11. 118. § (1) bekezdés a) és b) pontjában az „a közigazgatási és munkaügyi bíróság,” szövegrész,
12. 120. §-ában a „közigazgatási és munkaügyi bíróság, valamint” szövegrész,
13. 122. §-ában a „közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke, valamint a” szövegrész,
14. 124. § (5) bekezdése,
15. 128. § (2) bekezdésében a „, továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetőjét és kollégiumvezető-helyettesét” szövegrész,
16. 128. § (5) bekezdésében a „közigazgatási és munkaügyi bíróság, továbbá” szövegrész,
17. 131. § d)–f) pontja,
18. 136. § (3) bekezdésében és 136. § (4) bekezdés b) pontjában a „, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság” szövegrész,
19. 143. §-ában a „, valamint közigazgatási és munkaügyi bíróságra” szövegrész,
20. 151. § (1) bekezdés b) pontjában a „, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági” szövegrész,
21. 45. alcím címében a „, továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium” szövegrész,
22. 155. § a) pontjában a „, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági” szövegrész,
23. 156. §-a.
(2) Hatályát veszti a Bszi.
1. IV. fejezet címében az „, az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára és a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának felülvizsgálatára irányuló eljárás” szövegrész,
2. 15. alcíme,
3. 163. § (1) bekezdésében az „az elvi bírósági határozatot, az elvi bírósági döntést,” szövegrész.
91. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 3. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha az Alkotmánybíróság tagja az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint kérelmezte bíróvá történő kinevezését, őt a köztársasági elnök pályázat kiírása nélkül határozatlan időre bíróvá kinevezi.”
92. § A Bjt. 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a pályázat olyan járásbíróság álláshelyére kerül kiírásra, amelynek szervezeti egységeként törvénykezési hely működik, a pályázati felhívásban utalni kell a 26/A. §-ban foglaltakra.”
93. § A Bjt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A pályázatot azon bíróság elnökéhez kell benyújtani, amelynek bírói álláshelyére a pályázati felhívás szól.
(2) A bíróság elnöke a pályázót meghallgathatja.
(3) A járásbíróságra kiírt pályázat esetén a járásbíróság elnöke a pályázatot a pályázati határidő leteltét követő 5 munkanapon belül megküldi a törvényszék elnökének. A járásbíróság elnöke a pályázót a pályázat megküldését megelőzően hallgathatja meg.”
94. § A Bjt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) Ha a pályázó pályázata elkésett, azt a bíróság elnöke – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – elutasítja. A bíróság elnöke a hiányos pályázatot benyújtó pályázót [12. §, 45. § (1) bekezdés] rövid határidő tűzésével felhívja a hiányok pótlására, ennek elmulasztása esetén a pályázatot elutasítja.
(2) Ha a járásbíróság elnökéhez benyújtott pályázat hiányos vagy elkésett, a járásbíróság elnöke az (1) bekezdésben foglalt intézkedések megtétele érdekében a pályázatot haladéktalanul megküldi a törvényszék elnökének.
(3) Az (1) bekezdés szerinti elutasító döntést a pályázó 3 napon belül az elsőfokú szolgálati bíróság előtt kifogásolhatja. Az elsőfokú szolgálati bíróság a kifogást, annak előterjesztését követő 8 napon belül – a felek meghallgatása nélkül, tanácsülésen – bírálja el, és döntését nyomban közli a pályázóval és a bíróság elnökével. Ha az elsőfokú szolgálati bíróság a kérelemnek helyt ad, az elutasító döntést hatályon kívül helyezi. Az elsőfokú szolgálati bíróság határozatával szemben további jogorvoslatnak nincs helye.”
95. § A Bjt. 7. alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § A pályázatot elkésettség vagy a hiányok pótlásának elmaradása miatt elutasító döntéssel szemben benyújtott kifogások elbírálása iránti eljárást a szolgálati bíróság – a 13. § (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel – a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával folytatja le azzal, hogy
a) a kifogást a döntéshozónál az elsőfokú szolgálati bírósághoz címezve írásban kell benyújtani,
b) a kifogást a döntéshozó a kifogásra vonatkozó nyilatkozatával és a döntését megalapozó iratokkal együtt 3 munkanapon belül megküldi az elsőfokú szolgálati bíróságnak,
c) a kifogás elbírálására vizsgálóbiztos kijelölése és előzetes vizsgálat nélkül, tanácsülésen, szükség esetén iratok beszerzése és a felek meghallgatása mellett kerül sor.”
96. § A Bjt. 14. és 15. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„14. § (1) A pályázati rangsor kialakítása során kizárólag a következő szempontok vehetők figyelembe:
a) a szakmai értékelés tekintetében
aa) a bírósági fogalmazói és bírósági titkári joggyakorlati idő, illetve a bírói szolgálati idő szakmai értékelésének eredménye,
ab) a bíróságok központi igazgatásáról szóló átfogó ismeretek megszerzése érdekében az OBH-ban eltöltött bírói, bírósági titkári joggyakorlati idő, valamint a központi igazgatási feladatokban történő közreműködés OBH elnöke általi értékelése, a jogegységi határozatok előkészítésével és a joggyakorlat elemzéssel kapcsolatos átfogó ismeretek megszerzése érdekében a Kúrián beosztott bíróként, bírósági titkárként eltöltött joggyakorlati idő Kúria elnöke általi értékekése, továbbá a jogszabályok előkészítésére vonatkozó átfogó ismeretek megszerzése érdekében az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumban eltöltött bírói, bírósági titkári joggyakorlati idő miniszter általi értékelése,
ac) nem bírósági joggyakorlattal rendelkező pályázó esetén a korábbi munkáltató értékelése,
b) a jogi szakvizsga letételét követő gyakorlati vagy szolgálati idő tartama,
c) a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye,
d) a jogi szakvizsga eredménye,
e) a tudományos fokozat,
f) a szakjogászi, illetve egyéb (a munkakörhöz kapcsolódó) másoddiploma,
g) a jogi diploma megszerzését követően szakterületen végzett külföldi tanulmányút,
h) a nyelvismeret,
i) a jogi tárgyú publikáció,
j) jogszabály által jogi szakvizsgához kötötten gyakorolható jogászi foglalkozás keretében szervezett kötelező képzéseken elért eredmény és a fakultatív képzéseken való részvétel,
k) egyéb, a bírói tisztség betöltése szempontjából figyelembe vehető szakmai többlettevékenység.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően objektív szempontként kell figyelembe venni
a) a bíróságok központi igazgatásáról szóló átfogó ismeretek megszerzése érdekében az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) tagja mellett eltöltött bírósági titkári joggyakorlati idő OBT tag általi értékelését,
b) a közigazgatási ügyekben eljáró bírói pályázatoknál a jogi diploma megszerzését követően közigazgatási jogi szakterületen szerzett joggyakorlat időtartamát.
(3) A bírói pályázatoknál az alábbi szubjektív szempontokat kell figyelembe venni:
a) a törvényszéki, az ítélőtáblai, továbbá a kúriai álláshelyre (a továbbiakban: magasabb bírói álláshely) pályázó esetében a kollégium véleményét, azzal, hogy az ítélőtáblai munkaügyi kollégium véleményének kialakításában csak e kollégium ítélőtáblai bíró tagjai vehetnek részt,
b) a bírói tanács általi meghallgatás eredményét,
c) a betöltendő álláshely szerinti járásbíróság elnökének véleményét,
(4) Az igazságügyért felelős miniszter rendeletben határozza meg az (1)–(3) bekezdésben felsorolt szempontokhoz rendelhető pontszámot a bírói, a magasabb bírói álláshelyre benyújtott pályázat esetén. Magasabb bírói álláshelyre pályázó esetében az (1) és (3) bekezdésben foglaltak súlyozásakor az (1) bekezdés a) pontjában és a (3) bekezdés a) pontjában foglalt szempontnak kell kiemelt jelentőséget tulajdonítani.
15. § (1) A pályázati határidő leteltét követő 15 napon belül
a) járásbíróságra, valamint törvényszékre kiírt pályázat esetén a törvényszék,
b) ítélőtáblára kiírt pályázat esetén az ítélőtábla,
c) a Kúriára kiírt pályázat esetén a Kúria
bírói tanácsa a pályázókat meghallgatja, és a pályázatokat az elért pontszámoknak megfelelően rangsorolja.
(2) A járásbíróságra kiírt pályázat esetén az (1) bekezdésben meghatározott határidő akkor kezdődik, amikor a törvényszék elnökéhez megérkeztek a pályázatok.
(3) Hiánypótlás esetén az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidő a hiánypótlási eljárás lefolytatását követően kezdődik.
(4) A bírói tanács a rangsor kialakítása során a pontszámok alapján kialakult sorrendtől nem térhet el.
(5) Ha a rangsor valamely helyén több pályázó azonos pontszámmal szerepel, az azonos helyen szereplő pályázók közötti sorrendet a bírói tanács általi meghallgatás eredménye alapján kell felállítani. Ha a bírói tanács általi meghallgatás során is azonos pontszámot érnek el a pályázók, közöttük a bírói tanács egyszerű szótöbbséggel hozott, írásbeli, indokolt határozatával sorrendet állít fel.
