Időállapot: közlönyállapot (2020.V.28.)

2020. évi XXXII. törvény

a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról * 

Az Országgyűlés az állami és az önkormányzati közszolgáltatások hatékonyabb ellátása, a közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak jogviszonyainak a közszolgáltatás jellegéhez és tartalmához igazodó differenciálása, továbbá munkájának anyagi elismerése elősegítése, továbbá a kulturális közszolgáltatások kiszélesítése és azok 21. századi követelményeknek való megfelelése érdekében a következő törvényt alkotja:

1. A közalkalmazotti jogviszony átalakulása

1. § (1) A törvény hatálya a költségvetési szervként működő, az a)-c) pont szerinti törvényben meghatározott alapfeladatát önálló intézményként ellátó,

a) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szerinti levéltárra,

b) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) szerinti muzeális intézményre, nyilvános könyvtárra, közművelődési intézményre és integrált kulturális intézményre,

c) az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) szerinti előadó-művészeti szervezetre

(a továbbiakban együtt: kulturális intézmény) terjed ki.

(2) A kulturális intézményben foglalkoztatottaknak a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerinti közalkalmazotti jogviszonya e törvény erejénél fogva, a 2. § (8) bekezdésében meghatározott időpontban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti munkaviszonnyá alakul át.

2. A közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakulására vonatkozó eljárási rendelkezések

2. § (1) A munkáltató 2020. augusztus 1-jéig írásban tájékoztatja a közalkalmazottat jogviszonyának az 1. § (2) bekezdése szerinti átalakulásáról, annak ütemezéséről, határidőiről és határnapjairól, az átalakulással kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről, továbbá a létrejövő munkaviszony jogi, gazdasági és szociális következményeiről. A munkáltató 2020. augusztus 1-jéig a Kjt. 25/A. § (2) bekezdése szerinti konzultációt kezdeményez a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal.

(2) A munkáltató 2020. augusztus 15-éig írásban közli a közalkalmazottal a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot úgy kell megtenni, hogy az abban szereplő munkabér összege nem lehet alacsonyabb mértékű annál, mint amekkora összegre a közalkalmazott illetményként - ideértve a fizetési osztály és a fizetési fokozat szerint megállapított illetményt, a munkáltató döntésén alapuló illetményrészt, az illetménykiegészítést, az illetménypótlékot és a rendszeres keresetkiegészítést - 2020. október 31-én jogosult lenne.

(3) A munkáltató a (2) bekezdés szerinti ajánlathoz a munkaszerződés megkötése során kötve van, az abban foglaltaktól csak a közalkalmazott kifejezett írásbeli hozzájárulásával lehet eltérni.

(4) A közalkalmazott és a munkáltató a munkaviszony keretei között történő további foglalkoztatásra irányuló munkaszerződést 2020. október 31-éig köti meg. A határidő anyagi jogi és jogvesztő.

(5) Ha

a) a közalkalmazott az ajánlattételre meghatározott határidőt követő 30 napon belül írásban nem nyilatkozik,

b) a közalkalmazott az a) pont szerinti határidőben úgy nyilatkozik, hogy a munkaszerződés keretei közötti továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, vagy

c) a felek az a) pont szerinti határidőben nem állapodnak meg a munkaszerződés tartalmában,

a közalkalmazotti jogviszony átalakulás nélkül, e törvény erejénél fogva megszűnik.

(6) A jogviszony (5) bekezdés szerinti megszűnéséről a közalkalmazottat az átalakulás napjával írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnése esetén a közalkalmazott a Kjt. 37. § (2) és (4)-(6) bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítésre, határozott idejű jogviszony esetén a Kjt. 27. § (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjra jogosult.

(7) A közalkalmazotti jogviszony átalakulására abban az esetben sem kerül sor, ha a jogviszony a szerződéskötésre vonatkozó határidőt megelőzően bármely ok miatt egyébként megszűnik.

(8) A munkaszerződés megkötése esetén a közalkalmazotti jogviszony - ideértve a határozott idejű jogviszonyt is - 2020. november 1-jei hatállyal alakul át munkaviszonnyá.

3. A közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakulásával kapcsolatos egyéb rendelkezések

3. § (1) 2020. július 1-jétől új közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető, a Kjt. 1. § (1) bekezdése szerinti foglalkoztatásra munkaviszony keretében kerülhet sor.

(2) A közalkalmazotti jogviszony 1. § (2) bekezdése szerinti átalakulása során létrejövő munkaviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki és a jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni. A jogviszony átalakulása

a) nem szakítja meg a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos igények elévülését,

b) nem érinti a 2. § (8) bekezdése szerinti időpontban hatályban lévő határozott idejű áthelyezést,

c) nem érinti a jogviszony időtartamát, valamint a munkaidő mértékét.

(3) A munkáltató és a foglalkoztatott (2) bekezdésben nem szabályozott megállapodására a Kjt.-nek a megállapodás megkötésekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogviszony átalakulására figyelemmel a felek a megállapodást 2020. december 31-éig közös megegyezéssel módosíthatják.

(4) A foglalkoztatott számára a jogviszony átalakulását megelőző napon meglévő, ki nem adott szabadságot a munkáltató a Kjt. rendelkezései szerint pénzben megváltja.

(5) A közalkalmazotti jogviszony 1. § (2) bekezdése szerinti átalakulásával létrejövő munkaviszonyra az átalakulást követő öt évében a Kjt.-nek a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell.

(6) A munkáltatónál működő közalkalmazotti tanács üzemi tanácsként működik tovább.

(7) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 8. §-a szerinti címadományozásban részesült közalkalmazott a 2. § (8) bekezdésében meghatározott időpont után is jogosult e cím használatára.

