkaügyi bíróságokkal igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban állók jogviszonyában általános jogutód a munkavégzés helye szerinti törvényszék.

(2) A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-i megszűnésével a vezetői megbízások megszűnnek.”

26. § Az Iasz.

a) 8. § (1) bekezdés f) pontjában a „tekintetében” szövegrész helyébe a „tekintetében – ha törvény eltérően nem rendelkezik –” szöveg,

b) 27/A. §-ában az „állami” szövegrész helyébe a „kormányzati” szöveg,

c) 41/B. § (2) bekezdésében az „a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezető” szövegrész helyébe az „a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár és helyettes államtitkár” szöveg,

d) 42/A. § (3) bekezdésében az „A bírósági” szövegrész helyébe az „Az OBH-ba beosztott bírósági” szöveg,

e) 100. § (4) bekezdés b) és c) pontjában a „jogviszony és” szövegrész helyébe a „jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony és” szöveg

lép.

27. § Hatályát veszti az Iasz. 93. § (1) bekezdésében az „és a közigazgatási és munkaügyi bírósági” szövegrész.

21. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

28. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

a) 45/A. § (8) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

b) 55. § a) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg

lép.

22. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

29. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 47. § (5) bekezdésében a „felülvizsgálata iránti per” szövegrész helyébe az „elleni közigazgatási per” szöveg lép.

23. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

30. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

a) 110. § (3) bekezdés c) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen” szöveg,

b) 158. § (5) bekezdésében és 183. §-ában a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg

lép.

24. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

31. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 6. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendőrség az ellenőrzés során a (6) bekezdés szerint átvett adatokat]

„b) ha a fegyveres biztonsági őr hatósági szolgálati igazolványának visszavonására eljárást indított, az eljárás végleges befejezéséig, vagy – ha a rendőrség döntését közigazgatási perben megtámadták – a közigazgatási per jogerős lezárásáig kezelheti.”

25. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

32. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 61/L. § (6) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntéssel” szöveg lép.

26. A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény módosítása

33. § A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 12. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg lép.

27. Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény módosítása

34. § Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény 23. § (2) bekezdésében a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szövegrész helyébe a „munkaügyi perben eljáró bíróság” szöveg lép.

28. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása

35. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény

a) 17/C. § (2) bekezdés b) pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,

b) 18. § (6) bekezdés b) pontjában a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg

lép.

29. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

36. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 25/D. §-ában, 26/A. § (6) bekezdésében, 26/B. § (2) bekezdésében, 31/B. § (11) bekezdésében és 31/H. §-ában a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg lép.

30. Az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény módosítása

37. § Az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény 45. § (5) bekezdésében a „közigazgatási és munkaügyi bírósághoz” szövegrész helyébe a „munkaügyi perben eljáró bírósághoz” szöveg lép.

31. A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosítása

38. § Hatályát veszti a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 15. §-a.

32. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása

39. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény

a) 6/G. § (3) bekezdés a) pontjában a „bírósági felülvizsgálata tárgyában” szövegrész helyébe az „elleni közigazgatási perben” szöveg,

b) 11/C. § (4) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálatára” szövegrész helyébe az „elleni közigazgatási perre” szöveg,

c) 12. § (1) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálata során” szövegrész helyébe az „elleni közigazgatási perekben” szöveg

lép.

33. Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény módosítása

40. § Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény 46. § (5) bekezdésében a „közigazgatási és munkaügyi bírósághoz” szövegrész helyébe a „munkaügyi perben eljáró bírósághoz” szöveg lép.

34. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

41. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 20. § (1d) bekezdésében a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg lép.

35. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

42. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 9. § (7) bekezdésében és 80. § (3) bekezdésében a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg lép.

36. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása

43. § Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 10/J. §-ában a „Fővárosi Közigazgatási- és Munkaügyi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg lép.

37. A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosítása

44. § A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 39. § (6) bekezdésében a „rendkívüli perorvoslatnak (felülvizsgálatnak, perújításnak)” szövegrész helyébe a „perújításnak” szöveg lép.

38. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

45. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény

a) 10. § (7) bekezdésében a „perorvoslatnak” szövegrész helyébe a „perújításnak” szöveg,

b) 10. § (8) bekezdésében a „jogorvoslatnak” szövegrész helyébe a „fellebbezésnek és perújításnak” szöveg,

c) 31. § (4) bekezdésében, 32/B. § (4) bekezdésében, 49. § (8) bekezdésében, 53. § (5) bekezdésében, 68. § (6) bekezdésében és 75. § (5) bekezdésében a „perorvoslatnak” szövegrész helyébe a „perújításnak” szöveg

lép.

39. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

46. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 37/C. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A kisajátítási hatóság végzését közigazgatási perben a kérelmező és a szakértő támadhatja meg.”

40. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosítása

47. § A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: 2010. évi CLXXXIV. törvény) 3/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a törvény a következő 3/B. §-sal egészül ki:

„3/A. § A közigazgatási kollégiummal működő törvényszékek közigazgatási jogvitákban a 4. mellékletben meghatározott illetékességi területen járnak el.