(6) Ha a bírói tanács által a meghallgatás során adott pontszámokra figyelemmel módosul a pályázók objektív pontjai alapján kialakult pályázati rangsor első három helyén álló pályázó személye, a bírói tanácsnak írásban kell megindokolnia a meghallgatás során a pályázóknak adott pontokat.
(7) A bírói tanács a pályázók rangsorát és a pályázatokat, továbbá – az (5) és (6) bekezdésben foglalt esetben – az írásbeli, indokolt határozatát haladéktalanul továbbítja a törvényszék, az ítélőtábla vagy a Kúria elnökéhez.”
97. § A Bjt. 21. § (5)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kifogást a pályázattal érintett bíróság elnökénél írásban kell benyújtani, aki azt 5 munkanapon belül felterjeszti – kúriai pályázat kivételével – az OBH elnökéhez. Kérelmezettként az OBH elnökét, kúriai pályázat esetén a Kúria elnökét kell megjelölni. Az OBH elnöke, illetve a Kúria elnöke a kifogást 5 munkanapon belül a kifogásra vonatkozó nyilatkozatával és a kifogással érintett iratokkal együtt megküldi az elsőfokú szolgálati bíróságnak.
(6) Az elsőfokú szolgálati bíróság a kifogás tárgyában 15 napon belül dönt. A bíró kinevezése esetén az elsőfokú szolgálati bíróság a bíróvá történő kinevezés feltételeinek meglétét a 4. § (1) bekezdés a), c), d), f), és g) pontjában, a 4. § (2) bekezdésében, valamint az 5. § (1) bekezdésében meghatározottak szempontjából vizsgálja. A bíró áthelyezése esetén az elsőfokú szolgálati bíróság kizárólag a pályázati feltételek teljesülését vizsgálja. Ha az elsőfokú szolgálati bíróság megállapítja, hogy a pályázatot elnyert személyt e törvénynek a bírói kinevezés feltételeire vonatkozó szabályai szerint nem lehetne bíróvá kinevezni, illetve a pályázatot elnyert személy a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek nem felel meg, erre vonatkozó határozatát közli a kifogást előterjesztő pályázóval, valamint – a szükséges intézkedés megtétele érdekében – a pályázat elbírálójával és a köztársasági elnökkel. Az elsőfokú szolgálati bíróság a kifogás alaptalansága esetén a kifogást elutasítja, és határozatát közli a kifogást előterjesztő pályázóval, a pályázat elbírálójával, valamint a pályázattal érintett bíróság elnökével. Az elsőfokú szolgálati bíróság döntésével szemben további jogorvoslatnak nincs helye.
(7) A kifogás elbírálása iránti eljárást a szolgálati bíróság – az (5) és (6) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával folytatja le azzal, hogy a kifogás elbírálására vizsgálóbiztos kijelölése és előzetes vizsgálat nélkül, tanácsülésen, szükség esetén iratok beszerzése és a felek meghallgatása mellett kerül sor.”
98. § A Bjt. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bírót első kinevezésekor az OBH elnöke, ezt követően a Kúriára a Kúria elnöke, az ítélőtáblára az ítélőtábla elnöke, a törvényszékre, valamint a járásbíróságra a törvényszék elnöke osztja be.”
99. § A Bjt. 14. alcíme a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § (1) Ha a bíró szolgálati helye olyan járásbíróság, amelynek szervezeti egységeként törvénykezési hely működik, a bíró – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a tevékenységét az ügyelosztási rendben foglaltaknak megfelelően mind a járásbíróság székhelyén, mind a törvénykezési helyen folytatja.
(2) A bíró hozzájárulása nélkül nem rendelhető el a járásbíróság törvénykezési helyén történő munkavégzés
a) a nő terhessége megállapításától gyermeke hároméves koráig,
b) ha a bíró kiskorú gyermekét egyedül neveli,
c) ha a bíró tartósan ápolásra szoruló hozzátartozóját gondozza, vagy
d) a bíró tartós betegsége vagy súlyos egészségromlása esetén.”
100. § A Bjt. a következő 27/A. §-sal egészül ki:
„27/A. § (1) Az OBH elnöke a közigazgatási ügyekben eljáró bírót
a) az Alkotmánybíróság Hivatalába,
b) az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába,
c) az Állami Számvevőszékre,
d) az ügyészségre,
e) központi államigazgatási szervhez,
f) fővárosi és megyei kormányhivatalhoz
beoszthatja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szervhez (a továbbiakban: érintett szerv) történő beosztást a közigazgatási ügyekben eljáró bíró kérelmére az érintett szerv vezetője – az ügyészség esetén a legfőbb ügyész – kezdeményezheti. A beosztáshoz a bíró felett munkáltatói jogkört gyakorló bíróság elnökének egyetértése szükséges.”
101. § (1) A Bjt. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A közigazgatási ügyekben eljáró bírákat a törvényszék elnökének javaslatára az OBH elnöke jelöli ki.
(1a) A munkaügyi ügyekben eljáró bírákat a törvényszék bírái tekintetében a törvényszék elnökének javaslatára, az ítélőtábla bírái tekintetében az ítélőtábla elnökének javaslatára az OBH elnöke jelöli ki.”
(2) A Bjt. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1), (1a) és (2) bekezdésben foglalt hatásköröket a Kúria bírái tekintetében a Kúria elnöke megfelelően gyakorolja.”
(3) A Bjt. 30. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az érintett szervhez történő beosztás kivételével a beosztási hely változása esetén a kijelölés megszűnik.”
102. § A Bjt. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíró kirendelésére a törvényszék elnöke jogosult, ha arra a törvényszék és a járásbíróság között, továbbá ha a törvényszék területén működő járásbíróságok között kerül sor. Egyéb esetben a bíró kirendelésre az OBH elnöke jogosult.”
103. § A Bjt. 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) E törvény alkalmazásában – a vagyonnyilatkozatra vonatkozó rendelkezések kivételével – hozzátartozón a Polgári Törvénykönyvben hozzátartozóként meghatározott személyeket kell érteni.”
104. § A Bjt. 39. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az OBH-ba, a minisztériumba, valamint az ügyészség kivételével az érintett szervhez beosztott bíró a vezetői tisztségek közül kizárólag főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői munkakört tölthet be, illetve álláshelyen foglalkoztatható.”
105. § (1) A Bjt. 40. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bíró nem lehet választottbíróság tagja, kivéve az európai uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló, 2017. október 10-i (EU) 2017/1852 tanácsi irányelv alapján létrehozott és az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény III/A. Fejezete szerint létrehozott tanácsadó bizottsági tagságot.”
(2) A Bjt. 40. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A bíróval kapcsolatban az alkotmánybírói tisztsége miatt összeférhetetlenség nem áll fenn.”
106. § A Bjt. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § A bírósági vezetők hozzátartozója a bírósági vezető által vezetett bíróságon vagy bírósági szervezeti egységben bíróként nem működhet. E § alkalmazásában bírósági vezetőnek minősül a Kúria elnöke is.”
107. § A Bjt. 42. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bíró a határozattal szemben 15 napon belül az elsőfokú szolgálati bírósághoz fordulhat. Az elsőfokú szolgálati bíróság a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával eljárva soron kívül dönt az összeférhetetlenségről. Az összeférhetetlenség megállapítása esetén az elsőfokú szolgálati bíróság határozatot hoz a felmentési ok fennállásáról. Ha az összeférhetetlenség nem áll fenn, erről rendelkezik az elsőfokú szolgálati bíróság a határozatában. Az összeférhetetlenségről hozott határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú eljárásnak.”
108. § A Bjt. a következő 21/A. alcímmel egészül ki:
„21/A. A bírák nemzetbiztonsági ellenőrzésének szabályai
42/A. § A bírák nemzetbiztonsági ellenőrzésére a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó szabályait az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
42/B. § (1) A bíró nemzetbiztonsági ellenőrzését a munkáltatói jogkör gyakorlója kezdeményezi.
(2) Az Nbtv. alkalmazásában a bíró nemzetbiztonsági ellenőrzése tekintetében a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony alatt a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött tisztséget, munkakört vagy bírósági eljáráshoz kapcsolódó eljárási jogosultságot kell érteni.
(3) A bíró nemzetbiztonsági ellenőrzése tekintetében az Nbtv. 71. § (2)–(6) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatóak.
