(2) A szakértői nyilvántartó szerv a bűncselekmény elkövetésének helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön rögzített ujj- és tenyérnyomatok azonosításával kapcsolatos feladatát az érintett személy mintájának, illetve az érintett személy eliminációs nyilvántartásban szereplő adatainak felhasználásával végzi el.
(3) A szakértői nyilvántartó szerv az érintett személy ujj- és tenyérnyomatának összehasonlítását csak annak a bűncselekménynek a helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön rögzített ujj- és tenyérnyomattal végzi el, amellyel összefüggésben a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság az (1) bekezdésben meghatározott mintát vagy személyazonosító adatokat megküldte.
(4) Ha a büntetőeljárásban megállapítható, hogy a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön rögzített ujj- és tenyérnyomat olyan érintett személytől származik, aki nem hozható összefüggésbe az eljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetésével, ennek tényét a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság közli a szakértői nyilvántartó szervvel. Ebben az esetben az érintett személy ujj- és tenyérnyomatát nem veszik fel a 38. § a) pontjában meghatározott nyilvántartásba, illetve a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság közlése alapján törlik a 38. § a) pontjában meghatározott nyilvántartásból.
66/D. § (1) Az érintett személy DNS-profilját a szakértői nyilvántartó szerv határozza meg, amelynek során a Kormány által kijelölt szerv közreműködését veheti igénybe.
(2) A büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság a szakértői nyilvántartó szerv részére megküldi
a) az érintett személytől levett szájnyálkahártya-törletet vagy
b) a nyilvántartásban már szereplő érintett személy személyazonosító adatait.
(3) A szakértői nyilvántartó szerv a bűncselekmény elkövetésének helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön rögzített DNS-profil azonosításával kapcsolatos feladatát az érintett személy mintájának, illetve az érintett személy eliminációs nyilvántartásban szereplő adatainak felhasználásával végzi el.
(4) A szakértői nyilvántartó szerv az érintett személy DNS-profiljának összehasonlítását csak annak a bűncselekménynek a helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön rögzített DNS-profillal végzi el, amellyel összefüggésben a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság a (2) bekezdésben meghatározott mintát vagy személyazonosító adatot megküldte.
(5) Ha a büntetőeljárásban megállapítható, hogy a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön rögzített DNS-profil olyan személytől származik, aki nem hozható összefüggésbe az eljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetésével, ennek tényét a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság közli a szakértői nyilvántartó szervvel. Ebben az esetben az érintett személy DNS-profilját nem veszik fel 53. § a) pontjában meghatározott nyilvántartásba, illetve a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság közlése alapján törlik az 53. § a) pontjában meghatározott nyilvántartásból.
66/E. § (1) Az eliminációs nyilvántartásban kezelt, az érintett személyre vonatkozó személyes adatokat - függetlenül attól, hogy azokat mely büntetőeljárásban vették le - az érintett személy tiltakozási jogának gyakorlása esetén haladéktalanul törölni kell.
(2) Az érintett személy tiltakozása hiányában az eliminációs nyilvántartásban kezelt személyes adatokat az adatoknak az eliminációs nyilvántartásba való felvételétől számított tíz év elteltével törölni kell.
66/F. § Az eliminációs nyilvántartás más nyilvántartással nem kapcsolható össze, abból adat - az e fejezetben foglaltak kivételével - nem továbbítható. Az eliminációs nyilvántartás adattartalma nem használható olyan bűncselekmény bizonyítására, amely bűncselekmény miatt folytatott büntetőeljárás során az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eliminációs nyilvántartásban szereplő személyt érintett személyként nem azonosította.”
95. § A Bnytv. 68. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közúti közlekedési nyilvántartó szerv és a közlekedési igazgatási hatóság a közlekedésbiztonsági alkalmasság ellenőrzése céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a 16. § (1) bekezdés e) pontjában és (2) bekezdés m) pontjában meghatározott adatokat, ha az érintett személlyel szemben kényszergyógykezelést rendeltek el.”
96. § A Bnytv. 71. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárása vagy a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokra vonatkozó tájékoztatás iránti kérelem teljesítése során ellenőrzi a körözött személyek nyilvántartását. Ha a szerv az ügyfelet a körözött személyek nyilvántartásában azonosítja, e tényről a rendőrséget értesíti.”
97. § A Bnytv. 96. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„e) kijelölje az eliminációs nyilvántartást kezelő szakértői nyilvántartó szervet, valamint az érintett személy DNS-profiljának meghatározásában közreműködő szervet.”
98. § A Bnytv.
a) 39. § (1) bekezdésében a „38. § szerinti” szövegrész helyébe a „38. §, valamint a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti” szöveg,
b) 39. § (2) bekezdésében a „38. § szerinti” szövegrészek helyébe a „38. §, valamint a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti” szöveg,
c) 43. § (1) bekezdés d) pontjában a „42. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „42. § (3) bekezdésében, illetve a 66/C. § (4) bekezdésében” szöveg,
d) 54. § (1) bekezdésében az „53. §” szövegrész helyébe az „53. §, valamint a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény” szöveg,
e) 54. § (2) bekezdésében az „53. §” szövegrészek helyébe az „53. §, valamint a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény” szöveg,
f) 58. § (1) bekezdés d) pontjában az „57. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „57. § (4) bekezdésében, illetve a 66/D. § (4) bekezdésében” szöveg
lép.
99. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) 3. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„9. megismerési engedély: a minősítő által az érintett személyazonosító adatainak feltüntetésével, a nemzeti minősített adattal kapcsolatos rendelkezési jogosultságok megjelölésével, az érintett személyes adatait tartalmazó nemzeti minősített adat megismerésére írásban adott felhatalmazás;”
100. § A Mavtv. 16. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha az iparbiztonsági ellenőrzés nem állapított meg kockázati tényezőt, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet a gazdálkodó szervezet részére)
„c) a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (a továbbiakban: 2015. évi VII. törvény) hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet esetében telephely biztonsági tanúsítványt vagy egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítványt”
(ad ki.)
101. § A Mavtv. 17. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A biztonsági vezető)
„c) adja ki az igazolást a nemzeti és külföldi minősített adatot felhasználó személyi biztonsági tanúsítványairól más hazai minősített adatot kezelő szervnél történő minősített adat felhasználása céljából, illetve a szükséges biztonsági feltételek hiánya vagy megszűnése esetén visszavonja.”
102. § A Mavtv. 20. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A Nemzeti Biztonsági Felügyelet)
„d) nyilvántartja a minősített adatot kezelő szervek biztonsági vezetőinek, valamint helyettes biztonsági vezetőinek nevét, hivatali telefonszámát, hivatali e-mail-címét és munkahelyének nevét,”
103. § A Mavtv. 22. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet a biztonsági vezetőkkel és a helyettes biztonsági vezetőkkel jogszabályban meghatározott feladatok végrehajtása érdekében történő kapcsolattartás céljából kezeli a minősített adatot kezelő szervek biztonsági vezetőinek, valamint a helyettes biztonsági vezetőinek nevét, hivatali telefonszámát, hivatali e-mail-címét és munkahelyének nevét.
(7) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet a (6) bekezdése szerinti adatokat a biztonsági vezetői, valamint a helyettes biztonsági vezetői kinevezés megszűnéséig kezeli.
(8) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet a (6) bekezdése szerinti adatokat a minősített adatot kezelő szervek részére továbbíthatja.”
104. § Hatályát veszti a Mavtv. 16. § (4a) bekezdése.
105. § (1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Közfog.tv.) 1. § (4a) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha)
„b) közvetlen lakókörnyezetének rendezetlen állapota miatt
ba) a feladat- és hatáskör szerint érintett hatóság az egészségre vagy a közbiztonságra vonatkozó kockázatot állapított meg, vagy
bb) a jegyző - a ba) alpont szerinti hatósági megállapítás hiányában - a helyi önkormányzati rendeletben előírt kötelezettségek nem teljesítését állapította meg
végleges határozatban,”
(2) A Közfog.tv. 1. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) A (4a) bekezdés b) pontja szerinti, a közfoglalkoztatásból történő kizárás tárgyában hivatalból folytatott közigazgatási hatósági eljáráshoz
a) az egészségügyi, közbiztonsági kockázatot megállapító hatóság, vagy
b) - az a) pont szerinti hatósági megállapítás hiányában - a jegyző
az állami foglalkoztatási feladatot ellátó járási hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) részére öt napon belül adatot szolgáltat.”
(3) A Közfog.tv. 1. §-a a következő (4f) és (4g) bekezdéssel egészül ki:
„(4f) A (4b) bekezdés b) pontja szerinti esetben a járási hivatal megkeresésére nincs szükség, ha
a) a közfoglalkoztatást
aa) a közfoglalkoztatott lakóhelye szerinti helyi önkormányzat, annak intézménye, vagy
ab) a helyi önkormányzat által alapított gazdálkodó szervezet
valósítja meg, vagy
b) az önkormányzatnak nincs a (4a) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti hatályos önkormányzati rendelete.
(4g) A (4f) bekezdés a) pontja szerinti közfoglalkoztató megtagadhatja a közfoglalkoztatási jogviszony létesítését, ha az álláskeresővel szemben a (4a) bekezdés b) pontja szerinti kizárási ok fennállásáról van tudomása.”
