(2) A körözés visszavonásáról, illetve a körözési adatok törléséről a nyilvántartó elektronikus úton értesíti a szakértői nyilvántartó szervet.
14/D. A körözési célú DNS-profil-nyilvántartás
14/K. § A körözési célú DNS-profil-nyilvántartás célja
a) az eltűnés miatt körözött személy felkutatásának, holléte, illetve személyazonossága megállapításának elősegítése, valamint
b) az ismeretlen holttest vagy holttestrész azonosítása.
14/L. § A körözési célú DNS-profil-nyilvántartás
a) az eltűnés miatt körözött személyek DNS-profiljainak nyilvántartásából,
b) az eltűnés miatt körözött személyek vér szerinti hozzátartozói DNS-profiljainak nyilvántartásából, valamint
c) az ismeretlen holttestek vagy holttestrészek DNS-profiljainak nyilvántartásából
áll.
14/M. § (1) Ha a körözést elrendelő szerv - az eltűnés miatt körözött személyek vér szerinti hozzátartozói kivételével - DNS-profil nyilvántartásba vételét kezdeményezi, a szakértői nyilvántartó szerv a nyilvántartásba vételt megelőzően haladéktalanul összehasonlítja a DNS-profilt a Bnytv. szerinti nyilvántartásokban kezelt DNS-profilokkal.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás a DNS-profilok azonosságát állapítja meg, az azonosság tényét, valamint azt a tényt, hogy mely - Bnytv. szerinti - nyilvántartásban található a DNS-profillal azonos, korábban nyilvántartásba vett DNS-profil, a szakértői nyilvántartó szerv haladéktalanul közli
a) a körözést elrendelő szervvel, valamint
b) azzal a szervvel, amelynek kezdeményezésére azt a DNS-profilt, amellyel az azonosságot megállapították, a Bnytv. szerinti nyilvántartások valamelyikébe korábban felvették.
14/N. § (1) Az eltűnés miatt körözött személyek DNS-profiljainak nyilvántartása tartalmazza
a) az eltűnés miatt körözött személytől rögzített anyagmaradványt, továbbá az abból meghatározott DNS-profilt,
b) a körözés azonosítására szolgáló kapcsolati kódot, valamint
c) a szakrendszeri azonosító kódot.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat, valamint a DNS-profil meghatározására alkalmas anyagmaradványt a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló eltűnés miatt körözést elrendelő szerv megküldi az általa kirendelt és a Kormány által e szakkérdés vizsgálatára kijelölt szerv részére.
(3) A DNS-profilt az eltűnt személytől vagy használati tárgyairól rögzített anyagmaradványból a szakkérdés vizsgálatára kirendelt szerv meghatározza, és a DNS-profilt, valamint az annak meghatározására alkalmas anyagmaradványt a szakértői nyilvántartó szerv részére - a DNS-profil meghatározását követően haladéktalanul - megküldi.
(4) A DNS-profil meghatározására alkalmas anyagmaradvány rögzítése kötelező, ha az eltűnés miatti körözés elrendelése óta kilencven nap eredménytelenül eltelt.
14/O. § (1) Az eltűnés miatt körözött személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába felvett adatokat a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körözéshez kapcsolódóan a körözött személyek nyilvántartásában kezelt adatok megőrzési idejéig kell nyilvántartani.
(2) A körözés visszavonásáról, illetve a körözési adatok törléséről a nyilvántartó elektronikus úton értesíti a szakértői nyilvántartó szervet.
14/P. § (1) Az eltűnés miatt körözött személyek vér szerinti hozzátartozóinak DNS-profil nyilvántartása tartalmazza
a) az eltűnés miatt körözött személy vér szerinti hozzátartozója és az eltűnés miatt körözött személy közötti rokoni kapcsolat fokát,
b) az eltűnés miatt körözött személy vér szerinti hozzátartozójától levett szájnyálkahártya-törletet, vagy egyéb, DNS-profil meghatározására alkalmas mintáját és az abból meghatározott DNS-profilt,
c) a körözés azonosítására szolgáló kapcsolati kódot, valamint
d) a szakrendszeri azonosító kódot.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat, valamint a DNS-profil meghatározására alkalmas anyagmaradványt a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló eltűnés miatt körözési eljárást elrendelő szerv megküldi az általa kirendelt és a Kormány által e szakkérdés vizsgálatára kijelölt szerv részére.
(3) A DNS-profilt az eltűnt személy vér szerinti hozzátartozójától rögzített anyagmaradványból a szakkérdés vizsgálatára kirendelt szerv meghatározza, és a DNS-profilt, valamint az annak meghatározására alkalmas anyagmaradványt a szakértői nyilvántartó szerv részére - a DNS-profil meghatározását követően haladéktalanul - megküldi.
14/Q. § (1) Az eltűnés miatt körözött személyek vér szerinti hozzátartozóinak DNS-profil nyilvántartásába felvett adatokat a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körözéshez kapcsolódóan a körözött személyek nyilvántartásában kezelt adatok megőrzési idejéig kell nyilvántartani.
(2) A körözés visszavonásáról, illetve a körözési adatok törléséről a nyilvántartó elektronikus úton értesíti a szakértői nyilvántartó szervet.
14/R. § (1) Az ismeretlen holttestek, holttestrészek DNS-profiljainak nyilvántartása tartalmazza
a) az ismeretlen holttestből, holttestrészből rögzített anyagmaradványt, továbbá az abból meghatározott DNS-profilt,
b) a körözés azonosítására szolgáló kapcsolati kódot, valamint
c) a szakrendszeri azonosító kódot.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a DNS-profil meghatározására alkalmas anyagmaradványt a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körözési eljárást folytató hatóság megküldi az általa kirendelt és a Kormány által e szakkérdés vizsgálatára kijelölt szerv részére.
