Időállapot: közlönyállapot (2020.V.28.)

2020. évi XXIX. törvény

a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról * 

Az Országgyűlés elkötelezett Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született Egyezményben megfogalmazott célok megvalósítása iránt. A beruházás magyarországi szakaszának megvalósítása kiemelt állami feladatnak minősül. Annak érdekében, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának előkészítése és megvalósítása gyors, hatékony és egységes eljárási rendben - különös tekintettel az építési és egyéb engedélyek minden követelménynek megfelelő, maradéktalan, gyors és soron kívüli megszerzésének követelményére - a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználásával történjen, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. A törvény hatálya

1. § E törvény hatálya a 2016. évi XXIV. törvénnyel kihirdetett, a Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született Egyezmény 1. cikkében rögzített, Budapest-Ferencváros-Kelebia (országhatár) határátkelő közti 150. számú vasútvonal fejlesztésével (a továbbiakban: Beruházás) kapcsolatos tevékenységekre, valamint a Beruházással összefüggő beszerzésekre terjed ki.

2. A Beruházással kapcsolatos sajátos rendelkezések és eljárási szabályok

2. § (1) A Beruházás - a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) szerinti - kiemelten közérdekű beruházásnak minősül.

(2) A Beruházás megvalósítása kiemelkedően fontos közérdek, a Beruházás megvalósítása érdekében kötendő szerződések halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos közérdek célját szolgáló szerződésnek tekintendők, teljesítésükhöz kiemelkedően fontos közérdek fűződik.

(3) Ha a Beruházással összefüggésben megkötött szerződésekben és a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban foglalt adatok megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyezteti, azok megismerése iránti igény teljesítését az adatok keletkezésétől számított tíz évig meg kell tagadni.

(4) A (3) bekezdésben foglalt adatok megismerése iránti igény teljesíthetőségéről, valamint az adatok nyilvánosságra hozataláról - Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeit mérlegelve, ennek során a Kínai Népköztársaság Kormányának álláspontját beszerezve - a külgazdasági ügyekért felelős miniszter dönt.

3. § A Beruházással kapcsolatos hatósági eljárásokban

a) a kérelem benyújtását megelőzően legalább tizenöt nappal az eljáró hatóság és az érintett szakhatóságok közreműködésével az előzetes tervegyeztetés legalább egy alkalommal kötelező,

b) a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő - kivéve, ha jogszabály rövidebb határidőt vagy környezet- és természetvédelmi hatósági ügyek esetében hosszabb határidőt állapít meg - legfeljebb harminc nap,

c) hiánypótlásra történő felhívás, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadására legfeljebb három alkalommal kerülhet sor annak érdekében, hogy a Beruházás megvalósítása eredményes legyen.

4. § (1) A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV Zrt.) mint építtető (a továbbiakban: építtető) a Beruházással kapcsolatos ügyekben és eljárásokban teljes személyes költség-, illeték- és igazgatási szolgáltatási díjmentességben részesül.

(2) Az építtető mint vasúti pályahálózat-működtető, a Beruházás megvalósítása érdekében létesítési, felújítási és fejlesztési feladatokat lát el - a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak (a továbbiakban: Kínai-Magyar Vasúti NZrt.) mint bonyolító közreműködésével - az állam nevében és javára a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Vtv.) foglalt rendelkezések alapján azzal, hogy a Vtv. előírásait e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

5. § A Kormány által rendeletben kijelölt ingatlan rendezettnek minősül, ha a helyi építési szabályzatnak megfelelő telekalakítási eljárásban a telekalakítási engedély rendelkezésre áll, és a változási vázrajzot az ingatlanügyi hatóság záradékolta. A telekalakítási engedély alapján az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre vonatkozó változásátvezetési eljárást a használatbavételi engedély kiadásáig kell kérelmezni.

6. § (1) Az építési tevékenység megvalósítása céljából az építtető által kezdeményezett hatósági eljárásokban a jogszabályban előírt ingatlantulajdonosi hozzájárulásnak az építtetőn kívüli jogalanytól történő beszerzése nem szükséges.

(2) A Beruházással összefüggésben az építtető és a vállalkozó között létrejött kivitelezési szerződés tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény építtetői fedezetkezelésre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(3) A Beruházással kapcsolatos USD devizanemben történő kifizetéseket a Kínai-Magyar Vasúti NZrt. a Bank of China (Hungaria) Hitelintézet Zártkörűen Működő Részvénytársaság USD pénzforgalmi számláján kezeli.

7. § A Beruházással összefüggésben közműszakasz bontására, kiváltására vagy fejlesztésére irányuló munkák elvégzése esetén a Vtv. előírásait az Ngtv. 11/E. §-ában és 11/F. § (2)-(7) bekezdésében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

3. A Beruházással összefüggő területszerzés sajátos szabályai

8. § (1) A Beruházás megvalósításához és működéséhez szükséges - a Kormány által rendeletben kijelölt - ingatlanra vonatkozó tulajdonjogot, illetve egyéb jogot elsősorban megállapodás útján kell megszerezni.

