(5) Ha a büntetés vagy az intézkedés megkezdésére szóló felhívás teljesítésének elmulasztása az elítélt kórházi gyógykezelésére tekintettel nem pótolható, az igazolási kérelmet – az elítélt eltérő nyilatkozata hiányában – halasztás, illetve félbeszakítás iránti kérelemnek is kell tekinteni.”

79. § A Bv. tv. 23. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kijavítással és a kiegészítéssel szemben ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amely az eredeti határozattal szemben benyújtható.”

80. § A Bv. tv. 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő lejártát követően a végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység vezetője – az ügyészség útján – haladéktalanul felterjeszti az iratokat a bírósághoz. Az ügyészség öt munkanapon belül – szükség szerint vélemény megtételével – továbbítja az iratokat a bírósághoz.”

81. § A Bv. tv. I. Fejezete a következő alcím címmel és 26/B. §-sal egészül ki:

„Védelmi Programban való részvétellel kapcsolatos rendelkezések

26/B. § (1) A büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény szerinti Védelmi Program hatálya alatt álló vagy sürgősséggel elrendelt különleges óvintézkedéssel érintett elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott (a továbbiakban: védett személy) büntetés-végrehajtási jogviszony alapján fennálló jogait és kötelezettségeit a Védelmi Programban való részvétel nem érinti.

(2) Védett személy esetén e törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a Védelmi Programban való részvétellel kapcsolatos minden ügyiratot zártan kell kezelni,

b) a védett személyt a védelmet ellátó szerv útján kell idézni, illetve értesíteni, az ilyen személy részére kézbesítendő hivatalos iratot, ideértve a végrehajtás megkezdésére szóló felhívást, csak a védelmet ellátó szerv útján lehet kézbesíteni,

c) a védett személy a büntetés-végrehajtási bíró előtti eljárásban az eredeti természetes személyazonosító adatait közli, ha az ügydöntő határozat is így rendelkezett, de ha a védett személy új nevet vagy új személyazonosságot kapott, a büntetés-végrehajtási bíró a határozatában az új természetes személyazonosító adatokat tünteti fel,

d) a védett személyre vonatkozó adatokat a végrehajtással kapcsolatosan vezetett nyilvántartásban csak az erre kijelölt személy rögzítheti és kezelheti,

e) a védett személy eredeti természetes személyazonosító adatait és személyazonosító okmányának számát zártan kell kezelni, és azt, illetve az ilyen adatait tartalmazó iratot – a c) és d) pontban meghatározott kivétellel –, csak az ismerheti meg, akinek a részére a védelmet ellátó szerv ezt engedélyezte,

f) a védett személy a lakcímének, értesítési címének, illetve a tényleges tartózkodási helyének közlése helyett a védelmet ellátó szerv címét jelöli meg,

g) a védett személy megjelenésével, illetve előállításával felmerült költséget az állam viseli,

h) a védelmet ellátó szerv tagja minden olyan eljárási cselekményen jelen lehet, ahol a védett személy jelen van,

i) ha a védett személy fogva van, az általa a hivatalos szervek felé benyújtandó kérelmet vagy más levélküldeményt a védelmet ellátó szerv útján kell továbbítani,

j) ha a védett személy fogva van, a végrehajtásért felelős szerv vezetője a hozzá intézett kérelem vagy panasz elbírálásakor együttműködik a védelmet ellátó szervvel,

k) ha a védett személy fogva van, e törvény szerinti kapcsolattartási jogát a védelmet ellátó szervvel egyeztetve kell biztosítani.”

82. § A Bv. tv. 29. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az elévülés határidejébe nem számít be)

„c) kiutasítás esetén az a) és b) pontban meghatározottakon kívül az a tartam, amely alatt az elítélt más büntetőügyben kiszabott szabadságvesztést tölt.”