(3) A DNS-profilt az ismeretlen holttestből, holttestrészből rögzített anyagmaradványból a szakkérdés vizsgálatára kirendelt szerv meghatározza, és az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, a DNS-profilt, valamint az annak meghatározására alkalmas anyagmaradványt a szakértői nyilvántartó szerv részére - a DNS-profil meghatározását követően haladéktalanul - megküldi.
14/S. § (1) Az ismeretlen holttestek, holttestrészek DNS-profiljainak nyilvántartásába felvett adatokat a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körözéshez kapcsolódóan a körözött személyek nyilvántartásában kezelt adatok megőrzési idejéig kell nyilvántartani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot a körözést elrendelő szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel.”
157. § A Körtv. 20. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. Az eltűnt személyekre vonatkozó különös körözési eljárási szabályok, a mintavételi eljárás rendje az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil nyilvántartásba vétele céljából”
158. § A Körtv. a következő 20/F. és 20/G. §-sal egészül ki:
„20/F. § (1) Az e törvény alapján felvételre kerülő ujj- és tenyérnyomat levételéről, illetve egyéb módon való megszerzéséről a körözési eljárást elrendelő szerv a körözés elrendelését követően haladéktalanul gondoskodik.
(2) A körözést elrendelő szerv a körözés elrendelését követően haladéktalanul tájékoztatja a szakértői nyilvántartó szervet a korábban nyilvántartásba vett szakrendszeri, valamint - ha az rendelkezésre áll - belső azonosító kódról. Ezek hiányában megküldi a korábban felvett ujj- és tenyérnyomatlapot, ha az rendelkezésre áll.
20/G. § (1) Az eltűnés miatt körözött személy vér szerinti hozzátartozójától DNS-profil meghatározására alkalmas minta kifejezett írásbeli hozzájárulás esetén és csak akkor vehető, ha az eltűnt személy személyazonosságának megállapítására nem áll rendelkezésre fénykép, arcképmás, illetve daktiloszkópiai adat, vagy azok az azonosításra nem alkalmasak és az eltűnt személy DNS-profil meghatározására alkalmas mintája más módon nem, vagy csak aránytalan nehézséggel szerezhető meg.
(2) A mintavétel célja kizárólag az eltűnt személy felkutatása, azonosítása, illetve a személyazonosság megállapítása.
(3) A mintaadással érintett személyt a körözési eljárást elrendelő szerv - a mintavételt megelőzően - tájékoztatja arról, hogy a szájnyálkahártya-törlet levételének célja a DNS-elemzés.
(4) A mintavételt az érintett személy fizikai sértetlenségének biztosításával kell végezni.
(5) A DNS-profil meghatározására alkalmas mintát a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körözési eljárást elrendelő szerv megküldi a Kormány által e szakkérdés vizsgálatára kijelölt, általa kirendelt szerv részére.
(6) A szakkérdés vizsgálatára kirendelt szerv a mintából meghatározott DNS-profilt, valamint az annak meghatározására alkalmas anyagmaradványt a körözési eljárást elrendelő szerv részére - a DNS-profil meghatározását követően haladéktalanul - megküldi.
(7) A körözési eljárást elrendelő szerv a DNS-profilt nyilvántartásba vétel céljából megküldi a szakértői nyilvántartó szervnek.
(8) A szakértői nyilvántartó szerv az eltűnés miatt körözött személy vér szerinti hozzátartozójától rögzített minta alapján meghatározott DNS-profilt a nyilvántartásba vételt megelőzően haladéktalanul összehasonlítja a körözött személyek nyilvántartásában eltűnés miatt kezelt, valamint az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartásában kezelt DNS-profilokkal.
(9) Ha a (8) bekezdés szerinti összehasonlítás a DNS-profilok között rokonsági fokot
a) nem állapít meg, a szakértői nyilvántartó szerv erről haladéktalanul tájékoztatja a körözési eljárást elrendelő szervet és nyilvántartásba veszi a DNS-profilt,
b) megállapít, a szakértői nyilvántartó szerv erről haladéktalanul tájékoztatja a körözést elrendelő szervet.”
159. § (1) A Körtv. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje
a) a nyilvántartót,
b) a szakértői nyilvántartó szervet, valamint
c) az eltűnés miatt körözött személyek, az eltűnés miatt körözött személyek vér szerinti hozzátartozóinak, valamint az ismeretlen holttest vagy holttestrész DNS-profiljának meghatározására jogosult szervet.”
(2) A Körtv. 30. § (2) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„d) az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil meghatározásra alkalmas anyagmaradvány rögzítésének, illetve az ujj- és tenyérnyomat és a szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai szabályait; a DNS-profil meghatározásának szakmai-módszertani követelményeit; továbbá a nyilvántartás technikai vezetésének részletes szabályait,
e) a körözési eljáráshoz kapcsolódó biometrikus adatok nyilvántartása részére történő adatközlés és az e nyilvántartás által teljesített adatszolgáltatás rendjét.”
160. § A Körtv. 31. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvénnyel megállapított
a) ismeretlen holttestek, holttestrész ujj- és tenyérnyomatának, valamint DNS-profiljának nyilvántartása létrehozásához szükséges informatikai fejlesztéseket, valamint
b) az eltűnt személyek ujj- és tenyérnyomatának, valamint DNS-profiljának, valamint az eltűnt személyek hozzátartozói DNS-profiljának nyilvántartása létrehozásához szükséges informatikai fejlesztéseket
2023. január 1-jéig kell megvalósítani.”
