Időállapot: közlönyállapot (2020.IV.10.)

2020. évi XIX. törvény

egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról * 

1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

a) 21. § (3) bekezdésében a „közalkalmazotti jogviszonyt” szövegrész helyébe a „közalkalmazott jogviszonyát” szöveg,

b) 32. § (2) bekezdésében a „munkakör-felajánlásával” szövegrész helyébe az „a munkakör-felajánlással” szöveg

lép.

2. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosítása

2. § (1) A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: MTA tv.) 13. § (4c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4d) és (4e) bekezdéssel egészül ki:

„(4c) A (4) bekezdés szerinti illetményen túl az elnököt miniszteri juttatás illeti meg és minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.

(4d) A (4a) bekezdés szerinti illetményen túl a főtitkárt közigazgatási államtitkári juttatás illeti meg és minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.

(4e) A (4b) bekezdés szerinti illetményen túl a főtitkárhelyettest helyettes államtitkári juttatás illeti meg és minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

(2) Az MTA tv. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az elnök, a főtitkár és a főtitkárhelyettes jogállására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény rendelkezéseit kell - a 38. § (1) bekezdés d) pontja, 84. §-a, 85. §-a, 95-97. §-a, 103. § (1) bekezdés 5., 6., 15., 16. és 25. pontja, valamint a besorolásra, a vezetőkre, a képzésre, továbbképzésre és a teljesítményértékelésre vonatkozó rendelkezések kivételével - alkalmazni.”

3. § Hatályát veszti az MTA tv. 19/B. § (1) bekezdésében az „ügykezelői,” szövegrész.

3. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

4. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 33. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2c) A Gazdasági Versenyhivatal tagja az Európai Unió tagállamainak versenyhatóságai és az Európai Bizottság közötti együttműködésnek teret adó Európai Versenyhatóságok Hálózatának. A Gazdasági Versenyhivatal az Európai Versenyhatóságok Hálózatába tartozó versenyhatóságok közötti szoros együttműködés sérelme nélkül látja el feladatait, és gyakorolja hatásköreit.”

(2) A Tpvt. 33. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Gazdasági Versenyhivatal a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi felemelkedést szolgáló piaci verseny fenntartásához fűződő közérdekre figyelemmel versenyfelügyeleti feladatainak ellátása érdekében erőforrásainak hatékony felhasználását lehetővé tevő prioritásokat határozhat meg.”

5. § A Tpvt. 34. §-a és 34/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„34. § A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyetteseinek, főtitkárának, valamint a Versenytanács tagjainak a jogviszonyára - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

34/A. § A Küt. 24. §-ában meghatározott feltételeken túl nem lehet a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, valamint a Versenytanács tagja olyan személy, aki büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, bűnpártolás, bűnszervezetben részvétel, az 1978. évi IV. törvény XVII. Fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, XVIII. Fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény miatt,

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti minősített adattal visszaélés, bűnszervezetben részvétel, XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt vagy

c) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítés (a továbbiakban: büntetőjogi mentesítés) beálltától számított tizenkét évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított tíz évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított három évig.”

6. § (1) A Tpvt. 36. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Gazdasági Versenyhivatal elnöke)

„c) megállapítja a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatát, jóváhagyja a Versenytanács szervezeti és működési szabályzatát, meghatározza a Gazdasági Versenyhivatal szervezetét, alaplétszámát, kiadmányozási rendjét, szabályzatban meghatározhatja az álláshelyek besorolási kategóriáit,

d) gyakorolja - az e törvényben meghatározott kivételekkel - a munkáltatói jogokat a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettesei, a Versenytanács tagjai, valamint a Gazdasági Versenyhivatal köztisztviselői és munkavállalói felett, ellátja a Küt.-ben a hivatali szerv vezetője számára meghatározott feladatokat,”

(2) A Tpvt. 36. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A Gazdasági Versenyhivatal elnöke)

„g) megállapítja a Gazdasági Versenyhivatalnál foglalkoztatottakra vonatkozó hivatásetikai alapelveket és az etikai, valamint a fegyelmi eljárásra vonatkozó részletszabályokat.”

(3) A Tpvt. 36. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti éves beszámolónak tartalmaznia kell különösen a Versenytanács tagjainak kinevezéséről és felmentéséről, a 33/A. § (2) bekezdésével összefüggésben az adott évben kiutalt források összegéről, valamint az ezen összegben az előző évekhez képest bekövetkező bármely változásról szóló tájékoztatást. Az éves beszámolót a Gazdasági Versenyhivatal honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.”

7. § A Tpvt. 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36/A. § A Gazdasági Versenyhivatal főtitkárát az elnök nevezi ki. A főtitkár a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint, az elnök irányításával - a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően - ellátja a Gazdasági Versenyhivatal hivatali szervezetének vezetésével összefüggő feladatokat.”

8. § A Tpvt. 37. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A Versenytanács tagját a Gazdasági Versenyhivatal elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A köztársasági elnök e döntéséhez ellenjegyzésre nincs szükség. A kinevezés hat évre szól. A kinevezett személy megbízatásának lejártát követően egy alkalommal újból kinevezhető.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal köztisztviselőjének közszolgálati jogviszonya a Versenytanács tagjává való kinevezésekor a köztársasági elnöki kinevezésnek (megbízatás) megfelelő tartalmú közszolgálati jogviszonnyá alakul át. Ha a Versenytanács tagjának megbízatása a megbízatás időtartamának letelte miatt szűnik meg, a köztisztviselőt vissza kell helyezni a megbízatása előtt ellátott feladatkörbe vagy a végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő más feladatkörben kell továbbfoglalkoztatni. Ha a megváltozott feladatkörben való továbbfoglalkoztatása miatt a köztisztviselő a Küt. 29. § (7) bekezdése alapján felmentését kéri, a Küt. 29. § (8) bekezdése alkalmazásában a kinevezés-módosítást megelőző illetményként a versenytanácstagként járó illetményét kell figyelembe venni.”

9. § A Tpvt. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, főtitkára és a Versenytanács tagja minden naptári évben a Gazdasági Versenyhivatal szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

10. § A Tpvt. 42/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42/A. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke át nem ruházható hatáskörében dönt a Gazdasági Versenyhivatal illetménypolitikai alapelveiről és béren kívüli juttatásairól.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal és a Gazdasági Versenyhivatal köztisztviselői közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg a köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről.”

11. § A Tpvt. 42/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az irodavezetőre, az irodavezető-helyettesre és a csoportvezetőre - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Küt. vezetőre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

12. § A Tpvt. a következő 42/D. §-sal egészül ki:

„42/D. § A Versenytanács tagja és a vizsgáló a Gazdasági Versenyhivatallal fennálló jogviszonyának megszűnését követően nem vehet részt abban a versenyfelügyeleti eljárásban és az ahhoz kapcsolódó utóvizsgálatban, végrehajtási, peres és nemperes eljárásban annak jogerős lezárásáig, amelynek elintézésében jogviszonyának megszűnését megelőzően részt vett.”

13. § A Tpvt. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti szakirányú felsőfokú végzettségnek tekinthető képesítések, végzettségek körét a Gazdasági Versenyhivatal közszolgálati szabályzata határozza meg.”

14. § A Tpvt. „Az iratbetekintésre és az eljárás során keletkezett adatok megismerésére vonatkozó szabályok” alcíme a következő 55/E. §-sal egészül ki:

„55/E. § Az 55/B. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel a versenyfelügyeleti eljárás befejezéséig az ügyfél bírósági eljárásban nem használhatja fel a versenyfelügyeleti eljárás során tudomására jutott olyan információt, amelyet

a) nem ő készített a versenyfelügyeleti eljárás eredményes lefolytatása érdekében, vagy

b) a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács állított össze és küldött meg részére.”

15. § A Tpvt. 61. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti cselekmény, magatartás vagy kötelezettség magában foglalja különösen

a) a 65/A. § (1) bekezdése szerinti helyszíni kutatás lefolytatásának akadályozását;

b) a 65/A. § (7b) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítésének elmulasztását, elutasítását vagy téves, illetve félrevezető módon való teljesítését;

c) a 64/B. § (1)-(3) és (6) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során helytelen, hiányos vagy félrevezető információ közlését, vagy az adatszolgáltatás teljesítésére előírt határidő elmulasztását;

d) a megjelenési kötelezettség elmulasztását.”

16. § A Tpvt. 64/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A versenyfelügyeleti eljárásban minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas. A természetes vagy jogi személyek által készített rejtett felvétel akkor vehető figyelembe, ha az nem a jogsértés egyedüli bizonyítéka. Nem használható fel bizonyítékként a Gazdasági Versenyhivatal vagy más hatóság által jogszabálysértéssel megszerzett bizonyíték.”

17. § A Tpvt. 64/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács felhívására az ügyfél köteles közölni a tényállás tisztázásához, illetve az eljárás eredményes lefolytatásához szükséges, és számára - elektronikus adat esetében az adat tárolásának helyétől és módjától függetlenül - hozzáférhető adatot, ideértve a személyes és - ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki - a védett adatot is.”

18. § A Tpvt. 65/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ügyfél székhelyeként vagy telephelyeként nem bejelentett és gazdasági tevékenység folytatására egyébként általa - különösen az ügyfél vezető tisztségviselője, alkalmazottja, megbízottja vagy az ügyfél felett ténylegesen irányítást gyakorló személy által - nem használt magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlan, jármű, adathordozó tekintetében helyszíni kutatás a (4) bekezdésben foglaltak fennállása mellett folytatható.”

19. § A Tpvt. 72/A. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az EUMSz. 101. vagy 102. cikkében tilalmazott magatartás miatt indított versenyfelügyeleti eljárásban az eljáró versenytanács az ideiglenes intézkedés elrendeléséről tájékoztatja az Európai Versenyhatóságok Hálózatát.

