1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 25/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25/A. § (1) A közúti forgalomban
a) a gépkocsi,
b) a motorkerékpár (ideértve a négykerekű motorkerékpárt is),
c) a mezőgazdasági vontató,
d) a négykerekű segédmotoros kerékpár,
e) a pótkocsi,
f) a lassú jármű
- a 25. §-ban meghatározott kivételek alkalmazása mellett - a közúti forgalomban érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jármű magyar hatóság által kiállított hatósági engedélyét a belföldi forgalomban a vezetőnek nem kötelező magánál tartania.”
2. § A Kkt.
a) 5. § (2) bekezdésében az „engedéllyel” szövegrész helyébe az „engedéllyel vagy az engedély-nyilvántartásba bejegyzett érvényes vezetési jogosultsággal” szöveg,
b) 32. § (1) bekezdésében a „kezelésében” szövegrész helyébe a „vagyonkezelésében” szöveg
lép.
3. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
4. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 17. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:)
„d) a 9. § (2) bekezdés i) pontja, a 11. § (1) bekezdés q) pontja és (4) bekezdése, valamint az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány elhelyezésének ténye kivételével, a nyilvántartásba felvett adatok teljes köre;”
5. § Az Nytv. 19/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19/D. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott szervek a személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben
a) az Sztv. szerinti közlekedési kártya igénylése, kiállítása, az utazási jogosultság nyilvántartásba vétele vagy az utas azokkal kapcsolatos jogosultságának ellenőrzése céljából, vagy
b) a menetdíjat meg nem fizető vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából
a természetes személyazonosító adatok, a személyazonosító igazolvány okmány- és szolgáltatásazonosítója, valamint a lakcímadata igénylésére jogosultak a nyilvántartást kezelő szervtől az adatigénylés indokoltságának igazolása mellett.”
6. § Az Nytv. a következő 23/B. §-sal egészül ki:
„23/B. § A 11. § (4) bekezdése szerint kezelt ujjnyomatot kizárólag a nyilvántartást kezelő szerv jogosult igényelni az állandó személyazonosító igazolvány pótlása céljából.”
7. § (1) Az Nytv. 26. § (1a) és (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1a) A lakcímbejelentési eljárás során a polgár a tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolványát a lakcímadatok tároló elemen történő rögzítése céljából köteles a lakcímbejelentési eljárást lefolytató hatóságnak átadni, kivéve, ha a lakcímbejelentési eljárást elektronikus kapcsolattartás útján kezdeményezte. A tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvány hiánya a lakcímbejelentési eljárás lefolytatásának nem akadálya. A lakcímbejelentési eljárást lefolytató hatóság - az elektronikus kapcsolattartás útján kezdeményezett lakcímbejelentési eljárás kivételével - a lakcímadatot a polgár tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolványán a lakcímadat nyilvántartásba vételével egyidejűleg rögzíti, ezt követően a tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolványt a polgár részére haladéktalanul visszaadja.
(1b) Ha a polgár a lakcímbejelentési eljárást elektronikus kapcsolattartás útján indította meg, vagy ha a lakcímbejelentési eljárás időpontjában
a) a polgár érvényes személyazonosító igazolványa helyett személyazonosságát a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvánnyal igazolja, vagy
b) a lakcímadat rögzítésének átmeneti jellegű műszaki vagy technikai akadálya áll fenn,
a lakcímadatot jogszabályban meghatározott eljárásban utólagosan, a polgár kérelmére kell rögzíteni.”
(2) Az Nytv. 26. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1c) Ha a polgár a lakcímbejelentési eljárás időpontjában érvényes személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik, a lakcímadatot az új tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvány kiállítása során hivatalból kell rögzíteni.”
(3) Az Nytv. 26. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét bármely járási hivatalnál bejelentheti. A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét jogszabályban meghatározott esetben elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti.”
8. § Az Nytv. 29. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:
„(12a) A hadköteles katona a személyazonosságát a katonai szolgálatteljesítési ideje alatt a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve által a hadköteles katonák részére kibocsátott katonai igazolvánnyal igazolja. Személyazonosítás céljából a hadköteles katona nem kötelezhető más okmány bemutatására.”
9. § Az Nytv.
a) 5. § (17) bekezdésében az „állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól” szövegrész helyébe az „elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól” szöveg,
b) 11. § (1) bekezdés m) pontjában az „elektronikus egyedi azonosítóját” szövegrész helyébe az „elektronikus egyedi azonosítóját, szolgáltatásazonosítóját” szöveg,
c) 39. § (1) bekezdésében az „az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott” szövegrész helyébe az „a” szöveg
lép.
10. § Hatályát veszti az Nytv. 21. § j) pontjában az „az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény 5. §-ában meghatározott bizottság,” szövegrész.
11. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 7. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:
elvégzi]
„ba) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti, az (1a) bekezdésben meghatározott feladatkörrel rendelkező kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők, továbbá az (1c) bekezdésben meghatározott szervezetnél meghatározott feladatkört ellátó munkavállalók,”
[(a ba)-bd) alpontban meghatározottak a továbbiakban együtt: védett állomány) megbízhatósági vizsgálatát,]
(2) Az Rtv. 7. § (1a) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Megbízhatósági vizsgálat alá az a kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő vonható, aki döntés előkészítésére, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult)
„g) a jármű műszaki megvizsgálásával, illetve környezetvédelmi felülvizsgálatával összefüggő ügyekben.”
(3) Az Rtv. 7. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1c) Megbízhatósági vizsgálat alá vonható - az (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában meghatározott szervek munkavállalóin túl -
a) a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti
aa) fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények, illetve speciális finanszírozású gyógyszerek és orvostechnikai eszközök beszerzései vonatkozásában központi beszerző szervként eljáró, valamint
ab) általános hatáskörrel központi beszerző szervként eljáró
szervezetnek a közbeszerzési eljárás során döntés előkészítésére, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult munkavállalója,
b) a közlekedési hatóság által engedélyezett tanúsító szervezettel munkaviszonyban álló műszaki vizsgabiztos.”
12. § (1) Az Rtv. 7/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megbízhatósági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az azzal érintett eleget tesz-e a jogszabályban előírt hivatali, illetve jogszabályban, kollektív szerződésben, üzemi megállapodásban, valamint munkaszerződésben előírt munkaköri kötelezettségének. A megbízhatósági vizsgálat során feltárt jogsértés alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható.”
(2) Az Rtv. 7/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A munkaköri, illetve hivatali kötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében a megbízhatósági vizsgálatot végző szerv a munkakör ellátása során a valóságban is előforduló vagy feltételezhető élethelyzeteket hoz mesterségesen létre. A megbízhatósági vizsgálat helyszínén az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmas olyan - sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó - tárgy is elhelyezhető, amely jellegénél, rendeltetésénél fogva illeszkedik a kialakítani tervezett mesterséges élethelyzetbe.”
13. § Az Rtv. 88. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adattovábbítási nyilvántartásból adat továbbítható:)
„f) büntetőeljárás során a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság részére.”