161. § A Körtv.
a) 3. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés b) és d)-j) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés b), d)-j), valamint p) pontjában” szöveg,
b) 5. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés a)-d) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés a)-d), valamint f)-h) pontjában” szöveg,
c) 25. § (1) bekezdésében a „felkutatása érdekében a nyilvántartás” szövegrész helyébe a „felkutatása, azonosítása vagy a személyazonosságának a megállapítása érdekében a nyilvántartás, valamint a körözési eljáráshoz kapcsolódó biometrikus adatok nyilvántartás” szöveg
lép.
162. § Hatályát veszti a Körtv. 15. § (5) bekezdése.
163. § A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 56. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) A hivatásos halőr által alkalmazott intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásnak rendjére, a panasz benyújtására és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
164. § A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közúti közlekedési nyilvántartó szerv és a közlekedési igazgatási hatóság a cselekvőképesség és a közlekedésbiztonsági alkalmasság fennállásának ellenőrzése céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában és a 3. § (1) bekezdés b)-e) pontjában szereplő adatokat.”
165. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 298. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A járművezetéstől eltiltás tartamába a Btk. 56. § (2) bekezdése szerinti beszámítást megalapozza, ha
a) az elítélt terhére a vezetői engedély leadásának elmulasztása nem róható, és az ennek okára vonatkozó bejelentést a hatóságnál megtette, amely esetben a beszámítás kezdő napja a bejelentés napja,
b) az elítéltet az a) pont szerinti bejelentés megtételében elháríthatatlan akadály gátolta, amely esetben a beszámítás kezdő napja az akadály felmerülésének napja, vagy
c) az elítélt vezetői engedélyét a helyszínen nem vették el, de a vezetési jogosultsága azonnali felfüggesztését az engedély-nyilvántartásba a helyszínen bejegyezték, amely esetben a beszámítás kezdő napja a vezetési jogosultság azonnali felfüggesztésének az engedély-nyilvántartásba történő bejegyzésének napja.”
166. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 106. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az alkalmasság vizsgálata a betöltendő vagy betöltött szolgálati beosztáshoz igazodik. Az egyes szolgálati beosztások okozta egészségi, pszichológiai és fizikai megterhelés alapján a miniszter határozza meg az alkalmasságvizsgálati kategóriákat. Az egyes alkalmasságvizsgálati kategóriákba tartozó szolgálati beosztásokat az országos parancsnok vagy országos főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben, az Országgyűlési Őrség parancsnoka belső szabályzatban határozza meg.
(1b) Az alkalmasság vizsgálata során a miniszter által meghatározott esetekben pszichológiai kompetenciavizsgálatot kell végezni, amelynek részletes szabályait a miniszter határozza meg.”
167. § A Hszt. 107. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„107. § (1) Az egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja
a) az alkalmasság felmérése és a hivatásos állomány tagja alkalmasságának minősítése,
b) a szolgálati viszony létesítéséhez, fenntartásához, módosításához, megszüntetéséhez az egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmassági feltételek fennállásának megállapítása,
c) rangsor állítása,
d) fejlesztés.
(2) Ezen alcím tekintetében
a) fejlesztés: az alkalmasságvizsgálati eljárásban vizsgált minimumfeltételek mint alapkritériumok eredménye alapján a hivatásos állomány tagjának az egyéni továbbképzési rendszer keretében megvalósított célzott, egyénre szabott kompetenciafejlesztése,
b) rangsor állítása: az adott szolgálati beosztásra vagy vezetői szolgálati beosztásra több alkalmas jelölt között
ba) a hivatásos állományba kinevezést megelőző,
bb) az alkalmasságvizsgálati kategória-váltáshoz kapcsolódó, vagy
bc) a vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző
alkalmasságvizsgálat során felállított, a kiválasztási döntést támogató sorrend.
(3) Az (1) bekezdés alapján kezelhető adatnak minősül az alkalmasság felméréséhez és az alkalmassági minősítéshez felhasznált egészségi, pszichológiai és fizikai állapotra vonatkozó, az alkalmasság minősítését, valamint a rangsort tartalmazó adat.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi vagy pszichológiai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi és pszichológiai dokumentációját az alkalmasság megállapításában részt vevő orvos vagy pszichológus, az orvosi bizottság, vagy a pszichológusokból álló háromfős bizottság kezeli, az kizárólag részükre továbbítható. Az (1) bekezdésben meghatározott célból a fizikai alkalmasságra vonatkozó adatokat a felmérésben közreműködő, az alkalmasság megállapításában részt vevő orvos, az orvosi bizottság, valamint a jogszabály szerinti sportszakemberekből álló háromfős bizottság kezeli.
(5) A hivatásos állomány tagja jogosult az egészségi vagy pszichológiai állapotára vonatkozó vizsgálat teljes dokumentációját megismerni, és kérelmére annak másolatát az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint rendelkezésére kell bocsátani.
(6) Az állományilletékes parancsnoknak és a személyügyi szervnek az alkalmasság minősítésére vonatkozó adat, továbbá a rangsor továbbítható. Ha az alkalmassági vizsgálatot az állományilletékes parancsnok kezdeményezi, akkor az alkalmassági vizsgálat megindulása előtt tudomására jutott egészségügyi, pszichológiai adatot is jogosult kezelni, és az egészségügyi valamint a pszichológiai adatot az eljárásban részt vevő orvos és pszichológus, az orvosi bizottság, valamint pszichológusokból álló háromfős bizottság részére továbbíthatja.