(5) Az eljáró versenytanács az elrendelt ideiglenes intézkedés hatályát végzéssel meghosszabbíthatja, ha az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó körülmények az ideiglenes intézkedés teljesítésére megállapított határidő lejártát követően továbbra is fennállnak.

(6) Ha az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés nem tartalmaz az ideiglenes intézkedés teljesítésére vonatkozó határidőt, az ideiglenes intézkedés a versenyfelügyeleti eljárást befejező döntés véglegessé válásával hatályát veszti.”

20. § A Tpvt. 73/A. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A (7) bekezdés szerint iratbetekintésre jogosult az egyezségi nyilatkozatban szereplő adatokat védelemhez való jogának gyakorlása érdekében és csak abban a bíróság előtti eljárásban használhatja fel, amely kapcsolódik ahhoz a versenyfelügyeleti eljáráshoz, amelyben az iratbetekintést engedélyezték, és amely

a) a kartell résztvevőivel szemben egyetemlegesen megállapított bírság összegének a kartell résztvevői közötti elosztására; vagy

b) a 11. §-ban és a 21. §-ban, illetve az EUMSz. 101. és 102. cikkében tilalmazott magatartás elkövetését megállapító határozattal szembeni jogorvoslat elbírálására

vonatkozik.

(9) A (7) bekezdés szerint iratbetekintésre jogosult köteles a visszavont egyezségi nyilatkozatban szereplő adatokat és az egyezségi nyilatkozat benyújtásának és visszavonásának tényét a versenyfelügyeleti eljárás befejezéséig titokban tartani.”

21. § (1) A Tpvt. 75. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az eljáró versenytanács az (1) bekezdés szerint meghozott határozatában foglalt kötelezettségeket határozott időre fogadhatja el, és a határozat tartalmazza, hogy a Gazdasági Versenyhivatal - sem a határidő letelte előtt, sem annak eredményes letelte után - semmilyen vizsgálati cselekményt nem végez a jogsértés megvalósulásának vagy hiányának feltárása érdekében. Ez a rendelkezés nem érinti az utóvizsgálat lefolytatását.”

(2) A Tpvt. 75. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Ha az (1) bekezdés szerinti határozat meghozatala a kötelezett vállalkozás által közölt hiányos, helytelen vagy félrevezető információn alapult, az eljáró versenytanács a vállalt kötelezettséget előíró határozat alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjának - a kötelezettségvállalással érintett piaci viszonyok jellegére, a fennálló versenyfeltételekre, továbbá a vállalt kötelezettség addigi teljesítésének mértékére, a mulasztás tekintetében a vállalkozás magatartásának felróhatóságára is figyelemmel történő - mérlegelése alapján a határozatot visszavonhatja.”

22. § A Tpvt. 75/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„75/A. § (1) Az eljáró versenytanács

a) az összefonódás vizsgálatára irányuló eljárásban a 30. § (3) bekezdése szerinti előzetes vagy utólagos feltételt, illetve kötelezettséget előíró határozat, illetve

b) a 75. § szerinti kötelezettségvállalást kötelezővé tevő határozat

meghozatala előtt - ha azt szükségesnek tartja - az elfogadni tervezett feltétel vagy kötelezettség, illetve kötelezettségvállalás korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó változata közlésével és az érdekeltek észrevételeinek benyújtására vonatkozó felhívás útján egyeztetést kezdeményezhet az érdekeltek, így különösen az érintett piacon tevékenységet folytató vállalkozások és az ügyben érintett egyéb személyek álláspontjának megismerése érdekében.

(2) Az eljáró versenytanács az EUMSz. 101., illetve 102. cikkének alkalmazása során az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elfogadni tervezett kötelezettség vagy kötelezettségvállalás korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó változatának és az érdekeltek észrevételeinek benyújtására vonatkozó felhívás útján egyeztetést kezdeményez az érdekeltek, így különösen az érintett piacon tevékenységet folytató vállalkozások és az ügyben érintett egyéb személyek álláspontjának megismerése érdekében.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti felhívástól számított húsz napon belül bárki írásban megküldheti a Gazdasági Versenyhivatal részére a tervezett döntésre vonatkozó álláspontját, javaslatát, egyéb észrevételét.”

23. § (1) A Tpvt. 76. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az eljáró versenytanács határozatában)

„i) jogsértés megállapítása esetén arányos és a jogsértés megszüntetéséhez vagy a jogsértés hatásainak kiküszöböléséhez szükséges kötelezettséget - ideértve a magatartásra vonatkozó, vagy szerkezeti korrekciós intézkedéseket - ír elő, így különösen az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától vagy további fenntartásától való indokolatlan elzárkózás esetén szerződéskötésre kötelez,”

(2) A Tpvt. 76. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott esetben az azonos mértékben hatékony kötelezettségek közül az eljáró versenytanács az arányosság elvével összhangban a vállalkozás számára a legkevésbé megterhelő kötelezettséget írja elő. Ez nem zárja ki, hogy az eljáró versenytanács az (1) bekezdés i) pontja keretében több kötelezettséget is megállapítson.”

24. § A Tpvt. 77. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vizsgálónak az utóvizsgálatban előterjesztett jelentése alapján az eljáró versenytanács a feltétel teljesülésének, illetve az előírt kötelezettség teljesítésének megállapítása esetén az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, ennek hiányában)

„c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a 75. § (1) bekezdése szerinti határozatát a 75. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosítja, a 75. § (6) bekezdése szerint visszavonja vagy bírságot szab ki, vagy a 75. § (6a) bekezdése szerint visszavonhatja,”

25. § (1) A Tpvt. 78. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1b) A bírság összege legfeljebb a vállalkozás, illetve azon - a határozatban azonosított - vállalkozáscsoport a határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet, amelynek a bírsággal sújtott vállalkozás a tagja. A vállalkozások társulásával szemben kiszabott bírság összege legfeljebb a tagvállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. Vállalkozások társulása esetén az egyes tagvállalkozások pénzügyi felelőssége nem haladhatja meg a határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételük tíz százalékát.”

(2) A Tpvt. 78. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Az eljáró versenytanács a vállalkozáscsoport jogsértést megvalósító tagját és a vállalkozáscsoportnak a határozatban nevesített tagjait egyetemlegesen kötelezi a bírság megfizetésére.

(6) Ha a vele szemben kiszabott bírságot a vállalkozások társulása az eljáró versenytanács által meghatározott időn belül önként nem fizeti meg, és a végrehajtás sem vezet eredményre, az eljáró versenytanács végzéssel kötelezheti a vállalkozások társulását, hogy azt a tagvállalkozásaitól kért, a kiszabott bírság fedezésére szolgáló hozzájárulásból fizesse meg.”

(3) A Tpvt. 78. §-a a következő (6a)-(6c) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Ha a (6) bekezdés szerinti hozzájárulás nem fedezi a vállalkozások társulásával szemben kiszabott bírság összegét, az eljáró versenytanács a bírság fennmaradó részének megfizetésére egyetemlegesen kötelezheti azokat a határozatban nevesített tagvállalkozásokat, amelyek nevében eljáró személy a vállalkozások társulása jogsértő döntésének meghozatalában részt vevő döntéshozó testület tagja volt a jogsértéssel érintett időszakban.

(6b) Ha a (6a) bekezdés szerinti intézkedés nem vezet eredményre, az eljáró versenytanács a bírság fennmaradó részének megfizetésére egyetemlegesen kötelezheti azokat a határozatban nevesített tagvállalkozásokat, amelyek a jogsértéssel érintett időszakban a jogsértéssel érintett piacon folytattak tevékenységet.

(6c) A (6a) és (6b) bekezdés szerinti megfizetés nem követelhető attól a tagvállalkozástól, amely bizonyítja, hogy a vállalkozások társulásának jogsértő döntését nem hajtotta végre, és

a) nem volt tudomása annak létezéséről, vagy

b) attól aktívan távol tartotta magát a vizsgálat megkezdése előtt.”

26. § (1) A Tpvt. 78/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A bírság kiszabását az eljáró versenytanács annak a vállalkozásnak a tekintetében mellőzi, amely elsőként nyújt be erre irányuló kérelmet és szolgáltat olyan bizonyítékot,

a) amely a Gazdasági Versenyhivatalnak alapot szolgáltat arra, hogy a jogsértéssel kapcsolatban helyszíni kutatás végzésére kapjon előzetes bírói engedélyt, feltéve, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a kérelem benyújtásának időpontjában nem rendelkezett elegendő információval a helyszíni kutatás bíróság általi engedélyezésének megalapozásához, vagy azt megelőzően még nem végzett helyszíni kutatást,

b) amellyel a jogsértés elkövetése bizonyítható, feltéve, hogy a bizonyíték szolgáltatásának időpontjában a Gazdasági Versenyhivatal még nem rendelkezett elegendő bizonyítékkal ahhoz, hogy a jogsértést bizonyítsa, és egyetlen vállalkozás sem felel meg az a) pontnak

[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: bírság mellőzése iránti kérelem].

(3) Kérelem alapján az eljáró versenytanács a kiszabandó bírság összegét csökkenti, ha a (2) bekezdés szerint a bírság mellőzésének nincs helye, és a vállalkozás a jogsértésre vonatkozó olyan bizonyítékot szolgáltat a Gazdasági Versenyhivatalnak, amely jelentős többletértéket képvisel a bizonyíték szolgáltatásának időpontjában a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére álló bizonyítékokhoz képest (a továbbiakban: bírság csökkentése iránti kérelem).”