(8) A kulturális intézmények alapító okirataiban e törvény alapján bekövetkezett változások törzskönyvi nyilvántartásba vételét az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 167/C. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül kell elvégezni.

(9) A közalkalmazotti jogviszony 1. § (2) bekezdése szerinti átalakulása a fennálló vezetői megbízásokat nem érinti. A vezetői pályázatok kiírására a 2. § (8) bekezdése szerinti időpontig az e törvény hatálybalépésekor irányadó jogszabályokat kell alkalmazni.

4. Záró rendelkezések

4. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2020. július 1-jén lép hatályba.

(2) Az 5. § 2020. november 1-jén lép hatályba.

(3) A 29. § (2) bekezdése, a 31. § (2) bekezdése, a 33. §, a 34. § (1) bekezdése, a 36. § (2) bekezdése, a 46. § (3) bekezdése, a 48. § (1) bekezdése és az 1. melléklet 2021. január 1-jén lép hatályba.

5. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és végrehajtási rendeletének módosítása

5. § (1) A Kjt. 85. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „ilyen tevékenységet” szövegrész helyébe az „ilyen, illetve művészeti, közművelődési vagy közgyűjteményi tevékenységet” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Kjt.

a) 63. § (2) bekezdése,

b) 85. § (2) bekezdésében az „ , a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi,” szövegrész,

c) 85. § (3) bekezdés f) pontja.

(3) Hatályát veszti a Korm. rendelet.

6. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása

6. § (1) Az Ltv. 3. § b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazása során)

„b) közfeladatot ellátó szerv: az állami és önkormányzati közfeladat-kataszterről szóló kormányrendeletben meghatározott közfeladat-kataszter adatbázisában szereplő közfeladatot ellátó, továbbá a nemzeti vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklet I. pontjában meghatározott vagy többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság;

c) irat: valamely szerv működése vagy személy tevékenysége során keletkezett vagy hozzá érkezett, bármely jelrendszerrel és adathordozón rögzített, egy egységként kezelendő rögzített információ, adategyüttes;”

(2) Az Ltv. 3. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazása során)

„h) iratkezelés: az iratokkal kapcsolatos bármely műveletet vagy azok összességét együttesen magába foglaló tevékenység, különösen az azok készítését, hitelesítését, továbbítását, nyilvántartását, rendszerezését és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, hiteles másolatkészítését, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, megsemmisítését, illetve levéltárba adását érintő feladatok;”

(3) Az Ltv. 3. §-a a következő u)-x) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazása során)

„u) iratkezelési szoftver: az iratkezelés folyamatát támogató, jogszabályban meghatározott módon tanúsított informatikai alkalmazás, amely alapfunkcióját tekintve a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló kormányrendeletben foglalt iratkezelési műveleteket vagy azok egy részének végrehajtását támogatja, és emellett egyéb funkciókat is elláthat;

v) mintavétel: a levéltár által kezdeményezett eljárás olyan selejtezendő iratok levéltári átvétele érdekében, amelyeknél az irattári tétel egészének levéltárba adása nem indokolt, de egyes ügyiratok maradandó értékű iratként történő kiemelése és levéltárba adása a levéltári érdek érvényesítése céljából szükséges;

w) ügyviteli értékű irat: természetes vagy jogi személyek részére a feladataik folyamatos ellátásához, jogszabályból adódó kötelezettség teljesítéséhez, az állampolgári jogok érvényesítéséhez, jogok biztosításához, létfontosságú személyes érdek vagy jogos érdek érvényesítéséhez szükséges adatot tartalmazó irat;

x) selejtezés: az iratok meghatározott szabályok szerint történő selejtezési eljárás keretében történő kiemelése az irattári anyagból, megsemmisítésre történő előkészítése és ennek dokumentálása.”

7. § (1) Az Ltv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló kormányrendeletnek megfelelően lefolytatott hiteles másolatkészítési eljárást és a hiteles elektronikus példányok megőrzéséről történő gondoskodást követően, a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint az ügyviteli értékű közirat papíralapú példánya megsemmisíthető. Nem semmisíthető meg a maradandó értékkel is bíró iratoknak a levéltár által papíralapon is megőrzendőnek minősített példánya.”

(2) Az Ltv. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (4) bekezdés szerinti megsemmisítési eljárás feltétele:

a) a hiteles elektronikus másolatnak az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló kormányrendeletnek megfelelő elektronikus tárolása,

b) a selejtezhető iratok tekintetében a papíralapú példány megsemmisítését követően a megmaradó hiteles elektronikus másolatoknak - azok őrzési idejének lejártával - a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló kormányrendelet követelményei szerinti selejtezése, valamint

c) a maradandó értékű iratok tekintetében a megsemmisítést kezdeményező szerv által használt iratkezelési szoftvernek a levéltári átadás feltételeinek való megfelelősége.”

8. § (1) Az Ltv. 9. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közfeladatot ellátó szerv köteles)

„c) az ügyintézés során az ügyviteli értékű és ennek megszűnésével selejtezhető, valamint a maradandó értékű és ezért nem selejtezhető iratokat az irattári terv megfelelő tételébe besorolni, a tétel jelét az iraton feltüntetni és azt a nyilvántartásba bejegyezni;”

(2) Az Ltv. 9. § (1) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A közfeladatot ellátó szerv köteles)

„f) irattári anyagának selejtezhető részét az irattári tervben megjelölt irattári őrzési idő letelte, illetve ügyviteli értékének megszűnése után, a szerv nem selejtezhető iratainak átvételére jogosult közlevéltár (a továbbiakban: illetékes közlevéltár) engedélyével kiselejtezni;

g) a nem selejtezhető irattári tételekbe tartozó, valamint a mintavétel során maradandó értékűnek minősített iratokat a kapcsolódó nyilvántartásokkal és segédletekkel együtt, olvasható formában, a 12. §-ban előírtak szerint az illetékes közlevéltárnak saját költségén átadni.”

