1. § (1) Azon földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartás szerint termelőszövetkezeti földhasználati jog van bejegyezve – függetlenül attól, hogy az a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény szerint mely földalapba került kijelölésre vagy nem került egyik földalapba sem kijelölésre –, 2021. január 1-jén a törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerül, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott földrészleteket.
(2) Nem kerül állami tulajdonba az (1) bekezdés alapján az a földrészlet, amelyet
a) a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) alapján 2021. január 1-jéig a mezőgazdasági igazgatási szerv
aa) földkiadási határozattal kérelemre induló eljárásban már tulajdonba adott, de a jogosult tulajdonjoga még nem került az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre vagy
ab) nyilvános sorsolás útján történő tulajdonba adás céljából sorsolási hirdetményben már közzétett,
b) a kárpótlási célú árverezés érdekében a kárpótlási hatóság meghirdetett.
(3) Az (1) bekezdésben megjelölt földrészleteken fennálló jogok és tények – a földrészletre közérdekből jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jogok, illetve a jogi jellegek kivételével – az (1) bekezdésben meghatározott időpontban megszűnnek, ide nem értve a (4) bekezdésben meghatározott esetet.
(4) Ha a termelőszövetkezeti földhasználati jog jogosultjaként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett szövetkezet, illetve annak jogutódja mint használatba adó és a földhasználó között jogszerűen a föld használati jogosultságának átengedéséről szóló szerződésen alapuló földhasználat jött létre, és az alapján a használat a földhasználati nyilvántartásba bejegyzésre került, ezen szerződés a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 18. § (1) bekezdése szerinti hasznosításra irányuló szerződés hatálybalépésével, de legkésőbb 2022. december 31-én megszűnik. Ha a földet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett szövetkezet vagy annak jogutódja maga használja, a használatot az Nfatv. 18. § (1) bekezdése szerinti hasznosításra irányuló szerződés hatálybalépésével, de legkésőbb 2022. december 31-ig köteles megszüntetni.
(5) Az ingatlanügyi hatóság hivatalból eljárva gondoskodik az (1) bekezdés szerint a Nemzeti Földalapba kerülő földrészleteket érintően
a) az állam tulajdonjogának, valamint a tulajdonosi joggyakorlónak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről,
b) az a) ponttal egyidejűleg a termelőszövetkezeti földhasználati jog és annak jogosultja, valamint ha az Fkbt. 12/C. §-a alapján a védett és védelemre tervezett területek esetében a tulajdonosi joggyakorlóként a nemzeti park igazgatóság került bejegyzésre úgy annak, továbbá – a (3) bekezdésben meghatározott jogok és tények kivételével – a bejegyzett jogok és tények ingatlan-nyilvántartásból történő törléséről, és
c) a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználónak a (4) bekezdés szerinti megszűnést követő haladéktalan törléséről.
2. § Az állam tulajdonát képező földrészleten az ingatlan-nyilvántartásban volt állami gazdaság javára bejegyzett kezelői jog e törvény erejénél fogva megszűnik.
3. § (1) A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv az e törvény alapján az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerülő földrészlet tulajdonba, illetve használatba adásáról – a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével – az Nfatv. rendelkezései szerint gondoskodik.
(2) Ha a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv megállapítja, hogy e törvény alapján az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerülő földrészlet
a) az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján nem felel meg az Nfatv. 1. § (1) bekezdésében foglaltaknak, úgy az Nfatv. 31. §-ában,
b) az Nfatv. 3. § (3) bekezdése alapján közös tulajdonosi joggyakorlás alá tartozik, úgy ennek rendezésére az Nfatv. 34. § (6a) bekezdésében
foglaltak szerint jár el.
(3) A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv köteles gondoskodni a Nemzeti Földalapba került
a) védett természeti területeknek az Nfatv. szerinti vagyonkezelésbe adásáról,
b) a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény szerinti védelemre tervezett természeti területek hasznosításáról a védetté nyilvánításig.
4. § (1) Azok a személyek, akik az 1. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban kiadatlan részarány-tulajdonnal rendelkeznek, a (2) bekezdésben meghatározott mértékű kártalanításra tarthatnak igényt. Az a természetes személy minősül kiadatlan részarány-tulajdonnal rendelkezőnek, akinek a nevén 2021. január 1-jén az ingatlanügyi hatóság által vezetett termelőszövetkezeti különlapon aranykorona értékben kifejezett részarány-tulajdon van nyilvántartva, és amely ellenében sem ingatlan tulajdonához, sem kártalanításhoz nem jutott.
(2) A kártalanítás mértéke aranykorona jogosultságonként ötvenezer forint.
5. § (1) A kártalanítás megfizetését a részarány-tulajdonos vagy jogutódja kérelmezheti a részarány-tulajdont nyilvántartó ingatlanügyi hatóságnál.
(2) Az ingatlanügyi hatóság dönt a kártalanítás iránti kérelem elbírálásáról és intézkedik a kártalanítás összegének kifizetéséről. A kártalanításról szóló döntésben rendelkezni kell a kártalanított személy részaránytulajdonának törléséről és a termelőszövetkezeti különlapjának megszüntetéséről, melyet az ingatlanügyi hatóság a kártalanításról szóló döntés véglegessé válásának napját követő 15 napon belül foganatosít. A kártalanításról szóló végleges döntésről az ingatlanügyi hatóság a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervet értesíti.
(3) A kifizetésekre a kérelmek beérkezésének sorrendjében kerül sor.
6. § A 4. § (1) bekezdésében meghatározottak mellett az Fkbt. 12/C. §-ában foglalt, védett és védelemre tervezett területeket érintő esetben, ha az ott meghatározott kártalanításra jogosult részarány-tulajdonost illetően a mezőgazdasági igazgatási szerv véglegessé vált határozata alapján a kártalanítás összegének megfizetésére 2021. január 1-jéig még nem került sor, úgy a kártalanításra jogosult részarány-tulajdonos a teljes kiadatlan részaránytulajdona tekintetében e törvény szerinti kártalanítási összegre jogosult.
7. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteken fennálló értéknövelő beruházásokkal kapcsolatos elszámolási igény érvényesítésére irányadó szabályokat kell alkalmazni, ha az 1. § (1) bekezdésében meghatározott
a) földrészlet a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) szerint tanyának minősül,
b) földrészlet vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásban a földdel együtt nyilvántartott épület, felszíni vagy felszín alatti építmény (a továbbiakban együtt: építmény) van feltüntetve,
c) földrészleten található építmény az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként van feltüntetve,
d) földrészleten található építmény az ingatlan-nyilvántartásban nincs feltüntetve, vagy
e) földrészleten a művelési ágának megfelelő hasznosítását elősegítő és a földrészlet forgalmi értékét, illetve hasznait növelő – beruházás útján megvalósuló – agrotechnikai létesítmény található.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott földrészletek esetében az elszámolás kizárólag az építmény, az (1) bekezdés e) pontja szerinti beruházások értékének megtérítésére terjed ki, melynek a jogosultja a beruházást megvalósító természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, vagy annak jogutódja (a továbbiakban együtt: beruházó).
(3) A beruházónak az elszámolás iránti írásbeli igényét legkésőbb 2021. december 31-ig kell a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervvel közölnie.
(4) A beruházót 2022. május 1-jéig vételi jog illeti meg az (1) bekezdés szerinti földrészletre a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv által meghatározott ellenérték fejében, ha a mezőgazdasági igazgatási szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazoltan megfelel a Földforgalmi törvényben előírt tulajdonszerzési feltételeknek. A vételi jog gyakorlása során az (1) és (2) bekezdés szerint fennálló és a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv által elfogadott elszámolási igény összegét a vételárba történő beszámítással figyelembe kell venni.
8. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti földrészletet legalább 2008. január 1-től szakadatlanul birtokló részarány-tulajdonost 2021. december 31-ig gyakorolható vételi jog illeti meg a kiadatlan részaránytulajdona ellenében a birtokában álló földrészletre, feltéve, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazoltan megfelel a Földforgalmi törvényben előírt tulajdonszerzési feltételeknek és a vételi jog gyakorlásával egyidejűleg
a) a tulajdonszerzési jogosultságként előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat megteszi,
b) a szakadatlan birtoklásának tényét közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan igazolja,
c) a földrészletre e § szerint más részarány-tulajdonos nem formál igényt, és
d) a földrészlet nem érintett a 7. § szerinti elszámolással.
(2) Az (1) bekezdés szerinti birtoklásnak kell tekinteni, ha az adott földet a részarány-tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy a legalább 25%-ban a tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban a tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet birtokolja az (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerint.
(3) A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervnek 2021. december 31-ig az (1) bekezdés szerinti vételi jog gyakorlására figyelemmel kell lennie a földrészlet hasznosítási módjának meghatározása során.
9. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a termelőszövetkezeti szövetkezeti földhasználati jog alatt álló ingatlanok állami tulajdonba kerülésével kapcsolatban a részarány-tulajdonosok kártalanítására vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.
10. § (1) E törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2020. július 1-jén lép hatályba.
(2) A 13. és 14. §, valamint a 15. § (2) bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 16. § (4) bekezdése 2025. január 1-jén lép hatályba.
11. § Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a részarány-földkiadási eljárást az Fkbt.-nek a földkiadási határozat meghozatala, illetve a nyilvános sorsolási hirdetmény közzététele napján hatályos rendelkezései szerint kell befejezni. A kárpótlási eljárást a kárpótlási célú árverési hirdetmény közzététele napján hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. E rendelkezést kell alkalmazni az e törvény hatálybalépését követően megismételt részarány-földkiadási és kárpótlási eljárásban is.
12. § E törvény
a) 7. és 8. §-a, 70–106. §-a, 116. § a), b), d), e), i) és j) pontja, 117. § a), b) és e) pontja az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján,
b) 1. § (1) bekezdése, 29. §-a, 42. § a) pontja, 44. §-a, 50–59. §-a, 65. §-a, 67. §-a, valamint 68. § d) és e) pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
13. § Hatályát veszti a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 3. § (2) bekezdése, továbbá 13–18. §-a.
14. § Hatályát veszti a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 13–16. §-a, 18. §-a és 20–27. §-a.
15. § (1) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.)
a) 12/A. § (1) bekezdésében az „A részarány-tulajdonú földek kiadásának lezárását követően a szövetkezet használatában” szövegrész helyébe az „A szövetkezet használatában”,
b) 12/D. § (1) bekezdésében az „A földkiadás lezárását követően a szövetkezet használatában” szövegrész helyébe az „A szövetkezet használatában”
szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az Fkbt. 1–8. §-a, 9/A–12. §-a, 12/B. §-a, 12/C. §-a, 14. és 15. §-a.
16. § (1) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Vszt.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény hatálya alá tartozó és törvény alapján már magántulajdonba került földterületeket – a (2), (3) és (3a) bekezdésben foglalt kivétellel – 2022. december 31-ig az állam javára ki kell sajátítani. A kisajátítást a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv köteles kezdeményezni vagy kérni.”
(2) A Vszt. 4. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A kisajátítás kérése mellőzhető akkor is, ha az ingatlan kedvező természeti állapota a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv állásfoglalása alapján, e törvény hatálybalépése óta nem romlott és a védettségi szint az állami tulajdonba vétel mellőzésével is fenntartható.”
(3) A Vszt. 9. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Felhatalmazást kap a természetvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a 4. § (2), (3) és (3a) bekezdése szerinti földrészleteket.”
(4) Hatályát veszti a Vszt.
17. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tulajdonosi közösség a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, továbbá önállóan perelhet és perelhető. A tulajdonosi közösséget az (1) bekezdés szerint megválasztott, és a vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett – hatósági igazolással rendelkező – képviselő külön meghatalmazás nélkül képviseli. A tulajdonosi közösség ügyeiben eljárva a tulajdonosi képviselő szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket a tulajdonosi közösség nevében és javára, továbbá gyakorolja az ügyféli és keresetindítási jogot, képviseli a tulajdonosi közösséget a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggő hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben.”
18. § (1) A Vtv. 21. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
[A vadászterület különleges rendeltetését a vadászatra jogosult kérelmére a miniszter – a c) pont esetén ha azzal a természetvédelemért felelős miniszter is egyetért – határozatban állapítja meg, ha]
„b) a vadászterületen mintagazdaság működik és a mintagazdaság által bármely jogcímen használt állami földterület nagysága a vadászterület 50%-át meghaladja;”
(2) A Vtv. 21. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (2) bekezdés b) pontja esetén a különleges rendeltetést megállapító határozatban az üzemtervi időszak legfeljebb a mintagazdaság által az állammal kötött földhasználati szerződés időtartamára is megállapítható, ha a vadászterület a törvényi előírásoknak egyébként megfelel.”
19. § A Vtv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § A tájegységi vadgazdálkodási terv az e törvényben foglalt célok megvalósítását szolgáló, 2037. február 28. napjáig szóló, hosszú távú vadgazdálkodási előírás.”
20. § A Vtv. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vadászati jogot a vadászterületre vonatkozóan a tájegységi vadgazdálkodási terv alapján elkészített, 2037. február 28. napjáig szóló vadgazdálkodási üzemterv előírásai szerint lehet gyakorolni vagy hasznosítani.”
21. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 72. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az agrárpolitikáért, a földügyért, a földügyi és agrár-vidékfejlesztési szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészetért, az agrár-vidékfejlesztésért, az erdőgazdálkodásért, a környezetvédelemért, a természetvédelemért, az élelmiszerlánc-felügyeletért, az élelmiszeriparért, a vadgazdálkodásért és a halgazdálkodásért felelős miniszter – a szakmai irányításával összefüggő feladatai ellátása érdekében – térítésmentesen és korlátlanul hozzáférhet a földmérési és térinformatikai szerv által kezelt és üzemeltett adatbázisokhoz.”
22. § (1) Az Inytv. 91. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXXII. törvény erejénél fogva az ingatlan-nyilvántartásban tartós földhasználóként bejegyzett személyek tulajdonába került ingatlanok tulajdonjogát, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény erejénél fogva az ingatlan-nyilvántartásban ingyenes örökhasználóként bejegyzett személyek tulajdonába került ingatlanok tulajdonjogát az ingatlanügyi hatóság legkésőbb 2021. január 1-jéig hivatalból jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba.”
(2) Az Inytv. 91. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) Ha az ingatlanügyi hatóság kétséget kizáróan tudomást szerez a (9) bekezdésben meghatározott jogosultak elhalálozásáról, hivatalból értesíti a jegyzőt a hagyatéki eljárás vagy a póthagyatéki eljárás megindítása céljából.”
23. § Az Inytv. a következő 93/B. §-sal egészül ki:
„93/B. § E törvénynek a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvénnyel (a továbbiakban: 2020. évi XL. törvény) megállapított 91. § (9) bekezdését a tartós földhasználó, illetve az ingyenes örökhasználó által a 2020. évi XL. törvény hatálybalépése napjáig benyújtott tulajdonjog bejegyzés iránti kérelme alapján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
24. § Hatályát veszti az Inytv. 91. § (4) bekezdésében a „, továbbá a bejegyzett kezelői jogok tekintetében a külön törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelői jogon, a továbbiakban vagyonkezelői jogot kell érteni” szövegrész.
25. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 44. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (4) bekezdés alkalmazásában jogszerű földhasználónak minősül a következő sorrend szerint az az ügyfél, aki vagy amely – amennyiben az egyes támogatási jogcímekre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek e dátumról – a kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjára vonatkozóan, az általa igényelt terület vonatkozásában]
„c) haszonbérleti, felesbérleti, részesművelési, szívességi földhasználati, rekreációs célú földhasználati vagy alhaszonbérleti szerződés, továbbá – a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 70. §-a vagy 76. §-a szerinti – használatmegosztásról szóló vagy többlethasználati megállapodás, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti megbízási szerződés (ideértve nemzeti park igazgatóság által kötött szerződést is), a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervvel kötött mintagazdasági földhasználati szerződés alapján jogosult, valamint az, akit a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 65. §-a szerint a föld kényszerhasznosítójaként jelöltek ki, a bíróság ideiglenes intézkedése alapján földhasználó, továbbá honvédelmi rendeltetésű terület, vagy honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított terület esetében annak használatára szerződés alapján jogosult,”
26. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 2. §-a a következő 23. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„23. állandó jellegű növényház: stabil építésű, fém-, fa- vagy műanyag vázú, üveg vagy műanyag borítású, fedett növénytermesztő létesítmény, melyben az évszaktól, illetve az időjárástól függetlenül biztosíthatók az optimális feltételek a növények fejlődéséhez.”
27. § A Tfvt. 21. § (3) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(Nem kell járulékot fizetni, ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosítását)
„n) állandó jellegű növényház létesítése”
(céljából engedélyezi.)
28. § A Tfvt. 23. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A járulék felét kell fizetni, ha a termőföldet engedély alapján és annak megfelelően)
„a) mezőgazdasági tevékenység (ide nem értve az állandó jellegű növényház létesítésével együtt járó mezőgazdasági tevékenységet) céljára,”
(hasznosítják.)
29. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állam 100%-os tulajdonában álló,
a) gazdasági elsődleges rendeltetésű, 5 hektárnál nem nagyobb, természetben összefüggő erdő,
b) erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület,
állami tulajdonból történő kikerülésére optimális állami birtokszerkezet kialakítása céljából, csere vagy értékesítés útján kerülhet sor. Az erdő, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület ellenértékét erdő vagy erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó földrészlet tulajdonjogának megszerzésére kell fordítani.”
(2) Az Evt. 8. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az állam 100%-os tulajdonában álló, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület művelés alól kivett területként nyilvántartott önálló ingatlanként akkor alakítható ki, ha a megosztás eredményeként létrejött ingatlan területe legalább 500 m2 és a megosztás megfelel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben és annak végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott előírásoknak. Az így létrejött ingatlant az Adattárból törölni kell.”
(3) Az Evt. 8. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az állam 100%-os tulajdonában álló erdőben az e törvény hatálybalépésekor már fennálló és ráépítéssel létesített épület vagy építmény önálló ingatlanként az erdőt vagyonkezelő 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság mint ráépítő tulajdonaként az ingatlan-nyilvántartásban feltüntethető. Az így feltüntetett ingatlant az Adattárból törölni kell.”
30. § Az Evt. 72. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az erdészeti hatóság az érintett terület alapulvételével erdőfelújítási biztosíték nyújtását írja elő, ha az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőben az erdőgazdálkodó, ennek hiányában a földhasználatra jogosult személy túllépi az erdőfelújítás megkezdésére és pótlására vonatkozó határidőt.
(1b) Az (1a) bekezdés szerinti erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság a tevékenység elvégzésének műszaki átvétele után 60 napon belül felszabadítja.”
31. § Az Evt. 90/J. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.
„(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmények alkalmazásának nincs helye, ha a cselekménynek az erdészeti hatóság tudomására jutásától számított egy év eltelt. Nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha az elkövetéstől számított öt év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.”
32. § (1) Az Evt. 90/K. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelete keretében végzett, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:)
„c) zárlati intézkedést rendel el, melynek keretében:
ca) a cselekményhez felhasznált szállítóeszköz használatát korlátozza, vagy megtiltja és a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket vezet be,
cb) elrendeli a már forgalomba hozott fatermék forgalomból való kivonását, behozatalát, kivitelét; reklámozását feltételhez köti, korlátozza, felfüggeszti, megtiltja; a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket vezet be,
cc) elrendeli, hogy az importőr saját költségére, kockázatára haladéktalanul vigye vissza a faterméket a származási helyére,
cd) vállalkozás, létesítmény működési engedélyének módosítását, felfüggesztését, visszavonását kezdeményezi, illetve
ce) a fatermékkel kapcsolatos tevékenység végzését határozott időre, teljesen vagy részlegesen felfüggeszti, korlátozza, a működést megtiltja, az újbóli működést feltételhez köti; a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket vezet be,”
(2) Az Evt. 90/K. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott zárlati intézkedés e törvényben foglalt szempontok alapján legfeljebb a döntés véglegessé válásától számított kilencven napra vagy a zárlati intézkedés betartásához szükséges kísérő intézkedés teljesítéséig rendelhető el.”
(3) Az Evt 90/K. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdés e) pontja szerinti erdővédelmi bírság helyszíni bírságként történő kiszabására jogosult.
(9) Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés:
a) a 90/A. § (1) bekezdésben foglaltak megsértése esetén,
b) az (1) bekezdés c) pontja szerint elrendelt zárlati intézkedések megszegése esetén,
c) az (1) bekezdés j) pontjában foglalt határidő elmulasztása esetén,
d) az erdészeti hatóság zár alá vételt, lefoglalást vagy elkobzást elrendelő döntésének megszegése esetén.”
33. § Az Evt. 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„97. § (1) Az erdőgazdálkodónak az erdőgazdálkodási tevékenység szakszerűségének biztosítása érdekében erdészeti szakirányítót kell alkalmaznia.
(2) Erdészeti szakirányító alkalmazásának minősül
a) ha az erdőgazdálkodó – jogi személy esetén törvényes képviselője, vagy személyesen közreműködő tagja – jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolással „érvényes” szakirányítói státuszban szerepel az erdészeti szakirányítói névjegyzékben,
b) az erdészeti szakirányítói névjegyzékben jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolással „érvényes” szakirányítói státuszban szereplő jogosult erdészeti szakszemélyzet munkaviszony keretében történő alkalmazása,
c) az erdészeti szakirányítói névjegyzékben „érvényes” szakirányítói státuszban szereplő erdészeti szakirányító vállalkozás megbízása
[az a)–c) pont a továbbiakban együtt: alkalmazott szakirányító].
(3) Erdészeti szakirányításra jogosult
a) az erdészeti szakszemélyzet, illetve
b) az erdészeti szakirányító vállalkozás.
(4) Aki az Európai Gazdasági Térség valamely más tagállamában letelepedett, ott jogszerűen erdészeti szakirányító tevékenységet folytat és Magyarország területén, határon átnyúló szolgáltatásként kíván erdészeti szakirányítási tevékenységet végezni, annak meg kell felelnie az e törvényben, valamint e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek.
(5) Az erdészeti szakirányító vállalkozás az erdészeti szakirányítási feladatait erdészeti szakszemélyzete útján látja el.
(6) Az erdészeti szakirányító az erdőgazdálkodás szakszerűségét
a) az erdőgazdálkodás szakmai szabályainak,
b) az erdő fennmaradásához és védelméhez, a fenntartható tartamos erdőgazdálkodáshoz fűződő közérdeknek, valamint
c) az erdőgazdálkodó érdekének és kinyilvánított akaratának
megfelelően biztosítja.
(7) Az erdészeti szakirányításra irányuló szerződést írásba kell foglalni.
(8) A szakirányítói tevékenység ellátása során az erdészeti szakirányító köteles megtagadni az alkalmazója utasításának végrehajtását, ha az jogszabályba ütközik. Ha az utasítás az alkalmazója érdekeire nézve célszerűtlen, annak végrehajtása előtt az erdészeti szakirányító erre a körülményre köteles az alkalmazója figyelmét felhívni.