3/B. § A járásbíróság szervezeti egységeként működő törvénykezési helyeket az 5. melléklet tartalmazza.”

48. § (1) A 2010. évi CLXXXIV. törvény 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A 2010. évi CLXXXIV. törvény 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) A 2010. évi CLXXXIV. törvény 4. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(4) A 2010. évi CLXXXIV. törvény a 4. mellékletben meghatározott 5. melléklettel egészül ki.

49. § (1) Hatályát veszti a 2010. évi CLXXXIV. törvény

a) 4. § (4) bekezdése,

b) 9. §-a.

(2) Hatályát veszti a 2010. évi CLXXXIV. törvény

a) 1. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási és munkaügyi bíróságok,” szövegrész,

b) 2. § (1) bekezdésében az „és a közigazgatási és munkaügyi bíróság” szövegrész.

41. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása

50. § Hatályát veszti az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény

a) 34/A. § (1) bekezdésében az „a Kúriánál” szövegrész,

b) 34/A. § (2) bekezdése.

42. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása

51. § (1) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A hadköteles a fegyver nélküli katonai szolgálat iránti kérelmet elutasító határozatot a közlésétől számított öt napon belül közigazgatási perben támadhatja meg. A bíróság a keresetet harminc napon belül bírálja el.”

(2) A Hvt. 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kártalanítás ügyében hozott határozat közigazgatási perben támadható meg.”

(3) A Hvt. 67. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései közül rendelettel állapítható meg)

„a) a bíróság előtt meg nem támadható hatósági döntések köre,”

52. § A Hvt.

a) 4. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

b) 5. § (3) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

c) 45. § (4) bekezdés a) pontjában a „felülvizsgálta” szövegrész helyébe az „érdemben elbírálta” szöveg,

d) 45. § (4) bekezdés c) pontjában a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

e) 45. § (6) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

f) 67. § (1) bekezdés d) pontjában a „belföldi jogsegély” szövegrész helyébe a „megkeresés” szöveg,

g) 74. § (1) bekezdésében a „polgári peres és nemperes” szövegrész helyébe a „polgári és közigazgatási peres és nemperes” szöveg

lép.

43. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

53. § (1) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 47. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Veszélyhelyzetben a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései közül rendelettel eltérő rendelkezések bevezetésére van mód)

„a) a bíróság előtt meg nem támadható hatósági döntések körét,”

(érintően.)

(2) A Kat. 47. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Veszélyhelyzetben a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései közül rendelettel eltérő rendelkezések bevezetésére van mód)

„d) a megkeresés szabályát,”

(érintően.)

(3) A Kat. 69. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A kártalanítási eljárás lefolytatására és a kártalanítás összegének megállapítására első fokon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve jogosult, határozata ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve bírál el. A fellebbezésnek a polgári védelmi szolgáltatás teljesítésére nincs halasztó hatálya.

(5) Az ügyintézési határidő a kártalanítási igénynek a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez történő megérkezése napján kezdődik.”

54. § A Kat.

a) 70. § (4) bekezdésében a „jogerős döntés vagy bírósági ítélet” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntés vagy jogerős bírósági ítélet” szöveg,

b) 72. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,

c) 72. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „véglegessé válása” szöveg

lép.

44. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása

55. § (1) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az Alkotmánybíróság tagjával kapcsolatban bírói tisztsége miatt összeférhetetlenség nem áll fenn.”

(2) Az Abtv. a következő 10/A. §-sal egészül ki:

„10/A. § Az Alkotmánybíróság tagja kérelmezheti – az Alkotmánybíróság elnöke útján – a köztársasági elnöknél a bíróvá történő kinevezését. A kérelemről az Alkotmánybíróság elnöke – annak a köztársasági elnökhöz történő továbbításával egyidejűleg – tájékoztatja az Országos Bírósági Hivatal elnökét.”

(3) Az Abtv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § (1) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés

a) az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti vagy hatáskörét az Alaptörvénybe ütközően korlátozza, és

b) az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

(2) Jogállásától függetlenül érintettnek minősül az a személy vagy szervezet,

a) aki (amely) a bíróság eljárásában fél volt,

b) akire (amelyre) a döntés rendelkezést tartalmaz, vagy

c) akinek (amelynek) jogára, kötelezettségére, magatartása jogszerűségére a bíróság döntése kiterjed.

(3) Közhatalmat gyakorló indítványozó esetén vizsgálni kell, hogy a panaszában megjelölt, Alaptörvényben biztosított jog megilleti-e.”

(4) Az Abtv. 55. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Közhatalmat gyakorló indítványozó hatásköre korlátozását kifogásoló indítványának érdemi elbírálására csak akkor kerül sor, ha a támadott döntés az indítványozó

a) működésének súlyos zavarát eredményezi, vagy

b) valamely, Alaptörvényben foglalt hatáskörét sérti.”

(5) Az Abtv. 69. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az Alkotmánybíróság az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő tagja – ha még nem töltötte be az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatárt – kérelmezheti – az Alkotmánybíróság elnöke útján – a köztársasági elnöknél bíróvá történő kinevezését. A kérelemről az Alkotmánybíróság elnöke – annak a köztársasági elnökhöz történő továbbításával egyidejűleg – tájékoztatja az Országos Bírósági Hivatal elnökét.