9. § (1) Az Ltv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott átadás-átvételi határidő abban az esetben, ha a közfeladatot ellátó szervnek a nem selejtezhető iratokra ügyviteli szempontból még rendszeresen szüksége van, vagy akkor, ha az illetékes közlevéltár az iratok átvételéhez szükséges raktári férőhellyel nem rendelkezik, további tíz évre külön engedély nélkül meghosszabbítható. Az átadási-átvételi határidő tíz éven túli meghosszabbítását egy alkalommal, legfeljebb további tizenöt év időtartamra a kultúráért felelős miniszter engedélyezi.”

(2) Az Ltv. 12. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az elektronikus formában megőrzött maradandó értékű iratokat jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelően kell átadni az illetékes levéltárnak.”

10. § Az Ltv. A közlevéltár feladatai alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § (1) A közlevéltár segítségnyújtás keretében átmeneti tárolást biztosíthat más közlevéltár, nyilvános magánlevéltár vagy más maradandó értékű iratokat őrző intézmény számára a veszélyeztetett maradandó értékű iratanyag megőrzése érdekében, az annak épségére jelentős kockázatot jelentő körülmények kialakulása esetén. A segítségnyújtást a közlevéltár szabad raktári kapacitásai függvényében biztosítja, amennyiben saját levéltári anyagát ezzel nem veszélyezteti.

(2) A közlevéltár a segítségnyújtást az (1) bekezdés szerinti segítségre szoruló intézmény vagy annak fenntartója kérelmére, saját fenntartójának egyidejű tájékoztatása mellett teljesítheti. A felmerülő költségek a segítségre szoruló intézményt, illetve fenntartóját terhelik.”

11. § (1) Az Ltv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közlevéltár az általános levéltár, az állami szaklevéltár, a felsőoktatási levéltár, továbbá települési önkormányzat, köztestület, közalapítvány vagy jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv levéltára.”

(2) Az Ltv. 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A közlevéltár a fenntartó szerve tekintetében illetékességből végzett, az iratkezelés ellenőrzésével, az iratkezelési szabályzat, valamint az iratselejtezések jóváhagyásával kapcsolatos feladatai ellátása tekintetében a fenntartó által nem utasítható, ezen feladatait szakmai függetlensége biztosításával látja el.”

12. § Az Ltv. 15. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A közlevéltárnak, valamint a felsőoktatási intézménynek a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján levéltári feladatokat ellátó szervezeti egysége elnevezésében szerepelnie kell a „levéltár” kifejezésnek.”

13. § Az Ltv. 17. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(A Magyar Nemzeti Levéltár a 13. §-ban meghatározott feladatokon kívül)

„b) mint elektronikus ügyintézésre kötelezett szerv biztosítja az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítését;”

14. § Az Ltv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § A Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott levéltár területi általános levéltárként Budapest Főváros Önkormányzata közvetlen felügyelete és irányítása alatt működik. Illetékességi körébe tartozik a fenntartó önkormányzat, a Budapest közigazgatási területén működő helyi önkormányzatok és nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületeinek, hivatalainak és intézményeinek, ezek jogelődeinek, valamint a fővárosi és kerületi önkormányzatok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, továbbá a központi államigazgatási szervek, a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a büntetés-végrehajtási szervezet területi szerveinek, valamint az alap- és középfokú köznevelési intézmények Budapest közigazgatási területén keletkezett levéltári anyaga és minden olyan, Budapest területén keletkezett levéltári anyag, amely nem tartozik más levéltár illetékességi körébe.”

15. § Az Ltv. 19. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Állami szaklevéltár a Hadtörténelmi Levéltár, a Földügyi és Távérzékelési Levéltár, a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, valamint az állam által fenntartott tudományos, kulturális vagy egészségügyi szolgáltatást végző intézmény levéltára.

(2) A szaklevéltár illetékességi köre - az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár kivételével -

a) a Hadtörténelmi Levéltár esetében a honvédelemért felelős miniszter, valamint - a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat nemzetbiztonsági vonatkozású iratai kivételével - a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. § 13. pontja szerinti honvédelmi szervezet,

b) a Földügyi és Távérzékelési Levéltár esetében a térképészetért felelős miniszter felügyelete alá tartozó ingatlanügyi hatóságok és a kataszteri program megvalósításáért felelős szerv állami alapadatok előállításával kapcsolatos,

c) a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár esetében a környezetvédelemért felelős miniszter és a vízgazdálkodásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó szervek,

d) a tudományos, kulturális vagy egészségügyi szolgáltatást végző intézmény esetében a fenntartó szerv, továbbá a fenntartó szerv által fenntartott intézmény vagy felügyelt gazdasági társaság

iratkezelésére és levéltári anyagára, továbbá mindezek jogelődeinek, a jogelődei által fenntartott intézménynek és a jogelődei által felügyelt gazdasági társaságnak a működése során keletkezett levéltári anyagára terjed ki.”

16. § Az Ltv. a 19. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

„Felsőoktatási levéltárak

19/A. § (1) Felsőoktatási levéltár az állam által elismert felsőoktatási intézmény által fenntartott közlevéltár.

(2) A felsőoktatási levéltár illetékessége kiterjed a fenntartó felsőoktatási intézmény, továbbá a fenntartó felsőoktatási intézmény által felügyelt gazdasági társaság és fenntartott intézmény iratkezelésére és levéltári anyagára, továbbá mindezek jogelődeinek, a jogelődei által fenntartott intézménynek és a jogelődei által felügyelt gazdasági társaságnak a működése során keletkezett levéltári anyagára.