42/C. § Nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső bíró
a) az a bíró, akinek perbeli eljárási jogosultságát törvény nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásához köti,
b) az a bíró, aki
ba) a Kúria elnökhelyettese,
bb) ítélőtábla elnöke, elnökhelyettese,
bc) törvényszék elnöke, elnökhelyettese,
bd) az OBH elnökhelyettese,
be) az OBH-ban az OBH elnöke által szabályzatban meghatározott szervezeti egység főosztályvezetője,
bf) a minisztériumban vagy az érintett szervnél nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött tisztséget tölt be, vagy ilyen munkakört lát el,
c) a bíró, akinek a feladata az OBH-ban vagy a bíróságon
ca) honvédelmi, polgári védelmi feladatok ellátása,
cb) a minősített adat védelméről szóló törvény végrehajtásának, a fizikai és elektronikus információs rendszer működtetésének és biztonságának felügyelete (biztonsági vezető),
cc) az elektronikus információs rendszer személyi, fizikai, adminisztratív, valamint rendszerbiztonsági feltételei érvényesülésének felügyelete (rendszerbiztonsági felügyelő),
cd) a rendszerbiztonsági felügyelő irányítása mellett az elektronikus információs rendszer üzemeltetésének és karbantartásának felügyelete (rendszeradminisztrátor).”
109. § A Bjt. a következő 29/A. alcímmel egészül ki:
„29/A. Az érintett szervhez beosztott közigazgatási ügyekben eljáró bíró jogállása
62/A. § (1) A közigazgatási ügyekben eljáró bíró az érintett szerv alaptevékenységébe tartozó közigazgatási vagy egyéb közjogi jellegű feladat- és hatáskör ellátására osztható be. A beosztás célja, hogy a bíró az érintett szerv tevékenységében való részvétellel szakmai gyakorlatot és ismereteket szerezzen, valamint az érintett szerv tevékenységét közigazgatási bírói tapasztalatával támogassa.
(2) A beosztás határozott vagy határozatlan időre történhet. Határozott időre kinevezett bíró legfeljebb egy évre osztható be.
(3) A beosztás nem érinti a bíró bírói tisztségét és kijelölését, de beosztásának időtartama alatt ítélkező tevékenységet nem folytathat.
(4) Az érintett szervhez beosztott bíró felett az érintett szerv vezetője gyakorolja a munkáltatói jogkört. Az érintett szervhez beosztott bíró jogállására egyebekben a minisztériumba beosztott bíró jogállására, valamint a beosztás megszűnésére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az igazságügyért felelős miniszteren az érintett szerv vezetőjét kell érteni.”
110. § A Bjt. 71. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az érintett szervhez beosztott közigazgatási ügyekben eljáró bíró hivatali munkáját a beosztás szerinti szerv vezetője a beosztás szerinti szervnél szolgálatot teljesítő alkalmazottakra irányadó szabályok szerint értékeli.”
111. § A Bjt. 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető vagy az általa kijelölt bíró a vizsgálat kezdeményezőjének, továbbá a kúriai bíró kivételével a bíró beosztása szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetőjének, a járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla kollégiumvezetőjének előzetesen megküldi a vizsgálati jelentést és az értékelés tervezetét.”
112. § A Bjt. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„75. § Az értékelés ismertetésének időpontja előtt legalább 15 nappal az írásbeli értékelést a bírónak át kell adni. Az ismertetésen az értékelést elrendelő bíróság elnökén vagy elnökhelyettesén kívül részt vesz a vizsgált és a vizsgálatot végző bíró, a vizsgált bíró szakterülete szerint illetékes kollégium vezetője és annak a bíróságnak az elnöke, ahol a bíró szolgálatot teljesít. A vizsgált bíró legkésőbb az értékeléskor szóban és írásban észrevételt tehet.”
113. § A Bjt. 76. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság elnöke az értékelés eredményét írásban megindokolja, és azt a bírónak, valamint – a kúriai bíró kivételével – a bíró beosztása szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetőjének, a járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla kollégiumvezetőjének megküldi.”
114. § A Bjt. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„79. § Ha az értékelés eredményét vagy az annak írásbeli indokolásában kifejtetteket a bíró vagy a bíró beosztása szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetője, illetve a járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla kollégiumvezetője vitatja – a 81. §-ban foglalt eset kivételével –, az értékelés eredményének kézhezvételét követő 30 napon belül jogorvoslatért az elsőfokú szolgálati bírósághoz fordulhat.”
115. § A Bjt. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § Az értékeléssel – ideértve a bírósági vezetői értékelést is – szemben előterjesztett jogorvoslat elbírálása során az elsőfokú szolgálati bíróság a 84. és 85. §-ban foglalt eltérésekkel a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el. A jogorvoslat tárgyában hozott indokolt határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú eljárásnak.”
116. § A Bjt. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a bíró e felszólításnak nem tett eleget, erről a bíróság elnöke haladéktalanul értesíti az elsőfokú szolgálati bíróságot. A szolgálati bíróság – a 84. §-ban foglalt eltérésekkel – a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával alkalmatlansági eljárást folytat le, és soron kívüli eljárásban dönt a bíró alkalmasságáról.”
117. § (1) A Bjt. 84. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A bíróság elnökének értesítése alapján az elsőfokú szolgálati bíróság kijelölt tanácsa megindítja az alkalmatlansági eljárást. Az alkalmatlansági eljárás megindítását követően a kijelölt vizsgálóbiztos lefolytatja az előzetes vizsgálatot.
(2) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges valamennyi körülményt tisztázni. Ennek érdekében az eljárás alá vont bírót és az értékelő bírósági elnököt meghallgatja, beszerzi a bíró beosztása szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetője, illetve a járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla kollégiumvezetője véleményét, tanúkat hallgathat ki, a bírói értékelés irataiba betekinthet. A bírák és a bíróság dolgozói kötelesek részére a szükséges tájékoztatást megadni.”
(2) A Bjt. 84. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kijelölt tanács indokolással ellátott határozatával)
„a) megállapítja a bíró alkalmatlanságát és a felmentési ok fennállását,”
118. § A Bjt. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„85. § (1) Az értékeléssel szemben előterjesztett jogorvoslat elbírálása során a 84. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel.
(2) Az elsőfokú szolgálati bíróság kijelölt tanácsa a jogorvoslati kérelmet előterjesztő kérelme alapján indítja meg a jogorvoslati eljárást. A jogorvoslati eljárás megindítását követően a kijelölt vizsgálóbiztos lefolytatja az előzetes vizsgálatot.
(3) A bírói értékeléssel szembeni jogorvoslati eljárás során a kijelölt tanács indokolással ellátott határozatával
a) módosítja az értékelő vezető által alkalmazott minősítést,
b) elutasítja a kérelmet, ha az értékelő vezető által alkalmazott minősítés helytálló, vagy
c) eljárási szabálysértés esetén a bíróval szemben indult eljárást megszünteti, és a bíró munkájának új értékelését rendeli el.
(4) A bírósági vezetői értékelésre tekintettel alkalmazott bírósági vezetői tisztségből történő felmentéssel szembeni jogorvoslati eljárás során a kijelölt tanács indokolással ellátott határozatával
a) megállapítja a bírósági vezető alkalmatlanságát és a bírósági vezetői tisztségből való felmentési ok fennállását,
b) módosítja az értékelő vezető által alkalmazott minősítést, vagy
c) eljárási szabálysértés esetén a bírósági vezetővel szemben indult eljárást megszünteti, és a bírósági vezető új értékelését rendeli el.”
119. § (1) A Bjt. 88. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A bíró szolgálati viszonya – a 96. § (3) bekezdésében foglalt eset kivételével –, ha
a) a bírót az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává választotta, a hivatalba lépésétől az Alkotmánybíróságban betöltött tagsága megszűnéséig,
b) a 3. § (4a) bekezdés szerint jön létre, a kinevezésétől az Alkotmánybíróságban betöltött tagsága megszűnéséig
szünetel.”
(2) A Bjt. 88. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szolgálati viszony (1a) bekezdés szerinti szünetelését követően a Kúria elnöke a bírót a Kúriára osztja be.”
120. § (1) A Bjt. 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 90. és 91. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén a bíró felmentésére vonatkozó javaslatot – a bíróság elnökének kezdeményezésére, illetve a törvényszék mint munkaügyi bíróság vagy a szolgálati bíróság jelzése alapján – az OBH elnöke terjeszti a köztársasági elnök elé. Az előterjesztésben meg kell jelölni a felmentés jogcímét és a megszűnés időpontját.”
(2) A Bjt. 96. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a bíró szolgálati viszonya a 88. § (1a) bekezdés alapján szünetel, és ez alatt betölti az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatárt, a felmentésére vonatkozó javaslatot – az OBH elnökének egyidejű értesítése mellett – az Alkotmánybíróság elnöke terjeszti a köztársasági elnök elé. Az előterjesztésben meg kell jelölni a felmentés jogcímét és a megszűnés időpontját.”
121. § A Bjt. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„99. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a bírák tekintetében a munkáltatói jogkört
a) a kinevezési jogkörébe tartozó vezetők esetében az OBH elnöke,
b) a kúriai bíró esetében a Kúria elnöke,
c) az ítélőtáblai bíró esetében az ítélőtábla elnöke,
d) a törvényszéki, valamint a járásbírósági bíró esetében a törvényszék elnöke
gyakorolja.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlását törvényben külön nem nevesített esetekben
a) az OBH elnöke a bíró helyettesére,
b) a törvényszék elnöke a járásbírósági bírák tekintetében a járásbíróság elnökére – a bíró értékelésének elrendelése kivételével –
írásban átruházhatja.”