(2) A Tpvt. 78/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A bírság mellőzésének, csökkentésének, illetve a (6) bekezdés alkalmazásának további feltétele, hogy a vállalkozás, amelyre a kérelem vonatkozik

a) a kérelem benyújtását követően azonnal megszüntesse részvételét a jogsértésben, kivéve az ahhoz elengedhetetlenül szükséges mértékű és jellegű részvételt, amelyre a versenyfelügyeleti eljárás vagy a helyszíni kutatás eredményességének biztosítása érdekében a Gazdasági Versenyhivatal végzésben kötelezte,

b) a versenyfelügyeleti eljárás befejezéséig jóhiszeműen, teljes mértékben és folyamatosan együttműködjön a Gazdasági Versenyhivatallal, így különösen

ba) továbbra is rendelkezésre áll bármely olyan kérés megválaszolása céljából, amely hozzájárulhat a tényállás megállapításához,

bb) biztosítja, hogy vezető tisztségviselői, alkalmazottai, megbízottjai vagy a felette ténylegesen irányítást gyakorló személyek a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére álljanak, és észszerű erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy korábbi vezető tisztségviselői, alkalmazottai, megbízottjai vagy a felette ténylegesen irányítást gyakorló személyek meghallgatás céljából a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére álljanak,

bc) tartózkodik a vonatkozó információk vagy bizonyítékok megsemmisítésétől, meghamisításától vagy elrejtésétől,

c) a Gazdasági Versenyhivatal kifejezett hozzájárulása nélkül a bírság mellőzése iránti kérelem, illetve a bírság csökkentése iránti kérelem benyújtásának tényét és az ezzel összefüggésben szolgáltatott bizonyítékok tartalmát - a más versenyhatósághoz benyújtott hasonló kérelmet ide nem értve - másnak semmilyen módon nem teszi hozzáférhetővé; a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg a hozzájárulást a kérdéses információk olyan hozzáférhetővé tételéhez, amely jogszabályi rendelkezés vagy hatósági kötelezés miatt elkerülhetetlenül szükséges, és

d) kérelme benyújtásának a mérlegelése során tartózkodott

da) a vonatkozó bizonyítékok megsemmisítésétől, meghamisításától, vagy elrejtésétől, és

db) e tény vagy a mérlegelt kérelem tartalmának nyilvánosságra hozatalától, a más tagállami vagy harmadik országbeli versenyhatóság számára biztosított hozzáférést ide nem értve.”

27. § A Tpvt. 78/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„78/B. § (1) A 78/A. § (2), illetve (3) bekezdése szerinti, a bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelemnek tartalmaznia kell legalább

a) a kérelmező vállalkozás nevét és székhelyét,

b) a kérelmező által a 78/A. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozóként megjelölt magatartás meghatározását, így annak jellegét, időtartamát, az érintett árut és földrajzi területet, az abban részt vevő vállalkozások megjelölését,

c) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes azon államok megjelölését, amelyekben a jogsértésre vonatkozó bizonyítékok fellelése valószínűsíthető,

d) azon más tagállami és harmadik országbeli versenyhatóságok megjelölését, amelyekhez a kérelmező a bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelmet nyújtott be vagy szándékozik benyújtani ugyanazon feltételezett jogsértéssel kapcsolatban.

(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelem benyújtásakor a kérelmező rendelkezésére álló, a jogsértésre vonatkozó összes bizonyítékot.

(3) A bírság mellőzésének van helye - az egyéb feltételek fennállása esetén - akkor is, ha az ez iránti kérelem benyújtásakor a kérelmező nem tudja a jogsértésre vonatkozóan rendelkezésére álló összes bizonyítékot átadni a Gazdasági Versenyhivatalnak, de vállalja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal által meghatározott határidőn belül kérelmét kiegészíti (a továbbiakban: nem végleges mellőzési kérelem), feltéve, hogy a bírság mellőzését megalapozó bizonyítékokat az előírt határidőben teljeskörűen átadja. A nem végleges mellőzési kérelemnek az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmaznia kell a bizonyítékok későbbi szolgáltatásának indokolását, valamint a kérelmező kifejezett vállalását a kérelem határidőben történő bizonyítékokkal való kiegészítésére.

(4) A bírság csökkentésének van helye - az egyéb feltételek fennállása esetén - akkor is, ha az ez iránti kérelem benyújtásakor a kérelmező nem tudja a jogsértésre vonatkozóan rendelkezésére álló összes bizonyítékot átadni a Gazdasági Versenyhivatalnak, de vállalja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal által meghatározott határidőn belül kérelmét kiegészíti (a továbbiakban: nem végleges csökkentési kérelem), feltéve, hogy a bírság csökkentését megalapozó bizonyítékokat az előírt határidőben teljeskörűen átadja. A nem végleges csökkentési kérelemnek az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmaznia kell a bizonyítékok későbbi szolgáltatásának indokolását, valamint a kérelmező kifejezett vállalását a kérelem határidőben történő bizonyítékokkal való kiegészítésére.

(5) A bírság mellőzésének, illetve a kiszabandó bírság csökkentésének van helye akkor is, ha az olyan jogsértésre vonatkozóan, amelynek tekintetében a versenyhatóságok hálózatán belüli együttműködésről szóló európai bizottsági közlemény értelmében az Európai Bizottság különösen alkalmas lehet az eljárás lefolytatására, a kérelmező az Európai Bizottsághoz benyújtott bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelemmel, vagy nem végleges mellőzési kérelemmel egyidejűleg - különösen az érintett árut és földrajzi piacot, valamint a jogsértés időtartamát illetően - azzal azonos tárgyú kérelmet nyújt be a Gazdasági Versenyhivatalhoz mint az európai bizottsági közlemény szerint az eljárás lefolytatására jó helyzetben lévő hatósághoz, amellyel együtt nem adja át a rendelkezésére álló összes bizonyítékot, de amennyiben a jogsértés miatt a Gazdasági Versenyhivatal eljárást indít, a Gazdasági Versenyhivatal felhívásában megjelölt határidőn belül kérelmét kiegészíti, és a rendelkezésére álló összes bizonyítékot átadja (a továbbiakban: nem végleges előzetes kérelem). A nem végleges előzetes kérelem angol nyelven is benyújtható. A nem végleges előzetes kérelem tartalmára az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A Gazdasági Versenyhivatal az Európai Versenyhatóságok Hálózatán keresztül folytatott együttműködés keretében ellenőrizheti, hogy a nem végleges előzetes kérelem tárgya azonos-e az Európai Bizottsághoz benyújtott bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelem vagy nem végleges mellőzési kérelem tárgyával.

(7) Ha a Gazdasági Versenyhivatal a nem végleges előzetes kérelem átvételének időpontjában ugyanazon, a 78/A. § (1) bekezdése szerinti jogsértésre vonatkozóan másik kérelmezőtől még nem kapott nem végleges előzetes kérelmet, és a kérelem megfelel az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek, a Gazdasági Versenyhivatal e körülményekről értesíti a kérelmezőt.

(8) Az Európai Bizottság arról való értesítéséig, hogy a nem végleges előzetes kérelem tárgyát képező ügyben indít-e eljárást, az Európai Bizottság a kérelmező elsődleges kapcsolattartója. A Gazdasági Versenyhivatal kérheti, hogy az Európai Bizottság tájékoztassa az ügy állásáról. Azt megelőzően, hogy az Európai Bizottság arról értesíti a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy a nem végleges előzetes kérelem tárgyát képező ügyben vagy annak egy részében nem kíván eljárást indítani, a Gazdasági Versenyhivatal csak az Európai Bizottság által a kérelmezőnek adott vizsgálati utasítások tárgyában kérhet kiegészítést a Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtott nem végleges előzetes kérelemhez, valamint csak rendkívüli körülmények fennállása - amikor ez az ügyek elhatárolása vagy elosztása céljából feltétlenül szükséges - esetén kötelezheti a kérelmezőt nem végleges előzetes kérelmének bírság mellőzése iránti kérelemre való kiegészítésére.

(9) A bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelem, a nem végleges mellőzési kérelem, a nem végleges csökkentési kérelem és a nem végleges előzetes kérelem - utóbbi esetében az (5) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül - az Európai Unió másik hivatalos nyelvén akkor nyújtható be, ha erről a kérelmező és a Gazdasági Versenyhivatal megállapodik.

(10) A Gazdasági Versenyhivatal a bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelem, a nem végleges mellőzési kérelem, a nem végleges csökkentési kérelem és a nem végleges előzetes kérelem átvételét a kérelmező kérésére részére írásban igazolja, amely igazoláson feltünteti a kézhezvétel naptári dátumát a pontos időpont megjelölésével.

(11) Ha a (3) és (4) bekezdés szerinti nem végleges kérelmet a kérelmező az előírt határidőben a szükséges bizonyítékok benyújtásával kiegészíti, kérelmének beérkezése és az ahhoz kapcsolódó bizonyítékok szolgáltatásának időpontjaként a nem végleges kérelem beérkezésének időpontját kell figyelembe venni.

(12) A bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelem tekintetében hiánypótlásnak nincs helye, a (3) és (4) bekezdés szerinti nem végleges kérelem kiegészítésére előírt határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

(13) A bírság 78/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti mellőzése iránti kérelem a 78/C. § (2) bekezdése szerinti elbírálásáig - elutasítás esetén az eljáró versenytanács elutasító végzésének közlésétől számított nyolc napon belül - visszavonható; egyebekben a bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelem visszavonásának nincs helye.”

28. § A Tpvt. 78/D. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés szerint iratbetekintésre jogosult az engedékenységi nyilatkozatban szereplő adatokat, a bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelem benyújtásának tényét és az ilyen kérelemmel összefüggésben szolgáltatott bizonyítékok e jellegére vonatkozó adatot védelemhez való jogának gyakorlása érdekében és csak abban a bíróság előtti eljárásban használhatja fel, amely kapcsolódik ahhoz a versenyfelügyeleti eljáráshoz, amelyben az iratbetekintést engedélyezték, és amely

a) a kartell résztvevőivel szemben egyetemlegesen megállapított bírság összegének a kartell résztvevői közötti elosztására; vagy

b) a 11. §-ban és a 21. §-ban, illetve az EUMSz. 101. és 102. cikkében tilalmazott magatartás elkövetését megállapító határozattal szembeni jogorvoslat elbírálására

vonatkozik.”