14. § (1) Az Rtv. 91/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendőrségi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása céljából bűnüldözési adatállományban kezeli az alábbi adatokat:)
„a) a felderítetlenül maradt bűncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított huszonöt évig, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén harminc évig, ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított ötven évig;”
(2) Az Rtv. 91/A. § (1) bekezdés c)-g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A rendőrségi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása céljából bűnüldözési adatállományban kezeli az alábbi adatokat:)
„c) a szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, személyleírását, fényképét, különös ismertetőjegyeit, hangmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértői vizsgálatok adatait az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított huszonöt évig, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén harminc évig, ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított ötven évig;
d) a rendőrségen fogvatartott, a Be. szerinti személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt álló személyek adatait az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított huszonöt évig, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén harminc évig, ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított ötven évig;
e) súlyos bűncselekmény esetén, vagy ha a bűncselekmény
ea) élet, testi épség, emberi szabadság vagy vagyon elleni erőszakos bűntett, illetve az embercsempészés három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő alakzata,
eb) nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő alakzata,
ec) gyermekkorú személy sérelmére elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűntett,
ed) üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,
ee) kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kóros szenvedélykeltés, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, atomenergia alkalmazásával visszaélés,
ef) pénzhamisítás elősegítése, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, pénzmosás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, a korrupciós bűncselekmények öt évet el nem érő szabadságvesztéssel büntetendő alakzata,
a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek és kapcsolataik adatait, kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított huszonöt évig, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén harminc évig vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig, ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított ötven évig;
f) a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján mindazon személyek, cselekményeik, valamint kapcsolataik adatait, akikkel szemben nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében intézkedéseket kell foganatosítani, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított húsz évig vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig, ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított ötven évig;
g) a szervezett bűnözésre utaló cselekményekben érintett, illetve a bűnözői csoportban részt vevő vagy azzal együttműködő személyek, valamint kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az érintett személyre vonatkozó utolsó adatnak a bűnüldözési adatállományba történt bekerülése időpontjától számított negyven évig;”
(3) Az Rtv. 91/A. § (1b) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Azon adatok kivételével, amelyeket a büntetőeljárásról szóló törvény alapján rövidebb határidőn belül törölni kell, a rendőrségi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása céljából a leplezett eszközök alkalmazásával érintett személyek adatait és az alkalmazás eredményeként keletkezett adatokat)
„b) ha a büntetőjogi felelősség megállapítására nem került sor, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított húsz évig;
c) ha a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapítják, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított harminc évig;”
(bűnüldözési adatállományban kezelheti.)
15. § Az Rtv. 97. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„h) fogvatartott: akit törvény vagy törvény alapján kiadott hatósági határozat alapján a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogában a rendőrség korlátoz;”
16. § Az Rtv.
a) 4/A. § (4) bekezdésében az „az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervtől a hivatásos szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabály szerint vezényelt rendőrökből” szövegrész helyébe a „vezényelt hivatásos állományúakból” szöveg,
b) 7. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „szervezet és” szövegrész helyébe a „szervezet, az idegenrendészeti szerv és” szöveg,
c) 7. § (1) bekezdés b) pont záró szövegrészében a „ba)-bd)” szövegrész helyébe a „ba)-be)” szöveg,
d) 42. § (5f) bekezdésében a „tájékoztatási kötelezettségének teljesítése érdekében” szövegrész helyébe a „tájékoztatási kötelezettségének teljesítése, illetve az állomány képzése, oktatása érdekében” szöveg
lép.
17. § Hatályát veszti az Rtv. 91/A. § (1) bekezdés h) pontja.
18. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A vízügyi igazgatási szerv a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás) során a figyelőszolgálat működtetésével összefüggésben munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében is gondoskodhat a feladatellátásról.”
19. § A Vgtv. 22/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22/A. § (1) A vízügyi igazgatási szerv a mezőgazdasági vízszolgáltatás, az aszálykár és a vízkár elhárítása érdekében vizsgálja, hogy az öntözővíz továbbítását, a vízelvezetést akadályozza-e vízfolyás- vagy csatornaszakasz.
(2) Ha a vízügyi igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján megállapítja, hogy az öntözővíz továbbítását, a vízelvezetést akadályozó vízfolyás- vagy csatornaszakasz
a) nem állami tulajdonban van,
b) más nyomvonalon történő elvezetéssel nem váltható ki,
c) használata a mezőgazdasági vízszolgáltatásban vagy az aszálykár, vízkár elhárításában közérdekű célú, valamint
d) rendeltetésszerű használatához állami vízgazdálkodási fejlesztés szükséges,
kezdeményezi a terület tulajdonjogának az állam javára történő megszerzését.
(3) A (2) bekezdés alapján állami tulajdonba kerülő vízfolyás- vagy csatornaszakasz közcélú vízilétesítménynek minősül.
(4) A (2) bekezdés szerinti tulajdonszerzés hiányában a vízügyi igazgatási szerv üzemeltetőként, fenntartóként történő kijelölését kezdeményezi a vízügyi hatóságnál az öntözővíz továbbítását, a vízelvezetést akadályozó, nem állami tulajdonban lévő vízfolyás- vagy csatornaszakasz tekintetében. A vízügyi hatóság a vízügyi igazgatási szervet üzemeltetőnek és fenntartónak kijelöli, ha
a) megállapítja, hogy a nem állami tulajdonban lévő vízfolyás, csatorna használata a mezőgazdasági vízszolgáltatásban vagy az aszálykár, vízkár elhárításában közérdekű célú, és
b) a vízfolyás, csatorna elhanyagolt állapota akadályozza a mezőgazdasági vízszolgáltatáshoz vagy az aszálykár, vízkár elhárításához szükséges vízelvezetést, öntözővíz-továbbítást.
(5) A vízügyi hatóság (4) bekezdés szerinti kijelölő döntése két évig hatályos.
(6) A (4) bekezdés szerinti kijelölő döntés a közléstől számítva legfeljebb három hónap időtartamot biztosít arra, hogy a vízügyi igazgatási szerv a vízfolyást, csatornát üzemeltetésre és fenntartásra átvegye.”
20. § A Vgtv. 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód3.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.”
21. § A Vgtv. 45/M. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45/M. § E törvénynek a Vgtv.mód3.-mal megállapított 29. § (7) bekezdését a Vgtv.mód3. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
22. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az (1) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében az 54. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet, eszközöket és módszereket, valamint az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében az 54. § (1) bekezdés f), g) és j) pontjában meghatározott tevékenységet saját kezdeményezésre végezheti, illetve alkalmazhatja.”
(2) Az Nbtv. 8. §-a a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat - a 6. § g) pontjában foglaltak és a katonai kibertér műveletek kivételével - információbiztonsággal kapcsolatos feladatkörében
a) ellátja az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervek tekintetében az ott meghatározott hatásköri szabályok szerint a kibertérből érkező fenyegetésekkel és támadásokkal szembeni védelmet,
b) a honvédelmi ágazat kivételével irányítja a kibertérből érkező fenyegetésekre történő felkészülést és a kapcsolódó biztonsági feladatokat,
c) ellenőrzi - az azon folytatott kommunikáció megismerése nélkül - az elektronikus hírközlési hálózatok forgalmát, észleli a kibertérből érkező fenyegetéseket és támadásokat,
d) végrehajtja vagy kezdeményezi a kibertérből érkező támadás megszakításához szükséges intézkedéseket.
(8) A (7) bekezdés d) pontja szerinti intézkedés végrehajtására a Kormány által kijelölt személy erre vonatkozó döntése alapján van lehetőség. A támadás megszakítását követően meg kell vizsgálni a védelem fokozásához szükséges további intézkedések lehetséges körét, illetve az ország védelmével összefüggő további döntések szükségességét.
