Időállapot: közlönyállapot (2020.V.29.)

2020. évi XLIII. törvény

a büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról * 

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

a) 20/B. § (2) bekezdés b) pontjában a „visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §),” szövegrész helyébe a „visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. §),” szöveg,

b) 20/B. § (2) bekezdés c) pontjában az „emberkereskedelem” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunka” szöveg és a „vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-376. § és 379-380. §)” szövegrész helyébe a „vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-376. §, 380. § és a 2020. december 31-éig hatályban volt Btk. 379. §), pénzmosás (Btk. 399. §)” szöveg

lép.

2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

2. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20. § (2d) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „emberkereskedelem [Btk. 192. § (4) bekezdés a) pont, (5) és (6) bekezdés], kényszermunka [Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont]” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunka [Btk. 192. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés a) pont], kényszermunka [az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi V. törvény hatálybalépéséig hatályban volt Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont]” szöveg lép.

3. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

3. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 64. § h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és az Rtv. 64. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(A rendőrség)

„h) fedett nyomozó, illetve a valódi céljának leplezésével működő szervezet (a továbbiakban: fedőintézmény) védelme érdekében,

i) a rendőrséggel titkosan együttműködő személy bevonása, ellenőrzése, védelme, valamint az általa rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése érdekében, valamint

j) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján titkosan együttműködő személy bevonása, ellenőrzése, védelme, valamint az általa rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése érdekében”

(az e törvényben meghatározott szabályok alapján folytathat titkos információgyűjtést.)

(2) Az Rtv. 65. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A rendőrséggel titkosan együttműködő személy bevonása, védelme, ellenőrzése, valamint az általa rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha az attól várt információk

a) a rendőrséggel titkosan együttműködő személy lelepleződésének megelőzése, vagy az ellene, illetve rá tekintettel a hozzátartozója ellen irányuló személy elleni erőszakos bűncselekmény megelőzése érdekében,

b) az együttműködés lehetősége, az együttműködés fenntartása, illetve a titkos együttműködési megállapodás megkötésének kérdésében való döntéshez,

c) a rendőrséggel titkosan együttműködő személyre vonatkozó információ ellenőrzése érdekében, vagy

d) a rendőrséggel titkosan együttműködő személy által rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése céljából szükségesek.”

(3) Az Rtv. 65. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A büntetőeljárásról szóló törvény alapján titkosan együttműködő személy bevonása, ellenőrzése, védelme, valamint az általa rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha az együttműködés lehetősége, az együttműködés fenntartása, illetve a titkos együttműködési megállapodás megkötésének kérdésében való döntéshez, a titkosan együttműködő személy vagy rá tekintettel a hozzátartozója ellen irányuló személy elleni erőszakos bűncselekmény megelőzése érdekében szükséges, illetve ha az információ valóságtartalma iránt kétség merül fel.”

(4) Az Rtv. 65/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A rendőrséggel titkosan együttműködő személy, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény alapján titkosan együttműködő személy bevonása, ellenőrzése, védelme, valamint az általa rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése céljából bírói engedélyhez kötött eszköz nem alkalmazható.”

(5) Az Rtv. 66. § (1a) bekezdésében a „rendőrség a titkosan együttműködő” szövegrész helyébe a „rendőrség az e törvény, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény alapján igénybe vett titkosan együttműködő” szöveg lép.

4. § Hatályát veszti az Rtv. 91/A. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontjában az „az emberkereskedelem és” szövegrész.

4. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

5. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény

a) 23. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (1978. évi IV. törvény 300/E. §),” szövegrész helyébe a „számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (1978. évi IV. törvény 300/E. §), pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. §),” szöveg,

b) 23. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontjában az „emberkereskedelem” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunka” szöveg, a „vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-373. §, 375-376. §, 379-380. §),” szövegrész helyébe a „vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-373. §, 375-376. §, 380. § és a 2020. december 31-éig hatályban volt Btk. 379. §),” szöveg, valamint a „költségvetési csalás (Btk. 396. §),” szövegrész helyébe a „költségvetési csalás (Btk. 396. §), pénzmosás (Btk. 399. §),” szöveg

lép.

5. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

6. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 8. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat)

„h) az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerv, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresése alapján közreműködik az adatkérő által jogszerűen kezelhető adat igénylésében,”

7. § (1) Az Nbtv. 3. számú melléklet 2.15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Súlyos bűncselekmények:)

„2.15. emberkereskedelem és kényszermunka [Btk. 192. § (1)-(6) bekezdése],”

(2) Az Nbtv. 3. számú melléklet 2.62. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Súlyos bűncselekmények:)

„2.62. orgazdaság [a 2020. december 31-éig hatályban volt Btk. 379. § (1) és (3)-(6) bekezdése],”

(3) Az Nbtv. 3. számú melléklet 2.70. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Súlyos bűncselekmények:)

„2.70. pénzmosás [Btk. 399. § (1)-(7) bekezdése, 400. § (2) bekezdése],”

6. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása

8. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) I. Fejezete a következő 10/A. §-sal egészül ki:

„10/A. § E törvény alkalmazása során az elektronikus kapcsolattartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljáró bíróság vagy ügyészség az ügyiratot papíralapon küldi meg a legfőbb ügyésznek, illetve a miniszternek, ha az ügyiratot külföldi állam részére továbbítani kell.”

9. § (1) Az Nbjt. 13. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha e törvény kivételt nem tesz, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából az Európai Unió tagállamának állampolgárságával és Magyarország területén lakcímmel rendelkező személy kiadatásának csak akkor van helye, ha a kiadni kért személy a kiadatáshoz hozzájárul.”

(2) Az Nbjt. 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az Európai Unió tagállamának állampolgárságával rendelkező személy kiadatását a büntetőeljárás lefolytatása céljából kérik, és a rendelkezésre álló adatok alapján megtagadási ok nem állapítható meg, a bíróság a kiadni kért személy állampolgársága szerinti tagállam központi hatóságát tájékoztatja a kiadatási kérelem tényéről.”

10. § Az Nbjt. 20. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Ha a kiadatási letartóztatás a 14. § (3) bekezdésében vagy a 14/A. § (2) bekezdésében meghatározott tartam felső határának eltelte miatt nem rendelhető el vagy tartható fenn, a Fővárosi Törvényszék a kiadni kért személy kiadatási bűnügyi felügyeletét rendeli el.”

11. § Az Nbjt. a következő 21. §-sal egészül ki:

„21. § (1) A bíróság a kiadatási eljárást megszünteti,

a) ha az őrizetbe vett személy nem azonos azzal a személlyel, akivel szemben külföldi állam a kiadatási kérelmet előterjesztette,

b) ha a kiadni kért személy tényleges tartózkodási helye ismeretlenné vált,

c) ha az ideiglenes kiadatási letartóztatást azért kell megszüntetni, mert a kiadni kért személy a 23. § (1) bekezdése szerinti kiadatáshoz nem járult hozzá és a kiadatás iránti megkeresés a 25. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem érkezett meg,

d) ha a megkereső állam a kiadatási kérelmet visszavonta vagy

e) az e törvényben meghatározott egyéb okból.