29. § A Tpvt. a következő 78/E. §-sal egészül ki:

„78/E. § Az 1/2003/EK tanácsi rendelet 12. cikkében szabályozott együttműködés keretében engedékenységi nyilatkozat kizárólag akkor adható át másik tagállami versenyhatóságnak, ha

a) ahhoz a kérelmező hozzájárul, vagy

b) az engedékenységi nyilatkozatot átvevő tagállami versenyhatóság is kapott ugyanazon kérelmező vállalkozástól ugyanazon jogsértéssel összefüggésben engedékenységi nyilatkozatot, feltéve, hogy az engedékenységi nyilatkozat továbbításának időpontjában a kérelmező vállalkozásnak nem áll módjában az általa az átvevő nemzeti versenyhatósághoz benyújtott engedékenységi nyilatkozat visszavonása.”

30. § A Tpvt. 80/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A vizsgáló vagy az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárás megszüntetéséről értesíti az Európai Bizottságot, ha az 1/2003/EK tanácsi rendelet 11. cikk (3) bekezdése alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindításáról értesítette.”

31. § A Tpvt. 80/D. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha az ügyben az Európai Bizottság eljárást indított, a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást az első vizsgálati cselekményről való értesülést követően az Európai Bizottság által lefolytatott eljárás befejezéséről való értesülésig felfüggeszti.

(2) Ha az ügyben más tagállami versenyhatóság eljárást indított, a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást az első vizsgálati cselekményről való értesülést követően a másik tagállami versenyhatóság által lefolytatott eljárás befejezéséről való értesülésig felfüggesztheti.

(3) Az (1) vagy a (2) bekezdés alapján hozott eljárást felfüggesztő végzés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye.”

32. § A Tpvt. a következő XI/C. Fejezettel egészül ki:

„XI/C. FEJEZET

A TAGÁLLAMI VERSENYHATÓSÁGOK KÖZÖTTI KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

80/I. § (1) Ha az 1/2003/EK tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése alapján más tagállam versenyhatósága vizsgálati cselekmény foganatosítását kéri a Gazdasági Versenyhivataltól, arra a versenyfelügyeleti eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ilyen esetben az eljárás a vizsgálónak a beszerzett bizonyítékok átadásáról és az eljárás során felmerült, a Gazdasági Versenyhivatal által megelőlegezett költség megállapításáról szóló végzésével zárul.

(2) Ha a Gazdasági Versenyhivatal az (1) bekezdés alapján helyszíni kutatást végez vagy meghallgatást tart, az e vizsgálati cselekmény foganatosítását kérő más tagállami versenyhatóság (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: megkereső versenyhatóság) tisztviselője, valamint az e tisztviselőt kísérő személyek a vizsgálati cselekményt foganatosító vizsgáló felügyelete mellett részt vehetnek a vizsgálati cselekményen.

(3) A Gazdasági Versenyhivatal az (1) bekezdés szerint jár el akkor is, ha a megkereső versenyhatóság annak megállapítása érdekében kéri vizsgálati cselekmény foganatosítását a Gazdasági Versenyhivataltól, hogy a vállalkozás vagy a vállalkozások társulása eleget tett-e a megkereső versenyhatóság által hozott, a vállalkozás vagy vállalkozások társulása székhelyeként vagy telephelyeként bejelentett vagy egyébként általa gazdasági tevékenység folytatására, illetve ilyen célból használt ingatlanon, járművön vagy adathordozón végzett helyszíni kutatást, adat vagy irat szolgáltatását vagy ideiglenes intézkedést elrendelő, jogsértés tényét megállapító és a jogsértés megszüntetését elrendelő vagy kötelezettségvállalást jóváhagyó döntésben foglalt rendelkezéseknek. Az e bekezdés szerinti vizsgálati cselekményt a Gazdasági Versenyhivatal a megkereső versenyhatóság nevében és költségére foganatosítja.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal jogosult a (3) bekezdés szerinti eljárásban a megkereső versenyhatósággal információt cserélni. Az információcsere során az 1/2003/EK tanácsi rendelet 12. cikkében foglalt biztosítékok alkalmazandók.

80/J. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal a megkereső versenyhatóság nevében, költségére és a 80/L. §-ban meghatározottaknak megfelelő kérelmére értesíti a megkereső hatóság által eljárás alá vont vállalkozást vagy vállalkozások társulását vagy az eljárás egyéb résztvevőjét (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: címzett)

a) az EUMSz. 101. vagy 102. cikkében tilalmazott magatartások feltételezett elkövetésével szembeni előzetes kifogásokról és az e cikkeket alkalmazó döntésekről,

b) a megkereső versenyhatóság jogérvényesítési eljárásai során elfogadott minden olyan eljárási aktusról, amely a megkereső versenyhatóság joga alapján értesítési kötelezettséggel jár, és

c) az EUMSz. 101. vagy 102. cikkének alkalmazásához kapcsolódó minden egyéb releváns okiratról, beleértve a bírságokat vagy eljárási bírságokat kiszabó döntések végrehajtására vonatkozó iratokat is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítésre a versenyfelügyeleti eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az eljárás a vizsgálónak az értesítés teljesítéséről és az eljárás során felmerült, a Gazdasági Versenyhivatal által megelőlegezett költség megállapításáról szóló végzésével zárul.

(3) A Gazdasági Versenyhivatal az (1) bekezdés szerinti kérelem teljesítése során a megkereső versenyhatóság által az értesítésre megjelölt időtartam figyelembevételével jár el.

80/K. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal a megkereső versenyhatóság kérelmére elrendeli a megkereső versenyhatóság bírságot vagy eljárási bírságot kiszabó, nemzeti joga szerint jogerős döntésének végrehajtását, ha a megkereső versenyhatóság tájékoztatása alapján a vállalkozás vagy vállalkozások társulása nem rendelkezik elegendő vagyonnal a megkereső versenyhatóság tagállamának területén ahhoz, hogy a vele szemben kiszabott végrehajtható bírságot vagy eljárási bírságot be lehessen hajtani.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben - különös tekintettel arra az esetre, ha a vállalkozás vagy vállalkozások társulása, amellyel szemben a bírság vagy az eljárási bírság végrehajtható, nem letelepedett a megkereső hatóság tagállamában - a Gazdasági Versenyhivatal a megkereső versenyhatóság kérelmére elrendelheti a megkereső versenyhatóság bírságot vagy eljárási bírságot kiszabó, nemzeti joga szerint jogerős döntésének végrehajtását.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben hivatkozott bírság vagy eljárási bírság elévülési idejére a megkereső versenyhatóság tagállamának nemzeti joga az irányadó.

(4) A megkereső versenyhatóság által továbbított, az (1) és (2) bekezdés szerinti kérelem végrehajtható okiratnak minősül. A Gazdasági Versenyhivatal a végrehajtást e kérelem alapján rendeli el, amelynek során e törvény végrehajtásra vonatkozó szabályai alapján jár el. A tartozásokat e törvény végrehajtásra vonatkozó szabályai alapján az adó- és vámhatóság adók módjára hajtja be. A végrehajtás eredményéről a Gazdasági Versenyhivatal tájékoztatja a megkereső versenyhatóságot.

(5) Az (1) vagy (2) bekezdés szerinti megkeresés alapján elrendelt végrehajtás eredményeként beszedett összeg a megkereső versenyhatóság bevétele.

(6) A Gazdasági Versenyhivatal az e § szerinti intézkedéseivel kapcsolatban felmerülő költségeit levonhatja a megkereső versenyhatóság nevében behajtott bírságból vagy eljárási bírságból. Ha a bírság e költségeket nem fedezi, a Gazdasági Versenyhivatal kérheti költségeinek megtérítését a megkereső versenyhatóságtól.

(7) A Gazdasági Versenyhivatal az e § szerinti intézkedéseivel kapcsolatban felmerülő költségeinek megtérítésére a végrehajtás alá vont vállalkozást is kötelezheti.

(8) A bírság vagy eljárási bírság külföldi devizában meghatározott összegének forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a bírság vagy eljárási bírság kiszabásának napján érvényes deviza-középárfolyamot kell alkalmazni.

80/L. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal a 80/J. § és a 80/K. § (1) és (2) bekezdése szerinti eljárást akkor folytatja le, ha a megkereső versenyhatóság által továbbított kérelem (a továbbiakban: egységes együttműködési kérelem) tartalmazza:

a) a címzett nevét, ismert címét, valamint a címzett azonosítására szolgáló minden egyéb lényeges információt,

b) a vonatkozó tények és körülmények rövid ismertetését,

c) az egységes együttműködési kérelemhez mellékelt dokumentum ismertetését,

d) a 80/K. § (2) bekezdésében meghatározott esetet kivéve a Gazdasági Versenyhivatal nevét, címét és egyéb elérhetőségeit,

e) azt az időtartamot, amelyen belül - a megkereső versenyhatóság tagállamának nemzeti joga szerint - az értesítésnek meg kell történnie vagy a végrehajtásnak meg kell indulnia, és

f) a megkereső versenyhatóság tagállamának nemzeti joga szerint a végrehajtást elrendelő vagy végrehajtandó döntésre alkalmazandó elévülési szabályok ismertetését.

(2) A 80/K. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti esetekben az egységes együttműködési kérelemnek az (1) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell:

a) a megkereső hatóság tagállamában a végrehajtást elrendelő vagy a végrehajtható döntés információit,

b) a végrehajtást elrendelő vagy végrehajtható döntés jogerőssé válásának dátumát,

c) a bírság vagy eljárási bírság összegét, és

d) a megkereső versenyhatóság által a végrehajtás érdekében tett intézkedésekre vonatkozó információkat.

(3) A nem magyar nyelvű egységes együttműködési kérelmet, az értesítés tárgyát képező dokumentumot vagy a megkereső versenyhatóság végrehajtható döntését a Gazdasági Versenyhivatal akkor fogadja el, ha erről előzetesen a megkereső versenyhatósággal megállapodik.

(4) Ha a Gazdasági Versenyhivatalnak az egységes együttműködési kérelem elintézéséhez további információkra van szüksége, megkeresi a megkereső versenyhatóságot.