83. § A Bv. tv. II. Fejezete a következő alcím címmel és 31/A. §-sal egészül ki:

„A büntetés végrehajtásának kizárása kiutasítás esetén

31/A. § Kiutasítás végrehajtása esetén a más büntetőügyben kiszabott elzárás, közérdekű munka és pénzbüntetés – ideértve a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést is – nem hajtható végre.”

84. § A Bv. tv. 37. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A bíróság a szabadlábon lévő elítélttel szemben a jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételét)

„c) rendeli el, ha a szabadságvesztés mellett kiutasítást szabott ki.”

85. § A Bv. tv. 38. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha az ügydöntő határozat a kihirdetésekor jogerőre emelkedik, és

a) az elítélt a szabadságvesztést a Btk. 92–92/B. §-a alapján beszámítással kitöltötte, vagy

b) a kiutasítást nem végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabták ki,

a bíróság a kiutasítás végrehajtása érdekében elrendeli az elítéltnek az idegenrendészeti hatósághoz történő előállítását. Az előállítás végrehajtása érdekében a tanács elnöke a rendőrséget keresi meg.”

86. § A Bv. tv. 39. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Ha az (1) bekezdés szerinti halasztás iránti kérelmet olyan időben terjesztik elő, hogy annak elintézésére a végrehajtás megkezdésére kitűzött határnap előtt már nincs lehetőség, a tanács elnöke a kérelem elbírálását mellőzi, és erről a kérelmezőt értesíti.”

87. § A Bv. tv. 44/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A bíróság mentesítést engedélyező végzése ellen az ügyészség által benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya van.”

88. § A Bv. tv. 45. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A környezettanulmányt a szabadságvesztést töltő vagy pártfogó felügyelet alatt álló feltételes szabadságra bocsátott elítéltet érintő kegyelmi eljárás esetén a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő, egyéb esetben a pártfogó felügyelő készíti el.”

89. § A Bv. tv. 46. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8) A (9) és (10) bekezdésben meghatározott kivételekkel a kegyelmi döntésről szóló határozatot és a (7) bekezdés szerinti határozatot, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatást az ügyben elsőfokon eljárt bíróság tanácsának elnöke kézbesíti az elítéltnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének, illetve a kegyelmi eljárást kezdeményező jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróságnak vagy büntetés-végrehajtási bírónak, továbbá szükség szerint intézkedik a kegyelmi határozatba foglalt büntetés vagy intézkedés – ideértve a (7) bekezdés szerinti határozattal megállapított pártfogó felügyeletet is – végrehajtása vagy a végrehajtás megszüntetése érdekében.

(9) Ha az elítélt a szabadságvesztését, elzárását vagy a javítóintézeti nevelését tölti, részére a kegyelmi döntésről szóló határozatot, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatást az igazságügyért felelős miniszter a bv. intézet vagy a javítóintézet útján kézbesíti, egyebekben a (6) bekezdés szerint jár el. Ha az elítélt kegyelemben részesült, az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi határozatot haladéktalanul megküldi – a BVOP-n keresztül – a végrehajtást foganatosító bv. intézetnek, illetve a javítóintézetnek a szabadítás érdekében szükséges intézkedések megtétele, valamint a határozatnak az elítélt részére történő kézbesítése végett. A megtett intézkedésről értesíti az elsőfokon eljárt bíróságot.”

90. § A Bv. tv. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabadságvesztés − ideértve a 64. § és a 66. § szerinti szabadságvesztést is – és az elzárás kiszabása esetén a büntetés-végrehajtási bíró a bíróság ügydöntő határozatának rendelkező része és az értesítőlapok alapján − jogszabályban meghatározottak szerint − megvizsgálja, hogy

a) nem állapítható-e meg a büntetés vagy az intézkedés végrehajtását kizáró ok, vagy e törvény szerinti egyéb végrehajtási akadály bekövetkezése, és

b) a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás alapján az elítélt a szabadságvesztést kitöltötte-e, vagy a szabadságvesztésből a feltételes szabadságra bocsátása kérdésében való döntés esedékes-e.”

