(4) A tanú zártan kezelt adatait csak a szabálysértési hatóságnak az ügyben eljáró tagja, az ügyész, illetve a bíró ismerheti meg.
(5) A személyes adatok zártan kezelésének megszüntetésére csak a tanú beleegyezésével kerülhet sor.”
(2) A Szabs. tv. 91. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni)
„d) a szabálysértési hatóság tagja, a helyszíni bírság kiszabására jogosult személy, a bíró, az eljárásban részt vevő személy és képviselője, a szakértő, továbbá – ha a tanú adatainak zártan kezelését a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság nem rendelte el – a tanú nevét.”
165. § Hatályát veszti a Szabs. tv. 126/B. § (5) bekezdésében az „a 63. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján” szöveg.
166. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 9. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 47. § (9) bekezdése.
167. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 13/A. § (2) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe az „elleni közigazgatási per” szöveg lép.
168. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 34/B. §-ában a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg lép.
169. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
a) 4:183. § (2) bekezdésében a „gyámhatóság” szövegrész helyébe a „bíróság polgári nemperes eljárásban” szöveg,
b) 4:185. §-ában a „végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik” szövegrész helyébe a „végrehajtását a bíróság polgári nemperes eljárásban rendeli el” szöveg
lép.
170. § Hatályát veszti a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 2. § (2) bekezdése.
171. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 171. alcíme a következő 353/B. §-sal egészül ki:
„353/B. § E törvénynek az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2020. január 1-jét követően kitűzött választásokon kell alkalmazni.”
172. § A Ve.
a) 229. § (1) bekezdésében az „a másodfokú határozatot hozó választási bizottság székhelye szerint illetékes ítélőtábla” szövegrész helyébe a „Kúria” szöveg,
b) 236. § (4) bekezdésében a „járásbírósághoz” szövegrész helyébe a „törvényszékhez” szöveg,
c) 240. § (2) bekezdésében az „a választási bizottság székhelye szerinti ítélőtábla, a Nemzeti Választási Bizottság esetén a Kúria” szövegrész helyébe az „a Kúria” szöveg
lép.
173. § Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 41/O. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
(A független szakértő és annak helyettese tanácsadó bizottságba akkor jelölhető ki, ha)
„c) az ügyben bíróként nem járt el,
d) az érintett tagállamok illetékes hatóságai által közösen rögzített egyéb feltételeknek megfelel, és
e) az egyéb körülményekre is tekintettel személyében biztosított a vitás kérdés tárgyilagos megítélése.”
174. § A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény
a) 27/A. § (1) bekezdésében a „nyilvánosan is közzé kell tenni” szövegrész helyébe a „közhírré kell tenni” szöveg,
b) 30. § (2) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntésében” szöveg
lép.
175. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 57/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az MNB végzéseivel szemben akkor van helye önálló jogorvoslatnak, ha azt az Ákr. vagy az MNB eljárására vonatkozó törvény lehetővé teszi.
(2) A bíróság az MNB döntését nem változtathatja meg. Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye.”
176. § Az Mnbtv.
a) 169. § (1) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntésben” szöveg, a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
b) 176. § (7) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálati eljárás” szövegrész helyébe a „közigazgatási per” szöveg
lép.
177. § Hatályát veszti az Mnbtv.
a) 9. § (12) bekezdésében a „közigazgatási és munkaügyi” szövegrész,
b) 10. § (5) bekezdésében a „közigazgatási és munkaügyi” szövegrész,
c) 90/A. § (3) bekezdésében az „Az MNB engedély iránti kérelmének tartalmaznia kell a helyszíni kutatás célját, helyét, az indokoltság alátámasztására szolgáló tényeket, továbbá a helyszíni kutatásra okot adó bizonyítási eszközök – így különösen adatok és adathordozók – meghatározását. Az MNB engedély iránti írásbeli kérelmét a közigazgatási ügyben eljáró bíróság bírálja el, a kérelem beérkezésétől számított hetvenkét órán belül, nemperes eljárásban.” szövegrész,
d) 90/A. § (4) bekezdése,
e) 100. § (10) bekezdésében a „közigazgatási és munkaügyi” szövegrész,
f) 183/I. §-a.
178. § Hatályát veszti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény
a) 39. §-a,
b) 41. § (3) bekezdése.
179. § (1) A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § Az online gyűjtési rendszer megfelelőségéről szóló igazolás kiállítása, a támogató nyilatkozatok ellenőrzése és az érvényes támogató nyilatkozatok számát tartalmazó igazolás kiállítása a Nemzeti Választási Iroda hatáskörébe tartozik. A támogató nyilatkozatok ellenőrzésének eredményét a Nemzeti Választási Bizottság határozatban állapítja meg.”
(2) Az Nsztv. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az aláírások ellenőrzése során meg kell vizsgálni, hogy a támogató nyilatkozat formailag elfogadható-e, azonosítani kell a támogató nyilatkozatot aláíró polgárt, meg kell állapítani, hogy nagykorú magyar állampolgár-e, továbbá meg kell állapítani az érvényes támogató nyilatkozatok számát.”
(3) Az Nsztv. 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„96. § A IV. Fejezet az európai polgári kezdeményezésről szóló 2019. április 17-i 2019/788/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
(4) Az Nsztv. 63. §-ában „Az online gyűjtési rendszer megfelelőségéről szóló igazolás kiállítása, a” szövegrész helyébe az „A” szöveg lép.
180. § A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény
a) 3. § (7) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
b) 4. §-ában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg
lép.
181. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 160. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során hozott végzése elleni közigazgatási perben a bíróság harminc napon belül dönt. A bíróság ítélete ellen perorvoslatnak nincs helye.”
182. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Elsőfokon ítélkezik:
a) a járásbíróság és
b) a törvényszék.”
183. § A Pp. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A törvényszék mint munkaügyi bíróság jár el a munkaügyi perekben.”
184. § A Pp. 31. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kijelölés kérdésében – a hatásköri és illetékességi szabályok alkalmazásával, a (3) bekezdésben foglalt kivétellel –]
„b) az a) pont alá nem tartozó esetekben az ítélőtábla határoz, ha az összeütközés a területén lévő járásbíróságok, törvényszékek között merült fel, továbbá, ha a területén lévő járásbíróság, törvényszék kizárása esetén, a területén lévő másik járásbíróság, törvényszék kijelölhető,”
185. § A Pp. 346. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A jogi indokolás tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését, a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállítást nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. A jogi indokolás tartalmazza azokat az okokat is, amelyek miatt a bíróság jogkérdésben eltért a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: a Kúria közzétett határozata), vagy az arra irányuló indítványt elutasította.”
186. § A Pp. 405. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A felülvizsgálati eljárással összefüggésben jogegységi panasz iránti eljárásnak a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglaltak szerint van helye.”
187. § A Pp. 406. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés (e fejezetben a továbbiakban együtt: ítélet) felülvizsgálatát a Kúriától az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással a fél, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az kérheti, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz.”