(5) A Gazdasági Versenyhivatal visszautasítja az egységes együttműködési kérelmet, ha

a) az nem felel meg az (1)-(3) bekezdésben meghatározott követelményeknek, vagy

b) a Gazdasági Versenyhivatal észszerű indokokkal alátámasztja, hogy annak teljesítése Magyarország közrendjébe ütközik.

80/M. § Jogorvoslat a megkereső versenyhatóság tagállamának nemzeti joga alapján a megkereső versenyhatóság tagállamának illetékes szervétől kérhető

a) a 80/J. § szerinti értesítés alapját képező okirat,

b) a 80/K. § szerinti bírságot vagy eljárási bírságot kiszabó döntés, és

c) az egységes együttműködési kérelem

jogszerűsége tárgyában.

80/N. § (1) Ha a Gazdasági Versenyhivatal az e fejezet szerinti esetekben megkereső versenyhatóságként jár el, a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács az előtte folyamatban lévő versenyfelügyeleti eljárást a másik tagállam versenyhatóságának az eljárási cselekmény elvégzéséről szóló értesítéséig felfüggeszti.

(2) A 80/I. § (4) bekezdésében foglalt jogosultság a Gazdasági Versenyhivatalt akkor is megilleti, ha megkereső versenyhatóságként jár el.

80/O. § (1) Ha a Gazdasági Versenyhivatal a 80/J. § vagy a 80/K. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti esetekben megkereső versenyhatóságként jár el, a másik tagállam versenyhatóságának (a továbbiakban: megkeresett versenyhatóság) címzett egységes együttműködési kérelemnek tartalmaznia kell

a) a címzett nevét, címét, valamint a címzett azonosítására szolgáló minden egyéb lényeges információt,

b) a vonatkozó tények és körülmények rövid ismertetését,

c) az egységes együttműködési kérelemhez mellékelt dokumentum ismertetését,

d) a megkeresett versenyhatóság nevét, címét és egyéb elérhetőségeit,

e) azt az időtartamot, amelyen belül - a magyar jog szerint - az értesítésnek meg kell történnie vagy a végrehajtásnak meg kell indulnia, és

f) a magyar jog szerint a végrehajtást elrendelő vagy végrehajtandó döntésre alkalmazandó elévülési szabályok ismertetését.

(2) A 80/K. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti esetekben az egységes együttműködési kérelemnek az (1) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell

a) a végrehajtható döntés információit;

b) a végrehajtható döntés jogerőssé válásának dátumát;

c) a bírság vagy eljárási bírság összegét; és

d) a Gazdasági Versenyhivatal által a végrehajtás érdekében tett intézkedésekre vonatkozó információkat.

(3) A megkeresett versenyhatósággal kötött eltérő megállapodás hiányában a Gazdasági Versenyhivatal a megkeresett versenyhatóság hivatalos nyelvére lefordítva továbbítja az egységes együttműködési kérelmet és az annak mellékletét képező dokumentumokat a megkeresett versenyhatóságnak.

80/P. § A Gazdasági Versenyhivatal a nyomozó hatóság kérésére kapcsolatot tart a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 420. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott mentesség megállapítását lehetővé tevő eljárást lefolytató tagállami versenyhatósággal.”

33. § A Tpvt. „A közigazgatási hatósági eljárás szabályainak alkalmazása” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„A közigazgatási hatósági eljárás szabályainak alkalmazása

80/Q. § A jogorvoslatra az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

34. § A Tpvt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 95/G. és 95/H. §-sal egészül ki:

„95/G. § (1) A Küt. 105. § (6) bekezdése alapján a közszolgálati munkaszerződést a köztisztviselő közszolgálati munkaszerződés megkötésének időpontjában hatályos kinevezése szerinti időtartamra kell megkötni.

(2) A Küt. 105. § (5) bekezdése nem alkalmazható azzal a köztisztviselővel szemben, akinek a Gazdasági Versenyhivatallal fennálló közszolgálati jogviszonya 2020. április 23. és 30. között keletkezik. E köztisztviselővel a közszolgálati munkaszerződést 2020. április 30-ig kell megkötni.

95/H. § (1) A 37. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a versenytanácsi megbízatást megelőző közszolgálati munkaszerződés hiányában a megbízatási idő lejárta esetén e köztisztviselővel a megbízatás megszűnését megelőző öt munkanapon belül közszolgálati munkaszerződést kell kötni, amely a megbízatás lejártának napjával lép hatályba. Ebben az esetben a 37. § (4) bekezdése szerinti feladatkörön a megbízatást megelőzően betöltött munkakört kell érteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az új közszolgálati munkaszerződésben olyan feladatkört kell megállapítani, amely megegyezik a köztisztviselő által versenytanácstagi megbízatása előtt betöltött munkakörrel vagy egyébként végzettségének, szakképzettségének, szakképesítésének megfelel. A közszolgálati munkaszerződést az (1) bekezdés szerinti köztisztviselővel a versenytanácstagi megbízatását megelőzően hatályos kinevezése szerinti időtartamra kell megkötni. A közszolgálati munkaszerződésben megállapított illetmény nem lehet kevesebb, mint a köztisztviselő versenytanácstagi megbízatását megelőző illetménye.

(3) Ha a Gazdasági Versenyhivatalnál foglalkoztatott, (1) bekezdés szerinti köztisztviselő a közszolgálati munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot nem fogadja el, közszolgálati jogviszonya a Küt. 105. § (7) bekezdésének megfelelően a határidő utolsó napját követő napon megszűnik. A Küt. 41. §-ának alkalmazásában a versenytanácstagként járó illetményt kell figyelembe venni.

(4) A 34. §-ban meghatározott köztisztviselők jogviszonyának Küt. szerinti közszolgálati jogviszonnyá történő átalakulása nem érinti a megbízatást, kinevezést.”

35. § A Tpvt. 98. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 33. § (2c) és (5) bekezdése, a 36. § (3) bekezdése, a 42/D. §, az 55/A. § (1) bekezdés e) pontja, az 55/E. §, a 61. § (1a), (3), (4) és (6) bekezdése, a 64/A. § (1) bekezdése, a 64/B. § (1) bekezdése, a 65/A. § (1), (2), (7) és (8) bekezdése, a 65/B. § (3) bekezdése, a 72/A. § (1) bekezdés a) pontja és (4)-(6) bekezdése, a 73/A. § (8) és (9) bekezdése, a 75. § (2) és (6a) bekezdése, valamint (7) bekezdés b) pontja, a 75/A. §, a 76. § (1) bekezdés i) pontja és (4) bekezdése, a 77. § (6) bekezdés c) pontja, a 78. § (1b), (5), (6), (6a)-(6c) bekezdése, a 78. § (7) bekezdése, a 78/A. § (2)-(3) és (7) bekezdése, a 78/B. §, a 78/D. § (2a) bekezdése, a 78/E. §, a 80/A. § (1) és (1a) bekezdése, a 80/D. § (1)-(3) bekezdése, valamint a XI/C. Fejezet a tagállami versenyhatóságok helyzetének a hatékonyabb jogérvényesítés céljából történő megerősítéséről és a belső piac megfelelő működésének biztosításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2019/1 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

36. § A Tpvt.

1. 35/A. § (1)-(3) bekezdésében a „34/A. §-ban” szövegrész helyébe a „34/A. §-ban és a Küt. 24. §-ában” szöveg,

2. 38. § (5) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „Kttv.-ben” szövegrész helyébe a „Küt.-ben” szöveg,

3. 39. §-ában a „munkaköröket” szövegrész helyébe az „álláshelyeket” szöveg, a „működési szabályzata” szövegrész helyébe a „működési szabályzata, az álláshelyen ellátandó feladatokat a szabályzata” szöveg,

4. 41. § (2) bekezdésében a „Kttv. 115. §-a” szövegrész helyébe a „Küt. 68. §-a” szöveg,

5. 42. § (1a) bekezdésében az „Elnök” szövegrész helyébe az „elnök” szöveg,

6. 42/B. § (1) bekezdésében a „munkakörbe” szövegrész helyébe az „álláshelyre” szöveg, a „munkakör” szövegrész helyébe az „álláshely” szöveg,

7. 43/B. § (1) bekezdésében a „munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban” szövegrész helyébe a „munkaviszonyban” szöveg,

8. 55/A. § (1) bekezdés e) pontjában a „11. és 14. cikke” szövegrész helyébe a „11., 12., 14. és 22. cikke” szöveg,

9. 61. § (3) bekezdésében a „vállalkozás esetében az eljárási bírságot kiszabó végzés” szövegrész helyébe a „vállalkozás vagy vállalkozások társulása esetében az eljárási bírságot kiszabó végzés” szöveg,

10. 61. § (4) bekezdésében az „az eljárási bírság napi összege vállalkozás esetében” szövegrész helyébe az „az eljárási bírság napi összege vállalkozások vagy vállalkozások társulása esetében” szöveg,

11. 61. § (6) bekezdésében az „Az eljárási bírság kiszabásánál” szövegrész helyébe az „Az eljárási bírságnak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lennie, és kiszabásánál” szöveg,

12. 65/A. § (1) bekezdésében az „adathordozót átkutathat” szövegrész helyébe az „adathordozót - a (2) bekezdésben foglaltakat is beleértve - átkutathat” szöveg,

13. 65/A. § (7) bekezdésében az „a (2) bekezdés szerinti esetben” szövegrész helyébe az „a magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlan, jármű vagy adathordozó esetében” szöveg,

14. 65/A. § (8) bekezdésében az „A (2) bekezdés szerinti esetben” szövegrész helyébe az „A magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlan, jármű vagy adathordozó esetében” szöveg,

15. 65/B. § (3) bekezdésében az „illetve akihez” szövegrész helyébe az „illetve - a magáncélú, magánhasználatú ingatlan, jármű vagy adathordozó esetében - akihez” szöveg,

16. 72/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „megtilthatja a valószínűsíthetően” szövegrész helyébe a „megtilthatja - a magatartással arányos módon - a valószínűsíthetően” szöveg,

17. 75. § (7) bekezdés b) pontjában az „a (6) bekezdés” szövegrész helyébe az „a (6) és a (6a) bekezdés” szöveg,

18. 78. § (7) bekezdésében az „Az (5) és (6) bekezdésben” szövegrész helyébe az „Az (5)-(6b) bekezdésben” szöveg,

19. 78. § (8) bekezdésében az „előforduló, nem az EUMSz. 101. vagy 102. cikkébe ütköző jogsértés” szövegrész helyébe az „előforduló jogsértés” szöveg,

20. 80/A. § (1) bekezdésében az „az e fejezetben és” szövegrész helyébe az „az e fejezetben, a XI/C. Fejezetben és” szöveg,

21. 80/F. §-ában az „e célból versenyfelügyeleti eljárást kell indítani” szövegrész helyébe az „e foganatosításra a versenyfelügyeleti eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni” szöveg

lép.