(9) Az erdőgazdálkodó az általa alkalmazott szakirányítónak, továbbá a szakirányító vállalkozás a szakszemélyzetének késedelem nélkül rendelkezésére bocsátja a szakirányítási tevékenység ellátásához szükséges, a szakirányított területen az erdőgazdálkodást befolyásoló minden információt, így különösen, ha
a) hatósági korlátozásról, tilalomról vagy intézkedésről, vagy
b) az erdő fennmaradását, fejlődését veszélyeztető állapotról, eseményről, vad általi károsításról
tudomást szerez.
(10) Az állam a 100%-os tulajdonában nem álló erdőben felmerülő erdészeti szakirányítás költségeihez az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint hozzájárul.”
34. § Az Evt. 97/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Felsőfokú erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkező
a) jogosult erdészeti szakszemélyzet,
b) erdészeti tudományos fokozattal rendelkező személy, vagy
c) erdészeti hatósági, illetve erdészeti igazgatási feladatot ellátó személy
a (3) bekezdésben foglalt tevékenységek elvégzésére jogosult.”
35. § (1) Az Evt. 98. § (1a) bekezdése a következő l) és m) ponttal egészül ki:
(Az erdészeti szakirányítói névjegyzék az erdészeti szakszemélyzet, illetve a jogosult erdészeti szakszemélyzet alábbi adatait tartalmazza:)
„l) a továbbképzéseken megszerzett kreditpontok,
m) szakirányítói státusz („érvényes”, „tevékenységtől eltiltott”, „szünetelő”).”
(2) Az Evt. 98. § (1b) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az erdészeti szakirányítói névjegyzék az erdészeti szakirányító vállalkozás alábbi adatait tartalmazza:)
„d) erdészeti szakirányító vállalkozás kiemelt besorolása (erdőgazdálkodásra jogosult),”
(3) Az Evt. 98. § (1b) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az erdészeti szakirányítói névjegyzék az erdészeti szakirányító vállalkozás alábbi adatait tartalmazza:)
„g) szakirányítói státusz („érvényes”, „tevékenységtől eltiltott”, „szünetelő”).”
36. § Az Evt. XII. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„XII. FEJEZET
JOGKÖVETKEZMÉNYEK”
37. § Az Evt. 106. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység végrehajtásával erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozást lehet megbízni.”
38. § (1) Az Evt. 107. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„Az erdővédelmi bírság”
(2) Az Evt. 107–109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és az Evt. a következő 110. és 111. §-sal egészül ki:
„107. § (1) Az erdészeti hatóság az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén intézkedést hozhat, közigazgatási szankcióként figyelmeztetést alkalmazhat vagy bírságot szabhat ki.
(2) Az erdészeti hatóság intézkedésként
a) nyilvántartásból törlést,
b) erdőfelújításibiztosíték-nyújtási kötelezettség előírását,
c) tevékenység megtiltását,
d) erdőgazdálkodási tevékenység elrendelését,
e) faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos eljárásban a 90/K. § (1) bekezdése szerinti intézkedést
alkalmaz.
(3) Nem alkalmazható az (1) és (2) bekezdésben felsorolt jogkövetkezmény, ha a jogsértő magatartásnak az erdészeti hatóság tudomására jutásától számított egy év eltelt. A faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos eljárások kivételével nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha az elkövetéstől számított három év eltelt (elévülés).
(4) Az elkövetés napja
a) az a nap, amikor a jogsértő magatartás megvalósul,
b) jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.
(5) Az elévülési időt a hatóság bármely eljárási cselekménye megszakítja. Az elévülés megszakadásával az elévülési idő újrakezdődik.
(6) Ha a jogsértés elbírálásakor hatályban lévő jogszabály szerint a cselekmény már nem jogsértő, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az elbíráláskor hatályos jogszabályt kell alkalmazni.
108. § (1) Az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot szab ki arra, aki
a) az erdő biológiai sokféleségére, természetességére vagy természetszerűségére, termőképességére, felújuló képességére, életképességére vonatkozó előírásokat megszegi vagy az erdő rendeltetéseinek betöltését veszélyezteti vagy akadályozza;
b) az erdőben a fakitermelésre, illetve az erdei haszonvételek gyakorlására vonatkozó jogszabályt, hatósági döntésben előírt kötelezettséget megszegi;
c) az erdőben az erdősítésre vonatkozó szabályokat megszegi és a 72. § (1a) bekezdése szerinti erdőfelújításibiztosíték-nyújtási kötelezettségének nem, vagy nem teljes mértékben, illetve késedelmesen tesz eleget;
d) az e törvényben, illetve az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget vagy az e törvény alapján engedélyhez, bejelentéshez vagy a tulajdonos hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, bejelentés, illetve hozzájárulás nélkül, vagy az engedélyben, illetve a bejelentésben foglaltaktól, valamint az erdészeti hatóság döntésében foglaltaktól eltérően hajtja végre.
(2) Az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot szab ki arra, aki az erdő e törvény szerinti igénybevételére vonatkozó szabályokat megszegi.
(3) Az erdészeti hatóság saját észlelése vagy a természetvédelmi hatóság, illetve az erdőgazdálkodó kezdeményezésére hozott határozata alapján a vadászatra jogosult erdővédelmi bírságot köteles fizetni, ha a vadászható vadfajok által az erdő felújítása, illetve felújulása veszélybe kerül, valamint ha az erdő faegyedei dörzsölés vagy hántás miatt súlyosan károsodtak.
(4) Az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot szab ki arra, aki jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában megállapított, faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységgel kapcsolatos előírást, illetve az erdészeti hatóság zárlati intézkedést elrendelő döntését megszegi.
109. § (1) Az erdővédelmi bírságot a cselekmény folytatása vagy újbóli elkövetése esetén, illetve folytatólagos károkozás vagy ismételten megállapított azonos jogsértés esetén ismételten ki kell szabni.
(2) Az erdészeti hatóság a bírság kiszabását mellőzheti vagy a kiszabható bírság összegét korlátlanul enyhítheti, ha az erdőgazdálkodó megsérti a fakitermelésre vonatkozó bejelentési kötelezettségét, de ezzel összefüggésben olyan fakitermelést végez, amely az Adattárban vagy az erdőtervben szerepel, illetve végleges és végrehajtható hatósági döntésben engedélyezett.
110. § (1) A 108. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetekben nem alkalmazható figyelmeztetés szankció, ha az erdőgazdálkodó az állam 100%-os tulajdonában álló erdőben szegi meg az erdőfelújítás megkezdésére vagy a pótlásra vonatkozó szabályokat.
(2) A 108. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetekben nem alkalmazható figyelmeztetés szankció, ha az erdőgazdálkodó
a) az erdőfelújítási biztosíték nyújtását elmulasztja, vagy nem teljes mértékben, illetve késedelmesen nyújtja vagy
b) túllépi az erdőfelújítás befejezésére megállapított határidőt.
(3) A figyelmeztetés alkalmazása kizárt
a) a 108. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetek közül a fakitermelésre vonatkozó előírások megsértése,
b) a 111. § (3) bekezdése szerinti súlyos károsítás
esetén.
111. § (1) A jogkövetkezmény alkalmazásáról az erdészeti hatóság az eset összes lényeges körülményét, így különösen az alábbiakat mérlegelve dönt:
a) a biológiai sokféleségben okozott kár, ideértve a károsodás elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségek,
b) jogosulatlan fakitermelés esetén az ilyen módon kitermelt fa értéke,
c) a fakitermelés saját tulajdonú vagy gazdálkodású területen történt-e,
d) az Adattárral való összhang megléte,
e) a szerkezetromlás, illetve a természetességi állapotban bekövetkezett romlás mértéke.