(11) Az Alkotmánybíróság 2020. január 1-jén hivatalban lévő elnöke a megbízatása megszűnéséig jogosult – hivatalos és magánprogramokra is kiterjedően – a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló jogszabályban foglaltak szerint személyvédelemre.”

56. § Hatályát veszti az Abtv. 19. § (2) bekezdése.

45. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása

57. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 9. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) Az ügyelosztási rendet – a bírói tanács és a kollégium véleményének ismeretében – a bíróság elnöke, a törvényszéken és a járásbíróságon a törvényszék elnöke határozza meg.

(2) Az ügyteher megoszlását érdemben befolyásoló, előre nem látható körülmény bekövetkezését követő harminc napon belül – az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával – az ügyelosztási rendet felül kell vizsgálni.

(3) Ha a bírót a bíróságra az ügyelosztási rend meghatározását követően rendelik ki, az ügyelosztási rendet ennek megfelelően ki kell egészíteni.”

58. § A Bszi. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) A törvényes bíróhoz való jog érvényesítése érdekében az ügyelosztási rendet úgy kell összeállítani, hogy abból előzetesen megállapítható legyen, hogy az adott ügyben mely tanács jár el, ideértve azt is, hogy a tanács, illetve a tanács tagjának akadályoztatása esetén ki jár el helyette. Az ügyelosztási rend tartalmazza, hogy az adott bíróságon milyen összetételű és számú tanácsok működnek, a bírák, a tanácsok – ideértve a kirendeléssel foglalkoztatott bírákat is – és a törvényben meghatározott ügyben az egyesbíró hatáskörében eljáró bírósági titkárok melyik ügycsoportba tartozó ügyeket intézik, akadályoztatásuk esetén ki jár el helyettük, az ügyek elosztására melyik bírósági vezető jogosult, továbbá, hogy az ügyek elosztása milyen módon történik. Ha a járásbíróság szervezeti egységeként törvénykezési hely működik, az ügyelosztási rend tartalmazza, hogy a járásbírósági székhely és a törvénykezési hely között az ügyek elosztása milyen módon történik. Az ügyelosztási rend a tárgyalási tevékenységet folytató bírósági vezetők által tárgyalt ügyek körét és az ezekre vonatkozó elosztási módot is magában foglalja.

(2) A Kúria ügyelosztási rendjében meg kell jelölni azt is, hogy az önkormányzati tanács, a jogegységi panasz tanács tagjaként mely bírák járnak el, továbbá azt, hogy az egyes bírák melyik szakágú jogegységi tanácsban járhatnak el.

(3) Az ügyelosztási rend kialakítása és felülvizsgálata során figyelemmel kell lenni különösen

a) az ügyek jelentőségére, munkaigényességére,

b) az ügyérkezés statisztikai adataira, az arányos munkateher megvalósítására,

c) a bíráskodás időszerűségének követelményére,

d) az egyes bírák különös szakértelmére,

e) az ügy tárgya szerinti szakosodásra.”

59. § A Bszi. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ügyelosztási rendet és annak módosítását az érintettekkel a hatálybalépését megelőzően ismertetni kell, és a bíróságon, a felek által is hozzáférhető helyen ki kell függeszteni, továbbá az érintett bíróság – járásbíróság esetén a törvényszék – honlapján közzé kell tenni.”

60. § A Bszi. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke, az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT), valamint az egyéb bírósági igazgatási szervek és a bírósági igazgatásban közreműködő egyéb bírói testületek, továbbá a bírósági vezetők kötelesek a bírósági igazgatás és az ahhoz kapcsolódó döntéshozatal nyilvánosságát e törvény szerint biztosítani.”

61. § A Bszi. 16. és 17. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„16. § (1) Magyarországon az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják:

a) a Kúria,

b) az ítélőtábla,

c) a törvényszék,

d) a járásbíróság és a kerületi bíróság (a továbbiakban együtt: járásbíróság).

(2) A bíróságok – a járásbíróság kivételével – gazdasági szervezettel rendelkeznek.

17. § (1) Bíróság létesítéséről, összevonásáról, megszüntetéséről, elnevezéséről, székhelyéről, illetékességi területének meghatározásáról, a törvénykezési hellyel működő járásbíróságok meghatározásáról, továbbá a katonai tanácsokkal rendelkező bíróságok kijelöléséről – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – külön törvény rendelkezik.

(2) Ha a bíróság illetékességi területe a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik, a közigazgatási határok megváltozása következtében a bíróság illetékességi területét – az OBH elnökének javaslatára – a köztársasági elnök határozatban módosítja.”

62. § (1) A Bszi. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A járásbíróságot az elnök vezeti. A törvénykezési hely belső működésének, valamint a járásbíróság és törvénykezési helye közötti feladatok megosztásának szabályait az érintett törvényszék szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.”

