Időállapot: közlönyállapot (2020.V.20.)

2020. évi XXVI. törvény

a Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról * 

A Mathias Corvinus Collegiumnak a kimagaslóan tehetséges fiatalok támogatására, valamint a bennük rejlő tehetség kibontakoztatására épülő, a társadalmi mobilitást és a társadalomért való felelősségérzet és cselekvésre való készség kialakulását támogató, az összmagyarság minél több korosztálya számára elérhető, a tehetséggondozást a fókuszba emelő, a hagyományos oktatást kiegészítő oktatási-nevelési rendszer kiépítésére mint közérdek megvalósítására irányuló, valamint a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak a gazdaság- és társadalomtudományi képzési terület és így az innovatív vállalkozásokat támogatni kész magyar felsőoktatási intézményrendszer megerősítésére és a képzést folytató oktatók, kutatók, tanárok, a képzésben részt vevők támogatására irányuló tevékenységének az előmozdítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. Csatlakozás a Tihanyi Alapítványhoz

1. § (1) Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy az állam nevében tegye meg a szükséges intézkedéseket a Tihanyi Alapítványhoz (a továbbiakban: Alapítvány) való, e törvényben meghatározott vagyoni juttatás teljesítésével történő csatlakozásra, az Alapítvány alapító okiratának a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény rendelkezéseinek megfelelő módosítására és az Alapítványnak közérdekű vagyonkezelő alapítványként való nyilvántartásba vételére.

(2) Az állam képviseletében e törvény alkalmazása során - a 7. §-ban foglaltak kivételével - a Miniszterelnökséget vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) jár el.

(3) Az Alapítvány alapító okiratában gondoskodni kell arról, hogy az alapító okiratban az alapítói jogok teljes körének gyakorlására az Alapítvány kuratóriuma kerüljön kijelölésre.

(4) A Kormánynak az állam nevében az Alapítványhoz való, e törvényben meghatározott vagyoni juttatás teljesítésével történő csatlakozására csak akkor kerülhet sor, ha az Alapítvány alapító okiratának az Alapítvány vagyonkezelő alapítványként való nyilvántartásba vétele érdekében a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény rendelkezéseinek megfelelő, az Alapítvány kuratóriumának új tagjait kijelölő, valamint az Alapítvány kuratóriumának az alapítói jogok teljes körének gyakorlására történő kijelöléséhez szükséges módosítása legkésőbb a Kormánynak az állam nevében az Alapítványhoz való csatlakozása során megtörténik.

2. § Az Alapítvány oktatási és tehetséggondozó intézmény, kiemelten a Mathias Corvinus Collegium fenntartása, működési feltételeinek, intézményfejlesztési céljainak biztosítása érdekében végzett tevékenysége, valamint az Alapítvány céljainak a preambulumban meghatározott célokkal összhangban történő megvalósítása közfeladatnak minősül. Az Alapítvány e céljainak megvalósítását szolgáló gazdasági tevékenységet végez, így különösen az alapító által rendelt, valamint az Alapítványhoz csatlakozók által juttatott vagyont kezeli.

2. Az Alapítvány részére történő vagyonjuttatás

3. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdésében és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - a preambulumban és a 2. §-ban meghatározott célok megvalósítása érdekében - a csatlakozásra irányuló nyilatkozat és az annak elfogadására irányuló nyilatkozat alapján módosított alapító okirat szerint, az 1. melléklet szerinti állami vagyonelemeket ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel - a Vtv. 36. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől eltérve -, az indulótőke növelése érdekében az Alapítvány tulajdonába kell adni.

(2) Az 1. melléklet szerinti vagyonelemek tekintetében - a Kormánynak, az állam nevében az Alapítványhoz való csatlakozásának hatályával - a miniszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. A miniszter az 1. melléklet szerinti vagyonelemek tulajdonba adásáról az Alapítványnak a csatlakozásra irányuló nyilatkozat és az annak elfogadására irányuló nyilatkozat alapján módosított alapító okiratában rendelkezik. Az 1. melléklet szerinti vagyonelemekhez kapcsolódó 2019. év után járó osztalékra vagy annak megfelelő összegre az Alapítvány jogosult.

(3) Ha a 2019. év után járó osztalék fizetése szempontjából figyelembe veendő napon még nem történik meg a részvények tulajdonjogának átruházása vagy az Alapítvány a részvények kibocsátójának alapszabálya alapján részvényesi jogait a részvények kibocsátójával szemben még nem gyakorolhatja, akkor az 1. melléklet szerinti tulajdoni hányadra jutó osztaléknak megfelelő összeget - a 2. §-ban meghatározott feladatok megvalósításának támogatásaként - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény 1. melléklet XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. Az MNV Zrt. rábízott vagyonával kapcsolatos bevételek és kiadások cím, 2. Az MNV Zrt. rábízott vagyonával kapcsolatos kiadások alcím, 3. A vagyongazdálkodás egyéb kiadásai jogcímcsoport, 3. Az államot korábbi tulajdonosi döntéseihez kapcsolódóan terhelő egyéb kiadások jogcím terhére, a részvények tulajdonjogának átruházását követő 30 napon belül megfizeti az Alapítvány részére.