(4) A Közfog.tv. 1. §-a a következő (4j) bekezdéssel egészül ki:
„(4j) E törvény alkalmazásában
a) közvetlen lakókörnyezet a lakhatás helyéül szolgáló ingatlan (az azon lévő építmény, kert, udvar), valamint jogszabályban meghatározott, az ingatlanhoz kapcsolódó utcafronti közterület,
b) rendezetlen állapotú lakókörnyezet:
ba) az ingatlanon hulladék-felhalmozás vagy egészségre káros anyagok tárolása történik,
bb) az ingatlanon balesetveszélyes építmény található,
bc) az ingatlan elhanyagolt állapota a növényi és állati kártevők, kórokozók elszaporodását elősegíti,
bd) az ingatlanról az állatok közterületre kijutása akadálytalanul történik,
be) az ingatlanhasználó az ingatlannal kapcsolatban a helyi önkormányzati rendeletben előírt kötelezettségeket nem teljesíti.”
106. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 4. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény IV. fejezetének hatálya nem terjed ki:)
„a) anyagokból, keverékekből, nyersanyagokból, készítményekből származó ionizáló sugárzás által okozott veszélyekre,”
107. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az eljárás alá vont személy vezetői engedélyét - a járművezetéstől eltiltás intézkedést megelőzően - a szabálysértéssel összefüggésben a helyszínen elvették, azt a hatóságnál leadta, vagy a vezetési jogosultságának azonnali felfüggesztését az engedély-nyilvántartásba a helyszínen bejegyezték.”
108. § A Szabs. tv. 29. alcíme a következő 40/A. §-sal egészül ki:
„40/A. § A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság vezetője az illetékességi területén a szabálysértési eljárásban kiszabott pénzbírság és helyszíni bírság végrehajtása iránti eljárásra illetékes szabálysértési hatóság helyett más szabálysértési hatóság illetékességét is megállapíthatja.”
109. § A Szabs. tv. 62/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„62/A. § (1) A bíróság, a szabálysértési hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a szóbeli meghallgatását követően vagy helyette írásban tegyen vallomást. Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki, hogy utóbb a tanút a meghallgatása céljából a bíróság, a szabálysértési hatóság idézze.
(2) Az írásbeli vallomástétel engedélyezése esetén a tanú a vallomását
a) saját kezűleg leírja és aláírja,
b) minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával látja el,
c) elektronikus kapcsolattartás útján teszi meg, vagy
d) bíróval, közjegyzővel hitelesítteti.
(3) Ha a tanú szóbeli meghallgatás nélkül vagy a szóbeli meghallgatást követően írásban tesz vallomást, az írásbeli vallomásból ki kell tűnnie, hogy a tanú a vallomást a vallomástétel akadályainak, valamint a hamis tanúzás következményeinek ismeretében tette meg. Erre a tanút az írásbeli vallomás megtételének engedélyezésével egyidejűleg, a vallomástétel akadályainak és a hamis tanúzás következményeinek ismertetésével figyelmeztetni kell.”
110. § A Szabs. tv. 80. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A feljelentést határozattal nyolc napon belül el kell utasítani, ha a feljelentésből vagy az előkészítő eljárás során beszerzett adatokból megállapítható, hogy)
„f) halál vagy elévülés folytán a büntethetőség megszűnt,”
111. § A Szabs. tv. 96. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A határozatnak tartalmazni kell)
„g) a határozathozatal helyét, idejét, a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy aláírását és az eljáró hatóság bélyegző vagy elektronikus bélyegző lenyomatát.”
112. § (1) A Szabs. tv. 141. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott hatóságok, személyek hatáskörébe tartozó szabálysértési eljárások során kiszabott, önkéntesen megfizetett helyszíni bírságból származó bevételt a központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott központi bírságkezelő szerv (a továbbiakban: központi bírságkezelő szerv) a kincstárnál vezetett központosított beszedési számlán kezeli.”
(2) A Szabs. tv. 141. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv területi szervei az általános szabálysértési hatóság hatáskörébe tartozó szabálysértési eljárások során kiszabott vagy végrehajtott pénzbírságból, szabálysértési költségből, rendbírságból, helyszíni bírságból származó, valamint a bíróság által kiszabott pénzbírságból, rendbírságból, szabálysértési költségből származó bevételt a kincstárnál vezetett központosított beszedési számlákon kezelik.”
(3) A Szabs. tv. 141. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az általános szabálysértési hatóság által kiszabott pénzbírság, rendbírság, megállapított szabálysértési költség, valamint a rendőrség által kiszabott helyszíni bírság végrehajtásáról az általános szabálysértési hatóság gondoskodik.”
(4) A Szabs. tv. 141. § (2d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2d) A központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott hatóságok, személyek által kiszabott és önkéntesen befizetett helyszíni bírság befizetésének ellenőrzését és azonosítását a központi bírságkezelő szerv végzi. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv területi szervei ellátják az általános szabálysértési hatóság hatáskörébe tartozó szabálysértési eljárások során kiszabott vagy végrehajtott pénzbírság, szabálysértési költség, rendbírság, helyszíni bírság, valamint a bíróság által kiszabott pénzbírság, rendbírság, szabálysértési költség befizetésének ellenőrzését és azonosítását.”
(5) A Szabs. tv. 141. § (2f)-(2h) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2f) A bíróság az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv területi szerve részére a (2d) bekezdésben meghatározott feladat ellátása érdekében a rendelkezésére álló,
a) a 151. § (2) bekezdés a) pont aa), ab), ad), ae) és ah) alpontja szerinti,
b) a 153. § (2) bekezdés c) pontjában szereplő adatokból az eljárt bíróság megnevezésére, határozatának számára, a határozat jogerőre emelkedésének napjára vonatkozó,
c) a 153. § (2) bekezdés d) pontjában szereplő adatokból a pénzbírság, továbbá a kiszabott rendbírság, megállapított szabálysértési költség összegére vonatkozó,
d) a 153. § (2) bekezdés f) pontjában szereplő
adatokat elektronikus formában automatikusan továbbítja.
(2g) A központi bírságkezelő szerv és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv területi szerve a (2f) és (2i) bekezdésben meghatározott adatokról a bevételekkel kapcsolatos követelésekkel és kötelezettségekkel összefüggő jelentési kötelezettség teljesítése érdekében nyilvántartást vezet. A központi bírságkezelő szerv és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv területi szerve a nyilvántartásban az adatokat a nyilvántartásba vételüktől számított nyolc évig kezeli. A nyilvántartásból - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - adattovábbításnak nincs helye.
(2h) A központi bírságkezelő szerv, valamint az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv területi szerve a (2d) bekezdésben meghatározott feladat elvégzése során összeveti a feladatellátásával összefüggésben rendelkezésére álló adatokat, és az összevetés eredményeként kapott adatokat a szabálysértési nyilvántartásokba történő rögzítés, illetve annak kezdeményezése érdekében elektronikus formában automatikusan megküldi a szabálysértési nyilvántartásokban ezen adatokat rögzítő illetékes hatóságnak.”
(6) A Szabs. tv. 141. §-a a következő (2j) bekezdéssel egészül ki:
„(2j) A bíróság a döntéshozatalt követően azonnal, de legkésőbb 3 napon belül köteles gondoskodni a pénzbírságról, rendbírságról, szabálysértési költségről hozott döntéseknél a befizetés azonosításához szükséges adatok megadásáról a központi bírságkezelő szerv részére.”
(7) A Szabs. tv. 141. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bíróság a kiszabott pénzbírságról, rendbírságról, megállapított szabálysértési költségről - a jogerős határozat kiadmányának megküldésével - értesíti a (3) bekezdésben meghatározott általános szabálysértési hatóságot.”
113. § A Szabs. tv. 160. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A gépjárművezető távollétében alkalmazott intézkedések nyilvántartásából közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel teljesítéséhez meg kell jelölni
a) az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatokat, valamint
b) az adatátvétellel érintett gépjármű egyedi azonosító adatát.”
114. § A Szabs. tv. 161. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A gépjárművezető távollétében alkalmazott intézkedések nyilvántartásából történő adatigénylés teljesítéséhez
a) az adatigénylő pontos megnevezését és címét,
b) a gépjármű egyedi azonosító adatát
kell közölni.”
115. § A Szabs. tv. 199/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a Btk.-ban meghatározott, az adott vegyületcsoportra vagy anyagra irányadó csekély mennyiséget nem haladja meg. Só formában előforduló vegyületek esetén tiszta hatóanyag-tartalom alatt a bázis formában megadott hatóanyag-tartalmat kell érteni.”
116. § A Szabs. tv.
a) 160. § (1) bekezdésében a „teljesítéséhez meg kell jelölni” szövegrész helyébe a „teljesítéshez - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel - meg kell jelölni” szöveg,
b) 161. § (2) bekezdésében az „Adatigénylés alapján kizárólag” szövegrész helyébe az „Adatigénylés alapján - a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag” szöveg
lép.
117. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 2. § 15a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„15a. közlekedési kártya: a 6/A. §-ban meghatározott hordozó vagy elektronikus rendszer;”
118. § Az Sztv. 5. alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) A 7. § (1) bekezdése szerinti szervezet az utazási jogosultság, valamint az egyes kedvezmények ellenőrzése érdekében közlekedési kártyát bocsáthat ki, illetve üzemeltethet.
(2) A közlekedési kártya olyan, az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 2. § 5. pontja szerinti, közhiteles adatokkal, vizuálisan megszemélyesített, a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás igénybevétele céljából kibocsátott, jogszabályban meghatározott elektronikus adat tárolására vagy művelet elvégzésére alkalmas eszközt tartalmazó hordozó, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott utazási okmányként teljesíti az utasmédia követelményrendszerét. A Nektv. 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti elsődleges kártyához a közlekedési kártya mint másodlagos kártya - amennyiben annak műszaki és technikai feltételei adottak - a jogosult kérelmére hozzárendelhető. A Nektv. 2. § 5. pontja szerinti közlekedési kártyához a jogosult kérelmére további - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott - utasmédia rendelhető, amely biztosítja a személyszállítási szolgáltatások igénybe vételét.
