Időállapot: közlönyállapot (2020.V.28.)

2020. évi XLII. törvény

a Schengeni Információs Rendszer keretében történő információcserével összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról * 

1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

1. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 29/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvántartást kezelő szerv jogszabályban meghatározott, lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének hálózati adatbázisa által elérhető eltulajdonított és elveszett úti okmányok adatbázisába (a továbbiakban: a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisa) továbbítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban érvénytelenítésre került személyazonosító igazolványnak törvényben meghatározott adatait, ha az okmány nincs a hatóság birtokában.”

2. § Az Nytv. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„50. § Ez a törvény

a) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását szolgálja.”

2. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

3. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 29. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A rendőr az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása, a közrendet, a közbiztonságot fenyegető veszély elhárítása, bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja szükségessé teszi, vagy ha valamely Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam az igazoltatott személy, illetve az igazoltatott személlyel kapcsolatba hozható személy vagy tárgy vonatkozásában célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzést helyezett el.”

4. § Az Rtv. 46/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„46/B. § (1) A rendőrség az e törvényben meghatározott bűnmegelőzési feladatai ellátása, a közbiztonságot fenyegető veszély megelőzése, megakadályozása céljából, illetve a büntetőeljárásról szóló törvény alapján rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelheti el a körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben

a) arra a személyre, akiről

aa) megalapozottan feltehető, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 25. § (2) bekezdése és 1. számú melléklete szerinti bűncselekményt készít elő,

ab) okkal feltételezhető, hogy az aa) alpontban meghatározott bűncselekményt követhet el valamely Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam területén, különös tekintettel az általa elkövetett múltbeli bűncselekményekre,

b) az a) pontban meghatározott személlyel kapcsolatba hozható, az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk (1) bekezdésében meghatározott tárgyra, készpénz-helyettesítő fizetési eszközre, értékpapírra.

(2) A terrorizmust elhárító szerv az (1) bekezdésben foglaltakon túl a 7/E. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint a 7/E. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében az Nbtv. szabályainak alkalmazásával folytatott titkos információgyűjtés során rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés és kiegészítő adat elhelyezését kezdeményezheti a körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben.

(3) A terrorizmust elhárító szerv a (2) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezéséről az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk (4) bekezdése szerint tájékoztatja a tagállamokat.

(4) Ha a figyelmeztető jelzést elrendelő rendőri szerv a 46/C. § (3) bekezdés a)-g) pontjában felsoroltakon kívüli információt kíván megszerezni, akkor megjelöli az összes ilyen kért információt a figyelmeztető jelzésben. Az érintett faji vagy etnikai származására, politikai véleményére, vallási vagy világnézeti meggyőződésére vagy szakszervezeti tagságára utaló személyes adatok, továbbá az egészségügyi adatok és az érintett szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok megszerzését csak kivételesen indokolt esetben, a figyelmeztető jelzés konkrét céljának eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben lehet indítványozni.”

5. § Az Rtv. 46/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A rendőr a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtásakor az intézkedése során rögzítendő adatokon túl - ha ez a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtásának célját nem veszélyezteti - az alábbi adatokat rögzítheti és továbbíthatja a jogszabályban meghatározott szerven keresztül az adott rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzést kibocsátó hatóságnak:

a) az intézkedéssel érintett személy, valamint a 46/B. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tárgyak megtalálásának ténye, körülményei,

b) az intézkedés helye, ideje, indoka,

c) az utazás útvonala és az úti cél,

d) a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó személyt, illetve a 46/B. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tárgyak birtokosát kísérő személy természetes személyazonosító adatai, akiről feltételezhető, hogy a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó személlyel kapcsolatban van,

e) a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó kitöltetlen vagy kitöltött okmányt használó személy személyazonossága és személyleírása,

f) a 46/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tárgy,

g) a szállított tárgyra vonatkozó adatok, ideértve a felhasznált úti okmány azonosító adatait is,

h) a figyelmeztető jelzést elhelyező rendőri szerv által a 46/B. § (4) bekezdésével összhangban kért minden egyéb információ.”

6. § Az Rtv. V. Fejezete a 46/F. §-át követően a következő alcímekkel egészül ki:

„Célzott ellenőrzés elrendelése

46/G. § (1) A rendőrség a 46/B. § (1) bekezdésében meghatározott célból, célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelheti el a körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben a 46/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti személyre és a 46/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tárgyra.

(2) A terrorizmust elhárító szerv az (1) bekezdésben foglaltakon túl a 7/E. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint a 7/E. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében az Nbtv. szabályainak alkalmazásával folytatott titkos információgyűjtés során célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés és kiegészítő adat elhelyezését kezdeményezheti a körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben.

(3) A terrorizmust elhárító szerv a (2) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezéséről az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk (4) bekezdése szerint tájékoztatja a tagállamokat.

(4) Ha a figyelmeztető jelzést elrendelő rendőri szerv a 46/C. § (3) bekezdés a)-g) pontjában felsoroltakon kívüli információt kíván megszerezni, akkor megjelöli az összes ilyen kért információt a figyelmeztető jelzésben. Az érintett faji vagy etnikai származására, politikai véleményére, vallási vagy világnézeti meggyőződésére vagy szakszervezeti tagságára utaló személyes adatok, továbbá az egészségügyi adatok és az érintett szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok megszerzését csak kivételesen indokolt esetben, a figyelmeztető jelzés konkrét céljának eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben lehet indítványozni.

A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtása

46/H. § Ha a rendőr az e fejezetben meghatározott intézkedése során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személyre vagy tárgyra a Schengeni Információs Rendszerben célzott ellenőrzésre irányuló érvényes figyelmeztető jelzés szerepel, annak végrehajtása érdekében a 46/C. § szerinti szabályok alkalmazásával intézkedik.

Biztonsági feltartóztatás

46/I. § (1) A rendőr megakadályozza, hogy Magyarország területét elhagyja az a személy, akivel szemben a jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyermekek tekintetében szükséges utazás megakadályozásával járó figyelmeztető jelzés van érvényben.

(2) A rendőr szükség esetén intézkedik az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzéssel érintett személy védelem alá helyezéséről és intézményi elhelyezéséről.

(3) A rendőr az intézkedésről haladéktalanul értesíti a figyelmeztető jelzés elhelyezését elrendelő szervet, külföldi figyelmeztető jelzés esetén a SIRENE Irodát.

Ismeretlen elkövető azonosítása céljából a helyszínen rögzített daktiloszkópiai adatok alapján a Schengeni Információs Rendszerben figyelmeztető jelzés elhelyezése

46/J. § (1) A rendőrség - az ismeretlen elkövetők azonosítása céljából - a nyomozás alatt álló terrorcselekmény vagy más súlyos bűncselekmény elkövetésének helyszínén rögzített ujjnyomat vagy tenyérnyomat teljes vagy hiányos sorozatait tartalmazó figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelheti el a körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben, ha megalapozottan feltehető, hogy az ujj- vagy tenyérnyomat a szóban forgó bűncselekmény egyik elkövetőjétől származik és az egyéb releváns nemzeti, uniós vagy nemzetközi adatbázisokban való keresés nem vezetett eredményre.

(2) A rendőrség az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés Schengeni Információs Rendszerben történő elhelyezése céljából a daktiloszkópiai nyilvántartást kezelő szakértői nyilvántartó szervtől jogosult a daktiloszkópiai adatok átvételére.

Az ismeretlen elkövető azonosítása céljából a helyszínen rögzített daktiloszkópiai adatok alapján a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzések végrehajtása

46/K. § Ha az automatikus ujjnyomat-azonosító rendszer (SIS AFIS) a 46/J. § szerint bevitt figyelmeztető jelzés kapcsán találatot jelez, a rendőr megállapítja és rögzíti az ismeretlen személlyel szemben elrendelt figyelmeztető jelzés alanyának természetes személyazonosító adatait és tájékoztatja a daktiloszkópiai nyilvántartást kezelő szakértői nyilvántartó szervet. A rendőr az ismeretlen elkövető természetes személyazonosító adatainak megismerését követően megkeresi a SIRENE Irodát a találattal érintett figyelmeztető jelzéshez kapcsolódó kiegészítő információk beszerzése céljából.”

7. § Az Rtv. 104. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„g) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet,”

3. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

8. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 41/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41/A. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok rejtett ellenőrzésre, célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését és kiegészítő adat csatolását kezdeményezhetik a körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben abban az esetben, ha Magyarország nemzetbiztonságát sértő vagy veszélyeztető tevékenység felderítése vagy elhárítása érdekében indokolt.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a rejtett ellenőrzésre, célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezéséről az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk (4) bekezdése szerint tájékoztatják a tagállamokat.”

9. § Az Nbtv. 80. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:)

„b) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet;”

4. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

10. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Nem utazhat külföldre

a) aki letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban, ideiglenes végrehajtási letartóztatásban van, vagy előzetes kényszergyógykezelés, ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet, kiadatási bűnügyi felügyelet vagy ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet alatt áll,

b) az a személy, aki olyan bűnügyi felügyelet alatt áll, amelynek során a bíróság előírta számára, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el,

c) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, illetve akinek felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztése végrehajtását utóbb elrendelték, az ítélet jogerőre emelkedésétől

ca) a szabadságvesztés végrehajtásának utolsó napjáig, vagy

cb) a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának megszűnéséig,

d) akinek a bíróság a kényszergyógykezelését rendelte el, az ítélet jogerőre emelkedésétől a kényszergyógykezelés tartama alatt,

e) akinek a bíróság a javítóintézeti nevelését rendelte el, az ítélet jogerőre emelkedésétől a javítóintézeti nevelés tartama alatt, illetve a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás tartama alatt,

f) akinek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján megtiltották Magyarország területének elhagyását és úti okmányának átadására kötelezték, vagy

g) akivel szemben a bíróság a jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyermekek tekintetében szükséges utazás megakadályozásával járó figyelmeztető jelzést helyezett el a Schengeni Információs Rendszerben.”