188. § A Pp. 409. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„409. § [A felülvizsgálat kivételes engedélyezésének feltételei]
(1) Ha a felülvizsgálatnak a 408. § alapján nem lenne helye – ugyanakkor törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki – a felülvizsgálatot a Kúria a (2) bekezdés szerinti esetekben engedélyezheti, a (3) bekezdés szerinti esetben engedélyezi.
(2) A Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
a) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
b) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége vagy
c) – a másodfokú bíróság erről való döntése hiányában – az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
miatt indokolt.
(3) A Kúria engedélyezi a felülvizsgálatot, ha az ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér.”
189. § A Pp. 410. § (2) bekezdés c) pont cd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben meg kell jelölni:
az engedélyezést megalapozó)
„cd) – a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozás esetén – a Kúria közzétett határozatát és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálattal támadott ítéleti rendelkezés jogkérdésben eltér.”
190. § A Pp. 411. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásra alkalmas, a Kúria háromtagú tanácsban, tárgyaláson kívül, harminc napon belül határoz a felülvizsgálat engedélyezéséről vagy annak megtagadásáról.”
191. § A Pp. 413. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és az (1) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
(A felülvizsgálati kérelemnek a beadványokra vonatkozó általános szabályok mellett tartalmaznia kell:)
„c) – a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozás esetén – a Kúria közzétett határozatát és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálattal támadott ítéleti rendelkezés jogkérdésben eltér,
d) a Kúria döntésére vonatkozó határozott kérelmet, hogy a kérelmező milyen tartalmú döntés meghozatalát kívánja, és
e) a végrehajthatóság felfüggesztése iránti kérelmet tartalmazó felülvizsgálati kérelem esetén a végrehajtásra vonatkozó adatokat.”
192. § A Pp. 423. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben való eltérő voltát, kivéve, ha az eljárást hivatalból megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben törvény értelmében kizáró ok áll fenn.”
193. § (1) A Pp. 424. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, illetve a határozat jogkérdésben nem tért el a Kúria hivatkozott, közzétett határozatától, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.
(2) Ha a Kúria azt állapítja meg, hogy a jogerős határozat megfelel a jogszabályoknak, a határozat indokolásának elegendő csak erre a körülményre utalnia, az alkalmazott jogszabályok feltüntetése mellett. Ha a határozat jogkérdésben nem tért el a Kúria hivatkozott, közzétett határozatától a határozatot hatályában fenntartó határozat indokolásában nem elegendő csak erre a körülményre utalni.
(3) Ha a határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, illetve jogkérdésben eltér a Kúria hivatkozott, közzétett határozatától a Kúria a határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.”
(2) A Pp. 424. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Kúria indítványozza a jogegységi eljárást, ha megállapítja, hogy a határozat jogkérdésben eltér a Kúria hivatkozott, közzétett határozatától, de az eltérés indokolt. Az indítványnak a jogkérdés mikénti eldöntésére irányuló javaslatot is tartalmaznia kell.”
194. § A Pp. 509. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény rendelkezéseit a munkaügyi perekben az e fejezetben és a XV. Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A XV. Fejezet rendelkezései vonatkozásában járásbíróság alatt a munkaügyi perben eljáró bíróságot kell érteni.”
195. § A Pp. 513. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„513. § [Hatáskör és illetékesség]
(1) Pertársaság vagy keresethalmazat esetén, ha
a) a törvényszék hatáskörébe tartozó valamelyik kereseti kérelem elbírálása munkaügyi perre, míg a többi kereseti kérelem nem munkaügyi perre tartozik, vagy
b) valamelyik kereseti kérelem elbírálása munkaügyi perre, míg a többi kereseti kérelem járásbíróság hatáskörébe tartozik,
a pert a munkaügyi perben eljáró tanács bírálja el, feltéve, hogy a pertársaság vagy a keresethalmazat törvény által megengedett.
(2) A munkavállaló felperes a pert az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes munkaügyi perben eljáró bíróság előtt is megindíthatja.
(3) A munkavállaló felperes a pert az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett megindíthatja azon munkaügyi perben eljáró bíróság előtt is, amelynek illetékességi területén huzamos ideig munkát végez vagy végzett.
(4) A munkáltató felperes a pert kizárólag a munkavállaló belföldi lakóhelye, ennek hiányában a belföldi tartózkodási helye szerinti bíróság előtt indíthatja meg.”
196. § A Pp. 630. §-a a következő (9)–(13) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A Kúrián folyamatban lévő per kivételével munkaügyi perben 2020. március 15. napját követő időpontra – az ügyek átadására tekintettel az átadó bíróságon – tárgyalási határnap nem tűzhető. A munkaügyi perben meghozott ügydöntő határozatokat 2020. március 31. napjáig írásba kell foglalni, és intézkedni kell azok közlése iránt.
(10) A közigazgatási és munkaügyi bíróságok bírái a még el nem bírált elsőfokú ügyek, a törvényszékek bírái a még el nem bírált másodfokú ügyek iratanyagát 2020. március 15-ig felterjesztik a törvényszék elnökének.
(11) A törvényszék elnöke 2020. április 1-jét követően haladéktalanul, de legkésőbb 2020. április 15-ig gondoskodik a (10) bekezdés szerinti elsőfokú ügyek kiosztásáról, valamint a (10) bekezdés szerinti másodfokú ügyeket megküldi az illetékes ítélőtáblának.
(12) A (10) bekezdés szerinti ügyben az a bíró jár el, aki az ügy elbírálását 2020. április 1-jét megelőzően megkezdte, feltéve, hogy a hatáskörrel rendelkező, illetékes bírósághoz osztották be.
(13) Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel megállapított 346. § (5) bekezdését, 405. § (3) bekezdését, 406. § (1) bekezdését, 409. §-át, 410. § (2) bekezdés c) pont cd) alpontját, 413. § (1) bekezdés c)–e) pontját, 423. § (1) bekezdését, 424. § (1)–(3) bekezdését, valamint 424. § (7) bekezdését a 2020. július 1-jén és az azt követően meghozott jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen indult felülvizsgálati eljárásokban kell alkalmazni.”
197. § Hatályát veszti a Pp.
a) 8. § (2) bekezdés a) pontjában a „, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz” szövegrész,
b) 8. § (2) bekezdés c) pontjában a „, továbbá az e törvényben meghatározott esetben” szövegrész,
c) 14. § (1) bekezdésében a „közigazgatási és munkaügyi bíróság,” szövegrész,
d) 17. § (2) bekezdésében az „és a közigazgatási és munkaügyi bíróságot” szövegrész.
198. § (1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megkeresett szerv a megkeresés teljesítését megtagadja, ha az nem tartozik a hatáskörébe, vagy arra nem illetékes. Ha a megkeresés teljesítésére más szerv jogosult, a megkeresett szerv a megkeresést haladéktalanul e szervhez továbbítja, és erről a megtagadással egyidejűleg tájékoztatja a megkereső hatóságot.”