91. § (1) A Bv. tv. 50. § (1) bekezdés b)–e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A büntetés-végrehajtási bíró)

„b) az e törvényben meghatározott esetekben iratok alapján hozhatja meg a döntést, ez esetben beszerezheti az ügyészség és az elítélt nyilatkozatát, aminek a megtételére tizenöt napos határidővel adja ki a felhívást; egyéb esetekben, vagy ha azt szükségesnek tartja, az elítéltet meghallgatja, bizonyítás felvétele esetén tárgyalást tart; nem minősül bizonyítás felvételének az okirati bizonyíték vagy irat beszerzése, becsatolása, illetve azok ismertetése a meghallgatáson; az ügyészség és a védő az elítélt meghallgatásán jelen lehet, a tárgyaláson az ügyészség és a védő jelenléte kötelező, a végrehajtásért felelős szerv képviselője a meghallgatáson vagy a tárgyaláson jelen lehet és felszólalhat,

c) e törvény eltérő rendelkezése hiányában az indítvány, illetve az előterjesztés beérkezését követő, vagy hivatalból történő eljárás esetén, az eljárás alapjául szolgáló ténynek vagy körülménynek a tudomására jutásától számított

ca) harminc napon belüli, fogva lévő elítélt esetén tizenöt napon belüli időpontra tűzi ki a meghallgatást,

cb) negyvenöt napon belüli, fogva lévő elítélt esetén harminc napon belüli időpontra tűzi ki a tárgyalást,

cc) harminc napon belül hozza meg a döntést, ha az iratok alapján határoz,

d) az elítélt vagy védője kérelmére indult eljárásban a felhívástól számított tizenöt napos határidő biztosításával beszerezheti az ügyészség és szükség szerint a végrehajtásért felelős szerv véleményét, és a kérelmet – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – ezek beérkezésétől számított harminc napon belül bírálja el, ha az iratok alapján határoz, ha meghallgatást vagy tárgyalást tart, azt harminc napon belüli időpontra tűzi,

e) a meghallgatást és a tárgyalást a bíróság épületében, ha az elítélt fogva van, a meghallgatást, illetve a tárgyalást telekommunikációs eszköz használata útján vagy a bv. intézetben, javítóintézeti nevelés esetén a javítóintézetben tartja,”

(2) A Bv. tv. 50. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés-végrehajtási bíró)

„f) az e fejezetben szabályozott eljárása során az ügy érdemében – ide nem értve a bírósági felülvizsgálati eljárást – ügydöntő végzést hoz, amely ellen

fa) – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – fellebbezésnek van helye,

fb) a jogerőre emelkedést követően a Be. 649. § (1)–(2) és (6) bekezdése szerinti felülvizsgálati indítvány nem terjeszthető elő,

fc) a jogerőre emelkedést követően a Be. szerinti törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat nyújtható be,”

(3) A Bv. tv. 50. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés-végrehajtási bíró)

„g) az eljárást megszünteti, ha

ga) az ügyészség az indítványát visszavonta,

gb) az előterjesztést vagy a kérelmet visszavonták,

gc) az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott meghalt, ide nem értve a 69/A. § szerinti eljárást,”

(4) A Bv. tv. 50. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés-végrehajtási bíró)

„l) a bírósági felülvizsgálati kérelemről – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az iratnak a hozzá érkezésétől számított nyolc napon belül határoz, ha az iratok alapján dönt; ha meghallgatást vagy tárgyalást tart, azt harminc napon belüli időpontra tűzi,”

(5) A Bv. tv. 50. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) A büntetés-végrehajtási bíró eljárásának lefolytatására előírt határidőbe nem számít be

a) a hiánypótlás,

b) az ügyészség vagy az elítélt nyilatkozata, illetve az ügyészség vagy a végrehajtásért felelős szerv véleménye beszerzésének,

c) a megkeresés és az adatkérés,

d) az elítélt felkutatására irányuló intézkedések,

e) a szakértői vélemény és a pártfogó felügyelői vélemény elkészítésének

időtartama.”

