1. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 53. § (2) bekezdés b) pontja a következő bd) alponttal egészül ki:
(Az otthont nyújtó ellátás keretében speciális ellátást kell biztosítani)
„bd) a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényben meghatározott szexuális szolgáltatásra felajánlkozás tilalmát megszegő gyermek (a továbbiakban: emberkereskedelem feltételezett áldozatává vált gyermek)”
(számára;)
2. § A Gyvt. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A speciális gyermekotthon, a speciális lakásotthon, a gyermekotthon speciális csoportja vagy a gyermekotthon az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy a nevelésbe vett súlyos pszichés vagy súlyos disszociális tüneteket mutató, pszichoaktív szert használó, emberkereskedelem feltételezett áldozatává vált és a kettős szükségletű gyermekeknek nyújt gondoskodást, szocializációt és reszocializációt, valamint habilitációt és rehabilitációt. A speciális gyermekotthon legfeljebb 60 napra befogadja a rendőrség általános védelmi intézkedése alapján a fővárosi, megyei gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye hiányában is
a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, továbbá
b) a már nevelésbe vett és ideiglenes gondozási hellyel vagy gondozási hellyel rendelkező
gyermeket a gyermek biztonsága és azonnali terápiában való részesítése érdekében.”
3. § A Gyvt. X. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Általános védelmi intézkedés
76/B. § A rendőrség az emberkereskedelem feltételezett áldozatává vált gyermek védelmében
a) a családjában nevelkedő gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezi az emberkereskedelem feltételezett áldozatává vált gyermek ideiglenes befogadására kijelölt speciális gyermekotthonban, vagy
b) az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermeket az emberkereskedelem feltételezett áldozatává vált gyermek ideiglenes befogadására kijelölt speciális gyermekotthonba szállítja,
és azonnal végrehajtható döntéséről értesíti a gyámhatóságot.”
4. § A Gyvt. 80/B. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A gyámhatóság a gyermek gondozási helyét hivatalból vagy kérelemre megváltoztatja, ha)
„e) a rendőrség a 76/B. § b) pontja szerinti általános védelmi intézkedéséről értesítette,”
(és ezért a gyermek nevelését az addigi ellátási formában már nem vagy nem megfelelő módon lehet biztosítani.)
5. § (1) A Gyvt. 101. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[A miniszter az (1) bekezdésben foglalt ágazati irányító jogkörében]
„l) kijelöli az emberkereskedelem feltételezett áldozatává vált gyermekeket befogadó speciális gyermekotthonokat.”
(2) A Gyvt. 101. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A miniszter gondoskodik az ideiglenes hatállyal elhelyezett és a nevelésbe vett
a) súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő, vagy az emberkereskedelem feltételezett áldozatává vált gyermekek ellátásának feltételeiről, és
b) akut orvosi ellátást nem igénylő - egyedi gondozásra szoruló - szerzett immunhiányos tünetegyüttesben szenvedő gyermekek ellátásának feltételeiről,
feltéve, ha − az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye vagy az általános védelmi intézkedés alapján − a gondozásuk máshol nem biztosítható, vagy ha külön elhelyezésük szükséges. Ennek érdekében a Kormány rendeletében kijelölt szerv központi szerve útján speciális gyermekotthonok fenntartásáról gondoskodik.”
(3) A Gyvt. 101. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdés szerinti, a miniszter által az emberkereskedelem feltételezett áldozatává vált gyermek befogadására kijelölt speciális gyermekotthon legfeljebb 60 napra befogadja a rendőrség általános védelmi intézkedése alapján az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye hiányában is
a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, továbbá
b) a már nevelésbe vett és ideiglenes gondozási hellyel vagy gondozási hellyel rendelkező
gyermeket a gyermek biztonsága és azonnali terápiában való részesítése érdekében.”
6. § A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 9. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Tizennyolcadik életévét be nem töltött személy szexuális szolgáltatásra nem ajánlkozhat fel.”
7. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 29. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„g) szexuális szolgáltatásra felajánlkozás: a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvény szerinti szexuális szolgáltatásra felajánlkozás.”
8. § A Szabs. tv. 172. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„172. § (1) Aki törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján hozott önkormányzati rendeletben a szexuális szolgáltatással összefüggő korlátozást, illetve tilalmat megszegi, szabálysértést követ el.
(2) Nem büntethető a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás tilalmának megszegése miatt az elkövető, ha a cselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét nem töltötte be.
(3) Ha a helyszínen kétséget kizáróan megállapítást nyer, hogy a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás tilalmát megszegő személy a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, a szabálysértési eljárás megindításának vele szemben nincs helye.
(4) A szexuális szolgáltatásra felajánlkozás tilalmát megszegő, a (2) bekezdés alapján nem büntethető személyt, ha a tényállás tisztázásához szükséges, előkészítő eljárásban tanúként kell meghallgatni.
(5) Ha a (3) vagy a (4) bekezdés alapján megállapítást nyer, hogy a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás tilalmát megszegő személy a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, a rendőrség - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján - a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás tilalmát megszegő személy védelmében azonnal végrehajtható általános védelmi intézkedést hoz, amely döntéséről értesíti a gyámhatóságot, valamint gondoskodik az elhelyezéséről vagy a szállításáról.”
9. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) „Emberkereskedelem” című alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„Emberkereskedelem és kényszermunka
192. § (1) Aki mást
a) elad, megvásárol, elcserél, ellenszolgáltatásként átad, átvesz, vagy
b) az a) pontban meghatározott cselekmény megvalósítása érdekében szállít, elszállásol, elrejt, vagy másnak megszerez,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki mást rendszeres előny szerzése céljából munkavégzésre, munka jellegű tevékenység végzésére, egyéb szolgáltatásra, vagy jogellenes cselekmény folytatására
a) megtévesztéssel, a sértett nevelésével, felügyeletével, gondozásával, gyógykezelésével kapcsolatos, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve, vagy a sértett kiszolgáltatott helyzetét kihasználva rábír, vagy
b) erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerít,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki mást a (2) bekezdésben meghatározott cselekmény megvalósítása érdekében toboroz, átad, átvesz, elad, megvásárol, elcserél, ellenszolgáltatásként átad vagy átvesz, másnak megszerez, szállít, elszállásol, elrejt, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt szexuális cselekmény végzése vagy emberi test tiltott felhasználása érdekében követi el, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) A büntetés a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekmény esetén öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha azt
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) a sértett sanyargatásával,
c) hivatalos személyként, e minőséget felhasználva, vagy
d) több ember sérelmére
követik el.
(6) A büntetés a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény esetén öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekmény esetén öt évtől húsz évig vagy életfogytig terjedő szabadságvesztés, ha azt
a) tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére, vagy
b) életveszélyt vagy különösen súlyos hátrányt okozva
követik el.
(7) Aki emberkereskedelem és kényszermunkára irányuló előkészületet követ el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt egy évig, a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig, a (4) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) Aki
a) a (2) bekezdésben meghatározott emberkereskedelem és kényszermunka sértettjének munkáját, munka jellegű tevékenységét, egyéb szolgáltatását vagy jogellenes cselekményét igénybe veszi vagy felhasználja, három évig terjedő szabadságvesztéssel,
b) az a) pontban meghatározott bűncselekményt szexuális cselekmény igénybevételével vagy emberi test tiltott felhasználása érdekében követi el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.”
10. § (1) A Btk. 200. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különös visszaesőként követik el, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig,
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig,
c) a (3) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tíz évig
terjedő szabadságvesztés.”
(2) A Btk. 200. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a (4) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kerítés a c) pont szerint is minősül,
b) a (4) bekezdés valamelyik pontjában meghatározott kerítést különös visszaesőként követik el.”
11. § (1) A Btk. 201. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójával összefüggésben követi el, vagy tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójához segítséget nyújt, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
(2) A Btk. 201. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a prostitúció elősegítését különös visszaesőként követik el, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig,
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tíz évig,
c) a (3) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztés.”
(3) A Btk. 203. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel való szexuális cselekményért ellenszolgáltatást nyújt, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
(4) A Btk. 203. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a gyermekprostitúció kihasználását különös visszaesőként követik el.”
12. § A Btk. XIX. fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Értelmező rendelkezés
207/A. § A 200. § (3a) bekezdése, a 200. § (5) bekezdés b) pontja, a 201. § (4) bekezdése és a 203. § (5) bekezdése alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény az emberkereskedelem és kényszermunka, a kerítés, a prostitúció elősegítése és a gyermekprostitúció kihasználása.”
13. § A Btk.
a) 28. § (1a) bekezdésében, 44. § (1) bekezdés j) pontjában, 74/A. § (2) bekezdés c) pontjában, 459. § (1) bekezdés 26. pont d) alpontjában az „emberkereskedelem” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunka” szöveg,
b) 37. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontjában az „emberkereskedelem” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunka” szöveg és a „192. § (2)-(6) bekezdés” szövegrész helyébe a „192. § (1)-(6) bekezdés” szöveg,
c) 143. § (1) bekezdés d) pontjában az „emberkereskedelmet követ el, vagy kényszermunkát végeztet” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunkát követ el” szöveg,
d) 200. § (2) bekezdésében az „az (1) bekezdés szerint büntetendő az is” szövegrész helyébe az „egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” szöveg,
e) 200. § (3) bekezdésében és 203. § (3) bekezdésében az „egy évtől öt évig” szövegrész helyébe a „két évtől nyolc évig” szöveg,
f) 203. § (1) bekezdésében a „három évig terjedő” szövegrész helyébe a „két évtől nyolc évig terjedő” szöveg,
g) 282. § (3) bekezdés b) pontjában az „emberkereskedelemmel” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunkával” szöveg
lép.
14. § Hatályát veszti a Btk.
a) 74/A. § (2) bekezdés c) pontjában és 459. § (1) bekezdés 26. pont d) alpontjában az „a kényszermunka (193. §),” szövegrész,
b) „Kényszermunka” című alcíme,
c) 201. § (1) bekezdés c) pontja,
d) 356. § (2) bekezdés b) pontja.
15. § Ez a törvény 2020. július 1-jén lép hatályba.
16. § E törvény az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. április 5-i (EU) 2011/36 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