(2) A Bszi. 18. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Törvényben meghatározott járásbíróság szervezeti egységeként a járásbíróság székhelyén kívüli, de a járásbíróság illetékességi területéhez tartozó járási székhelyen létesített törvénykezési hely működik. A törvénykezési helyen legalább heti egy napon polgári és gazdasági ügyekben tárgyalás, illetve személyes meghallgatás megtartására kerülhet sor, valamint büntető és szabálysértési ügyekben akkor, ha annak az OBH elnöke szabályzatában meghatározott egyéb tárgyi feltételei fennállnak. A törvénykezési helyet az érintett törvényszék elnöke által kijelölt bíró vagy igazságügyi alkalmazott csoportvezetőként vezeti. Igazságügyi alkalmazott csoportvezető-helyettes az OBH elnöke által kijelölt törvénykezési helyen működik. A törvénykezési helyre – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a csoportra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”

63. § A Bszi. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) A törvényszék – törvényben meghatározott ügyekben – első fokon jár el, és másodfokon elbírálja a járásbíróságok határozatai elleni fellebbezéseket.

(2) A törvényszéket az elnök vezeti.

(3) A törvényszék jogi személy.

(4) A törvényszéken tanácsok, csoportok és büntető, polgári, gazdasági, valamint munkaügyi kollégiumok működnek. A Fővárosi Törvényszéken, a Budapest Környéki Törvényszéken, a Debreceni Törvényszéken, a Győri Törvényszéken, a Miskolci Törvényszéken, a Pécsi Törvényszéken, a Szegedi Törvényszéken és a Veszprémi Törvényszéken közigazgatási kollégium is működik. A közigazgatási kollégium kivételével a kollégiumok összevontan is működhetnek.

(5) Törvény által meghatározott ügyekben első fokon – törvényben meghatározott törvényszékeken és illetékességi területtel – katonai tanácsok járnak el.

(6) Közigazgatási jogvitákban a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben első fokon a közigazgatási kollégiummal rendelkező törvényszékek törvényben meghatározott illetékességi területtel járnak el.”

64. § A Bszi. 22. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az ítélőtábla jogi személy.

(4) Az ítélőtáblán tanácsok, büntető, polgári, valamint munkaügyi kollégiumok működnek.”

65. § A Bszi. 24. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A Kúria

a) elbírálja – törvényben meghatározott ügyekben – a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot,

b) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,

c) a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,

d) elbírálja a jogegységi panaszokat,

e) joggyakorlat-elemzést folytat a jogerős vagy véglegessé vált határozattal befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát,

f) dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről,

g) dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról, és

h) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.

(2) A Kúrián ítélkező, jogegységi, önkormányzati, valamint jogegységi panaszt elbíráló tanács (a továbbiakban: jogegységi panasz tanács), büntető, polgári, valamint közigazgatási kollégiumok, továbbá bírósági joggyakorlat-elemző csoportok működnek. A Kúrián szakági részkollégiumok létesíthetők.”

66. § A Bszi. 25. és 26. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„25. § A Kúria az Alaptörvény 25. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatának ellátása körében jogegységi határozatokat hoz, elbírálja a jogegységi panaszokat, joggyakorlat-elemzést folytat jogerős vagy véglegessé vált határozattal befejezett ügyekben, valamint közzéteszi az 51. alcímben foglaltak szerint az ott meghatározott, a Kúria által hozott határozatokat.

26. § (1) Az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetője, továbbá a járásbíróság elnöke köteles a vezetése alatt álló bíróságok ítélkezését folyamatosan figyelemmel kísérni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladat ellátása keretében az elvi kérdésben hozott, jogerőre emelkedett vagy véglegessé vált határozatokat

a) a járásbíróság elnöke, a törvényszék megfelelő ügyszakú kollégiuma kollégiumvezetőjének,

b) a törvényszék kollégiumvezetője az ítélőtábla megfelelő ügyszakú kollégiuma kollégiumvezetőjének,

c) az ítélőtábla kollégiumvezetője a Kúria megfelelő ügyszakú kollégiuma kollégiumvezetőjének

bemutatja.

(3) A (2) bekezdés szerinti eljárása előtt a törvényszék és az ítélőtábla kollégiumvezetője kikérheti az elvi kérdés tárgya szerint érintett kollégium bíráinak véleményét.”

67. § A Bszi. 27. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A Kúria kollégiuma az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében figyelemmel kíséri a bíróságok gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben. A joggyakorlat-elemző csoport vezetőjének felkérésére a kollégiumok közreműködnek a joggyakorlat-elemző munkában.

(2) Ha a jogalkalmazás egysége érdekében szükséges, az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumának kollégiumvezetője a jogegységi eljárás indítványozására jogosultnak javaslatot tesz jogegységi eljárás indítványozására.”

68. § A Bszi. a következő 27/A. §-sal egészül ki:

„27/A. § Bírói testület, bírósági vezetők, illetve bírák tanácskozása nevében nem tehető közzé olyan jogértelmezési célú állásfoglalás, amelynek meghozatalára törvény nem ad felhatalmazást.”