37. § Hatályát veszti a Tpvt.

a) 42. § (6) bekezdése,

b) 42/B. § (3) bekezdése,

c) 42/C. §-a,

d) 43. § (3) bekezdése.

4. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

38. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 96. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az OBH elnökhelyettesének illetményére a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 51. § (5) bekezdésének szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az illetmény összegét az OBH elnöke állapítja meg. Az OBH elnökhelyettesének juttatásaira az állami vezetői juttatásokról szóló kormányrendeletnek az államtitkár részére biztosított juttatásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

39. § Az Iasz. 97. § (1) bekezdésében a „mindenkori legalacsonyabb bírói alapilletmény” szövegrész helyébe a „bírói illetményalap” szöveg lép.

5. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

40. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 33/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33/B. § Az Integrált Jogvédelmi Szolgálatot vezető jogvédelmi biztos a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetményre jogosult, amelynek összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg, ezenfelül helyettes államtitkári juttatásokra jogosult.”

6. Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosítása

41. § Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény (a továbbiakban: Levéltári tv.) 9. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A főigazgató és a főigazgató-helyettes minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

42. § A Levéltári tv.

a) 8. § (7) bekezdés b) pontjában a „munkaköri” szövegrész helyébe az „álláshelyi” szöveg,

b) 9. § (7) bekezdésében a „közszolgálati tisztviselőkről” szövegrész helyébe a „különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról” szöveg

lép.

7. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

43. § Hatályát veszti az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény „A Hatóság alkalmazottai” alcím címe és 19. §-a.

8. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása

44. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 44. § (5) bekezdésében a „munkakört” szövegrész helyébe az „álláshelyet” szöveg lép.

9. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

45. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A cégnévben az „állami” vagy „nemzeti” kifejezés csak abban az esetben szerepelhet, ha a cégben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik, vagy a cég a külön törvény szerinti tartós állami tulajdoni körbe tartozik, továbbá akkor, ha a cég által ellátott kiemelten fontos közfeladat ellátására tekintettel a Kormány nyilvános határozatában erre engedélyt ad. A kormányhatározat visszavonásával az engedély érvényét veszti.”

10. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

46. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 4. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Az NFK elnöke a miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárával azonos összegű illetményre jogosult.

(7) Az NFK elnökhelyettese a miniszter által vezetett minisztérium helyettes államtitkárával azonos összegű illetményre jogosult.”

47. § Az Nfatv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Tanács tagja - a Tanács elnöke és az NFK elnöke kivételével - tevékenységéért a miniszter által vezetett minisztérium helyettes államtitkári illetményének megfelelő összegű tiszteletdíjban részesül. A Tanács elnöke tevékenységéért a miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkári illetményének megfelelő összegű tiszteletdíjban részesül.”

11. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása

48. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Média tv.) 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„93. § A Kuratórium elnökét a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határa harmincöt százalékának, a Kuratórium tagját a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határa huszonkét százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg, továbbá - legfeljebb tiszteletdíjuk ötven százalékáig - költségtérítésre tarthatnak igényt. A költségtérítés mértékére vonatkozó további szabályokat a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg.”

49. § A Média tv. 97. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Közszolgálati Testület elnökét a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határa huszonkét százalékának, tagját a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határa tizennégy százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg. Az elnök és a tagok ezenfelül - a Testülethez kötődő feladataik ellátásához szükséges - utazási költségeik megtérítésére tarthatnak igényt. Az elnökre és a tagokra a 118. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok - a 118. § (1) bekezdés e) pontjának kivételével - irányadók.”

50. § A Média tv. 110/A. § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A Hatóság főigazgatója és főigazgató-helyettesei, valamint a Hatóság alkalmazottai e tevékenységüket közszolgálati jogviszony keretében látják el, jogviszonyukra az e törvényben foglalt eltérésekkel a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényt kell alkalmazni.

(3) A Hatóság elnöke meghatározza a Hatóság feladatainak ellátásához szükséges álláshelyek rendszerét, a feladatok ellátásához szükséges erőforrások mennyiségét, valamint a Hatóság szervezeti és működési szabályzatában jelöli ki a (2) bekezdésbe nem tartozó azon álláshelyeket, amely álláshelyen foglalkoztatottak feladataikat munkaviszony keretében látják el. A Hatóság elnöke szabályzatban meghatározhatja az álláshelyek besorolási kategóriáit.

(4) A Hatóság elnöke át nem ruházható hatáskörében dönt a Hatóság illetménypolitikai alapelveiről és béren kívüli juttatásairól.

(5) A Hatóság és a Hatóság köztisztviselői közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg a köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről.”

51. § A Média tv. 115. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A főigazgató minden naptári évben a Hatóság szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

52. § A Média tv. 117. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A főigazgató-helyettes minden naptári évben a Hatóság szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

53. § A Média tv.

a) 111/A. § (2a) bekezdés a) és c) pontjában, valamint 124. § (2a) bekezdés a) és c) pontjában a „munkakörben” szövegrész helyébe a „munkakörben vagy álláshelyen” szöveg,

b) 113. § (10) bekezdésében a „közszolgálati jogviszonyban történő vezetői megbízás visszavonása” szövegrész helyébe a „vezetői álláshelyről nem vezetői álláshelyre való helyezés” szöveg,

c) 139. § (2) bekezdésében a „főosztályvezetői besorolású köztisztviselő” szövegrész helyébe a „szakmai vezető I. besorolású álláshelyen foglalkoztatott köztisztviselő” szöveg

lép.

12. A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosítása

54. § A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény (a továbbiakban: MMA tv.) a következő 24/A. §-sal egészül ki:

„24/A. § (1) A főtitkár helyettesítését az MMA Titkárságának hivatali feladatai tekintetében a főtitkár által - az elnökség előzetes tájékoztatása mellett - határozatlan időre kinevezett főtitkárhelyettes látja el.

(2) A főtitkárhelyettes illetménye a főtitkár illetményének 90%-a, a főtitkárhelyettest - illetményén túl - helyettes államtitkári juttatás illeti meg és minden naptári évben 20 munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

55. § Az MMA tv. 26. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben foglalt illetményen túl az elnököt miniszteri juttatás és évente 40 munkanap szabadság illeti meg.

(1b) A főtitkárt közigazgatási államtitkári juttatás illeti meg és minden naptári évben 20 munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

56. § Az MMA tv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az MMA Titkársága az MMA irányítása alá tartozó költségvetési szerv, amelynek a közfeladat-szervezési, igazgatási és gazdálkodási feladatokat ellátó alkalmazottja - a főtitkárt és a főtitkár-helyettest is ideértve - közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő.”

57. § Hatályát veszti az MMA tv. 28. § (5) bekezdésében a „ , közszolgálati ügykezelője” szövegrész.

13. A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény módosítása

58. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 16. § (1) bekezdésében a „munkakört” szövegrész helyébe az „álláshelyet” szöveg lép.

14. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása

59. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.) 39/D. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az alapvető jogok biztosának a nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítésére legalább tizenegy munkatársát fel kell hatalmaznia. A felhatalmazott munkatársak a szabadságuktól megfosztott személyekkel való bánásmódot érintő szakterületen kiemelkedő elméleti tudással vagy legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező, felsőfokú végzettségű szakértők lehetnek. A nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítésében való közreműködésre az alapvető jogok biztosa eseti vagy állandó jelleggel más szakértőket is felhatalmazhat.

(4) A nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítésére felhatalmazott munkatársak között kell lennie legalább egy, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettes biztos által javasolt személynek, és legalább két-két jogász, orvos, illetve pszichológus végzettségű személynek. A felhatalmazott munkatársak között az egyik nem képviselőinek a száma legfeljebb eggyel haladhatja meg a másik nem képviselőinek számát.”

60. § Az Ajbt. 41. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Hivatal álláshelyeire a Küt. 5. § (2) bekezdése nem alkalmazható.”

61. § (1) Az Ajbt. 42. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A főtitkár a Kit. szerinti közigazgatási államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és közigazgatási államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.

(2a) A főtitkár munkáját főtitkárhelyettes segíti. A főtitkárhelyettes a Kit. szerinti helyettes államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és helyettes államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben tizenöt munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

(2) Az Ajbt. 42. § (2c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2c) A 41. § (3a) bekezdése szerinti önálló szervezeti egység vezetője a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetményre jogosult, amelynek összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. Ezenfelül helyettes államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben tizenöt munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

(3) Az Ajbt. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3a)-(3d) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőt az alapvető jogok biztosa nevezi ki és menti fel, a munkáltatói jogokat egyebekben felette a főtitkár gyakorolja.

(3a) A (4) bekezdés szerint foglalkoztatott köztisztviselőt az alapvető jogok biztosának helyettese nevezi ki és menti fel, a munkáltatói jogokat egyebekben felette a főtitkár gyakorolja.