(2) A faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeleti eljárásban történő közigazgatási bírság kiszabása esetén az erdészeti hatóság az eset összes lényeges körülményét, így különösen az alábbiakat mérlegelve dönt a bírság összegéről:
a) a környezeti kár,
b) a fatermék értéke, mennyisége,
c) az adóveszteség,
d) a gazdasági kár,
e) a jogsértő állapot időtartama és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítása, valamint annak gyakorisága,
f) a jogsértéssel elért előny,
g) az eljárás alá vont személy vagy szervezet gazdasági súlya,
h) a jogsértés elkövetőjének az eljárás során tanúsított együttműködő magatartása vagy annak hiánya.
(3) A 108. § (3) bekezdése esetében a közigazgatási bírság mértékének megállapítása tekintetében súlyos károsításnak minősül, ha
a) az erdősítésben vagy annak összefüggően fél hektárt meghaladó részterületén a vadászható vadfajok egyedei az adott erdősítés előírt célállományának megfelelő fő- és mellékfafajok vezérhajtásait 30%-ot meghaladó mértékben károsították;
b) az erdő természetes felújítását biztosító, az előírt állománytípust alkotó fafajok termésének a vadászható vadfajok egyedei által történő felélésével az erdő felújulása veszélybe került;
c) a faállomány egyedei a vadászható vadfajok egyedei által történő dörzsölés, hántás következtében 0,5 hektárt meghaladó nagyságú egybefüggő területen a faegyedek 10%-át meghaladó mértékben károsodtak.”
39. § (1) Az Evt. 112. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben)
„b) határozza meg az erdővédelmi bírság mértékét és kiszámításának módját, valamint kiszabásának és megfizetésének részletes szabályait;”
(2) Az Evt. 112. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben)
„h) határozza meg az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének, nyilvántartásba vételének, nyilvántartásból történő törlésének, az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének, valamint az erdészeti szakszemélyzettel és az erdészeti szakirányító vállalkozással szemben alkalmazható jogkövetkezmények részletes szabályait és feltételeit;”
40. § Az Evt. 114/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„114/A. § E törvény 8. § (1)–(7) és (9)–(10) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
41. § Az Evt.
a) 97/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „erdőgazdálkodót vagy az erdőgazdálkodó által alkalmazott jogosult erdészeti szakszemélyzetet” szövegrész helyébe az „alkalmazóját” szöveg,
b) 97/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „A jogosult erdészeti szakszemélyzet” szövegrész helyébe az „Az alkalmazott szakirányító” szöveg,
c) 97/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „Felsőfokú erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkező jogosult erdészeti szakszemélyzet” szövegrész helyébe az „A (2a) bekezdésben meghatározott személy” szöveg,
d) 97/A. § (3) bekezdés f) pontjában az „engedélyezési” szövegrész helyébe a „létesítési” szöveg,
e) 98. § (1b) bekezdés e) pontjában a „szakirányító” szövegrész helyébe az „erdészeti szakirányító” szöveg,
f) 98. § (1c) bekezdésében a „h)–k) pontjában” szövegrész helyébe a „h)–m) pontjában” szöveg, valamint a „c)–f) pontjában” szövegrész helyébe a „c)–g) pontjában” szöveg,
g) 105. § (8) bekezdésében az „Erdőgazdálkodási bírság” szövegrész helyébe a „Bírság” szöveg,
h) 106. § (6) bekezdésében az „erdőkezelésre” szövegrész helyébe az „erdőgazdálkodásra” szöveg,
i) 112. § (1) bekezdés i) pontjában az „és jogosult erdészeti szakszemélyzet” szövegrész helyébe az „egyenruhájára,” szöveg
j) 113. § (25a) bekezdésében a „2020. május 7-én” szövegrész helyébe a „2021. december 31-én” szöveg
lép.
42. § Hatályát veszti az Evt.
a) 8. § (4) bekezdés a) pontja;
b) 20. § (1) bekezdése;
c) 20/A. § (1) bekezdésében az „(1) és” szövegrész;
d) 20/A. § (3) és (4) bekezdése;
e) 20/C. § (2) bekezdése;
f) 20/D. § (3) bekezdésében a „21/B. § (7) bekezdésében vagy a” szövegrész;
g) 21–21/B. §-a;
h) 21/A. §-át megelőző alcím cím;
i) 98. § (1) bekezdésében az „és az erdő őrzésére, valamint az erdőkezelésre” szövegrész;
j) 98. § (1a) bekezdés nyitó szövegrészében az „, illetve a jogosult erdészeti szakszemélyzet” szövegrész;
k) 98. § (1b) bekezdés e) pontjában, valamint 98. § (1f) bekezdésében az „és jogosult erdészeti szakszemélyzet” szövegrész;
l) 100. § (1) bekezdésében a „valamint a jogosult erdészeti szakszemélyzet” szövegrész;
m) 108. §-át megelőző alcím cím;
n) 111/A. § (1) bekezdésében az „erdőgazdálkodási és erdővédelmi” szövegrész.
43. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eljárás akkor indul, amikor a jegyző
a) a halottvizsgálati bizonyítvány alapján,
b) az a) pont szerinti irat hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján,
c) olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik, vagy
d) az ingatlanügyi hatóság bejelentése alapján
az örökhagyó haláláról értesül.”
44. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 1. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része. A Nemzeti Földalapba tartozik az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban)
„e) a termőföld védelméről szóló törvényben állandó jellegű növényházként meghatározott és az ingatlan-nyilvántartásban ekként nyilvántartott művelés alól kivett földrészlet.”
45. § Az Nfatv. 15. § (3) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A földbirtok-politika irányelvei:)
„s) különleges rendeltetésű gazdaságok (különösen oktatási, kutatási, büntetés-végrehajtási intézetek), továbbá mintagazdaságok működéséhez kedvezményes föld biztosítása;”
46. § Az Nfatv. a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) A mintagazdaság olyan, a miniszter javaslata alapján a Kormány által határozatban kijelölt mezőgazdasági termelőszervezet, amely a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználásával, az integrációs kapcsolatok erősítésével, a magasabb hozzáadott értékű termékek előállításával, a technológia fejlesztésével és a genetikai erőforrások minél magasabb szintű megőrzésével, használatával, állami és nem állami tulajdonban álló földön gazdálkodva a magyar mezőgazdaság teljesítményének növelését, a meglévő növekedési tartalékok kiaknázását szolgálja, és megfelel a (2) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak.
(2) Mezőgazdasági termelőszervezet mintagazdasággá a következő feltételek együttes teljesítése esetén jelölhető ki:
a) több megyére kiterjedő, mikro- és kisvállalkozásokat is magában foglaló, az alapanyag piaci árkockázatát kiegyenlítő mechanizmust is tartalmazó, legalább öt éve működtetett, a teljes termékpályát átfogó integráció keretében abból a célból tenyészt, tart, illetve vásárol fel állatot, hogy azokat részvételével feldolgozzák;
b) részt vesz a teljes termékpályát átfogó integráció keretében előállított termékek piacbővítésében, ennek érdekében szorosan együttműködik a termékeit feldolgozó vállalkozással a stratégia meghatározásában, napi üzemszervezésben, logisztikában, minőségpolitikában;
c) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerinti átlátható szervezetnek minősül;
d) tudományos, kutatás-fejlesztési tevékenységben vesz részt;
e) tevékenysége bekapcsolható a közép- és a felsőfokú agrárszakmai oktatás legalább egy szintjébe.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az állam tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet mintagazdasággá a következő feltételek együttes teljesítése esetén jelölhető ki:
a) magas színvonalon tenyészti a tevékenységi körébe utalt védett őshonos és egyéb állatfajtákat, fenntartja azok állami tulajdonban álló állományát, a fajta tenyésztési céljának és az állam érdekének megfelelően gazdálkodik a rábízott állatállománnyal, megőrzi és javítja e fajták genetikai értékét, illetve gazdálkodását a természetvédelem érdekei mentén folytatva kiemelten hozzájárul a biodiverzitás megőrzéséhez;
b) egészben vagy részben állami tulajdonban lévő földeken való gazdálkodásból származóan biztosítja a mindenkori állatállomány magas szintű fenntartásához szükséges takarmány-szükségletet;
c) részt vesz a magyar állattenyésztés – ideértve a halgazdálkodást is – kulturális és idegenforgalmi célú bemutatásában.”