(2) Az Ákr. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és törvény által védett egyéb adat (a továbbiakban együtt: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és e védett adatok törvényben meghatározott védelme a hatóság eljárásában is biztosított legyen.”
(3) Az Ákr. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hatóság kérelemre vagy hivatalból elrendeli az ügyfél illetve az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha
a) őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti, vagy
b) ugyanazon tényállás alapján a jogerősen vagy véglegesen lezárt, vagy párhuzamosan zajló és a hatóság előtt ismert más bírósági vagy hatósági eljárásban az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője adatainak zárt kezelését rendelték el.”
(4) Az Ákr. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hatóság
a) az adatok zárt kezeléséről szóló végzést kizárólag azzal közli, akinek adatai zárt kezelését elrendelte,
b) a természetes személyazonosító adatokat és a lakcímet az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli és
c) biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé.”
(5) Az Ákr. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § [A hiánypótlás]
Ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel meg, az eljáró hatóság határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.”
(6) Az Ákr. 47. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hatóság az eljárást megszünteti, ha)
„e) az eljárás kérelemre indult, és valamennyi kérelmező ügyfél kérelmét visszavonta, illetve ahhoz az ellenérdekű ügyfelek az ellenérdekű ügyféllel szemben, kérelemre indított eljárásban (a továbbiakban: jogvitás eljárás) hozzájárultak, és az eljárás hivatalból nem folytatható,”
(7) Az Ákr. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti esetben a hatóság szükség esetén a döntést visszavonja, és az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben erről szóló döntését a korábban eljárt vagy kijelölt hatósággal is közli.”
(8) Az Ákr. 74. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hatóság tárgyalást tart, ha)
„a) a tényállás tisztázásához jogvitás eljárásban szükség van a felek együttes meghallgatására,”
(9) Az Ákr. 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A döntés tartalmazza az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges minden adatot a zártan kezelt és védett adatok kivételével, a rendelkező részt – a hatóság döntésével, a szakhatóság állásfoglalásával, a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárási költséggel –, továbbá a megismerhetetlenné tett zártan kezelt és védett adatokkal együtt megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a szakhatósági állásfoglalás indokolására, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást.”
(10) Az Ákr. 100. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Kérelemre elrendelt hatósági ellenőrzés esetén helye van az eljárás megszüntetésének, ha az ügyfél eljárási költség előlegezési kötelezettségének nem tesz eleget.”
(11) Az Ákr. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„112. § [A jogorvoslathoz való jog]
(1) A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény megengedi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.
(2) Önálló jogorvoslatnak van helye
a) az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló,
b) az ügyféli jogállásról vagy jogutódlásról rendelkező,
c) a kérelmet visszautasító,
d) az eljárást megszüntető,
e) az eljárás felfüggesztése vagy szünetelése tárgyában hozott,
f) az eljárási bírságot kiszabó,
g) a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
h) a zár alá vételt vagy lefoglalást elrendelő, valamint ezek megszüntetése iránti kérelmet elutasító,
i) az iratbetekintési jog gyakorlására irányuló kérelem tárgyában hozott elutasító,
j) az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott, valamint
k) az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló
végzés ellen.”
(12) Az Ákr. 116. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Abban az ügyben, amelyben a határozat az (1) vagy (2) bekezdés alapján fellebbezéssel támadható, az önálló jogorvoslattal támadható végzés ellen fellebbezésnek van helye.”
(13) Az Ákr. 143. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) E törvény 116. § (2) bekezdésének az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel módosított a) pontját a 2020. március 1. napját követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
199. § Az Ákr.
a) 53. § (5) bekezdésében a „határidejének” szövegrész helyébe a „határidejének vagy határnapjának” szöveg,
b) 78. § (1) bekezdésében a „szóbeli” szövegrész helyébe a „személyesen előterjesztett” szöveg,
c) 81. § (3) bekezdésében az „önállóan nem fellebbezhető” szövegrész helyébe az „önálló jogorvoslattal nem támadható” szöveg,
d) 114. § (1) bekezdésében az „önálló fellebbezéssel” szövegrész helyébe az „önálló jogorvoslattal” szöveg
lép.
200. § Hatályát veszti az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 116. § (2) bekezdés a) pontjában a „járási (kerületi) hivatal vezetője vagy” szövegrész.
201. § A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hivatalos Statisztikai Szolgálat statisztikai adatfelvételt végrehajtó tagja a honlapján nyilvánosságra hozhatja a 32. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 33. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján elmarasztalt jogi személy és személyiségi joga szerint jogképes szervezet adatszolgáltató nevét, székhelyét, telephelyét, adószámát és a kiszabott bírság összegét, ha a véglegessé vált hatósági határozat hozatalára sor került, feltéve, hogy a határozat elleni közigazgatási per jogerősen lezárult, illetve a közigazgatási per megindítására nyitva álló határidő eredménytelenül letelt. Ebben az esetben az elmarasztalt adatszolgáltató adatai a közigazgatási per megindítására nyitva álló határidő eredménytelen lejártát követő naptól, illetve a közigazgatási per jogerős lezárását követő naptól, a hatósági határozat hatályában fenntartott része vonatkozásában hozhatók nyilvánosságra.”
202. § (1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vitatott tevékenység akkor lehet közigazgatási jogvita tárgya, ha bármely a közigazgatási tevékenységgel közvetlenül érintett fél a vitatott tevékenységgel szemben jogszabály által biztosított közigazgatási jogorvoslatot kimerítette, vagy a pert jogszabály előírása miatt más közigazgatási eljárás előzte meg.”
(2) A Kp. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Egyedi ügyben alkalmazandó általános hatályú rendelkezés azzal az egyedi döntéssel együtt lehet közigazgatási jogvita tárgya, amelynek a megvalósítása során azt alkalmazták. Egyedi ügyben alkalmazandó általános hatályú rendelkezés akkor lehet közigazgatási jogvita önálló tárgya, ha azt a törvényességi felügyeletet vagy törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv, ennek hiányában az ügyész indítványozza.”
203. § A Kp. 5. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A bíróság közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvitát közigazgatási perben bírálja el. E törvény közigazgatási szervre vonatkozó szabályait a munkáltató szervre, a közigazgatási cselekményre vonatkozó szabályokat a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos döntésre és intézkedésre alkalmazni kell. A Közszolgálati Döntőbizottság eljárása nem minősül megelőző eljárásnak.
(5) A bíróság a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos jogvitát közigazgatási perben bírálja el.”
204. § A Kp. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § [A közigazgatási ügyben eljáró bíróságok]
(1) Elsőfokon ítélkezik
a) a közigazgatási kollégiummal működő törvényszék (a továbbiakban: törvényszék),
b) törvényben meghatározott esetben a Kúria.
(2) Másodfokon a Kúria ítélkezik.
(3) Felülvizsgálati ügyekben a Kúria jár el.”