122. § A Bjt. 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„101. § A bírák fegyelmi és az ezzel összefüggő kártérítési és személyiségi jogsértés miatti ügyeiben, a bírói álláspályázati eljárás során benyújtott kifogások elbírálása iránti eljárásban, továbbá a bíró munkájának szakmai értékelésével és vezetői munkájának értékelésével szemben előterjesztett jogorvoslati eljárásokban, az alkalmatlansági eljárásban, valamint a 42. § (6)–(8) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi eljárásban a Budapest területén működő ítélőtábla mellett elsőfokú szolgálati bíróság (a továbbiakban: elsőfokú szolgálati bíróság), a Kúria mellett másodfokú szolgálati bíróság (a továbbiakban: másodfokú szolgálati bíróság; a továbbiakban együtt: szolgálati bíróság) jár el.”
123. § A Bjt. 52. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„52. A Kúriára, az OBH-ba, a minisztériumba és az érintett szervhez beosztott bíróra vonatkozó sajátos rendelkezések”
124. § A Bjt. 130. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„130. § A Kúriára, az OBH-ba, a minisztériumba, valamint az érintett szervhez beosztott bíró tekintetében a 105–129. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Kúriára beosztott bíró ellen a Kúria elnöke, a minisztériumba beosztott bíró ellen az igazságügyért felelős miniszter, az érintett szervhez beosztott bíró ellen – az OBH elnökének útján – az érintett szerv vezetője, az OBH-ba beosztott bíró ellen az OBH elnöke kezdeményezheti a fegyelmi eljárás megindítását.”
125. § A Bjt. 146. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„146. § (1) Az e törvény által a szolgálati bíróság hatáskörébe nem utalt szolgálati jogvitában a törvényszék munkaügyi perben jár el.
(2) A törvényszékhez a keresetet a sérelmezett intézkedés (határozat), magatartás vagy ezek elmulasztása esetén 15 napon belül kell benyújtani.”
126. § A Bjt. 147. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A bírák központi személyi nyilvántartásának feladatait az OBH látja el.
(3a) A minisztériumba beosztott bíró adatait a minisztériumban, az érintett szervhez beosztott bíró adatait az érintett szervnél kell nyilvántartani.
(3b) A bíró személyi adatlapját a törvényszéken, az ítélőtáblán vagy a Kúrián is nyilván kell tartani.”
127. § A Bjt. 150. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kúria elnökének havi illetménye a bírói illetményalap 7-szerese.”
128. § A Bjt. 157. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„157. § A Kúria elnökhelyettesének havi illetménye a Kúria elnöke havi illetményének a 90 százaléka.”
129. § A Bjt. 159. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„159. § Az OBH elnökének havi illetménye a bírói illetményalap 7-szerese.”
130. § A Bjt. 162. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„162. § Az OBH elnökhelyettesének havi illetménye az OBH elnöke havi illetményének a 90 százaléka.”
131. § A Bjt. 172. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a kinevezés előtt bírói szolgálati viszonyban és ügyészként ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időt, valamint a jogszabály által jogi szakvizsgához kötött, továbbá a jogszabály felhatalmazása alapján a munkáltatói jogkör gyakorlójának szabályzata által jogi szakvizsgához kötött egyéb jogviszonyban vagy tevékenységgel eltöltött időt.”
132. § (1) A Bjt. 173. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A beosztási pótlék összege a bírói illetményalap összegének
a) a járásbírósági bírónál 20,
b) a közigazgatási és munkaügyi bírósági bírónál 20,
c) a törvényszéki bírónál 40,
d) az ítélőtábla bírájánál 70,
e) a Kúria bírájánál 120
százaléka.”
(2) A Bjt. 173. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„173. § (1) A járásbírósági bíró, a törvényszéki bíró, az ítélőtábla bírája, a Kúria bírája beosztási pótlékra jogosult.
(2) A beosztási pótlék összege a bírói illetményalap összegének
a) a járásbírósági bírónál 20,
b) a törvényszéki bírónál 40,
c) az ítélőtábla bírájánál 70,
d) a Kúria bírájánál 120
százaléka.”
133. § A Bjt. 174. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti cím adományozásával címpótlékként a címzetes törvényszéki bíró a bírói illetményalap összegének a 30 százalékát, a címzetes táblabíró az 50 százalékát, a címzetes kúriai bíró a 80 százalékát, a kúriai tanácsos a 130 százalékát kitevő összegre jogosult. Egyidejűleg a tényleges beosztással járó beosztási pótlékra való jogosultság megszűnik.”
134. § A Bjt. 177. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vezetői pótlék összegének a megállapítása szempontjából a kiemelt járásbíróság elnöke a törvényszék elnökével, elnökhelyettese a nagyobb járásbíróság elnökével, csoportvezetője a törvényszék kollégiumvezetőjével, csoportvezető-helyettese a kisebb járásbíróság elnökével azonos beosztásúnak minősül.”
135. § A Bjt. 178. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A vezetői pótlék összegének a megállapítása szempontjából annak a közigazgatási és munkaügyi bíróságnak
a) az elnöke, ahol a bírák éves átlagos statisztikai állományi létszáma az 50 főt meghaladja a törvényszék elnökével,
b) az elnökhelyettese, ahol a bírák éves átlagos statisztikai állományi létszáma az 50 főt meghaladja, a nagyobb járásbíróság elnökével,
c) az elnöke és elnökhelyettese, ahol a bírák éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 8 főt meghaladja a nagyobb járásbíróság elnökével és elnökhelyettesével,
d) az elnöke és elnökhelyettese, ahol a bírák éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 8 főt nem haladja meg, a kisebb járásbíróság elnökével és elnökhelyettesével
azonos beosztásúnak minősül.
(2) Ha a közigazgatási és munkaügyi bíróságon a bírák éves átlagos statisztikai állományi létszáma az 50 főt meghaladja, akkor a közigazgatási és munkaügyi bíróság csoportvezetője a törvényszék kollégiumvezetőjével, csoportvezető-helyettese a kisebb járásbíróság elnökével azonos beosztásúnak minősül. Ha a közigazgatási és munkaügyi bíróságon a bírák éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 8 főt meghaladja, akkor csoportok felállítása esetén a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes a nagyobb járásbíróság csoportvezetőjével, illetve a nagyobb járásbíróság csoportvezető-helyettesével azonos beosztásúnak minősül.”
136. § A Bjt. 183. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíró cafetéria-juttatásként a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig jogosult. Az OBH elnöke szabályzatban további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.”
137. § A Bjt. 189. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott juttatások részletes feltételeit és mértékét az OBH elnöke – az érdek-képviseleti szervekkel együttműködve – szabályzatban állapítja meg.”
138. § A Bjt. 70. alcímének címe helyébe a következő alcím cím lép:
„70. A Kúriára, az OBH-ba, a minisztériumba és az egyéb szervhez beosztott bíróra vonatkozó eltérő rendelkezések”
139. § (1) A Bjt. 195. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az OBH-ban, és a minisztériumban főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, illetve osztályvezetői munkakört betöltő vagy álláshelyen foglalkoztatott bírák vezetői pótléka
a) a főosztályvezetők esetén az ítélőtábla kollégiumvezetőjére,
b) a főosztályvezető-helyettesek esetén a törvényszék elnökhelyettesére,
c) az osztályvezetők esetén a nagyobb járásbíróság elnökére
irányadó összeggel azonos.
(4) Az OBH-ba, a Kúriára és a minisztériumba beosztott bíró a (2) bekezdés szerint járó beosztási pótlékon felül a bírói illetményalap összegének 30 százalékára jogosult.”
(2) A Bjt. 195. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„195. § (1) A Kúriára, az OBH-ba, a minisztériumba és az érintett szervhez beosztott bíróra a 167–194. §-ban foglalt rendelkezéseket a (2)–(6) bekezdés szerinti eltéréssel kell alkalmazni.
(2) A bíró a beosztási pótlékára a korábbi beosztásának megfelelően jogosult. Ha a bíró korábban helyi bíróságon, illetve járásbíróságon működött, részére a törvényszéki bírákra vonatkozó mértékű beosztási pótlékot kell megállapítani, és a Kúrián, az OBH-ban és a minisztériumban, valamint az érintett szervnél beosztott bíróként eltöltött szolgálati idő tartamát törvényszéken eltöltött időnek kell tekinteni.
(3) Az OBH-ban, a minisztériumban, valamint az érintett szervnél főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, illetve osztályvezetői munkakört betöltő vagy álláshelyen foglalkoztatott bírák vezetői pótléka a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel
a) a főosztályvezetők esetén az ítélőtábla kollégiumvezetőjére,
b) a főosztályvezető-helyettesek esetén a törvényszék elnökhelyettesére,
c) az osztályvezetők esetén a nagyobb járásbíróság elnökére
irányadó összeggel azonos.