11. § Az Utv. 16/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A külföldre utazási korlátozással kapcsolatos adatokat a 16. § (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott kényszerintézkedéssel, büntetéssel, intézkedéssel vagy egyéb korlátozással érintett személy (a továbbiakban: érintett személy) esetében a bűnügyi nyilvántartási rendszer külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kell nyilvántartani.”

12. § (1) Az Utv. 26. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az útlevélhatóság, a járási hivatal, valamint a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője a kérelmező személyi és lakcímadatai azonosításához, illetve utazási jogosultsága megállapításához adatokat vehet át)

„c) közvetlenül vagy az adatkezelő szerv útján a bűnügyi nyilvántartásból, a körözési nyilvántartási rendszerből és a büntetés-végrehajtás központi nyilvántartásából, az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől és az idegenrendészeti vagy menekültügyi hatóságtól,”

(2) Az Utv. 26. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Az eljáró útlevélhatóság és közreműködő szerv a kérelmezővel szemben fennálló körözés ellenőrzésének céljából rendszerkapcsolat útján adatokat vehet át a körözési nyilvántartási rendszer körözött személyek nyilvántartásából, valamint a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének hálózati adatbázisa által elérhető körözött személyek adatbázisából (Interpol FIND Nominals).

(1c) Az eljáró útlevélhatóság és közreműködő szerv a kérelmező által személyazonosítás céljából bemutatott okmány nemzetközi körözésének ellenőrzése céljából rendszerkapcsolat útján adatokat vehet át a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének hálózati adatbázisa által elérhető eltulajdonított és elveszett úti okmányok adatbázisából (a továbbiakban: Interpol FIND SLTD).”

13. § Az Utv. 27. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az adatkezelő szerv jogszabályban meghatározott, lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe és az Interpol FIND SLTD-be továbbítja az útiokmány-nyilvántartásban érvénytelenítésre került hivatalos útlevélnek és magánútlevélnek törvényben meghatározott adatait, ha az okmány nincs az útlevélhatóság vagy a 20. § (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben a visszatartására jogosult szerv birtokában.”

14. § Az Utv. 42. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Ez a törvény a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 41-45. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) Ez a törvény a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 38-39. és 54-60. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

15. § Az Utv.

a) 27. § (6) bekezdés záró szövegrészében az „a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisában” szövegrész helyébe az „az Interpol FIND SLTD-ben” szöveg,

b) 27. § (7) bekezdésében a „Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisába” szövegrész helyébe az „Interpol FIND SLTD-be” szöveg,

c) 27. § (10) bekezdésében a „Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisában” szövegrész helyébe az „Interpol FIND SLTD-ben” szöveg

lép.

5. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

16. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 9/D. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása az (1)-(4) bekezdésben meghatározott adatokon kívül tartalmazza a figyelmeztető jelzés kezelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott adatokat is.”

17. § A Kknyt. 43. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény)

„a) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 41-45. cikkének,

b) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet,”

(végrehajtását szolgálja.)

18. § A Kknyt.

a) 4. § (2) bekezdésében a „Schengeni Információs Rendszerbe (a továbbiakban: SIS II)” szövegrész helyébe a „Schengeni Információs Rendszerbe (a továbbiakban: SIS)” szöveg,

b) 5. § (1) bekezdés k) pontjában, 5. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában a „SIS II-ből” szövegrész helyébe a „SIS-ből” szöveg,

c) 8. § (2) bekezdésében a „SIS II-ben” szövegrész helyébe a „SIS-ben” szöveg

lép.

19. § Hatályát veszti a Kknyt.

a) 43. § (1) bekezdés a) pontja,

b) 43. § (2) bekezdése.

6. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

20. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 41. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az idegenrendészeti hatóság intézkedik a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § j) pontja szerinti SIS figyelmeztető jelzés rendszerben való rögzítésére, ha azt EGT-állampolgár családtagja vonatkozásában rendelték el.”

21. § Az Szmtv. 129. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény)

„f) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet;”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

7. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

22. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 2. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„j) SIS figyelmeztető jelzés:

ja) a kiutasításra vonatkozó SIS figyelmeztető jelzés, amely valamely schengeni állam által a Schengeni Információs Rendszerben a kiutasítási határozat hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan a visszatérési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint a kiutasítási határozatok végrehajtásának támogatása céljából elhelyezett adatcsoport, valamint

jb) a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés, amely valamely schengeni állam által a Schengeni Információs Rendszerben abból a célból elhelyezett adatcsoport, hogy egy harmadik országbeli állampolgárnak a schengeni államok területére történő beutazását vagy tartózkodását megtagadják;”

23. § A Harmtv. 42. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az önkéntes távozásra nyitva álló határidő megjelölésével az idegenrendészeti hatóság intézkedik a 2. § j) pont ja) alpontja szerinti SIS figyelmeztető jelzés rendszerben való rögzítésére. A távozásra nyitva álló határidő meghosszabbításának tényét a 2. § j) pont ja) alpontja szerinti SIS figyelmeztető jelzésben rögzíteni kell. A 2. § j) pont ja) alpontja szerinti SIS figyelmeztető jelzésben rögzíteni kell továbbá a kiutasítás végrehajtása felfüggesztésének tényét is.”

24. § A Harmtv. 54. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Amennyiben az idegenrendészeti őrizet megszüntetésére a kiutasítás foganatosítása nélkül kerül sor, az idegenrendészeti hatóság intézkedik a 2. § j) pont ja) alpontja szerinti SIS figyelmeztető jelzés rendszerben való rögzítésére.”

25. § A Harmtv. 120. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

„i) a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet;”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

26. § A Harmtv. 13. § (1) bekezdés i) pontjában, 18. § (2) bekezdésében, 33. § (2) bekezdés c) pontjában, 41/A. § (2) bekezdés d) pontjában és 42. § (6) bekezdés a) pontjában a „beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés” szövegrész helyébe a „SIS figyelmeztető jelzés” szöveg lép.

8. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

27. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 37/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„37/A. § (1) A NAV nyomozó hatósága a 13. § (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott célból, illetve a büntetőeljárásról szóló törvény alapján rejtett ellenőrzésre vagy célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelheti el a körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben

a) arra a személyre, akiről

aa) megalapozottan feltehető, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 25. § (2) bekezdése és 1. számú melléklete szerinti bűncselekményt készít elő,

ab) okkal feltételezhető, hogy az aa) alpontban meghatározott bűncselekményt követhet el valamely Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam területén, különös tekintettel az általa elkövetett múltbeli bűncselekményekre,

b) az a) pontban meghatározott személlyel kapcsolatba hozható, az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk (1) bekezdésében meghatározott tárgyra, készpénz-helyettesítő fizetési eszközre, értékpapírra.

(2) Ha a figyelmeztető jelzést elrendelő szerv a 37/B. § (3) bekezdés a)-g) pontjában felsoroltakon kívüli információt kíván megszerezni, akkor megjelöli az összes ilyen kért információt a figyelmeztető jelzésben. Az érintett faji vagy etnikai származására, politikai véleményére, vallási vagy világnézeti meggyőződésére vagy szakszervezeti tagságára utaló személyes adatok, továbbá az egészségügyi adatok és az érintett szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok megszerzését csak kivételesen indokolt esetben, a figyelmeztető jelzés konkrét céljának eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben lehet indítványozni.”

28. § A NAV tv. 37/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A pénzügyőr a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés, illetve a célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtásakor az intézkedése során rögzítendő adatokon túl - ha ez a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés, illetve a célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtásának célját nem veszélyezteti - az alábbi adatokat rögzítheti, és továbbíthatja a jogszabályban meghatározott szerven keresztül az adott rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzést, illetve célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzést kibocsátó hatóságnak:

a) az intézkedéssel érintett személy, valamint a 37/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tárgyak megtalálásának ténye, körülményei,

b) az intézkedés helye, ideje, indoka,

c) az utazás útvonala és az úti cél,

d) a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó személyt, illetve a 37/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tárgyak birtokosát kísérő személy természetes személyazonosító adatai, akiről feltételezhető, hogy a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó személlyel kapcsolatban van,

e) a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó kitöltetlen vagy kitöltött okmányt használó személy személyazonossága és személyleírása,

f) a 37/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tárgy,

g) a szállított tárgyra vonatkozó adatok, ideértve a felhasznált úti okmány azonosító adatait is,

h) a NAV nyomozó hatósága által a 37/A. § (2) bekezdésével összhangban kért minden egyéb információ.”