(3) Felsőoktatási levéltár létesítését és megszüntetését a kultúráért felelős miniszter engedélyezi, az állam által elismert felsőoktatási intézmény fenntartójának előzetes egyetértésével.

(4) A megszűnő felsőoktatási levéltár iratanyagának közlevéltári elhelyezéséről a kultúráért felelős miniszter gondoskodik.”

17. § Az Ltv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A települési önkormányzat a képviselő-testület, a hivatala és intézménye, valamint ezek jogelődei, továbbá a települési önkormányzat közigazgatási területén működő vagy működött, a települési önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság levéltári anyagára kiterjedő illetékességgel közlevéltárat létesíthet. A levéltár a fenntartó önkormányzat közvetlen felügyelete és irányítása alatt működik.”

18. § Az Ltv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közlevéltárban őrzött, a keletkezés naptári évétől számított harminc éven túli levéltári anyagban - a 24. §-ban és a 25. §-ban foglalt kivételekkel -, továbbá időbeli korlátozás nélkül abban a levéltári anyagban, amelyet már nyilvánosságra hoztak, vagy amelynek tartalma az adatvédelmi jogszabályok rendelkezései alapján bárki számára kutatható, a kutatni kívánt téma megjelölését tartalmazó kérelemre bármely természetes személy ingyenesen kutathat és a kutatásra kiadott levéltári anyagról saját költségén másolatot készíttethet.”

19. § Az Ltv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § A keletkezés naptári évétől számított harminc év lejárta előtt is folytatható kutatás, ha azt az átadó szerv hozzájárulásával a levéltári anyagot őrző levéltár engedélyezi. Jogutód nélkül megszűnt szerv levéltári anyagában a kutatást a levéltári anyagot őrző közlevéltár engedélyezi.”

20. § (1) Az Ltv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő

a) az érintett születésétől számított kilencven év, ha a halálozás ténye és annak ideje nem ismert, és az csak aránytalanul nagy erőfeszítéssel volna megállapítható, vagy

b) a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év, ha az érintett születésének és halálozásának időpontja egyaránt nem ismert és azok ideje csak aránytalanul nagy erőfeszítéssel volna megállapítható.”

(2) Az Ltv. 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) bekezdés c) pontja alapján történő tudományos kutatás esetén a kutató a levéltári anyag kutatása során megismert személyes adatot köteles a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint kezelni. A kutatás megkezdését megelőzően, annak feltételeként a kutató írásban nyilatkozik az e bekezdésben foglaltak tudomásulvételéről, valamint arról, hogy az adatok megismerése tudományos kutatás céljából szükséges.”

21. § Az Ltv. 24/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24/A. § (1) A 24. § (2) bekezdés c) pontja alapján történő tudományos kutatás a személyes adatok megfelelő szintű védelmét biztosító ország kutatója számára abban az esetben engedélyezhető, ha eleget tesz a 24. § (3) és (4) bekezdésében foglalt követelményeknek.

(2) A 24. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az I. és II. világháború során hadifogságba esett vagy elhurcolt személyekkel kapcsolatban az 1989 előtt a hadifogságukkal, illetve elhurcolásukkal összefüggésben keletkezett személyes adatot - ideértve a különleges, valamint a bűnügyi személyes adatot is - tartalmazó levéltári anyag az érintett személy halálozási évét követő öt év után nyilvánosságra hozható.

(3) A bárki számára kutatható, valamint a (2) bekezdés szerinti levéltári anyagot és azok másolatát a levéltári anyagot őrző közlevéltár közzéteheti.

(4) A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a levéltári anyagban azonosítható személyek elhalálozásának időpontjáról kérelemre adatot szolgáltat az iratanyagot őrző közlevéltár számára a 24. § (1) bekezdése és a (2) bekezdésben meghatározott védelmi idők leteltének megállapíthatósága céljából.”

22. § (1) Az Ltv. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közlevéltár a kérelmező által megadott - az azonosításhoz szükséges - információk alapján egyedi adatról tájékoztatást nyújt, ha a kérelmező igazolja, hogy az egyedi adat, illetve annak igazolása a kérelmező jogainak vagy érdekének érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.”

(2) Az Ltv. 27. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A tájékoztatási kérelemhez csatolni kell a kérelmező nyilatkozatát, hogy a megismert egyedi adatokat kizárólag a kérelemben meghatározott célból használja fel. A nyilatkozat hiányában vagy hiányos nyilatkozat esetén a tájékoztatási kérelem teljesítését a levéltár megtagadja.”

23. § Az Ltv. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a nyilvános magánlevéltár a (2) bekezdésben meghatározott követelményeket nem teljesíti, a kultúráért felelős miniszter - a levéltárban őrzött iratanyag védettségének fenntartása mellett - elrendeli a levéltár nyilvántartásból való törlését.”

24. § Az Ltv. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvános magánlevéltár köziratnak minősülő levéltári anyag kivételével bármilyen levéltári anyagot gyűjthet. A vallási közösség levéltára gyűjtheti a vallási közösség által fenntartott intézmény köziratnak minősülő levéltári anyagát is, ha a levéltár fenntartója az anyag őrzését, kezelését és használatát illetően biztosítja a 15. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeket, és az anyag kutathatóságát a közlevéltárban őrzött levéltári anyagra vonatkozó szabályok szerint lehetővé teszi, továbbá az általa őrzött köziratok esetében az egyedi adatokról a 27. §-ban foglaltaknak megfelelően tájékoztatást nyújt.”

25. § Az Ltv. Nyilvános magánlevéltár alcíme a következő 31/A. §-sal egészül ki:

„31/A. § (1) A nyilvános magánlevéltár megszűnése esetén a nyilvántartásában szereplő iratok védett kulturális javaknak minősülnek. Az iratok megfelelő elhelyezéséről a fenntartó gondoskodik.