(9) A (7) bekezdés d) pontja szerinti intézkedésnek
a) az okozott sérelemmel vagy közvetlen fenyegetéssel arányosnak és szükséges mértékűnek kell lennie, és törekedni kell arra, hogy a támadás megszakításán túli eredményre vagy sérelemre ne vezessen,
b) biztosítani kell az összhangot a nemzetbiztonsági, honvédelmi, bűnüldözési és külpolitikai érdekekkel és törekvésekkel.
(10) Külföldről érkező jelentős kibertámadás esetén a foganatosított intézkedésekről és azok okairól tájékoztatni kell a külpolitikáért felelős minisztert a további intézkedések megtétele céljából.”
23. § (1) Az Nbtv. 8/A. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ támogató, koordinációs elemző-értékelő tevékenység során)
„a) elemző, tájékoztató és koordinációs tevékenysége kiterjed
aa) az együttműködő szervek hatáskörébe és illetékességébe utalt valamennyi információra, valamint
ab) az 52/A. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban meghatározott körben az ügyészség által folytatott titkos információgyűjtés, leplezett eszköz-alkalmazás, illetve büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárás és nyomozás keretében kezelt adatokra, információkra;”
(2) Az Nbtv. 8/A. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ támogató, koordinációs elemző-értékelő tevékenység során)
„h) feltárja az együttműködő szervek, valamint az együttműködő szervek és az ügyészség által ugyanazon bűncselekmény, személy vagy egyéb tárgykör vonatkozásában párhuzamosan folytatott titkos információgyűjtéseket, leplezett eszköz-alkalmazásokat, illetve az ugyanazon bűncselekmény miatt párhuzamosan folytatott nyomozásokat és előkészítő eljárásokat érintő párhuzamos adatkezeléseket és ezekről tájékoztatja az érintett ügyészséget, illetve együttműködő szervet;”
(3) Az Nbtv. 8/A. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ támogató, koordinációs elemző-értékelő tevékenység során)
„j) figyelemmel kíséri, hogy az együttműködő szerv vagy az ügyészség által folytatott előkészítő eljárás, nyomozás vagy titkos információgyűjtés során keletkezett és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által felhasznált adattal kapcsolatban rendelkezésre áll-e az adatot pontosító, kiegészítő információ; ha azt az ügyészség vagy másik együttműködő szerv kezeli, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ értesíti az érintett szerveket és kezdeményezi a kapcsolatfelvételt;”
(4) Az Nbtv. 8/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben, ha a párhuzamos adatkezelést végző egyik szerv az ügyészség, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, az Információs Hivatal vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, akkor a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a párhuzamos adatkezelésről csak a legfőbb ügyész, illetve a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, az Információs Hivatal, vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójának hozzájárulásával tájékoztathatja a másik együttműködő szervet.”
24. § Az Nbtv. 52/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és a Legfőbb Ügyészség megállapodásban rögzíti a megállapodás megkötését követően indult, az ügyészség és az együttműködő szervek által párhuzamosan folytatott titkos információgyűjtések, leplezett eszköz-alkalmazások, illetve a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárások és nyomozások Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ általi feltárása, illetve ezen tevékenységek támogatása érdekében elektronikus úton átadható adatok, tájékoztatás, illetve iratok körét, valamint az adatszolgáltatás részletes rendjét.”
25. § (1) Az Nbtv. 52/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az általa kezelt adatot az adat kezelésére feljogosított, hatáskörénél fogva érintett ügyészségnek vagy együttműködő szervnek a 8/A. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel továbbítja, feltéve, hogy az ügyészség vagy az együttműködő szerv törvény alapján jogosult az adat kezelésére és az adat kezelése hatásköre gyakorlásához, illetve feladatai ellátásához szükséges.”
(2) Az Nbtv. 52/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészség vezetője a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ részére szolgáltatott, titkos információgyűjtés során keletkezett adat büntetőeljárásban való felhasználását, illetve meghatározott együttműködő szerv vagy más állami adatkezelő szerv részére történő továbbítását előzetes hozzájárulásához kötheti.”
26. § Az Nbtv. 52/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által kezelt adatot haladéktalanul törölni kell akkor is, ha az együttműködő szervtől beszerzett vagy az ügyészség által szolgáltatott adatot az együttműködő szerv, illetve az ügyészség a saját adatkezelési rendszeréből törölte. Az ügyészség, illetve az együttműködő szerv az adat törléséről közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján tájékoztatja a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot.”
27. § Az Nbtv. 55. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot, valamint - a 8. § (1) bekezdés i) pontja szerinti feladat kivételével - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot nem illeti meg.”
28. § Az Nbtv. 56. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nemzetbiztonsági szolgálatok külső engedély alapján)
„e) információs rendszerben kezelt adatokat titokban megismerhetnek, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik, illetve az ehhez szükséges elektronikus adatot az információs rendszerben, illetve a szükséges technikai eszközt - a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével - lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve - a közösségi közlekedési eszköz kivételével - járműben, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyban elhelyezhetik, valamint a kibertérből érkező fenyegetés elhárítása céljából az információs rendszerbe beavatkozhatnak.”
29. § (1) Az Nbtv. 74. § i) pont ia) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy:)
„ia) a külképviselet-vezető;”
(2) Az Nbtv. 74. § i) pontja a következő it) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy:)
„it) azon alapítvány, közalapítvány vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, felügyelőbizottságának tagja, amely felett az alapítói jogokat a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv gyakorolja;”
30. § Az Nbtv. 1. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
31. § Az Nbtv.
a) 8/A. § (3) bekezdés b) pontjában a „szerveket visszatájékoztatja” szövegrész helyébe a „szerveket és az ügyészséget visszatájékoztatja” szöveg,
b) 8/A. § (3) bekezdés c) pontjában az „együttműködő szervek támogatása” szövegrész helyébe az „együttműködő szervek támogatása és az ügyészség a) pont ab) alpontja szerinti hatásköre gyakorlásának támogatása” szöveg,
c) 8/A. § (3) bekezdés g) pontjában a „tartozó feladatok” szövegrész helyébe a „tartozó, illetve az ügyészség esetében az a) pont ab) alpontja szerinti feladatok” szöveg,
d) 70. § (2) bekezdés e) pontjában az „ij)” szövegrész helyébe az „ij) és it)” szöveg, a „miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter vagy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7/A. § (1) bekezdése alapján a tulajdonosi jogok gyakorlására kijelölt személy” szöveg
lép.
32. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) 32. § p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével - jogosult)
„p) a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv és a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartási és közlekedési igazgatási eljáráshoz;”
33. § (1) A Szaztv. 36. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
(A személyi azonosító továbbítására jogosult:)
„n) a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv és a közlekedési igazgatási hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatás igényléséhez;”
(2) A Szaztv. 36. §-a a következő q) ponttal egészül ki:
(A személyi azonosító továbbítására jogosult:)
„q) az útlevélhatóság és az eljárásában közreműködő hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatás igényléséhez;”
34. § (1) A Szaztv. 37. §-a a következő (1i) bekezdéssel egészül ki:
„(1i) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv részére erre irányuló igénye esetén rendszeres adatátadást teljesít az Nytv. 33/B. §-a szerinti nyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevéről, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, valamint az érintett elhalálozásáról.”