(4) Ha az Alapítvány a tulajdonába adott 1. melléklet szerinti vagyonelemet el kívánja idegeníteni, ezt megelőzően köteles a csatlakozásra irányuló nyilatkozat és az annak elfogadására irányuló nyilatkozat alapján módosított alapító okiratban előírt módon meghatározott piaci áron annak megvásárlására az államnak a miniszterhez eljuttatott nyilatkozattal ajánlatot tenni, amelyre tekintettel az államot vételi jog illeti meg. Ha a miniszter e nyilatkozat közlésétől számított 90 napon belül úgy nyilatkozik, hogy a vagyonelem tekintetében a vételi jogával nem kíván élni, vagy ha a nyilatkozat közlésétől számított 90 napon belül nem tesz nyilatkozatot, úgy az állam vételi joga megszűnik.

(5) A (4) bekezdés szerinti vételi jog biztosítására az államot elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg.

(6) A (4) bekezdés szerinti elidegenítésből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az Alapítvány a 2. §-ban meghatározott célok és feladatok megvalósítására köteles fordítani.

(7) Az Alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén az 1. melléklet szerinti vagyonelem tulajdonjoga az államra száll vissza.

(8) Az (1) bekezdés szerint az Alapítvány részére ingyenesen tulajdonba adott vagyon tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) bekezdés b) pontjában, valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat.

(9) Az 1. § (1) bekezdésében előírtaknak, valamint a preambulumban és a 2. §-ban meghatározott céloknak, a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményének az érvényre juttatásával történő megvalósítása érdekében, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározottaktól eltérően a Kormány, az állam nevében, e törvény rendelkezései alapján - e törvényben meghatározott vagyonjuttatás teljesítésével - csatlakozhat az Alapítványhoz, azzal, hogy az alapító, a csatlakozó, valamint az alapítói jogok gyakorlására az 1. § (3) bekezdése értelmében kijelölt kuratórium, illetve az alapítói jogokat esetlegesen gyakorló egyéb személy vagy szerv nem szüntetheti meg az Alapítványt.

4. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdésében és a Vtv. 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - a preambulumban és a 2. §-ban meghatározott célok megvalósítása érdekében - a Budapest belterület 5177/1 helyrajzi számú, természetben a Budapest I. kerület, Szent Sebestyén köz 1., Budapest I. kerület, Somlói út 49-53., Budapest I. kerület, Alsóhegy utca 10-16. szám alatti állami tulajdonban álló ingatlant ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel - a Vtv. 36. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől eltérve - csatlakozói vagyoni juttatásként az Alapítvány tulajdonába kell adni.

(2) Az (1) bekezdés szerint ingyenesen tulajdonba adott ingatlan tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) és (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat.

(3) Az Alapítvány 2020. december 31-ig köteles az (1) bekezdés szerinti ingatlan ingyenes használatát biztosítani a külgazdasági ügyekért felelős miniszter által vezetett minisztérium számára.

(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan tekintetében - a Kormánynak, az állam nevében az Alapítványhoz való csatlakozásának hatályával - a miniszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. A miniszter az (1) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonba adásáról az Alapítványnak a csatlakozásra irányuló nyilatkozat és az annak elfogadására irányuló nyilatkozat alapján módosított alapító okiratában rendelkezik.

(5) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonjogát az Alapítvány a terhekkel együtt szerzi meg.

(6) Az Alapítvány jogosult a tulajdonába adott, (1) bekezdés szerinti ingatlant hasznosítani. Ha az Alapítvány a tulajdonába adott (1) bekezdés szerinti ingatlant értékesíti, az ingatlan tulajdonjogának átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a 2. §-ban meghatározott célok és feladatok megvalósítására köteles fordítani.

(7) A 4. § alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésben és 18. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

3. A Budapest belterület 5177/1 helyrajzi számú, természetben a Budapest I. kerület, Szent Sebestyén köz 1., Budapest I. kerület, Somlói út 49-53., Budapest I. kerület, Alsóhegy utca 10-16. szám alatt található ingatlanon megvalósuló tehetséggondozási központ kivitelezési munkálataival kapcsolatos beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és a beruházás kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánítása

5. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősülnek az ingatlan-nyilvántartás szerint Budapest belterület 5177/1 helyrajzi számú, természetben a Budapest I. kerület, Szent Sebestyén köz 1., Budapest I. kerület, Somlói út 49-53., Budapest I. kerület, Alsóhegy utca 10-16. szám alatti ingatlan területén megvalósuló tehetséggondozási központ kivitelezési munkálataival kapcsolatos beruházással (a továbbiakban: Beruházás) összefüggő, a Kormány rendeletében meghatározott közigazgatási hatósági ügyek.