47. § Az Nfatv. 16/A. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított és az (1) bekezdésben foglaltak szerint átvett területet az NFK állandó jellegű növényház megvalósítása céljából kívánja hasznosítani, úgy a mentesítéssel, valamint az ingatlan művelési ágának megállapításával és esetleges megosztásával – ideértve a szükséges változási vázrajz készítését – kapcsolatban felmerült költséget az állandó jellegű növényházat megvalósító beruházó viseli, de az elszámolt és kimutatott költség összege az ingatlan hasznosításáért járó ellenszolgáltatás összegébe beszámítható.
(3b) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a mentesítéssel, valamint az ingatlan művelési ágának megállapításával és esetleges megosztásával – ideértve a szükséges változási vázrajz készítését – kapcsolatban felmerült összes elszámolt és kimutatott költséget az ingatlan használója a hasznosítási szerződésben előzetesen is átvállalhatja.”
48. § Az Nfatv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletekről és az azokon fennálló jogok jogosultjairól az NFK az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint naprakész vagyonnyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) a jogosultak adatai körében a vevő, a csereszerződést kötő fél, a haszonbérlő, a vagyonkezelő, az erdőgazdálkodó és a 18. § (5) bekezdése szerint megbízott személy, továbbá a tulajdonosi hozzájárulás jogosultjának a (2) bekezdésben meghatározott adatait,
b) a hasznosítás módjára vonatkozó javaslatot.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a vagyonnyilvántartás tartalmazza
a) természetes személy esetében
aa) nevét,
ab) születési nevét,
ac) anyja születési nevét,
ad) születési helyét és idejét,
ae) állampolgárságát,
af) lakcímét,
ag) értesítési címét,
ah) telefonszámát,
ai) elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét, illetve elektronikus levelezési címét,
aj) adóazonosító jelét, adószámát,
ak) személyi azonosítóját,
al) személyi igazolvány számát,
am) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél nyilvántartott ügyfél azonosító számát, technikai azonosítóját,
an) földműves nyilvántartásba vétel határozatszámát,
ao) agrárkamarai nyilvántartási számát,
ap) számlavezető pénzintézetének nevét,
aq) bankszámlaszámát,
ar) családi gazdálkodó nyilvántartásba vételéről szóló határozat számát;
b) gazdálkodó szervezet esetében
ba) cégnevét,
bb) cégjegyzékszámát, a nem a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény hatálya alá tartozása esetében a gazdálkodó szervezet azonosításához szükséges nyilvántartási számát, a nyilvántartás megnevezésével,
bc) székhelyét, telephelyét, fióktelephelyét,
bd) elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét, illetve elektronikus levelezési címét,
be) adószámát,
bf) statisztikai azonosítóját,
bg) a bejelentett törvényes képviselője teljes nevét, anyja nevét, lakcímét és elérhetőségeit,
bh) agrárkamarai nyilvántartási számát,
bi) számlavezető pénzintézetének nevét,
bj) bankszámlaszámát.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatkezelés célja a hasznosítási szerződésekkel, valamint a kiadott tulajdonosi hozzájárulásokkal összefüggő tulajdonosi joggyakorlói feladatok ellátása, ennek körében a hasznosítási szerződések teljesítésének tulajdonosi ellenőrzése, a szerződéses jogviszonyból származó ellenérték-fizetési kötelezettséghez szükséges intézkedések megtétele, a szerződések feltételeinek felülvizsgálata és az indokolt szerződésmódosítások kezdeményezése, a szerződésszegés jogkövetkezményeinek alkalmazása, a tulajdonosi hozzájárulás alapján végzett tevékenység ellenőrzése, a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó ingatlanokhoz kapcsolódó bírósági és hatósági eljárások lefolytatása, a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó ingatlanok hasznosítottságával kapcsolatos statisztikai célú kimutatások elkészítése.
(4) Az NFK az eljárásai során – azok lefolytatásához szükséges mértékben és ideig – jogosult a törvény által üzleti titoknak és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatok megismerésére, valamint azoknak a Nemzeti Földalapba tartozó vagyon hasznosításával kapcsolatos nyilvános versenyeztetési és versenyeztetés mellőzésével történő eljárások, továbbá a tulajdonosi ellenőrzés körébe tartozó eljárások eredményes lefolytatása érdekében történő felhasználására.”
49. § Az Nfatv. a következő 17/B. §-sal egészül ki:
„17/B. § Az NFK köteles az ingatlan-nyilvántartásban az állam tulajdonában lévő területek vonatkozásában a vadászterületeket nyilvántartani, azok határainak változását figyelemmel kísérni.”
50. § (1) Az Nfatv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az NFK a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet eladással, haszonbérbe adással, vagyonkezelésbe adással, mintagazdasági földhasználati szerződés útján vagy cserével hasznosítja. A 21. és 22. §-ban meghatározott kivételekkel az NFK a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet nyilvános pályázat vagy árverés útján adhat el, továbbá nyilvános pályázat útján adhat haszonbérbe.”
(2) Az Nfatv. 18. §-a a következő (1e)–(1g) bekezdéssel egészül ki:
„(1e) A mintagazdaságnak minősülő haszonbérlővel fennálló haszonbérleti szerződés időtartama legfeljebb 50 évre meghosszabbítható.
(1f) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítása során a vagyonkezelői jog jogosultja tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott birtokmaximumba nem kell beleszámítani az állam tulajdonában álló olyan földrészlet területnagyságát, amelyet a vagyonkezelői jog jogosultja vagyonkezelőként használ.
(1g) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítása során az (5) bekezdésében meghatározott megbízási szerződés és a 20/A. §-ban meghatározott mintagazdasági földhasználati szerződés jogosultjai tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott birtokmaximumba nem kell beleszámítani az állam tulajdonában álló olyan földrészlet területnagyságát, amelyet a szerződés jogosultja megbízottként vagy mintagazdaságként használ.”
(3) Az Nfatv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az eladás, a haszonbérbe adás és a csere során a földbirtok-politikai irányelveknek megfelelően kell eljárni.”
(4) Az Nfatv. 18. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 18. § a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az NFK megbízási szerződést köthet a (4) bekezdésben foglalt feladatok ellátása érdekében a földrészlet e törvény szerinti hasznosításáig, de legfeljebb egy gazdasági évre terjedő időszakra. A megbízási szerződés időtartama – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – meghosszabbítással sem lehet egy gazdasági évnél hosszabb.
(6) Ha az NFK vagy jogelődje a (4) bekezdésben foglalt feladatokat három egymást követő évben csak megbízási szerződés útján tudta ellátni, az NFK további három évre megbízási szerződést köthet a földrészletre.
(7) Haszonbérleti szerződés vagy az (5) bekezdés szerinti megbízási szerződés alapján gyakorolt használati jogosultságért ellenértékként – e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – legalább a földnek az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett aranykoronában kifejezett kataszteri tiszta jövedelme kétezer-ötszázszorosának megfelelő forint összegű éves díjat kell fizetni.
(8) Ha a haszonbérleti szerződés alapján a használati jogosultság megszerzéséért a haszonbérlő ellenértéket fizetett, annak a haszonbérleti jogviszony – haszonbérleti szerződés szerinti – teljes időtartamából egy évre arányosan számított részét az évente fizetendő haszonbér összegébe bele kell számítani.”