(2) A Szaztv. 37. §-a a következő (1j) bekezdéssel egészül ki:
„(1j) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - a közúti közlekedési nyilvántartást kezelő szerv részére erre irányuló igénye esetén rendszeres adatátadást teljesít a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 32/B. §-a szerinti nyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevéről, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, valamint az érintett elhalálozásáról.”
35. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
a) 19. § (3) bekezdés a) pontjában a „robbanásveszélyes” szövegrész helyébe a „fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes” szöveg,
b) 19. § (3) bekezdés b) pontjában a „tűzveszélyes” szövegrész helyébe a „mérsékelten tűzveszélyes” szöveg
lép.
36. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 54. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A hivatásos vadász által alkalmazott intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásnak rendjére, a panasz benyújtására és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
37. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbő. tv.) 2. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az atomenergia alkalmazása körében fegyveres biztonsági őrséggel védendő nukleáris létesítmény, radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolója, valamint a vonatkozó jogszabály szerinti I. és II. kategóriába tartozó nukleáris anyag őrzésére a kötelezett a fegyveres biztonsági őrséggel történő őrzést kizárólag saját szervezetében vagy többségi befolyást biztosító tulajdonosi részvételével működő gazdálkodó szervezet vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv útján biztosíthatja.
(1b) A kötelezett a védendő nukleáris létesítmény őrzött üzemi területén kívül, de még a tulajdonában lévő terület határáig különleges jogrendben, emelt szintű fizikai védelem elrendelésénél, vagy a létesítmény közvetlen fenyegetettsége esetén fokozott ellenőrzést vezethet be, valamint korlátozhatja a gépjárműforgalmat.”
38. § (1) Az Fbő. tv. 4. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendőrség a fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatban)
„e) megerősített szolgálatot, riadót rendelhet el;”
(2) Az Fbő. tv. 4. § (1) bekezdése a következő g)-j) ponttal egészül ki:
(A rendőrség a fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatban)
„g) jog- és szakszerűség szempontjából kivizsgálja a fegyveres biztonsági őr személyi szabadságot korlátozó intézkedését és kényszerítő eszköz alkalmazását;
h) különleges jogrendi időszakban kezdeményezheti a rendészetért felelős miniszternél a fegyveres biztonsági őrség feletti parancsnokság rendőrség általi átvételét;
i) ellenőrzi, figyelemmel kíséri és szakmai felügyeletet gyakorol a fegyveres biztonsági őrség képzési, kiképzési, továbbképzési tevékenysége felett, végrehajtja a fegyveres biztonsági őrök vizsgáztatását;
j) a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet költségére kiadja a fegyveres biztonsági őr szolgálati jelvényét.”
(3) Az Fbő. tv. 4. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a rendőrség a hatósági ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy)
„c) a fegyveres biztonsági őrzés nem felel meg az 1. § (3) bekezdése szerinti határozatban, a jóváhagyott őrutasításban vagy a jóváhagyott őrségutasításban foglaltaknak,”
[határozattal felhívja a kötelezettet vagy - a c) pontban meghatározott esetben - a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezetet a fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatos feladatainak teljesítésére, a hiányosságok megszüntetésére.]
39. § Az Fbő. tv. 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A szolgálati igazolvány kiállításáig a fegyveres biztonsági őr e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a rendőrség által rendszeresített és a szolgálati igazolvány kiállításának kezdeményezését alátámasztó, a rendőrség által hitelesített igénylőlap igazolja.”
40. § Az Fbő. tv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyveres biztonsági őrség lőfegyverrel, lőszerrel és más kényszerítő eszközzel való ellátását a rendőrség az 1. § (3) bekezdés szerinti határozatban engedélyezi.”
41. § Az Fbő. tv. 10/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10/B. § A fegyveres biztonsági őrség tevékenysége során együttműködik a Rendőrségről szóló törvény hatálya alá tartozó rendőri szervekkel, a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveivel, az önkormányzati és létesítményi tűzoltósággal, a természetvédelmi őrszolgálattal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalával (a továbbiakban: járási hivatal). Az atomenergia alkalmazása körében működő fegyveres biztonsági őrségek az Országos Atomenergia Hivatallal is együttműködnek.”
42. § Az Fbő. tv. 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A természetvédelmi őr jogosult a védelemben részesülő gerinces faj sérült, beteg vagy egyéb ok miatt szabad életre alkalmatlan, továbbá a faj számára alkalmatlan élőhelyen fellelt egyedének életmentés céljából történő és ahhoz szükséges mértékű birtokban tartására, gondozására, belföldi szállítására, amely az egyed mentőközpontba vagy természetes élőhelyére való eljuttatásáig tart.”
43. § Az Fbő. tv. 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az önkormányzati természetvédelmi őr jogosult a munkáltató települési - Budapest közigazgatási területén belül a fővárosi - önkormányzat közigazgatási területén belül védelemben részesülő gerinces faj sérült, beteg vagy egyéb ok miatt szabad életre alkalmatlan, továbbá a faj számára alkalmatlan élőhelyen fellelt egyedének életmentés céljából történő és ahhoz szükséges mértékű birtokban tartására, gondozására, belföldi szállítására, amely az egyed mentőközpontba vagy természetes élőhelyére való eljuttatásáig tart.”
44. § Az Fbő. tv. „A mezőőr feladatai” című alcíme a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § A mezőőr és törvényben meghatározott őrzési feladatot ellátó halászati őr által alkalmazott intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásnak rendjére, a panasz benyújtására és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
45. § Az Fbő. tv. 29. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hegyőr az (1) bekezdésben meghatározott feladata ellátása során jogosult és köteles az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.
(4) A hegyőr által alkalmazott intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásnak rendjére, a panasz benyújtására és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
46. § Az Fbő. tv. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor foglalkoztatási jogviszonyban lévő őr további alkalmazhatóságának alapfeltétele, hogy legkésőbb 2021. december 31-ig e törvény, a végrehajtására kiadott rendeletek és a szolgálati helye őrszolgálati okmányainak ismeretéből eredményes vizsgát tegyen. A Módtv. hatálybalépését követően a jogviszony létesítésekor az alkalmazhatóság feltétele a 7. § (1) bekezdésében meghatározottak mellett, az e törvény, a végrehajtására kiadott rendeletek, továbbá a szolgálati hely őrszolgálati okmányainak ismeretéből tett eredményes vizsga.”
47. § Az Fbő. tv. 15. § (1) bekezdésében a „jelentésére és kivizsgálásnak rendjére” szövegrész helyébe a „jelentésére és kivizsgálásának rendjére, a panasz benyújtására és elbírálására” szöveg lép.
48. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 4. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„f) pótlás: úti okmány kiállítása az útlevélhatóság által kiadott elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült magánútlevél, második magánútlevél, szolgálati útlevél és hajós szolgálati útlevél helyett, annak érvényességi idején belül a korábbi úti okmánnyal - az okmányazonosító adat és a kiállítás dátumának kivételével - megegyező adattartalommal;”
(2) Az Utv. 4. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„h) kapcsolattartási adat: telefonszám, e-mail-cím.”
49. § Az Utv. a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) A magánútlevél fajtái:
a) a magánútlevél,
b) a második magánútlevél és
c) az ideiglenes magánútlevél.
(2) A hivatalos útlevél fajtái:
a) a diplomata-útlevél,
b) a külügyi szolgálati útlevél,
c) a szolgálati útlevél és
d) a hajós szolgálati útlevél.”
