Időállapot: közlönyállapot (2020.V.28.)

2020. évi XXXIII. törvény

a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról * 

1. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

1. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 20. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kivételével vagyonkezelési szerződés köthető:)

„d) olyan közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, amelynek elsődleges feladata felsőoktatási intézmény alapítói, fenntartói jogainak gyakorlása, valamint működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása.”

2. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

2. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felsőoktatási intézmény, valamint a felsőoktatási intézmény 94. § (2c) bekezdésben meghatározott szervezeti egysége jogi személy.”

3. § Az Nftv. 8. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A miniszter hivatalos kiadványként közzéteszi a miniszter által vezetett minisztérium honlapján a diákotthon minimális létesítési és működési feltételeit.”

4. § (1) Az Nftv. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felsőoktatási intézmény nem oktatási szervezeti egységei intézményi központtá szervezhetők. Az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény és szakképző intézmény jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység, amely a Kormány által a miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátásra kijelölt szervnél - a köznevelési intézmény alapító okiratának a fenntartó általi benyújtásával - az oktatási hivatal, a Kormány által a miniszter szakképzési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátásra kijelölt szervnél - a szakképző intézmény alapító okiratának a fenntartó általi benyújtásával - a szakképzési államigazgatási szerv nyilvántartásába való bejegyzéssel jön létre és a nyilvántartásból való törléssel szüntethető meg. Az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény és szakképző intézmény vezetőjének a munkáltatója a rektor, további alkalmazottjai tekintetében - a bérgazdálkodást érintő, a kancellár egyetértésével hozott döntések kivételével - a köznevelési intézmény és szakképző intézmény vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat. A szakképző intézményben a munka törvénykönyvét kell alkalmazni.”

(2) Az Nftv. 14. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) A 4. § (4) bekezdése szerinti jogosult az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott

a) köznevelési intézmény tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) szerint dönt a köznevelési intézmény,

b) szakképző intézmény tekintetében a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény szerint dönt a szakképző intézmény

létesítéséről, nevének megállapításáról, átszervezéséről, átalakításáról, fenntartói jogának átadásáról, megszüntetéséről.”

5. § Az Nftv. 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott diákotthonban szerzett oktatási munkatapasztalat időtartamát felsőoktatási oktatói szakmai gyakorlatnak, tapasztalatnak kell elismerni, ha a hallgatóknak nyújtott képzés

a) a 8. § (6) bekezdése szerinti felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás keretében a felsőfokú képzés részeként,

b) a 49. § szerint tanulmányi követelményként elismerhető formában, vagy

c) tehetséggondozási céllal, részben vagy a képzés egészében idegen nyelven, a felsőfokú képzés tantervi követelményei mellett, azt kiegészítve

valósul meg.”

6. § Az Nftv. 39. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A hallgató és a felsőoktatási intézmény további hallgatói jogviszonyt létesíthet a központi felvételi eljáráson kívül is mesterképzési szakkal párhuzamos képzésben felvett tanárszakra.”

7. § Az Nftv. 44. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát:)

„b) a képzési programhoz nem kapcsolódóan, a felsőoktatási intézmény alaptevékenysége körében a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény részvételével működő gazdálkodó szervezetben.”

8. § Az Nftv. 49. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7a) A (7) bekezdésben foglalt, a képzés kreditértéke legalább harmadának az adott intézmény adott képzésén történő megszerzésére vonatkozó előírást nem kell alkalmazni

a) doktori képzés,

b) az Erasmus+ és utódprogramjai keretében megvalósuló közös képzés,

c) a 23. § (1) bekezdése szerinti megállapodás alapján ugyanazon képzési terület szerinti szakra átvett hallgató és

d) ugyanazon szakra felvett korábbi hallgató

esetében.”

9. § Az Nftv. 51. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A miniszter hivatalos kiadványként közzéteszi a miniszter által vezetett minisztérium honlapján a képesítési keretet.”