(2) Vallási közösség levéltárának megszűnése esetén az őrizetében lévő köziratok elhelyezéséről a fenntartó gondoskodik az illetékes közlevéltárba vagy - ha van ilyen - a köziratok kezelésére jogosult, a vallási közösség által fenntartott másik levéltárba történő átadással.”

26. § Az Ltv. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklet I. pontjában meghatározott, valamint azon gazdasági társaságok, amelyek többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban állnak, kötelesek iratkezelésüket az illetékes közlevéltárral egyetértésben szabályozni, irattári anyagukat a szabályzatban foglaltak szerint kezelni, a helyszíni tájékozódást - az üzleti titkok védelmének biztosítása mellett - a közlevéltár számára megengedni, nem selejtezhető irataikat - ha azok feladataik ellátásához már nem szükségesek - részére átadni. Ezen szervek közlevéltárba adott irataik kutathatóságát illetően a (2) bekezdésben foglaltak szerint rendelkezhetnek.”

27. § Az Ltv.

a) 19. § (6) bekezdésében és 21. §-ában az „anyagának elhelyezéséről” szövegrész helyébe az „anyagának közlevéltári elhelyezéséről”,

b) 22. § (4) bekezdésében az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései” szövegrész helyébe az „a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezések”,

c) 24. § (2) bekezdés c) pontjában a „harminc, illetve tizenöt év” szövegrész helyébe a „harminc év”

szöveg lép.

28. § Hatályát veszti az Ltv. 5. § (5) bekezdése.

7. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

29. § (1) A Kultv. 1. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény célja:)

„a) biztosítani a társadalmi jólétet és a fenntartható fejlődést, elősegíteni az egész életen át tartó tanulást, javítani az életminőséget, továbbá a kulturális örökség helyi és országos védelme érdekében rendelkezni a kulturális javak gyarapításának, megőrzésének, tudományos feldolgozásának, a jövő nemzedékek számára történő átörökítésének és társadalmi hasznosításának általános szabályairól,

b) meghatározni a muzeális intézmények tevékenységének és feladatellátásának, valamint a közgyűjteményekben őrzött kulturális javakhoz történő hozzáférésnek a szabályait,”

(2) A Kultv. 1. §-a a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(E törvény célja:)

„g) gondoskodni a digitális formában, interneten szolgáltatott és nyilvánosságra hozott tartalom (a továbbiakban: webtartalom) archiválásáról, használatának biztosításáról, valamint

h) szabályozni a webtartalom archiválásával kapcsolatos feladatok ellátását, az archivált webtartalmak használatának lehetőségeit.”

30. § A Kultv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § Az állami és a települési önkormányzati fenntartású muzeális intézmény, könyvtár, közművelődési intézmény és közösségi színtér elkötelezett az Alaptörvényben rögzített alapelvek mellett.”

31. § (1) A Kultv. 5. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya kiterjed:)

„c) a közművelődési feladatot ellátókra, a közösségi színterek és a közművelődési intézmények fenntartóira, működtetőire és alkalmazottaira.”

(2) A Kultv. 5. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya kiterjed:)

„d) a webtartalomra és a tartalomszolgáltatókra.”

32. § A Kultv. 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyilvános könyvtárakról a miniszter jegyzéket vezet, az alapkövetelmények és alapfeladatok teljesítését a könyvtári intézet bevonásával értékeli.”

33. § A Kultv. a következő 59/A. §-sal egészül ki:

„59/A. § (1) A webtartalom archiválás keretében, webaratással történő begyűjtésének, feldolgozásának, másolásának, hosszú távú megőrzésének és webarchívumba rendezésének, továbbá felhasználásának feladatát (a továbbiakban együtt: webarchiválás) a nemzeti könyvtár látja el. A könyvtárak együttműködnek a nemzeti könyvtárral az archivált webtartalom hozzáférhetővé tételében.

(2) Nem minősül webtartalomnak a Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló törvény alapján archivált műsorszám és a mozgóképről szóló törvény alapján archivált filmalkotás.

(3) A webarchiválás során a hungarikumnak minősülő webtartalmat kell archiválni. A webarchiválás alól kivételt képező webtartalmak körét a Kormány rendeletben állapítja meg.

(4) A webtartalom szolgáltatásának megkezdését a tartalomszolgáltató bejelenti a nemzeti könyvtár által e célból működtetett elektronikus felületen.

(5) A tartalomszolgáltató biztosítja az általa közzétett webtartalom archiválhatóságát és a webarchiválás megvalósítása érdekében együttműködik a nemzeti könyvtárral.

(6) Kötelezettsége elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a tartalomszolgáltató köteles a nemzeti könyvtár felszólítására a kötelezettségét teljesíteni. A teljesítés felszólítás ellenére történő ismételt elmulasztása esetén a tartalomszolgáltató a felszólítással összefüggő többletköltséget köteles megfizetni a nemzeti könyvtár számára.

(7) A nemzeti könyvtár azokat a webarchiválás során gyűjtött személyes adatokat, amelyeket a tartalomszolgáltató a weblapon nyilvánosságra hozott és a webarchiválás érdekében a nemzeti könyvtár részére szolgáltatott, közérdekű archiválás céljából kezeli.

(8) A (7) bekezdés szerinti adatkezelés vonatkozásában az érintett a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27-i 2016/679/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. és 18. cikkében rögzített jogait nem gyakorolhatja.”

34. § (1) A Kultv. 60. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetését és fejlesztését segítő központi szolgáltatások:)

„g) a webarchiválás feladatának ellátása a digitális kulturális örökség megőrzése érdekében.”