(2) A bíróság a kiadatási eljárás megszüntetéséről az ügyiratok alapján is határozhat.

(3) A miniszter a bíróság véglegessé vált nem ügydöntő végzése alapján tájékoztatja a külföldi államot, ha a kiadatási eljárást megszüntették.”

12. § (1) Az Nbjt. 25/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ideiglenes kiadatási letartóztatás helyett olyan ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet, és a kiadatási letartóztatás helyett olyan kiadatási bűnügyi felügyelet rendelhető el, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírja, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül ne hagyjon el.”

(2) Az Nbjt. 25/A. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az ideiglenes kiadatási letartóztatás helyett ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet rendelhető el, ha a kiadatási kérelmet Magyarország területén lakcímmel rendelkező személy ellen

a) olyan bűncselekmény miatt terjesztették elő, amelynél a megkereső állam törvénye szerint a büntetési tétel felső határa legfeljebb öt év szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, vagy

b) azért terjesztették elő, mert őt jogerősen szabadságvesztésre vagy szabadságelvonással járó intézkedésre ítélték, és a szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés még hátralévő része a három évet nem haladja meg,

és különösen a kiadni kért személy személyi és családi, illetve elfogásának körülményeire figyelemmel az ideiglenes kiadatási letartóztatással elérni kívánt cél enyhébb kényszerintézkedéssel is biztosítható.

(4) A bíróság ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyeletet vagy kiadatási bűnügyi felügyeletet rendel el, ha a kiadni kért személy ideiglenes kiadatási letartóztatását vagy kiadatási letartóztatását a 14. § (3) bekezdésében, illetve a 14/A. § (2) bekezdésében meghatározott tartam felső határának eltelte miatt kell megszüntetni.

(5) Ha a bíróság a nem magyar állampolgárságú vagy a Magyarországon lakcímmel nem rendelkező kiadni kért személynek a (4) bekezdés alapján ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyeletét vagy kiadatási bűnügyi felügyeletét rendeli el, vagy ha a (4) bekezdés alapján elrendelt ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet vagy kiadatási bűnügyi felügyelet - ideértve a 25/B. § (1) bekezdésében foglaltakat is - más módon nem biztosítható, a kiadni kért személy számára lakásként a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott közösségi szállást jelöli ki.”

13. § (1) Az Nbjt. 25/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet és a kiadatási bűnügyi felügyelet tartamára az ideiglenes kiadatási letartóztatás és a kiadatási letartóztatás szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a 25/A. § (4) bekezdése szerint elrendelt ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet vagy kiadatási bűnügyi felügyelet esetén a 14. § (3) bekezdésében és a 14/A. § (2) bekezdésében foglalt kényszerintézkedések együttes időtartamára vonatkozó rendelkezés nem alkalmazható.”

(2) Az Nbjt. 25/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a 25/A. § (4) bekezdése alapján elrendelt ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet vagy kiadatási bűnügyi felügyelet elrendelését követően a kiadni kért személynek a (4) bekezdés alapján ideiglenes kiadatási letartóztatását vagy kiadatási letartóztatását rendelték el, a 14. § (3) bekezdésében és a 14/A. § (2) bekezdésében meghatározott tartamot a kényszerintézkedés ismételt elrendelésének napjától kell számítani.”

14. § Az Nbjt. 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az átadás érdekében a kiadatási bűnügyi felügyelet hatálya alatt álló kiadni kért személy őrizete vagy előállítása rendelhető el.”

15. § (1) Az Nbjt. 46. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A bíróság az eljárást megszünteti,

a) ha a külföldi ítélet elismeréséről korábban jogerős ügydöntő határozatot hoztak,

b) az e törvényben meghatározott egyéb okból.”

(2) Az Nbjt. 48. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A bíróság külföldi ítélet elismeréséről szóló határozatát hivatalból, illetve az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, ha a külföldi ítélet elismeréséről korábban jogerős ügydöntő határozatot hoztak.”

16. § Az Nbjt. 61. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az eljárási jogsegély iránti megkeresést a vádemelést megelőzően a legfőbb ügyész bocsátja ki, azt követően a megkeresés továbbítására a miniszter jogosult.”

17. § Az Nbjt. 75/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A megkereső igazságügyi hatóság által hivatalos irat kézbesítése érdekében előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés akkor teljesíthető, ha a megkereső igazságügyi hatóság

a) a kézbesítendő hivatalos iratot ellátja - ha a címzett a megkereső állam hivatalos nyelvét nem ismeri - a címzett anyanyelvére vagy az általa ismertként megjelölt más nyelvre, vagy - ha ezek a megkereső igazságügyi hatóság előtt nem ismertek - magyar nyelvre történő fordítással, és

b) a terhelt idézését tartalmazó megkeresést a magyar igazságügyi hatóság részére legalább a megjelenésre megjelölt időpont előtt negyven nappal megküldi.”

18. § Az Nbjt. 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„82. § (1) Ha a külföldi állam megköveteli, hogy a megkeresést és mellékleteit fordítással lássák el, vagy valószínű, hogy a jogsegélykérelmet az iratok lefordítása nélkül nem teljesítik, a jogsegély előterjesztésére jogosultnak gondoskodnia kell a bűnügyi jogsegély iránti magyar nyelvű megkeresés és mellékleteinek a megkeresett állam hivatalos nyelvére vagy nyelveinek egyikére történő lefordíttatásáról. Ha a fordítás e nyelvre aránytalan nehézséggel vagy költséggel járna, az iratokat a megkeresett államban használatos közvetítő nyelvre kell lefordíttatni.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott fordítással kapcsolatos késedelem a jogsegélykérelem előterjesztését, illetve teljesítését veszélyezteti, az iratok lefordítása iránt a jogsegély során eljáró központi hatóság, miniszter vagy más hatóság is jogosult intézkedni. Az így felmerült bűnügyi költséget a központi hatóság, a miniszter vagy más hatóság előlegezi.”

19. § Az Nbjt.

1. 13. § (3) bekezdésében az „(1) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1) és (2a) bekezdés” szöveg, a „magyar állampolgár” szövegrész helyébe a „kiadni kért személy” szöveg,

2. 14. § (3) bekezdésében és 14/A. § (2) bekezdésében az „A kényszerintézkedés együttes” szövegrész helyébe az „A kiadatási letartóztatás és az ideiglenes kiadatási letartóztatás együttes” szöveg,

3. 25/A. § (1) bekezdésében a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)-(4) bekezdésben” szöveg,

4. 25/B. § (1) bekezdésében a „felügyelet elrendeléséről” szövegrész helyébe a „felügyelet és kiadatási bűnügyi felügyelet elrendeléséről” szöveg,

5. 25/B. § (3) bekezdés a) pontjában a „felügyelet szabályait” szövegrész helyébe a „felügyelet vagy kiadatási bűnügyi felügyelet szabályait” szöveg,

6. 25/B. § (4) bekezdésében a „letartóztatását, rendbírság” szövegrész helyébe a „letartóztatását vagy kiadatási letartóztatását, rendbírság” szöveg,

7. 38. § (1) bekezdésében az „átadása iránt” szövegrész helyébe az „átadásáról” szöveg, a „miniszter keresi” szövegrész helyébe a „miniszter dönt és keresi” szöveg,

8. 49. § (1) bekezdésében a „van, illetve” szövegrész helyébe a „van, az Európai Unió más tagállamának állampolgárságával rendelkezik és lakcíme Magyarországon van, illetve” szöveg,

9. 51. § (3) bekezdésében az „ügyészség részvétele” szövegrész helyébe az „ügyész, a terhelt és - ha a Be. alapján védő részvétele kötelező - a védő jelenléte” szöveg és

10. 81. § (1) bekezdésében az „egyesbírós” szövegrész helyébe az „egyesbíró” szöveg

lép.

7. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

20. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 55. §-ában a „hivatásos vadászt a Büntető Törvénykönyv szerinti büntetőjogi védelem illeti meg” szövegrész helyébe a „hivatásos vadász a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül” szöveg lép.

8. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

21. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény

a) 11. § (3) bekezdés b) pont 4. alpontjában az „emberkereskedelem” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunka” szöveg,

b) 11. § (3) bekezdés b) pont 17. alpontjában az „orgazdaság (1978. évi IV. törvény 326. §, Btk. 379. §),” szövegrész helyébe az „orgazdaság (1978. évi IV. törvény 326. §, a 2020. december 31-éig hatályban volt Btk. 379. §),” szöveg

lép.

9. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

22. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

a) 10/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „XVI. fejezet II-IV. címében meghatározott köznyugalom, közbizalom és közegészség elleni bűncselekmény, lopás,” szövegrész helyébe a „XVI. fejezet II-IV. címében meghatározott köznyugalom, közbizalom és közegészség elleni bűncselekmény, pénzmosás, lopás,” szöveg, az „emberrablás feljelentésének elmulasztása, emberkereskedelem” szövegrész helyébe az „emberrablás feljelentésének elmulasztása, emberkereskedelem és kényszermunka” szöveg, valamint a „hanyag kezelés, orgazdaság vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el” szövegrész helyébe a „hanyag kezelés, pénzmosás vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, vagy a 2020. december 31-éig hatályban volt orgazdaság miatt” szöveg,

b) 11/A. § (10) bekezdésében és 15. § (7) bekezdésében a „büntetőjogi védelem” szövegrész helyébe a „Büntető Törvénykönyvről szóló törvény” szöveg

lép.

10. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

23. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

a) 32. § (1) bekezdésében a „büntetőjogi védelem” szövegrész helyébe a „Büntető Törvénykönyvről szóló törvény” szöveg,

b) 139. §-ában a „feladatai tekintetében” szövegrész helyébe a „feladatai tekintetében a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szempontjából” szöveg

lép.

11. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

24. § (1) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) 10. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A fegyveres biztonsági őrt az e törvény szerinti intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosultság kizárólag az őrutasításban szereplő feladatok ellátása során illeti meg. A fegyveres biztonsági őr az őrutasításban szereplő feladatok ellátása tekintetében a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül.”

(2) Az Fbtv.

a) 6. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi törvény 283/B. §),” szövegrész helyébe a „visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi törvény 283/B. §), pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. §),” szöveg,

b) 6. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „emberkereskedelem” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunka” szöveg és a „vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-376. § és 379-380. §)” szövegrész helyébe a „vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-376. §, 380. § és a 2020. december 31-éig hatályban volt Btk. 379. §), pénzmosás (Btk. 399. §)” szöveg

lép.

12. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

25. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 16. § (1) bekezdés a) pontjában az „ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet” szövegrész helyébe az „ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet, kiadatási bűnügyi felügyelet” szöveg lép.

13. A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény módosítása

26. § A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontjában az „emberkereskedelem” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunka” szöveg lép.

14. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

27. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „XXXIII. vagy XXXV-XXXVII. Fejezetében” szövegrész helyébe a „XXXIII., XXXV-XXXVII. vagy XL. Fejezetében” szöveg lép.

15. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

28. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 34. § (4) bekezdés b) pontja a következő be) alponttal egészül ki:

(Nem lehet hajóparancsnok, aki

büntetlen előéletű, de akinek büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ügydöntő határozatában megállapította)

be) a 2020. december 31-éig hatályban volt orgazdaság miatt,”

(szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított öt évig, gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított három évig,)

(2) A Vkt.

a) 34. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása,” szövegrész helyébe a „számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása, pénzmosás,” szöveg,

b) 34. § (4) bekezdés b) pont bc) alpontjában az „emberkereskedelem” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunka” szöveg, a „hűtlen kezelés, orgazdaság,” szövegrész helyébe a „hűtlen kezelés,” szöveg, valamint a „költségvetési csalás,” szövegrész helyébe a „költségvetési csalás, pénzmosás,” szöveg

lép.

16. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény módosítása

29. § A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.) 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a jogi személy érdekében meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd vagy meghatalmazás alapján kamarai jogtanácsos, európai közösségi jogász, alkalmazott ügyvéd vagy alkalmazott európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: jogi személy érdekében eljáró ügyvéd) jár el.”

30. § A Jszbt. 11. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) és (2) bekezdés alapján elrendelt zár alá vétel esetén - kivéve, ha a jogi személlyel szemben felszámolást rendeltek el - a zár alá vétel megváltására a Be. 329. § (1)-(6) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a zár alá vétel megváltását a jogi személy indítványozhatja.”

17. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása

31. § A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 3. melléklet 19. pontjában a „Btk. 379. § (3)-(6) bekezdés,” szövegrész helyébe az „a 2020. december 31-éig hatályban volt Btk. 379. § (3)-(6) bekezdés,” szöveg lép.

18. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása

32. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény

a) 3/A. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „emberkereskedelem” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunka” szöveg,

b) 18/D. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „rossz minőségű termék forgalomba hozatala,” szövegrész helyébe a „rossz minőségű termék forgalomba hozatala, pénzmosás,” szöveg,

c) 18/D. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „emberkereskedelem” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunka” szöveg, valamint a „szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény,” szövegrész helyébe a „szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény, XL. Fejezetében meghatározott pénzmosás,” szöveg

lép.

19. Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény módosítása

33. § (1) Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: 2004. évi XXIX. törvény) 128. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az OLAF Koordinációs Iroda az OLAF megkereséseinek, illetve az európai közösségi jogi normákban előírt jelentéstételi kötelezettség teljesítése céljából a büntetőeljárás megindításának, felfüggesztésének, illetve befejezésének tényéről, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alóli mentesítés bekövetkeztéig bűnügyi személyes adatot az alábbi bűncselekmények esetében kezelhet:)

„e) a 2020. december 31-éig hatályban volt orgazdaság.”

(2) A 2004. évi XXIX. törvény 128. § (1) bekezdés c) pontjában a „hanyag kezelés (Btk. 377. §), orgazdaság (Btk. 379. §),” szövegrész helyébe a „hanyag kezelés (Btk. 377. §),” szöveg lép.