69. § A Bszi. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bírósági joggyakorlat-elemző csoport feladata a bírósági ítélkezési gyakorlat vizsgálata. A vizsgálati tárgyköröket a Kúria elnöke – a Kúria kollégiumai véleményének beszerzését követően – évente meghatározza. A vizsgálati tárgykörökre az ítélőtáblai és a törvényszéki kollégium kollégiumvezetője, az OBH elnöke és a legfőbb ügyész (a továbbiakban együtt: kezdeményező) is indítványt tehet.”

70. § A Bszi. 32. és 33. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„32. § (1) Jogegységi eljárásnak van helye, ha

a) a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala, korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges,

b) a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: Kúria közzétett határozata).

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetekben a Kúria tanácsa a jogegységi eljárás indítványozása mellett a jogegységi határozat meghozataláig az eljárását felfüggeszti.

33. § (1) Jogegységi eljárást kell lefolytatni, ha azt

a) a Kúria elnöke, vagy kollégiumvezetője, illetve helyetteseik, valamint az ítélőtábla elnöke,

b) a 32. § (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a Kúria tanácsa vagy

c) a legfőbb ügyész

indítványozza.

(2) A jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványban az indítványozónak meg kell jelölnie, hogy milyen kérdésekben és mely okokból kéri a jogegységi tanács határozatának meghozatalát, és a 32. § (1) bekezdés b) pontjában említett esetben javaslatot kell tennie a jogkérdés mikénti eldöntésére. Az indítványhoz mellékelni kell az indítvánnyal érintett bírósági határozatok kiadmányát.”

71. § (1) A Bszi. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kúrián büntető, összevont polgári-gazdasági-munkaügyi, továbbá közigazgatási szakágú jogegységi tanács (a továbbiakban: jogegységi tanács) működik. A jogegységi tanácsot a Kúria elnöke, elnökhelyettese, kollégiumvezetője vagy kollégiumvezető-helyettese vezeti. A jogegységi tanács az elnökből és további 6 tagból áll, a tagokat a jogegységi tanács elnöke választja ki.”

(2) A Bszi. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jogegységi indítvány előterjesztője – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – nem lehet a jogegységi tanács elnöke. A 32. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jogegységi tanács tagjait úgy kell kiválasztani, hogy abban nem lehetnek többségben annak a tanácsnak a tagjai, amely jogkérdésben el kíván térni a Kúria közzétett határozatától, illetve annak a tanácsnak a tagjai, amely a közzétett határozatot hozta.”

72. § A Bszi. a következő 12/A. alcímmel egészül ki:

„12/A. A jogegységi panasz elbírálása

41/A. § A jogegységi panaszt a jogegységi panasz tanács bírálja el. A jogegységi panasz tanácsot a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese vezeti. A jogegységi panasz tanács az elnökből és további 8 tagból áll, a tagokat az elnök a Kúria kollégiumaiból jelöli ki úgy, hogy minden kollégiumból legalább 1-1 tagot ki kell jelölni.

41/B. § (1) Jogegységi panasznak van helye a Kúriának

a) a felülvizsgálati kérelem vagy indítvány (a továbbiakban együtt: felülvizsgálati kérelem) vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján fellebbezés alaptalansága esetén a megtámadott határozatot hatályában fenntartó határozata,

b) a felülvizsgálatot a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján megtagadó határozata,

c) a felülvizsgálati kérelem befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján megtagadó határozata

ellen, feltéve hogy a felülvizsgálati kérelemben a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkoztak.

(2) Jogegységi panasznak van helye akkor is, ha a Kúria ítélkező tanácsa jogkérdésben – jogegységi eljárás kezdeményezése nélkül – úgy tér el a Kúria közzétett határozatától, hogy az adott eltérésre az alsóbbfokú bíróságok határozatában nem került sor.

(3) A jogegységi panasz elbírálásából ki van zárva az alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint kizárt bíró, valamint az a bíró, aki a jogegységi panasszal támadott határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett.

(4) A jogegységi panaszt az (1) és (2) bekezdés szerinti határozat közlésétől számított 30 napon belül a Kúriánál terjesztheti elő az, aki az eljárási törvények alapján felülvizsgálati kérelem – vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján fellebbezés – előterjesztésére jogosult. A jogegységi panasz iránti eljárásban végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelemnek van helye, az annak alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint. A végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelmet a jogegységi panaszban kell előterjeszteni. A Kúriának a jogegységi panasz alapjául szolgáló eljárás során eljáró tanácsa a panaszt az iratokkal együtt haladéktalanul a jogegységi panasz tanács elé terjeszti.

(5) A jogegységi panasz eljárás lefolytatása során – az ezen alcímben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell a polgári perrendtartásról szóló törvénynek

a) a beadványokra,

b) az idézés tartalmára és módjára,

c) a kézbesítésre,

d) a kézbesítési kifogásra,

e) a határidő számítására,

f) az ítélkezési szünetre,

g) – a jegyzőkönyv képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel útján történő készítésére vonatkozó szabályok kivételével – az eljárás anyagának rögzítésére

vonatkozó szabályait.

(6) A jogegységi panaszban – a beadványra vonatkozó általános szabályokon túl – meg kell jelölni:

a) azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti,

b) azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít a fél.

