Időállapot: közlönyállapot (2020.V.28.)

2020. évi XXX. törvény

egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról * 

1. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása

1. § Hatályát veszti az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 14/B. § (1) bekezdése.

2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

2. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A jegyző e törvény alapján meghozott döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek.”

3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

3. § Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/A. § (7) bekezdésében az „, a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról” szövegrész.

4. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

4. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kulturális örökség védelméről szóló törvény által nemzeti emlékhellyé nyilvánított kegyhelyen, valamint annak 5 km sugarú környezetében - a kegyhely méltóságának megőrzése érdekében - külfejtéses művelésű bányatelket csak akkor lehet megállapítani, horizontálisan bővíteni vagy a megállapított bányatelken feltárási, kitermelési tevékenységet folytatni, ha azzal a bányatelek fekvése szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi szempontból egyetért. Egyetértés hiányában a bányafelügyelet az engedély, műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet elutasítja.”

(2) A Btv. 50. §-a a következő (25) bekezdéssel egészül ki:

„(25) E törvénynek az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított 5. § (6) bekezdését a Módtv3. hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.”

(3) Hatályát veszti a Btv.

a) 43/C. § (2) bekezdés a) pontja,

b) 44. § (7) bekezdése.

5. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

5. § Hatályát veszti a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

a) 91. § (6) bekezdése,

b) 91/A. § (3) bekezdése,

c) 110/C. §-a.

6. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

6. § Hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28/C. §-a.

7. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

7. § Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 7. pont 7.33. alpontjában az „az az összeg, amelyet a magánszemély mint kérelmező ügyfél, általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint a hatóság által hozott függő hatályú döntés alapján kap, továbbá” szövegrész.

8. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

8. § Hatályát veszti a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 11/A. §-a.

9. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

9. § Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

a) 127. § (5) bekezdése,

b) 145. § (8) bekezdésében az „, a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról” szövegrész.

10. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

10. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az épített környezet elemeit (a közterületet, az építési telkeket és területeket, építményeket, építményrészeket, építményegyütteseket, burkolt és zöldfelületeket) - a jó műszaki állapot folyamatos fenntartása mellett - csak a jellegük szerinti rendeltetésüknek, a rájuk vonatkozó előírásoknak és hatósági engedélyeknek megfelelő célra és módon szabad használni.”

(2) Az Étv. 54. §-a a következő (5b)-(5f) bekezdéssel egészül ki:

„(5b) Ha a közterület használatára az Alaptörvény J) cikk (2) bekezdésében meghatározott hivatalos állami ünnep (a továbbiakban: állami ünnep) méltó megtartásával összefüggésben kerül sor, az állami ünnep - előkészítést és a lebonyolítást is magában foglaló - megtartásával kapcsolatos közfeladat ellátására kijelölt szervezet (a továbbiakban: állami ünnep megszervezője) az állam, illetve a fővárosi vagy a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában álló, az (5c) bekezdésben meghatározott közterületeket - legfeljebb az augusztus 15-25. napja közötti időszakra korlátozódóan - díjmentesen használhatja.

(5c) Az (5b) bekezdés szerinti közterületek:

a) a világörökségről szóló törvény alapján meghatározott fővárosi világörökségi területek,

b) az Árpád híd területe,

c) a Petőfi híd területe,

d) a Rákóczi híd területe,

e) a Margitsziget területe,

f) az Óbudai-sziget területe.

(5d) A tulajdonos fővárosi önkormányzat vagy fővárosi kerületi önkormányzat, vagy az állami tulajdonban álló közterület vagyonkezelője (a továbbiakban együtt: tulajdonos) az (5b) és (5c) bekezdés szerinti közterület használatát és a területfoglalást az ott meghatározott időszakra, az (5b) bekezdéstől eltérő célra - kormányrendeletben foglaltak szerint - az állami ünnep megszervezője

a) felé tett előzetes értesítés alapján, és

b) előzetes egyetértő nyilatkozata beszerzését követően

engedélyezheti, valamint köthet ezekre vonatkozóan szerződést.