(4) Az ügyészségen vezetői tisztséget betöltő beosztott bíró vezetői pótléka az általa betöltött vezetői munkakörre a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény alapján irányadó vezetői pótlékkal azonos.
(5) Az OBH-ba, a Kúriára, a minisztériumba és az érintett szervhez beosztott bíró a (2) bekezdés szerint járó beosztási pótlékon felül a bírói illetményalap összegének 30 százalékára jogosult.
(6) A beosztott bíró soron kívüli előresorolására és részére magasabb bírói cím adományozására – a minisztériumba beosztott bíró esetén az igazságügyért felelős miniszternek, az érintett szervhez beosztott bíró esetén az érintett szerv vezetőjének kezdeményezésére az OBH elnökének, az OBH-ba beosztott bíró esetén az OBH elnökének, valamint a Kúriára beosztott bíró esetén a Kúria elnökének javaslatára – az OBT jogosult.
(7) A bírót ügyeleti és készenléti díj nem illeti meg, túlmunkájáért a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint szabadidő-átalány állapítható meg.”
140. § A Bjt. 206. § (1) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ellenőrzés célja a vagyongyarapodás okának megállapítása. Az OBT vagy az általa kijelölt tagja)
„a) a bírót, a vele közös háztartásban élő hozzátartozót, valamint más személyeket – arról való tájékoztatásuk mellett, hogy nem kötelesek a kérdésekre válaszolni – meghallgathatja,”
141. § A Bjt. 76. alcíme helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„76. A Kúriára, az OBH-ba, a minisztériumba és az egyéb szervhez beosztott bíró vagyonnyilatkozata
211. § A 197–207. § rendelkezéseit kell alkalmazni a Kúriára, az OBH-ba, a minisztériumba és az érintett szervhez beosztott bíróra is, azzal, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a Kúria elnöke, az OBH elnöke, az igazságügyért felelős miniszter, illetve az érintett szerv vezetője.”
142. § A Bjt. 213. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkaügyi bíróságként eljáró bíróság ülnökeit elsősorban a munkavállalók és munkaadók érdek-képviseleti szervei jelölik.”
143. § (1) A Bjt. a következő 232/L. és 232/M. §-sal egészül ki:
„232/L. § Ha a bírót az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény hatálybalépését megelőzően választotta meg az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává, de még az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény hatálybalépésekor nem lépett hivatalba, az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel megállapított 88. § (1a) bekezdése akként alkalmazandó, hogy a bíró szolgálati viszonya a hivatalba lépésétől – a 96. § (3) bekezdésében foglalt eset kivételével – az Alkotmánybíróságon betöltött tagsága megszűnéséig szünetel.
232/M. § A Kúria 2020. január 1-jén hivatalban lévő elnöke a megbízatása megszűnéséig jogosult – hivatalos és magánprogramokra is kiterjedően – a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló jogszabályban foglaltak szerint személyvédelemre.”
(2) A Bjt. a következő 232/N–232/Q. §-sal egészül ki:
„232/N. § (1) A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium tagja az OBH elnökéhez intézett nyilatkozatban kérheti arra a közigazgatási ügyben eljáró törvényszékre való áthelyezését, amelynek törvény szerinti illetékességi területe magában foglalja a bíró álláshelye szerinti bíróság illetékességi területét. A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium azon tagja, akinek a szolgálati jogviszonya nem a közigazgatási ügyben eljáró törvényszékkel áll fenn, az OBH elnökéhez intézett nyilatkozatban kérheti választása szerint bármely közigazgatási ügyben eljáró törvényszékre való áthelyezését. A Fővárosi Törvényszék közigazgatási és munkaügyi kollégiumának tagja az OBH elnökéhez intézett nyilatkozatban kérheti választása szerint bármely közigazgatási ügyben eljáró törvényszékre való áthelyezését. A Fővárosi Törvényszék közigazgatási és munkaügyi kollégiumának legalább kétéves legfelsőbb bírósági, kúriai, vagy ítélőtáblai ítélkező bírói gyakorlattal rendelkező törvényszéki bíró tagja az OBH elnökéhez intézett nyilatkozatban kérheti választása szerint a Kúriára vagy bármely közigazgatási ügyben eljáró törvényszékre való áthelyezését. A nyilatkozatot – a szolgálati út betartásával – úgy kell megtenni, hogy az legkésőbb 2020. február 20. napjáig az OBH elnökéhez megérkezzen.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelően nyilatkozatot tett bírót az OBH elnöke 2020. április 1-jei hatállyal a nyilatkozatban megjelölt közigazgatási ügyben eljáró törvényszékre osztja be. Ha a bíró nem rendelkezik a 30. § (1) bekezdése szerinti kijelöléssel, az OBH elnöke a beosztással egyidejűleg kijelöli a bírót közigazgatási ügyekben eljáró bírónak. A bíró a beosztása szerinti kollégium tagjává válik.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti bíró nem tett nyilatkozatot, bírói szolgálati viszonya változatlan marad azzal, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságon ítélkező bírót 2020. március 10. napjáig a törvényszék elnöke, 2020. április 1-jei hatállyal a korábbi álláshelye szerinti törvényszékre osztja be. Ha a bíró nem rendelkezik a munkaügyi ügyek intézéséhez szükséges kijelöléssel, a törvényszék elnöke a beosztással egyidejűleg a 30. § (1a) bekezdésének megfelelő javaslatot tesz az OBH elnöke felé a bíró kijelölésre. A bíró a beosztása szerinti kollégium tagjává válik.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt esetben a munkaügyi ügyekre kijelöléssel rendelkező bírák, valamint a közigazgatási ügyekre kijelöléssel rendelkező bírák kijelölését 2020. szeptember 30. napjáig vizsgálja felül az érintett törvényszék és az érintett ítélőtábla elnöke és a kijelölés fenntartására vagy megszüntetésére tesz javaslatot az OBH elnökének. A beosztásnak a (2) vagy (3) bekezdése szerinti változása esetén a kijelöléssel az (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételi határnapon fennálló kijelöléssel rendelkező bírónak – a 30. § (8) bekezdése alapján a felülvizsgálat határnapjáig nem szűnik meg a kijelölése.
(5) Az OBH elnöke 2020. január 1. napját követően megállapítja a szükséges bírói létszámot és pályázatot írhat ki az ítélőtáblai munkaügyi ügyszakos bírói álláshelyek betöltésére, amely az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény hatálybalépését követő első alkalommal nem lehet későbbi, mint 2020. január 31. napja. A pályázatokat a pályázati felhívásban foglalt határidőig az ítélőtábla elnökéhez kell benyújtani.
(6) Az ítélőtáblák munkaügyi kollégiumainak létrehozásáig az e kollégiumba kiírt pályázatok elbírálása során kollégiumi véleményként az érintett ítélőtábla elnökéből, a polgári kollégiumvezetőjéből, valamint 2020. március 31-ig a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának az ügyelosztási rend szerint munkaügyi ügyeket tárgyaló, 2020. április 1-től a Kúria ügyelosztási rend szerint munkaügyi ügyeket tárgyaló bíráiból álló szakmai testület véleményét kell figyelembe venni.
(7) Az (1) bekezdés szerint nyilatkozattételre jogosult, az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény hatálybalépését megelőző napon „címzetes táblabíró” címmel rendelkező, valamint táblabírói cím használatára és illetményére a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 197. § (7) bekezdése alapján jogosult bíró az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény hatálybalépésének napjától, beosztásától függően megtartja címét és annak megfelelő javadalmazás illeti meg, kivéve, ha részére magasabb javadalmazással járó címet adományoznak, vagy bíróként a Kúriára osztják be.
232/O. § (1) A szolgálati bíráknak az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel megállapított megbízatási idejére vonatkozó szabályt a 2019. december 31. napján szolgálati bírói megbízatással rendelkező bírák esetében is alkalmazni kell, kivéve, ha a szolgálati bíró 2020. január 31. napjáig kéri, hogy a szolgálati bírói megbízatása az eredeti kinevezési idejéig tartson.
(2) A 2020. március 31. napján szolgálati bírói megbízatással rendelkező bírák szolgálati bírói megbízatását nem érinti a közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnése miatti új beosztása.
232/P. § A bírák szolgálati idejének kezdő időpontját az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel megállapított 172. § (2) bekezdése alapján, 2020. június 30. napjáig hivatalból újból meg kell állapítani. A szolgálati idő kezdő időpontjának új megállapítása alapján járó illetményre a bíró 2020. január 1-től kezdődően, visszamenőleg jogosult.
232/Q. § A 2020. április 1-jét megelőzően a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz megválasztott ülnök 2020. április 1-jétől az ülnöki feladatait annál a törvényszéknél látja el, amelynek illetékességi területéhez a közigazgatási és munkaügyi bíróság tartozott. A közigazgatási és munkaügyi bíróság megszűnése egyebekben nem érinti az ülnök jogállását.”
144. § A Bjt. 233. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(E törvény)
„g) 40. § (5) bekezdése az európai uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló, 2017. október 10-i (EU) 2017/1852 tanácsi irányelvnek való”
(megfelelést szolgálja.)