205. § (1) A Kp. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Egyesbíró jár el elsőfokon
a) a kétfokú közigazgatási eljárásban hozott közigazgatási cselekmény vizsgálatára indított perben,
b) a tízmillió forintot meg nem haladó alapösszegű fizetési kötelezettséget vitató kereset alapján indult perben,
c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásával és tartózkodásával, valamint a menedékjoggal kapcsolatos perben,
d) a járási (kerületi) hivatal vezetője vagy helyi önkormányzat szerve által megvalósított közigazgatási tevékenységgel kapcsolatos perben,
e) a hatósági igazolvánnyal, hatósági bizonyítvánnyal, illetve hatósági nyilvántartás vezetésével kapcsolatos perben,
f) a hatósági határozattal szemben kizárólag a hatósági eljárás egyéb résztvevőjének keresete alapján indult perben,
g) járulékos közigazgatási cselekménnyel, valamint a kérelmet visszautasító vagy az eljárást megszüntető döntéssel kapcsolatos perben,
h) a mulasztási perben,
i) a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben,
j) a közigazgatási nemperes eljárásban.”
(2) A Kp. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A végzés elleni fellebbezést egyesbíró bírálja el.”
206. § A Kp. 12. és 13. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„12. § [Hatáskör]
(1) A törvényszék hatáskörébe tartoznak azok a közigazgatási perek és egyéb közigazgatási bírósági eljárások, amelyek elbírálását törvény nem utalja a Kúria hatáskörébe.
(2) A Kúria első és végső fokon jár el
a) az alkotmányjogi panasz orvoslása eljárási eszközének megállapítására irányuló eljárásban,
b) a helyi önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásban,
c) a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásban,
d) a feloszlatás kivételével a gyülekezési joggal kapcsolatos eljárásban,
e) az eljáró közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárásban és
f) a törvény által hatáskörébe utalt ügyben.
13. § [Illetékesség]
(1) Ha más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén
a) ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy kötelezettség, illetve ingatlanra vonatkozó jogviszony esetében az ingatlan fekszik,
b) tevékenység bejelentése vagy engedélyezése esetében a tevékenység gyakorolásának helye, vagy tervezett helye található,
c) az a) és b) pontban meghatározottak kivételével, a több mint egy megyére kiterjedő illetékességgel eljáró közigazgatási szerv közigazgatási tevékenysége esetében a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye található,
d) az a)–c) pontban meghatározottak kivételével a mulasztó közigazgatási szerv székhelye található,
e) az a)–d) pontban meghatározottak hiányában a per tárgyává tett közigazgatási cselekmény – többfokú eljárásban megvalósított cselekmény esetén az elsőfokú közigazgatási cselekmény – megvalósult.
(2) A közigazgatási tevékenység megvalósulása helyének a fővárosi székhelyű, de Pest megye területére vagy annak egy részére illetékes közigazgatási szerv székhelyén megvalósult tevékenység esetében Pest megyét kell tekinteni.
(3) A Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes
a) a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per kivételével arra a jogvitára, amely
aa) törvény eltérő rendelkezésének hiányában az önálló szabályozó szerv, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányzati főhivatal,
ab) a vasúti igazgatási szerv,
ac) a légiközlekedési hatóság és
ad) a Magyar Nemzeti Bank
közigazgatási tevékenységével kapcsolatos,
b) a minősített adatok megismerésével kapcsolatos jogvitára, valamint
c) a köztestület, annak szerve, illetve tisztségviselője közigazgatási tevékenységével kapcsolatos jogvita, a köztestület szervei, illetve tisztségviselői közötti jogvita, továbbá a köztestület, szervei, illetve tisztségviselői és a köztestület felett törvényességi felügyeletet vagy ellenőrzést gyakorló szerv közötti jogvita elbírálására.
(4) Ha a közigazgatási tevékenység külföldön valósult meg, a jogvitára a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
(5) A közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perre az a törvényszék illetékes, amelynek illetékességi területén a per tárgyává tett szerződést megkötötték. A főkötelezett elleni perre bármilyen címen illetékes bíróság a mellékkötelezettel szembeni igény elbírálására is illetékes.
(6) A felek a közigazgatási szerződéssel kapcsolatban felmerült jövőbeli jogvitájuk esetére – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási szerződés egyedileg megtárgyalt szerződési rendelkezésében kiköthetik valamely törvényszék illetékességét. E bíróság – törvény eltérő rendelkezése vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos valamennyi perre kizárólagosan illetékes. A kikötés hatálya kiterjed a jogutódra is.
(7) Nincs helye illetékességi kikötésnek olyan ügyben, amelyre törvény valamely bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg. A felek a közigazgatási szerződéssel kapcsolatban felmerült jövőbeli jogvitájuk esetére nem köthetik ki a Fővárosi Törvényszék illetékességét.
(8) A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perre a munkavégzés helye – ha a munkavégzés helye külföld, akkor a munkáltató szerv székhelye – szerinti bíróság illetékes. A természetes személy felperes a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja.
(9) Több illetékes bíróság közül az a bíróság jár el, amelyhez a keresetlevelet elsőként benyújtották, illetve továbbították.”
207. § A Kp. 15. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, a fél a kijelölés iránti kérelmet bármelyik törvényszéknél előterjesztheti, egyébként a kijelölés iránt a perben eljárt bíróság hivatalból köteles előterjesztést tenni.
(3) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot a Kúria jelöli ki, és utasítja az eljárás lefolytatására.”
208. § A Kp. 17. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(A per megindítására jogosult)
„f) a törvényességi felügyeletet vagy törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv vagy az ügyész, ha általános hatályú rendelkezés megsemmisítését indítványozza.”
209. § A Kp. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kötelező a jogi képviselet
a) a törvényszék végzése elleni fellebbezési eljárás kivételével a Kúria előtt,
b) a 13. § (3) bekezdésében meghatározott jogvitában, továbbá
c) a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perben.”
210. § A Kp. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az eljárás szabálytalansága ellen vagy az eljárás elhúzódása miatt benyújtott kifogás elbírálására a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a törvényszék mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria,
b) a Kúria mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria erre kijelölt másik tanácsa
bírálja el.”
211. § A Kp. 36. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A bíróság az eljárási cselekmény megkezdése előtt előterjesztett kérelemre – a technikai feltételek rendelkezésre állása esetén – elrendeli a jegyzőkönyv képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel útján történő készítését, amelyre egyebekben a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
212. § A Kp. 39. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a felperes a közigazgatási cselekmény jogorvoslati záradékának megfelelően nyújtotta be, vagy arra figyelemmel nyújtotta be a bírósághoz, hogy az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szerv az elektronikus ügyintézés feltételeit átmenetileg vagy tartósan nem biztosítja. A bíróság a keresetlevelet haladéktalanul megküldi az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szervnek.”