(3b) A 41. § (3a) bekezdése szerinti önálló szervezeti egységnél foglalkoztatott köztisztviselőt - az alapvető jogok biztosának egyetértésével - a 41. § (3a) bekezdése szerinti önálló szervezeti egység vezetője nevezi ki és menti fel, a munkáltatói jogokat egyebekben felette a főtitkár gyakorolja.

(3c) A Hivatalban foglalkoztatott munkavállalóra a (3) bekezdésben, a (4) bekezdés szerint foglalkoztatott munkavállalóra a (3a) bekezdésben, a 41. § (3a) bekezdése szerinti önálló szervezeti egységnél foglalkoztatott munkavállalóra a (3b) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy kinevezés alatt a munkaszerződés megkötését, felmentés alatt a munkaviszony megszüntetését kell érteni.

(3d) A Hivatal törekszik a nők, az etnikai, kisebbségi és hátrányos helyzetű csoportok megjelenítésére a Hivatal személyi állományában.”

62. § Az Ajbt.

a) 12. § (2) bekezdésében a „Kit.” szövegrész helyébe a „kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.)” szöveg,

b) 38/D. §-ában és 38/E. § (3) bekezdésében a „munkakörben” szövegrész helyébe az „álláshelyen” szöveg,

c) 41. § (2) bekezdésében a „2019. évi CVII. törvény” szövegrész helyébe a „2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.)” szöveg,

d) 41. § (5) bekezdésében a „megbízással rendelkező” szövegrész helyébe az „álláshelyen foglalkoztatott” szöveg,

e) 42. § (4) bekezdésében a „köztisztviselők” szövegrész helyébe a „köztisztviselők és munkavállalók” szöveg

lép.

15. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

63. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„51. § (1) A Hatóság elnöke a Hatóság alaplétszámának legfeljebb húsz százalékáig vizsgálót nevezhet ki a Hatóság azon felsőfokú végzettségű köztisztviselői és munkavállalói közül, akik közszolgálati jogviszonya vagy munkaviszonya a Hatóságnál legalább öt éve fennáll.

(2) A vizsgálói megbízatás határozatlan időre szól, amely a Hatóság elnöke által bármikor - indokolás nélkül - visszavonható.

(3) A vizsgáló illetményének és pótszabadságának mértékét, továbbá egyéb járandóságait az önálló szervezeti egység vezetőjére vonatkozó előírások alapján kell megállapítani.”

64. § Az Infotv.

a) 49. § (5) bekezdésében a „munkakört” szövegrész helyébe az „álláshelyet” szöveg,

b) 67. § (2) bekezdés a) pontjában a „köztisztviselő” szövegrész helyébe a „köztisztviselő vagy munkavállaló” szöveg,

c) 71. § (4) bekezdésében a „munkakört betöltő” szövegrész helyébe az „álláshelyen foglalkoztatott” szöveg,

d) 76. §-ában a „(3) bekezdése” szövegrész helyébe a „(4) bekezdése” szöveg

lép.

16. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása

65. § (1) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 22. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A főtitkár minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

(2) Az Abtv. 22. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A gazdasági főigazgató minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

17. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

66. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 71. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A főpolgármester megbízatásának időtartamára havonta illetményre jogosult, amelynek összege 1 296 300 forint. A főpolgármester havonta az illetményének 15%-ában meghatározott költségtérítésre, valamint a minisztert jogszabály alapján megillető egyéb juttatásokra jogosult.

(2) A megyei jogú város polgármestere, a fővárosi kerületi önkormányzat polgármestere megbízatásának időtartamára havonta illetményre jogosult, amelynek összege 997 200 forint.”

18. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

67. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 77. § (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az oktatási jogok biztosa)

„d) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetményre jogosult, amelynek összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg, ezenfelül helyettes államtitkári juttatásokra jogosult.”

19. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

68. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 68. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A kormánytisztviselő a felmentési idő egészére jogosult illetményre, ha a munkavégzési kötelezettség alól fizetés nélküli szabadság miatt mentesül.”

69. § A Kttv. 70. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg a jogviszonyt)

„h) az unoka gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság”

(időtartama alatt.)

70. § A Kttv. 113. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A kormánytisztviselőnek unokája személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt.”

71. § A Kttv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 260/E. §-sal egészül ki:

„260/E. § A köztisztviselő az egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XIX. törvény hatálybalépését követően 2020. január és február hónapokra visszamenőleg jogosult az e törvény 2019. december 31-éig hatályos 133. §-a alapján hozott munkáltatói intézkedés szerint számított, 2018. évi minősítése, ennek hiányában teljesítményértékelése alapján eltérített 2019. évi december havi illetménye és a 2020. január havi illetménye közötti különbözetre. A különbözetet az egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XIX. törvény hatálybalépését követő hónapra járó illetménnyel együtt kell részére egy összegben kifizetni.”

72. § A Kttv. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

73. § A Kttv. 225/L. § (1) bekezdésében a „74. §-át” szövegrész helyébe a „74. §-t” szöveg, a „113. § (1) és (2)” szövegrész helyébe a „113. § (1), (1a) és (2)” szöveg lép.

74. § Hatályát veszti a Kttv. 8. § (9) bekezdésében az „és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára” szövegrész.

20. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítása

75. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény (a továbbiakban: MEKH tv.) 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Hivatal elnökét a miniszterrel, az elnökhelyettesét a közigazgatási államtitkárral azonos juttatások illetik meg.

(6) A Hivatal elnöke és elnökhelyettese minden naptári évben a Hivatal szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

76. § A MEKH tv. 12. § c)-g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Hivatal elnöke)

„c) kiadja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát, a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény szerinti közszolgálati szabályzatát, valamint egyéb szabályzatait,

d) képviseli a Hivatalt,

e) irányítja a Hivatal munkaszervezetét, meghatározza a kiadmányozás rendjét,

f) gyakorolja a különleges jogállású szerv vezetője számára a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott egyéb hatásköröket,

g) gyakorolja a Hivatal köztisztviselői és munkavállalói feletti munkáltatói jogkört,”

77. § A MEKH tv. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Hivatal elnöke meghatározza a Hivatal feladatainak ellátásához szükséges álláshelyek rendszerét, a feladatok ellátásához szükséges erőforrások mennyiségét, továbbá a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában kijelöli az (1) bekezdésbe nem tartozó azon álláshelyeket, amely álláshelyen foglalkoztatottak feladataikat munkaviszony keretében látják el. A Hivatal elnöke szabályzatban meghatározhatja az álláshelyek besorolási kategóriáit.”

78. § A MEKH tv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § A Hivatal elnökére, elnökhelyettesére, valamint a Hivatallal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre az e törvényben foglalt eltérésekkel a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényt kell alkalmazni.”

79. § A MEKH tv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) A Hivatal elnöke át nem ruházható hatáskörében dönt a Hivatal illetménypolitikai alapelveiről és béren kívüli juttatásairól.

(2) A Hivatal és a Hivatal köztisztviselői közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg a köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről”

80. § A MEKH tv.

a) 7. § (1) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében és 17. § (1) bekezdésében a „közszolgálati tisztviselőkről” szövegrész helyébe a „különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról” szöveg,

b) 10. § (4) bekezdésében a „közszolgálati jogviszonyban történő vezetői kinevezés módosítása” szövegrész helyébe a „vezetői álláshelyről nem vezetői álláshelyre való helyezés” szöveg

lép.

21. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása

81. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 58. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Nemzeti Választási Iroda elnöke személyi anyagának kezelését, valamint az elnök tekintetében a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) 68. §-a szerinti adatok nyilvántartását, továbbá az elnök foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat az elnökhelyettesek látják el.”

82. § A Ve. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„61. § (1) A Nemzeti Választási Irodánál foglalkoztatottak jogviszonyára a Küt., valamint a munka törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Nemzeti Választási Iroda köztisztviselői és munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a Nemzeti Választási Iroda elnöke gyakorolja.

(3) A Nemzeti Választási Iroda köztisztviselői és munkavállalói összeférhetetlenségére az 56. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(4) Ha a Nemzeti Választási Iroda köztisztviselője vagy munkavállalója az 56. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a Nemzeti Választási Iroda elnöke dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.

(5) Az 56. § (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenség esetén a Nemzeti Választási Iroda elnöke a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát azonnali hatállyal megszünteti.

(6) A Nemzeti Választási Iroda elnöke más központi államigazgatási szerv kormánytisztviselőjét, köztisztviselőjét és munkavállalóját - a szerv vezetőjének engedélyével - a Nemzeti Választási Iroda feladatainak elvégzésébe bevonhatja, részére utasítást adhat.”

83. § A Ve.

a) 62. § (4) bekezdésében az „56. §-ban” szövegrész helyébe az „56. §-ban és a 61. § (5) bekezdésében” szöveg,

b) 68. § (1) bekezdésében a „közalkalmazott” szövegrész helyébe a „közalkalmazott, a helyi választási iroda és az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda tagjává továbbá a székhelye szerinti polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatal munkavállalója” szöveg

lép.

22. A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény módosítása

84. § A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény (a továbbiakban: NEB tv.) 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § A Hivatal közszolgálati jogviszonyban álló főigazgatóból, köztisztviselőkből és munkavállalókból áll. A Hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében a munkáltatói jogokat a Hivatal főigazgatója gyakorolja.”

85. § A NEB tv. 27/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27/B. § (1) A Hivatal főigazgatója a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre jogosult, egyéb juttatásait a Bizottság elnöke szabályzatban állapítja meg.

(2) A Hivatal főigazgatója minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

86. § A NEB tv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) A Hivatal főigazgatója az álláshely betöltésének szakmai feltételeit, az álláshelynek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) 4. § (3) bekezdése szerinti besorolási kategóriáját, valamint az álláshelyen ellátandó feladatot a Bizottság elnökének iránymutatása alapján, szabályzatban állapítja meg.

(2) A Hivatal szervezeti felépítését a főigazgató által kiadott és a Bizottság elnöke által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

(3) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Hivatal által közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak jogviszonyára a Küt.-öt, a munkavállalók jogviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló törvényt a Küt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

87. § A NEB tv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselő és munkavállaló összeférhetetlenségére a Küt. szabályai az irányadóak a (2) és (3) bekezdésben foglalt kiegészítéssel.”