50. § (1) Az Utv. 7. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A tároló elem kizárólag az (1) bekezdésben foglalt adatokat tartalmazza]
„d) az útlevél iránti kérelem benyújtásakor a második biometrikus adat adására fizikailag véglegesen képtelen személyek esetében.”
(2) Az Utv. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdés b) és c) pontja alapján kiadott
a) magánútlevél érvényességi ideje egy év,
b) második magánútlevél és hivatalos útlevél érvényességi ideje legfeljebb egy év.”
(3) Az Utv. 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az ideiglenes magánútlevél adatoldala az (1) bekezdésben meghatározott adatokon kívül tartalmazza az ellenőrző sorszámot, a kiállítás okát, az utazás célországát, a kiállító hatóság bélyegző lenyomatát és a kiállító személy aláírását. A hazatérés céljából kiállított ideiglenes magánútlevél az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatot a gépi kiállításhoz szükséges technikai feltételek fennállása esetén tartalmazza. A hivatalból kiállított ideiglenes magánútlevél az állampolgár aláírása nélkül is érvényes.”
51. § Az Utv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A magyar állampolgár részére külföldön való további tartózkodásához, tovább- és hazautazásához ideiglenes magánútlevelet lehet kiállítani, ha az állampolgárnak a külföldre utazásra jogosító útlevele vagy személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és az utazásig magánútlevél nem állítható ki vagy egyéb okból nem szerezhető be az utazás megkezdéséig.
(2) Külföldön tartózkodó magyar állampolgár kérelmére hazatérés céljából ideiglenes magánútlevelet kell kiállítani, ha az állampolgárnak a külföldre utazásra jogosító útlevele vagy személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és a hazautazásig magánútlevél nem állítható ki, vagy egyéb okból nem szerezhető be az utazás megkezdéséig.
(3) Kérelemre, hazatérés céljából ideiglenes magánútlevelet kell kiállítani a külföldön született és 6. életévét be nem töltött, jogszabály alapján vélelmezett magyar állampolgárnak, ha magyar hatóság által kiállított útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal még nem rendelkezett, és a hazautazásáig magánútlevél nem állítható ki.
(4) Az ideiglenes magánútlevél legfeljebb egyéves érvényességi időtartammal állítható ki. Az ideiglenes magánútlevél érvényességi idejét a hivatásos konzuli tisztviselő állapítja meg az utazás céljához szükséges időtartam figyelembevételével.
(5) Az ideiglenes magánútlevelet hivatalból kell kiadni
a) annak a külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak a hazatérése céljából, aki külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt áll, és nem rendelkezik utazásra jogosító okmánnyal,
b) annak a külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak, akire nézve a tartózkodási helye szerinti külföldi állam illetékes hatósága az ország területének elhagyását rendelte el, és nem rendelkezik utazásra jogosító okmánnyal.
(6) Az ideiglenes magánútlevél Magyarország vagy a jogosult szokásos tartózkodási helye szerinti ország területére történő egyszeri beutazásra jogosít.
(7) A kiskorú részére Magyarországra való hazatérés céljából kiállítandó ideiglenes magánútlevelet kérelmező szülő nyilatkozatot tehet a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról abban az esetben, ha a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:186. § (1) bekezdés d) pontjának megfelelően a távollevő szülő tartózkodási helye nem ismert, vagy ténylegesen akadályozva van a szülői felügyelet ellátásában, illetve a vele való kapcsolatfelvétel a kérelmet benyújtó szülő részéről nem vezetett eredményre, és a Magyarországra való hazatérés késedelme a kiskorú számára aránytalan érdeksérelemmel járna.”
52. § Az Utv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Hivatalos útlevél - a diplomata-útlevél és a hajós szolgálati útlevél kivételével - kizárólag hivatalos utazás céljára használható fel. A tartós külszolgálat időtartama alatt a külügyi szolgálati útlevél magáncélú utazásokra is igénybe vehető.”
53. § Az Utv. 19. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az útlevélhatóság a kiskorú úti okmányát visszavonja, ha azt a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult bármelyik szülő vagy a gyám kéri.
(4) Ha a szülői felügyelet gyakorlásáról a gyámhatóság vagy a bíróság rendelkezett vagy a szülők arról írásban megállapodtak, a szülői felügyeleti jog tartalmára vonatkozóan - a 10. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel - az ügyfél nyilatkozatot nem tehet.”
54. § Az Utv. 20. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ideiglenes magánútlevél érvénytelenné válik Magyarország vagy a jogosult szokásos tartózkodási helye szerinti ország területére történő belépéssel is.”
55. § Az Utv. 21/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Elektronikus kapcsolattartás útján kérelmezhető
a) a magánútlevél pótlása,
b) a második magánútlevél kiállítása,
ha a kérelmező a 32/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a második biometrikus adat kezeléséhez hozzájárult.”
56. § Az Utv. 27. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az útlevélhatóság a közúti közlekedési nyilvántartó szerv és közlekedési igazgatási hatóság részére a közlekedési igazgatási eljárások során a személyazonosítás céljára a 24. § (1) bekezdés a)-b), valamint e) pontjában meghatározott adatokat szolgáltathatja.”
57. § Az Utv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) A közreműködő szerv a 24. § (1) bekezdésében meghatározott adatok elektronikus formában történő kezelésére az előtte folyó eljárás befejezéséig jogosult.
(2) Az útlevélhatósági eljárásban keletkezett papíralapú dokumentumokat az iratkezelésre irányadó jogszabályok szerint kell kezelni.”
58. § Az Utv. 31. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Abban az esetben, ha a kérelem alapján úti okmány nem kerül kiállításra, az adatkezelő szerv a kérelem adatait - bűnüldözési, bűnmegelőzési célból - az eljárás megszüntetését vagy a kérelem elutasítását tartalmazó döntés véglegessé válását követő egy évig kezeli, azt követően haladéktalanul törli.”
59. § Az Utv. 32/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A második biometrikus adatot
a) az útlevélhatóság - az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült magánútlevél pótlása, valamint a második magánútlevél kiállítása iránti kérelemhez történő felhasználás érdekében - a tároló elemet tartalmazó úti okmány érvényességi idejének lejártáig kezeli, ha ehhez a kérelmező az adatok rögzítésekor írásban hozzájárul, ezt követően az adatokat haladéktalanul törli; hozzájárulás hiányában kizárólag a tároló elemet tartalmazó úti okmány kiállításáig kezeli és ezt követően haladéktalanul törli,
b) a rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezeli, a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott célból,
c) a Kormány által kijelölt hatóság a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezeli, abból a célból, hogy a kérelmező a tároló elem tartalmát ellenőrizhesse,
d) a 27. § (1) bekezdésének és a 28. § (3) bekezdésének alkalmazása során nem lehet átadni vagy továbbítani.”
60. § Az Utv. a következő 41/B. §-sal egészül ki:
„41/B. § (1) Az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény hatálybalépését megelőzően rendelkezésre álló konzuli tisztviselő által kezelt ideiglenes magánútlevél biankó okmánykészlet 2021. július 31-ig használható fel.
(2) A biankó okmánykészlet 2021. július 31-ét követően az okmánykibocsátóra vonatkozó iratkezelési szabályoknak megfelelően megsemmisítésre kerül.”