92. § A Bv. tv. 58. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az elítélt szabadlábon van, az eljárást az elítélt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.”

93. § A Bv. tv. 61. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A feltételes szabadságra bocsátás megszüntetése esetén, ha az elítélt szabadlábon van, a büntetés-végrehajtási bíró végzése elleni fellebbezésnek halasztó hatálya van.”

94. § A Bv. tv. 61/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt reintegrációs őrizetét rendelte el, de a bv. intézet a reintegrációs őrizet esedékességének napjáig arról értesíti, hogy az elítélt súlyos fegyelmi vétséget követett el, a büntetés-végrehajtási bíró a reintegrációs őrizet elrendelését újból megvizsgálja, és ennek alapján a végzését hatályon kívül helyezheti.”

95. § A Bv. tv. 61/E. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendeléséről a büntetés-végrehajtási bíró az ügyészség indítványára

a) a pártfogó felügyelet magatartási szabályainak súlyos megszegése miatt,

b) a Btk. 60. § (2a) bekezdése alapján kiutasított elítéltnek a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt Magyarország területére történő visszatérése miatt, az ügyészség indítványának beérkezésétől számított nyolc napon belül

az elítélt meghallgatása után határoz.

(2) Az eljárást

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az elítélt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elítélt tényleges tartózkodási helye, illetve ha az elítélt kitoloncolási vagy idegenrendészeti őrizetben van, annak az idegenrendészeti hatóságnak a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, amelynek területén az elítélt tartózkodik.”

96. § A Bv. tv. 67. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) A (3) bekezdésben meghatározott esetben, ha az elítélt ismeretlen helyen tartózkodik, az eljárást a (4a) bekezdés szerint kell lefolytatni azzal, hogy annak a törvényszéknek a büntetés-végrehajtási bírája az illetékes, amely a kiutasítás végrehajthatósága kizártságának tárgyában korábban határozatot hozott.”

97. § A Bv. tv. 68. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az ügydöntő határozatban előírt külön magatartási szabályok megváltoztatása iránt a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő tesz javaslatot a büntetés-végrehajtási bírónak. A külön magatartási szabályok megváltoztatása iránti javaslatnak a pártfogolt kérelme alapján is helye van. A büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg a döntést.”

98. § A Bv. tv. 69/B. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A kényszergyógykezelés megszüntetéséről hozott végzés ellen az ügyészség által benyújtott fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.”

99. § A Bv. tv. 69/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A végleges hatályú foglalkozástól eltiltás, a végleges hatályú járművezetéstől eltiltás, valamint a végleges hatályú kiutasítás alól a büntetés-végrehajtási bíró mentesítést engedélyező végzése ellen az ügyészség által benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya van.”

100. § A Bv. tv. 71. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, az iratok alapján elutasíthatja, ha

a) a kérelem a határozat rendelkezésének azt a részét érinti, ami a bírói értékelés eredménye, vagy

b) az elítélt vagy a védője az ismételt kérelemben új körülményre nem hivatkozik.”

101. § (1) A Bv. tv. 76. § (2) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés kiterjed]

„u) az elítélt életvitelére – ideértve a büntetés vagy az intézkedés végrehajtásának megkezdése előtti időszakot is – és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri jelentés esetén

ua) az elítélt családi körülményeire, így különösen a vele együtt élő hozzátartozóihoz fűződő viszonyára, lakhatási és megélhetési körülményeire vonatkozó adatokra,

ub) az arra vonatkozó adatra, hogy a fogvatartást foganatosító intézet ideiglenes elhagyása vagy szabadulása esetére az elítélt által a tartózkodása helyeként megjelölt lakcím, illetve tényleges tartózkodási hely szerinti lakásban lakó más személyek készek-e az elítélt befogadására,