(2) A Kultv. 60. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nyilvános könyvtári ellátás országos koordináló szerveként működő könyvtári intézet által a könyvtáraknak, illetve a könyvtári rendszernek nyújtott szakmai szolgáltatások:

a) könyvtári szakemberek továbbképzése és iskolarendszeren kívüli képzése,

b) könyvtári és információs szolgáltatás fenntartása a könyvtári és információszolgáltatási tevékenység szakterületén országos hatókörű szakkönyvtár működtetésével,

c) az országos könyvtári rendszer működésével, a könyvtárhasználattal, olvasással kapcsolatos kutatás és fejlesztés,

d) a könyvtári és rokon területi módszerekre vonatkozó szabványok, szabályzatok elkészítésének kezdeményezése és kidolgozása,

e) a könyvtári tevékenységre vonatkozó irányelvek, normatívák kidolgozása, módszertani tevékenység, trendfigyelés, a könyvtári szakmai alrendszerek, ennek keretében az Országos Dokumentumellátó Rendszer, a Magyar Országos Közös Katalógus, a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működésének elemzése, átfogó értékelése,

f) a könyvtárak és a társadalom közötti kapcsolat fejlesztése,

g) az országos könyvtári statisztikai adatok összesítése, elemzése és szolgáltatása,

h) a könyvtári minőségirányítási tevékenység koordinálása, képzések szervezése, a minőségelvű önértékelést biztosító önértékelési keretrendszer kidolgozása és gondozása, továbbá az erre épülő Minősített Könyvtár cím és a Könyvtári Minőségi Díj adományozásának szakmai előkészítése,

i) a nemzeti bibliográfiai rendszer részét képező szakbibliográfia előállítása,

j) a könyvtárak központi nyilvántartásának működtetése, valamint

k) a miniszter útmutatása szerint közreműködés a könyvtári szakfelügyeleti tevékenység koordinációjában, ellenőrzésében és értékelésében, továbbá a szakfelügyeleti tevékenységhez kapcsolódó monitoring-rendszer működtetése.”

35. § A Kultv. 60/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A könyvtári dokumentum feltárása és rendelkezésre bocsátása során a könyvtár tájékoztatást ad a könyvtári dokumentum szerzőjének munkásságáról, a szerző születési és halálozási adatairól, alkotói névként használt álnevéről, a működési területéről. A könyvtár a tájékoztatáshoz szükséges adatokat a könyvtári dokumentumból, a szerzőktől vagy a nyilvánosságra hozott egyéb forrásokból szerzi be.”

36. § (1) A Kultv. 61. § (4) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Az 55. §-ban foglaltakon túl a nemzeti könyvtár alapfeladatai:)

„o) a könyvtári intézet szakmailag önálló szervezeti egységként való működtetése.”

(2) A Kultv. 61. § (4) bekezdése a következő p) és q) ponttal egészül ki:

(Az 55. §-ban foglaltakon túl a nemzeti könyvtár alapfeladatai:)

„p) a webtartalom begyűjtése és archiválása, valamint

q) a webarchívum használatának biztosítása a könyvtárhasználók részére.”

37. § A Kultv. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„62. § A miniszter könyvszakmai tanácsadó testületeként működik az Országos Könyvtári Kuratórium.”

38. § A Kultv. 64. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A miniszter rendeletében meghatározott legalább kettő, legfeljebb hat megyei hatókörű városi könyvtár a (6) bekezdésben foglalt feladatokon túlmenően regionális szinten koordinálja a megyei hatókörű városi könyvtárak együttműködését, valamint végzi a határon túli magyarság könyvtári szolgáltatásainak támogatását.

(9) A (8) bekezdés szerinti megyei hatókörű városi könyvtárak (8) bekezdés szerinti tevékenységét a miniszter által vezetett Regionális Könyvtári Kollégium koordinálja. A Regionális Könyvtári Kollégium tagjai a (8) bekezdés szerinti megyei hatókörű városi könyvtárak vezetői. A Regionális Könyvtári Kollégium meghatározza ügyrendjét és működési elveit.”

39. § A Kultv. 65. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A települési könyvtár az éves szakmai munkatervét és az éves szakmai beszámolóját − megőrzés és hozzáférhetővé tétel, valamint a könyvtári intézet részére történő digitális továbbítás céljából − a fenntartó általi elfogadást követően 15 napon belül megküldi a megyei hatókörű városi könyvtár részére.”

40. § A Kultv. 69. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(A miniszter ellátja a könyvtári tevékenység és a nyilvános könyvtárak ágazati irányítását. Ennek keretében)

„f) szabályozza és szervezi a 64. § (8) bekezdése szerinti feladatok ellátását.”

41. § A Kultv. VII. Fejezete a következő 69/A. §-sal egészül ki:

„69/A. § A települési és megyei hatókörű városi könyvtárak átszervezésével és megszüntetésével kapcsolatos intézkedésekhez a miniszter véleményét előzetesen ki kell kérni. E § tekintetében átszervezésnek minősül minden olyan fenntartói döntés, amely az intézmény megnevezésének, fenntartójának, illetve alaptevékenységének módosulásával jár, kivéve a jogszabályváltozásból eredő kötelező módosítást.”

42. § (1) A Kultv. 70. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvános könyvtári ellátásból adódó állami feladatokhoz a központi költségvetés hozzájárul:)

„d) a kistelepülések által igénybe vehető megyei hatókörű városi könyvtári feladatok, valamint a 64. § (8) bekezdése szerinti feladatok támogatásához a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében,”

(2) A Kultv. 70. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 70. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott támogatásnak az ellátott feladathoz és az ellátottak számához kell igazodnia.”