213. § A Kp. 40. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A közigazgatási szerv a keresetlevelet a benyújtásától számított nyolc napon belül az ügy irataival együtt felterjeszti a felügyeleti szervhez, illetve járási (fővárosi kerületi) hivatal esetében a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz, vagy – többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén – a másodfokon eljárt közigazgatási szervhez, amely azokat a benyújtástól számított huszonegy napon belül továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.
(2) Ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet a benyújtásától számított öt napon belül a felügyeleti szervhez, illetve járási (fővárosi kerületi) hivatal esetében a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz, vagy – többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén – a másodfokon eljárt közigazgatási szervhez történő felterjesztést követően – nyolc napon belül kell az ügy irataival együtt a bírósághoz továbbítani.
(2a) Egyfokú közigazgatási eljárásban, ha a közigazgatási szervnek nincs felügyeleti szerve, a keresetlevelet a benyújtásától számított tizenöt napon belül – ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmaz, öt napon belül – kell az ügy irataival együtt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítani.”
214. § A Kp. 41. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani, ha a törvény által megengedett keresethalmazat esetén azt egyszerre kellene a közigazgatási szervnél és a bíróságnál is benyújtani. A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a felperes – határidőn belül – tévesen a közigazgatási szervnél vagy a jogorvoslati szervnél nyújtja be.”
215. § A Kp. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A védirat az alperesnek a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozata, amely vagy a keresetlevél visszautasítására irányul, vagy érdemi védekezést tartalmaz. A védiratban elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait. Az alperes a védiratban, a (3) bekezdés alkalmazása esetén a nyilatkozatban közli, hogy a keresetlevél benyújtásáról kiket értesített, valamint nyilatkozik a megelőző eljárásban zártan kezelt és védett adatokra nézve.”
216. § A Kp. 47. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az áttételt elrendelő végzés ellen fellebbezésnek van helye.”
217. § (1) A Kp. 48. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a Kp. 48. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha)
„l) az elektronikus ügyintézésre köteles felperes vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő,
m) az elektronikus úton kapcsolatot tartó felperes nem jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő.”
(2) A Kp. 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróság a keresetlevelet visszautasító végzés jogerőre emelkedését követően tájékoztatja intézkedéséről azokat, akiket a keresetlevél benyújtásáról a közigazgatási szerv értesített. Az alperes a keresetlevél visszautasítása esetén a védirat előterjesztésének költségét nem számíthatja fel.”
218. § A Kp. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A keresetlevél benyújtásának joghatásai fennmaradnak, ha a bíróság
a) a jogi képviselő nélkül eljáró felperes keresetlevelét a 48. § (1) bekezdés k) pontja, vagy
b) a felperes keresetlevelét a 48. § (1) bekezdés l) vagy m) pontja
alapján utasította vissza, és a felperes a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc nap alatt a keresetlevelet a bíróságnál az e törvényben foglaltaknak megfelelően – a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével – újra benyújtja.”
219. § (1) A Kp. 51. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzés ellen a közléstől számított nyolc napon belül van helye fellebbezésnek, amelyről a másodfokú bíróság nyolc napon belül dönt. Az azonnali jogvédelmet biztosító végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A kérelem elutasítását követően ismételten, azonos ténybeli és jogi alapon benyújtott kérelmet megtagadó végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.”
(2) A Kp. 51. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az azonnali jogvédelem iránti kérelmet a bíróság tanácsa a keresetlevél visszautasítása esetén is elbírálja. Ha a bíróság a határidőben előterjesztett keresetlevelet visszautasítja, az azonnali jogvédelmet biztosító végzés hatálya a visszautasító végzés jogerőre emelkedéséig, vagy a keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartásához előírt határidő lejártáig fennmarad.”
220. § A Kp. 78. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Bizonyítási indítvány előterjesztésére, illetve bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátására legkésőbb az első tárgyaláson van lehetőség. A bíróság legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével ezt követően is engedélyezheti bizonyítási indítvány előterjesztését, illetve bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátását, ha
a) a felperes a keresetét az első tárgyaláson megváltoztatja,
b) a felperes keresetét a jogsérelem orvoslására tett cselekményre kiterjeszti, vagy
c) az az anyagi pervezetése folytán vált szükségessé.”
221. § (1) A Kp. 89. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a bíróság a jogsértést – a kereset alapján vagy hivatalból – megállapítja,
a) a közigazgatási cselekményt megváltoztatja, megsemmisíti, hatályon kívül helyezi, illetve az általános hatályú rendelkezésnek az ügyben való alkalmazását kizárja,
b) szükség esetén a közigazgatási cselekmény megsemmisítése, hatályon kívül helyezése, illetve az általános hatályú rendelkezés ügyben való alkalmazásának kizárása mellett a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi,
c) a közigazgatási szervet marasztalja.”
(2) A Kp. 89. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az általános hatályú rendelkezés megsemmisítésének vagy hatályon kívül helyezésének csak akkor van helye, ha azt a törvényességi felügyeletet vagy törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv, ennek hiányában az ügyész indítványozta.”
222. § A Kp. 90. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A bíróság a jogsértő közigazgatási cselekményt megváltoztathatja, ha az ügy természete azt megengedi, a tényállás megfelelően tisztázott, a rendelkezésre álló adatok alapján a jogvita véglegesen eldönthető, és
a) a közigazgatási cselekmény többfokú közigazgatási eljárásban valósult meg, vagy
b) a megváltoztatást egyfokú közigazgatási eljárásban megvalósított közigazgatási cselekmény esetén – a (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kivétellel – törvény lehetővé teszi.
(2) A bíróság – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a közigazgatási cselekményt akkor is megváltoztatja, ha
a) az ügy természete azt megengedi és
b) a megismételt eljárásban a közigazgatási szerv – azonos jogi vagy tényhelyzet alapján – a bíróság jogerős ítéletével ellentétes cselekményt tett.”
223. § A Kp. 99. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha törvény lehetővé teszi, az elsőfokú ítélet ellen jogszabálysértésre, illetve a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: a Kúria közzétett határozata) jogkérdésben való eltérésre hivatkozással fellebbezéssel élhet a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz.
(2) Fellebbezésnek van helye
a) ha a közigazgatási cselekményt megelőző eljárás nélkül valósították meg,
b) a törvény által meghatározott jogvitában.”
224. § A Kp. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„102. § [Az elsőfokú bíróság intézkedései a fellebbezés alapján]
(1) Az elsőfokon eljárt bíróság a fellebbezést visszautasítja, ha
a) azt nem az arra jogosult nyújtotta be,
b) az olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbezést törvény kizárja,
c) a fellebbezés elkésett, és az erre jogosult igazolási kérelmet nem terjesztett elő,
d) az elektronikus kapcsolattartásra köteles fellebbezésre jogosult vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő,
e) az elektronikus úton kapcsolatot tartó fellebbezésre jogosult nem jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő.
(2) A fellebbezést visszautasító végzés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés visszautasítását követően, az (1) bekezdés d) és e) pontját ismételten megvalósítva benyújtott fellebbezést visszautasító végzés ellen nincs helye további fellebbezésnek.”