(3) Közlekedési kártyának minősül az a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás igénybevétele céljából, a 7. § (1) bekezdése szerinti szervezet által kibocsátott vagy működtetett (a továbbiakban együtt: kibocsátott), elektronikus adat tárolására vagy művelet elvégzésére alkalmas eszközt tartalmazó hordozó vagy elektronikus rendszer is, amely a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 29. § (19) és (20) bekezdésében meghatározottak szerint a személyazonosító igazolvány szolgáltatásazonosítójához rendelten kezeli a polgár adatait és igazolja a polgár utazásra, utazási kedvezményre vonatkozó jogosultságait, valamint amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott utazási okmányként teljesíti az utasmédia követelményrendszerét.”
119. § (1) Az Sztv. 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Nektv.-ben meghatározott működtető, az Nytv. hatálya alá tartozó természetes személynek, valamint az egyéb, a közlekedési kártyára jogosult személynek a Nektv.-ben meghatározott regisztrációs szerv által folytatott kártyafelhasználói regisztráció során felvételezett és kezelt természetes személyazonosító adatait, lakcímét, egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés során rögzített arcképmását és - ha a 12. életévét betöltötte - aláírását, valamint az általa képzett kapcsolati kódot közlekedési kártya kártyakibocsátása és nyilvántartása céljából az (1) bekezdés szerinti szervezet részére átadja. A közlekedési kártya tekintetében a Nektv. szerinti kártyakibocsátónak az (1) bekezdés szerinti szervezet minősül.”
(2) Az Sztv. 7. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A 6/A. § (3) bekezdése szerinti közlekedési kártya esetén az Nytv. szerinti nyilvántartást kezelő szerv az (1) bekezdés szerinti szervezet megkeresésére az Nytv. hatálya alá tartozó természetes személynek a természetes személyazonosító adatait, a személyazonosító igazolványának okmány- és szolgáltatásazonosítóját, valamint lakcímadatát a közlekedési kártya kártyakibocsátása és nyilvántartása céljából átadja.”
(3) Az Sztv. 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (1) bekezdés szerinti szervezet a közlekedési kártya kibocsátása iránti kérelemben a jogosult által megadott adatok, valamint az általa kibocsátott közlekedési kártya megszemélyesítését végző szervezetek adatközlése alapján a 30. § (2) bekezdésében rögzített feltételek biztosítása, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szolgáltatási kötelezettsége teljesítése céljából, a Nemzeti Személyszállítási Intelligens Közlekedési Rendszerek Platform keretein belül központi nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) a (6) és (6a) bekezdés szerinti adatokat,
b) a közlekedési kártya egyedi sorszámát és elektronikus egyedi azonosítóját,
c) a közlekedési kártya érvényességére vonatkozó adatokat,
d) a közszolgáltatási utazási kedvezmények igénybevételére való jogosultsági adatokat, valamint
e) a közlekedési kártya egyes közlekedési szolgáltató szervezeteknél való érvényesítési adatait.”
120. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az elkövető vezetői engedélyét - a járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően - a bűncselekménnyel összefüggésben a helyszínen elvették, azt a hatóságnál leadta, vagy a vezetési jogosultság azonnali felfüggesztését az engedély-nyilvántartásba a helyszínen bejegyezték.”
121. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Erfesz. tv.) 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szolgálati feladatainak ellátása során
a) a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési célra szolgáló részén nyíltan viselve
aa) a mezőőr, valamint a hegyőr, az állami halőr és a hivatásos halőr - jogszabályban meghatározott közegészségügyi okból, a légi közlekedés biztonsága, valamint az okszerű mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében meghatározott állatok riasztása, elejtése, gyérítése, és állományának szabályozása érdekében - sörétes lőfegyvert,
ab) az erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja, a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, valamint a rendészeti feladatokat ellátó jogosult erdészeti szakszemélyzet önvédelmi célból, a hivatásos vadász - nagyvad utánkeresése során a kegyelemlövéshez - maroklőfegyvert,
ac) a hivatásos vadász - a sérült vagy sebzett nagyvad elejtése érdekében - vadászlőfegyvert,
b) a természetvédelmi őr önvédelmi célból, nyíltan viselve szolgálati maroklőfegyvert
tarthat magánál.”
122. § Az Erfesz. tv. 22. §-a a következő (3a)-(3d) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Akinek a rendészeti feladatot ellátó személy, a személy- és vagyonőr jogszabályban meghatározott intézkedése, vagy annak elmulasztása jogát vagy jogos érdekét érintette - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel -, panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító munkáltatójához.
(3b) A (3a) bekezdésben meghatározott esetekben a cselekvőképtelen személy helyett törvényes képviselője jár el, korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy cselekvőképességében bármely ügycsoportban korlátozott nagykorú személy helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat. A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető. Jogi képviselőként jogvédelemmel foglalkozó egyesület vagy alapítvány, nemzetiségi önkormányzat, jogi oktatást végző egyetem állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktatója is eljárhat.
(3c) Az intézkedést foganatosító munkáltatójához benyújtott panaszt az intézkedést foganatosító munkáltatója közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el.
(3d) A panaszt az intézkedést követő harminc napon belül lehet előterjeszteni, és a beérkezéstől, illetve az áttételtől számított harmincöt napon belül kell elbírálni.”
123. § A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: Lrtv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E törvény alkalmazásában
a) ágazati kritérium: azok a szempontok, az azokhoz tartozó küszöbértékek, műszaki vagy funkcionális tulajdonságok, amelyek egy eszköz, létesítmény rendszerelemének megzavarása vagy megsemmisítése (a továbbiakban együtt: kiesés) által kiváltott hatásra vonatkoznak, és amelyek teljesülése esetén az eszköz, létesítmény, rendszer vagy azok része létfontosságú rendszerelemmé jelölhető ki azzal szoros összefüggésben, hogy mely ágazatba tartozik,
b) alapvető szolgáltatás: a kritikus társadalmi vagy gazdasági tevékenységek fenntartásához szükséges, elektronikus információs rendszertől függő, az alapvető szolgáltatások jegyzékében feltüntetett szolgáltatás,
c) alapvető szolgáltatások jegyzéke: az alapvető szolgáltatások listája, amely az érintett központi államigazgatási szervek bevonásával kerül összeállításra és kormányrendeletben meghatározásra,
d) alapvető szolgáltatást nyújtó szereplő: az a szervezet vagy gazdasági szereplő, amely
da) alapvető szolgáltatást nyújt,
db) az általa nyújtott alapvető szolgáltatás elektronikus információs rendszerektől függ,
dc) az általa nyújtott alapvető szolgáltatást érintő biztonsági esemény - kormányrendeletben meghatározott - jelentős zavart okozna szolgáltatás nyújtásában és
dd) az erre irányuló eljárásban alapvető szolgáltatást nyújtó szereplőként került azonosításra,
e) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,
f) európai létfontosságú rendszerelem: e törvény alapján kijelölt olyan létfontosságú rendszerelem, amelynek kiesése jelentős hatással lenne - az ágazatokon átnyúló kölcsönös függőségből következő hatásokat is ideértve - legalább két EGT-államra,
g) helyszíni ellenőrzést lefolytató szerv: az ágazati kijelölő hatóság, a szakhatóság, a kijelölési eljárásban részt vevő, véleménynyilvánító szerv, és jogszabály alapján helyszíni ellenőrzés lefolytatására jogosult szerv,
h) horizontális kritérium: azok a szempontok, az azokhoz tartozó küszöbértékek, műszaki vagy funkcionális tulajdonságok, amelyek egy eszköz, létesítmény rendszerelemének kiesése által kiváltott hatásra vonatkoznak, és amelyek teljesülése esetén - figyelemmel a bekövetkező emberiélet-veszteségekre, az egészségre gyakorolt hatásra, a gazdasági és társadalmi hatásokra, a természetre és az épített környezetre gyakorolt hatásra - az eszköz, létesítmény, rendszer vagy azok része létfontosságú rendszerelemmé jelölhető ki attól függetlenül, hogy mely ágazatba tartozik,
i) létfontosságú rendszerelem védelme: a létfontosságú rendszerelem funkciójának, folyamatos működésének és sértetlenségének biztosítását célzó, a fenyegetettség, a kockázat, a sebezhetőség enyhítésére vagy semlegesítésére irányuló valamennyi tevékenység,
j) létfontosságú rendszerelem: az 1. mellékletben meghatározott ágazatok valamelyikébe tartozó szolgáltatás, eszköz, létesítmény vagy rendszer olyan rendszereleme, továbbá azok által nyújtott szolgáltatások, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához - így különösen az egészségügyhöz, a lakosság személy- és vagyonbiztonságához, a gazdasági és szociális közszolgáltatások biztosításához, az ország honvédelméhez, - és amelynek kiesése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna,
k) nemzeti létfontosságú rendszerelem: e törvény alapján kijelölt létfontosságú rendszerelem, amelynek kiesése a létfontosságú társadalmi feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt elsősorban Magyarországon lenne jelentős hatással,
l) üzemeltető: az a természetes, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki vagy amely az eszköz, létesítmény, rendszer rendszerelemének tulajdonosa, engedélyese, rendelkezésre jogosultja vagy napi működéséért felelős,
m) rendkívüli esemény: olyan külső vagy belső behatás, amely a kijelölt nemzeti vagy európai rendszerelem rendeltetésszerű működését, üzemfolytonosságát jelentős mértékben veszélyezteti, akadályozza, és amely megfelel jogszabályban foglalt kritériumoknak.”