6. § (1) A Beruházás az Ngtv. szerinti kiemelten közérdekű beruházásnak minősül. A Beruházás helyszíne az 5. §-ban meghatározott ingatlan területe.

(2) Az 5. §-ban meghatározott ingatlan tekintetében változtatási tilalom nem alkalmazható.

(3) Amennyiben önkormányzati rendelet a (2) bekezdésben foglaltakkal ellentétes vagy azzal össze nem egyeztethető rendelkezést tartalmaz, akkor az érintett rendelkezés helyett a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Az 5. §-ban meghatározott ingatlan tekintetében a Kormány rendeletben állapíthatja meg az egyedi településképi követelményeket, amelynek során az önkormányzat településképi rendeletében foglaltaktól eltérő szabályokat és követelményeket határozhat meg azzal, hogy az e törvény hatálybalépése napján fennálló védelmi szint nem csökkenthető.

4. A Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány részére történő vagyonjuttatás

7. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdésében és a Vtv. 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványról, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2019. évi XXX. törvény (a továbbiakban: MUC tv.) preambulumában meghatározott célok megvalósítása érdekében - a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvánnyal (a továbbiakban: MUC Alapítvány) való, (2) bekezdés szerinti megállapodásnak megfelelően módosított alapító okirat szerint, a MUC tv. 1. melléklete szerinti vagyonelemeket ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel - a Vtv. 36. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől eltérve -, az indulótőke növelése érdekében a MUC Alapítvány tulajdonába kell adni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonjuttatásra a MUC tv. 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bizalmi vagyonkezelési jogviszony megszűnésével úgy kerül sor, hogy a MUC Alapítvánnyal való megállapodás értelmében az (1) bekezdés szerinti vagyonelemek tulajdonjoga a MUC Alapítványt a továbbiakban a bizalmi vagyonkezelésen alapuló jogcím helyett az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatás jogcímén illeti meg azzal, hogy a MUC Alapítványnak ezt megelőzően mint kedvezményezettnek járó, az (1) bekezdés szerinti vagyonelemekhez kapcsolódó osztalék tulajdonjoga is a MUC Alapítványt illeti meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott intézkedések végrehajtása során az állam képviseletében a MUC tv. 1. § (2) bekezdésében meghatározott miniszter jár el.

(4) Ha a MUC Alapítvány a tulajdonába adott (1) bekezdés szerinti vagyonelemet el kívánja idegeníteni, akkor a tulajdonba adásról rendelkező nyilatkozatban előírt módon meghatározott piaci áron köteles annak megvásárlására az államnak a MUC tv. 1. § (2) bekezdésében meghatározott miniszterhez eljuttatott nyilatkozattal ajánlatot tenni, amelyre tekintettel az államot vételi jog illeti meg. Ha a MUC tv. 1. § (2) bekezdésében meghatározott miniszter e nyilatkozat közlésétől számított 90 napon belül úgy nyilatkozik, hogy a vagyonelem tekintetében vételi jogával nem kíván élni, vagy ha a nyilatkozat közlésétől számított 90 napon belül nem tesz nyilatkozatot, úgy az állam vételi joga megszűnik.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott vételi jog biztosítására az államot elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg.

(6) A (4) bekezdés szerinti elidegenítésből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a MUC Alapítvány a MUC tv. preambulumában meghatározott célok megvalósítására köteles fordítani.

(7) A MUC Alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén az (1) bekezdés szerinti vagyonelemek tulajdonjoga az államra száll vissza.

(8) Az (1) bekezdés szerint a MUC Alapítvány részére ingyenesen tulajdonba adott vagyon tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) bekezdés b) pontjában, valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat.

5. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása

8. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 182. §-a az alábbi (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi okokat közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának tagjaira nem kell alkalmazni.”

6. Záró rendelkezések

9. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a Beruházásnak mindazon részleteit és a Beruházásra vonatkozó mindazon szabályokat, amelyek kapcsán erre a Kormányt az Ngtv. felhatalmazza, valamint

b) a 6. § (4) bekezdése szerinti egyedi településképi követelményeket.

10. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

11. § Az 5. § és a 6. § rendelkezéseit e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

12. § A 3. §, a 4. §, valamint a 7. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

1. melléklet a 2020. évi XXVI. törvényhez

Az Alapítvány részére történő vagyonjuttatás

A B
1. Gazdasági társaság megnevezése Átadandó állami tulajdonban álló részesedés megjelölése
2. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 81 942 946 darab „A” sorozatú részvény (HU0000153937)
3. Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 18 637 486 darab „C” sorozatú részvény (HU0000123096)

  Vissza az oldal tetejére