225. § A Kp. 107. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a fellebbezés elbírálása során az ügyet érintő jogegységi eljárás indul, az eljárást a bíróság a jogegységi eljárás befejezéséig felfüggeszti. A felfüggesztés tárgyában hozott végzést a bíróság módosíthatja.
(8) Ha jogkérdésben szükséges a Kúria közzétett határozatától eltérni, a bíróság indítványozza a jogegységi eljárást, amely a jogkérdés mikénti eldöntésére irányuló javaslatot is tartalmazza.”
226. § A Kp. 112. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kúria végzése ellen nincs helye fellebbezésnek.”
227. § A Kp. 113. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a fellebbezés nem felel meg e törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az elsőfokon eljárt bíróság intézkedik a hiányok pótlása iránt. Az elsőfokú bíróság a fellebbezést visszautasítja, ha a fél a hiánypótlási felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidőben a fellebbezés hiányait nem pótolta, és az emiatt nem bírálható el.”
228. § (1) A Kp. 115. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogerős ítélet, továbbá a keresetlevelet visszautasító vagy az eljárást megszüntető jogerős végzés ellen jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.”
(2) A Kp. 115. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltéréssel összefüggésben jogegységi panasznak a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglaltak szerint van helye.”
229. § A Kp. 117. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve.
(5) A (4) bekezdésben foglaltak tekintetében hiánypótlásnak nincs helye.”
230. § A Kp. 118. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
a) az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
aa) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
ab) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
ac) az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
ad) a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
b) a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés
miatt indokolt.”
231. § A Kp. 121. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér, a bíróság a jogerős határozatot
a) egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és szükség esetén az ügyben eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja,
b) úgy változtatja meg, hogy a megtámadott közigazgatási cselekményt megsemmisíti, és a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezi.
(2) Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amely az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki, illetve az a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben nem tér el, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.”
232. § (1) A Kp. 124. § (2) bekezdése a következő e) és f) pontokkal egészül ki:
(A bíróság törvény eltérő rendelkezésének hiányában egyszerűsített perben jár el)
„e) a harmadik országbeli állampolgárok, illetve azok családtagjai számára kérelmezett, kilencven napot meg nem haladó tervezett tartózkodásra jogosító vízummal kapcsolatos perben,
f) a hadköteles fegyver nélküli katonai szolgálat iránti kérelmével kapcsolatos perben.”
(2) A Kp. 124. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egyszerűsített pert a bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.”
(3) A Kp. 124. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha törvény által megengedett keresethalmazat esetén a kereseti kérelmek egy részét az egyszerűsített per, másik részét az általános szabályok szerint kellene elbírálni, a bíróság az általános szabályok szerint jár el.”
233. § A Kp. 128. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A mulasztási per megindítására jogosult)
„b) a köztestület feletti törvényességi ellenőrzési jogkörén kívül eljáró ügyészség, továbbá a helyi, illetve a nemzetiségi önkormányzat felett törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, ha a felhívásában megállapított határidő eredménytelenül telt el.”
234. § A Kp. 131. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az első tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az legkésőbb a védirat bírósághoz érkezésétől számított hatvan napon belül megtartható legyen.”
235. § A Kp. 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„139. § [Az általános szabályok alkalmazása]
E törvény rendelkezéseit az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti, továbbá a helyi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata vagy a meghozatalára irányuló kötelezettség elmulasztása megállapítására irányuló eljárásokban az e fejezetben foglalt eltérésekkel, a normakontroll sajátosságaira figyelemmel kell alkalmazni.”
236. § A Kp. XXVI. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„XXVI. FEJEZET
KÖZIGAZGATÁSI NEMPERES ELJÁRÁSOK
151. § [A közigazgatási nemperes eljárások közös szabályai]
(1) Közigazgatási nemperes eljárásban e törvénynek az egyszerűsített perre vonatkozó szabályait – az e §-ban, valamint törvényben foglalt eltérésekkel – kell a nemperes eljárás sajátosságainak megfelelően alkalmazni.
(2) Az eljárás kérelemre indul, amelyre a keresetlevélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kérelemmel az általános szabályok szerinti kereset nem kapcsolható össze.
(3) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárásban kizárólag okirati bizonyításnak van helye.
(4) A bíróság a kérelemről ítélet hatályú végzésben határoz, amelyre az ítéletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
12. A határozat teljesítésének kikényszerítésére irányuló eljárás
152. § [A teljesítés kikényszerítése iránti kérelem]
(1) A felperes vagy az érdekelt a teljesítési határidő leteltétől számított kilencven napon belül a teljesítés kikényszerítése érdekében kérelemmel fordulhat az elsőfokú határozatot hozó bírósághoz, ha a közigazgatási szerv a teljesítési határidőn belül nem tett eleget a jogerős bírósági határozatból származó
a) új eljárás lefolytatására vagy
b) elmulasztott közigazgatási cselekmény megvalósítására
vonatkozó kötelezettségének.
(2) A kérelem alapján a bíróság tizenöt napon belül határidő tűzésével felhívja a közigazgatási szervet arra, hogy teljesítse kötelezettségét, vagy adjon magyarázatot a teljesítés elmaradására, a magyarázatot alátámasztó iratok egyidejű megküldése mellett.
(3) Ha a közigazgatási szerv a felhívás alapján teljesít, a bíróság az eljárást megszünteti, és a közigazgatási szervet a kérelmező költségeinek megtérítésére kötelezi.
(4) E fejezet szabályait kell alkalmazni akkor is, ha a bíróság jogerős határozatában foglalt kötelezés kikényszerítése nem tartozik a bírósági végrehajtásról szóló törvény hatálya alá.
153. § [Teljesítési bírság és intézkedések]
(1) Ha a közigazgatási szerv a teljesítés elmaradására nem ad magyarázatot, vagy az nem alapos, a bíróság a közigazgatási szervet – a kérelmező költségeinek megtérítésére kötelezése mellett – teljesítési bírsággal sújtja. Nem alapozza meg a teljesítési bírság alkalmazását, ha a közigazgatási szerv a bíróság által előírt eljárási cselekmények hiánytalan foganatosítását követően – ha ezek hatására a bíróságétól eltérő jogi értékelésre jut – nem az új eljárás lefolytatására kötelező jogerős határozatban kifejtett jogi álláspontot foglalja el, illetve nem az ott meghatározott jogkövetkezményt alkalmazza.
(2) A teljesítési bírság összege az ügy körülményeihez és a kötelezettségszegés súlyához igazodóan százezer és tízmillió forint között állapítható meg. A teljesítési bírság ismételten kiszabható, ha a teljesítésre észszerű időn belül nem került sor.
(3) A bíróság – a teljesítési bírság ismételt kiszabása helyett vagy mellett – a közigazgatási szerv vezetőjét az ügy körülményeihez és a kötelezettségszegés súlyához igazodó mértékű pénzbírsággal sújthatja.