88. § Hatályát veszti a NEB tv. 29. § (2) bekezdésében a „közszolgálati ügykezelő,” szövegrész.

23. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

89. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az 5. § (1) bekezdése, a 6. § (1) bekezdése és a 7. § (1) bekezdése szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezetek a 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti értékhatárt - ahol ilyen értékhatár nem kerül meghatározásra [15. § (4) bekezdés], a 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti értékhatárt - el nem érő értékű, a 8. § (2)-(6) bekezdése szerinti szerződéseik megkötésekor kötelesek az e törvény végrehajtási rendeletében foglalt követelményeknek megfelelően a 2. § (1)-(5) bekezdésében foglalt alapelveket érvényesíteni. Ezekre a beszerzésekre e törvény rendelkezéseit kizárólag annyiban kell alkalmazni, amennyiben e törvény végrehajtási rendelete azt előírja.”

90. § A Kbt. 180. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság elnöke)

„e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hatóság főtitkára (a továbbiakban: főtitkár), a Hatóság Titkárságának alkalmazottai, valamint a Döntőbizottság elnöke, elnökhelyettese és a közbeszerzési biztosok vonatkozásában, továbbá szabályzatban meghatározhatja az álláshelyek besorolási kategóriáit;”

91. § A Kbt. 181. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A Hatóság elnöke minden naptári évben a Hatóság szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

92. § A Kbt. 185. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A főtitkár és a Titkárság alkalmazottai a Hatósággal állnak közszolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban, amely jogviszonyra e törvényt, a Küt.-öt vagy a munka törvénykönyvéről szóló törvényt kell alkalmazni. A főtitkár havi illetménye a Hatóság elnöke havi illetményének 60%-a. A főtitkár az államtitkárt megillető egyéb juttatásokra is jogosult.

(3) A főtitkár minden naptári évben a Hatóság szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

93. § A Kbt. 191/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„191/A. § (1) A Hatóság elnöke át nem ruházható hatáskörében dönt a Hatóság illetménypolitikai alapelveiről és béren kívüli juttatásairól.

(2) A Hatóság és a Hatóság köztisztviselői közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg a köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről.”

94. § A Kbt. 192. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) A Döntőbizottság elnökének havi illetménye a Hatóság elnöke havi illetményének 60%-a. A Döntőbizottság elnöke az államtitkárt megillető egyéb juttatásokra is jogosult.

(8) A Döntőbizottság elnöke minden naptári évben a Hatóság szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

95. § A Kbt. 195. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és intézményeik, a Kormány közalapítványai, valamint azon többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, amelyekben az állam nevében a tulajdonosi (például részvényesi, tagsági) jogokat miniszteri rendelet vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött megbízási szerződés alapján a Kormány tagja, központi költségvetési szerv vagy intézménye gyakorolja, a közbeszerzésekért felelős miniszter kérésére kötelesek a közbeszerzéseikkel összefüggő bármely adatot, dokumentumot a miniszter részére öt munkanapon belül megküldeni. Ezen ajánlatkérők kötelesek a közbeszerzési értékhatárt el nem érő értékű, a 4. § (3) bekezdése szerinti beszerzéseikkel kapcsolatos adatokat a Kormány rendeletében meghatározottak szerint a közbeszerzésekért felelős miniszter részére megküldeni. A közbeszerzésekért felelős miniszter jogosult arra, hogy más szerv feladatkörébe tartozó jogsértés gyanúja esetén a hatáskörrel rendelkező szervnek átadja a Kormány rendeletében meghatározottak szerint végzett, a közbeszerzési értékhatárt el nem érő értékű beszerzések ellenőrzése révén rendelkezésére álló bármely adatot.”

96. § A Kbt. 197. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:

„(19) E törvénynek az egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvénnyel megállapított 4. § (3) bekezdését a hatálybalépését követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.”

97. § A Kbt. 198. § (1) bekezdése a következő 20. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

„20. az ajánlatkérők közbeszerzési értékhatárt el nem érő, a 4. § (3) bekezdése szerinti beszerzéseinek megvalósítására vonatkozó követelményeket, valamint a 195. § (4) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezetek közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéseivel kapcsolatos adatoknak, dokumentumoknak a közbeszerzésekért felelős miniszter részére történő megküldésére és ezen ajánlatkérők beszerzéseinek a közbeszerzésekért felelős miniszter általi ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;”

98. § A Kbt.

1. 3. § 40. pontjában az „illetve adatfeldolgozás” szövegrész helyébe az „adatfeldolgozás” szöveg,

2. 4. § (1) bekezdésében az „illetve építési” szövegrész helyébe az „építési” szöveg,

3. 9. § (1) bekezdés j) pontjában az „illetve közszolgáltatások” szövegrész helyébe a „közszolgáltatások” szöveg,

4. 14. § (1) bekezdésében a „kivételek is alkalmazandóak” szövegrész helyébe a „kivételeket is alkalmazni kell” szöveg,

5. 20. § (2) bekezdés g) pontjában a „jelentkezők vagy” szövegrész helyébe a „jelentkezők, vagy” szöveg,

6. 24. § (2) bekezdés b) pontjában és (4) bekezdés b) pontjában a „törvény alkalmazandó” szövegrész helyébe a „törvényt kell alkalmazni” szöveg,

7. 87. § (1) bekezdésében az „eldönthessék, hogy” szövegrész helyébe az „eldönthessék,” szöveg,

8. 95. § (1) bekezdésében az „amelynek” szövegrész helyébe az „aminek” szöveg,

9. 96. § (7) bekezdésében a „megadni és” szövegrész helyébe a „megadni, és” szöveg,

10. 119. § (2) bekezdés g) pontjában a „szerint” szövegrész helyébe az „alapján” szöveg,

11. 124. § (4) bekezdésében az „e dokumentum” szövegrész helyébe az „a dokumentum” szöveg,

12. 125. § (1) bekezdésében az „(1)-(8) és (11)” szövegrész helyébe az „(1)-(8), (11)” szöveg,

13. 138. § (3) bekezdésében a „nyilatkozni vagy” szövegrész helyébe a „nyilatkozni, vagy” szöveg,

14. 179. § (5) bekezdésében az „a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.)” szövegrész helyébe az „a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.)” szöveg,

15. 181. § (2) bekezdésében, 192. § (6) bekezdésében és 193. § (3) bekezdésében a „Kttv.-t” szövegrész helyébe a „Küt.-öt” szöveg,

16. 181. § (9) bekezdésében és 192. § (9) bekezdésében a „Kttv. 115. §-a” szövegrész helyébe a „Küt. 68. §-a” szöveg,

17. 193. § (10) bekezdésében a „Kttv.-ben” szövegrész helyébe a „Küt.-ben” szöveg,

18. 195. § (3) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe a „jogszabály” szöveg,

19. 197. § (18) bekezdésében a „december 31-ig” szövegrészek helyébe a „december 31-éig” szöveg,

20. 198. § (1) bekezdés 19. pontjában a „valamint a” szövegrész helyébe az „a” szöveg

lép.

99. § Hatályát veszti a Kbt.

a) 191/B. és 191/C. §-a,

b) 193. § (5), (8) és (9), valamint (11) bekezdése.

24. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény módosítása

100. § A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) A KSH elnöke a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetményre jogosult, amelynek összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. A KSH elnöke ezenfelül az államtitkári juttatásokkal azonos juttatásokra jogosult.

(2) A KSH elnökhelyettese a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetményre jogosult, amelynek összegét a KSH elnöke mint a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. A KSH elnökhelyettese ezenfelül a helyettes államtitkári juttatásokkal azonos juttatásokra jogosult.”

101. § Az Stt.

a) 7. § (4) bekezdésében a „2018. évi CXXV. törvény” szövegrész helyébe a „2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.)” szöveg,

b) 10. §-ában a „kormányzati igazgatásról szóló törvény” szövegrész helyébe a „Kit.” szöveg

lép.

25. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása

102. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 88. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az ösztöndíjas jogviszonyt létrehozó szerződésben meghatározott feltételek sikeres teljesítését követően az ösztöndíjassal első munkavégzésre irányuló jogviszonyként az ösztöndíjas jogviszony megszűnését követő egy éven belül elsőként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő kormányzati igazgatási szerv próbaidőt nem köthet ki.”

103. § Hatályát veszti a Kit. 291. § (2) bekezdése, (3) bekezdés a) és b) pontja, valamint (4) bekezdése.

26. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása

104. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) 4. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha az önálló szervezeti egység nem tagolódik nem önálló szervezeti egységekre vagy kizárólag az önálló szervezeti egység vezetője által közvetlenül vezetett nem önálló szervezeti egységekre tagolódik, - szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - az önálló szervezeti egység vezetőjét az általa vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt köztisztviselő helyettesíti.”

105. § A Küt. 40. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A köztisztviselő a felmentési idő egészére jogosult illetményre, ha a munkavégzési kötelezettség alól fizetés nélküli szabadság miatt mentesül.”

106. § A Küt. 42. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg a jogviszonyt)

„h) az unoka gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság”

(időtartama alatt.)

107. § A Küt. 63. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) Az a köztisztviselő, aki vezetői pótszabadságra és a (9) és (10) bekezdés szerinti pótszabadságra nem jogosult, az ötvenedik életévének betöltésétől évente 3 munkanap pótszabadságot is igénybe vehet.”

108. § (1) A Küt. 64. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a köztisztviselő táppénz, szülési szabadság, vagy a gyermek, illetve az unoka gondozása, a hozzátartozó ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság miatt nem tudja az esedékesség évében a szabadságát igénybe venni, az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül - az esedékesség évét követően is - igénybe veheti a szabadságot.”

(2) A Küt. 64. § (22) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

  Vissza az oldal tetejére