(7) A jogegységi panasz eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti jogi képviselet kötelező.

(8) A jogegységi panasz tanács a jogegységi panasz befogadhatósága körében a Kúriához érkezésétől számított 30 napon belül megvizsgálja, hogy az megfelel-e a törvényi feltételeknek. Ha a jogegységi panasz a végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, azt 30 napon belül a jogegységi panasz alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint kell elbírálni.

(9) A jogegységi panasz tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha

a) azt nem az arra jogosult nyújtotta be,

b) azt jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtották be,

c) az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg,

d) az elkésett,

e) az az (1) bekezdés alapján kerül előterjesztésre, de a felülvizsgálati kérelemben vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szerinti fellebbezésben az előterjesztő nem hivatkozott a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre, vagy

f) az nem tartalmazza a (6) bekezdésben foglaltakat, és a megfelelő kiegészítés a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem történt meg.

(10) A jogegységi panasz tanács a befogadott jogegységi panaszt az előterjesztő kivételével közli az annak alapjául szolgáló eljárásban az eljárási törvények alapján felülvizsgálati kérelem – vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján fellebbezés – előterjesztésére jogosultakkal, akik a közléstől számított 30 napon belül nyilatkozatot tehetnek.

(11) Ha a jogegységi panasz tanács indokoltnak tartja tárgyalás tartását, arra a panasz előterjesztőjét és a (10) bekezdésben meghatározott személyeket a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai szerint idézi.

41/C. § (1) Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést, dönt a bíróságokra kötelező értelmezésről és határozatában

a) a panasszal támadott határozatot hatályában fenntartja, ha az eltérés indokolt volt;

b) megállapítja az eltéréssel okozott jogsértést, de a panasszal támadott határozatot hatályában fenntartja, ha

ba) a panaszt olyan ügyben nyújtották be, amelyben törvény a bíróság eljárására legfeljebb ötnapos határidőt állapít meg,

bb) más törvény így rendelkezik;

c) a panasszal támadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a jogegységi panasz alapjául szolgáló határozatot hozó bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha az eltérés nem volt indokolt.

(2) Ha jogegységi panasz tárgya a 41/B. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott határozat és a jogegységi panasz tanács a jogkérdésben való eltérést megállapítja, a panasszal támadott határozatot hatályon kívül helyezi és a bíróságot a felülvizsgálati eljárás lefolytatására utasítja.

(3) Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja, hogy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben nem történt eltérés, a jogegységi panaszt elutasítja. A határozat indokolásának elegendő csak erre a körülményre utalnia, az alkalmazott jogszabályok feltüntetése mellett.

(4) Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést, a panasz elbírálásával összefüggésben felmerült költséget az állam viseli.

(5) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján hozott határozat jogegységi határozat hatályú, azt a jogegységi határozatok közzétételére vonatkozó szabályok szerint a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

(6) Az (1) bekezdés c) pontja, valamint a (2) bekezdés alapján megismételt eljárásban a Kúria soron kívül jár el.”

73. § A Bszi. 13. alcím címének helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. A jogegységi határozat közzététele”

74. § A Bszi. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. § (1) A jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, a bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: központi honlap) és a Kúria honlapján közzé kell tenni. A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező.

(2) Ha a Kúria indokoltnak tartja, a jogegységi határozat egyéb módon történő közzétételéről is intézkedhet.

(3) Ha a jogegységi tanács a jogegységi határozatot hatályon kívül helyezi, a hatályon kívül helyező határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A jogegységi határozat a hatályon kívül helyező határozat közzététele időpontjától nem alkalmazható.

(4) Ha a jogegységi tanács a jogegységi határozatot hatályon kívül helyezi, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, a központi honlapon és a Kúria honlapján ezt jelezni kell.”

75. § (1) A Bszi. 76. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OBH elnöke a személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatkörében)

„f) beoszthatja a bírót a Kúriára, az OBH-ba, az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba, továbbá a közigazgatási jogvitában eljáró bírót a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott szervhez (a továbbiakban: érintett szerv), illetve dönt a beosztás megszüntetéséről és a bírónak ismét tényleges bírói álláshelyre történő beosztásáról,”

(2) A Bszi. 76. § (5) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OBH elnöke a személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatkörében)

„h) dönt a bíró más szolgálati helyre történő kirendeléséről, ha a kirendelés nem a törvényszék és az illetékességi területén működő járásbíróság között vagy a törvényszék illetékességi területén működő járásbíróságok között történik,”

76. § A Bszi. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az OBT tagjait megválasztani jogosult küldöttértekezlet a küldöttek közül az OBT bíró tagjává 1 ítélőtáblai, 6 törvényszéki és 7 járásbírósági bírót választ.”

77. § A Bszi. 94. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A törvényszéken a küldötteket úgy kell megválasztani, hogy azok közül legalább egy járásbírósági bíró legyen.

(4) A Kúriára, az OBH-ba, az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba, valamint az érintett szervhez beosztott bírák a beosztásukat közvetlenül megelőző szolgálati helyük szerinti bíróság összbírói értekezletén választanak.”