124. § (1) Az Lrtv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Az üzemeltető azonosítási vizsgálatot folytat le
a) a létfontosságú rendszerelem működésének, a szolgáltatás nyújtásának kezdetétől számított 60 napon belül,
b) az üzemeltetés időszakában a tevékenységben bekövetkezett olyan mértékű változás esetén, amely az ágazati vagy horizontális kritériumok teljesülését eredményezi, a változás bekövetkeztétől számított 60 napon belül,
c) a kijelölésre nem javasolt, a korábbi azonosítási jelentésben szereplő lehetséges létfontosságú rendszerelem esetén az azonosítási vizsgálat zárónapját követő öt év elteltével, az üzemeltetés időszakában a kijelölő határozat véglegessé válását követő öt év elteltével,
d) a javaslattevő hatóság kezdeményezése alapján.
(2) Az üzemeltető az azonosítási vizsgálat alapján elkészített azonosítási jelentését (a továbbiakban: azonosítási jelentés) - annak elkészítését követő 8 napon belül - benyújtja a kormányrendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: az ágazati kijelölő hatóság) részére.
(3) A nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölési eljárást az ágazati kijelölő hatóság
a) az azonosítási jelentés benyújtását követően,
b) a 10. § (1) bekezdése szerinti általános javaslattevő hatóság ügyindító javaslata alapján, vagy
c) honvédelmi létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés céljából a honvédelmi ágazat javaslattevő hatóságának ügyindító javaslata alapján
hivatalból folytatja le.
(4) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott esetében a 10. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(5) Az ágazati kijelölő hatóság a kijelölés visszavonásáról
a) hivatalból a (3) bekezdésben meghatározottak szerint, vagy
b) az üzemeltető kérelmére
dönthet.
(6) Az ágazati kijelölő hatóság szakhatóság bevonásával az ágazati és horizontális kritériumok teljesülésének vizsgálata alapján dönt a nemzeti létfontosságú rendszerelem kijelöléséről vagy a kijelölés visszavonásáról.
(7) Az ágazati kijelölő hatóság a (6) bekezdés szerinti kijelölő határozatban
a) meghatározza az üzemeltetői biztonsági terv kidolgozásának határidejét,
b) kötelezi az üzemeltetőt, hogy biztonsági összekötő személyt bízzon meg vagy foglalkoztasson, és a biztonsági összekötő személy adatait a kijelölő határozat véglegessé válásától számított 60 napon belül nyilvántartó hatóság részére küldje meg, valamint
c) az üzemeltető részére előírhat a létfontosságú rendszerelem védelmével összefüggő, a rendszerelem egyedi sajátosságaihoz, környezetéhez, a rendszerelem által potenciálisan előidézhető veszély mértékéhez igazodó feltételeket.
(8) Amennyiben az üzemeltető a (2) bekezdésben előírt kötelezettségének nem tesz eleget, az ágazati kijelölő hatóság figyelmeztetést tartalmazó döntésében, határidő megállapításával felhívja az üzemeltetőt az azonosítási jelentés benyújtására.
(9) A honvédelmi rendszerek és létesítmények ágazati kijelölő hatósága az 1. mellékletben meghatározott, nem honvédelmi ágazatba tartozó rendszerelemet honvédelmi érdekből, kormányrendeletben meghatározott honvédelmi kritériumok alapján, horizontális kritériumok vizsgálata nélkül nemzeti létfontosságú rendszerelemmé (a továbbiakban: ágazaton kívüli honvédelmi rendszerelem) kijelölheti.
(10) Ágazaton kívüli honvédelmi rendszerelem kijelölésére irányuló eljárásban a szakhatósági megkeresés mellőzhető, amennyiben a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság által kijelölni kívánt rendszerelem már kijelölt létfontosságú rendszerelem.
(11) A honvédelmi rendszerek és létesítmények ágazati kijelölő hatósága a kijelölő határozatban:
a) biztonsági összekötő személy adatainak megküldése tekintetében 60 napnál rövidebb határidőt is megállapíthat az üzemeltető számára,
b) a (6) bekezdés szerinti döntését honvédelmi érdekre tekintettel gyorsított eljárásban is meghozhatja.
(12) A honvédelmi rendszerek és létesítmények ágazati kijelölő hatósága részére a (3) bekezdés b) pontja szerinti ügyindító javaslatot a honvédelmi ágazati javaslattevő hatóság adja.”
(2) Az Lrtv. 2. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Az azonosítási jelentés benyújtásának elmulasztása esetén kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság kiszabásának van helye.”
125. § (1) Az Lrtv. 2/A. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kijelölt nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplőnek minősül, ha)
„a) az alapvető szolgáltatások jegyzékében szereplő szolgáltatást nyújt,”
(2) Az Lrtv. 2/A. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kijelölt nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplőnek minősül, ha)
„c) az általa nyújtott szolgáltatást érintő biztonsági esemény a kormányrendeletben meghatározott jelentős zavart okozna az általa nyújtott szolgáltatás biztosításában.”
126. § Az Lrtv. 2/A. alcíme a következő 2/B. §-sal egészül ki:
„2/B. § (1) Azon rendszerek, rendszerelemek üzemeltetői esetében, amelyek nem kerültek a 2. § szerinti eljárásban nemzeti létfontosságú rendszerelemként kijelölésre, azonban megfelelnek a 2/A. § (2) bekezdésében meghatározott, az alapvető szolgáltatást nyújtó szereplőként történő azonosításra irányadó kritériumoknak, az azonosítási eljárást kormányrendeletben kijelölt hatóság folytatja le.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hatóság az alapvető szolgáltatást nyújtó szereplőként való azonosítás során hivatalból jár el.
(3) Az (1) bekezdés szerinti hatóság határozatban rendelkezik az üzemeltető felvételéről az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők jegyzékébe és tájékoztatja a jegyzéket vezető hatóságot. Az (1) bekezdés szerinti hatóság az alapvető szolgáltatást nyújtó szereplők jegyzékéből történő törlésről
a) hivatalból, vagy
b) az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplő kérelmére
dönthet.
(4) Az azonosítási eljárás lefolytatása érdekében az (1) bekezdés szerinti hatóság - személyes adatok kivételével - jogosult
a) az alapvető szolgáltatások jegyzékében meghatározott szolgáltatást nyújtó szolgáltatótól, gazdálkodó szervezettől,
b) az a) pont szerinti szolgáltató felett hatósági, felügyeleti vagy ellenőrzési jogkört gyakorló szervezettől,
c) közhiteles nyilvántartásokból
adatszolgáltatást kérni.
(5) Amennyiben az alapvető szolgáltatást nyújtó szereplőként azonosított szervezet az azonosítással nem ért egyet, úgy bizonyítja, hogy nem felel meg az alapvető szolgáltatást nyújtó szereplőként történő azonosításra vonatkozó kritériumoknak.
(6) A Kormány ágazatonként rendeletben meghatározza az adott szolgáltatásra támaszkodó felhasználók száma vagy az alapvető szolgáltatásokat nyújtó konkrét gazdasági szereplő jelentősége alapján történő releváns ellátási szint meghatározásához a küszöbértékeket.”
127. § (1) Az Lrtv. 4. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A nemzeti létfontosságú rendszerelemek és az európai létfontosságú rendszerelemek)
„c) honvédelmi létfontosságú rendszerelemek esetében az a) és b) pont szerinti eljárások mellett az ellenőrzésekben is”
(a hatóságok és a szakhatóságok részéről csak olyan személy vehet részt, akinek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték és akivel szemben kockázati tényező nem merült fel.)
(2) Az Lrtv. 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az e törvényben meghatározott feladatellátása során, így különösen a kijelölési eljárásban, valamint hatósági ellenőrzés keretében, az eljárással összefüggő és ahhoz szükséges ideig, a minősített adatot, személyes adatot vagy különleges adatot, üzleti titkot, banktitkot, fizetési titkot, biztosítási titkot, értékpapírtitkot, pénztártitkot a hatóság, a szakhatóság, illetve az eljárásban részt vevő véleménynyilvánító szervek - a minősített adatokra, valamint a nemzetbiztonsági és a honvédelmi érdekű információbiztonságra vonatkozó korlátozások figyelembevételével - megismerhetik.”
128. § (1) Az Lrtv. 5. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kormányrendeletben erre kijelölt szerv (a továbbiakban: nyilvántartó hatóság) nyilvántartja és kezeli]
„c) a nemzeti létfontosságú rendszerelemek, szolgáltatások megnevezését és címét, valamint azon európai létfontosságú rendszerelemek, szolgáltatások megnevezését és címét, amelyek esetében Magyarország érintett fél,”
(2) Az Lrtv. 5. § (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:
[A kormányrendeletben erre kijelölt szerv (a továbbiakban: nyilvántartó hatóság) nyilvántartja és kezeli]
„f) a hatósági ellenőrzéssel összefüggő dokumentumokat,
g) az informatikai biztonsági szabályzatot.”
(3) Az Lrtv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nyilvántartó hatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat az ágazati kijelölő hatóságnak a kijelölési eljárásban hozott hatósági határozata, illetve az üzemeltető adatszolgáltatása alapján veszi nyilvántartásba. Az ágazati kijelölő hatóság az erre vonatkozó véglegessé vált határozatot haladéktalanul köteles megküldeni a nyilvántartó hatóságnak. Az ágazati kijelölő hatóság a megküldéssel egyidejűleg tájékoztatja a nyilvántartó hatóságot az (1) bekezdés c) pontja szerinti adatokról.”