10. § Az Nftv. 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A doktori képzésbe bekapcsolódhat az is, aki a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy teljesítette a felvétel és a doktori képzés követelményeit. A hallgatói jogviszony ebben az esetben a komplex vizsga teljesítésével jön létre. A doktori képzésben komplex vizsga teljesítésével hallgatói jogviszonyt létesíthet az is, aki az általános orvos vagy állatorvosi szakon a hallgatói jogviszonyával párhuzamosan egyénileg készült fel a fokozatszerzésre és a komplex vizsga során - a felsőoktatási intézmény doktori szabályzata alapján - a mesterképzésben felvett kreditek elismerésre kerültek.”

11. § Az Nftv. 69. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A felsőoktatási intézmény rektorának nem szükséges beszereznie a MAB szakértői véleményét az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásával kapcsolatos javaslatának elkészítése előtt, ha az oktató a 28. § (5) bekezdésben foglalt alkalmazási feltételeknek eleget tesz és olyan külföldi felsőoktatási intézményben foglalkoztatják vagy egyetemi tanári munkakörnek megfelelő munkakörben oktatóként foglalkoztatták, amelyet az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education) teljes jogú tagja vagy más, az ESG-nek megfelelő felsőoktatási akkreditációs szervezet minőségbiztosítási eljárás keretében minősített vagy akkreditált.”

12. § Az Nftv. 78. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Közös képzés esetén szakvélemény adására a 67. § (4) és (4b) bekezdésben meghatározott szervezetek mellett az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education) teljes jogú tagjaként működő és az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Regiszterbe (European Quality Assurance Register for Higher Education) bejegyzett szervezet is felkérhető, illetve az ilyen szervezettől korábban beszerzett szakvéleményt is el kell fogadni.

(7) Közös képzés esetén a (6) bekezdés szerint eljáró szervezet szakvéleményét a 67. § (4a) bekezdése mellett a Közös képzések minőségbiztosításának európai megközelítése (European Approach for Quality Assurance of Joint Programmes) elnevezésű dokumentum figyelembevételével hozza meg.”

13. § (1) Az Nftv. 84. § (2) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(Az állami támogatás célja)

„c) nemzetgazdasági, térségfejlesztési feladatok ellátásának,

d) egyes további közfeladatok ellátásának,”

(biztosítása)

(2) Az Nftv. 84. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az állami támogatásra az állami felsőoktatási intézmények azonos feltételek mellett, az egyházi felsőoktatási intézmények és a magán felsőoktatási intézmények - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a miniszterrel - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - kötött megállapodás alapján válnak jogosulttá.”

14. § (1) Az Nftv. 84/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A központi költségvetés a felsőoktatási intézmény 2. § (1) bekezdése szerinti alaptevékenységének biztosítását szolgáló támogatás nyújtásával járul hozzá a felsőoktatási intézmény működéséhez. A felsőoktatási intézmény alaptevékenységének támogatása az oktatási tevékenység támogatásából, a tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenység támogatásából, valamint az ezekhez igazodó mértékű fenntartási, üzemeltetési tevékenység támogatásából áll.”

(2) Az Nftv. 84/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az oktatási tevékenység támogatása elsődlegesen a (2) bekezdés szerinti megállapodásokban vállalt hallgatói létszámhoz, míg a tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenység támogatása elsődlegesen az oktatók, kutatók létszámához és a (2) bekezdés szerinti megállapodásokban vállalt teljesítményhez igazodik.”

(3) Az Nftv. 84/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 84. § (2) és (4) bekezdésében felsorolt feladatok támogatásának alapvető elveit és biztosítékait, valamint az együttműködés rendjét a miniszter és a felsőoktatási intézmény hosszú távú, legalább tizenöt, legfeljebb huszonöt év időtartamra szóló keretmegállapodásban rögzítik, amelynek hatálya alatt kötelesek három-öt év időtartamra szóló részletes feladatfinanszírozási megállapodásban megállapítani az alaptevékenység vállalt volumenét, indikátorrendszerét, a támogatás mindezekhez igazodó mértékét és a szükséges részletszabályokat. A feladatfinanszírozási megállapodás megkötése során a miniszter a megállapodás időtartamára vállalhat kötelezettséget. A költségvetési évek tervezése során a jelen bekezdésben foglalt megállapodások teljesítéséhez szükséges forrást biztosítani kell.”