145. § (1) A Bjt. 2. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.
(2) A Bjt. 3. melléklete helyébe a 6. melléklet lép.
146. § (1) A Bjt.
a) 4. § (2) bekezdés c) pont cd) és ch) pontjában a „kiszabott” szövegrész helyébe a „kiszabott elzárás,” szöveg,
b) 34. § (4) bekezdésében a „közigazgatási és munkaügyi” szövegrész helyébe a „törvényszék mint munkaügyi” szöveg,
c) 39. § (2) bekezdésében az „a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezető” szövegrész helyébe az „a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár és helyettes államtitkár” szöveg,
d) 90. § f) pontjában az „a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezetőnek” szövegrész helyébe az „a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti politikai felsővezetőnek, közigazgatási államtitkárnak és helyettes államtitkárnak” szöveg,
e) 103. § (3) bekezdésében a „6” szövegrész helyébe a „9” szöveg,
f) 106. § (2) bekezdés c) pontjában az „a járásbírósági bíró, továbbá a közigazgatási és munkaügyi bírósági” szövegrész helyébe a „továbbá a járásbírósági” szöveg,
g) 184. § (3) bekezdésében az „az állami vezetőként” szövegrész helyébe az „az állami vezetőként, politikai felsővezetőként” szöveg
lép.
(2) A Bjt.
a) 8. § (1) bekezdés a) pontjában a „(4)” szövegrész helyébe a „(4) és (4a)” szöveg,
b) 237. § (1) bekezdésében a „továbbá” szövegrész helyébe a „232/L–232/M. §-a, továbbá” szöveg,
c) 237. § (1) bekezdésében a „232/L–232/M. §-a, továbbá” szövegrész helyébe a „232/L–232/Q. §-a, továbbá” szöveg
lép.
147. § (1) Hatályát veszti a Bjt.
a) 70. § (3) bekezdésében a „ , közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró esetében a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke” szövegrész,
b) 71. § (2) bekezdésében a „– nem értve ez alatt a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium vezetőjét –” szövegrész,
c) 72. § (1) bekezdésében a „ , közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró értékelése esetén a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökét” szövegrész,
d) 174. § (1) bekezdés a) pontjában és 174. § (2) bekezdés a) pontjában a „ , valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági” szövegrész,
e) 178. §-a.
(2) Hatályát veszti a Bjt. 154. §-a.
(3) Hatályát veszti a Bjt.
a) 215. § (1) bekezdésében a „, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság” szövegrész,
b) 217. § (3) bekezdésében a „vagy a közigazgatási és munkaügyi bírósági” szövegrész és az „, illetve a közigazgatási és munkaügyi bíróság” szövegrész.
148. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ügyész a felhívását a jogerős vagy a végleges hatósági döntést hozó szervhez nyújtja be.”
149. § Az Ütv.
a) 5. § (4) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedésétől, véglegessé válásától” szöveg,
b) 29. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős, végleges” szöveg,
c) 29. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedéstől” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedéstől, véglegessé válástól” szöveg,
d) 29. § (5) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős, végleges” szöveg
lép.
150. § (1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha törvény másként nem rendelkezik, az ügyészségre beosztott bíróra az ügyészekre, az ügyészségre beosztott bírósági titkárra az alügyészekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
(2) Az Üjt. 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A legfőbb ügyész pályázat útján tölti be a kinevezési jogkörébe tartozó magasabb vezető állású és vezető állású ügyészi munkaköröket, továbbá a legfőbb ügyészségi és a fellebbviteli főügyészségi ügyészi munkaköröket. A legfőbb ügyész – a legfőbb ügyész helyettesi állás kivételével – más állás pályázat útján történő betöltését is elrendelheti. A 14. § (2) bekezdés d) és e) pontjában, a 23. § (1), (3) és (5) bekezdésében, a 24. § (3) és (5) bekezdésében, a 25. § (2) és (4) bekezdésében, a 29. § (3) bekezdésében, a 30. § (4) bekezdésében és a 31. § (5) bekezdésében, valamint a 36. § (4) és (8) bekezdésében meghatározott esetben a felajánlott állás pályázat nélkül tölthető be.”
(3) Az Üjt. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a legfőbb ügyész megbízatása az (1) bekezdés a) pontja alapján szűnt meg, a legfőbb ügyészi jogköröket az új legfőbb ügyész megbízatása kezdetéig gyakorolja.”
(4) Az Üjt. 23. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A 22. § (1) bekezdés e)–j) pontjában meghatározott esetekben a legfőbb ügyész ügyészségi szolgálati viszonya is megszűnik.”
(5) Az Üjt. 59. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A legfőbb ügyész a Kúria elnökével azonos illetményre és más javadalmazásra jogosult.”
(6) Az Üjt. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § (1) Az ügyész alapilletményét az e törvény szerint számított szolgálati idő (a továbbiakban: szolgálati idő) alapján, az illetményalap és e törvény 1. mellékletében fizetési fokozatonként meghatározott szorzószámok szorzataként kell megállapítani.
(2) A besorolásánál számított alapilletmény havibér, amelynek fokozatait e törvény 1. melléklete tartalmazza.”
(7) Az Üjt. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A legfőbb ügyész helyettes a Kúria elnökhelyettesével azonos illetményre és más javadalmazásra jogosult.”
(8) Az Üjt. 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a kinevezés előtt ügyészként ügyészségi szolgálati viszonyban és bírói szolgálati viszonyban töltött időt, valamint jogszabály által jogi szakvizsgához kötött, továbbá jogszabály felhatalmazása alapján a munkáltatói jogkör gyakorlójának szabályzata által jogi szakvizsgához kötött egyéb jogviszonyban vagy tevékenységgel eltöltött időt.”
(9) Az Üjt. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyészt havonta beosztási pótlék illeti meg, amelynek összege az illetményalap
a) húsz százaléka a járási ügyészség ügyésze esetében,
b) negyven százaléka a főügyészség ügyésze esetében,
c) hetven százaléka a fellebbviteli főügyészség ügyésze esetében,
d) százhúsz százaléka a Legfőbb Ügyészség ügyésze esetében.”
(10) Az Üjt. 64. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés alapján adományozott vagy a (3) bekezdés alapján megállapított (a továbbiakban együtt: adományozott) címmel címpótlék jár havonta, amelynek összege az illetményalap
a) harminc százaléka a „Címzetes főügyészségi ügyész”,
b) ötven százaléka a „Címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész”,
c) nyolcvan százaléka a „Címzetes legfőbb ügyészségi ügyész”,
d) százharminc százaléka a „Legfőbb ügyészségi tanácsos”
cím esetén.”
(11) Az Üjt. 77. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az ügyész a beosztási pótlékára a korábbi beosztásának megfelelően jogosult. Ha az ügyész korábban járási ügyészségen működött, részére a főügyészségi ügyészre vonatkozó mértékű beosztási pótlékot kell megállapítani, és a minisztériumba beosztott ügyészként eltöltött szolgálati idő tartamát főügyészségen eltöltött időnek kell tekinteni. A minisztériumba beosztott ügyész a beosztási pótlékon felül az ügyészi illetményalap összegének 30 százalékára jogosult.
(3) Az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumban szakmai vezetői álláshelyen foglalkoztatott ügyész vezetői pótlékra a következők szerint jogosult:
a) a főosztályvezető vezetői pótléka a legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyészre,
b) az osztályvezető vezetői pótléka a nagyobb járási ügyészséget vezető ügyészre
irányadó összeggel azonos.”
151. § (1) Az Üjt. a következő 165/R. §-sal egészül ki:
„165/R. § Az ügyészek szolgálati idejének kezdő időpontját az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel módosított 62. § (2) bekezdés alapján, a 2020. január 1-jén ügyészségi szolgálati viszonyban álló ügyész 2020. március 1-jéig a munkáltatói jogkör gyakorlójához benyújtott – megfelelően igazolt – kérelmére 2020. június 30-ig újból meg kell állapítani. A szolgálati idő kezdő időpontjának új megállapítása alapján járó illetményre az ügyész 2020. január 1-jétől kezdődően, visszamenőleg jogosult.”
(2) Az Üjt. a következő 165/S. §-sal egészül ki:
„165/S. § Az ügyész számára az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény alapján megállapított illetmény változatlan beosztás esetén nem lehet kevesebb, mint az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény hatálybalépését megelőzően őt megillető illetményelemek együttes összege.”
152. § (1) Az Üjt. 1. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.
(2) Az Üjt. 2. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.