(4) A teljesítési bírságot kiszabó végzés ellen nyolc napon belül van helye fellebbezésnek, amelyről a bíróság tizenöt napon belül dönt.
(5) A teljesítési bírságra egyebekben a pénzbírság szabályait kell alkalmazni.
(6) A bíróság a teljesítési bírság kiszabása mellett végzéssel
a) a közigazgatási szervvel azonos hatáskörű másik szervet jelöl ki az eljárás lefolytatására, egyúttal a közigazgatási szervet az eljárás költségeinek viselésére kötelezi,
b) a közigazgatási szerv törvényességi felügyeleti szervét felhatalmazza a határozatnak megfelelő teljesítésre, egyúttal a közigazgatási szervet a teljesítés költségeinek viselésére kötelezi, vagy
c) az a) és b) pontban foglalt jogkövetkezmény alkalmazhatóságának hiányában, ha azt az ügy jellege és a rendelkezésre álló adatok lehetővé teszik, ideiglenes intézkedést hozhat, amely a teljesítésig hatályos.
(7) Ha a (6) bekezdés a) pontja alapján kijelölt szerv eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, a teljesítés kikényszerítése ezen alcím szabályai szerint kérelmezhető.
13. Egyéb különös közigazgatási nemperes eljárások
153/A. § [Eljárási cselekmény előzetes engedélyezése]
(1) Törvény rendelkezése alapján előzetes bírói engedélyhez kötött eljárási cselekmény megvalósítása iránt a közigazgatási szerv által előterjesztett kérelmet a bíróság a beérkezésétől számított hetvenkét órán belül bírálja el.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az eljárási cselekmény célját, helyét, az indokoltság alátámasztására szolgáló tényeket, továbbá az eljárási cselekményre okot adó bizonyítékok meghatározását.
(3) A bíróság a kérelmezett eljárási cselekményt akkor engedélyezi, ha a közigazgatási szerv valószínűsíti, hogy más eljárási cselekmény nem vezetne eredményre, valamint a helyszíni kutatás iránti kérelem esetén észszerű megalapozottsággal feltehető, hogy az indítvány szerinti helyen a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszköz fellelhető, továbbá feltételezhető, hogy azt önként nem bocsátanák rendelkezésre, vagy felhasználhatatlanná tennék. A bíróság a kérelmezett eljárási cselekményt részben is engedélyezheti.
(4) A bíróság végzése ellen perorvoslatnak nincs helye.
153/B. § [Védekezés céljából készült irat minősítése iránti eljárás]
(1) A védekezés céljából készült irat minősítése kérdésében a bíróság a közigazgatási szerv kérelmére az érintett meghallgatásával dönt. Az iratot a közigazgatási szerv csatolja a kérelméhez.
(2) Ha az irat szétválasztása a bizonyító erő sérelme nélkül nem lehetséges, a bíróság végzésében meghatározza, hogy mely irat, illetve az irat mely része minősül védekezés céljából készült iratnak. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az irat, iratrész nem minősül védekezés céljából készült iratnak, azt a kérelmező számára kiadja. Ellenkező döntés esetében a bíróság az iratot, iratrészt az érintettnek adja ki.”
237. § A Kp. 157. § (2)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a Kp. 157. §-a a következő (8)–(13) bekezdésekkel egészül ki:
„(2) E törvénynek az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel módosított 99. § (2) bekezdését a 2020. április 1. napján vagy azt követően meghozott ítéletekre kell alkalmazni.
(3) A közigazgatási ügyekben a közigazgatási és munkaügyi bíróság által meghozott határozattal szemben 2020. április 1. napján vagy azt követően előterjesztett fellebbezést a Kúria bírálja el.
(4) E törvénynek az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel módosított 99. § (1) bekezdését, 100. § (2) bekezdés b) pontját, 109. § (2) bekezdését, 115. § (1) és (3) bekezdését, 117. § (4) és (5) bekezdését, 118. § (1) bekezdését, valamint 121. § (1) és (2) bekezdését a 2020. július 1-jén és az azt követően meghozott határozat ellen indított fellebbezési és felülvizsgálati eljárásokban kell alkalmazni.
(5) Közigazgatási perben 2020. március 15. napját követő időpontra – az ügyek átadására tekintettel az átadó bíróságon – tárgyalási határnap nem tűzhető. A közigazgatási perben meghozott ügydöntő határozatokat 2020. március 31. napjáig írásba kell foglalni, és intézkedni kell azok közlése iránt.
(6) A közigazgatási és munkaügyi bíróságok bírái, valamint a Fővárosi Törvényszék és a Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiumának tagjai 2020. március 15-ig felterjesztik a törvényszék, illetve a Kúria elnökének a még el nem bírált ügyek iratanyagát.
(7) A 2020. március 31-én első fokon folyamatban lévő ügyeket, továbbá azokat az első fokon befejezett ügyeket, amelyekben az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó további intézkedést kell tenni,
a) a törvényszék elnöke az illetékes törvényszéknek vagy a Kúriának,
b) a Kúria elnöke az illetékes törvényszéknek vagy a Kúriának
mint elsőfokú bíróságnak megküldi.
(8) A 2020. március 31-én a perorvoslati vagy az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásban folyamatban lévő ügyeket, továbbá azokat a perorvoslati vagy az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásban befejezett ügyeket, amelyekben a bíróság hatáskörébe tartozó további intézkedést kell tenni, a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel,
a) a törvényszék elnöke az illetékes törvényszéknek vagy a Kúriának
b) a Kúria elnöke az illetékes törvényszéknek
megküldi.
(9) A fellebbezés alapján folyamatban lévő ügyeket a (8) bekezdés alapján nem kell megküldeni, azokat a 2020. április 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság bírálja el.
(10) A (7) bekezdés szerint befejezett és a (8) bekezdés szerinti közigazgatási ügyeket haladéktalanul, de legkésőbb 2020. május 1-jéig kell megküldeni. Ezt követően felmerült, bírói döntést igénylő intézkedés esetén a (7) és (8) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni. Az ügyek (7) és (8) bekezdés szerinti megküldése során az áttételre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.
(11) A törvényes bíróhoz való jog elvére figyelemmel, a (7) és (8) bekezdés szerinti ügyben az a bíró jár el, aki az ügy elbírálását 2020. április 1-jét megelőzően megkezdte, feltéve, hogy a hatáskörrel rendelkező, illetékes bírósághoz osztották be.
(12) Azokban a 2020. március 20. után indult közigazgatási perekben, amelyek elintézésére törvény nyolc napos vagy annál rövidebb határidőt állapít meg, az eljárási határidő a megküldés időtartamával, de legfeljebb nyolc nappal meghosszabbodik.