43. § A Kultv. 71. § (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(A miniszter által vezetett minisztérium fejezetéből kell támogatni a nyilvános könyvtári ellátási rendszer működtetésének alábbi feladatait:)

„i) a könyvtári minőségirányítási rendszer szervezését,

j) a könyvtári intézet könyvtári szakemberek iskolarendszeren kívüli képzésével és továbbképzésével összefüggő feladatainak ellátását.”

44. § A Kultv. 78/J. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti átszervezésnek minősül minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okiratnak vagy a közművelődési megállapodásnak a közművelődési intézmény megnevezésében, székhelyében, a közművelődési feladatellátást érintő telephelye megjelölésében vagy törlésében, a közművelődési intézmény alaptevékenységében, a közművelődési feladatellátást érintő kormányzati funkciók, illetve a közművelődési alapszolgáltatások megjelölésében vagy törlésében következik be. Nem minősül átszervezésnek a jogszabályváltozásból eredő kötelező módosítás, illetve az olyan vagyont érintő döntés, amely vagyon a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges.”

45. § (1) A Kultv. 94. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az állami és önkormányzati fenntartású muzeális intézményekben, nyilvános könyvtárakban, közlevéltárakban, továbbá a közművelődési intézményben és a közösségi színtérben foglalkoztatott az lehet, aki

a) cselekvőképes,

b) büntetlen előéletű és nem áll a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és

c) megfelel a miniszter rendeletében előírt képesítési és egyéb feltételeknek.

(2) Azt a tényt, hogy a foglalkoztatott vagy foglalkoztatni kívánt személy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételnek megfelel, a tevékenység megkezdését megelőzően, illetve a tevékenységének gyakorlása alatt hatósági bizonyítvánnyal igazolja.”

(2) A Kultv. 94. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti intézmény vezetői feladatainak ellátására a munkáltatói jogkör gyakorlója pályázatot ír ki. A pályázat kiírásának, benyújtásának és értékelésének rendjét a miniszter rendeletben határozza meg.”

46. § (1) A Kultv. 100. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény végrehajtásaként rendeletben szabályozza)

„o) a muzeális intézmények működési engedélyének kiadására, módosítására és visszavonására irányuló kérelem (a továbbiakban együtt: kérelem) adattartalmát és a kérelemhez csatolandó mellékletek körét, a kérelem elbírálásának rendjét, a működési engedély tartalmát, a működési engedély visszavonása esetén követendő eljárást,”

(2) A Kultv. 100. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény végrehajtásaként rendeletben szabályozza)

„u) a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények névviselésének és névhasználatának szabályait.”

(3) A Kultv. 100. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény végrehajtásaként rendeletben szabályozza)

„v) a webtartalom begyűjtésének eljárási szabályait, a begyűjtés módját és rendszerességét, a begyűjtés szempontjainak meghatározását, a webarchiválás alól kivételt képező webtartalmak körét, a tartalomszolgáltatók kötelezettségeit, az archivált webtartalom használatának feltételeit és lehetőségeit.”

47. § (1) A Kultv. 100. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

„d) a 64. § (8) bekezdése szerinti megyei hatókörű városi könyvtárak körét, regionális illetékességi területüket, valamint regionális feladatellátásuk részletes szabályait,”

(2) A Kultv. 100. § (3) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

„s) a közművelődési intézmény és az állami vagy önkormányzati fenntartású muzeális intézmény, nyilvános könyvtár, közlevéltár vezetőjének megválasztására irányuló pályázat tartalmára és a pályázati eljárásra vonatkozó szabályokat, valamint a pályázatok elbírálásának rendjét, továbbá a közművelődési intézményben, a közösségi színtérben és az állami vagy önkormányzati fenntartású muzeális intézményben, nyilvános könyvtárban, közlevéltárban foglalkoztatottak munkaköreit, valamint a munkakörök és a vezető beosztás betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételeket,”

48. § (1) A Kultv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) A Kultv. 3. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

49. § A Kultv.

a) 5. § (4) bekezdésében az „a 92-96. és 99. §-ban” szövegrész helyébe az „a 92-96. §-ban, a 99. §-ban és a 100. §-ban”,

b) 53. § (3) bekezdésében az „Az állami és a helyi önkormányzati fenntartású” szövegrész helyébe az „A nyilvános”,

c) 77. § (4) bekezdésében a „költségvetési szervként” szövegrész helyébe az „az állam vagy az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaságként vagy költségvetési szervként”,

d) 99/B. §-ában a „78/B. § (2a) bekezdésében, 87/A. § (2) és (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „87/A. § (2) bekezdésében”

szöveg lép.

50. § Hatályát veszti a Kultv.

a) 67. §-ában az „A nyilvános könyvtárak átszervezésével kapcsolatos intézkedésekhez a miniszter véleményét előzetesen ki kell kérni.” szövegrész,

b) 69. § d) pontja,

c) 78/B. § (2a) bekezdése,

d) 87/A. § (3) bekezdése.

8. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása

51. § (1) Az Emtv. 11. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Azt az előadó-művészeti szervezetet lehet nemzeti előadó-művészeti szervezetnek minősíteni, amelynek)

„b) munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott művészei - ide nem értve a gyermek- és csoportos szereplőket - legalább 70%-a szakirányú felsőfokú végzettséggel vagy művészeti elismeréssel rendelkezik,”

(2) Az Emtv. 11. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Azt az előadó-művészeti szervezetet lehet kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősíteni, amelynek)

„b) munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott művészeinek - ide nem értve a gyermek- és csoportos szereplőket - legalább 60%-a szakirányú felsőfokú végzettséggel vagy művészeti elismeréssel rendelkezik,”

52. § Az Emtv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) Az előadó-művészeti szervezetekben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályait az e fejezetben megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A művészi és művészeti munkaköröket a Kormány rendeletben határozza meg.