51. § Az Nfatv. 19. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki)
„c) az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 34. pontja szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik;”
52. § Az Nfatv. 19/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vagyonkezelő jogosult a vagyonkezelési szerződésben meghatározott földrészlet birtoklására, használatára és hasznai szedésére. A vagyonkezelő köteles a földrészlet értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karbantartásáról gondoskodni, továbbá – a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervek, a vizek és vízilétesítmények fenntartását közvetlenül szolgáló földrészletek kezeléséért felelős vízügyi igazgatási szervek és az e törvényben meghatározott egyéb esetek kivételével – díjat fizetni vagy a szerződésben előírt más kötelezettséget teljesíteni.”
53. § (1) Az Nfatv. 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Vagyonkezelési szerződés – az (5a) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – határozott időtartamra köthető, amelynek időtartama legalább 5 év, legfeljebb a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben előírt, a földre vonatkozó haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama lehet.”
(2) Az Nfatv. 20. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Határozatlan időtartamra köthető vagyonkezelési szerződés
a) az erdőre és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre;
b) a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervvel;
c) az állami génmegőrzési feladatot ellátó intézménnyel;
d) az állami tulajdonú vizek és vízilétesítmények fenntartási alapfeladatainak ellátását közvetlenül szolgáló földterületre vízügyi igazgatási szervvel, vagy
e) a 21. § (3d) bekezdésében meghatározott intézménnyel, az ott meghatározott esetben.”
54. § Az Nfatv. a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § (1) Mintagazdasági földhasználati szerződés köthető az e törvény szerinti mintagazdasággal.
(2) A mintagazdasággal kötött mintagazdasági földhasználati szerződés időtartama legalább 5 év, legfeljebb 50 év lehet.
(3) A mintagazdasági földhasználati szerződés alapján a használó jogosult a szerződésben meghatározott földrészlet birtoklására, használatára, valamint hasznai szedésére, és köteles a földrészlet értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karbantartásáról gondoskodni, továbbá a használatért díjat fizetni. A használó a földrészletet nem adhatja más használatába és nem terhelheti meg.
(4) A mintagazdasággal kötött mintagazdasági földhasználati szerződés rendkívüli felmondással a gazdasági év végére kizárólag akkor mondható fel, ha
a) a mintagazdaság nem felel meg az e törvény szerinti mintagazdaság követelményeinek;
b) a mintagazdaság az ellenszolgáltatási kötelezettségét nem teljesítette;
c) a 19. § (2) bekezdésében meghatározott valamelyik esemény következett be;
d) a felek valamelyike jogszabályból vagy a szerződésből eredő lényeges kötelezettségét felróható módon megszegte.
(5) A mintagazdasági földhasználati szerződés részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet tartalmazza.”
55. § (1) Az Nfatv. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető haszonbérleti szerződés
a) olyan, az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel, amely főtevékenysége körében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytat,
b) olyan központi költségvetési szervvel, amely alapító okiratában, illetve jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja hasznosítani a földrészletet,
c) olyan osztatlan közös tulajdonban álló erdőnek, illetve erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek minősülő földrészletben fennálló állami tulajdoni hányadnak megfelelő területre, amelyben az állam tulajdoni hányada nem haladja meg az összes tulajdoni hányad 50%-át,
d) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett, állandó jellegű növényházként nyilvántartott földrészletre,
e) olyan halastóként hasznosítható ingatlanra, amely esetében kizárólag a tómeder áll állami tulajdonban.”
(2) Az Nfatv. 21. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) Települési (fővárosban a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet tulajdonjogát adásvétel jogcímén csak a (3a) bekezdés alapján szerezheti meg.”
(3) Az Nfatv. 21. § (3d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3d) Vagyonkezelési szerződés ingyenesen köthető az agrárágazathoz tartozó köznevelési intézménnyel, szakképző intézménnyel, valamint felsőoktatási intézménnyel, továbbá az agrárágazathoz tartozó kutatási feladatot ellátó, a miniszter fenntartásában működő intézménnyel az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló földrészletre.”
56. § Az Nfatv. a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § A 21. § (3a) bekezdésében és a 22. § (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati vagyonkezelésbe, valamint tulajdonba adás esetén a szerzési feltételként előírt közérdekű cél fennállását – annak megnevezésével vagy megjelölésével – az önkormányzat a képviselőtestületi határozatával igazolja.”
57. § (1) Az Nfatv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet a földrészlet fekvése szerinti önkormányzat részére
a) ingyenesen vagyonkezelésbe adható
aa) kötelező önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése, továbbá a kisajátításról szóló törvényben megjelölt közérdekű cél megvalósítása érdekében,
ab) szociális földprogram és a közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából,
b) ingyenesen tulajdonba adható
ba) temető létesítése és bővítése céljából,
bb) abban az esetben, ha az 5 hektárt meg nem haladó méretű földrészlet a kérelem benyújtását megelőző 3 évben hasznosítatlan vagy kizárólag megbízási szerződéssel hasznosított volt.”
(2) Az Nfatv. 22. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az önkormányzat a vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább.”
(3) Az Nfatv. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vagyonkezelésbe vagy temető céljára a tulajdonba adás feltétele – a szociális földprogram, valamint közfoglalkoztatási program megvalósítása céljára vagyonkezelésbe adás, továbbá azon esetek kivételével, amikor a közérdekű cél megvalósításához a földrészlet mező- vagy erdőgazdasági művelésben tartása szükséges – az ingatlanügyi hatóság által a termőföld más célú hasznosításának, vagy erdő művelési ágú földrészlet esetén az erdészeti hatóság által erdő igénybevételének engedélyezéséről hozott véglegessé vált határozat.”
58. § Az Nfatv. a következő 22/A. §-sal egészül ki:
„22/A. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye számára oktatási vagy szociális feladatok ellátásának elősegítése érdekében
a) ingyenesen tulajdonba;
b) ingyenesen vagyonkezelésbe
adható.
(2) A bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye a vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább.”
59. § Az Nfatv. a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó, művelés alól kivett védett természeti terület értékesítésére akkor van lehetőség, ha
a) az adott ingatlan közvetlenül határos azzal a magántulajdonban álló területtel, amelynek tulajdonosa a vételi ajánlatot benyújtotta az NFK részére, és
b) a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az adott ingatlan tekintetében megállapította, hogy az ingatlan védettségi szintjének fenntartása annak állami tulajdonból való kikerülése esetén is biztosítható és meghatározta ennek feltételeit.
(2) Osztatlan közös tulajdonban álló védett természeti terület esetében a Nemzeti Földalapba tartozó tulajdoni hányad értékesítésére akkor van lehetőség, ha a földrészlet tekintetében az állam kisebbségi tulajdonostársnak minősül és olyan tulajdonostárstól érkezik a vételi ajánlat, aki az ajánlata megtételekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkezik.”
60. § Az Nfatv. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti ingyenes felajánlás esetén a földrészlet tulajdonjogának átruházása nem utasítható vissza, kivéve, ha az ingyenesen felajánlott ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, vagy az ingatlan tulajdoni lapján nem szereplő, de a földrészlet természetbeni állapotával összefüggő, a mindenkori tulajdonos számára anyagi ráfordítást igénylő, vagy hatóság által véglegesen megállapított teherrel érintett.”
61. § (1) Az Nfatv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pályázati felhívást, valamint benne az eladásra vagy a haszonbérbe adásra kerülő földrészletek jegyzékét az NFK internetes honlapján, legalább harminc napra hirdetmény formájában, közzé kell tenni. A pályázati felhívásban 45 napnál nem lehet rövidebb időtartamot megállapítani az ajánlattételre.”
(2) Az Nfatv. 26. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A pályázati eljárás során a pályázók kötelesek igénybe venni az NFK által üzemeltetett elektronikus pályázati rendszert.”