78. § A Bszi. 97. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az OBH elnöke a (2) bekezdésben foglalt felkéréssel egyidejűleg a legidősebb kúriai, ítélőtáblai, törvényszéki, járásbírósági küldöttből álló 4 tagú jelölő bizottságot – a szakmai önéletrajzok továbbítása mellett – felkéri, hogy a 99. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a küldöttek közül a tagok és a póttagok személyére tegyen javaslatot.”

79. § A Bszi. 117. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Kúria elnöke az (1) bekezdés e), g)–j), n), r) és t) pontjában meghatározott feladatait a Kúria elnökhelyettese, a Kúria főtitkára, valamint a Kúria főtitkár-helyettese közreműködése útján is gyakorolhatja a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint.”

80. § A Bszi. 123. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Kúria elnökét akadályoztatása esetén – ide nem értve azt az esetet, ha a tisztség nincs betöltve – a Kúria elnöke által meghatározott rendben Kúria elnökhelyettesei helyettesítik. Ha a Kúria elnökének tisztsége nincs betöltve – a 115. § (4) bekezdése kivételével – a Kúria elnökét az az elnökhelyettes helyettesíti, aki a leghosszabb kúriai bírói szolgálati jogviszonnyal rendelkezik.

(3) A Kúria elnökhelyettese a (2) bekezdésben meghatározottakon túl javaslatot tesz az ügyelosztási rendre.

(4) A Kúria elnökhelyettese a kollégiumvezető feladatait is elláthatja.”

81. § A Bszi. 124. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Kollégiumvezető-helyettes – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az OBH elnöke által kijelölt bíróságon működik.”

82. § A Bszi. 129. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„129. § Ha a kinevezésre jogosult nem a kinevezéssel érintett bíróság elnöke – az elnöki pályázat kivételével –, beszerzi a kinevezéssel érintett bíróság elnökének javaslatát.”

83. § A Bszi. 141. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„141. § (1) Ha a Kúria elnökhelyettesének, főtitkárának, főtitkár-helyettesének, az ítélőtábla és a törvényszék elnökének, valamint helyettesének, továbbá a kollégiumvezetőnek a tisztsége a megbízatási időtartam leteltével szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül a vezetői tevékenységével azonos szintű bíróságra tanácselnöknek kell kinevezni.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett bírósági vezetőt a határozott idő letelte után a korábbi bírósági bírói állásának megfelelő beosztásba kell helyezni.

(3) Ha a bírósági vezető tisztsége a határozott idő letelte előtt szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül lehetőleg a korábbi szolgálati helyére és legalább a korábbival azonos bírósági bírói beosztásba kell helyezni.”

84. § A Bszi. 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„142. § A bíróságok igazgatásában közreműködő bírói testületek

a) a Kúria teljes ülése, az ítélőtábla, a törvényszék összbírói értekezlete (a továbbiakban együtt: összbírói értekezlet),

b) a kollégium, és

c) a Kúria, az ítélőtábla, továbbá a törvényszék bírói tanácsa.”

85. § A Bszi. 148. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A törvényszéki munkaügyi bírói álláshelyre kiírt pályázat esetén a törvényszék bírói tanácsa 1, az illetékes ítélőtáblai munkaügyi kollégium kollégiumvezetője által kijelölt bíróval egészül ki. A törvényszéken közigazgatási bírói álláshelyre kiírt pályázat esetén a törvényszék bírói tanácsa 2, a Kúria elnöke által kijelölt és a Kúria azonos szakági kollégiumában ítélkező bírójával egészül ki, akik a bírói tanácsnak e feladatait ellátása során a többi taggal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. Az ítélőtáblai munkaügyi bírói álláshelyre kiírt pályázat esetén az ítélőtábla bírói tanácsa 1, a Kúria azonos szakági kollégiumában ítélkező bírójával egészül ki.”

86. § A Bszi. 154. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„154. § (1) A kollégium meghatározott ügyszakba beosztott bírák testülete, amelyet a kollégiumvezető vezet.

(2) A Kúria kollégiumának tagjai a Kúria bírái és az ítélőtáblák, illetve a Kúria közigazgatási kollégiuma esetén a törvényszékek azonos kollégiumának vezetői.

(3) Az ítélőtábla kollégiumának tagjai – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az ítélőtábla adott ügyszakában működő bírái, valamint általuk az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó törvényszékek adott ügyszakban működő kollégiumainak a bírái közül 6 évre választott bírák, továbbá az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó törvényszékek azonos ügyszakban működő kollégiumainak vezetői.

(4) Az ítélőtábla munkaügyi kollégiumának a szakmai tevékenység tekintetében tagjai az ítélőtábla, valamint az ítélőtábla illetékességi területén működő törvényszékek munkaügyi bíróvá kijelölt bírái is. A kollégium ügyrendje határozza meg a munkaügyi kollégium szakmai feladatait.