(2) Amennyiben a Beruházás nem az állam tulajdonában álló ingatlanon valósul meg, úgy az építtető köteles az ingatlan tulajdonosával használati megállapodást kötni, vagy az érintett ingatlant, ingatlanrészt, ingatlan alrészletet vagy ingatlanhányadot (a továbbiakban együtt: ingatlan) megvásárolni.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés alapján az építtető és az ingatlan tulajdonosa nem tudnak megállapodni, úgy az építtető jogosult és egyben köteles az állam nevében és javára eljárva kisajátítási eljárást kezdeményezni.

(4) Az ingatlan kisajátítására a kisajátításról szóló törvénynek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházásra vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.

(5) A Beruházással érintett állami tulajdonú, illetve a (2) és (3) bekezdés alapján állami tulajdonba kerülő ingatlan a Beruházás megvalósítása, valamint közfeladat ellátása érdekében e törvény erejénél fogva ingyenesen az építtető vagyonkezelésébe kerül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 11. § (7a) bekezdése szerint.

(6) Az (5) bekezdés szerinti vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetésére és a vagyonkezelői jog gyakorlására az építtető vagyonkezelési szerződés kötése nélkül jogosult.

(7) Az építtető a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó határozatot, annak kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) - mint az állam tulajdonában lévő ingatlanok tekintetében a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet - részére.

(8) A (2) és (3) bekezdés alapján az állam tulajdonába kerülő ingatlanok esetén az önálló ingatlannak nem minősülő ingatlanrészek önálló ingatlanként való kialakítása során nem kell alkalmazni a településszerkezeti tervben, a helyi építési szabályzatban vagy szabályozási tervben foglalt, önálló ingatlanként való minimális területnagyságra vonatkozó kialakíthatósági előírásokat.

4. A Beruházással kapcsolatos elszámolási, vagyonkezelési és egyéb eljárási szabályok

9. § (1) A Beruházás - a számvitelről szóló törvény szerinti megvalósulását követően - az MNV Zrt. nyilvántartásába kerül felvételre az építtető elszámolása és adatközlése alapján. A Beruházás során megvalósuló vasúti pálya és kapcsolódó létesítményei, valamint a vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök és ingatlanok az országos törzshálózati vasúti pálya részeként az állam kizárólagos tulajdonába és az Nvtv. 11. § (7a) bekezdése szerint a MÁV Zrt. (a továbbiakban: vagyonkezelő) vagyonkezelésébe kerülnek.

(2) A vagyonkezelő a Beruházás megvalósítását követően részletes elszámolást készít. Az elszámolási kimutatásnak tartalmaznia kell az átadott létesítményeknek, eszközöknek, berendezéseknek, ingatlanoknak a tulajdonos és vagyonkezelő eszköznyilvántartási rendje szerinti, az állami vagyon nyilvántartására vonatkozó jogszabályoknak, a számvitelről szóló törvénynek megfelelően szolgáltatandó adatait, továbbá a kimutatásnak meg kell felelnie a vasúti pályaműködtetésére vonatkozó, ezen belül a vasúti pályakapacitás elosztására, a hálózat-hozzáférési díj megállapítására vonatkozó feltételeknek is.

(3) A vagyonkezelő az általa teljesített értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozatalával vagy beszerzésével összefüggésben az állami vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek - a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül - a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyonnyilvántartásban történő, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.

10. § (1) A Kormány rendeletben állapítja meg a Beruházás helyszínére, közvetlen környezetére és az azzal érintett építményekre vonatkozó egyedi településképi és építési követelményeket, valamint sajátos településrendezési, beépítési és örökségvédelmi szabályokat, ennek keretében megállapítja az építésügyi hatósági, építési engedélyezési és használatbavételi eljárás - közműegyeztetésekre is kiterjedő -, a telekalakítási hatósági eljárás, az örökségvédelmi hatósági eljárás, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárás sajátos szabályait.

(2) Az (1) bekezdés szerinti követelmény, illetve sajátos eljárási szabály a környezetvédelmi előírások és a védett természeti területek védettségi szintjének sérelmével nem járhat.

5. Záró rendelkezések

11. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a Beruházással kapcsolatban

a) a Beruházás helyszínével, közvetlen környezetével érintett ingatlanok körét,

b) a Beruházás helyszínére és közvetlen környezetére, valamint az azzal érintett építményekre és területekre vonatkozó egyedi településképi és építési követelményeket, sajátos településrendezési, beépítési és örökségvédelmi szabályokat, továbbá az építésügyi hatósági, építési engedélyezési és használatbavételi eljárás, a telekalakítási hatósági eljárás, az örökségvédelmi hatósági eljárás, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárás sajátos szabályait.

12. § Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

13. § E törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.


  Vissza az oldal tetejére