uc) annak valószínűségére, hogy az elítélt megjelenése a lakókörnyezetben félelmet vagy megbotránkozást keltene-e, vagy esetlegesen az elítélt veszélyben lenne-e az elkövetett bűncselekmény miatt és az azt megalapozó adatokra,

ud) az elítélt életvitelére vonatkozó adatokra, esetleges káros szenvedélyére, ismert bűnözői csoporttal vagy ilyen csoportba tartozó személlyel való esetleges kapcsolatára, továbbá arra, hogy az elítélttel szemben indult-e újabb büntetőeljárás,

ue) az arra vonatkozó adatra, hogy abban a büntetőeljárásban, amelyben az adott büntetést kiszabták vagy intézkedést alkalmazták, az elítélttel szemben bocsátottak-e ki elfogatóparancsot, elfogásakor tanúsított-e ellenállást, továbbá arra, hogy szökés vagy elrejtőzés veszélye miatt elrendelték-e személyi szabadságot érintő kényszerintézkedését, bűnügyi felügyelet elrendelése esetén a végrehajtásra vonatkozó adatokra,

uf) annak valószínűségére, hogy a fogvatartás helyének ideiglenes elhagyása vagy az elítélt szabadulása esetére az elítélt által megjelölt lakcím, illetve tényleges tartózkodási hely szerinti település közrendje vagy a közbiztonsága szempontjából veszélyt jelentene-e és az azt megalapozó adatokra.”

(2) A Bv. tv. 76. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az elítélt életvitelére és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri jelentésben a következtetésen, véleményen, elemzésen vagy becslésen alapuló adatokat helyes és megbízható voltuk mértékére utaló jelzéssel kell ellátni a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény felhatalmazásán alapuló jogszabály szerint.”

102. § A Bv. tv. 103. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A bv. intézet a döntés megalapozása érdekében az elítélt életvitelére és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri jelentés készítése céljából megkeresheti az elítélt által az eltávozásra megjelölt lakcím, illetve tényleges tartózkodási hely szerint illetékes rendőrkapitányságot. Az elítélt átmeneti részlegre helyezhetőségéről a BFB javaslatára a bv. intézet parancsnoka határozattal dönt. Az átmeneti részlegre helyezésről való nemleges döntés esetén a határozat meghozatalától számított hat hónap elteltével az elítélt vagy a védője – egy alkalommal – kérelmet nyújthat be az átmeneti részlegre helyezés érdekében.”

103. § A Bv. tv. 116. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A szabadságvesztés félbeszakítására irányuló kérelem indokoltságának ellenőrzése céljából a bv. intézet az elítélt által a félbeszakítás tartama alatti tartózkodása helyeként megjelölt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint illetékes

a) büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő útján környezettanulmány elkészítését rendelheti el, vagy

b) rendőri szervet az elítélt életvitelére és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri jelentés készítése céljából megkeresheti.”

104. § A Bv. tv. 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„132. § (1) Ha az elítélt a Btk. 192. § (8) bekezdés b) pontja szerinti vagy a Btk. XIX. Fejezetében meghatározott valamely bűncselekményt tizennyolcadik életévet be nem töltött sértett sérelmére követte el, vagy a tizennyolcadik életévét be nem töltött sértett ellen elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetési körülményeiből a szexuális motívum a kockázatértékelési vizsgálat alapján kimutatható, az elítélt befogadását követően fel kell mérni, hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy szabadon bocsátását követően hasonló bűncselekményt fog elkövetni. Ha ennek a lehetősége fennáll, akkor az elítélt részére az állapotára és a kezelés jellegére vonatkozó tájékoztatás mellett – önkéntes részvételi alapon – fel kell ajánlani megfelelő, a visszaesés valószínűségét csökkentő pszichoterápián vagy más foglalkozáson való részvételt.