(5) A törvényszéken a kollégium tagjai, a (6) bekezdésben foglalt kivétellel a törvényszék bírái, továbbá – a közigazgatási és az önálló munkaügyi kollégium kivételével – általuk a törvényszék területén működő járásbíróságok bírái közül 6 évre választott bírák. A választott bíró tagokat az adott kollégium törvényszéki bíró tagjai a kollégium szakágának, illetve szakágainak megfelelő ügyszakban működő bírák közül választják.

(6) Ahol önálló munkaügyi kollégium működik, e kollégium tagjai a törvényszék munkaügyi bíróvá kijelölt bírái, a törvényszék közigazgatási kollégiumának tagjai a törvényszék közigazgatási bíróvá kijelölt bírái.”

87. § A Bszi. 168. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„168. § A bírósági épület rendjének biztosítása a bíróság elnökének feladata. A bíróság elnöke – a járásbíróság esetében a törvényszék elnöke – e körben megállapítja a bírósági épület használatának rendjét, meghatározza a közönség és az ügyfélforgalom számára nyitva álló épületrészeket, valamint megalkotja az ezekről szóló szabályzatot, amelyet az érintett bíróság – járásbíróság esetén a törvényszék – honlapján közzé kell tenni. A szabályzatot a bíróság elnöke az OBH elnöke által meghatározott követelményeknek megfelelően készíti el.”

88. § A Bszi. 63. alcíme a következő 197/A. és 197/B. §-sal egészül ki:

„197/A. § (1) A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-én megszűnnek. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-én fennálló jogviszonyaiban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság vonatkozásában a Fővárosi Törvényszéket, a többi közigazgatási és munkaügyi bíróság vonatkozásában e bíróságok 2020. március 31-i területi illetékességével azonos területi illetékességű törvényszéket kell általános jogutódnak tekinteni.

(2) A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok és a Fővárosi Törvényszéken működő közigazgatási és munkaügyi kollégium 2020. március 31-én megszűnnek. 2020. április 1. napjától az ítélőtáblákon munkaügyi kollégiumok, a közigazgatási ügyekben eljáró törvényszékeken közigazgatási kollégiumok működnek. A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumából a munkaügyi szakág kiválik és a Kúria Polgári Kollégiumába 2020. március 31-én beolvad. 2020. április 1. napjától a Kúrián a Közigazgatási Kollégium önállóan működik. A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok iratait a megszűnéskor székhelyt adó törvényszék őrzi meg és kezeli az átvett iratokra vonatkozó szabályok szerint.

197/B. § (1) A közigazgatási és munkaügyi bíróság bírósági vezetőinek, a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium bírósági vezetőinek, a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiuma bírósági vezetőinek megbízatása – a tanácselnöki kinevezések kivételével – 2020. március 31. napján megszűnik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, a 2020. március 31. napján bírósági vezetői megbízatással rendelkező bírót – ide nem értve a megbízott bírósági vezetőt – 2020. április 1. napjától, beosztásától függően a korábbi bírósági vezetői megbízatásának megfelelő javadalmazás illeti meg az eredeti megbízatása lejáratának időpontjáig, kivéve, ha a 118. § (1) bekezdésének a)–f) pontjában és (1a) bekezdésében meghatározott bírósági vezetővé nevezik ki.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti bírósági vezető tisztsége e törvény erejénél fogva, a megbízatási időtartam letelte előtt szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül tanácselnöknek kell kinevezni.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt bírósági vezetői megbízatás betöltésére e törvény hatálybalépését követően pályázat nem írható ki, e feladatok ellátására megbízás csak 2020. március 31. napjáig adható.

(5) Jogegységi panasz eljárásnak a 2020. július 1-jén és az azt követően meghozott jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen van helye.”

89. § (1) A Bszi.

1. 29. § (2) bekezdésében a „kollégiumvezetőinek” szövegrész helyébe az „elnökhelyetteseinek” szöveg,

2. 76. § (5) bekezdés e) pontjában a „Be.” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény” szöveg,

3. 77/A. § (2) bekezdésében az „a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat” szövegrész helyébe a „munkaügyi pert kezdeményezhet” szöveg

lép.

(2) A Bszi.

1. 14. alcímének címében a „tanácsa” szövegrész helyébe a „tanácsának összetétele” szöveg,

2. 163. § (1) bekezdésében a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

3. 166. § (4) bekezdésében a „fél” szövegrész helyébe a „fél, közigazgatási bírósági eljárásban a fél és az érdekelt” szöveg,

4. 175. §-ában a „197” szövegrész helyébe a „197–197/B” szöveg

lép.

90. § (1) Hatályát veszti a Bszi.

1. 3. alcím címében a „, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság” szövegrész,

2. 19–20. §-a,

3. 27. § (3) bekezdése,

4. 28. § (1) bekezdésében a „, valamint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumnak az” szövegrész,

5. 28. § (3) bekezdése,

6. 9. alcíme,

7. 45. § (3) bekezdése,

8. 76. § (4) bekezdés a) pontjában a „közigazgatási és munkaügyi bírósággal, valamint” szövegrész,

9. a 76. § (6) bekezdés b) pontjában a „, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági” szövegrész,

10. 103. § (3) bekezdés e) pontjában az „a közigazgatási és munkaügyi bírósági,” szövegrész,