(7) A (2) bekezdésben meghatározott adat szolgálati viszonnyal összefüggő jogvitában, valamint büntetőeljárásban az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság részére,
a) megkeresése vagy adatkérése alapján, továbbá
b) hivatalból - a tényállás tisztázásához szükséges mértékig -
továbbítható.
(8) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichológiai vagy fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adat, egészségügyi adat a szolgálati viszony megszűnését követő tizedik év december 31-ig kezelhető. Ha a szolgálati viszony létesítésére nem kerül sor, a szolgálati viszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálat során az egészségi, pszichológiai és fizikai állapotra vonatkozóan keletkezett vizsgálati adatot vagy egészségügyi adatot a vizsgálattól számított két éven belül meg kell semmisíteni.
(9) Ha az alkalmassági vizsgálatot végző orvos, pszichológus, orvosi bizottság, valamint pszichológusokból álló háromfős bizottság a vizsgálat során kábítószer fogyasztására utaló körülményeket észlel, arról - kizárólag a felmerült gyanú tényének közlésével - az állományilletékes parancsnokot köteles értesíteni. Az állományilletékes parancsnok az így tudomására jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni. Az adatokat törölni kell, ha az adatok átvételét követő kilencven napon belül méltatlansági, fegyelmi vagy büntetőeljárás nem indul.”
168. § (1) A Hszt. 109. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A hivatásos állomány tagja nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve, ha
a) a gazdasági társaság önkormányzat, köztestület többségi, közvetlen vagy közvetett tulajdonában van,
b) a gazdasági társaság tartósan állami tulajdonban van,
c) az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, vagy
d) a gazdasági társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva - legalább ötven százalék.”
(2) A Hszt. 109. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni)
„b) a (2a) bekezdés szerinti kivételi körbe tartozó vezetői tisztségviselői viszonyt vagy felügyelőbizottsági tagságot, valamint a gazdasági társaságban személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági viszony létesítését.”
169. § A Hszt. 128. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rendvédelmi szervnél szolgálati beosztást betöltőnek a rendvédelmi szerv alaptevékenységének megfelelő rendészeti tárgyú felsőfokú szakképzettséggel, szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, ha ilyen nincs, az előírt szakmai képzettséggel kell rendelkezni. A hivatásos állomány tagja ennek hiányában a rendvédelmi szerv
a) alaptevékenységébe tartozó szolgálati beosztásba akkor nevezhető ki, ha a tanulmányait legkésőbb a hivatásos állományba vétellel egyidejűleg megkezdi azzal, hogy annak teljesítését határidő kitűzésével,
b) nem alaptevékenységébe tartozó szolgálati beosztásába kinevezhető azzal, hogy annak teljesítését határidő kitűzésével
elő kell írni. Ha a hivatásos állomány tagja az előírt képzési kötelezettségének neki felróható okból határidőben nem tesz eleget, a szolgálati viszonya a 82. § (1) bekezdés a) pontja alapján a törvény erejénél fogva megszűnik. A hivatásos állomány tagja a rendészeti tárgyú felsőfokú szakképzettség, rendészeti tárgyú szakképzettség vagy rendészeti tárgyú szakképesítés megszerzéséig önálló intézkedésre nem jogosult.”
170. § A Hszt. XII. Fejezete a következő 82/A. alcímmel egészül ki:
„82/A. Az otthoni munkavégzés
153/A. § (1) A hivatásos állomány tagja az állományilletékes parancsnokával történt megállapodása esetén szolgálati feladatait a szolgálati helyétől eltérően lakó-, illetve tartózkodási helyén, saját eszközeivel is végezheti.
(2) A hivatásos állomány tagja az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás megkötését az állományilletékes parancsnoknál kezdeményezheti.
(3) Az otthoni munkavégzésre abban az esetben kerülhet sor, ha a szolgálati feladatok jellege azt lehetővé teszi, valamint a szolgálati helyen ellátandó feladat körében kezelt - keletkező, felhasznált, feldolgozott és továbbításra kerülő - adatok védelmére, biztonságára vonatkozó követelmények lehetővé teszik azoknak információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel történő továbbítását.
(4) A szolgálatteljesítési idő nyilvántartását az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás mellékletét képező táblázatban kell vezetni.
(5) Az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodásban rögzíteni kell az otthoni munkavégzés idejét, az egyedileg elvégzendő szolgálati feladatokat, a rendvédelmi szerv által a munkavégzéshez biztosított eszközöket, valamint a hivatásos állomány tagja saját eszközével történő munkavégzését, továbbá a kapcsolattartás és az elvégzett munka leadásának módját és idejét.
(6) A rendvédelmi szerv által biztosított vagy a hivatásos állomány tagja saját eszközével történő otthoni munkavégzése esetén a hivatásos állomány tagja köteles biztosítani, hogy az általa használt eszközhöz, illetve az azon tárolt adatokhoz más ne férhessen hozzá. A szolgálatteljesítés felfüggesztésekor a hivatásos állomány tagja köteles a felhasználói profilját zárolni, vagy az informatikai eszközt kikapcsolni, ezzel is megakadályozva az illetéktelen hozzáférést.
(7) Az otthoni munkavégzés részletes szabályait a rendvédelmi szerv szabályzatban állapítja meg.”
171. § (1) A Hszt. 276. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A rendőrség 318. § szerinti állománya, valamint titkos információgyűjtést végrehajtó vagy leplezett eszközt alkalmazó állománya vonatkozásában az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 26. § (2) bekezdésében meghatározott adatok, valamint a (2) bekezdésben foglalt adatok a keletkezésüktől kezdődően a szolgálati viszony megszűnését követő harminc évig a bűncselekmények üldözéséhez fűződő érdekből nem minősülnek nyilvánosnak. Ezen adatok megismerését a bűncselekmények üldözéséhez fűződő érdek mérlegelésével a miniszter engedélyezheti.