61. § Az Utv.
a) 7. § (1) bekezdés a) pontjában az „aláírását;” szövegrész helyébe az „aláírását, ha a 12. életévét betöltötte és nem írásképtelen vagy írástudatlan;” szöveg,
b) 7. § (2) bekezdésében a „- kivéve a tizenkét hónapra vagy annál rövidebb érvényességi időre szóló ideiglenes magánútlevél -” szövegrész helyébe az „- az ideiglenes magánútlevél kivételével -” szöveg,
c) 20. § (1) bekezdés d) pontjában a „jogosulatlanul használták fel vagy” szövegrész helyébe a „jogosulatlanul tartották birtokban vagy használták fel, illetve” szöveg,
d) 20. § (1) bekezdés h) pontjában a „foglalt okból” szövegrész helyébe a „foglaltak szerint” szöveg,
e) 21/A. § (2) bekezdésében a „kiadásáért az ügyfél” szövegrész helyébe a „kiadásáért és pótlásáért az ügyfél” szöveg,
f) 21/B. § (2) bekezdésében a „második biometrikus adatot nem” szövegrész helyébe a „második biometrikus adatot és aláírást nem” szöveg,
g) 21/B. § (8) bekezdésében az „elektronikus kapcsolattartás útján” szövegrész helyébe az „elektronikus, illetve hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton” szöveg,
h) 23. § (1) bekezdésében az „intézkedésre feljogosított tagja,” szövegrész helyébe az „intézkedésre feljogosított tagja, az anyakönyvvezető,” szöveg,
i) 24. § (1) bekezdésében az „Az adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartásban kezeli:” szövegrész helyébe az „Az adatkezelő szerv - az úti okmány valódiságának ellenőrzése, a birtokosa személyazonosságának és állampolgárságának, valamint a külföldre utazáshoz, illetve hazatéréshez való jogosultság igazolása céljából - az útiokmány-nyilvántartásban kezeli:” szöveg,
j) 24. § (1) bekezdés o) pontjában az „az ellenőrző sorszámot, a kiállító hatóság bélyegző lenyomatát és a kiállító személy aláírását” szövegrész helyébe az „az ellenőrző sorszámot, a kiállítás okát és az utazás célországát” szöveg,
k) 28. § (1) bekezdés c) pontjában a „megkerülésének” szövegrész helyébe a „megtalálásának” szöveg,
l) 28. § (2b) bekezdésében az „a kérelmező bármely” szövegrész helyébe az „a kérelmező - a második biometrikus adat kivételével - bármely” szöveg,
m) 31. § (1) bekezdésében a „meghatározott adatokat” szövegrész helyébe a „meghatározott elektronikus adatokat” szöveg,
n) 41. § (2) bekezdés a) pontjában az „a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél” szövegrész helybe az „az ideiglenes magánútlevél, a diplomata-útlevél és a külügyi szolgálati útlevél” szöveg,
o) 41. § (2) bekezdés f) pontjában a „kiadásáért fizetendő” szövegrész helyébe a „kiadásáért és pótlásáért fizetendő” szöveg
lép.
62. § Hatályát veszti az Utv.
a) 7. § (4) bekezdés b) pontjában a „valamint” szövegrész,
b) 11. § (1) bekezdésében a „Hivatalos útlevél: a diplomata-útlevél, a külügyi szolgálati útlevél, a szolgálati útlevél és a hajós szolgálati útlevél.” szövegrész,
c) 11. § (4) bekezdése,
d) 21/B. § (5a) és (7) bekezdése.
63. § A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § A felügyelő - az 1. § (4) bekezdés i) pontjában meghatározott feladata kivételével - a jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése során vagy egyéb jogszerű intézkedés céljából az e törvényben, továbbá az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedéseket és kényszerítő eszközöket alkalmazhatja.”
64. § (1) A Kftv. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az e törvény szerinti felügyelői intézkedést követően közigazgatási hatósági vagy szabálysértési eljárás nem indul, az intézkedéssel szemben panasznak van helye. A panasz előterjesztésére és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2) A Kftv. 23. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 15. § szerinti közterület-felügyelői intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásnak rendjére, a panasz benyújtására és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
65. § Hatályát veszti a Kftv. 26. §-a.
66. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 2. §-a a következő 20. és 21. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazása során)
„20. Járművezető: az a személy, akinek a vezetési jogosultságára, a vezetői engedélyére vagy a vezetési jogosultsága szünetelésére vonatkozóan szerepel adat az engedély-nyilvántartásban.
21. Járművezető-jelölt: az a vezetői engedéllyel vagy vezetési jogosultsággal még nem rendelkező személy, akinek a vezetői engedélye kiállításához szükséges adatok szerepelnek az engedély-nyilvántartásban.”
67. § A Kknyt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § Az e törvényben meghatározott adatkezelési és hatósági feladatokat a közúti közlekedési nyilvántartó szerv (a továbbiakban: nyilvántartó), valamint a közlekedési igazgatási hatóság, továbbá az 5/A. §-ban foglalt esetben a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott közúti közlekedés ellenőrzésére jogosult hatóság (a továbbiakban: közúti közlekedés ellenőrzésére jogosult hatóság) látja el.”
68. § A Kknyt. 4. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartó feladat- és hatásköre:)
„d) kezeli a nyilvántartáshoz közvetlen hozzáféréssel rendelkező felhasználók jogosultsági nyilvántartását.”
69. § A Kknyt. 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A közlekedési igazgatási hatóság és a nyilvántartó a hatáskörébe tartozó okmánykiállításra irányuló eljárás során a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból közvetlen hozzáférés útján, az érintett személy azonosítása céljából adatot igényel a személyazonosító igazolvány adatairól, valamint az érintett lakcíméről.”
70. § A Kknyt. „Az okmányellátás rendszere” című alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) A közúti közlekedés ellenőrzésére jogosult hatóság a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben a vezetési jogosultság azonnali felfüggesztését a helyszínen bejegyzi az engedély-nyilvántartásba.
(2) A közúti közlekedés ellenőrzésére jogosult hatóság a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben, a jármű forgalomban való részvétele jogosultságának azonnali felfüggesztését a helyszínen bejegyzi a járműnyilvántartásba.”
71. § A Kknyt. 8. § (1) bekezdés a) pontja a következő aj) és ak) alponttal egészül ki:
(Az engedély-nyilvántartás tartalmazza a járművezető,)
„aj) vezetési jogosultságának szünetelésére vonatkozó adatokat,
ak) kényszergyógykezelését elrendelő bíróság megnevezésére és ügyszámára, valamint a kényszergyógykezelés elrendelésének és megszűnésének vagy megszüntetésének időpontjára vonatkozó adatokat.”
72. § A Kknyt. 14. § (2) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartót értesíti:)
„i) a gondnokoltak nyilvántartásának adatkezelője elektronikus úton a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 3. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában, valamint b)-e) pontjában meghatározott adatokról, a cselekvőképesség, valamint a közlekedésbiztonsági alkalmasság fennállásának ellenőrzése céljából,
j) a bűnügyi nyilvántartó szerv elektronikus úton a 8. § (1) bekezdés a) pont ak) alpontjában meghatározott adatokról.”
73. § A Kknyt. 15. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartó kezeli:)
„a) a 8. §-ban megjelölt adatokat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az engedély érvényessége megszűnésétől, visszavonásától, a járművezető elhalálozásától vagy járművezető-jelölt nyilvántartásba vételétől számított tíz évig;”
74. § A Kknyt. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nyilvántartó
a) a 8. § (1) bekezdés a) pont ah) alpontjában meghatározott személyes adatnak minősülő adatokat törvényben előírt ideig,
b) a 8. § (1) bekezdés a) pont aj) alpontjában meghatározott adatokat a vezetési jogosultság szünetelésének lejártát, illetve a járművezető vagy a járművezető-jelölt elhalálozása miatti megszűnését követő öt évig,
c) a 8. § (1) bekezdés a) pont ak) alpontjában meghatározott adatokat a kényszergyógykezelés megszűnésétől vagy a megszüntetését elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,
d) a 8. § (2) bekezdése szerinti adatokat jogszabályban meghatározott időtartamig
kezeli.”