15. § (1) Az Nftv. 93. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A hitéleti képzést folytató felsőoktatási intézmény működési engedélyének ötévenkénti felülvizsgálata során a hitéleti képzések tekintetében a MAB szakvéleménye a 91. § (7) bekezdés szerinti követelményeknek való megfelelésről nyilatkozik.”

(2) Az Nftv. 93. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az egyházi felsőoktatási intézmény működésére a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény és az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény rendelkezéseit, e törvény 94. § (2), (3), (6) bekezdését, valamint a 95. § (2), (3) és (6) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy a 92. § (3) bekezdése szerinti megállapodást a Kormány jogosult megkötni.”

16. § Az Nftv. 94. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2c) A magán felsőoktatási intézmény szervezeti egységét - ide nem értve a 14. § (3) bekezdés szerinti, törvény alapján jogi személyiségű szervezeti egységként működtetett köznevelési intézményt, szakképző intézményt - a magán felsőoktatási intézmény alapító okirata jogi személlyé nyilváníthatja. A szervezeti egység jogi személyiségét az alapító okirat, illetve annak módosításának az oktatási hivatal általi bejegyzésével szerzi meg.”

17. § Az Nftv. 101. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az Állami Balettintézet táncművészeti képesítő oklevelével és balettművész oklevelével mesterképzésre lehet jelentkezni.”

18. § (1) Az Nftv. 102. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A képzések időtartama és szintje)

„e) a tanárképzés osztatlan képzésben - a Kormány által meghatározott esetben osztott mesterképzésként - szervezhető. A képzés időtartama osztatlan képzésben legalább tíz, legfeljebb tizenkét félév. A tanárképzésben - a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint - kettő félév szakmai gyakorlatot a képzés elejétől, a képzés egészébe illeszkedve, iskolai környezetben, valamint egyéni összefüggő iskolai gyakorlat formájában kell teljesíteni. A tanárképzés során mesterfokozat szerezhető.”

(2) Az Nftv. 102. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„A felsőoktatási intézmény megszűnteti a pedagógusképzésben részt vevő hallgató hallgatói jogviszonyát, ha a képzési és kimeneti követelményekben foglalt alkalmassági követelményeknek nem felel meg, kivéve, ha a hallgató az adott felsőoktatási intézményen belül más alapképzési szakra átvételre kerül.”

19. § Az Nftv. 103. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott főigazgató - kivéve az egyházi felsőoktatási intézményeket - az iskolai rendszerű köznevelési oktatás irányítási felelőssége körében eljáró oktatásért felelős miniszter egyetértésével nevezhető ki.”

20. § (1) Az Nftv. a következő 114/M. §-sal egészül ki:

„114/M. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXIII. törvénnyel megállapított 53. § (3) bekezdését első alkalommal a 2022. évi felvételi eljárásban doktori képzésben komplex vizsga letételével hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatókra kell alkalmazni.

(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXIII. törvénnyel megállapított 94. § (2c) bekezdésére tekintettel 2020. szeptember 1-jéig szükséges módosítani a magán felsőoktatási intézmény alapító okiratát, valamint szervezeti és működési szabályzatát.”

(2) Az Nftv. 114/M. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvénynek a - nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXIII. törvénnyel megállapított - 84. § (2) bekezdés c) és d) pontját, 84. § (3) bekezdését, 84/A. § (1), (1a) és (2) bekezdését, 93. § (6) bekezdését, 94. § (3) bekezdését, 117/C. § (11) bekezdését 2022. január 1-jétől kell alkalmazni, azzal, hogy a 2022. január 1-jétől az alaptevékenységre folyósított támogatás összege - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem lehet kevesebb, mint a 2021. évre járó, a 84. § (2) bekezdés szerinti támogatások együttes összege.”