(3b) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal titkos információgyűjtést végrehajtó vagy leplezett eszközt alkalmazó állománya vonatkozásában az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 26. § (2) bekezdésében meghatározott adatok, valamint a (2) bekezdésben foglalt adatok a keletkezésüktől kezdődően a szolgálati viszony megszűnését követő harminc évig a bűncselekmények üldözéséhez fűződő érdekből nem minősülnek nyilvánosnak. Ezen adatok megismerését a bűncselekmények üldözéséhez fűződő érdek mérlegelésével a miniszter engedélyezheti.”
(2) A Hszt. 276. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3), (3a) vagy (3b) bekezdés szerinti adat megismerésére irányuló igény - az ott meghatározott időtartamon belül - akkor engedélyezhető, ha az adat megismerése a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, a rendőrség, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, valamint a (3) bekezdés esetén a nemzetbiztonsági, a (3a) vagy (3b) bekezdés esetén a bűncselekmények üldözéséhez fűződő érdekeket nem veszélyezteti.”
172. § A Hszt. 279. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az utánpótlási és vezetői adatbank a hivatásos állomány tagjának következő adatait tartalmazhatja:)
„c) felsőfokú szakképzettségek, szakképzettségek,
d) szakképesítések,”
173. § A Hszt. 287/O. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Igazgatási jogviszony határozott időre történő kinevezéssel
a) helyettesítés céljából, vagy
b) meghatározott munka elvégésére vagy feladat ellátására
létesíthető. A határozott idejű igazgatási jogviszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon - így különösen meghatározott munka elvégzéséhez, feladat ellátásához vagy esemény bekövetkeztéhez kötődően - kell meghatározni.”
174. § (1) A Hszt. 288/F. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonya felmentéssel megszüntethető, ha)
„c) a rendvédelmi alkalmazott teljesítményértékelése alapján munkáját nem végzi megfelelően.”
(2) A Hszt. 288/F. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A rendvédelmi alkalmazottat akkor lehet felmenteni nem megfelelő munkavégzés miatt, ha őt az utolsó egyéni teljesítményértékelése során elfogadhatatlan teljesítményfokozattal értékelték.”
175. § (1) A Hszt. 289/N. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A rendvédelmi alkalmazottat a napi munkaidőn túl teljesített ügyeletért legfeljebb annak időtartamával megegyező mértékű szabadidő illeti meg. Ha az ügyeletre a rendvédelmi alkalmazott heti pihenőnapján, illetve munkaszüneti napon kerül sor, részére a (2) bekezdés szerinti szabadidő jár.”
(2) A Hszt. 289/N. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A rendvédelmi alkalmazottat a napi munkaidőn túl teljesített készenlét ellentételezéseként készenléti pótlék, a készenlét során teljesített rendkívüli munkaidő ellentételezéseként az (1) vagy (2) bekezdés szerinti mértékű szabadidő illeti meg.”
176. § A Hszt. 289/R. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A betegszabadság tartamára a távolléti díj 70%-a jár.”
177. § A Hszt. 329. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az Országgyűlési Őrség vonatkozásában a 21. § (3) bekezdésében, a 163. § (4) bekezdésében, valamint a 176. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően a miniszter vagy az országos parancsnok által kiadott közjogi szervezetszabályozó eszköz helyett a megjelölt tárgyköröket az Országgyűlési Őrség parancsnoka belső szabályzatban szabályozza.”
178. § A Hszt. 341. § (1) bekezdés 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított rendvédelmi szerv tekintetében rendeletben:)
„13. meghatározza
a) az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének keretszabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel kapcsolatos eljárást,
b) a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást,
c) a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának szabályait,
d) a hivatásos állomány megváltozott egészségi állapotú tagja felülvizsgálatának eljárási rendjét, a felülvizsgálatot végző szervek és a felülvizsgálatban közreműködők kijelölését,
e) az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség, valamint a csökkentett napi szolgálati idő megállapításának, engedélyezésének és kiadásának szabályait, a szolgálatképtelenség igazolására vonatkozó szabályokat,
f) a rendvédelmi egészségügyi és pszichológiai alapellátás igénybevételének módját és az igénybe vevők körét, továbbá a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátáson kívüli kiegészítő, térítéses egészségügyi szolgáltatás, valamint a szolgáltatás térítésének módját,
g) az egyes szolgálati beosztások okozta egészségi, pszichológiai és fizikai megterhelés alapján az alkalmasságvizsgálati kategóriákat,
h) a pszichológiai kompetenciavizsgálat részletes szabályait, ennek keretében különösen a rangsor állítására és a fejlesztésre vonatkozó szabályokat,
i) az alkalmassági vizsgálatokkal összefüggésben az országos parancsnok vagy országos főigazgató által közjogi szervezetszabályozó eszközben, az Országgyűlési Őrség parancsnoka által belső szabályzatban szabályozandó tárgyköröket.”
179. § A Hszt. 342/A. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg)
„m) az egészségügyi és pszichológiai alapellátás igénybevételének módját.”
180. § A Hszt. a következő 355. §-sal egészül ki:
„355. § Az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvénnyel megállapított 109. § (2a) bekezdésének hatálybalépését megelőzően a hivatásos állomány tagja által az állományilletékes parancsnoknak bejelentett - munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minősülő - gazdasági társasággal fennálló vezető tisztségviselői, illetve felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyt a hivatásos állomány tagja 2022. december 31-ig köteles megszüntetni.”