62. § Az Nfatv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításából származó bevételeket földvásárlásra, az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére, a kiadatlan részaránytulajdonnal rendelkezők kártalanítására, az öntözési infrastruktúra fejlesztésére, a 15. §-ban foglaltak megvalósítására vagy az államadósság csökkentésére kell fordítani.”
63. § Az Nfatv. a következő 29/A. §-sal egészül ki:
„29/A. § Az NFK-val kötött szerződésben meghatározott, az esedékességkor meg nem fizetett ellenszolgáltatás összege vagy annak fennmaradó része adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”
64. § Az Nfatv. 31. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Nemzeti Földalapba és a magyar állam tulajdonába bármely jogcímen kerülő, e törvény hatálya alá tartozó földrészletekre vonatkozóan az ingatlanügyi hatóságnál a tulajdonjog bejegyzése iránt folyó ingatlan-nyilvántartási eljárásban az állam tulajdonjogának megszerzését tartalmazó szerződés (okirat) benyújtásakor az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített – a felek adóazonosító számát vagy az ennek hiányára utaló nyilatkozatot is tartalmazó – nyomtatványt nem kell benyújtani.”
65. § Az Nfatv. 38. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés alapján létesített osztott tulajdon esetén az önálló ingatlan tulajdonjogát a 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet – az állam javára történő értékesítést ide nem értve – nem idegenítheti el.”
66. § Az Nfatv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § E törvény
a) 1–3. §-a, 18–23/A. §-a, 36. §-a és 38. § (1a) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése,
b) 25. §-a az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.”
67. § Az Nfatv.
a) 18. § (1a) bekezdésében a „jogszabály” szövegrész helyébe a „jogszabály vagy szerződés”,
b) 19. § (4) bekezdésében az „a földről szóló törvény szerinti” szövegrész helyébe az „a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény szerinti”,
c) 21. § (3a) bekezdés b) pontjában a „három hektárt” szövegrész helyébe a „10 hektárt”,
d) 21. § (5) bekezdésében az „útnak az út fekvése” szövegrész helyébe az „útnak, ároknak, csatornának és töltésnek az ezen ingatlanok fekvése”
szöveg lép.
68. § Hatályát veszti az Nfatv.
a) 5. §-a,
b) 6. §-ában az „és az 5. §-ban” szövegrész,
c) 8. § (1) bekezdés g) pontja,
d) 21. § (1) bekezdése,
e) 21. § (7) bekezdésében a „– ide nem értve az (1) bekezdésben meghatározott esetet –” szövegrész,
f) 27. §-a,
g) 30. § (2) és (3) bekezdése.
69. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 6. §-a a következő (18b) és (18c) bekezdéssel egészül ki:
„(18b) A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv az állami vagyonnyilvántartási és földgazdálkodási feladatai ellátása érdekében, díj-, költség- és térítésmentesen, a feladatellátáshoz szükséges, 3. § (1) bekezdés d)–f) pontjában foglalt, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kezelt adatokhoz közvetlenül hozzáférhet, a honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó adatokból évente egyszeri adatszolgáltatást kérhet. (18c) A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv az ingatlan-nyilvántartásban az állam tulajdonában lévő területek vonatkozásában a vadászterületek nyilvántartása, azok határai változásának figyelemmel kísérése érdekében – díj-, költség- és térítésmentesen – évente egyszer a 3. § (1) bekezdés d)–f) pontjában foglalt a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kezelt adatokhoz közvetlenül hozzáférhet, a honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó adatokból évente egyszeri adatszolgáltatást kérhet.”
70. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld eladása vagy haszonbérbe adása esetén az elővásárlásra vagy előhaszonbérletre jogosultak és azok sorrendje tekintetében e törvény rendelkezéseit a hegyközségekről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
71. § A Földforgalmi tv. 1. alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § Ha a földrészlet az ingatlan-nyilvántartásban halastóként nyilvántartott alrészlet mellett tartalmaz az ingatlan-nyilvántartásban az 5. § 17. pontjában meghatározott művelési ágban nyilvántartott alrészletet is, a teljes földrészletre e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha az 5. § 17. pontjában meghatározott művelési ágban nyilvántartott alrészlet területnagysága meghaladja a halastóként nyilvántartott alrészlet nagyságát.”
72. § (1) A Földforgalmi tv. 5. §-a a következő 5a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„5a. erdőnek minősülő föld: a fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény szerinti erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület;”
(2) A Földforgalmi tv. 5. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„10. helyben lakó szomszéd:
a) aki helyben lakó és a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos az adásvételi, a csere vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel, vagy
b) akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, mely szomszédos az adásvételi, a csere vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekvése szerinti településsel, és a tulajdonában vagy használatában lévő, a lakóhelye szerinti településen fekvő földje szomszédos az adásvételi, a csere vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel;”
(3) A Földforgalmi tv. 5. § 19. pontja a következő c) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
mezőgazdasági termelőszervezet: a mezőgazdasági igazgatási szerv által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek alapján nyilvántartásba vett, tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,)
„c) amely nemzeti park igazgatóságnak minősül;”
(4) A Földforgalmi tv. 5. §-a a következő 25a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„25a. társult erdőgazdálkodás: a föld használati jogosultságának erdőbirtokossági társulat részére történő átengedése;”
73. § A Földforgalmi tv. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés szerinti törvényes örökléssel történő tulajdonszerzésnek minősül az is, ha a végintézkedés szerinti örökös – feltételezve a végintézkedés hiányát és más törvényes örökösöknek az öröklésből való kiesését – törvényes örökössé válhat.”
74. § A Földforgalmi tv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A föld tulajdonjogának átruházására vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügylet írásba foglalására, továbbá azok ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozatok megtételére csak olyan papíralapú okmányon kerülhet sor, amely az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkezik.
(2) A föld tulajdonjogát érintő más jogügylet alatt a vételi, az eladási, az elővásárlási, valamint a visszavásárlási jog – szerződéssel történő – alapítását és az ezekkel kapcsolatos joggyakorlás érdekében megtett egyoldalú nyilatkozatokat kell érteni (ide nem értve az elővásárlási jog gyakorlását). Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges jognyilatkozatok alatt a bejegyzési engedélyt, valamint az ügyleti meghatalmazást kell érteni.”
75. § A Földforgalmi tv. 11. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A föld tulajdonjogát)
„c) a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat közfoglalkoztatás, szociális földprogram és településfejlesztés céljára, továbbá ha a föld helyi jelentőségű védett természeti területnek minősül, a földnek a természet védelméről szóló törvényben meghatározott védelme céljából”
(szerezheti meg.)
76. § A Földforgalmi tv. 12. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A föld tulajdonjogát tartás és életjáradék jogcímén csak közeli hozzátartozó, bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni azzal, hogy az állam csak életjáradéki jogviszonyt létesíthet.
(4) A föld tulajdonjogát bizalmi vagyonkezelési szerződés útján nem lehet megszerezni.”
77. § A Földforgalmi tv. 13. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A föld más célra hasznosítható a következő célokból:)
„i) állandó jellegű növényház létesítése.”
78. § A Földforgalmi tv. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben nyilatkozzon arról, hogy vele szemben a szerzést megelőző 5 éven belül nem állapították meg, hogy a szerzési korlátozások megkerülésére irányuló jogügyletet kötött.”
79. § A Földforgalmi tv. a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § A szerző fél tekintetében a 13–14. §-ban és a 15. §-ban jogosultsági feltételként előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat a tulajdonjog átruházásról szóló szerződésnek tartalmaznia kell.”
80. § A Földforgalmi tv. 16. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 1. mellékletében szereplő 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetre a (2) és (3) bekezdésben megállapított korlátozások nem terjednek ki.”
81. § A Földforgalmi tv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A 2014. május 1-jén meglévő
a) föld kisajátítása folytán kapott kártalanítás összegéből vásárolt,