(5e) Az állami ünnep megtartása érdekében a közterület használatának időtartamáról, valamint a közterület-használattal érintett területekről az állami ünnep megszervezője az állami ünnepet megelőző hatvanadik napig tájékoztatja a tulajdonost. A tájékoztatás megtételét követően az (5d) bekezdést a tájékoztatásban nem szereplő közterületre a tárgyévre vonatkozóan nem kell alkalmazni.

(5f) Az (5b) és (5c) bekezdés alá tartozó

a) kiemelt nemzeti emlékhely tekintetében - az (5d) és (5e) bekezdéstől eltérően - a kiemelt nemzeti emlékhely használatának rendjére vonatkozó,

b) Budai Palotanegyed tekintetében - az (5d) és (5e) bekezdéstől eltérően - a Budai Palotanegyedben lévő közterület használatának általános szabályaira vonatkozó,

jogszabályban meghatározottakat kell alkalmazni.”

(3) Az Étv. 54. §-a a következő (5g) és (5h) bekezdéssel egészül ki:

„(5g) Az állami ünnep megtartása érdekében szükséges, közigazgatási hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenység vonatkozásában a Kormány rendeletben

a) állapítja meg az eljárás sajátos - kormányrendelettől vagy miniszteri rendelettől eltérő - szabályait,

b) jelöli ki az eljáró hatóságot.

(5h) Az állami ünnep megtartásával összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokban

a) az ügyintézési határidő - ha jogszabály ennél rövidebb határidőt nem állapít meg - tíz nap,

b) a szakhatósági eljárás ügyintézési határideje - ha jogszabály ennél rövidebb határidőt nem állapít meg - öt nap.”

(4) Az Étv. 57/C. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel megvalósuló, 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény építésének, átalakításának, valamint a 400 m2-t meghaladó bruttó alapterületre való bővítésének építésügyi hatósági engedélyezési eljárásában az országos illetékességgel eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője (a továbbiakban: Kormányhivatal) - amennyiben annak törvényi és kormányrendeleti feltételei fennállnak - szakkérdésben nyilatkozik. A szakkérdésben született nyilatkozattól az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során hozott döntésben nem lehet eltérni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásban a Kormányhivatal szakkérdés elbírálására irányuló nyilatkozatának van helye, az építésügyi hatóság ügyintézési határideje 75 nap, amely határidőbe nem számít bele a szakkérdés vizsgálatához szükséges 57/D. § (4) bekezdése szerinti kiegészítő adatok, információk és vélemények megkérésének kiküldésétől azok beérkezéséig tartó idő.

(3) A Kormányhivatal eljárása során a kereskedelmi építményekre vonatkozó különös környezetvédelmi, közlekedési és településfejlesztési követelményeket megállapító kormányrendelet figyelembevételével az (1) bekezdésben meghatározott kereskedelmi építménynek a létesítés helye szerinti településre és vonzáskörzetére gyakorolt környezeti, közlekedési és településrendezési hatásaival összefüggő szakkérdésben foglal állást abban a tekintetben, hogy a kereskedelmi létesítmény nem okoz-e olyan hátrányos következményeket, amelyek aránytalanul meghaladják a kereskedelmi építmény létesítésétől várható előnyöket.”

(5) Az Étv. 57/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakkérdés vizsgálata során a Kormányhivatal - az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem és mellékletei megküldése mellett - beszerzi az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter, a kereskedelemért, a településfejlesztésért és településrendezésért, a környezetvédelemért, valamint a közlekedésért felelős miniszterek képviselőinek részvételével működő bizottság (a továbbiakban: Bizottság) véleményét. A Kormányhivatal a szakkérdés vizsgálata során mérlegeli a Bizottságtól beszerzett véleményt.”

(6) Az Étv. 57/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„57/F. § (1) A 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű építmény rendeltetésének kereskedelmi rendeltetésre történő változtatására, vagy kereskedelmi rendeltetésű építmény jogszabályban meghatározott átalakítására a rendeltetésmódosítási hatóság engedélye alapján van lehetőség.