181. § A Hszt. 362/G. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A rendvédelmi alkalmazott illetménye a rendvédelmi alkalmazott rendvédelmi szerven belüli áthelyezése esetén sem csökkenhet a (2) bekezdésben meghatározott illetmény alá.”
182. § A Hszt. a következő 363. §-sal egészül ki:
„363. § A 128. § (1) és (2) bekezdése vonatkozásában a szakképző iskolai végzettségen a 2020. június 30-ig megszerzett szakiskolai végzettséget is érteni kell.”
183. § A Hszt.
a) 1. melléklete a 4. melléklet,
b) 4. melléklete az 5. melléklet,
c) 13. melléklete a 6. melléklet
szerint módosul.
184. § A Hszt.
a) 33. § (1) bekezdés b) pontjában a „szakképzettséggel” szövegrész helyébe a „felsőfokú szakképzettséggel, szakképzettséggel vagy szakképesítéssel” szöveg,
b) 33. § (1) bekezdés c) pontjában, 38. § (2) bekezdés b) pontjában, 39. § (2) bekezdésében, 58. § (1) bekezdésében, 77. § (1) bekezdés e) pontjában, 86. § (2) bekezdés a) pontjában, 86. § (5) bekezdésében, 86. § (6) bekezdés a) pontjában, 90. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, 90. § (6) bekezdés c) pontjában, 91. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, 91. § (6) bekezdés d) pontjában, 91. § (8) bekezdésében, 102. § (1) bekezdés e) pontjában, 63. alcím címében, 106. § (1) bekezdésében, a 120. § (2) bekezdés c) pontjában, 324. § (1) bekezdés c) pontjában, 341. § (1) bekezdés 28. pontjában, valamint 1. melléklet VI. alcím d) pontjában a „pszichikai” szövegrész helyébe a „pszichológiai” szöveg,
c) 46. § (3) bekezdésében a „szakképzettség” szövegrész helyébe a „felsőfokú szakképzettség, szakképzettség vagy szakképesítés” szöveg,
d) 50. § (2) bekezdés b) pontjában az „egészségügyi, pszichikai” szövegrész helyébe az „egészségi, pszichológiai” szöveg,
e) 61. § (1) bekezdésében a „szolgálati feladatok” szövegrész helyébe a „szolgálati feladatok ellátására vagy szervezeti egységen belül azonos szolgálati feladatok más szolgálatteljesítési helyen történő” szöveg,
f) 106. § (3) bekezdésében az „, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,
g) 109. § (2) bekezdésében az „az (5)” szövegrész helyébe az „a (2a), illetve az (5)” szöveg,
h) 128. § (1) bekezdésében a „szakiskolai” szövegrész helyébe a „szakképző iskolai” szöveg,
i) 129. §-ában a „szakképzettségeket, szakmai alap-, közép- és felsőfokú szakmai képzettségeket” szövegrész helyébe a „szakképzettségeket, szakképesítéseket, alap-, közép- és felsőfokú szakmai képzettségeket” szöveg,
j) 140. § (3) bekezdésében a „pihenőnapon vagy munkaszüneti napon” szövegrész helyébe a „pihenőnapon, munkaszüneti napon, illetve húsvét- vagy pünkösdvasárnapon” szöveg,
k) 216. § (1) és (3) bekezdésében a „vagy a miniszter” szövegrész helyébe az „ , a miniszter által hozott határozat vagy az Országgyűlési Őrség parancsnoka” szöveg,
l) 216. § (2) bekezdés b) pontjában a „vagy a miniszter” szövegrész helyébe az „ , a miniszter által hozott határozattal vagy az Országgyűlési Őrség parancsnoka” szöveg,
m) 216. § (2) bekezdés d) pontjában a „vagy a miniszter” szövegrész helyébe az „ , a miniszter határozata ellen vagy az Országgyűlési Őrség parancsnokának” szöveg,
n) 287/C. § (9) bekezdésében a „létesíthet” szövegrész helyébe a „létesíthet, nem tarthat fenn” szöveg,
o) 289/C. § (3) bekezdésében az „Az egyéb” szövegrész helyébe az „A” szöveg,
p) 289/I. §-ában az „és a 153. §-t” szövegrész helyébe az „a 153. §-t és a 153/A. §-t” szöveg,
q) 341. § (1) bekezdés 19. pontjában a „szükséges szakképzettségeket, szakmai alap-, közép- és felsőfokú szakmai képzettségeket” szövegrész helyébe a „felsőfokú szakképzettségeket, szakképzettségeket, szakképesítéseket, egyéb szakmai képesítéseket” szöveg,
r) 342. § (1) bekezdés d) pontjában az „a)” szövegrész helyébe az „a), g), h) és i)” szöveg,
s) 350. § (4) bekezdésében a „pihenőnapon vagy munkaszüneti napon” szövegrész helyébe a „pihenőnapon, munkaszüneti napon, illetve húsvét- vagy pünkösdvasárnapon” szöveg,
t) 11. melléklet II. alcím 6. pontjában a „VI.” szövegrész helyébe a „VI-VIII.” szöveg
lép.