(4) Az Lrtv. 5. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartó hatóság a nyilvántartásból adatot a következők szerint továbbíthat:)
„a) a kijelölési eljárásban, a kijelölés visszavonására irányuló eljárásban részt vevő hatóságok részére a kijelölési eljárás, a kijelölés visszavonására irányuló eljárás lefolytatásának biztosítása céljából,”
(5) Az Lrtv. 5. § (4) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartó hatóság a nyilvántartásból adatot a következők szerint továbbíthat:)
„i) különleges jogrend vagy honvédelmi veszélyhelyzet időszakában a honvédelmi ágazat javaslattevő hatósága részére a nemzeti létfontosságú rendszerelemek fokozott védelmének megszervezése céljából,”
(6) Az Lrtv. 5. § (4) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartó hatóság a nyilvántartásból adatot a következők szerint továbbíthat:)
„j) az egységes digitális rádiótávközlő rendszer (a továbbiakban: EDR) kormányzati célú hírközlési szolgáltatás biztosítása érdekében az EDR szolgáltatás biztosítójának,
k) nemzetbiztonsági, valamint terrorelhárítási érdekből, külön, a feladatellátásért felelős szerv által benyújtott, indokolt kérelem alapján.”
(7) Az Lrtv. 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem adatait a nyilvántartó hatóság, valamint a kijelölési eljárásban érintett valamennyi hatóság az ágazati kijelölő hatóság rendszerelem kijelölése visszavonásáról szóló határozatának véglegessé válása után 30 napon belül a nyilvántartásból törli és erről az üzemeltetőt írásban értesíti.”
129. § Az Lrtv. 6. és 7. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„6. § (1) Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője - a (9) bekezdésben foglaltak kivételével - az ágazati kijelölő hatóság határozatában meghatározott határidőn belül kidolgozza a hatóság kijelölő döntésében meghatározott tartalmi és formai követelmények szerinti üzemeltetői biztonsági tervet, és azt elektronikus úton megküldi a kijelölő hatóságnak.
(2) Az üzemeltetői biztonsági tervet az ágazati kijelölő hatóság a határozatában meghatározott tartalmi és formai követelmények teljesülése érdekében a nyilvántartásba vételt megelőzően formai és tartalmi szempontból 60 napon belül ellenőrzi, hiányosság esetén az üzemeltetőt hiánypótlásra szólítja fel. Amennyiben a rendszerelemet a honvédelmi ágazat is kijelölte, az üzemeltetői biztonsági terv formai és tartalmi ellenőrzéséhez az ágazati kijelölő hatóság beszerzi a honvédelmi ágazati rendszerelem esetén a honvédelmi ágazat kijelölő hatóságának véleményét, az üzemeltetői biztonsági terv megküldésével. Az ágazati kijelölő hatóság az elfogadott üzemeltetői biztonsági tervet megküldi a nyilvántartó hatóságnak és az üzemeltetőnek.
(3) A honvédelmi ágazat kijelölő hatósága által kijelölt honvédelmi létfontosságú rendszerelem az üzemeltetői biztonsági terv ellenőrzésétől és a tervvel kapcsolatos esetleges hiánypótlástól függetlenül nyilvántartásba vehető. Amennyiben az üzemeltetői biztonsági terv ellenőrzése vagy a tervvel kapcsolatos hiánypótlás folyamatban van, erről a honvédelmi ágazat kijelölő hatósága a nyilvántartó hatóságot tájékoztatja.
(4) Az üzemeltetői biztonsági terv tartalmazza a létfontosságú rendszerelemeket, szolgáltatásokat és azt a szervezeti és eszközrendszert, amely biztosítja azok védelmét. Az üzemeltetői biztonsági terv a kockázatelemzés, kockázatkezelés figyelembevételével megjelöli azokat a biztonsági intézkedéseket, amelyek kialakítása és működtetése biztosítja az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem védelmét, üzemfolytonosságát és működésének helyreállítását, továbbá meghatározza azokat az ideiglenes intézkedéseket, amelyeket a különböző kockázati és veszélyszinteknek megfelelően foganatosítani kell.
(5) A honvédelmi létfontosságú rendszerelemek üzemeltetői biztonsági terve tartalmazza a feladat- és hatáskörrel rendelkező honvédelmi szervekkel történő kapcsolattartás és együttműködés rendjét az ágazati hatóság által kiadott határozatban meghatározottak szerint.
(6) Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője soron kívül módosítja az üzemeltetői biztonsági tervet, ha olyan változás áll be, amely érinti a létfontosságú rendszerelem szolgáltatásának nyújtását, tevékenységét, működésének feltételeit vagy védelmét. A módosított üzemeltetői biztonsági terv ellenőrzésére, elfogadására és megküldésére a (2) bekezdés szabályait kell alkalmazni.
(7) Az üzemeltető az üzemeltetői biztonsági tervben és az informatikai biztonsági szabályzatban foglaltak megvalósíthatóságát biztosítja és rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által meghatározott üzemeltetők meghatározott gyakorisággal, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi vagy területi szerve irányításával, az ágazati kijelölő hatóság bevonásával folytatnak le olyan gyakorlatot, ahol az üzemeltetői biztonsági tervben megjelölt szervezeti és eszközrendszert, és az információ- és hálózatbiztonsági ellenállóképességet gyakorolják (a továbbiakban: komplex gyakorlat).
(8) A komplex gyakorlat megfelelőségét a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi vagy területi szerve - az ágazati kijelölő hatóság bevonásával - értékeli. Amennyiben a komplex gyakorlat során az értékelő azt állapítja meg, hogy az üzemeltetői biztonsági terv, illetve az informatikai biztonsági szabályzat nem megfelelő, az üzemeltetőt az üzemeltetői biztonsági terv, illetve az informatikai biztonsági szabályzat módosítására, és a komplex gyakorlat megismétlésére kötelezi.
(9) Ha az üzemeltető a létfontosságú rendszerelem európai létfontosságú rendszerelemmé vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésekor rendelkezik olyan biztonsági dokumentummal, amely az üzemeltetői biztonsági terv tartalmi elemeit magában foglalja, akkor kérelmére az ágazati kijelölő hatóság rendelkezhet úgy, hogy a biztonsági dokumentum az üzemeltetői biztonsági tervet helyettesíti.
(10) A (9) bekezdés szerinti esetben a biztonsági dokumentumot kell megküldeni a nyilvántartó hatóságnak az 5. § szerinti nyilvántartásba vétel céljából.
(11) Az üzemeltető a bekövetkezett rendkívüli eseményekről haladéktalanul tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének ügyeleti szolgálatát a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének honlapján közzétett formában, valamint az ágazati kijelölő hatóságot. Az üzemeltető a honvédelmi létfontosságú rendszerelem vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt ügyeleti szolgálatot is haladéktalanul értesíti.
(12) Az üzemeltetői biztonsági terv és mellékletei, vagy az azokat helyettesítő biztonsági dokumentum nem nyilvános.
(13) Ha a bekövetkezett rendkívüli eseménnyel összefüggő kockázatot az üzemeltetői biztonsági tervben nem vizsgálták, úgy az újonnan felmerülő kockázat kezelésére az üzemeltető soron kívül módosítja az üzemeltetői biztonsági tervet. A módosított üzemeltetői biztonsági terv esetében a (2) bekezdés szabályait kell alkalmazni.
(14) Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője gondoskodik a biztonsági összekötő személy megbízásáról, foglalkoztatásáról, és folyamatosan biztosítja a biztonsági összekötő személy tevékenységéhez szükséges feltételeket. A biztonsági összekötő személy feladata
a) kapcsolattartás az üzemeltető és a kijelölési eljárásban részt vevő hatóságok között, továbbá honvédelmi létfontosságú rendszerelemek esetén az (5) bekezdésben meghatározott honvédelmi szervekkel,
b) az üzemeltetői biztonsági terv kidolgozása.
(15) Biztonsági összekötő büntetlen előéletű, kormányrendeletben meghatározott képzettséggel rendelkező személy lehet. A büntetlen előéletre vonatkozó követelmény teljesülését a biztonsági összekötő igazolja.
(16) Az európai létfontosságú rendszerelem, a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője a kijelölő határozat véglegessé válásától számított 60 napon belül a nyilvántartó hatóság részére, az általa közzétett elektronikus űrlapon bejelenti az 5. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatokat.
(17) Az ágazaton belüli honvédelmi létfontosságú rendszerelemek kivételével az európai létfontosságú rendszerelem, a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője és az ágazati kijelölő hatóság, a kijelölő határozat véglegessé válásától számított 60 napon belül a hivatásos katasztrófavédelmi szerv rendelkezésére bocsátja azon nyilvántartási, felügyeleti rendszereik elektronikus adatait, amelyek támogatják a kárfelszámolási tevékenységben közreműködő hivatásos katasztrófavédelmi szervek azonnali reagáló képességét, elősegítik az eredményes beavatkozást és helyreállítást.
7. § Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetőjét terhelik az üzemeltetői biztonsági terv elkészítésének, módosításának és gyakoroltatásának, a biztonsági összekötő személy foglalkoztatásának költségei, valamint az üzemeltetői biztonsági tervben foglalt, a létfontosságú rendszerelemek védelmét szolgáló szervezeti és eszközrendszerrel kapcsolatban felmerült költségek.”