29. § A NAV tv. 105. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„a) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet,”

9. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása

30. § A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: SIS tv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § E törvény alkalmazásában

1. biometrikus adat: az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 13. pontja és az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 12. pontja szerinti adat;

2. egyezés: az a tényhelyzet, amikor a végfelhasználó - az általa végzett lekérdezés nyomán - a bevitt alfanumerikus adatoknak megfelelő figyelmeztető jelzést azonosít;

3. figyelmeztető jelzés: a SIS-be bevitt adatállomány, amely az arra jogosult hatóságok számára lehetővé teszi, hogy egy foganatosítandó egyedi intézkedés céljából valamely személyt vagy tárgyat azonosítsanak;

4. figyelmeztető jelzések közötti kapcsolat: olyan összefüggés, amely a SIS-be bevitt két vagy több figyelmeztető jelzés között jön létre, illetve amelynél a lekérdezés eredményeként az összekapcsolt jelzések együttesen jelennek meg találatként;

5. jelzéskezelési művelet: figyelmeztető jelzések és kiegészítő adatok SIS-ben történő elhelyezése, módosítása - ideértve a lejárati idő meghosszabbítását is - és törlése;

6. jelzéskezelő: az az adatkezelő hatóság vagy szerv, amely a rá vonatkozó törvény szerint általa kezelt adatállományból vagy egyedi adatok alapján jelzéskezelési művelet végzésére jogosult;

7. kiegészítő adat: a SIS-ben tárolt és a SIS figyelmeztető jelzésekkel összefüggő biometrikus adat, továbbá az európai elfogatóparancs, valamint fordításának elektronikus példánya vagy digitalizált képe;

8. kiegészítő információ: a figyelmeztető jelzés SIS-ben tárolt adatainak részét nem képező, azonban a SIS figyelmeztető jelzéssel összefüggő, a SIRENE Irodákon keresztül cserélt információ;

9. megjelölés: a 6. §, a 7. §, valamint a 8. § (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti figyelmeztető jelzéshez csatolt megjegyzés, amellyel a SIS-ben részt vevő állam azt jelzi, hogy a figyelmeztető jelzés alapján végrehajtandó intézkedést a területén nem hajtja végre, mert az nemzeti jogával, nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel nem egyeztethető össze;

10. NS.CP: a SIS magyar nemzeti rendszer központi informatikai alkalmazása, amely biztosítja a jelzéskezelők, a SIRENE Iroda, valamint az arra jogosult magyar hatóságok számára a nemzeti másolat és a SIS adatbázis elérését;

11. N.SIS: a SIS magyar nemzeti rendszere, amely a következő részekből áll:

a) a SIS adatbázist (a továbbiakban: CS.SIS) támogató funkcióval kommunikáló nemzeti központ (NS.CP), ideértve a tartalék nemzeti központot és az egységes nemzeti interfészt (NI-SIS, a továbbiakban: SIS nemzeti hálózati hozzáférési pont),

b) az NS.CP-n keresztül a CS.SIS-el kapcsolatban álló jelzéskezelők, valamint a SIS-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervezetek informatikai rendszerei,

c) a SIRENE Iroda informatikai rendszere,

d) a SIS-adatbázis teljes másolatából álló adatállomány (a továbbiakban: nemzeti másolat) és

e) a nemzeti infokommunikációs gerinchálózat;

12. N.SIS Hivatal: a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, amely ellátja az (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az e törvényben számára meghatározott feladatokat;

13. Schengeni Információs Rendszer (SIS): az (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti információs rendszer;

14. SIRENE Iroda: a kiegészítő információk cseréjét és a SIS-be bevitt információk minőség-ellenőrzését koordináló, e törvényben kijelölt nemzeti hatóság, amely ellátja továbbá az (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az e törvényben számára meghatározott feladatokat;

15. SIRENE Kézikönyv: olyan kézikönyv, amely részletes szabályokat tartalmaz a figyelmeztető jelzés alapján foganatosítandó intézkedésekkel kapcsolatos kiegészítő információk cseréjére vonatkozóan;

16. találat: a végfelhasználó, illetve - ha az egyezés biometrikus adatok összehasonlításán alapult és annak megerősítése indokolt - a szakértői vizsgálatot lefolytató szerv által megerősített egyezés, amely alapján további intézkedéseket kell tenni;

17. terrorista bűncselekmény: az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 254. § (1) és (2) bekezdése], az alkotmányos rend elleni szervezkedés [Btk. 255. § (1) és (2) bekezdése], a terrorcselekmény [Btk. 314. § (1) és (2) bekezdése, 315. § (1) és (2) bekezdése, 316. §-a, 316/A. §-a], a terrorizmus finanszírozása [Btk. 318. §-a és 318/A. §-a] és a háborús uszítás [Btk. 331. §-a], valamint az e bűncselekményekre való felbujtás, bűnsegély, kísérlet;

18. végfelhasználó: az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 12. pontja és az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 11. pontja szerinti felhasználó.”

31. § A SIS tv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) Az N.SIS Hivatal

a) felelős a nemzeti másolat adatbázisában szereplő adatok kezeléséért,

b) biztosítja az NS.CP, a nemzeti másolat és a tartalék nemzeti központ, valamint a SIS nemzeti hálózati hozzáférési pont közötti redundáns kommunikációs infrastruktúra folyamatos működésének és biztonságának feltételeit, valamint a Kormány rendeletében meghatározott kormányzati célú hírközlési szolgáltató útján a jelzéskezelők és az NS.CP közötti folyamatos adatkapcsolatot,

c) biztosítja a SIS-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervezeteknek a nemzeti másolat adatbázisához és a központi SIS adatbázisához történő hozzáférését e törvény és a rájuk vonatkozó jogszabályok keretei között,

d) gondoskodik a jelzéskezelők és a SIRENE Iroda által figyelmeztető jelzésként, kiegészítő adatként vagy megjelölésként továbbított adatoknak a központi SIS adatbázisban történő azonnali elhelyezéséről,

e) az 5. § (4)-(9) bekezdésében foglalt eljárásrend szerint haladéktalanul értesíti a figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményező jelzéskezelőt, ha a CS.SIS-be történő adattovábbítás során észleli, hogy az érintett személyre vagy tárgyra már létezik egy másik figyelmeztető jelzés a SIS-ben (a továbbiakban: többszörös jelzéselhelyezés),

f) vezeti a 36. § szerinti NS.CP naplónyilvántartást, valamint a 38. § szerinti jogosultság-nyilvántartást,

g) gondoskodik az N.SIS Hivatal munkatársainak és az általa megbízott adatfeldolgozónak az adatbiztonságról és az adatvédelmi szabályokról történő képzéséről,

h) tevékenységével összefüggően gondoskodik az adatbiztonsági követelmények betartásáról,

i) az NS.CP közvetlen hozzáférést biztosító felhasználói felületén (a továbbiakban: NS.CP Portál) keresztül jogszabályban meghatározott feltételek szerint biztosítja

ia) a jelzéskezelési műveletek elvégezhetőségét,

ib) az európai vagy nemzetközi elfogatóparancshoz kapcsolódó figyelmeztető jelzés ideiglenes lekérdezhetetlenné tételéhez szükséges műveletek elvégezhetőségét,

ic) a figyelmeztető jelzésekhez kapcsolódó értesítések, a megjelölések, a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok, illetve az egymással összeegyeztethetetlen figyelmeztető jelzések kezelését,

id) a CS.SIS-ből és a nemzeti másolatból való közvetlen lekérdezést,

j) felügyeli, hogy az NS.CP útján adatkezelésre jogosult szervezetek e tevékenységüket a jogszabályoknak és a SIS technikai követelményeinek megfelelően végezzék, valamint

k) az NS.CP zökkenőmentes működése és biztonsága érdekében a Kormány rendeletében kijelölt, a kötelezően biztosítandó központosított alkalmazásüzemeltetési és e rendszert érintő alkalmazásfejlesztési szolgáltatásokat nyújtó központi szolgáltatót vesz igénybe.

(2) Ha a többszörös jelzéselhelyezéssel érintett figyelmeztető jelzések egymással nem összeegyeztethetők és több jelzéskezelőt érintenek, vagy nemzetközi egyeztetést tesznek szükségessé, az N.SIS Hivatal az érintett jelzéskezelő mellett haladéktalanul értesíti a SIRENE Irodát is.

(3) Az N.SIS Hivatal az (1) bekezdés a) és c)-h) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása érdekében kezelhető adatok tekintetében adatkezelőnek minősül.

(4) A jelzéskezelők az általuk a SIS központi adatbázisába továbbított adatok tekintetében, a lekérdezést végrehajtó szervek az általuk a SIS központi adatbázisából vagy a nemzeti másolatból lekérdezett adatok tekintetében adatkezelőknek minősülnek.

(5) Az N.SIS Hivatal a feladat- és hatáskörébe tartozó, N.SIS-szel kapcsolatos adatfeldolgozási feladatokat a Kormány rendeletében meghatározott, kötelező jelleggel igénybe veendő adatfeldolgozó igénybevételével látja el.”

32. § (1) A SIS tv. 3. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A SIRENE Iroda)

„d) ellátja az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. és 47. cikke, illetve az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. és 62. cikke szerint a személyazonossággal való visszaélés elkerülése, illetve kezelése, valamint a hasonló jellemzőkkel rendelkező személyek megkülönböztetése érdekében végzendő adatkezelési tevékenységet,”

(2) A SIS tv. 3. § (2) bekezdés f)-j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A SIRENE Iroda)

„f) a nemzetközi körözési, valamint az európai vagy nemzetközi elfogatóparanccsal érintett személy elfogását célzó más művelet érdekében vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság döntése alapján az átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából bevitt figyelmeztető jelzést ideiglenesen lekérdezhetetlenné teszi az átadási vagy kiadatási eljárás megkezdése előtt,

g) e törvény szerint végrehajtja azokat az intézkedéseket, amelyeknek a célja, hogy a nemzeti joggal, a nemzetközi kötelezettséggel összeegyeztethetetlen kapcsolat az N.SIS-ben ne legyen látható,

h) ha ennek feltételei fennállnak, a külföldi figyelmeztető jelzésekhez megjelölés csatolását kéri a figyelmeztető jelzést elhelyező államtól, illetve a hazai figyelmeztető jelzésekhez külföldi SIRENE Iroda kérésére megjelölést csatol,

i) a tevékenységével összefüggésben felelős az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályok betartásáért, valamint az Iroda személyzetének adatvédelmi és adatbiztonsági képzéséért,

j) biztosítja az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. cikke, illetve az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 67. cikke alapján a személyek részére a SIS-ben kezelt adataikhoz való hozzáférési, helyesbítési és törlési jogok gyakorlását.”