185. § Hatályát veszti a Hszt.
a) 33. § (1) bekezdés d) pontjában a „továbbá tudomásul veszi, hogy a szolgálati viszony fennállása alatt az ezzel kapcsolatos nyilatkozat visszavonása a szolgálati viszony törvény erejénél fogva történő megszűnését eredményezi,” szövegrész,
b) 82. § (1) bekezdés g) pontja,
c) 102. § (1) bekezdés d) pontjában az „iskolai rendszerű vagy iskolai rendszeren kívüli” szövegrész,
d) 276. § (3) bekezdésében az „ , illetve a 318. § szerinti állomány esetében” szövegrész,
e) 285. § (4) bekezdésében az „A teljesített vizsga a képzési szaknak és szakiránynak megfelelő részszakképesítéssel egyenértékű szakmai képzettségnek minősül.” szövegrész,
f) 287/K. §-ban az „, a 29. §-t” szövegrész,
g) 287/M. § (2) bekezdése,
h) 288/E. § (6) bekezdés d) pontjában a „vagy” szövegrész,
i) 288/E. § (6) bekezdés e) pontja.
186. § (1) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Arcképtv.) 12/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés szerinti összehasonlító tevékenység eredményessége esetén a központi szerv az eljáró szerv részére haladéktalanul továbbítja a technikai kapcsoló számhoz rendelten az összehasonlító tevékenység eredményét. A kapott eredmény ellenőrzése érdekében az eljáró szerv jogosult átvenni a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból az (1) bekezdés alapján továbbított technikai kapcsoló számhoz tartozó arcképmást.”
(2) Az Arcképtv. 12/D. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az eljáró szerv által az (1) bekezdés alapján átvett technikai kapcsoló szám kizárólag az arcképelemző rendszer általi automatizált összehasonlítást megalapozó eljárásban használható fel. Az (1) bekezdés alapján átvett technikai kapcsoló számot az eljáró szerv az ügyfél személyazonosságának megállapítását, de legkésőbb a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárásban hozott döntést követően haladéktalanul köteles törölni.”
187. § Az Arcképtv.
a) 1. § h) pontjában az „a központi útiokmány-nyilvántartást” szövegrész helyébe az „az útiokmány-nyilvántartást” szöveg,
b) 4. § (1) bekezdés g) pontjában a „központi útiokmány-nyilvántartásban” szövegrész helyébe az „útiokmány-nyilvántartásban” szöveg,
c) a 9. § (5) bekezdésében az „a központi útiokmány-nyilvántartásban” szövegrész helyébe az „az útiokmány-nyilvántartásban” szöveg,
d) a 15. § (2), (3) és (8)-(10) bekezdésében az „a központi útiokmány-nyilvántartást” szövegrész helyébe az „az útiokmány-nyilvántartást” szöveg
lép.
188. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény 9. § (3) bekezdésének a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. § (2) bekezdését módosító rendelkezése a „nyilvántartást kezelő központi szervnél” szövegrész helyett a „nyilvántartást kezelő szervnél” szöveggel, az „A lakcímbejelentés, valamint az értesítési cím bejelentése személyesen, valamint” szövegrész helyett az „Az értesítési cím bejelentése, valamint - jogszabályban meghatározott esetekben - a lakcímbejelentés” szöveggel lép hatályba.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény 9. § (4) bekezdésének a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. § (3a) bekezdését módosító rendelkezése a „személyes megjelenéssel, vagy elektronikus” szövegrész helyett a „személyes megjelenéssel, vagy jogszabályban meghatározott esetekben elektronikus” szöveggel lép hatályba.
189. § (1) Az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. törvény 3. § (29) bekezdésének a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29. §-át módosító rendelkezése az „a személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítója, a szolgáltatásazonosító és a vészhelyzet esetén értesítendő telefonszám kivételével” szövegrész helyett az „a személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítója és a vészhelyzet esetén értesítendő telefonszám kivételével” szöveggel lép hatályba.
(2) Az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. törvény 22. § (7) bekezdésének a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pontját módosító rendelkezése
a) az „aj)” szövegrészek helyett „al)” szöveggel,
b) az „ak)” szövegrészek helyett „am)” szöveggel
lép hatályba.
(3) Az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. törvény 22. § (8) bekezdésének a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés h) pontjának hd) alpontját megállapító rendelkezése az „ak)” szövegrész helyett „am)” szöveggel lép hatályba.
(4) Az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. törvény 22. § (9) bekezdésének a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés i)-k) pontját megállapító rendelkezése
a) az „i)-k)” szövegrész helyett „k)-m)” szöveggel,
b) az „i)” szövegrész helyett „k)” szöveggel,
c) a „j)” szövegrész helyett „l)” szöveggel,
d) a „k)” szövegrész helyett „m)” szöveggel
lép hatályba.
190. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - 2020. július 1-jén lép hatályba.
(2) A 7. §, a 34. § (2) bekezdése, a 66. §, a 68. §, a 71-76. §, a 95. §, a 124. § (2) bekezdése, a 131. §, a 136. § (1) bekezdése, a 164. § és a 188. § 2020. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3) A 3. §, a 23-26. §, a 31. § a)-c) pontja, a 115. §, a 166. §, a 167. §, a 168. §, a 178. §, a 179. §, a 180. §, a 184. § b), d), f), g) és r) pontja és az 1. melléklet 2021. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 14. §, a 17. § és a 189. § (2)-(4) bekezdése 2021. február 1-jén lép hatályba.
(5) Az 50. § (3) bekezdése, az 51. §, az 53. §, a 60. § és a 61. § j) pontja és a 146. § 2021. március 1-jén lép hatályba.
(6) A 94. §, a 97. § és a 98. § c) és f) pontja 2022. január 1-jén lép hatályba.
(7) Az 1. §, a 2. § a) pontja, a 67. §, a 70. §, a 107. §, a 120. § és a 165. § 2023. január 1-jén lép hatályba.