130. § Az Lrtv. 8. § (3)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az európai létfontosságú rendszerelemet vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelemet legalább ötévenként komplex hatósági ellenőrzés (a továbbiakban: komplex ellenőrzés) keretében ellenőrizni kell. A komplex ellenőrzést nemzetbiztonsági és - ágazaton kívüli honvédelmi rendszerelem esetén - honvédelmi szempontok figyelembevételével kell lefolytatni.
(4) Az ellenőrzést koordináló szerv koordinálja a komplex ellenőrzést, ennek keretében a helyszíni ellenőrzést lefolytató szervet bevonhatja a komplex ellenőrzésbe és a helyszíni ellenőrzést lefolytató szervvel közös komplex ellenőrzést tarthat. A helyszíni ellenőrzést lefolytató szerv a komplex ellenőrzéssel kapcsolatban az ellenőrzést koordináló szervvel együttműködik.
(5) A helyszíni ellenőrzést lefolytató szerv az európai létfontosságú rendszerelemet vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemet érintő, a komplex ellenőrzésen kívüli helyszíni ellenőrzése eredményéről az ellenőrzés befejezésétől számított 15 napon belül az ellenőrzést koordináló szervet tájékoztatja.
(6) Az ellenőrzést koordináló szerv a komplex ellenőrzés keretében a létfontosságú rendszerelemek védelmével kapcsolatos információ- és hálózatbiztonsági hatósági ellenőrzést is koordinálja. Az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletét ellátó hatóság az ellenőrzést koordináló szerv kérésére információ- és hálózatbiztonsági hatósági ellenőrzést folytat le és ennek eredményéről az ellenőrzést koordináló szervet az ellenőrzés befejezésétől számított 15 napon belül tájékoztatja.
(7) Az ágazati kijelölő hatóság és az ellenőrzést koordináló szerv az európai létfontosságú rendszerelemnél vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemnél a komplex, valamint a helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizheti azt is, hogy a biztonsági összekötő büntetlen előéletű-e, amely érdekében adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a biztonsági összekötő büntetlen előéletű-e.”
131. § Az Lrtv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Ha az üzemeltető nem tesz eleget e törvényben, az e törvényben foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletben vagy az ágazati kijelölő hatóság határozatában foglalt előírásoknak, az ágazati kijelölő hatóság határozatban
a) felszólítja az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetőjét a kötelezettségei betartására,
b) kötelezi azonosítási jelentés elkészítésére és az ágazati kijelölő hatóság részére történő benyújtására,
c) kötelezi az üzemeltetői biztonsági terv módosítására vagy új üzemeltetői biztonsági terv készítésére, vagy
d) kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki.
(2) Ha az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője nem tesz eleget az e törvényben, e törvényben foglalt felhatalmazás alapján kiadott más jogszabályokban foglalt előírásoknak, az ellenőrzést koordináló szerv a koordinált ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokra figyelemmel kormányrendeletben meghatározottak szerint helyszíni bírságot szabhat ki.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott helyszíni bírság különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. A helyszíni bírság nem mellőzhető, amennyiben a tapasztalt hiányosság ismétlődő, kirívó súlyú, vagy a fentieken túl olyan jellegű, amely közvetlenül veszélyezteti a kijelölt létfontosságú rendszerelem üzemfolytonos működését.”
132. § Az Lrtv. 4. alcíme a következő 9/A. és 9/B. §-sal egészül ki:
„9/A. § A kijelölt létfontosságú rendszerelemeket érintő karbantartások, javítások és rendkívüli események kezelésében, elhárításában közreműködő szervezetek, illetve további résztevők kötelesek biztosítani, hogy a rendszerelem működése a lehető legrövidebb ideig legyen korlátozott.
9/B. § A honvédelmi ágazat, valamint a honvédelmi ágazatba tartozó honvédelmi létfontosságú rendszerelemek tekintetében a 4-9. § információbiztonsággal kapcsolatos rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
133. § Az Lrtv. 5. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„5. Az általános javaslattevő hatóság feladatai és jogköre
10. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a katasztrófavédelem, közrend, közbiztonság, lakosságvédelem, nemzetbiztonság, terrorelhárítás szempontjaira tekintettel, a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés vonatkozásában általános javaslattevő hatóság.
(2) Az általános javaslattevő hatóság az ágazatok és alágazatok helyzetét - figyelembe véve az ágazati és horizontális kritériumok teljesülését, valamint a 13. § (2) bekezdése szerinti értékelés megállapításait - félévente értékeli, és az értékelés alapján készített ügyindító javaslatát megküldi az ágazati kijelölő hatóság részére. Az ágazati kijelölő hatóság hivatalból hatósági eljárást indít az ügyindító javaslatban szereplő létfontosságú rendszerelem, szolgáltatások, üzemeltetők kijelölésére.
(3) A kijelölés iránti hivatalbóli eljárás megindítását követően az üzemeltető bizonyíthatja, hogy nem felel meg az ágazati, illetve a horizontális kritériumoknak.
(4) Az ügyindító javaslat alapján az ágazati kijelölő hatóság köteles megindítani a nemzeti létfontosságú rendszerelem kijelölésének visszavonására irányuló eljárást is, amennyiben arra irányuló javaslatot tartalmaz.
11. § Az általános javaslattevő hatóság a 10. § (2) bekezdésében meghatározottak mellett az egyes ágazatok, alágazatok közötti függőségek helyzetét folyamatosan elemzi, értékeli; ennek keretében az ügyindító javaslata elkészítése érdekében jogosult a fenti célból - személyes adatok kivételével -
a) a véleménynyilvánító szervektől,
b) az ágazati kijelölő és javaslattevő hatóságoktól,
c) közhiteles nyilvántartásokból,
d) államigazgatási szervektől, jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetektől, illetve természetes személyektől
adatszolgáltatást kérni. Az adatszolgáltatást a megkeresett szerv, személy nem tagadhatja meg.
12. § (1) Az ágazati kijelölő hatóság az ügyindító javaslat alapján indult hatósági eljárásban kizárólag az ágazati kritériumokat vizsgálhatja. Az eljárásban szakhatósági állásfoglalás beszerzése nem szükséges. A szakhatósági állásfoglalást az általános javaslattevő hatóság ügyindító javaslata helyettesíti.
(2) Amennyiben az ágazati kijelölő hatóság az ágazati kritériumok közül legalább egy fennállását megállapítja, a 2. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel, a 2. § (6) bekezdése szerinti döntést hozza meg.
12/A. § A honvédelmi ágazat, valamint a honvédelmi létfontosságú rendszerelemek tekintetében a 10-12. §-t az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) honvédelmi infrastruktúra vonatkozásában a 10. § (1) bekezdése szerinti szerv az ott megjelölt szempontok felmerülése estén sem minősül általános javaslattevő hatóságnak;
b) a honvédelmi ágazat, valamint a honvédelmi létfontosságú rendszerelemek tekintetében a horizontális kritériumok teljesülését, valamint a 13. § (2) bekezdése szerinti értékelés megállapításait nem kell figyelembe venni;
c) ágazaton kívüli honvédelmi rendszerelemek vonatkozásában általános javaslattevő hatóságnak a honvédelmi ágazat javaslattevő hatóságát kell tekinteni.”
134. § Az Lrtv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A Kormány évente jelentést nyújt be az Európai Bizottságnak
a) az európai létfontosságú rendszerelemnek kijelölt létfontosságú rendszerelemek ágazatonkénti számáról, valamint az Európai Unió azon tagállamainak számáról, amelyek az európai létfontosságú rendszerelemektől függenek,
b) azon ágazatok sebezhetőségi pontjainak, illetve az azokat fenyegető veszélyeknek és kockázatoknak típusairól, amelyekben európai létfontosságú rendszerelemet jelöltek ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentés összeállítása érdekében az ágazati kijelölő hatóságok és a nyilvántartó hatóság - figyelembe véve az ágazati kritériumok teljesülését - az ágazatok és alágazatok helyzetét évente értékelik, és a tárgyévi értékelést minden év április 30-ig a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter útján megküldik a Kormány részére.”
135. § Az Lrtv. a következő 6/A. alcímmel egészül ki:
„6/A. A különleges jogrendben bevezethető rendkívüli intézkedések
13/A. § (1) Különleges jogrend idején a létfontosságú rendszerre vonatkozó eljárás tekintetében rendelettel eltérő rendelkezések bevezetésére van mód
a) a hatáskör és illetékesség megállapítását,
b) az eljáró hatóság kijelölését,
c) az ügyintézési és egyéb határidőt,
d) a szakhatóság kizárását,
e) a jogorvoslat rendjét,
f) a bíróság előtt meg nem támadhatóságot,
g) a végrehajtás szabályait
érintően.
(2) Különleges jogrend bevezetése esetén rendeletben
a) az érintett létfontosságú rendszer tevékenységének koordinálására a Kormány tagjának kijelölése,
b) az érintett létfontosságú rendszerelemhez kormányzati összekötő szakemberek delegálása,
c) a b) pont szerinti szakemberek feladat- és hatásköre,
d) az érintett létfontosságú rendszer együttműködési kötelezettségének tartalma,
e) az érintett létfontosságú rendszer felügyelete átvételének feltételei és rendje
meghatározható.
(3) Különleges jogrend ideje alatt nemzeti létfontosságú rendszerelemmé az (1) és (2) bekezdés alapján történő kijelölést a különleges jogrend megszűnését követő hatvanadik napig felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot az (1) bekezdés b) pontja szerint eljáró hatóság hajtja végre a kormányrendeletben kijelölt ágazati kijelölő hatóság bevonásával.”