(3) A SIS tv. 3. § (2) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

(A SIRENE Iroda)

„k) fogadja és kezeli a figyelmeztető jelzéseket érintő találatokról szóló tájékoztatást, valamint

l) közli a megkereső fél SIRENE Irodájával a magyar figyelmeztető jelzés eltérő célú felhasználásának engedélyezéséről szóló döntéseket.”

33. § A SIS tv. 4. § (1) bekezdés e)-g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A jelzéskezelők)

„e) jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén döntenek az általuk a SIS-be bevitt figyelmeztető jelzések eltérő célú felhasználásának engedélyezéséről,

f) biztosítják, hogy az általuk a CS.SIS-ben elhelyezett adatok megfeleljenek a SIS adatminőségi követelményeinek,

g) haladéktalanul kezdeményezik az általuk továbbított adatnak a SIS-ben történő módosítását, kiegészítését, javítását vagy törlését, ha az szükségessé válik, valamint”

34. § (1) A SIS tv. 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Egy személyre vagy tárgyra vonatkozóan csak egy magyar jelzéskezelő által elhelyezett figyelmeztető jelzés szerepelhet a CS.SIS-ben. A rejtett vagy célzott ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzés kiadásakor az összeegyeztethetőségre vonatkozó szabályoktól el lehet térni, különösen akkor, ha a figyelmeztető jelzés kiadása nemzetbiztonsági célból történik.”

(2) A SIS tv. 5. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A figyelmeztető jelzés bevitele előtt a jelzéskezelő ellenőrzi, hogy a SIS az érintett személyre vagy tárgyra vonatkozóan tartalmaz-e már figyelmeztető jelzést. Annak ellenőrzése érdekében, hogy az adott személyre vonatkozóan már vittek-e be figyelmeztető jelzést, daktiloszkópiai adatokkal is ellenőrzést kell végezni, ha ilyen adatok rendelkezésre állnak.”

35. § (1) A SIS tv. 6. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Ha egy személy európai elfogatóparancs alapján átadás céljából áll körözés alatt, az európai elfogatóparancs egy elektronikus példányát vagy elektronikus másolatát kiegészítő adatként el kell elhelyezni a CS.SIS-ben. Az átadási letartóztatás céljából kiadott figyelmeztető jelzésben több európai elfogatóparancs elektronikus példánya vagy elektronikus másolata is elhelyezhető.

(3) Az európai elfogatóparancsnak az Európai Unió egy vagy több hivatalos nyelvén készült fordításának egy elektronikus példánya vagy elektronikus másolata is elhelyezhető a CS.SIS-ben.

(4) A SIRENE Iroda az (1) bekezdés szerinti elfogatóparancsot a körözés elrendelése és figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából rögzíti a körözési nyilvántartási rendszerben.”

(2) A SIS tv. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A SIRENE Iroda az adatok ellenőrzését követően továbbítja a kiegészítő információkat a többi tagállam SIRENE Irodái felé.”

(3) A SIS tv. 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A SIRENE Iroda - folyamatban lévő nemzetközi körözési művelet vagy az európai, illetve nemzetközi elfogatóparanccsal érintett személy elfogását célzó más művelet eredményességének biztosítása céljából, az abban érintett magyar rendvédelmi szerv indítványára, az európai vagy nemzetközi elfogatóparancsot a vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság előzetes engedélyével - ideiglenesen lekérdezhetetlenné teheti az átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából bevitt, már meglévő figyelmeztető jelzést annak érdekében, hogy a műveletben érintett tagállamok végfelhasználói ne kérdezhessék le azt. Ilyen esetekben a figyelmeztető jelzés kizárólag a tagállamok SIRENE Irodái számára hozzáférhető. Az átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából bevitt figyelmeztető jelzés ideiglenes lekérdezhetetlenné tételére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a művelet célja egyéb intézkedésekkel nem valósítható meg és a SIRENE Iroda a vonatkozó előzetes ügyészi vagy bírói engedélyről a műveletben érintett valamennyi tagállamot kiegészítő információk cseréje útján tájékoztatta.”

(4) A SIS tv. 6. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából elhelyezett figyelmeztető jelzés ideiglenes lekérdezhetetlenné tétele legfeljebb 48 óráig tarthat, amit szükség esetén 48 órával - akár egymást követő több alkalommal is - a SIRENE Iroda meghosszabbíthat.

(8) A SIRENE Iroda statisztikát készít azon figyelmeztető jelzések számáról, amelyeket ideiglenesen lekérdezhetetlenné tettek.

(9) Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetekben a SIRENE Iroda az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzést haladéktalanul törli.”

36. § A SIS tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A rendőrség, az ügyészség, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozóhatósági feladatot ellátó szervezeti egysége a körözési nyilvántartási rendszer útján figyelmeztető jelzés elhelyezését rendeli el és kiegészítő adatokat csatolhat a Schengeni Információs Rendszerben arról a személyről, illetve figyelmeztető jelzést arról az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk (1) bekezdése szerinti tárgyról, készpénz-helyettesítő fizetési eszközről, értékpapírról, akivel vagy amellyel kapcsolatban rejtett vagy célzott ellenőrzést rendelt el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzések és kiegészítő adatok elhelyezésére abban az esetben van lehetőség, ha megalapozottan feltehető, hogy az érintett az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 25. § (2) bekezdése és az 1. számú melléklete szerinti bűncselekményt tervez elkövetni, előkészít, illetve követ el, vagy okkal feltételezhető - különösen az általa elkövetett múltbeli bűncselekmények alapján -, hogy a jövőben is ilyen bűncselekményt követ el a SIS-t alkalmazó állam területén, abban az esetben is, ha a magyar jog szerint az előkészület nem büntetendő.

(3) Az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezését és kiegészítő adatok csatolását kezdeményezheti a körözési nyilvántartási rendszer útján

a) a polgári nemzetbiztonsági szolgálat Magyarország nemzetbiztonságát sértő vagy veszélyeztető tevékenység felderítése vagy elhárítása érdekében,

b) a terrorizmust elhárító szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/E. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint e) pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szabályainak alkalmazásával folytatott titkos információgyűjtés során.

(4) Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikk (4) bekezdésében meghatározott esetekben a körözést elrendelő szerv a SIRENE Iroda értesítését vagy a tudomásszerzést követően az (1) és (3) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzést haladéktalanul törli.”

37. § (1) A SIS tv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az elrendelő szerv a körözés tényét a nyilvántartásba bejegyezte, a körözési nyilvántartási rendszert működtető szerv haladéktalanul elhelyezi a figyelmeztető jelzést, valamint a kiegészítő adatot a CS.SIS-ben arról a személyről,

a) akit eltűnés miatt köröznek,

b) akit a büntetőeljárásban elérhetőségének megállapítása érdekében tanúként vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként köröznek,

c) aki szabadságvesztés vagy elzárás büntetésének, illetve javítóintézeti nevelésének letöltését vagy a vele szemben elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtását nem kezdte meg és emiatt elérhetőségének megállapítása érdekében körözését rendelték el, de az európai elfogatóparancs vagy a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának törvényi feltételei nem állnak fenn,

d) amely kiskorúnál fennáll annak közvetlen és nyilvánvaló veszélye, hogy a szülő, családtag vagy gyám jogellenesen és rövid időn belül elviheti és utazását meg kell akadályozni, vagy

e) akinek a személyazonosságát az általa elkövetett terrorista bűncselekmény vagy más súlyos bűncselekmény helyszínén rögzített daktiloszkópiai adat SIS-be történő bevitelével kívánják megállapítani, feltéve, hogy személyazonossága az egyéb nemzeti, uniós vagy nemzetközi adatbázisból származó adat ellenőrzését követően sem nyert megállapítást.”

(2) A SIS tv. 8. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés a) pontja szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezésekor azt is jelezni kell, hogy megtalálása esetén]

„b) a személyt védelem alá kell helyezni mások biztonsága, közrendet vagy közbiztonságot fenyegető veszély elhárítása érdekében, vagy”

(3) A SIS tv. 8. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (2) bekezdés a) és b) pontját elsősorban olyan személyre - különösen kiskorúra - kell alkalmazni, akinek az arra jogosult szerv határozata alapján az intézményi elhelyezése szükséges.

(5) Az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló kiskorú nagykorúságának elérését megelőzően a figyelmeztető jelzés fenntartásának indokát és szükségességét felül kell vizsgálni és a körözés visszavonásával egyidejűleg a figyelmeztető jelzést törölni kell. Ha a figyelmeztető jelzés továbbra is indokolt, azt tartózkodási hely megállapítása céljából kell elhelyezni.

(6) Az eltűnt személlyel kapcsolatos, kiskorú személyt érintő figyelmeztető jelzések alkalmazandók az elszökött kiskorúra, a kísérő nélküli kiskorúra, továbbá azon kiskorúval kapcsolatos ügyekre, akinél fennáll a szülő, családtag vagy gyám általi jogellenes elvitel veszélye.