75. § A Kknyt. IV. Fejezete a következő 32/B. §-sal egészül ki:
„32/B. § (1) A nyilvántartó a nyilvántartásban kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala, törlése, sérülése, vagy megsemmisülése elleni védelem, illetve az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából
a) az elektronikus információs rendszer igénybevételével a nyilvántartás számára adatközlésre kötelezett szervekről,
b) a nyilvántartásban adatkezelést végző szervekről, illetve abból közvetlen adatátvételre, vagy adatigénylésre jogosult szervekről, és
c) a közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervek nevében hozzáférésre felhatalmazott felhasználókról jogosultsági nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza az ott meghatározott szervek
a) megnevezését;
b) székhelyét, levelezési címét;
c) e-mail-címét, telefonszámát; valamint
d) nevében hozzáférésre felhatalmazott személy
da) családi és utónevét,
db) születési családi nevét és utónevét,
dc) anyja nevét,
dd) születési helyét, idejét,
de) szervezeti egységét,
df) hozzáférési jogosultságának típusát, terjedelmét és jogalapját,
dg) hozzáférési jogosultsága keletkezésének és törlésének tényét, időpontját,
dh) felhasználónevét,
di) hivatali kapcsolattartásra használható e-mail-címét.
(3) Az adatközlésre kötelezett, a nyilvántartásban adatkezelést végző, illetve abból közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult személy hozzáférési jogosultsága határozott idejű, amelynek időtartama legfeljebb két év. A hozzáférési jogosultság - a meghatározott időtartam lejártával - a jogosultságot kérő szerv kérelme alapján kerül megújításra.
(4) A közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkezők jogosultsági nyilvántartásában kezelt személyes adatokat a felhasználó utolsó jogosultságának törlésétől számított tíz évig kell megőrizni.
(5) A közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek a felhasználóiknak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő felvételét az adatkezelő szervnél közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem benyújtásával kezdeményezik. A közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem tartalmazza a (2) bekezdés a)-c) pontjában, valamint d) pont da)-df) és di) alpontjában meghatározott adatokat, valamint a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy azonosítóját. Az adatkezelő szerv a kérelem alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő azonosítás céljából az adatszolgáltatás igénybevételéhez, e cél megvalósulásához szükséges ideig kezeli az érintett kérelemben megadott személyi azonosítóját, amelyet kizárólag a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv részére jogosult továbbítani. A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek az adatváltozást követő három munkanapon belül elektronikus úton értesítik az adatkezelő szervet.
(6) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét az adatkezelő szervtől az adatkezelő szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a hozzáférési jogosultságot kérő szerv jogosult igényelni.
(7) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a nyilvántartó az adatkezelési műveleteket naplózza és ehhez kapcsolódóan kezeli az adatkezelésre jogosultak (2) bekezdés d) pont da)-dd) alpontja szerinti adatait.”
76. § A Kknyt. 8. § (1) bekezdés a) pontjában a „járművezető,” szövegrész helyébe a „járművezető vagy járművezető-jelölt” szöveg lép.
77. § (1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 82. § (1a) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során az ügyfél által előadottak, illetve a jogszabályban foglalt feltételek fennállásának ellenőrzésére adatot igényelhet:)
„h) az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől.”
(2) Az Szmtv. 82. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során átveheti és kezelheti a közérdekből nyilvános, e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat, ideértve a nyilvános külföldi adatforrásból származó adatot is.”
78. § (1) Az Szmtv. 129. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény)
„c) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [2. §; 4. §; 20. §; 86. §], valamint a Közösségi Vízumkódex (vízumkódex) létrehozásáról szóló 810/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1155 európai parlamenti és tanácsi rendelet;”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
(2) Az Szmtv. 129. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény)
„i) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
79. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 106. § (4) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során adatot igényelhet:)
„m) az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől.”
(2) A Harmtv. 106. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során átveheti és kezelheti a közérdekből nyilvános, e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat, ideértve a nyilvános külföldi adatforrásból származó adatot is.”
80. § (1) A Harmtv. 120. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény)
„d) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [2. §, 8. §, 9. §, 12. §, 111. §], valamint a Közösségi Vízumkódex (vízumkódex) létrehozásáról szóló 810/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1155 európai parlamenti és tanácsi rendelet;”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
(2) A Harmtv. 120. § (2) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény)
„o) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
81. § A Harmtv.
a) 7/A. §-ában az „az 539/2001/EK tanácsi rendelet” szövegrész helyébe az „az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet” szöveg,
b) 17/A. § (1) bekezdés c) pontjában az „az 539/2001/EK rendelet” szövegrész helyébe az „az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet” szöveg
lép.
82. § A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjst.) 31. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A központi hatóság értesítése alapján az általános szabálysértési hatóság az előtte folyó végrehajtási eljárást felfüggeszti, ha a pénzbírság átvételéről rendelkező határozat meghozatala után olyan új tény, körülmény jut a központi hatóság tudomására, amely alapján a külföldi hatóság megkeresésére kell intézkedni.
(4) Ha a 28. § (3) bekezdése szerinti felfüggesztés időtartama alatt a megkeresett külföldi hatóság nem válaszol, vagy a kért adatokat nem továbbítja a központi hatóság részére, az eljárást meg kell szüntetni.”
83. § Az Szjst.
a) 10. § (2) bekezdésében a „két évig” szövegrész helyébe az „öt évig” szöveg,
b) 31. § (1a) bekezdésében az „Ebben az esetben” szövegrész helyébe az „Egyéb esetben” szöveg
lép.
84. § (1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 31/A. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A dublini eljárás lefolytatása érdekében a menekültügyi hatóság menekültügyi őrizetbe veheti azt a külföldit, aki Magyarországon menedékjog iránti kérelmet nem terjesztett elő, esetében dublini átadásnak lehet helye, és szökésének komoly veszélye áll fenn.”
(2) A Met. 31/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A menekültügyi őrizetet a menekültügyi hatóság - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közreműködésével - az erre a célra kijelölt, az őrizet végrehajtására szolgáló intézményben vagy - kivételesen indokolt esetben - egészségügyi intézményben hajtja végre.”
85. § (1) A Met. 32/C. § l)-n) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Az e törvény által lefolytatott eljárások során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)]
„l) 108-110. §,
m) 113. § (2) bekezdés a) és c) pontja,
n) 114. § (2) bekezdés,”
(előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.)
(2) A Met. 32/C. §-a a következő o) ponttal egészül ki:
[Az e törvény által lefolytatott eljárások során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)]
„o) 122. §”
(előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.)
86. § A Met. 32/Y. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Megszűnik a végrehajtási eljárás
a) az adóhatóságnak a végrehajtás eredménytelenségéről szóló értesítése és a behajtási eljárásának második alkalommal történő megszüntetése esetén;
b) ha az adós meghal.”