153. § Az Üjt.
a) 11. § (2) bekezdés b) pontjában a „a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 2. §-a szerinti szervnél,” szövegrész helyébe a „a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 2. §-a szerinti szervnél, az Állami Számvevőszéknél,” szöveg
b) 11. § (4) bekezdés c) pont cd) és ch) alpontjában a „kiszabott” szövegrész helyébe a „kiszabott elzárás,” szöveg,
c) 22. § (1) bekezdés e) pontjában a „Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezetővé” szövegrész helyébe a „kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti politikai felsővezetővé, közigazgatási államtitkárrá és helyettes államtitkárrá” szöveg,
d) 22. § (1) bekezdés h) pontjában, 24. § (1) bekezdés g) pontjában és 34. § i) pontjában a „szabadságvesztést” szövegrész helyébe a „szabadságvesztést, elzárást” szöveg,
e) 49. § (1) és (2) bekezdésében az „első” szövegrész helyébe az „első és második” szöveg,
f) 65. § (4) bekezdésében az „a foglalkoztatottak létszáma a harmincöt főt” szövegrész helyébe az „a helyettesítésre kinevezettek kivételével az ügyészségi alkalmazottak munkaügyi statisztikában meghatározott munkajogi állományi létszáma a részmunkaidő teljes munkaidőre átszámításával (a továbbiakban: foglalkoztatottak létszáma) a harmincöt főt” szöveg
lép.
154. § Hatályát veszti az Üjt.
a) 22. § (1) bekezdés d) pontja,
b) 23. § (8) bekezdése,
c) 65. § (3) bekezdése.
155. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nek tv.) 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § Ha jogszabály a nemzetiségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a közneveléssel kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a nyilatkozat megtételére – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – harminc nap áll rendelkezésre. A határidő – bármely fél másik félhez intézett nyilatkozata alapján – egy alkalommal további tizenöt nappal meghosszabbodik. A határidő jogvesztő. Ha a nemzetiségi önkormányzat a nyitva álló határidőben nem nyilatkozik, a másik fél az egyetértési nyilatkozat pótlása iránt közigazgatási pert indíthat. A perköltséget a felperes viseli.”
(2) A Nek tv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § Ha jogszabály a nemzetiségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a nemzetiségi kulturális önigazgatással kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a nyilatkozat megtételére – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – harminc nap áll rendelkezésre. A határidő – bármely fél másik félhez intézett nyilatkozata alapján – egy alkalommal további tizenöt nappal meghosszabbodik. A határidő jogvesztő. Ha a nemzetiségi önkormányzat a nyitva álló határidőben nem nyilatkozik, a másik fél az egyetértési nyilatkozat pótlása iránt közigazgatási pert indíthat. A perköltséget a felperes viseli.”
(3) A Nek tv. 41. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a (3) és (4) bekezdés szerinti tárgykörben a települési önkormányzat rendeletet alkot, a fővárosi és megyei kormányhivatal a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére soron kívül vizsgálja a rendeletet, és megteszi a szükséges törvényességi felügyeleti intézkedést. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a települési és területi nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is indítványozhatja az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát.”
(4) A Nek tv. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„83. § (1) Ha a 81. § szerinti tárgykörökben a helyi önkormányzat rendeletet alkot, a fővárosi és megyei kormányhivatal a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére soron kívül vizsgálja a rendeletet, és megteszi a szükséges törvényességi felügyeleti intézkedést. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a települési és területi nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is indítványozhatja az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát.
(2) Ha jogszabály az e törvényben meghatározott tárgykörökön túl egyéb tárgyban ír elő együttműködési kötelezettséget, és a feladatkörében eljáró állami, önkormányzati szerv, egyházi jogi személy az előírt egyetértés, vélemény hiányában valósítja meg közigazgatási cselekményét, vagy vélemény hiányában alkot jogszabályt, az érintett nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére a felettes szerv, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal a döntést soron kívül megvizsgálja, és megteszi a szükséges intézkedéseket. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is közigazgatási pert indíthat, illetve az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát indítványozhatja. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.
(3) Ha a 80. § szerinti – közigazgatási szerződésnek minősülő – megállapodás megkötésére határidőben nem kerül sor, a fővárosi és a megyei kormányhivatal soron kívüli eljárást folytat le, ennek keretében egyeztetést tart a felek között. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közigazgatási bíróság előtt mulasztási pert indíthat.
(4) Az egyetértési és a véleményezési jog jogosultja jogait az ez irányú kezdeményezés kézhezvételétől vagy az egyéb módon történő tudomására jutásától számított harminc napon belül gyakorolhatja. E határidő elmulasztása jogvesztő. Az egyetértési, véleményezési jog jogosultjának nyilatkozatáról, a nyilatkozat elmulasztásáról a döntéshozót az előterjesztőnek a döntést megelőzően tájékoztatnia kell.”
(5) A Nek tv. 106. § (6)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Az elnök az összeférhetetlenségét vagy a megbízatás megszűnését megállapító képviselő-testületi, közgyűlési határozatot a határozat közlését követő tizenöt napon belül közigazgatási perben támadhatja meg.
(7) A bíróság tanácsban jár el. Az ítélet ellen nincs helye perújításnak.
(8) A fővárosi és megyei kormányhivatal közigazgatási pert indíthat az elnök összeférhetetlenségének kimondása iránt, ha a képviselő-testület, közgyűlés nem dönt az összeférhetetlenségről, vagy döntése jogszabálysértő.”
(6) A Nek tv. 108. § (6)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A nemzetiségi önkormányzat testülete – minősített többséggel hozott határozata alapján – közigazgatási pert indíthat az elnök ellen sorozatos törvénysértő tevékenysége, illetve mulasztása miatti jogi felelősségének megállapítása iránt. Egyidejűleg – az azonnali jogvédelem szabályai szerint – kérhető az elnöknek e tisztségéből történő felfüggesztése. A perindítással kapcsolatos határozat meghozatalában az elnök nem vesz részt, de a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(7) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felhívásában foglaltaknak a testület nem tesz eleget, és nem indít pert az elnök ellen sorozatos törvénysértő tevékenysége, illetve mulasztása miatti jogi felelősségének megállapítása iránt, a fővárosi és megyei kormányhivatal e tárgyban közigazgatási pert indíthat az elnök ellen.
(8) A bíróság határozata ellen nincs helye perújításnak.”
(7) A Nek tv. 146. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„146. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének rendjével egyező tartalommal és módon ellátja a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét.
(2) Az országos önkormányzat és szervei törvényességi felügyeletét a Kormány által kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal látja el.
(3) A bírósági határozat teljesítésének kikényszerítésére irányuló eljárásban a bíróság a törvényességi felügyeleti szervet nem hatalmazhatja fel a nemzetiségi önkormányzat e törvényen alapuló feladatellátási kötelezettsége ítéletnek megfelelő teljesítésére.”
156. § A Nek tv.
a) 38. § (1) bekezdésében és 80. § (2) bekezdésében a „megállapodást köt” szövegrész helyébe a „közigazgatási szerződésben megállapodik” szöveg,
b) 82. §-ában az „a – közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az – általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,
c) 84. § (3) bekezdésében a „megállapodást köt” szövegrész helyébe a „közigazgatási szerződésben állapodnak meg” szöveg
lép.
157. § (1) Hatályát veszti a Nek tv. 154. §-a.
(2) Hatályát veszti a Nek tv. 118. § (2) bekezdésében az „Az e tárgyban alkotott jogszabály soron kívüli felülvizsgálata érdekében a nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással az országos nemzetiségi önkormányzat közvetlenül bírósághoz fordulhat.” szövegrész.
158. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az (1) bekezdés szerinti megkeresés címzettje az Országgyűlés, a harmincnapos határidőt nem kell alkalmazni.”
(2) Az Mötv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi önkormányzat – törvényben meghatározott esetekben – az állammal kötött megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról. A megállapodás közigazgatási szerződésnek minősül.”
(3) Az Mötv. 16. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A Kormány határozatát az érintett önkormányzat közigazgatási perben megtámadhatja. A Kormányt – ha az (1) bekezdés szerinti határozat másként nem rendelkezik – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter képviseli.
(3) A keresetlevelet a Kormányt a (2) bekezdés alapján képviselő szervnél, a határozat Magyar Közlönyben történő közzétételének napjától számított tizenöt napon belül kell benyújtani. A bíróság ítélete ellen nincs helye perújításnak.”
(4) Az Mötv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet alaptevékenységét a települési és a fővárosi önkormányzat területe szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal kötött írásbeli együttműködési megállapodás alapján, a rendőrség szakmai felügyeletével végzi. A megállapodás közigazgatási szerződésnek minősül.”
(5) Az Mötv. 37. § (4)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségét, illetve a tisztsége megszűnését megállapító képviselő-testületi határozatot a határozat közlését követő öt napon belül a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt támadhatja meg. A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani.
(5) Ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő, az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a kimondását a kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított öt napon belül kérheti a közigazgatási ügyben eljáró bíróságtól.
(6) A bíróság a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított tizenöt napon belül tanácsban határoz, határozata ellen a határozat közlését követő nyolc napon belül van helye fellebbezésnek. A fellebbezésről a bíróság annak a bírósághoz érkezésétől számított tizenöt napon belül határoz. A bíróság döntése ellen nincs helye perújításnak.
(7) Az önkormányzati képviselő tisztsége az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalát követő napon szűnik meg, ha a határozatot bíróság előtt nem támadták meg. Ha az összeférhetetlenséget a bíróság állapította meg, az önkormányzati képviselő tisztsége a bírósági döntés jogerőre emelkedését követő napon szűnik meg.”