(2) A rendeltetésmódosítási hatóság engedélye iránti eljárásban a Kormányhivatal szakkérdésben nyilatkozik. A nyilatkozat kialakítása során az 57/C. és 57/D. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Ha rendeltetésmódosítási hatóság engedélye nélkül kerül sor az építmény kereskedelmi rendeltetésű használatára vagy átalakítására, a rendeltetésmódosítási hatóság megtiltja a kereskedelmi rendeltetésű használatot, és legfeljebb az eljárási bírság legmagasabb összegének megfelelő bírsággal sújtja azt, akinek a rendeltetésmódosítási engedély iránti kérelmet be kellett volna nyújtania.”

(7) Az Étv. 59/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az építészeti szerzői jogi nyilvántartás elektronikus ügyintézés keretében működik.”

(8) Az Étv. a következő 60/A. §-sal egészül ki:

„60/A. § A fővárosi önkormányzat vagy a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában álló, az 54. § (5b) és (5c) bekezdése szerinti közterület 2020. augusztus 15-25. közötti időszakban tervezett foglalására vonatkozóan a 2020. április 1-je után benyújtott kérelmeket az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXX. törvény hatálybalépését követően ismételten be kell nyújtani.”

(9) Az Étv. „A törvény hatálybalépése és átmeneti rendelkezések” című alcíme a következő 61/B. §-sal egészül ki:

„61/B. § E törvénynek az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXX. törvénnyel (a továbbiakban: Mód4. tv.) megállapított 57/C-57/F. §-át a kereskedelmi építmények építési engedélyezési vagy rendeltetésmódosítási eljárásában - amennyiben a Mód4. tv. hatálybalépésekor fellebbezési eljárás van folyamatban -, a fellebbezés elbírálása során e törvénynek a Mód4. tv. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(10) Az Étv. 62. §-a a következő (1f) bekezdéssel egészül ki:

„(1f) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) az 54. § (5b) bekezdése szerinti állami ünnep megszervezőjét,

b) az 54. § (5d) bekezdés a) pontja szerinti értesítésre, az 54. § (5d) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat megadására és az 54. § (5e) bekezdése szerinti tájékoztatás megtételére vonatkozó részletes szabályokat,

c) az 54. § (5g) bekezdése szerinti eljárási szabályokat és az eljáró hatóságot.”

(11) Az Étv. 62/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„62/A. § Az 54. § (5)-(5f) bekezdése, a 60/A. §, valamint a 60/I. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése és 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

(12) Az Étv. 54. § (5) bekezdésében az „(5a)” szövegrész helyébe az „(5a) és (5b)” szöveg lép.

(13) Hatályát veszti az Étv.

a) 57/C. § (3a) és (4) bekezdése,

b) 62. § (1c) bekezdés a) pontjában az „előzetes” szövegrész.

11. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

11. § Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 72. § (4) bekezdése.

12. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

12. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.)

a) 39/B. § (1) bekezdésében az „Ákr.” szövegrész helyébe az „általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)” szöveg,

b) 61. § (5) bekezdésében az „a járási hivatalnál” szövegrész helyébe az „az egészségbiztosítási szervnél” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az Ebtv. 2. § (3) bekezdése.

13. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

13. § Hatályát veszti az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/C. §-a.

14. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása

14. § Hatályát veszti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 94/B. § (5) bekezdése.

15. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

15. § (1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 67. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A védett kulturális örökségi elemmel összefüggő tevékenységek vonatkozásában a hatóság:)

„e) amennyiben a nyilvántartott műemléki érték, műemlék jelenkori állapota - a védett vagy a védettséget megalapozó korábbi és jelentős építési korszak szerinti állapotától eltérően - szomszédos ingatlan kiemelt közérdekű beruházás részeként megvalósuló, jogszabályban meghatározott módon és feltételek szerint való beépítését vagy beépítését követő használatát akadályozza, elrendelheti épület, építmény, építményrész - meghatározott időtartamon belül teljesítendő - felújítását, átalakítását a 43. § (5) és (5c) bekezdésében meghatározott célok érdekében és korlátok között. A hatóság a döntést azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja, ha kiemelten közérdekű beruházásnak a szomszédos ingatlanon való megvalósításával összefüggésben kerül sor a felújítás, illetve átalakítás elrendelésére, és a végrehajtás késedelme a kiemelten közérdekű beruházás megvalósítását akadályozza vagy késlelteti.”