87. § A Met. VI/A. Fejezete a 32/Y. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
„Zár alá vétel
32/Z. § (1) Ha a tényállás másként nem tisztázható vagy az jelentős késedelemmel járna, vagy a zár alá vétel mellőzése a tényállás tisztázásának sikerét veszélyeztetné, a menekültügyi hatóság jogosult valamely dolog birtokának a birtokos rendelkezése alóli elvonására.
(2) A dolog birtokosa köteles a zár alá vett elektronikus adathordozóhoz tartozó hozzáférési adatokat a menekültügyi hatóság részére átadni. A menekültügyi hatóság a zár alá vett dologban tárolt adatokhoz történő hozzáféréshez szakértő közreműködését veszi igénybe. Ha a tárolt adatok személyes adatot tartalmaznak, azokat a menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárásban történő személyazonosság megállapítása érdekében szükséges ideig és mértékig használhatja fel és tárolhatja. A tényállás tisztázásához nem szükséges adatokat a menekültügyi hatóság nem használhatja fel és nem tárolhatja. A zár alá vett dologban tárolt adatokat a menekültügyi hatóság és az igénybe vett szakértő nem törölheti, és köteles a dolgot rendeltetésszerűen kizárólag a tényállás tisztázásához szükséges adatok kinyerése érdekében használni.
(3) A tényállás tisztázásához a továbbiakban már nem szükséges zár alá vett dolgot ki kell adni annak, akitől azt zár alá vették. Ha a zár alá vett dolog hamis vagy hamisított irat vagy okmány, az a menekültügyi eljárás lezárulását követően sem adható ki. Ha a hatóság más szerv hatáskörébe tartozó eljárást kezdeményez, az eljárás lefolytatásához szükséges zár alá vett iratokat és tárgyi bizonyítékokat átadja a megkeresett szervnek.”
88. § A Met. 86. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A menekültügyi hatóság jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben - adatokat igényelhet)
„k) az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől.”
89. § A Met. 86/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„86/A. § (1) A menekültügyi hatóság e törvény szerinti eljárása során a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND hálózati adatbázis által elérhető személyi körözések adatállományban szereplő, az e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat átveheti és kezelheti.
(2) A menekültügyi hatóság e törvény szerinti eljárása során átveheti és kezelheti a közérdekből nyilvános, e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat, ide értve a nyilvános külföldi adatforrásból származó adatot is.”
90. § A Met.
a) 15. § b) pontjában a „sérti” szövegrész helyébe a „veszélyezteti” szöveg,
b) 32/R. § (5) bekezdésében az „igazolványba és bizonyítványba” szövegrész helyébe az „igazolványba, bizonyítványba, valamint hatósági nyilvántartásba” szöveg,
c) 64. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában a „kényszeríteni, vagy” szövegrész helyébe a „kényszeríteni és” szöveg,
d) 75/A. § (2) bekezdésében a „menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés” szövegrész helyébe a „menekültkénti, oltalmazottkénti vagy befogadottkénti elismerés” szöveg,
e) 80/K. § (11) bekezdésében a „korábbi kérelme tárgyában végleges megszüntető vagy elutasító döntés” szövegrész helyébe a „korábbi kérelme tárgyában végleges megszüntető, elutasító vagy státusz-visszavonó döntés” szöveg,
f) 82. § g) pontjában a „születési” szövegrész helyébe a „születési és az előző születési” szöveg
lép.
91. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Erdőtv.) 98. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet és rendészeti feladatot ellátó jogosult erdészeti szakszemélyzet által alkalmazott intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásnak rendjére, a panasz benyújtására és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az intézkedés elleni panasz tekintetében a munkáltató helyett az erdészeti hatóság jár el.”
92. § Az Erdőtv. 103. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az erdészeti hatósági rendészeti feladatokat ellátó személy által alkalmazott intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásnak rendjére, a panasz benyújtására és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
93. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 54. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti nyilvántartásokban kezelt, eltűnt személyek vér szerinti hozzátartozóinak DNS-profiljait érintő összehasonlítás kiterjed a rokonsági fok meghatározására, amelyről a szakértői nyilvántartó szerv a (2) bekezdésben meghatározottak szerint nyújt tájékoztatást.”
94. § A Bnytv. a következő IV/A. Fejezettel egészül ki:
„IV/A. FEJEZET
A VÉTLEN NYOMSZENNYEZÉS KIZÁRÁSÁRA SZOLGÁLÓ NYILVÁNTARTÁS
66/A. § (1) A vétlen nyomszennyezés kizárására szolgáló nyilvántartás (a továbbiakban: eliminációs nyilvántartás) célja a büntetőeljárás során rögzített ujj- és tenyérnyomat, illetve DNS-profil meghatározásra alkalmas minta vétlen szennyeződése kiszűrésének egyszerűsítésével az elkövető azonosításának elősegítése.
(2) Az eliminációs nyilvántartásban - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a büntetőeljárással összefüggésben vétlen nyomszennyezés kockázatát hordozó tevékenységet végző azon személy adatait kell nyilvántartani, akinek ujj- és tenyérnyomatát, illetve DNS-profil meghatározásra alkalmas mintáját az eljáró ügyészség, nyomozó hatóság azért rögzítette, mert felmerült a vétlen nyomszennyezés lehetősége a bűncselekmény elkövetésének helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: érintett személy).
(3) Az érintett személy - az e fejezetben meghatározott rendelkezések szerint - jogosult arra, hogy
a) a mintavételkor - az adatok továbbítását megelőzően - a személyes adatainak az eliminációs nyilvántartás részére való továbbítása ellen a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság, valamint
b) a mintavételt követően - ha az adatokat az eliminációs nyilvántartás részére már továbbították - a személyes adatainak az eliminációs nyilvántartásban való kezelése ellen a szakértői nyilvántartó szerv
részére tett nyilatkozatával tiltakozzon.
(4) Ha az érintett személy tiltakozik a személyes adatai kezelése ellen, úgy a személyes adatai az eliminációs nyilvántartás részére nem továbbíthatóak, illetve a már nyilvántartásba vett személyes adatai az eliminációs nyilvántartásban nem kezelhetőek.
(5) Az eliminációs nyilvántartást a Kormány rendeletében kijelölt szakértői nyilvántartó szerv kezeli.
66/B. § (1) Az eliminációs nyilvántartás tartalmazza a) az érintett személy személyazonosító adataként
aa) családi és utónevét,
ab) születési családi és utónevét, továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevét,
ac) nemét,
ad) születési helyét és idejét,
ae) anyja születési családi és utónevét, továbbá annak megváltoztatása esetén anyja előző születési családi és utónevét,
af) személyi azonosítóját,
ag) lakcímét, továbbá annak megváltozása esetén előző lakcímét,
b) az érintett személy különleges adataként
ba) az érintett személy ujj- és tenyérnyomatát,
bb) az érintett személytől levett szájnyálkahártya-törletből meghatározott DNS-profilt.
(2) Az ujj- és tenyérnyomat, illetve a DNS-profil meghatározásra alkalmas minta 66/A. § (2) bekezdése szerinti rögzítése esetén az érintett személy személyazonosító adatait, az érintett személy ujj- és tenyérnyomatát, valamint az érintett személytől levett szájnyálkahártya-törletet a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény miatt büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság - a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg - küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek.
66/C. § (1) A büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság a szakértői nyilvántartó szerv részére megküldi
a) az érintett személy ujj- és tenyérnyomatát vagy
b) a nyilvántartásban már szereplő érintett személy személyazonosító adatait.