(7) Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben a körözést elrendelő szerv a SIRENE Iroda értesítését vagy a tudomásszerzést követően az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzést haladéktalanul törli.

(8) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben a DNS-profil - az adatminőségre vonatkozó minimum-előírások és a műszaki előírások minőség-ellenőrzés lefolytatását követően - kizárólag akkor csatolható az (1) bekezdés a) pontja szerint elhelyezett jelzéshez, ha a személyazonosság megállapítása céljára nem áll rendelkezésre fénykép, arcképmás vagy daktiloszkópiai adat, vagy azok a célnak nem megfelelőek. A figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó személy közvetlen felmenő ági rokonainak, leszármazójának és testvérének a DNS-profilja csatolható, ha az említett személy ehhez kifejezett hozzájárulását adja. A DNS-profilban csak az eltűnt személy azonosításához feltétlenül szükséges információk szerepelhetnek.”

38. § A SIS tv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) Az idegenrendészeti hatóság figyelmeztető jelzés elhelyezését rendeli el és kiegészítő adatot csatol a CS.SIS-ben a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan az (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikk (1) bekezdésében és a 25. cikkében meghatározott esetekben.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban eltekinthet a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzés SIS-be történő bevitelétől.

(3) Az (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkében, valamint az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 40. cikkében meghatározott esetekben a figyelmeztető jelzés elhelyezését elrendelő hatóság vagy szerv a SIRENE Iroda értesítését vagy a tudomásszerzést követően az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzést haladéktalanul törli.”

39. § (1) A SIS tv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a körözés tényét az elrendelő szerv a nyilvántartásba bejegyezte, a körözési nyilvántartási rendszert működtető szerv haladéktalanul elhelyezi a figyelmeztető jelzést a CS.SIS-ben a lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából körözött alábbi tárgyakról:

a) gépjármű, függetlenül a meghajtó rendszertől,

b) 750 kg-ot meghaladó öntömegű pótkocsi,

c) lakókocsi,

d) ipari berendezés,

e) hajó,

f) hajómotor,

g) konténer,

h) légi jármű,

i) légijármű-motor,

j) lőfegyver,

k) külföldi hatóság által kibocsátott eltulajdonított, jogellenesen felhasznált, elveszett vagy hamis kitöltetlen hivatalos okmány,

l) külföldi hatóság által kibocsátott eltulajdonított, jogellenesen felhasznált, elveszett, érvénytelenített, vagy hamis kitöltött személyazonosító okmány, így különösen útlevél, személyazonosító igazolvány, tartózkodási engedély, úti okmány és vezetői engedély,

m) külföldi hatóság által kibocsátott eltulajdonított, jogellenesen felhasznált, elveszett, érvénytelenített vagy hamis jármű-forgalmiengedély és járműrendszámtábla,

n) bankjegy (regisztrált bankjegy) és hamis bankjegy,

o) információtechnológiai eszköz,

p) gépjárművek azonosítható alkotóeleme,

q) ipari berendezés azonosítható alkotóeleme,

r) egyéb nagy értékű, könnyen azonosítható tárgy.”

(2) A SIS tv. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikk (5) bekezdésében meghatározott esetekben a körözést elrendelő szerv a SIRENE Iroda értesítését vagy a tudomásszerzést követően az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzést haladéktalanul törli.”

40. § (1) A SIS tv. 11. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Ha az idegenrendészeti hatóság vagy a menekültügyi hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartásba erre irányuló bejegyzést helyezett el, a központi idegenrendészeti nyilvántartás adatkezelő szerve haladéktalanul továbbítja a CS.SIS-be az alábbi tárgyak adatait a lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából:)

„a) az idegenrendészeti hatóság vagy a menekültügyi hatóság által kiállított és eltulajdonított, elveszett, egyéb okból érvénytelenített, vagy hamis okmány, különösen

aa) az úti okmány, valamint

ab) a tartózkodásra jogosító okmány,

b) kitöltetlen és eltulajdonított, elveszett, vagy hamis úti okmány és tartózkodásra jogosító okmány.”

(2) A SIS tv. 11. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a nyilvántartásba való bejegyzést követően haladéktalanul továbbítja a CS.SIS-be az alábbi tárgyak adatait a lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából:)

„a) magyar hatóság által kiállított személyazonosító igazolvány, amelyet eltulajdonítottak, elvesztettek, jogellenesen felhasználtak, hamis volta vagy egyéb ok miatt érvénytelenítettek, valamint

b) kitöltetlen személyazonosító igazolvány, amelyet eltulajdonítottak, elvesztettek, jogellenesen felhasználtak, továbbá amelyről megállapították, hogy hamis.”

(3) A SIS tv. 11. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az útiokmány-nyilvántartó szerv a nyilvántartásba való bejegyzést követően haladéktalanul továbbítja a CS.SIS-be az alábbi tárgyak adatait a lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából:)

„a) magyar hatóság által kiállított magánútlevél és hivatalos útlevél, ide nem értve az ideiglenes magánútlevelet, amelyet eltulajdonítottak, elvesztettek, jogellenesen felhasználtak, hamis volta vagy egyéb ok miatt érvénytelenítettek az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott okmány kivételével, valamint

b) kitöltetlen úti okmány - az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott úti okmány kivételével -, amelyet eltulajdonítottak, elvesztettek, jogellenesen felhasználtak, továbbá amelyről megállapították, hogy hamis.”

(4) A SIS tv. 11. § (4) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A közúti közlekedési nyilvántartó szerv a nyilvántartásba való bejegyzést követően haladéktalanul továbbítja a CS.SIS-be az alábbi tárgyak adatait a lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából:)

„a) magyar hatóság által kiállított vezetői engedély, állandó és ideiglenes forgalmi engedély és - az utángyártott rendszám kivételével - a rendszámtábla, az ideiglenes rendszámtábla, amelyet eltulajdonítottak, elvesztettek, jogellenesen felhasználtak, hamis volta vagy egyéb ok miatt érvénytelenítettek, valamint

b) kitöltetlen vezetői engedély és forgalmi engedély, amelyet eltulajdonítottak vagy elvesztettek.”

(5) A SIS tv. 11. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott érvénytelenített okmányról vagy rendszámtábláról - ide nem értve az elvesztés vagy eltulajdonítás miatt történő érvénytelenítést - akkor kell a SIS-ben figyelmeztető jelzést elhelyezni, ha hivatalból indult eljárásban került sor annak érvénytelenítésére és az okmány, illetve a rendszámtábla nincs a hatóság birtokában.

(7) Ha a körözést elrendelő szerv a 10. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti járműről olyan bejegyzést helyez el a körözési nyilvántartási rendszerben, amelynek adattartalma kiterjed a rendszámtáblára is, a rendszámtáblára külön nem kell elhelyezni a (4) bekezdés a) pontja szerinti figyelmeztető jelzést.”

(6) A SIS tv. 11. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikk (5) bekezdésében meghatározott esetekben a jelzést elhelyező szerv vagy hatóság a SIRENE Iroda értesítését vagy a tudomásszerzést követően az e § szerinti figyelmeztető jelzést haladéktalanul törli.”

41. § A SIS tv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés és kiegészítő adat legfeljebb a következő adatokat tartalmazhatja:

a) az (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében, az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikkében, valamint az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikkében meghatározott adatokat,

b) a 6. § (2) és (3) bekezdése szerinti adatokat, valamint c) a (2) és (3) bekezdés szerinti adatokat.

(2) Az átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzést rögzítő szerv - az érintett személy hollétének megállapítása céljából - a figyelmeztető jelzés adattartamát hivatalból vagy a nyomozó hatóság, ügyészség, illetve a bíróság indítványára kiegészítheti az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikk (5) bekezdése szerinti tárgyakra vonatkozó adatokkal, amennyiben egyértelmű jel mutat arra, hogy a személy, illetve az egyes tárgyak között kapcsolat van.

(3) Eltűnt személyek, illetve különleges bánásmódot igénylő olyan személyek esetében (ideértve a kiskorúakat is), akiknek az utazását meg kell akadályozni, valamint a bírósági eljárásban való részvételük érdekében keresett személyek vonatkozásában a figyelmeztető jelzést rögzítő szerv - az adott személy hollétének megállapítása érdekében - a figyelmeztető jelzés adattartamát kiegészítheti az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (8) bekezdése szerinti tárgyakkal, amennyiben egyértelmű jel mutat arra, hogy a személy, illetve az egyes tárgyak között kapcsolat van.”

42. § A SIS tv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § Kiegészítő információt a SIRENE Iroda az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, illetve az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 2. pontjában meghatározott esetekben, az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, illetve az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott módon továbbíthat.”

43. § A SIS tv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § Az európai elfogatóparancson alapuló figyelmeztető jelzés elhelyezésével egyidejűleg a SIRENE Iroda a SIS-t alkalmazó államok részére kiegészítő információként továbbítja az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott információkat is.”

44. § (1) A SIS tv. 16. § f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A SIRENE Iroda a kiegészítő információk beszerzése és továbbítása céljából - az adatigénylés céljának meghatározása mellett - az alábbi adatok átvételére jogosult:)

„f) az európai vagy a nemzetközi elfogatóparancsot kibocsátó bíróságtól a 12. §-ban meghatározott adatok, illetve a lehetséges viselkedésre vonatkozó feltevések, valamint a 14-15. §-ban meghatározott adatok,

g) a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti bűntettesek nyilvántartásában, a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában, a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt álló személyek nyilvántartásában, továbbá a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő valamennyi adat,”

(2) A SIS tv. 16. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A SIRENE Iroda a kiegészítő információk beszerzése és továbbítása céljából - az adatigénylés céljának meghatározása mellett - az alábbi adatok átvételére jogosult:)

„l) a Magyarország Légijármű Lajstromában szereplő valamennyi adat.”