20. A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása

34. § (1) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény (a továbbiakban: 2005. évi CIX. törvény) 5. § (2) bekezdés b) pontja a következő bd) alponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés a) pontja szerinti haditechnikai termék gyártásához vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó munkakörben nem alkalmazható, aki büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította]

bd) a 2020. december 31-éig hatályban volt orgazdaság miatt”

(szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,)

(2) A 2005. évi CIX. törvény

a) 5. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „visszaélés új pszichoaktív anyaggal,” szövegrész helyébe a „visszaélés új pszichoaktív anyaggal, pénzmosás,” szöveg,

b) 5. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „emberkereskedelem” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunka” szöveg, a „hűtlen kezelés (Btk. 376. §), orgazdaság (Btk. 379. §), jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §),” szövegrész helyébe a „hűtlen kezelés (Btk. 376. §), jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §), pénzmosás (Btk. 399. §),” szöveg, a „miatt vagy” szövegrész helyébe a „miatt,” szöveg,

c) 5. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „követett el,” szövegrész helyébe a „követett el, vagy” szöveg

lép.

21. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

35. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmt.) 6. § (3) bekezdés b) pontja a következő bd) alponttal egészül ki:

(Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet nem végezhet:

akit)

bd) a 2020. december 31-éig hatályban volt orgazdaság alapján,”

[elítéltek, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el;]

(2) Az Szvmt.

a) 6. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §),” szövegrész helyébe a „visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. §),” szöveg,

b) 6. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „emberkereskedelem” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunka” szöveg, a „hanyag kezelés (Btk. 377. §), orgazdaság (Btk. 379. §), jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §), vagy” szövegrész helyébe a „hanyag kezelés (Btk. 377. §), jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §), pénzmosás (Btk. 399. §),” szöveg, az „alapján, vagy” szövegrész helyébe az „alapján,” szöveg,

c) 6. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „követett el,” szövegrész helyébe a „követett el, vagy” szöveg

lép.

22. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása

36. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § E törvény hatálya nem terjed ki a büntetőeljárás terheltjére, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyre és a szabálysértési eljárás alá vont személyre.”

23. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

37. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 100. § (1) bekezdésében a „büntetőjogi védelem” szövegrész helyébe a „Büntető Törvénykönyvről szóló törvény” szöveg lép.

24. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

38. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.)

a) 11. § (1) bekezdés k) pontjában az „illetve az Európai Unió” szövegrész helyébe az „illetve - feltéve, hogy a bíróság a megfeleltetés során megállapította a bűncselekmény megnevezését és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését - az Európai Unió” szöveg,

b) 16. § (1) bekezdés j) pontjában az „illetve a tagállami ítélet” szövegrész helyébe az „illetve - feltéve, hogy a bíróság a megfeleltetés során megállapította a bűncselekmény megnevezését és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését - a tagállami ítélet” szöveg,

c) 30/B. § b) pontjában az „ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyeletet” szövegrész helyébe a „kiadatási bűnügyi felügyeletet, ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyeletet” szöveg, az „ideiglenes átadási felügyeletet” szövegrész helyébe az „ideiglenes átadási bűnügyi felügyeletet” szöveg,

d) 44. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában az „emberkereskedelem” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunka” szöveg,

e) 76/B. § (4) bekezdésében az „illetve a megfeleltetés esetén” szövegrész helyébe az „illetve a bűnügyi nyilvántartási rendszerbe való bejegyzést eredményező módon történő megfeleltetés esetén” szöveg,

f) 76/B. § (5) bekezdésében az „ítéletet megfeleltette” szövegrész helyébe az „ítéletet a bűnügyi nyilvántartási rendszerbe való bejegyzést eredményező módon megfeleltette” szöveg,

g) 80/B. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában az „emberkereskedelem [Btk. 192. § (5) bekezdés d) pont és (6) bekezdés c) pont]” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunka [Btk. 192. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés a) pont]” szöveg

lép.

39. § Hatályát veszti a Bnytv. 59. § c) pont cb) alpontjában az „emberkereskedelem (Btk. 192. §),” szövegrész.

25. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

40. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 52. § e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a NAV tv. 52. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve)

„e) a NAV-hoz tartozását, illetve kilétét tartósan leplező, kifejezetten ilyen feladat ellátása érdekében foglalkoztatott pénzügyi nyomozó (a továbbiakban: fedett nyomozó), illetve a valódi céljának leplezésével működő szervezet (a továbbiakban: fedőintézmény) védelme érdekében,

f) a NAV-val titkosan együttműködő személy bevonása, ellenőrzése, védelme, valamint az általa rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése érdekében, valamint

g) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján titkosan együttműködő személy bevonása, ellenőrzése, védelme, valamint az általa rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése érdekében”

(az e törvényben meghatározott szabályok alapján folytathat titkos információgyűjtést.)

(2) A NAV tv. 53. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A NAV-val titkosan együttműködő személy bevonása, védelme, ellenőrzése, valamint az általa rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha az attól várt információk

a) a NAV-val titkosan együttműködő személy lelepleződésének megelőzése, vagy az ellene, illetve rá tekintettel a hozzátartozója ellen irányuló személy elleni erőszakos bűncselekmény megelőzése érdekében,

b) az együttműködés lehetősége, az együttműködés fenntartása, illetve a titkos együttműködési megállapodás megkötésének kérdésében való döntéshez,

c) a NAV-val titkosan együttműködő személyre vonatkozó információ ellenőrzése érdekében, vagy

d) a NAV-val titkosan együttműködő személy által rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése céljából

szükségesek.”

(3) A NAV tv. 53. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A büntetőeljárásról szóló törvény alapján titkosan együttműködő személy bevonása, ellenőrzése, védelme, valamint az általa rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha az együttműködés lehetősége, az együttműködés fenntartása, illetve a titkos együttműködési megállapodás megkötésének kérdésében való döntéshez, a titkosan együttműködő személy vagy rá tekintettel a hozzátartozója ellen irányuló személy elleni erőszakos bűncselekmény megelőzése érdekében szükséges, illetve ha az információ valóságtartalma iránt kétség merül fel.”

(4) A NAV tv. 53/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„53/A. § A NAV-val titkosan együttműködő személy, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény alapján titkosan együttműködő személy bevonása, ellenőrzése, védelme, valamint az általa rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése céljából bírói engedélyhez kötött eszköz nem alkalmazható.”

26. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása

41. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az ügyész engedélyezheti, hogy a jelenlétével zajló eljárási cselekményen a jogász osztatlan szakon, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán hallgatói jogviszony keretében szervezett szakmai gyakorlatát töltő személy jelen legyen, kivéve, ha ehhez az eljárási cselekményen jelen lévő, nem hivatalos személyként eljáró résztvevők nem járulnak hozzá, vagy a szakmai gyakorlatát töltő személlyel szemben az eljárásra irányadó jogszabályban meghatározott kizárási ok merül fel.”

27. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

42. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 66. § (2) bekezdésében a „büntetőjogi védelem” szövegrész helyébe a „Büntető Törvénykönyvről szóló törvény” szöveg lép.

28. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

43. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 39. § (1b) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „emberkereskedelem [Btk. 192. § (4) bekezdés a) pont, (5) és (6) bekezdés], kényszermunka [Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont]” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunka [Btk. 192. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés a) pont], kényszermunka [az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi V. törvény hatálybalépéséig hatályban volt Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont]” szöveg lép.

29. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

44. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 35. § (3) bekezdésében a „büntetőjogi védelem” szövegrész helyébe a „Büntető Törvénykönyvről szóló törvény” szöveg lép.

30. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

45. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 44/A. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „emberkereskedelem [Btk. 192. § (4) bekezdés a) pont, (5) és (6) bekezdés], kényszermunka [Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont]” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunka [Btk. 192. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés a) pont], kényszermunka [az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi V. törvény hatálybalépéséig hatályban volt Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont]” szöveg lép.

31. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

46. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 29. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény eltérő rendelkezésének hiányában)

„k) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 370. § szerinti lopás, a Btk. 371. § szerinti rongálás, a Btk. 372. § szerinti sikkasztás, a Btk. 373. § szerinti csalás, a Btk. 376. § szerinti hűtlen kezelés és a Btk. 378. § szerinti jogtalan elsajátítás tényállásoknak megfelelő szabálysértési tényállásokra”

[a Btk. által − az a)-d) és h)-j) pont esetén az általános részben, az e)-g) pont esetén a záró részben, valamint a k) pont esetén a különös részi tényállásokban − meghatározottakat a szabálysértések tekintetében is alkalmazni kell.]

(2) A Szabs. tv. 177. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Aki)

„a) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást,”

(követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, szabálysértést követ el.)

(3) A Szabs. tv. 177. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Aki lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból vagy jogtalan elsajátításból származó dolgot vagyoni haszonszerzés végett ötvenezer forintot meg nem haladó értékben megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik, szabálysértést követ el.”

(4) A Szabs. tv. 177. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az elkövetési érték, kár, illetve okozott vagyoni hátrány összegének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdés a)-c) pontjában, valamint az (1a) bekezdésben meghatározott ugyanolyan cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el, és ezeket együttesen bírálják el. Nincs helye érték-egybefoglalásnak, ha az üzletszerű elkövetés megállapítható.”

(5) A Szabs. tv.

a) 209. § (1) bekezdésében az „a százezer” szövegrész helyébe az „az ötszázezer” szöveg,

b) 252. § (5a) bekezdésében az „a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény alapján” szövegrész helyébe az „a Btk. alapján” szöveg

lép.

32. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

47. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 59. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem utasítható ki az, aki számára Magyarország menedékjogot biztosít.”

(2) A Btk. 60. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A határzár tiltott átlépése (352/A. §), a határzár megrongálása (352/B. §), a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (352/C. §), valamint az embercsempészés (353. §) esetén kiszabott szabadságvesztés mellett a kiutasítás - az 59. § (2) és (4) bekezdése szerinti esetek kivételével - nem mellőzhető. Határozott tartamú kiutasítás esetén annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. A kiutasítás tartamát években, hónapokban és napokban is meg lehet állapítani. E bekezdés alkalmazása esetén az 50. § (2) bekezdése alkalmazásának nincs helye.”

48. § A Btk. 74/A. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra is, amelyet)

„j) az embercsempészés (353. §), a jogellenes tartózkodás elősegítése (354. §),”

(elkövetője a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett, ha a vagyon, illetve az elkövető életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan.)

49. § (1) A Btk. 184. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el.”

(2) A Btk. 184/A. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt)

„c) jelentős mennyiségű új pszichoaktív anyagra”

(követik el.)

(3) A Btk. 184/B. §-a a következő (2a)-(2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el.

(2b) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen jelentős mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el.”

(4) A Btk. 184/C. §-a a következő (2a)-(2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el.

(2b) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen jelentős mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el.”

50. § A Btk. 283. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Ha az eljárás alá vont személy a szabálysértési őrizet vagy a szabálysértési elzárás végrehajtása során a hatóság őrizetéből megszökik, vétség miatt elzárással büntetendő.”

51. § A Btk. 299. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki magát hivatalos személynek kiadva e színlelt működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja.”

52. § (1) A Btk. 314. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki]

„b) terrorista csoportot szervez vagy irányít.”

(2) A Btk. 314. § (4) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E § alkalmazásában személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény)

„i) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás [375. § (2)-(4) bekezdés], az információs rendszer vagy adat megsértése [423. § (1)-(4) bekezdés].”

53. § A Btk. 399. és 400. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„399. § (1) Aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetét, a vagyonon fennálló jogot, a vagyon helyét, ezek változását elfedi vagy elleplezi, pénzmosást követ el.

(2) Pénzmosást követ el az is, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetének, a vagyonon fennálló jognak, a vagyon helyének, ezek változásának elfedése vagy elleplezése céljából a vagyont mástól átveszi, elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, vagy arról rendelkezik.

(3) Pénzmosást követ el az is, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon mástól való átvételével, elrejtésével, átalakításával, átruházásával, elidegenítésében való közreműködéssel, felhasználásával, az azzal összefüggésben végzett pénzügyi tevékenységgel, pénzügyi szolgáltatás igénybevételével, vagy az arról való rendelkezéssel

a) közreműködik a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsításában, vagy

b) a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsítására törekszik.

(4) Pénzmosást követ el az is, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont

a) megszerzi, felette rendelkezési jogosultságot szerez, vagy

b) megőrzi, elrejti, kezeli, használja, felhasználja, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik.

(5) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást jelentős értéket meg nem haladó értékre követik el.

(6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást

a) különösen nagy értékre, vagy

b) jelentős értékre

ba) üzletszerűen,

bb) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével összefüggésben, vagy

bc) hivatalos személyként

követik el.

(7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást

a) különösen jelentős értékre, vagy

b) különösen nagy értékre

ba) üzletszerűen,

bb) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével összefüggésben, vagy

bc) hivatalos személyként

követik el.

(8) Aki pénzmosásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(9) Nem büntethető a felbujtó vagy a bűnsegéd, ha a (3) vagy a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekményt az általa elkövetetett büntetendő cselekményből származó vagyonra követi el.

400. § (1) Aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe vagy arról rendelkezik, és gondatlanságból nem tud a vagyon eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,

b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével összefüggésben, vagy

c) hivatalos személyként

követik el.

(3) Nem büntethető az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, és az elkövetés körülményeit feltárja, feltéve, hogy a bűncselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel.”

54. § (1) A Btk. 459. § (1) bekezdés 12. pont f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

közfeladatot ellátó személy:)

„f) az egészségügyi dolgozó, az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy és a betegjogi képviselő az egészségügyről szóló törvényben meghatározott esetekben,”

(2) A Btk. 459. § (1) bekezdés 12. pont m) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

közfeladatot ellátó személy:)

„m) a halőr a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében,”

(3) A Btk. 459. § (1) bekezdés 12. pontja a következő p) és q) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

közfeladatot ellátó személy:)

„p) a fegyveres biztonsági őr a szolgálatának teljesítése során,

q) az országos és a helyi közutakon, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás biztosítását célzó parkolási közszolgáltatást a közúti közlekedésről szóló törvény szerint ellátó szervezetnél a parkolóhelyek rendeltetésszerű működtetését és a parkolóhelyek rendeltetésszerű használatának ellenőrzését végző személy e tevékenysége során.”