(2) A Kötv. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(3) A Kötv.

a) 67. § (2) bekezdés b) pontjában a „d) pontjában” szövegrész helyébe a „d) és e) pontjában” szöveg,

b) 67. § (3a) bekezdés nyitó szövegrészében a „d) pontja” szövegrész helyébe a „d) és e) pontja” szöveg

lép.

16. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

16. § Hatályát veszti a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 8. §-a.

17. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása

17. § Hatályát veszti a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 20. § (7) bekezdése.

18. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása

18. § Hatályát veszti a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 4/B. §-a.

19. Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény módosítása

19. § Hatályát veszti az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140. § (6) bekezdése.

20. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása

20. § Hatályát veszti az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 26. § (9) bekezdése.

21. A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása

21. § Hatályát veszti a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 3. § (5) bekezdése.

22. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

22. § Hatályát veszti a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 76. § (4) bekezdése.

23. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása

23. § (1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) 11/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az adott kiemelten közérdekű beruházásra vonatkozó 11/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beépítési szabálynak, építési követelménynek megfelelő beépítést a szomszédos ingatlan építményének az ingatlan határvonalán átnyúló része akadályozza, a szomszédos ingatlan tulajdonosa az adott építményrész elbontását, átalakítását köteles elvégezni. Az elbontásról a kiemelten közérdekű beruházás építtetője és a szomszédos ingatlan tulajdonosa a költségek viselésére is kiterjedő módon megállapodnak. Amennyiben a megállapodás nem jön létre a felek között a szerződéskötésre vonatkozó ajánlat megtételétől számított 90 napon belül a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:71. §-a szerint, a felek bármelyike bírósághoz fordulhat és a megállapodást a bíróság ítéletével pótolja. A bíróság ítélete elleni fellebbezésnek az ítélet végrehajtására nincs halasztó hatálya.”

(2) Az Ngtv. 11/F. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Kiemelten közérdekű beruházás megvalósításával összefüggésben, az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatósága, közszolgálati járművel, vagy gyalogosan történő megközelíthetőségének, valamint közhasználatú építmény esetén az akadálymentes módon történő megközelítésének biztosítása szempontjából, illetve a biztonságos kiürítés biztosíthatósága érdekében, a közterület és az építmény szintkülönbségének áthidalása (terepcsatlakozás) céljából az építtető által - a közterületre a feltétlenül szükséges mértékben - rámpa, lépcső, vagy egyéb szintemelés építéséhez nem szükséges tulajdonosi hozzájárulás.

(9) Az építtető a (8) bekezdés szerint közterületen elhelyezett építményrészt az adott közterületre vonatkozó jogszabályi és építési követelményeknek megfelelően köteles megvalósítani. Az építtető vagy az ingatlan tulajdonosa, használója a (8) bekezdés szerint létrejött, közterületen elhelyezkedő építményrész tekintetében a beruházás befejezését követően a közhasználatot nem korlátozhatja, és a beruházást követően egyebekben az építményrészre a közterületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

24. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása

24. § Hatályát veszti az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 12. § (3) bekezdése.

25. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

25. § Hatályát veszti a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény

a) 8/A. §-a,

b) 208/J. § (3) bekezdésében az „5. §-ával megállapított 8/A. §-át,” szövegrész.

26. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

26. § Hatályát veszti a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 117. § (8) bekezdése.

27. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

27. § Hatályát veszti a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény

a) 6. § (6) bekezdésében az „; erről a tulajdonost a függő hatályú döntésben külön tájékoztatni kell” szövegrész,

b) 40/E. § (2) bekezdésében az „A kisajátítási hatóság a függő hatályú döntéshez csatolja az előzetes állásfoglalást.” szövegrész,

c) 40/F. § (1) bekezdése.

28. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

28. § Hatályát veszti a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7. § (4) bekezdése.

29. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

29. § Hatályát veszti az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény

a) 23. § (7) bekezdése,

b) 39. § (1) bekezdése.

30. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása

30. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 16. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a színház felügyelőbizottságának létszáma 5 fő lehet, akik közül 3 főt a miniszter jogosult megbízni és a megbízásból visszahívni.”

31. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

31. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 105. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Sommás eljárás nem alkalmazható

a) az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére vagy engedélyezésére,

b) jogosulatlan igénybevétel fennmaradásának engedélyezésére,

c) az erdő fátlan állapotban tartásának engedélyezésére,

d) az erdő alacsonyabb záródással való fenntartásának engedélyezésére,

e) az erdő rendeltetésének megállapítására vagy törlésére,

f) az erdőterv módosítására, és

g) a szennyvíziszap alkalmazásának engedélyezésére

irányuló eljárásban.”

(2) Hatályát veszti az Evt. 105. § (5) bekezdése.

32. Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény módosítása

32. § Hatályát veszti az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 21. § (5) bekezdés b) pont bi) alpontja.

33. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

33. § (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 3. §-a a következő x) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„x) születési nem: az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem.”

(2) Az At. 69/B. § (1) bekezdés b) pont be) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyazonosító adatok nyilvántartása tartalmazza az érintett)

be) születési nemét,”

(3) Az At. 69/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés b) pont be) alpontjában meghatározott adat nem változtatható meg.”

(4) Az At. 89. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az anyakönyvvezető nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján - a menekült vagy oltalmazott jogállású személy kivételével - a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményéről az anyakönyvi kivonat és a nem magyar állampolgár - gyermek születésének anyakönyvezése esetén a szülők - természetes személyazonosító adatainak, valamint - ha rendelkezésre áll - az állampolgárságát igazoló okmányának megnevezésére, okmányazonosítójára és érvényességi idejére vonatkozó adatok megküldésével értesíti az érintett állampolgársága szerinti állam Magyarországra akkreditált külképviseletét, annak hiányában a külpolitikáért felelős minisztert.”

(5) Az At. 101/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„101/A. § (1) E törvénynek az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló 2016. évi CIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) módosított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.3) megállapított 3. § k) és x) pontját, 44. § (3) bekezdését, 69/B. § (1) bekezdés b) pont be) alpontját és 69/B. § (3) bekezdését a Módtv.3 hatálybalépése előtt indult és folyamatban lévő eljárásokban, valamint a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.”

(6) Az At.

a) 3. § k) pontjában a „neme” szövegrész helyébe a „születési neme” szöveg,

b) 44. § (3) bekezdésében a „nemének” szövegrész helyébe a „születési nemének” szöveg, a „Bölcsészettudományi Kutatóközpont” szövegrész helyébe a „Nyelvtudományi Intézet”, az „az Bölcsészettudományi Kutatóközpont” szövegrész helyébe az „a Nyelvtudományi Intézet” szöveg,

c) 44. § (4) bekezdésében az „az Bölcsészettudományi Kutatóközpont” szövegrészek helyébe az „a Nyelvtudományi Intézet”, az „Az Bölcsészettudományi Kutatóközpont” szövegrész helyébe az „A Nyelvtudományi Intézet” szöveg,

d) 94. § (1) bekezdés c) pontjában az „az MTA-utónévjegyzékbe” szövegrész helyébe az „a Nyelvtudományi Intézet által vezetett utónévjegyzékbe” szöveg

lép.

(7) Hatályát veszti az At.

a) 4. § (7) bekezdésében az „- a 89. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével -” szövegrész,

b) 69/B. § (4) bekezdése.

34. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása

34. § (1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 206/B. §-sal egészül ki:

„206/B. § E törvénynek a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvénnyel módosított 184. § (2) bekezdés d) és e) pontját, valamint 206. § (3c) bekezdését 2021. január 1. napját követően kell alkalmazni.”

(2) Hatályát veszti az Mttv. 149. § (7) bekezdése.

35. A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosítása

35. § Hatályát veszti a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 28/M. § (2) bekezdése.

36. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

36. § Hatályát veszti a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 25. § (5) bekezdése.

37. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

37. § Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

a) 8. § (2) bekezdésében és 45. § (2) bekezdésében az „, és a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról” szövegrész,

b) 45. § (6) bekezdésében az „Az eljárásban a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.” szövegrész,

c) 93/B. § (5) bekezdése,

d) 96. § (3a) bekezdésében az „, a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról” szövegrész,

e) 96. § (3c) bekezdése.

38. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

38. § Hatályát veszti a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 68. § (9) bekezdése.

39. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása

39. § Hatályát veszti a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdésében az „ , és a függő hatályú döntés véglegessé válása esetén az ügyfelet nem illeti meg a kérelmezett jog gyakorlása” szövegrész.

40. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása

40. § Hatályát veszti a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 43. § (4) bekezdés b) pontja.

41. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása

41. § Hatályát veszti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény

a) 27. § (1b) bekezdése,

b) 77. § (4) bekezdése.

42. A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosítása

42. § A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény a következő 12. §-sal egészül ki:

„12. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanon, valamint ezen ingatlanból telekalakítási eljárásban hozott, véglegessé vált döntés alapján kialakított ingatlanokon megvalósuló beruházások az Ngtv. szerinti kiemelten közérdekű beruházásnak minősülnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében változtatási tilalom nem alkalmazható.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanokra vonatkozó önkormányzati rendeletet a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni. Amennyiben önkormányzati rendelet a (2) bekezdésben foglaltakkal ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor helyette a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.”

43. A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítása

43. § Hatályát veszti a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 25/A. § (5) bekezdésében az „a függő hatályú döntésében nem kell rendelkeznie a kérelmezett jog gyakorlásáról, továbbá” szövegrész.

44. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

44. § Hatályát veszti a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 150. § (10) bekezdésében az „és függő hatályú döntésre” szövegrész.

45. A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosítása

45. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény

a) 11/F. § 1. pontjában „a magyar állam” szövegrész helyébe „az állam” szöveg,

b) 11/F. § 3. pont c) alpontjában a „járművön” szövegrész helyébe a „járművön, valamint tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközön” szöveg

lép.

46. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása

46. § (1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § [Teljes eljárásra történő áttérés]

(1) A hatóság az eljárás megindításától számított nyolc napon belül

a) a kérelmet visszautasítja, az eljárást megszünteti vagy érdemben dönt,

b) a beadvány elintézését függőben tartja, vagy az eljárás felfüggesztése vagy szünetelése iránt intézkedik, vagy

c) - szükség esetén - szakhatóságot keres meg, rendelkezik a tényállás tisztázásához szükséges előre látható eljárási cselekményekről, hiánypótlásra hív fel.

(2) A hatóság teljes eljárásra történő áttérés esetén - amennyiben annak feltételei fennállnak - elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet a teljes eljárás ügyintézési határidejéről, a határidő túllépésének jogkövetkezményeiről és arról, hogy a hatóság a továbbiakban a teljes eljárás szabályai szerint jár el.”

(2) Az Ákr. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„51. § [A határidő túllépése]

(1) Ha a hatóság

a) határidőben nem intézkedik a 43. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottakról,

b) az ügyintézési határidőt túllépi, vagy

c) az automatikus döntéshozatal, vagy a sommás eljárás szabályait indokolatlanul mellőzi,

az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az illetékekről szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokért, vagy igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételért fizetett igazgatási szolgáltatási díjnak (a továbbiakban: díj) megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is.

(2) A hatóság az ügyfél kérelmére az (1) bekezdés szerinti határidő-túllépésről igazolást állít ki.”

(3) Az Ákr. 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A döntés tartalmazza az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges minden adatot a zártan kezelt és védett adatok kivételével, a rendelkező részt - a hatóság döntésével, a szakhatóság állásfoglalásával, a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárási költséggel -, továbbá a teljes eljárásra történő áttérés esetén az áttérés okára, a megismerhetetlenné tett zártan kezelt és védett adatokkal együtt megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a szakhatósági állásfoglalás indokolására, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást.”

(4) Az Ákr. 41. § (2) bekezdésében a „függő hatályú döntést vagy a 43. § (7) vagy (13) bekezdésében” szövegrész helyébe a „a 43. § (1) bekezdésében” szöveg lép.

(5) Hatályát veszti az Ákr.

a) 50. § (5) bekezdés b) pontjában a „- ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye -” szövegrész,

b) 80. § (2) bekezdés c) pontjában a „továbbá nincs helye függő hatályú döntés meghozatalának,” szövegrész.

47. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása

47. § Hatályát veszti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 66. § (3) bekezdés utolsó mondata.

48. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása

48. § Hatályát veszti az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 173. § (3) bekezdés c) pontja.

49. Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény módosítása

49. § Hatályát veszti az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény 2. § (3) bekezdése.

50. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány részére történő ingyenes vagyonjuttatás

50. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartás szerint

a) Budapest XII. kerület belterület 9957/6. helyrajzi számú, természetben a 1122 Budapest, Határőr út 35. szám alatt található helyi védelem alatt álló ingatlan, valamint

b) Budapest XII. kerület belterület 9646 helyrajzi számú, természetben 1125 Budapest, Istenhegyi út 92. szám alatt található ingatlan

ingyenesen a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) tulajdonába kerül a Közalapítvány tudományos kutatás, közművelődésügyi, oktatási és kulturális javak védelmével kapcsolatos közfeladatai ellátásának elősegítése céljából.

51. § A Közalapítvány e törvény erejénél fogva mentesül az e törvény hatálybalépése napján fennálló - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság jogelődje, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Közalapítvány között létrejött vagyonkezelési szerződés alapján fennálló - vagyonkezelési díjtartozása, és visszapótlási kötelezettsége teljesítése alól, továbbá a vagyonjuttatással a feleknek egymással szembeni megtérítési kötelezettsége nem keletkezik.

52. § Az 50. § szerinti tulajdon-átruházásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződéseket az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésekben az 50. § szerinti ingatlanok forgalmi értékeként a könyv szerinti értéket kell megjelölni.

53. § Az 50. § alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlanokon e törvény erejénél fogva - az Nvtv. 13. § (4) bekezdés a) pontjától eltérően - határozatlan időre elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a tulajdonosi joggyakorló kérelmezi.

54. § Az 50. § alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlanok vonatkozásában az Nvtv.

a) 13. § (4) bekezdés b) pontját,

b) 13. § (5) bekezdését

nem kell alkalmazni.

51. Záró rendelkezések

55. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. §, a 3. §, a 4. § (3) bekezdése, az 5-9. §, a 11. §, a 12. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése, a 13. §, a 16-22. §, a 24-32. §, a 34. § (2) bekezdése, a 35-41. § és a 43-49. § 2020. július 1-jén lép hatályba.

56. § (1) Ha az ügyben e törvény hatálybalépésével a fellebbezés kizárttá válik, törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a folyamatban lévő fellebbezési eljárást a fellebbezést kizáró rendelkezés hatálybalépését megelőzően hatáskörrel rendelkező szerv folytatja le.

(2) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, e törvény hatálybalépésével más szerv feladat- és hatáskörébe kerülő, folyamatban lévő elsőfokú ügyekben, valamint a folyamatban lévő peres eljárásokban az a szerv jár el, amelynek hatáskörébe a feladat ellátása a jogszabály rendelkezése szerint kerül.

(3) A folyamatban lévő ügyekben az e törvény hatálybalépése előtt végzett eljárási cselekmények hatályát és a megkezdett határidőket nem érinti az, hogy az eljárás lefolytatása e törvény hatálybalépésével más szerv feladat- és hatáskörébe kerül.

(4) Az 1. §, a 3. §, a 4. § (3) bekezdése, az 5-9. §, a 11. §, a 12. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése, a 13. §, a 16-22. §, a 24-32. §, a 34. § (2) bekezdése, a 35-41. §, a 43. §, a 44. § és a 46-49. § rendelkezéseit a 2020. július 1. napját követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

57. § E törvény

a) 10. § (2) bekezdése, (8) bekezdése és (12) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése és 38. cikk (1) bekezdése alapján,

b) 34. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján,

c) 53. és 54. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

1. melléklet a 2020. évi XXX. törvényhez

A Kötv. 2. melléklet II. pontjában foglalt táblázat a következő 18. és 19. sorral egészül ki:

(A B
A nemzeti emlékhely megnevezése A nemzeti emlékhely lehatárolása)
18. Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely cím: 3077 Mátraverebély-Szentkút 14.
19. Máriapócs Nemzeti Kegyhely cím: 4326 Máriapócs, Kossuth tér 25.

  Vissza az oldal tetejére