191. § E törvény
a) 11. §-a, 12. §-a, 15. §-a és 16. § b)-d) pontja az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
b) 22. §-a, 23. §-a, 27-31. §-a és 2. melléklete az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
c) 84. §-a és 90. § a) és b) pontja az Alaptörvény XIV. cikk (5) bekezdése alapján,
d) 135. §-a és 138. §-a az Alaptörvény 54. cikk (4) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
192. § (1) Ez a törvény
a) a Közösségi Vízumkódex (vízumkódex) létrehozásáról szóló 810/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1155 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) Ez a törvény
a) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint
b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. július 4-i 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
1. Az Itv. Melléklet IX. Fejezet I. alcím 2. és 3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„2. A második magánútlevél kiadásának illetéke
a) 15000 forint,
b) 5000 forint, ha
ba) a kérelem benyújtásakor a magánszemély a 18. életévét még nem töltötte be,
bb) az okmány érvényességi ideje 1 év.
3. A magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, sürgősségi és azonnali kiadásáért az 1-2. pontban meghatározott mértékű illetéket, valamint jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni.”
2. Az Itv. Melléklet IX. Fejezet I. alcím 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. A pótolt úti okmány illetéke
a) 5500 forint,
b) 8500 forint, ha az úti okmány érvényességi ideje 10 év,
c) 2500 forint, ha
ca) a kérelem benyújtásakor a magánszemély a 18. életévét még nem töltötte be,
cb) az okmány érvényességi ideje 1 év,
d) 1000 forint, ha a kérelem benyújtásának időpontjában két kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő kéri a kiskorú gyermek magánútlevelének pótlását,
e) 400 forint, ha a kérelem benyújtásának időpontjában három vagy több kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő kéri a kiskorú gyermek magánútlevelének pótlását.”
3. Az Itv. Melléklet IX. Fejezet I. alcíme a következő 6/A. ponttal egészül ki:
„6/A. A magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, sürgősségi és azonnali pótlásáért a 6. pontban meghatározott mértékű illetéket, valamint jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni.”
4. Az Itv. Melléklet IX. Fejezet I. alcím 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. Illetékmentes
a) a diplomata-útlevél,
b) a külügyi szolgálati útlevél,
c) az ideiglenes magánútlevél,
d) a határátlépési igazolvány kiállítása,
e) a 65. életévét betöltött személy magánútlevele, második magánútlevele.”
5. Hatályát veszti az Itv. Melléklet IX. Fejezet I. alcím 4., 5., 8., 9. és 11. pontja.
1. Az Nbtv. 1. számú melléklete a következő 14. ponttal egészül ki:
(A védelem alá eső tisztségek:)
„14. a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és elnökhelyettesei”
„1. melléklet a 2012. évi CLXVI. törvényhez
| A | B | ||
| 1. | ÁGAZAT | ALÁGAZAT | |
| 2. | Energia | villamosenergia-rendszer létesítményei (kivéve az atomerőmű nukleáris biztonságára és sugárvédelmére, fizikai védelmére, valamint biztosítéki felügyeletére vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozó rendszerek és rendszerelemek) | |
| 3. | kőolajipar | ||
| 4. | földgázipar | ||
| 5. | távhő | ||
| 6. | Közlekedés | közúti közlekedés | |
| 7. | vasúti közlekedés | ||
| 8. | légi közlekedés | ||
| 9. | vízi közlekedés | ||
| 10. | logisztikai központok | ||
| 11. | Agrárgazdaság | mezőgazdaság | |
| 12. | élelmiszeripar | ||
| 13. | elosztó hálózatok | ||
| 14. | Egészségügy | aktív fekvőbeteg-ellátás, és a működtetéséhez szükséges szolgáltatások | |
| 15. | mentésirányítás | ||
| 16. | egészségügyi tartalékok és vérkészletek | ||
| 17. | magas biztonsági szintű biológiai laboratóriumok | ||
| 18. | gyógyszer-nagykereskedelem | ||
| 19. | Társadalombiztosítás | társadalombiztosítási ellátások igénybevételéhez kapcsolódó informatikai rendszerek és nyilvántartások | |
| 20. | Pénzügy | pénzügyi eszközök kereskedelmi, fizetési, valamint klíring- és elszámolási infrastruktúrái és rendszerei | |
| 21. | bank- és hitelintézeti biztonság | ||
| 22. | készpénzellátás | ||
| 23. | Infokommunikációs technológiák | internet-hozzáférési szolgáltatás és internet-infrastruktúra | |
| 24. | elektronikus hírközlési szolgáltatások, elektronikus hírközlő hálózatok | ||
| 25. | műsorszórás | ||
| 26. | postai szolgáltatások | ||
| 27. | kormányzati elektronikus információs rendszerek | ||
| 28. | Víz | ivóvíz-szolgáltatás | |
| 29. | felszíni és felszín alatti vizek minőségének ellenőrzése | ||
| 30. | szennyvízelvezetés és -tisztítás | ||
| 31. | vízbázisok védelme | ||
| 32. | árvízi védművek, gátak | ||
| 33. | Honvédelem | honvédelmi rendszerek és létesítmények | |
| 34. | Közbiztonság-védelem | rendvédelmi szervek infrastruktúrái | |
| ” |
1. A Hszt. 1. melléklet III. alcím b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(III. Iskolai végzettségek, képzettségek, képesítések adatai)
„b) felsőfokú szakképzettségek, szakképzettségek, szakképesítések”
1. A Hszt. 4. melléklet II. alcím 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. felsőfokú szakképzettségei, szakképzettségei, szakképesítései”
1. A Hszt. 13. melléklet II. pontjában a „szakképzettsége(i)” szövegrész helyébe a „felsőfokú szakképzettségei, szakképzettségei, szakképesítései” szöveg lép.