(4) A Btk. 459. § (1) bekezdés 13. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

külföldi hivatalos személy:)

„a) a külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó személy, illetve külföldi államban közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személy, ideértve a köztestületben vagy az állami vagy önkormányzati vállalkozásban ilyen feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személyt is,”

(5) A Btk. 459. § (1) bekezdése a következő 33. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„33. új pszichoaktív anyag: az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott anyag.”

55. § A Btk. 461. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 184-184/C. § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma

a) az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokról vagy vegyületcsoportokról szóló 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet [a továbbiakban: 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet] 1. mellékletében szereplő jegyzék 1. pontja szerinti vegyületcsoport esetében a 0,5 gramm,

b) az 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet 1. mellékletében szereplő jegyzék 2. pontja szerinti vegyületcsoport esetében az 1,5 gramm,

c) az 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet 1. mellékletében szereplő jegyzék 3. pontja szerinti vegyületcsoport esetében a 2 gramm,

d) az 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet 1. mellékletében szereplő jegyzék 4. pontja szerinti vegyületcsoport esetében az 1 gramm,

e) az 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet 1. mellékletében szereplő jegyzék 4a. pontja szerinti vegyületcsoport esetében a 0,1 gramm,

f) az 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet 1. mellékletében szereplő jegyzék 5. pontja szerinti anyagok esetében a 2 gramm

mennyiséget nem haladja meg.

(6) A 184-184/C. § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a csekély mennyiség felső határának húszszoros mértékét meghaladja.

(7) A 184/B. és 184/C. § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag különösen jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a csekély mennyiség felső határának kétszázszoros mértékét meghaladja.

(8) Só formában előforduló vegyületek esetén tiszta hatóanyag-tartalom alatt a bázis formában megadott hatóanyag-tartalmat kell érteni.”

56. § (1) A Btk. 462. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha)

„b) a lopást, a sikkasztást és a jogtalan elsajátítást ötvenezer forintot meg nem haladó értékre,”

(követik el.)

(2) A Btk. 462. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha)

„g) a pénzmosást ötvenezer forintot meg nem haladó értékre, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 177. § (1a) bekezdésében meghatározottak szerint”

(követik el.)

(3) A Btk. 462. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Bűncselekmény valósul meg, ha az ugyanazon elkövető által, egy éven belül elkövetett és együttesen elbírált)

„a) ugyanolyan tulajdon elleni szabálysértés esetén a dolog értéke, az okozott kár, illetve az okozott vagyoni hátrány a (2) bekezdés a)-c) vagy g) pontjában meghatározott összeget,”

(érték-egybefoglalás folytán meghaladja.)

57. § (1) A Btk. 465. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

„i) 399-402. §-a

ia) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

ib) a pénzmosás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1673 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,”

(való megfelelést szolgálja.)

(2) A Btk. 465. § (2) bekezdés b) pontja a következő 31. alponttal egészül ki:

(E törvény

327. §-a)

„31. a nicaraguai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2019. október 14-i (EU) 2019/1716 tanácsi rendelet 15. cikkének”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

58. § A Btk.

1. 29. § (3) bekezdés e) pontjában a „határozat véglegessé válásától” szövegrész helyébe a „további jogorvoslattal nem támadható határozat keltétől” szöveg,

2. 33. § (4) bekezdésében a „büntetési tételének felső határa háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb” szövegrész helyébe a „büntetési tételének alsó határa nem éri el az egy év szabadságvesztést” szöveg,

3. 92/B. § (1) bekezdésében a „megváltoztatatja,” szövegrész helyébe a „megváltoztatja,” szöveg,

4. 124/A. § (1) és (2) bekezdésében a „jóváhagyására olyan a bűncselekmény” szövegrész helyébe a „jóváhagyására olyan, a bűncselekmény” szöveg,

5. 184. § (3) bekezdésében az „(1)-(2) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1)-(2a) bekezdés”, (5) bekezdésében az „(1) vagy a (2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1)-(2a) bekezdésben” szöveg,

6. 184/B. § (3) bekezdésében az „(1)-(2) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1)-(2b) bekezdés”, (4) bekezdésében az „(1)-(2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1)-(2b) bekezdésben” szöveg,

7. 184/C. § (3) bekezdésében az „(1)-(2) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1)-(2b) bekezdés”, (4) bekezdésében az „(1)-(2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1)-(2b) bekezdésben” szöveg,

8. 291. § (1) bekezdésében, 294. § (1) bekezdésében, 296. § (1) bekezdésében és 299. § (1) bekezdésében az „a rá tekintettel harmadik személynek” szövegrész helyébe az „a rá tekintettel harmadik személy által kért vagy harmadik személynek” szöveg,

9. 291. § (5) bekezdésében az „(1) bekezdésben meghatározott” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott” szöveg,

10. 327. § (5) bekezdés e) pontjában a „2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: 1236/2005/EK rendelet)” szövegrész helyébe a „2019. január 16-i (EU) 2019/125 európai parlamenti és tanácsi rendelet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: (EU) 2019/125 európai parlamenti és tanácsi rendelet)” szöveg,

11. 329. § (5) bekezdés b) és c) pontjában az „1236/2005/EK rendelet” szövegrész helyébe az „(EU) 2019/125 európai parlamenti és tanácsi rendelet” szöveg,

12. 382. §-ában a „jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele” szövegrész helyébe a „jogtalan elsajátítás, illetve jármű önkényes elvétele” szöveg,

13. 393. § (1) bekezdésében és 394. § (1) bekezdésében az „egy évig” szövegrész helyébe a „két évig” szöveg,

14. 394. § (2) bekezdésében a „két évig” szövegrész helyébe a „bűntett miatt három évig” szöveg,

15. 396. § (1) bekezdésében a „vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel” szövegrész helyébe a „bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel” szöveg,

16. 396. § (3) bekezdés b) pontjában az „a nagyobb vagyoni hátrányt okozó” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdésben meghatározott” szöveg,

17. 459. § (1) bekezdés 26. pont e) alpontjában a „szexuális erőszak [197. § (1)-(4) bekezdés]” szövegrész helyébe a „szexuális erőszak [197. § (1)-(4a) bekezdés], kapcsolati erőszak (212/A. §)” szöveg,

18. 462. § (3) bekezdésében az „a százezer” szövegrész helyébe az „az ötszázezer” szöveg,

19. 465. § (2) bekezdés b) pont 17. alpontjában a „2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet - II. mellékletében meghatározott áruk tekintetében - 17.” szövegrész helyébe a „2019. január 16-i (EU) 2019/125 európai parlamenti és tanácsi rendelet - II. mellékletében meghatározott áruk tekintetében - 33.” szöveg,

20. 465. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában a „2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet - III. mellékletében meghatározott áruk tekintetében - 17.” szövegrész helyébe a „2019. január 16-i (EU) 2019/125 európai parlamenti és tanácsi rendelet - III. mellékletében meghatározott áruk tekintetében - 33.” szöveg

lép.