45. § A SIS tv. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a magyar megjelölés a 7. § (1) bekezdése, illetve a 8. § (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti figyelmeztető jelzést érinti, a figyelmeztető jelzésre az NS.CP nem jelez találatot a lekérdezést végző hatóság felé. Ha a figyelmeztető jelzés egy személy kiadatási vagy átadási célú letartóztatására irányul, az NS.CP alternatív intézkedésként a személy lakó- vagy tartózkodási helyének megállapítását jeleníti meg a lekérdezést végző hatóság felé. Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk (1) bekezdése alapján kiadott, kikérdezési célú figyelmeztető jelzés helyett, külön megjelölés csatolása nélkül az NS.CP automatikusan rejtett ellenőrzést jelenít meg a hozzáférésre jogosult hatóságok felé. A SIRENE Iroda minden esetben hozzáfér az eredeti figyelmeztető jelzéshez.”

46. § A SIS tv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) A SIS-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik

a) a büntetőügyben eljáró bíróság és ügyészség a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,

b) a rendőrség nyomozóhatósági, közbiztonságvédelmi, körözési és határrendészeti feladatai ellátásához, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozóhatósági és vámellenőrzési feladatai ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,

c) a rendőrség terrorizmust elhárító szerve törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési, valamint jogszabályban meghatározott szakhatósági feladatainak ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,

d) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve törvényben meghatározott bűnmegelőzési, illetve bűnfelderítési feladatainak ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,

e) az idegenrendészeti szerv az idegenrendészeti hatósági, menekültügyi hatósági, valamint vízumhatósági és útlevélhatósági feladatai ellátása céljából a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,

f) a konzuli szolgálat a vízumhatósági feladatai ellátása céljából a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,

g) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az állampolgársági eljárás lefolytatása, vagy az állampolgársági eljárás feltételeinek megállapítása céljából, a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,

h) a rendőrség a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény szerinti engedélyek kiadásával összefüggő eljárás lefolytatása céljából az európai vagy nemzetközi elfogatóparancsra, rejtett vagy célzott ellenőrzésre, valamint a lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó lőfegyverre vonatkozóan kiadott figyelmeztető jelzéseket érintően,

i) a jármű forgalomba helyezésével kapcsolatos, a származás-ellenőrzési eljárásban, valamint az ideiglenes rendszámtábla kiadására irányuló eljárásban a közlekedési igazgatási hatáskörben eljáró szerv, valamint a közúti közlekedési nyilvántartó szerv, továbbá e szerv a forgalomba helyezési eljárást megelőzően elvégzendő származás-ellenőrzési eljárás keretében a következő, lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából keresett tárgyakra vonatkozó adatot érintően:

ia) gépjármű, függetlenül a meghajtórendszerétől,

ib) a 750 kg-ot meghaladó saját tömegű pótkocsi, illetve lakókocsi,

ic) a gépjármű forgalmi engedélye,

id) a gépjármű hatósági jelzése, valamint

ie) a gépjármű azonosítható alkotóelmei,

j) a hajózási hatóság, illetve a légiközlekedési hatóság a hajók, illetve a légi járművek lajstromba vételével kapcsolatos eljárás lefolytatásához a hajókra, hajómotorokra, légi járművekre, légijármű-motorokra vonatkozó adatokhoz,

k) a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadatok kockázatelemzése, illetve az utazási engedély iránti kérelmek feldolgozása céljából a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,

l) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 5. §-ában meghatározott feladatkör végrehajtására kijelölt nemzetbiztonsági szolgálat, alaptevékenységi feladatai ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok a SIS rendszerben tárolt adatokat kizárólag a jogszabályban meghatározott feladataik ellátása érdekében használhatják fel, az (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályaival összhangban.”

47. § A SIS tv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) A személyekre és tárgyakra elhelyezett figyelmeztető jelzéseket csak annyi ideig lehet tárolni, amennyi azon céloknak az eléréséhez szükséges, amelyek érdekében a figyelmeztető jelzéseket elhelyezték.

(2) A kiutasított, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó figyelmeztető jelzés az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 39. cikkében foglalt érvényességi idővel, minden további, ismert vagy ismeretlen körözött személyre vagy körözött tárgyra kiadott figyelmeztető jelzés az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. és 54. cikkében foglalt érvényességi idővel helyezhető el a SIS-ben.”

48. § A SIS tv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § A figyelmeztető jelzés elhelyezésére kötelezett jelzéskezelő dönthet a figyelmeztető jelzés érvényességi idejének meghosszabbításáról, ha a figyelmeztető jelzés megőrzési idejének lejártakor a jelzés elhelyezésének okai továbbra is fennállnak. A jelzéskezelő a figyelmeztető jelzés meghosszabbításra az érvényességi idő lejárta előtt legalább 10 munkanappal intézkedik.”

49. § A SIS tv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) Bárki kérhet tájékoztatást arról, hogy róla a SIS-ben tárolnak-e adatot, kérelmezheti továbbá a pontatlan adatok helyesbítését, illetve a róla jogellenesen tárolt adatok törlését. A kérelmet az érintett vagy meghatalmazott ügyvédje személyesen, bármely kormányhivatalban, rendőrkapitányságon, illetve külképviseleten terjesztheti elő. A képviseletre az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(2) A kormányhivatal, a rendőrkapitányság, illetve a külképviselet a kérelmet a SIRENE Irodához továbbítja. A SIRENE Iroda és a hatáskörébe tartozó adatkezelési műveletek tekintetében a jelzéskezelő köteles az érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Info.tv.) meghatározottak szerint tájékoztatni arról, hogy a SIS-ben róla milyen adatot kezel, kinek és milyen célból továbbított adatot. A tájékoztatás az Info.tv. vonatkozó rendelkezései alapján tagadható meg.

(3) Ha az érintett olyan adatról kér tájékoztatást, vagy olyan, róla helytelenül tárolt adat módosítását, törlését kezdeményezi, amelyet más, SIS-t alkalmazó állam helyezett el a CS.SIS-ben, akkor a kérelem befogadásáról szóló tájékoztatást - az adattovábbítással kapcsolatos álláspontjuk kialakítása céljából - az érintett állam SIRENE Irodájának kell megküldeni. A tájékoztatásadást meg kell tagadni, ha az érintett adatokat elhelyező állam a közlésükhöz nem járul hozzá.

(4) Ha a tájékoztatásadást a (2) és (3) bekezdés szerint megtagadták, az érintettet a megtagadás tényéről és jogalapjáról, valamint az Info.tv. alapján biztosított jogorvoslat lehetőségéről tájékoztatni kell.

(5) Ha az érintett az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást közvetlenül valamely jelzéskezelőtől kéri, a jelzéskezelő megadja az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az általa kezelt adatok tekintetében és egyben tájékoztatja az érintettet arról, hogy valamennyi adatkategória vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti eljárás keretében kaphat tájékoztatást.”

50. § A SIS tv. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A SIS-t alkalmazó külföldi állam által elhelyezett figyelmeztető jelzés alapján elért találat esetén a kért intézkedést - ideértve a 17. § (4) bekezdése szerinti alternatív intézkedést is - a magyar jogszabályoknak megfelelően kell végrehajtani. A foganatosított intézkedésről vagy a végrehajtás akadályáról, illetve a végrehajtáshoz szükséges kiegészítő információk igényléséről a SIRENE Irodát értesíteni kell.”

51. § A SIS tv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § Annak érdekében, hogy a figyelmeztető jelzések elhelyezésekor a hasonló jellemzőkkel rendelkező személyek megkülönböztetése biztosított legyen, az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. cikkében, illetve az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikkében meghatározott eljárást kell alkalmazni.”

52. § (1) A SIS tv. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a SIS-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező hatóság vagy a SIS-t alkalmazó külföldi állam hatósága a SIS-ben történt lekérdezés eredményeként észleli, hogy az érintett személy személyazonosságával visszaéltek, a rendőrség - az érintett személy erre vonatkozó kifejezett kérelmére - a kérelmező személyről elektronikus tárolásra, illetve azonosításra alkalmas módon fényképfelvételt, illetve arcképmást készít és ujjnyomatot, továbbá tenyérnyomatot vesz, valamint feljegyzi az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikk (3) bekezdése, illetve az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 62. cikk (3) bekezdése szerinti adatokat. Az adatkezelés célja, hogy az érintett személy kétséget kizáróan azonosítható legyen és számára a figyelmeztető jelzésből ne származzon hátrányos jogkövetkezmény.”

(2) A SIS tv. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a személyazonossággal való visszaélés a SIS-t alkalmazó külföldi állam által elrendelt figyelmeztető jelzés kapcsán került megállapításra, az adatokat a SIRENE Irodának kell megküldeni, amely haladéktalanul továbbítja azokat a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamnak. Az adatok csak az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikk (6) bekezdésében, illetve az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 62. cikk (6) bekezdésében foglalt korlátozással használhatók fel, és azokat az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikk (5) bekezdésében, illetve az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 62. cikk (5) bekezdésében meghatározott esetben törölni kell.”