136. § (1) Az Lrtv. 14. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„e) határozza meg a 2. § és a 9. § szerint kiszabható helyszíni és közigazgatási bírság mértékét, a helyszíni és közigazgatási bírság kiszabására vonatkozó eljárás rendjét,”
(2) Az Lrtv. 14. §-a a következő k)-m) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„k) állapítsa meg a rendkívüli eseményekre vonatkozó részletes ágazati szabályokat,
l) jelölje ki a 2/B. § szerinti azonosítási eljárást lefolytató és az információbiztonsági hatósági feladatokat ellátó hatóságot és határozza meg az azonosítási eljárásra, ellenőrzésre vonatkozó különös szabályokat, valamint állapítsa meg az azonosítás visszavonására vonatkozó eljárási szabályokat,
m) állapítsa meg ágazatonként a 2/B. § (6) bekezdése szerinti küszöbértékeket és a 2/A. § szerinti jelentős zavar mértékét.”
137. § Az Lrtv. a következő 15/B. és 15/C. §-sal egészül ki:
„15/B. § Az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti azonosítási vizsgálatot a Módtv. hatálybalépését megelőző 60 napnál régebben működő létfontosságú rendszerelemek esetén a Módtv. hatálybalépését követő 60 napon belül kell lefolytatni.
15/C. § E törvény 6/A. alcíme és 15/D. §-a az Alaptörvény 54. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
138. § Az Lrtv. a következő 15/D. §-sal egészül ki:
„15/D. § A Módtv.-nyel megállapított 13/A. § (3) bekezdésében meghatározott előírásokat a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel elrendelt veszélyhelyzet során kijelölt nemzeti létfontosságú rendszerelemek kijelölése tekintetében is alkalmazni kell.”
139. § Az Lrtv. 1. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
140. § Az Lrtv.
a) 3. § (1) bekezdés a) pontjában az „azonosítási eljárás” szövegrész helyébe az „azonosítási vizsgálat” szöveg,
b) 3. § (1a) bekezdés c) pontjában a „kérelme” szövegrész helyébe a „nyilatkozata” szöveg,
c) 4. § (1) bekezdésében az „a hatóságok és a szakhatóságok” szövegrész helyébe az „a kijelölő hatóság és a szakhatóság (a továbbiakban együtt: hatóságok)” szöveg,
d) 4. § (2) bekezdésében az „azonosítási eljárásban” szövegrész helyébe az „azonosítási vizsgálatban” szöveg,
e) 5. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a „telefon- és telefaxszámát” szövegrész helyébe a „telefonszámát” szöveg,
f) 5. § (2) bekezdés c) pontjában a „2. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „2. § (7) bekezdése” szöveg,
g) 14. § b) pontjában az „azonosítási eljárás” szövegrész helyébe az „azonosítási vizsgálat” szöveg,
h) 14. § c) pontjában az „az azonosítási eljárásban,” szövegrész helyébe az „az azonosítási vizsgálatban,” szöveg
lép.
141. § Hatályát veszti az Lrtv.
a) 5. § (2) bekezdés a) pontjában az „az azonosítási eljárás,” szövegrész,
b) 5. § (4) bekezdés c) pontjában az „(a továbbiakban: helyszíni ellenőrzést lefolytató szerv)” szövegrész,
c) 15/A. § (2) bekezdése,
d) 2-4. melléklete.
142. § A Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, Magyarország és az Osztrák Köztársaság között a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések miatt alkalmazott jogkövetkezmények határon átnyúló végrehajtásának elősegítéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint egyes törvényeknek a közlekedésbiztonságot elősegítő európai uniós és nemzetközi kötelezettségek végrehajtásához szükséges módosításáról szóló 2012. évi CLXX. törvény
a) 5. § (4) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.)” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg,
b) 5. § (6) bekezdésében a „b) pontjában” szövegrész helyébe a „c) pontjában” szöveg,
c) 5. § (7) bekezdésben az „a Ket. 138. § (1) bekezdés szerint kijelölt hatóságnak továbbítja, amely a végrehajtás során a Ket. rendelkezéseinek alkalmazásával jár el.” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóságnak továbbítja, amely azt e törvény és az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény általános közigazgatási rendtartás alapján átadott fizetési kötelezettségek végrehajtása tekintetében irányadó szabályai szerint foganatosítja.” szöveg
lép.
143. § (1) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (a továbbiakban: Ibtv.) 2. § (2) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
(E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:)
„d) az alapvető szolgáltatást nyújtó szereplőknek az alapvető szolgáltatás nyújtásában közreműködő,
e) a nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek”
(elektronikus információs rendszereinek védelmére.)
(2) Az Ibtv. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kormány rendeletében meghatározott, a honvédelmért felelős miniszter vezetése, irányítása alatt álló szervek zárt célú elektronikus információs rendszerei esetében az e törvény szerinti hatósági feladatokat, a biztonsági felügyeletet a Kormány által kijelölt szerv kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el.”
144. § (1) Az Ibtv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszerek biztonsági felügyeletét - a honvédelmi célú elektronikus információs rendszerek, valamint a honvédelmi létfontosságú rendszerelemek és a honvédelmi ágazat hatáskörébe tartozó nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek kivételével - a Kormány által kijelölt hatóság látja el.”
(2) Az Ibtv. 14. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A hatóság a (2) bekezdés szerinti feladatait a polgári hírszerző tevékenységet végző nemzetbiztonsági szolgálat elektronikus információs rendszerei vonatkozásában - az azokon tárolt adatok megismerése nélkül - kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el.”
145. § (1) Az Ibtv. 16. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A hatóság az elektronikus információs rendszerek, és az azokban kezelt adatok biztonsága érdekében jogosult megtenni, elrendelni, ellenőrizni minden olyan, az elektronikus információs rendszer védelmére vonatkozó intézkedést, amellyel az érintett elektronikus információs rendszert veszélyeztető fenyegetések kezelhetőek. Ennek érdekében jogosult:)
„i) a minimálisan elvárt biztonsági követelményeket meghatározni.”
(2) Az Ibtv. 16. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 2. § (5) bekezdése szerinti szerv az általa felügyelt ágazat tekintetében ellátja az (1) bekezdés a), b), c), d) és i) pontja szerinti feladatokat.”
146. § Az Ibtv. 7. alcíme a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § (1) A hatóság határozatban elrendelheti az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított adatnak vagy egyéb információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak, amely a magyar kibertér biztonságára fenyegetést jelent, és amellyel kapcsolatosan az eseménykezelő központ biztonsági eseménykezelést folytat.
(2) A 2. § (5) bekezdése szerinti szerv rendeli el az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak, amely honvédelmi vagy szövetségi érdeket sért vagy veszélyeztet, vagy honvédelmi célú elektronikus információs rendszer biztonságára fenyegetést jelent.
(3) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel az elektronikus adathoz vagy egyéb információs társadalommal összefüggő szolgáltatáshoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása. Az elektronikus adat vagy egyéb információs társadalommal összefüggő szolgáltatás ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a hatóság azonnal végrehajthatónak nyilvánított határozatában rendeli el. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a hatóság legfeljebb 90 napra rendeli el, amely indokolt esetben 90 nappal meghosszabbítható.
(4) A (3) bekezdés szerinti határozat kötelezettje - annak határozatban történő megjelölése nélkül - valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.
(5) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot a hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt a hatóság honlapján kell közzétenni. A határozat közlésének napja a hirdetmény közzétételének napja.
(6) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.
(7) A hatóság 1 millió forinttól 5 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja azt az elektronikus hírközlési szolgáltatót, amely e § szerinti kötelezettségének nem tesz eleget. A bírság a kötelezettség teljesítésére megszabott határidő eredménytelen elteleltét követően - újabb határidő megjelölése mellett - ismételten is kiszabható.
(8) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételre vonatkozó kötelezettség a határozatban megjelölt határidő leteltével megszűnik.
(9) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt a hatóság annak megszűnése előtt megszünteti, ha
a) az elrendelés oka megszűnt,
b) a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve az NMHH tájékoztatása alapján az elektronikus adattal kapcsolatban elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedés, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedés elrendelése vagy végrehajtása van folyamatban vagy
c) az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel megvalósítása kétségessé válik, vagy annak végrehajtása a kötelezett hírközlési szolgáltatók hálózatának integritását súlyosan veszélyezteti.”
147. § Az Ibtv. 18. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az (5) bekezdés szerinti állami szerv a sérülékenységvizsgálatot, illetve a biztonsági esemény vizsgálatát a polgári hírszerző tevékenységet végző nemzetbiztonsági szolgálat elektronikus információs rendszerei vonatkozásában - az azokon tárolt adatok megismerése nélkül - kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el.”
148. § Az Ibtv. 19. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A (2) bekezdés szerinti eseménykezelő központ a biztonsági eseményekhez kapcsolódó és a (6) bekezdés szerinti együttműködés során tudomására jutott biztonsági események adatait köteles haladéktalanul az (1) bekezdés szerinti eseménykezelő központ részére továbbítani.
(6) A (2) bekezdés szerinti eseménykezelő központ részt vehet a szakterület szerinti nemzetközi együttműködésben és e célból akkreditálható.”
149. § Az Ibtv. 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 19. § (1) bekezdése szerinti eseménykezelő központ az (1) bekezdés szerinti feladatait a polgári hírszerző tevékenységet végző nemzetbiztonsági szolgálat elektronikus információs rendszerei vonatkozásában - az azokon tárolt adatok megismerése nélkül - kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el.”