(3) Az előadó-művészeti szervezetben foglalkoztatott az lehet, aki megfelel a Kormány rendeletében előírt képesítési és egyéb feltételeknek.”

53. § Az Emtv. 29. §-a és 30. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„29. § (1) A művészi és a művészeti munkakör betöltésére létesített határozott idejű munkaviszony - ha a felek eltérően nem állapodnak meg - az évad végéig tart.

(2) Művészi és művészeti munkakörben határozott időre létesített munkaviszony esetén a munkáltató a továbbfoglalkoztatásra irányuló nyilatkozatát legkésőbb a határozott időtartam lejárata évének március 1-jéig írásban közli a munkavállalóval.

(3) Ha a munkáltató elmulasztja a (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozat megtételét, köteles a munkavállalót - annak kérésére - legalább a lejáró szerződésnek megfelelő feltételekkel továbbfoglalkoztatni.

(4) A munkáltató a munkaviszony meghosszabbítására vonatkozó részletes ajánlatát legkésőbb március 31-ig írásban közli, a munkáltató ajánlatára pedig a munkavállaló április 30-ig írásban nyilatkozik.

30. § (1) A munkáltató a karmester, karnagy, színművész, bábművész, artistaművész, magánénekes, magántáncos, segédszínész, csoportos szereplő munkakörben foglalkoztatott határozatlan idejű munkaviszonyát rendes felmondással akkor is megszüntetheti, ha a munkavállaló számára a munkaszerződésben vagy - ha a munkaszerződésben erről nem állapodtak meg - a 31. § (3) bekezdésében megállapított előadásszám legalább 40%-a mértékéig az elmúlt évadban nem tudott és a következő évadban sem tud művészi feladatot biztosítani az előadó-művészeti szervezet megváltozott művészeti koncepciójával összefüggő ok miatt.

(2) A munkáltató az (1) bekezdés szerint csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg a munkaviszonyt, ha a munkavállalót legalább harminc éve foglalkoztatja.

(3) A munkáltató az (1) bekezdésben meghatározott esetben a munkavállalót a felmondásról szóló döntéséről, illetve a részfoglalkoztatás lehetőségéről legkésőbb március 1-jéig előzetesen tájékoztatja.

(4) Ha a munkáltató az (1) bekezdés alapján szünteti meg a határozatlan idejű jogviszonyt, a munkavállalót az Mt. 77. § (3) bekezdésében meghatározotton felül - kollektív szerződésnek a munkavállalóra nézve kedvezőbb rendelkezése hiányában - a munkáltatónál fennálló legalább

a) tízéves jogviszonya után négyhavi,

b) tizenöt éves jogviszonya után nyolchavi,

c) húszéves jogviszonya után tizenkét havi

távolléti díjának megfelelő további végkielégítés illeti meg.

(5) Ha a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás időpontjában a munkavállaló az Mt. szabályai szerinti felmondási tilalom alatt áll, a felmondás csak a tilalom megszűnését követően közölhető.”

54. § Az Emtv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § a a munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben határozza meg, a munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap az Mt. 92. §-a szerinti napi munkaidő tartamának alapulvételével.”

55. § Az Emtv. 44. §-a a következő 59. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„59. művészeti elismerés: a Kossuth-díj, a Magyarország Kiváló Művésze, a Magyarország Érdemes Művésze, a Magyarország Babérkoszorúja-díj, valamint e díjakkal egyenértékű, már nem hatályos jogszabályok alapján adományozott elismerés, valamint a miniszter feladatkörében adományozott művészeti elismerés.”

56. § Az Emtv. 47. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

„j) határozza meg a miniszter által felügyelt költségvetési fejezetből az előadó-művészeti szervezeteknek pályázati úton nyújtható kiemelt támogatások, valamint az önkormányzati fenntartású színházak közös működtetés keretében biztosított költségvetési támogatás részletes szabályait,”

57. § Az Emtv.

a) 26. § b) pontjában az „a Kjt. 63. §-ának (2) bekezdésében meghatározott” szövegrész helyébe a „művészeti”,

b) 37. § (1) bekezdésében a „foglalkoztatásra irányuló jogviszony” szövegrész helyébe a „munkajogviszony”

szöveg lép.

58. § Hatályát veszti az Emtv.

a) 2. § (1) bekezdés c) pontjában a „vagy közalkalmazotti jogviszonyban” szövegrész,

b) 27. §-a,

c) 28. §-a,

d) 34. §-a,

e) 35. § (2) bekezdésében az „A közreműködési díj a Kjt. pótlékalap 5%-50%-ának megfelelő összeg lehet.” szövegrész,

f) 44. § 36. pontjában a „ , közalkalmazotti jogviszony,” szövegrész.

1. melléklet a 2020. évi XXXII. törvényhez

1. A Kultv. 1. számú melléklete a következő ly) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

ly) Tartalomszolgáltató: az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény szerinti szolgáltató, aki webtartalmat tesz közzé a honlapon, ide nem értve a közvetítő szolgáltatókat.”

2. A Kultv. 1. számú melléklete a következő ny) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„ny) Webaratás: a webarchiválás olyan módszere, amellyel a hivatkozással összekapcsolt webtartalmak speciális szoftverrel kerülnek begyűjtésre.”

3. A Kultv. 1. számú melléklete a következő ty) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

ty) Webarchívum: az archivált webtartalmakból álló, metaadatokkal ellátott gyűjtemény.”

2. melléklet a 2020. évi XXXII. törvényhez

1. A Kultv. 3. számú melléklete a következő l) ponttal egészül ki:

(Országos szakkönyvtár:)

„l) az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet Könyvtártudományi Szakkönyvtára.”


  Vissza az oldal tetejére