53. § A SIS tv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § A körözést elrendelő szerv az általa elhelyezendő figyelmeztető jelzés, a körözési eljárást lefolytató szerv és a körözési nyilvántartási rendszert működtető szerv a figyelmeztető jelzés kiegészítő adat adattartalmának beszerzése, illetve technikai minőség-ellenőrzése céljából, az ahhoz szükséges mértékben - az adatigénylés céljának meghatározása mellett - jogosult a 16. § a)-d), illetve f)-g) pontja szerinti nyilvántartásokból az ujjnyomatokra, tenyérnyomatokra, DNS-profilokra vonatkozó, valamint a 16. § i)-l) pontja szerinti adatok átvételére.”

54. § A SIS tv. 34. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A rendszeres adatvédelmi ellenőrzési feladatokat az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikke, illetve az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 69. cikke alapján kijelölt nemzeti ellenőrző hatóságként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) az Info.tv. VI. Fejezetének rendelkezései alapján látja el azzal az eltéréssel, hogy ezen eljárását hivatalból indítja meg. A NAIH-ot ennek során teljes és feltétlen, valamennyi adatkezelésre kiterjedő ellenőrzési jog illeti meg.

(2) A NAIH bejelentésre vagy hivatalból ellenőrzi a SIS-szel összefüggésben végzett adatkezelés és adattovábbítás jogszerűségét, kivizsgálja az adatkezelés és adattovábbítás jogszerűségét kifogásoló bejelentéseket, valamint az adatkezelő által a 26. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás megtagadása ellen hozzá intézett jogorvoslati kérelmet.”

55. § A SIS tv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. § Ha a NAIH által vizsgált adatokat más, a SIS-t alkalmazó állam illetékes hatósága helyezte el a CS.SIS-ben vagy azokat kiegészítő információként közölte, a NAIH az eljárást az érintett tagország ellenőrző hatóságának bevonásával az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 44. cikk (5) és (6) bekezdésében, illetve az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 59. cikk (5) és (6) bekezdésében foglalt eljárás szerint folytatja.”

56. § A SIS tv. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkében és az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkében meghatározott leghosszabb ideig meg kell őrizni. A megőrzési időt a CS.SIS-be történő adatbevitel, adatmódosítás és adattörlés esetében a figyelmeztető jelzés törlésétől, az adattovábbítások esetében a lekérdezés időpontjától kell számítani.”

57. § A SIS tv. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a figyelmeztető jelzés elhelyezését a SIS-t alkalmazó külföldi állam rendelte el, és Magyarországon információ merül fel arra, hogy valamely adat téves vagy azt jogellenesen tárolják, akkor az (1) bekezdés szerinti jogorvoslatra az elrendelő állam jogszabályai szerint van lehetőség. Ha a SIRENE Iroda megkeresésére az érintett külföldi állam az adatot két hónapon belül nem javítja ki vagy nem törli, a SIRENE Iroda az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 44. cikk (6) bekezdésében, illetve az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 59. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatása érdekében megkeresi a NAIH-ot.”

58. § A SIS tv. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ez a törvény

a) a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

59. § A SIS tv.

a) 2. alcím címében, 5. § (6) és (9) bekezdésében, 36. § (1), (3) és (5) bekezdésében, 37. § (3) bekezdésében, 38. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 41. § a) pontjában az „N.SIS II” szövegrész helyébe az „N.SIS” szöveg,

b) 3. § (2) bekezdés a) pontjában, 5. § (6) és (7) bekezdésében, 15. §-ában, 17. § (1) bekezdésében, valamint 43. § (1) és (2) bekezdésében a „SIS II-t” szövegrész helyébe a „SIS-t” szöveg,

c) 5. § (4) bekezdésében, 32. §-ában és 41. § c) pontjában a „SIS II” szövegrész helyébe a „SIS” szöveg,

d) 17. § (2) bekezdésében, 15. alcím címében, 41. § b) pontjában és 43. § (2) bekezdésében a „SIS II-be” szövegrész helyébe a „SIS-be” szöveg,

e) 18. § (1) bekezdésében az „a figyelmeztető jelzések” szövegrész helyébe az „a magyar figyelmeztető jelzések” szöveg,

f) 9. alcím címében, 11. alcím címében, 27. § (2) bekezdésében, 30. § (4) bekezdésében, 37. § (1) bekezdésében, 39. § (1) bekezdésében és 41. § d) pontjában a „SIS II-ben” szövegrész helyébe a „SIS-ben” szöveg,

g) 20. §-ában és 27. § (2) bekezdésében a „SIS II-ből” szövegrész helyébe a „SIS-ből” szöveg,

h) 25. § (1) bekezdésében a „magyar hatóságok” szövegrész helyébe a „magyar hatóságok, illetve szervek” szöveg,

i) 27. § (3) bekezdésében a „váló - nem igazságügyi útra tartozó információcserét - az” szövegrész helyébe a „váló, nem igazságügyi útra tartozó információcserét az” szöveg,

j) 36. § (1) bekezdésében és 41. § b) pontjában a „SIS II-höz” szövegrész helyébe a „SIS-hez” szöveg,

k) 39. § (1) bekezdésében a „SIS II-vel” szövegrész helyébe a „SIS-szel” szöveg

lép.

60. § Hatályát veszti a SIS tv.

a) 21. §-a,

b) 24. §-a,

c) 31. §-ában a „kizárólag” szövegrész,

d) 45. § (1) bekezdés 3. pontja.

10. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

61. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körtv.) 1. § d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

„d) körözés: személy esetén törvényben, holttest és dolog esetén jogszabályban meghatározottak szerinti döntés, a Schengeni Információs Rendszerben rejtett ellenőrzésre, célzott ellenőrzésre irányuló, a jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyermekek tekintetében szükséges utazás megakadályozásával járó figyelmeztető jelzés elhelyezése, valamint az elfogatóparancs, az európai elfogatóparancs és a nemzetközi körözés,

e) körözési eljárás: az ismeretlen helyen lévő személyek és dolgok hollétének megállapítására, ismeretlen személyek, holttestek, ismeretlen eredetű dolgok azonosítására irányuló eljárás, valamint a Schengeni Információs Rendszerben rejtett ellenőrzésre, célzott ellenőrzésre irányuló, valamint a jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyermekek tekintetében szükséges utazás megakadályozásával járó figyelmeztető jelzés elhelyezésével kapcsolatos intézkedések összessége,”

62. § A Körtv. 2. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A körözési nyilvántartási rendszer az e törvényben meghatározott adatokon kívül tartalmazza a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott adatokat is.”

63. § (1) A Körtv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A körözött személyek nyilvántartásának célja az ismeretlen helyen lévő személy felkutatása, az ismeretlen személyazonosságú személy személyazonosságának megállapítása.”

(2) A Körtv. 3. § (2) bekezdése a következő m)-o) ponttal egészül ki:

(A körözött személyek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:)

„m) az ismeretlen elkövető azonosítása céljából keresett személy ujjnyomatadatát, a rendőrségről szóló törvényben meghatározottak szerint,

n) az eltűnés miatt keresett személy közvetlen felmenő ági rokonainak, leszármazóinak és testvéreinek szakértői nyilvántartó szervtől beszerzett DNS-profilját, a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvényben meghatározott feltételek szerint,

o) az eltűnés miatt, a büntetőeljárásban, az európai és nemzetközi elfogatóparancs miatt keresett személy, valamint a személyazonossággal visszaélés áldozatának a daktiloszkópiai nyilvántartást kezelő szakértői nyilvántartó szervtől beszerzett ujjnyomat-, tenyérnyomatadatát.”

(3) A Körtv. 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 14. alcímében meghatározott eljárás esetén rögzítendő - az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 62. cikk (3) bekezdése szerinti - adatokat a körözési nyilvántartási rendszerben a 3. § (2) bekezdés h) pontjában meghatározott adatok között kell rögzíteni.”

64. § A Körtv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A körözött dolgok nyilvántartásának célja az ismeretlen helyen lévő dolog felkutatása, az ismeretlen eredetű dolog azonosítása.”

65. § (1) A Körtv. 10. § (7b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7b) A személyazonosság megállapítása céljából

a) a szabálysértési hatóság és a járásbíróság az általa lefolytatott szabálysértési eljárás során,

b) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az általa lefolytatott közigazgatási hatósági eljárások során

közvetlen hozzáféréssel jogosult adatot átvenni a körözött személyek nyilvántartásából a rejtett ellenőrzés és a célzott ellenőrzés céljából elrendelt körözés adatainak kivételével.”

(2) A Körtv. 10. §-a a következő (7c) bekezdéssel egészül ki:

„(7c) A keresett személy és dolog hollétének megállapítása céljából a rendőrség a rendőri igazoltatás során közvetlen hozzáféréssel jogosult adatot átvenni a körözött személyek és a körözött dolgok nyilvántartásából.”

66. § A Körtv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rendőrség a körözését rendelheti, valamint - eltűnt személy, azonosítandó holttest vagy holttestrész esetén - rendeli el

a) a tartózkodási hely megállapítása érdekében annak az ismeretlen helyen lévő személynek, akinek eltűnését a rendőrségen bejelentették,

b) a személyazonosság megállapítása érdekében

ba) az ismeretlen, adatait közölni nem képes személynek,

bb) az ismeretlen holttestnek, holttestrésznek.”

67. § A Körtv. 29. §-a a következő (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A találatot elérő szerv a célzott ellenőrzés végrehajtása során az Rtv. 46/H. §-a szerinti intézkedést foganatosítja.

(4b) Az ismeretlen elkövető Schengeni Információs Rendszerben történő azonosítása érdekében a helyszínen rögzített daktiloszkópiai adatokkal elért találat esetén a találatot elérő szerv az Rtv. 46/K. §-a szerinti intézkedést foganatosítja.