59. § Hatályát veszti a Btk.

a) 47. § (3) bekezdése,

b) 184/D. §-a,

c) 379. §-át megelőző alcím címe,

d) 379. §-a,

e) 396. § (2) bekezdése,

f) 402. § (1) bekezdése,

g) 465. § (2) bekezdés d) pontjában a „végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.” szövegrész.

33. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása

60. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény

a) 5. § (2) bekezdés b) pontjában a „visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §),” szövegrész helyébe a „visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. §),” szöveg,

b) 5. § (2) bekezdés c) pontjában az „emberkereskedelem” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunka” szöveg, a „vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-376. § és 379-380. §)” szövegrész helyébe a „vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-376. §, 380. § és a 2020. december 31-éig hatályban volt Btk. 379. §), pénzmosás (Btk. 399. §)” szöveg

lép.

34. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása

61. § (1) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bíróság megtagadja az európai elfogatóparancs végrehajtását, ha

a) az európai elfogatóparancs végrehajtásának egyéb megtagadási oka nem áll fenn,

b) az európai elfogatóparancsot szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották ki,

c) a terhelt olyan magyar állampolgár, aki Magyarország területén lakcímmel rendelkezik és

d) a rendelkezésre álló adatok alapján nem áll fenn a végrehajtás átvételének egyetlen megtagadási oka sem.”

(2) Az EUtv. 5. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdés nem alkalmazható, ha a terhelt az átadásba beleegyezik.”

62. § Az EUtv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Fővárosi Törvényszék a tárgyalásról - a rendelkezésre álló ügyiratok Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) közreműködésével történő megküldésével együtt - az ügyészséget értesíti, a tárgyalásra a védőt idézi. Ha a terheltnek nincs meghatalmazott védője és a 7. § (2) bekezdése alapján kirendelt védő megjelenése a tárgyaláson aránytalan nehézséggel járna, a Fővárosi Törvényszék a terhelt részére új védőt rendel ki, egyidejűleg a korábban eljárt védőt a kirendelés alól felmenti. Ebben az esetben a bíróság feladata a kirendelt védő kijelölése. A Fővárosi Törvényszék - a terhelt őrizetének elrendelése esetén a NEBEK útján, az őrizetet foganatosító szerv kísérési feladatainak meghatározásával - gondoskodik a terhelt megjelenéséről.”

63. § Az EUtv. 7. alcíme a következő 17/A. §-sal egészül ki:

„17/A. § (1) Ha a bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását az 5. § (3) vagy (4) bekezdése alapján tagadta meg, és ezt követően a bíróság a IX/A. Fejezet szerinti eljárásában a végrehajtás átvételét megtagadja, a bíróság a végrehajtás átvételének megtagadásával egyidejűleg az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadásáról szóló határozatát hatályon kívül helyezi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben

a) a 7. § megfelelő alkalmazásával a terhelt őrizete,

b) az ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyelet megszüntetésével egyidejűleg, azonos magatartási szabályok meghatározásával a terhelt ideiglenes átadási bűnügyi felügyelete vagy

c) az ideiglenes végrehajtási letartóztatás megszüntetésével egyidejűleg a terhelt ideiglenes átadási letartóztatása

rendelhető el.

(3) A (2) bekezdés b) és c) pontja esetén a bíróság a kényszerintézkedés elrendelésétől számított öt munkanapon belül tárgyalást tart az európai elfogatóparancs végrehajtása tárgyában.”

64. § Az EUtv. 71/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A magyar igazságügyi hatóság a hivatalos iratot egy másik tagállamban tartózkodó címzett részére jogszabályban meghatározottak szerint közvetlenül, posta útján küldi meg.”

65. § Az EUtv. 108. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A büntetőügyben eljáró tagállami bíróság által hozott jogerős, a büntetőjogi felelősséget érdemben elbíráló ítélet vagy határozat (a továbbiakban: tagállami ítélet) megfeleltetése, a végrehajtási jogsegély és az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély során,]

„d) a védő részvételére a Be. 427. § (5) bekezdés a) pontja nem alkalmazható.”

66. § Az EUtv. 111/D. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A megfeleltetés során a bíróság a tagállami ítéletben szereplő bűncselekmény Btk. szerinti minősítését

a) nem állapítja meg, ha

aa) a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény és a végrehajtási jogsegély nem tagadható meg abból az okból, hogy tagállami határozat a kettős büntethetőség megsértése miatt nem vehető figyelembe, vagy

ab) a tagállami ítéletben szereplő bűncselekmény Btk. szerinti minősítésének megállapítása a figyelembevétel céljából nem szükséges és a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a figyelembevétel a kettős büntethetőség elvét nem sérti,

b) a rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg, ha az a figyelembevétel céljához elégséges.”

67. § Az EUtv. 111/G. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A bíróság az eljárást megszünteti,

a) ha a tagállami ítélet megfeleltetéséről korábban jogerős ügydöntő határozatot hoztak, és a határozat kiegészítésének vagy megváltoztatásának nincs helye,

b) ha a megfeleltetés során az eljáró bíróság a tagállami igazságügyi hatóságtól kiegészítő adatok, illetve iratok rendelkezésre bocsátását kérte, és az egy éven belül nem vezetett eredményre, feltéve, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a megfeleltetésről nem lehet rendelkezni,

c) az e törvényben meghatározott egyéb okból.

(7) Ha a bíróság a megfeleltetési eljárást a (6) bekezdés b) pontja alapján szünteti meg, a tagállami ítélet meghozatalát követően indult büntetőeljárásban az eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság a tagállami ítéletet a megfeleltetés hiányában is a rendelkezésre álló adatok alapján veszi figyelembe.”

68. § Az EUtv. 45/A. alcíme a következő 111/I. §-sal egészül ki:

„111/I. § A bíróság a megfeleltetésről szóló határozatát hivatalból, illetve az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, ha a tagállami ítélet megfeleltetéséről korábban jogerős ügydöntő határozatot hoztak, és a határozat kiegészítésének vagy megváltoztatásának nincs helye.”

69. § Az EUtv. 119. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha e törvény kivételt nem tesz, a végrehajtási jogsegély előterjesztésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság.”

70. § Az EUtv. 122. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az elítélt tartózkodási helye külföldön van a végrehajtás átvételére irányuló jogsegély elbírálásakor, a bíróság az ügyiratok alapján dönt. Egyéb esetben a bíróság ülést tart, amelyen az ügyész, a terhelt és - ha a Be. alapján védő részvétele kötelező - a védő jelenléte kötelező.”