(13) Ahol jogszabály
a) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének vagy a közigazgatási perekre vonatkozó szabályainak alkalmazását rendeli, azon a közigazgatási perrendtartást,
b) bírósági felülvizsgálatot tesz lehetővé, azon közigazgatási pert,
c) közigazgatási és munkaügyi bíróságot mint közigazgatási ügyben eljáró bíróságot említ, azon a törvényszéket mint közigazgatási ügyben eljáró bíróságot
kell érteni.”
238. § A Kp.
1. 4. § (1) bekezdésében a „cselekményének” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés szerinti cselekményének” szöveg,
2. 10. § (3) bekezdésében a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,
3. 10. § (4) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Kúria” szöveg, a „közigazgatási és munkaügyi bíróságnak” szövegrész helyébe a „törvényszéknek” szöveg,
4. 20. § (4) bekezdésében a „keresetlevelet” szövegrész helyébe a „keresetlevelet és az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzést” szöveg,
5. 26. § (2) bekezdésében a „törvényszék és a Kúria” szövegrész helyébe a „törvényszék végzése elleni fellebbezés kivételével, a Kúria” szöveg,
6. 38. § (1) bekezdés e) pontjában a „kár megtérítésére” szövegrész helyébe a „kár megtérítésére, illetve sérelemdíj megfizetésére” szöveg,
7. 41. § (1) bekezdésében az „eljárt” szövegrész helyébe az „eljárt, illetve a mulasztó” szöveg,
8. 100. § (2) bekezdés b) pontjában a „megjelölésével” szövegrész helyébe a „megjelölésével, illetve azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől az ítélet jogkérdésben eltér” szöveg,
9. 109. § (2) bekezdésében a „Jogszabálysértés” szövegrész helyébe a „Jogszabálysértés vagy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés” szöveg,
10. 114. § (4) bekezdésében az „eljárást megszüntető végzéséről” szövegrész helyébe a „visszautasító vagy az eljárást megszüntető végzéséről” szöveg,
11. 116. § a) pontjában a „kizárja” szövegrész helyébe a „nem teszi lehetővé, vagy kizárja” szöveg,
12. 123. § (2) bekezdésében a „az első vagy másodfokon” szövegrész helyébe az „az elsőfokon” szöveg,
13. 124. § (2) bekezdés a) pontjában az „az ingatlannyilvántartás kivételével” szövegrész helyébe az „a tevékenység gyakorlásához szükséges köztestületi vagy más szervezeti nyilvántartás és az ingatlan-nyilvántartás kivételével” szöveg,
14. 124. § (2) bekezdés c) pontjában a „járulékos közigazgatási cselekménnyel” szövegrész helyébe az „a járulékos közigazgatási cselekménnyel, továbbá a közigazgatási szerv visszautasító vagy az eljárást megszüntető döntésével” szöveg,
15. 131. § (1) bekezdésében a „védiratot a keresetlevél” szövegrész helyébe a „védiratot – a 40. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – a keresetlevél” szöveg,
16. 137. § (1) bekezdésében az „az indítványban állított jogsértést megállapítja, az e törvény szerint általánosan” szövegrész helyébe az „a keresetben állított jogsértést megállapítja, az e törvény szerint” szöveg,
17. 137. § (2) bekezdésében az „e törvény általános szabályai szerinti” szövegrész helyébe az „e törvény általános vagy mulasztási perre vonatkozó szabályai szerinti” szöveg,
18. 137. § (3) bekezdésében az „az általános szabályok szerint” szövegrész helyébe az „a más által” szöveg
lép.
239. § Hatályát veszti a Kp.
a) 4. § (3) bekezdés b) pontja,
b) 4. § (8) bekezdése,
c) 32. § c) pontjában az „a Kúriánál” szövegrész,
d) 33. § (1) és (3) bekezdésében a „– a felek nyilatkozattételi jogának biztosítása mellett –” szövegrész,
e) 101. §-a,
f) 120. § (3) bekezdése.
240. § (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az irat minősítése az ügyfél és a hatóság között vitatott, a szemle vagy helyszíni kutatás során a hatóság birtokba veheti az érintett iratot, azzal, hogy az iratot olyan tárolóeszközben kell elhelyezni, amely kizárja az adatok megismerhetőségét és utólagos megváltoztathatóságát.”
(2) Az Üttv. 203. § (5) bekezdésében a „mulasztási ítélet teljesítésének” szövegrész helyébe a „teljesítés” szöveg lép.
241. § Hatályát veszti az Üttv. 13. § (6) bekezdése.
242. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 561. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az ügydöntő határozat indokolása tartalmazza)
„g) azokat az indokokat, amelyek miatt a bíróság – a 649. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló kérdésben – eltért a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától, ide nem értve a jogegységi határozatot.”
243. § A Be. 636. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a jogegységi panasz tanács a Kúria felülvizsgálati eljárás során hozott határozatát hatályon kívül helyezi, a Kúria eljárására a XC. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy az eljáró tanács jogegységi eljárást kezdeményez. A megismételt felülvizsgálati eljárásban a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat a terhelt terhére nem változtatható meg és csak akkor helyezhető hatályon kívül, ha a terhelt felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének van helye.”
244. § (1) A Be. 648. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„648. § Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen
a) a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt,
b) eljárási szabálysértés miatt,
c) az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján,
d) a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérés esetén
van helye.”
(2) A Be. 649. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérés esetén felülvizsgálati indítvány akkor terjeszthető elő, ha az eltérés a büntető anyagi jog szabályainak (1) bekezdésben meghatározott megsértését eredményezte vagy a (2) bekezdésben meghatározott eljárási szabálysértést eredményezett.”
(3) A Be. 652. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felülvizsgálati indítványban meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati indítvány irányul, valamint az indítvány előterjesztésének okát és célját. A 649. § (6) bekezdése esetén meg kell jelölni a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatát és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálattal támadott ügydöntő határozat eltér.”
(4) A Be. 670. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendelkezései alapján jogegységi panasz nyújtható be.
(7) Jogegységi panasz eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtása, illetve a jogerős ügydöntő határozatba foglaltak teljesítése felfüggesztésének vagy félbeszakításának nincs helye.
(8) A Kúria jogegységi panasszal támadott határozata hatályon kívül helyezésének nincs helye, ha a jogegységi panasz tanács megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárásban támadott határozat indokolatlanul tért el a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától, azonban a 649. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott szabálysértés hiányában a felülvizsgálati eljárásban a megtámadott határozat megváltoztatásának, hatályon kívül helyezésének nincs helye.”
245. § A Be. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 876/A. §-sal egészül ki:
„876/A. § E törvénynek az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel megállapított 561. § (3) bekezdés g) pontját, 604. § (4) bekezdését, 636. § (3) bekezdését, 648. § d) pontját, 649. § (6) bekezdését, 652. § (1) bekezdését és 670. § (6) bekezdését a bíróság 2020. július 1-jén vagy az azt követően meghozott ügydöntő határozata vonatkozásában kell alkalmazni.”
246. § A Be. 604. § (4) bekezdésében a „b)–f) pontjában” szövegrész helyébe a „b)–g) pontjában” szöveg lép.