150. § Az Ibtv. 24. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)
„n) a polgári hírszerző tevékenységet végző nemzetbiztonsági szolgálat elektronikus információs rendszerei vonatkozásában a hatóság 14. § (2) bekezdése, valamint a 20. § (1) bekezdése szerinti feladatait, továbbá a sérülékenység vizsgálat, illetve a biztonsági esemény vizsgálat részletes szabályait.”
151. § Az Ibtv.
a) 1. § (1) bekezdés 23. pontjában az „a honvédelmért felelős miniszter vezetése, irányítása alatt álló szervek” szövegrész helyébe az „a honvédelmi szervezetek, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő többcélú szakképző intézmény, a honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti gazdasági társaságok, valamint jogszabály szerint a honvédelmi érdekhez kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaságok” szöveg,
b) 3. § (2) bekezdésében a „c) pontjában” szövegrész helyébe a „c) és d) pontjában” szöveg,
c) 8. § (6) bekezdésében a „2. § (3)-(6) bekezdésében” szövegrész helyébe a „2. § (5) bekezdésében” szöveg,
d) 19. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a „(2)-(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés” szöveg,
e) 20. § (2) bekezdésében az „A 19. § (2) és (3) bekezdése szerinti eseménykezelő központok az általuk támogatott ágazatok tekintetében ellátják” szövegrész helyébe az „A 19. § (2) bekezdése szerinti eseménykezelő központ az általa támogatott ágazatok tekintetében ellátja” szöveg,
f) 21. § (1) bekezdésében a „2. § (1)-(6) bekezdésében” szövegrész helyébe a „2. § (1), (2) és (5) bekezdésében” szöveg,
g) 22. § (1) bekezdésében a „2. § (3)-(6) bekezdése” szövegrész helyébe a „2. § (5) bekezdése” szöveg,
h) 22. § (2) és (3) bekezdésében a „19. § (1)-(3) bekezdése” szövegrész helyébe a „19. § (1) és (2) bekezdése” szöveg,
i) 22. § (3) bekezdésében a „2. § (3)-(6) bekezdése” szövegrész helyébe a „2. § (5) bekezdése” szöveg,
j) 24. § (1) bekezdés i) pontjában az „a 2. § (4)-(6) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 2. § (5) bekezdése” szöveg
lép.
152. § Hatályát veszti az Ibtv.
a) 2. § (4) és (6) bekezdése,
b) 11. § (7) bekezdésében a „polgári hírszerző tevékenységet végző nemzetbiztonsági szolgálat elektronikus információs rendszerei, valamint a” szövegrész,
c) 18. § (8) bekezdésében az „ , a 19. § (3) bekezdése szerinti eseménykezelő központ a polgári hírszerző tevékenységet végző nemzetbiztonsági szolgálat elektronikus információs rendszerei vonatkozásában” szövegrész,
d) 19. § (3) bekezdése.
153. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körtv.) 1. §-a a következő g)-m) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„g) belső azonosító kód: az e törvény alapján rögzített ujj- és tenyérnyomat, valamint DNS-profil meghatározására alkalmas anyaghoz hozzárendelt alfanumerikus azonosító, amelynek célja, hogy tájékoztatást nyújtson arról, hogy a minta levétele megtörtént,
h) DNS-elemzés: a DNS-profil meghatározásának folyamata,
i) DNS-profil: a dezoxiribonukleinsav-molekula meghatározott szakaszainak vizsgálata alapján képzett alfanumerikus adatsor,
j) körözés azonosítására szolgáló kapcsolati kód: a nyilvántartó által képzett olyan alfanumerikus azonosító, amelynek célja az érintett személyazonosító adatainak hozzárendelése a körözési eljáráshoz kapcsolódó biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adataihoz,
k) szájnyálkahártya-törlet: a szájüreg belső felületéről, annak sérelme nélkül, steril gézzel vagy más, az egészségügyben használatos hordozóval letörölt anyag,
l) szakértői nyilvántartó szerv: a körözési eljáráshoz kapcsolódó biometrikus adatok nyilvántartásának vezetéséért felelős, a Kormány által kijelölt szerv,
m) szakrendszeri azonosító kód: a szakértői nyilvántartó szerv által a DNS-profilhoz, valamint az ujj- és tenyérnyomathoz hozzárendelt egyedi alfanumerikus azonosító.”
154. § A Körtv. 3. § (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(A körözött személyek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:)
„p) eltűnés miatti körözés esetén a belső azonosító kódot, a körözés azonosítására szolgáló kapcsolati kódot, valamint a szakrendszeri azonosító kódot.”
155. § (1) A Körtv. 5. § (2) bekezdés e) pont ec) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:
a körözési eljárás során megtett intézkedés)
„ec) befejezésének időpontját,”
(2) A Körtv. 5. § (2) bekezdése a következő f)-h) ponttal egészül ki:
(Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:)
„f) a belső azonosító kódot,
g) a körözés azonosítására szolgáló kapcsolati kódot, valamint
h) a szakrendszeri azonosító kódot.”
156. § A Körtv. a következő II/A. Fejezettel egészül ki:
„II/A. FEJEZET
A KÖRÖZÉSI ELJÁRÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ BIOMETRIKUS ADATOK NYILVÁNTARTÁSA
14/B. Általános szabályok
14/B. § (1) A körözési eljáráshoz kapcsolódó biometrikus adatok nyilvántartása körözési célú daktiloszkópiai nyilvántartásból és körözési célú DNS-profil-nyilvántartásból áll.
(2) A körözési eljáráshoz kapcsolódó biometrikus adatok nyilvántartását a Kormány által rendeletben kijelölt szakértői nyilvántartó szerv vezeti. A szakértői nyilvántartó szerv ellátja - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a nyilvántartással összefüggő adatkezelési feladatokat.
(3) A körözési eljáráshoz kapcsolódó biometrikus adatok nyilvántartásának törvényességi felügyeletét az ügyész látja el.
(4) A körözési eljáráshoz kapcsolódó biometrikus adatok nyilvántartása tekintetében a 9-14/A. alcímben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell.
14/C. § A szakértői nyilvántartó szerv az e törvény alapján nyilvántartásba vétel céljából részére megküldött mintákat, valamint DNS-profilokat
a) haladéktalanul nyilvántartásba veszi,
b) kezeli és az e törvény alapján arra jogosultnak továbbítja,
c) elemzi és ha e törvény lehetővé teszi, a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokkal összehasonlítja.
14/C. A körözési célú daktiloszkópiai nyilvántartás
14/D. § A körözési célú daktiloszkópiai nyilvántartás célja
a) az eltűnés miatt körözött személy felkutatásának, holléte, illetve személyazonossága megállapításának elősegítése, valamint
b) az ismeretlen holttest vagy holttestrész azonosítása.
14/E. § A körözési célú daktiloszkópiai nyilvántartás
a) az eltűnés miatt körözött személyek ujj- és tenyérnyomatának nyilvántartásából, valamint
b) az ismeretlen holttestek vagy holttestrészek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásából
áll.
14/F. § (1) Ha a körözést elrendelő szerv ujj- és tenyérnyomat nyilvántartásba vételét kezdeményezi, a szakértői nyilvántartó szerv a nyilvántartásba vételt megelőzően haladéktalanul összehasonlítja az ujj- és tenyérnyomatot az e törvény és a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) szerinti nyilvántartásban kezelt ujj- és tenyérnyomatokkal.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás az ujj- és tenyérnyomatok azonosságát állapítja meg, a szakértői nyilvántartó szerv haladéktalanul közli az azonosság tényét, valamint azt a tényt, hogy mely - e törvény vagy a Bnytv. szerinti - nyilvántartásban található az ujj- és tenyérnyomattal azonos, korábban nyilvántartásba vett ujj- és tenyérnyomat
a) a nyilvántartásba vételt kezdeményező, körözést elrendelő szervvel, valamint
b) azzal a szervvel, amelynek kezdeményezésére azt az ujj- és tenyérnyomatot, amellyel az azonosságot megállapították, az e törvény vagy a Bnytv. szerinti nyilvántartások valamelyikébe korábban felvették.
14/G. § (1) Az eltűnés miatt körözött személyek ujj- és tenyérnyomatának nyilvántartása tartalmazza
a) az eltűnés miatt körözött személy ujj- és tenyérnyomatát,
b) a körözés azonosítására szolgáló kapcsolati kódot, valamint
c) a szakrendszeri azonosító kódot.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló eltűnés miatt körözést elrendelő szerv - a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg - küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek.
14/H. § (1) Az eltűnés miatt körözött személyek ujj- és tenyérnyomatának nyilvántartásába felvett adatokat a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körözéshez kapcsolódóan a körözött személyek nyilvántartásában kezelt adatok megőrzési idejéig kell nyilvántartani.
(2) A körözés visszavonásáról, illetve a körözési adatok törléséről a nyilvántartó elektronikus úton értesíti a szakértői nyilvántartó szervet.
14/I. § (1) Az ismeretlen holttestek vagy holttestrészek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartása tartalmazza
a) az ismeretlen holttest vagy holttestrész ujj- és tenyérnyomatát,
b) a körözés azonosítására szolgáló kapcsolati kódot, valamint
c) a szakrendszeri azonosító kódot.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körözést elrendelő szerv - a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg - küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek.
14/J. § (1) Az ismeretlen holttestek vagy holttestrészek ujj- és tenyérnyomatának nyilvántartásába felvett adatokat a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körözéshez kapcsolódóan a körözött személyek nyilvántartásában kezelt adatok megőrzési idejéig kell nyilvántartani.