71. § Az EUtv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

72. § Az EUtv.

a) 15. § (4) bekezdésében a „126/A. §” szövegrész helyébe a „124/C. § (1) bekezdése” szöveg és a „109. §” szövegrész helyébe a „120. §” szöveg,

b) 42. § (2) bekezdésében az „e) pontja” szövegrész helyébe a „d), illetve e) pontja” szöveg,

c) 74. § (1) bekezdésében az „iránti jogsegély iránti” szövegrész helyébe az „irányuló jogsegély iránti” szöveg,

d) 111/D. § (1) bekezdésében a „bűncselekménynek a Btk.” szövegrész helyébe a „bűncselekménynek - az (1a) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a Btk.” szöveg,

e) 137. § (1) bekezdés 1. pontjában az „a tagállamban büntetendő cselekmény” szövegrész helyébe az „a tagállami jogszabályok alapján büntetéssel vagy büntető jellegű szankcióval sújtható cselekmény” szöveg,

f) 150. § b) pontjában a „109. § (3) bekezdésre” szövegrész helyébe a „109. § (4) bekezdésére” szöveg és a „109. § (2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „109. § (3) bekezdésében” szöveg,

g) 1. számú mellékletében foglalt táblázat B:6. mezőjében, 12. számú mellékletében foglalt táblázat B:6. mezőjében, 15. számú mellékletében foglalt táblázat B:3. mezőjében és 15. számú mellékletében foglalt táblázat B:21. mezőjében az „emberkereskedelem” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunka” szöveg,

h) 1. számú mellékletében foglalt táblázat B:39. mezőjében és B:100. mezőjében az „orgazdaság” szövegrész helyébe az „a 2020. december 31-éig hatályban volt orgazdaság” szöveg,

i) 1. számú mellékletében foglalt táblázat C:40. mezőjében a „399. § (1)-(4)” szövegrész helyébe a „399. § (1)-(7)” szöveg,

j) 12. számú mellékletében foglalt táblázat B:39. mezőjében, B:80. mezőjében és a B:106. mezőjében az „orgazdaság” szövegrész helyébe az „a 2020. december 31-éig hatályban volt orgazdaság” szöveg,

k) 15. számú mellékletében foglalt táblázat B:7. mezőjében az „orgazdaság” szövegrész helyébe az „a 2020. december 31-éig hatályban volt orgazdaság” szöveg,

l) 15. számú mellékletében foglalt táblázat B:25. mezőjében a „d) orgazdaság” szövegrész helyébe a „d) a 2020. december 31-éig hatályban volt orgazdaság” szöveg,

m) 15. számú mellékletében foglalt táblázat C:3. mezőjében a „192. § (3) bekezdés f) pont, (4) bekezdés b) pont, (5) bekezdés b) pont, (6) bekezdés a) pont” szövegrész helyébe a „192. § (4)-(6) bekezdés, (8) bekezdés b) pont” szöveg,

n) 15. számú mellékletében foglalt táblázat C:21. mezőjében a „192. § (1)-(6) bekezdés” szövegrész helyébe a „192. § (1)-(6) és (8) bekezdés” szöveg

lép.

73. § Hatályát veszti az EUtv.

a) 124/C. § (1) bekezdésében a „ , ha az 5. § (4) bekezdésében meghatározott megtagadási októl eltekintve az európai elfogatóparancs megtagadási oka nem áll fenn” szövegrész,

b) 175. §-a,

c) 64. alcíme,

d) 1. számú mellékletében foglalt táblázat C:6. mezőjében az „a (7) bekezdés kivételével” szövegrész.

35. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény módosítása

74. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény (a továbbiakban: Btká.) 7. §-a a következő 11. ponttal egészül ki:

[A Be. 20. § (1) bekezdése alkalmazásában a törvényszék hatáskörébe tartoznak az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények is:]

„11. a 6. §-ban meghatározott bűncselekmények.”

75. § Hatályát veszti a Btká.

a) 6. § c) pontjában a „(4) bekezdés a) pontja és” szövegrész,

b) 6. § d) és e) pontja,

c) 7. § 9. pontjában az „az 1978. évi IV. törvény 320. § (2) bekezdése szerinti hanyag kezelés,” szövegrész.

36. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása

76. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem adható ki engedély, ha a kérelmezőt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott pénzügyi, vagyon elleni, gazdasági, közegészség elleni bűncselekmény, vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény, vagy

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XVII., XXIII., vagy XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény

elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.”

37. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

77. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 3. §-a a következő 6a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„6a. ellenőrzést biztosító megfigyelési eszköz: olyan, az elektronikus megfigyelési eszköz körén kívül eső műszaki-technikai megoldás, amelynek segítségével az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott tevékenysége időszakosan megfigyelhető,”

78. § (1) A Bv. tv. a 17. §-át követően a következő alcím címmel és 17/A. §-sal egészül ki:

„A kézbesítés szabályai

17/A. § (1) A végrehajtásért felelős szerv, a feladatkörében eljárva az igazságügyért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, illetve a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter a hivatalos iratot - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Be. 130. § (1) bekezdésében, illetve 131. § (6) bekezdésében meghatározott módon kézbesíti a címzett részére, azzal, hogy a Be. 130. § (2) bekezdését és 131. § (7) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az igazságügyért felelős miniszter a nemzetközi bűnügyi együttműködéssel összefüggésben a bv. intézetben fogva lévő elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott részére kézbesítendő hivatalos iratot a BVOP-nak küldi meg.

(3) Ha az elítélt a büntetőeljárás során vállalta az elektronikus kapcsolattartást, a végrehajtásért felelős szerv az idézést vagy a felhívást az elítélt által megadott és az értesítőlapon feltüntetett biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségére is kézbesíti.

(4) A szabályszerű kézbesítésre, a kézbesítési fikcióra és a kézbesítési kifogásra a Be. szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a végrehajtásért felelős szerv határozattal dönt az eljárásában benyújtott kézbesítési kifogásról, és annak elutasítása esetén

a) bírósági felülvizsgálati kérelem nyújtható be a végrehajtásért felelős szerv székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíróhoz, vagy

b) a feltételes ügyészi felfüggesztés mellett alkalmazott pártfogó felügyelet végrehajtása körében a Be. 369. § (1) bekezdése szerinti panasz nyújtható be az ügyészséghez.”

(2) A Bv. tv. a következő alcím címmel és 17/B. §-sal egészül ki:

„A határidő és a határnap megállapítása és számítása

17/B. § (1) A határidőt és a határnapot - e törvény által meghatározott keretek között - a bíróság, az ügyészség, a végrehajtásért felelős szerv, valamint feladatkörében eljárva az igazságügyért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, illetve a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter állapítja meg.

(2) Egyebekben a határidő megállapítására és számítására a Be. 137. § (2)-(5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a beadványt határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt legkésőbb a határidő utolsó napján az eljáró bíróság, ügyészség, végrehajtásért felelős szerv, illetve a feladatkör szerinti minisztérium címére ajánlott küldeményként postára adták.”

(3) A Bv. tv. 18. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„A mulasztás következményei és az igazolás”

(4) A Bv. tv. 18. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A határidő vagy a határnap önhibán kívüli elmulasztása esetén igazolásnak van helye, az igazolási kérelem előterjesztésére és elbírálására a Be. 139. és 140. §-át kell megfelelően alkalmazni.

(4) Ha a bíróság, az ügyészség, a végrehajtásért felelős szerv, valamint feladatkörében eljárva az igazságügyért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, illetve a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter az igazolásnak helyt ad, az igazolást kérő által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna.

  Vissza az oldal tetejére