21. § (1) Az Nftv. 115. §-a a következő (26)-(30) bekezdéssel egészül ki:

„(26) A Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kara a Neumann János Egyetem szervezetéből kiválik és a Károli Gáspár Református Egyetem szervezetébe olvad be 2020. július 31. napján.

(27) 2020. július 31. napján az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa az Eszterházy Károly Egyetem szervezetéből kiválik és a Szent István Egyetem szervezetébe olvad be.

(28) 2020. július 31. napján a Pannon Egyetem Georgikon Kara a Pannon Egyetem szervezetéből kiválik és a Szent István Egyetem szervezetébe olvad be.

(29) 2020. július 31. napján a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara a Szent István Egyetem szervezetéből kiválik és az Óbudai Egyetem szervezetébe olvad be.

(30) 2020. július 31. napján a Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kara (Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg) a Budapesti Gazdasági Egyetem szervezetéből kiválik és a Pannon Egyetem szervezetébe olvad be.”

(2) Az Nftv. 115. §-a a következő (31) bekezdéssel egészül ki:

„(31) 2020. augusztus 1. napjával a Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem összeolvadásával a Szent István Egyetem jön létre.”

22. § Az Nftv. 117/C. §-a a következő (4d) bekezdéssel egészül ki:

„(4d) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény által fenntartott, 14. § (3) bekezdése szerinti köznevelési intézmény és szakképző intézmény a fenntartóváltást követően is a felsőoktatási intézmény jogi személyiségű szervezeti egységeként működik.”

23. § Az Nftv. 70. alcíme a következő 117/D. §-sal egészül ki:

„117/D. § A 117/C. § szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény megvalósítás alatt álló, európai uniós támogatással érintett projektje tekintetében a felsőoktatási intézmény támogatásra való jogosultságát meg kell őrizni, már befejezett, európai uniós támogatással érintett projektje tekintetében a fenntartási időszakra meghatározott kötelezettséget teljesíteni kell.”

24. § Az Nftv. 1. melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.

25. § Az Nftv.

1. 4. § (1) bekezdés d) pontjában az „alapítvány, közalapítvány” szövegrész helyébe az „alapítvány, vagyonkezelő alapítvány, közalapítvány”,

2. 12. § (5) bekezdésében a „hallgatók által delegált tagok száma nem lehet kevesebb mint a bizottság tagjainak huszonöt” szövegrész helyébe a „hallgatók, valamint a felsőoktatási intézmény által delegált tagok száma nem lehet kevesebb, mint a bizottság tagjainak huszonöt-huszonöt”,

3. 15. § (1) bekezdésében a „szakirányú továbbképzésben” szövegrész helyébe az „Erasmus+ és utódprogramjai keretében megvalósuló közös képzésben és szakirányú továbbképzésben”,

4. 40. §

a) (2) bekezdés a) pontjában a „teljesítése” szövegrész helyébe a „teljesítését igazoló bizonyítvány, felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél”,

b) (3) bekezdés a) pontjában az „a Kormány rendeletben határozza meg” szövegrész helyébe az „a miniszter hivatalos kiadványként közzéteszi a miniszter által vezetett minisztérium honlapján”,

5. 41. § (1) bekezdés b) pontjában a „támogatásban” szövegrész helyébe a „támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, gyermekük otthoni ápolása miatt ápolási díjban”,

6. 42. § (6) bekezdésében a „sor.” szövegrésze helyébe a „sor, alapképzés és osztatlan mesterképzés esetében feltéve, hogy a hallgató legalább 30 kreditet ténylegesen megszerzett korábbi intézményében.”,

7. 47. § (1a) bekezdésében az „A művészeti képzési terület szerinti nem tanári osztatlan szakkal párhuzamos képzésben vagy a nem tanári osztatlan szakot követően felvett művészeti” szövegrész helyébe az „A nem tanári mesterképzési szakkal vagy osztatlan szakkal párhuzamos képzésben vagy a nem tanári osztatlan szakot követően felvett”,