(4c) A jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyermek utazásának megakadályozása érdekében szükséges figyelmeztető jelzés végrehajtása során az Rtv. 29. §-a, 32. §-a, 33. §-a, 35/A. §-a, 37. §-a, 39. §-a, 42. §-a és 46/I. §-a szerinti intézkedés alkalmazható.”

68. § A Körtv. 33. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Ez a törvény a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) Ez a törvény a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6., 26-47. és 53-55. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

69. § A Körtv. 10. § (3), (6), (7) és (7a) bekezdésében a „rejtett ellenőrzés” szövegrész helyébe a „rejtett ellenőrzés és a célzott ellenőrzés” szöveg lép.

11. A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény módosítása

70. § A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Bpnt.) a következő 7/B. alcímmel egészül ki:

„7/B. A jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyermekek tekintetében szükséges utazás megakadályozásával járó figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárás, valamint a figyelmeztető jelzés felülvizsgálata iránti eljárások

22/F. § (1) Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) elhelyezése iránti kérelemről a bíróság polgári nemperes eljárásban dönt.

(2) A figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárást a szülő jogosult megindítani azon másik szülő, a gyermek más, a Ptk. szerinti hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó) vagy a gyám ellen, akinek a részéről a gyermek jogellenes elvitelének veszélye fennáll. Ha a gyermek gyámság alatt áll, a figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárást a gyám vagy a gyámhatóság jogosult megindítani azon szülő vagy a gyermek más hozzátartozója ellen, akinek a részéről a gyermek jogellenes elvitelének veszélye fennáll. A gyám a figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárást a gyámhatóság jóváhagyásával indíthatja meg.

(3) A figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik.

(4) A figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárásra kizárólagosan a gyermek lakóhelye vagy ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság - ha a gyermek lakóhelye vagy ennek hiányában tartózkodási helye a fővárosban van, a Pesti Központi Kerületi Bíróság - illetékes.

(5) Ha az illetékes bíróság a (4) bekezdés alapján nem állapítható meg, a figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárásra a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.

22/G. § (1) A figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárás megindítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell

a) az eljáró bíróság megjelölését és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége - ha az ügyben külföldi elem van, a joghatósága - megállapítható,

b) a kérelmező, valamint képviselője nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, továbbá a kérelem előterjesztésére való jogosultság jogcímét és arra vonatkozó okirati bizonyítékot,

c) a kérelmezett nevét, lakóhelyét,

d) a jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyermek nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét,

e) azoknak a tényeknek, körülményeknek a megjelölését, amelyek alapján fennáll annak konkrét és nyilvánvaló veszélye, hogy az adott gyermeket jogellenesen és rövid időn belül elvihetik Magyarországról,

f) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.

(2) Ha a kérelmező a gyám, a kérelemhez csatolni kell a gyámhatóságnak a figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárás megindításához adott jóváhagyását.

22/H. § (1) A bíróság a figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárásban soron kívül jár el.

(2) A feleket a figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárásban költségmentesség illeti meg.

(3) A bíróság a feleket meghallgathatja. A bíróság az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket meghallgatja.

(4) A meghallgatást - ha egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésőbb a kérelemnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni.

(5) Ha a meghallgatáson a kérelmező nem jelenik meg és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, a bíróság a figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárást megszünteti. Nem akadálya a döntés meghozatalának az, ha a kérelmezett nem jelenik meg személyesen a meghallgatáson.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltakra a feleket a személyes meghallgatásra szóló idézésben figyelmeztetni kell.

22/I. § (1) Ha az eset összes körülményéből, így különösen a felek és a gyermek által előadott tényekből megalapozottan lehet arra következtetni, hogy fennáll annak konkrét és nyilvánvaló veszélye, hogy az adott gyermeket jogellenesen és rövid időn belül elvihetik Magyarországról, a bíróság elrendeli a figyelmeztető jelzés elhelyezését, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja.

(2) A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított három nap.

(3) A figyelmeztető jelzés elhelyezésének elrendelése esetén a bíróság - legfeljebb egy évre szólóan - meghatározza annak időtartamát. A figyelmeztető jelzés elhelyezését elrendelő végzés előzetesen végrehajtható.

(4) A bíróság a figyelmeztető jelzés elrendelése esetén annak Schengeni Információs Rendszerben történő elhelyezésére a körözési nyilvántartási rendszerben történő adatrögzítéssel intézkedik, ezzel egyidejűleg a SIRENE Irodát a végzés egy példányának megküldésével értesíti.

(5) Ha a másodfokú bíróság a fellebbezés folytán a végzést megváltoztatja és a kérelmet elutasítja, erről haladéktalanul értesíti a jelzést elhelyező bíróságot és ezzel egyidejűleg a SIRENE Irodát. A jelzést elhelyező bíróság a figyelmeztető jelzést a körözés visszavonásával a körözési nyilvántartási rendszeren keresztül törli a Schengeni Információs Rendszerből.

22/J. § (1) A figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárás kérelmezettje a figyelmeztető jelzés elhelyezését elrendelő végzésben meghatározott időtartam alatt előterjesztett kérelmében kérheti a figyelmeztető jelzés elhelyezésének felülvizsgálatát és a figyelmeztető jelzés visszavonását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat iránti eljárásban (e § alkalmazásban a továbbiakban: felülvizsgálati eljárás) alkalmazni kell a 22/F-22/I. §-ban foglaltakat a (3)-(8) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.

(3) A felülvizsgálati eljárást az ellen kell megindítani, aki a figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárást megindította.

(4) A felülvizsgálati eljárásra kizárólagosan az a járásbíróság illetékes, amely a figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárást lefolytatta.

(5) A kérelemnek a 22/G. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak helyett azokat az új tényeket, körülményeket kell tartalmaznia, amelyek azt bizonyítják, hogy már nem áll fenn annak konkrét és nyilvánvaló veszélye, hogy az adott gyermeket jogellenesen és rövid időn belül elvihetik Magyarországról.

(6) Nem akadálya a döntés meghozatalának az, ha a felülvizsgálati eljárás kérelmezője és kérelmezettje nem jelenik meg személyesen a meghallgatáson.

(7) Ha már nem áll fenn annak konkrét és nyilvánvaló veszélye, hogy az adott gyermeket jogellenesen és rövid időn belül elvihetik Magyarországról, a bíróság a figyelmeztető jelzést visszavonja, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. A végzés nem előzetesen végrehajtható.

(8) A figyelmeztető jelzést visszavonó végzés jogerőre emelkedését követően a bíróság a figyelmeztető jelzést a körözés visszavonásával a körözési nyilvántartási rendszeren keresztül törli a Schengeni Információs Rendszerből és ezzel egyidejűleg értesíti a SIRENE Irodát.

22/K. § (1) A figyelmeztető jelzés elhelyezésének elrendelése iránti eljárás kérelmezője a figyelmeztető jelzés elhelyezését elrendelő végzésben meghatározott időtartam leteltét megelőzően, de legkésőbb az időtartam letelte előtt negyvenöt nappal előterjesztett kérelmében kérheti a figyelmeztető jelzés felülvizsgálatát az (EU) 2018/1862 rendelet 53. cikk (6) bekezdésében foglaltakra tekintettel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat iránti eljárásban (e § alkalmazásában a továbbiakban: felülvizsgálati eljárás) alkalmazni kell a 22/F-22/I. §-ban foglaltakat a (3)-(9) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.

(3) A felülvizsgálati eljárást az ellen kell megindítani, aki ellen a figyelmeztető jelzés elhelyezésének elrendelése iránti eljárás folyt.

(4) A felülvizsgálati eljárásra kizárólagosan az a járásbíróság illetékes, amely a figyelmeztető jelzés elhelyezésének elrendelése iránti eljárást lefolytatta.

(5) A kérelemnek a 22/G. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak helyett azokat a tényeket, körülményeket kell tartalmaznia, amelyek alapján továbbra is fennáll annak konkrét és nyilvánvaló veszélye, hogy az adott gyermeket jogellenesen és rövid időn belül elvihetik Magyarországról, valamint amelyek szerint a jelzés célja szükségesnek és arányosnak bizonyult.

(6) Nem akadálya a döntés meghozatalának az, ha a felülvizsgálati eljárás kérelmezője és kérelmezettje nem jelenik meg személyesen a meghallgatáson.

(7) Ha az (EU) 2018/1862 rendelet 53. cikk (6) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, a bíróság a figyelmeztető jelzést legfeljebb egy évre szólóan meghosszabbítja, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. A figyelmeztető jelzést meghosszabbító végzés előzetesen végrehajtható.

(8) A bíróság a figyelmeztető jelzés meghosszabbítása esetén az új érvényességi időt - az érvényességi idő lejárta előtt legalább 10 nappal - bejegyzi a körözési nyilvántartási rendszerbe.

(9) Ha a másodfokú bíróság a fellebbezés folytán a végzést megváltoztatja és a kérelmet elutasítja, erről haladéktalanul értesíti a figyelmeztető jelzést elhelyező bíróságot, amely a figyelmeztető jelzést a körözés visszavonásával a körözési nyilvántartási rendszeren keresztül törli a Schengeni Információs Rendszerből és ezzel egyidejűleg értesíti a SIRENE Irodát.”

71. § A Bpnt. a következő 26. §-sal egészül ki:

„26. § A 7/B. alcím a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

12. Záró rendelkezések

72. § (1) Ez a törvény a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikk (2) bekezdése és a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 79. cikk (2) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésének naptári napját a rendészetért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

73. § A 3. §, a 4. §, az 5. § és a 6. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

74. § Ez a törvény

a) a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.


  Vissza az oldal tetejére