(6) Az Mötv. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„70. § (1) A képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – közigazgatási pert indíthat a polgármester ellen sorozatos törvénysértő tevékenysége, illetve mulasztása miatti jogi felelősségének megállapítása iránt, a polgármester tisztségének megszűnése érdekében.
(2) A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani, egyidejűleg – az azonnali jogvédelem szabályai szerint – kérhető a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztése. A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye. Az ügyben nincs helye perújításnak.
(3) A perindítással kapcsolatos határozat meghozatalában a polgármester nem vesz részt, de a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.”
(7) Az Mötv. 85. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) Ha a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem kerül sor a közös önkormányzati hivatal létrehozására vagy ahhoz valamely település nem csatlakozik, akkor a kormányhivatal vezetője a határidő lejártát követően döntésével, az abban megjelölt időponttal – amely nem lehet korábbi a (3) bekezdésben meghatározott időpontnál –, kijelöli a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket és egyúttal pótolja a közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodást. A kormányhivatal vezetője a kijelölő döntés és az önkormányzati hivatalról szóló megállapodás pótlását megelőzően – legalább tizenöt napos véleményezési határidő biztosítása mellett – kikéri az érintett települési önkormányzatok véleményét a kormányhivatal vezetőjének döntése alapján létrejövő közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településekkel és a pótolandó közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodás tartalmával összefüggésben. A kormányhivatal vezetője a megállapodás létrehozásáról szóló döntésében az e §-ban foglaltakra figyelemmel rendelkezik a közös önkormányzati hivatal székhelytelepüléséről, a közös önkormányzati hivatal létszámáról és a közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási rendjéről. Ha a döntés eltér a települési önkormányzatok határidőben adott véleményétől, a kormányhivatal vezetője az eltérés okát a döntésének indokolásában külön részletezi. A megállapodás pótlása esetén is teljesülnie kell az (1)–(2a) bekezdésben meghatározott feltételeknek.”
(8) Az Mötv. 85. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7a) A (7) bekezdésben meghatározott megállapodás megkötése a kormányhivatal vezetőjének jóváhagyásával megtagadható. A jóváhagyásról vagy annak megtagadásáról szóló határozatot az érintett önkormányzat a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt – a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül – megtámadhatja.”
(9) Az Mötv. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„92. § A társult önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy a vitás kérdésben bármelyik képviselő-testület kérheti a megállapodásban megjelölt önkormányzati érdekszövetség által felkért tagokból álló egyeztető bizottság állásfoglalását, továbbá abban, hogy a közigazgatási per megindítása előtt a képviselő-testület az egyeztető bizottság állásfoglalását kéri.”
(10) Az Mötv. 98. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és az Mötv. 98. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A miniszter március 31-ig határozatban dönt arról, hogy nem terjeszti elő a kezdeményezést, ha az nem felel meg az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, vagy a jogszabályban előírt eljárási szabályt nem tartották meg. A miniszter határozatát az előkészítő bizottság, valamint a képviselő-testület tizenöt napon belül közigazgatási perben megtámadhatja. A miniszter a keresetlevelet annak a bírósághoz érkezésétől számított három napon belül továbbítja az ügy irataival együtt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.
(5a) A bíróság a keresetlevél beérkezésétől számított harminc napon belül tanácsban határoz, határozata ellen a határozat közlését követő nyolc napon belül van helye fellebbezésnek. A fellebbezésről a bíróság annak a bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül határoz. A bíróság döntése ellen nincs helye perújításnak.
(6) Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, a miniszter határozatát megsemmisíti. A miniszter a határozat megsemmisítése esetén a kezdeményezést haladéktalanul a köztársasági elnök elé terjeszti.”
(11) Az Mötv. 98. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Ha az új község vagyonára, területére vonatkozóan az önkormányzatok határidőn belül nem állapodnak meg, bármelyik érintett önkormányzat közigazgatási pert indíthat a szerződés bírósági létrehozása iránt.”
(12) Az Mötv. 102. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A képviselő-testületek – az előzetes megállapodásnak megfelelően – a lakott területrész átadásáról, annak részletes feltételeiről a helyi népszavazást követő kilencven napon belül állapodnak meg. Ha az előzetes megállapodásban részes önkormányzat a megállapodás megkötését megtagadja, az érintett önkormányzat közigazgatási pert indíthat az előzetes megállapodásban részes önkormányzattal szemben a szerződés bírósági létrehozása iránt. Ha a bíróság az alperest az előzetes megállapodás alapján terhelő szerződéskötési kötelezettséget megállapítja, ítéletével a szerződést az előzetes megállapodás tartalmának megfelelően létrehozza.”
(13) Az Mötv. 132. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete körében az Alaptörvényben meghatározott feladat- és hatáskörökön túl:)
„d) az önkormányzati határozatot közigazgatási perben megtámadhatja;”
(14) Az Mötv. 136. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kormányhivatal indítványozhatja az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást.”
(15) Az Mötv. 137. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„137. § (1) A kormányhivatal indítványozhatja a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását.
(2) Ha a helyi önkormányzat határidőn belül nem tesz eleget jogalkotási kötelezettségének, a kormányhivatal a határidő leteltét követő harminc napon belül indítványozhatja önkormányzati rendelet vagy normatív határozat megalkotására való felhatalmazását.”
(16) Az Mötv. 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„139. § A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül támadhatja meg az önkormányzati határozatot a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt.”
(17) Az Mötv. 140. §-a és az azt megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés és alcím cím lép:
„Mulasztási per indítása
140. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen leteltétől számított tizenöt napon belül indíthat mulasztási pert a helyi önkormányzat törvényen alapuló
a) határozathozatali kötelezettsége elmulasztásának megállapítására, vagy
b) feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettsége elmulasztásának megállapítására.
(2) A bíróság mulasztási ítélete teljesítésének elmaradása esetén – a határozathozatal vagy a feladat-ellátás (közszolgáltatás) pótlása érdekében – a kormányhivatal hatvan napon belül a teljesítés kikényszerítése iránti eljárást indíthat.”
(18) Az Mötv. 141. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A kormányhivatal törvényességi felügyeleti bírságot megállapító határozatát a helyi önkormányzat vagy a társulás a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül közigazgatási perben megtámadhatja.
(7) A bíróság a kormányhivatalt a törvényességi felügyeleti bírsággal összefüggésben új eljárás lefolytatására nem kötelezheti.”
159. § Az Mötv.
a) 85. § (3) bekezdésében és 98. § (8), (9) és (11) bekezdésében az „állapodnak meg” szövegrész helyébe a „közigazgatási szerződésben állapodnak meg” szöveg,
b) 102. § (1) bekezdésében az „előzetes megállapodást köthetnek” szövegrész helyébe a „közigazgatási szerződésben előzetesen megállapodhatnak” szöveg,
c) 136. §-át megelőző alcím címében a „jogszabállyal való összhangja bírósági felülvizsgálatának” szövegrész helyébe a „más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás” szöveg,
d) 137. §-át megelőző alcím címében az „megállapítása” szövegrész helyébe a „megállapításának indítványozása” szöveg,
e) 139. §-át megelőző alcím címében az „elleni bírósági eljárás kezdeményezési joga” szövegrész helyébe a „közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtti megtámadása” szöveg
lép.
160. § (1) Hatályát veszti az Mötv.
a) 85. § (3d) bekezdésében a „közigazgatási és munkaügyi” szövegrész,
b) 85. § (3e) bekezdés c) pontjában a „közigazgatási és munkaügyi” szövegrész.
(2) Hatályát veszti az Mötv.
a) 85. § (12) bekezdése,
b) 98. § (10) bekezdése,
c) 136. § (3) és (4) bekezdése,
d) 141. § (1) bekezdés c) pontja,
e) „A bírósági eljárás kezdeményezésének közös szabályai” alcíme.
161. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 96. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) Az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – támogatásával kapcsolatos elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye.”
162. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 83/A. § (4) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálatára” szövegrész helyébe az „elleni közigazgatási perre” szöveg lép.
163. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 60. § (6) bekezdésében, 71/A. § (7) bekezdésében és 75. § (1) bekezdésében a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg lép.
164. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § (1) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a tanú kérelmére elrendeli vagy hivatalból elrendelheti, hogy a tanú nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, személyazonosító okmányának számát, lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, illetve elektronikus elérhetőségét zártan kezeljék.
(2) A tanú (1) bekezdés szerinti adatait zártan kell kezelni, ha ugyanazon tényállás alapján párhuzamosan zajló, illetve jogerősen vagy véglegesen lezárt más eljárásban a tanú adatainak zárt kezelését rendelték el.
(3) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság
a) az adatok zárt kezeléséről szóló végzést kizárólag azzal közli, akinek adatai zárt kezelését elrendelte,
b) a természetes személyazonosító adatokat és a lakcímet az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli és
c) biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé.