8. 48/M. § (1) bekezdésében a „feltételt,” szövegrész helyébe a „feltételt, a 48/A. § b) pont szerint fennálló, még nem teljesített kötelezettséget,”,

9. 52/B. §-ában

a) a „szabályozott szakképzettséget” szövegrész helyébe a „szabályozott, alapképzésben vagy mesterképzésben megszerezhető szakképzettséget”,

b) a „szabályozott szakképzettséggel” szövegrész helyébe a „szabályozott, alapképzésben vagy mesterképzésben megszerezhető szakképzettséggel”,

10. 67. § (4b) bekezdésében a „működő” szövegrész helyébe a „működő és az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Regiszterbe (European Quality Assurance Register for Higher Education) bejegyzett”,

11. 84/D. §-ában

a) az „Az állami” szövegrész helyébe az „A”,

b) a „köznevelési” szövegrész helyébe a „köznevelési és szakképzési”,

12. 89. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában a „mellett,” szövegrész helyébe a „mellett − ide nem értve az immateriális jószágokat, tárgyi eszközöket, készleteket, amennyiben azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg −,”,

13. 94. § (3) bekezdésében a „Kormány” szövegrész helyébe a „miniszter”, a „84. § (2) bekezdés a)-b), valamint e) és g) pontjában” szövegrész helyébe a „84. § (2) bekezdésben”,

14. 94. § (6) bekezdésében az „a fenntartó hagyja jóvá” szövegrész helyébe az „a fenntartó fogadja el”,

15. 101. § (3) bekezdésében a „táncművészeti” szövegrész helyébe a „cirkuszművészeti és táncművészeti”,

16. 110. § (1) bekezdés 20. pontjában a „finanszírozásával, gazdálkodásával kapcsolatos” szövegrész helyébe a „finanszírozásával, gazdálkodásával, az állammal köthető finanszírozási keretmegállapodással, a feladatfinanszírozási megállapodással kapcsolatos”,

17. 117/C. § (11) bekezdésében

a) a „Kormány” szövegrész helyébe a „miniszter”,

b) a „84. § (2) és (4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „84. § (2) és (4) bekezdésben, valamint a 84/D. §-ban”

szöveg lép.

26. § Hatályát veszti az Nftv.

1. 9. § (3a) bekezdés b) pontjában a „- ha a működési engedélye a 108. § 1b. pontjában meghatározott képzési területre, szakra kiterjed -” szövegrész,

2. 14. § (2a) bekezdés d) pontjában az „az azonos fenntartó által fenntartott” szövegrész,

3. 40. § (3) bekezdés b) pontjában az „- a kormányrendeletben foglaltak szerint -” szövegrész,

4. 78. § (3) bekezdésének e) pontja,

5. 84. § (7) bekezdésben az „- a (4) bekezdés e) pontjában meghatározott hozzájárulás, támogatás, illetve a 117/C. § (3) bekezdése szerinti felsőoktatási intézmény részére biztosított a (2) és (4) bekezdésben meghatározott hozzájárulás, támogatás fedezetét ide nem értve -” szövegrész,

6. 97/A. § (6) bekezdésében a „, felmentéséhez vagy megbízásának visszavonásához” szövegrész,

7. 102. § (1) bekezdés c) pontja,

8. 102. § (1) bekezdés d) pontjában a „középiskolai” szövegrész,

9. 102. § (2) bekezdés d) pontja,

10. 103. § (1) bekezdésében az „általános iskolai vagy középiskolai” szövegrész,

11. 110. § (1) bekezdés 3. pontjában az „, a diákotthon” szövegrész,

12. 114/C. §-a.

3. A Maecenas Universitatis Corvini Alapítványról, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2019. évi XXX. törvény módosítása

27. § A Maecenas Universitatis Corvini Alapítványról, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2019. évi XXX. törvény 3. § (4) bekezdésében az „1. melléklet szerinti” szövegrész helyébe az „1. mellékletben meghatározott” szöveg lép.

4. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása

28. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szakképzésről szóló törvény) 27. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A szakképző intézmény fenntartói jogát a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: Nftv.) 84. § (3) bekezdésében foglalt megállapodást kötött nem állami felsőoktatási intézmény gyakorolhatja.”

29. § A Szakképzésről szóló törvény

a) 27. § címében az „A Kormány más tagja, illetve az állami” szövegrész helyébe az „A Kormány más tagja, illetve az állami és nem állami”,

b) 81. § (2) bekezdésében az „a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: Nftv.)” szövegrész helyébe az „az Nftv.”

szöveg lép.

5. Záró rendelkezések

30. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2020. július 31-én lép hatályba.

(2) Az 1. §, a 2. §, a 16. §, a 20. § (1) bekezdése, a 21. § (2) bekezdése, a 24. § és az 1. melléklet 2020. augusztus 1-jén lép hatályba.

(3) A 11. § 2021. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 10. §, a 13-14. §, a 15. § (2) bekezdése, a 20. § (2) bekezdése, a 25. § 13., 16. és 17. pontja, valamint a 26. § 12. pontja 2022. január 1-jén lép hatályba.

31. § E törvény

a) 1. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján,

b) 27. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

1. melléklet a 2020. évi XXXIII. törvényhez

„1. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez

Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei

A B C
1. I. EGYETEMEK
2. I/A. Állami egyetemek
3. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest
4. Debreceni Egyetem, Debrecen
5. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
6. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest
7. Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest
8. Magyar Táncművészeti Egyetem, Budapest
9. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest
10. Óbudai Egyetem, Budapest
11. Pannon Egyetem, Veszprém
12. Pécsi Tudományegyetem, Pécs
13. Semmelweis Egyetem, Budapest
14. Szegedi Tudományegyetem, Szeged
15. Szent István Egyetem, Gödöllő
16. Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest
17. Testnevelési Egyetem, Budapest
18. I/B. Nem állami egyetemek
19. Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Budapest
20. Állatorvostudományi Egyetem, Budapest
21. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest
22. Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen
23. Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest
24. Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest
25. Közép-európai Egyetem, Budapest
26. Miskolci Egyetem, Miskolc
27. Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest
28. Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, Budapest
29. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest
30. Soproni Egyetem, Sopron
31. Széchenyi István Egyetem, Győr
32. II. ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK EGYETEMEI
33. II/A. Állami alkalmazott tudományok egyetemei
34. Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest
35. Dunaújvárosi Egyetem, Dunaújváros
36. Eszterházy Károly Egyetem, Eger
37. Nyíregyházi Egyetem, Nyíregyháza
38. II/B. Nem állami alkalmazott tudományok egyetemei
39. Budapesti Metropolitan Egyetem, Budapest
40. Edutus Egyetem, Tatabánya
41. Gál Ferenc Egyetem, Szeged
42. Kodolányi János Egyetem, Orosháza
43. Milton Friedman Egyetem, Budapest
44. Neumann János Egyetem, Kecskemét
45. III. FŐISKOLÁK
46. III/A. Állami főiskolák
47. Eötvös József Főiskola, Baja
48. III/B. Nem állami főiskolák
49. A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest
50. Adventista Teológiai Főiskola, Pécel
51. Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác
52. Baptista Teológiai Akadémia, Budapest
53. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest
54. Brenner János Hittudományi Főiskola, Győr
55. Budapest Kortárstánc Főiskola, Budapest
56. Egri Hittudományi Főiskola, Eger
57. Esztergomi Hittudományi Főiskola, Esztergom
58. Gábor Dénes Főiskola, Budapest
59. IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola, Budapest
60. Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa
61. Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs
62. Pünkösdi Teológiai Főiskola, Budapest
63. Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest
64. Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak
65. Sola Scriptura Teológiai Főiskola, Biatorbágy
66. Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza
67. Szent Bernát Hittudományi Főiskola, Zirc
68. Szent Pál Akadémia, Budapest
69. Tomori Pál Főiskola, Budapest
70. Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, Veszprém
71. Wekerle Sándor Üzleti Főiskola, Budapest
72. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest

  Vissza az oldal tetejére