(2) Ha az elítélt a Btk. 192. § (8) bekezdés b) pontja szerinti vagy a Btk. XIX. Fejezetében meghatározott valamely bűncselekményt tizennyolcadik életévét betöltött sértett sérelmére követte el, és hasonló bűncselekmény szabadulását követően történő elkövetésének kockázata megállapítható, az állapotára és a kezelés jellegére vonatkozó tájékoztatás mellett részére is – önkéntes részvételi alapon – fel kell ajánlani megfelelő, a visszaesés valószínűségét csökkentő pszichoterápián vagy más foglalkozáson való részvételt.”

105. § (1) A Bv. tv. 143. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti kártérítés iránti igényt határozattal kell elbírálni, amely ellen az elítélt a közléstől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül, a határozatot hozó bv. szerv székhelye szerint illetékes bíróság előtt, illetve a munkáltatással összefüggésben keletkezett kár megtérítése iránti igény esetén a munkaügyi perben eljáró bíróság előtt keresetet indíthat.”

(2) A Bv. tv. 143. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az elítélt szabadult, kártérítési igényét a Polgári Törvénykönyv alapján, elévülési időn belül közvetlenül a bv. szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz, illetve a munkáltatással összefüggésben okozott kár megtérítése iránti igényét a 272. § (1) bekezdése szerinti elévülési időn belül a munkaügyi perben eljáró bírósághoz benyújtott keresettel érvényesítheti.”

106. § A Bv. tv. 145. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elítélttel szemben alkalmazható biztonsági intézkedések:)

„e) elektronikus megfigyelési eszköz vagy az ellenőrzést biztosító megfigyelési eszköz alkalmazása,”

107. § (1) A Bv. tv. 146. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bv. orvos – szükség esetén pszichológus bevonásával – a biztonsági elkülönítés megkezdése előtt, de legkésőbb az elkülönítés megkezdését követő hetvenkét órán belül, továbbá a biztonsági elkülönítés alatt jogszabályban meghatározott rendszerességgel megvizsgálja az elítéltet. Ha a bv. orvos vagy a pszichológus az elítélt egészségi állapotára tekintettel – ide nem értve a (6) bekezdésben meghatározott elkülönítést – a biztonsági elkülönítés megkezdését vagy továbbfolytatását nem javasolja, az elítéltet nem lehet elkülöníteni vagy azt meg kell szüntetni.”

(2) A Bv. tv. 146. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító elítéltet az erre a célra kialakított helyiségben kell elhelyezni, és haladéktalanul intézkedni kell orvosi vizsgálata iránt. Az elkülönítés legfeljebb hat óra időtartamú lehet, és annak szükségességét kétóránként felül kell vizsgálni. Hat óra elteltével, ha az elítélt állapota nem rendeződik, intézkedni kell pszichiátriai vizsgálata iránt.”

108. § (1) A Bv. tv. 147. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A biztonsági zárkába vagy részlegre helyezésről való döntés, valamint annak felülvizsgálata során az elítéltet meg kell hallgatni, és el kell végezni – szükség esetén pszichológus bevonásával – az orvosi vizsgálatát. Az alkalmazásáról való döntés során a meghallgatás a bv. intézet biztonsága, illetve bűncselekmény megelőzése érdekében mellőzhető.”

(2) A Bv. tv. 147. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A bv. orvos – szükség esetén pszichológus bevonásával – a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés alatt jogszabályban meghatározott rendszerességgel megvizsgálja az elítéltet. A bv. orvos vagy a pszichológus az elítélt egészségi állapotára tekintettel kezdeményezheti a bv. intézet parancsnokánál a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés felfüggesztését. A felfüggesztés ideje a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés tartamába nem számít be. Az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító elítélt esetén a 146. § (6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”

109. § A Bv. tv. 150. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Annak az elítéltnek a zárkájában, aki korábban öngyilkosságot kísérelt meg vagy a saját testi épsége elleni önkárosító cselekményt követett el, továbbá akinél az öngyilkosságra irányuló vagy az önkárosító magatartás magas kockázata áll fenn, elektronikus megfigyelési eszköz helyezhető el, ha az elítélt életének és testi épségének megóvása érdekében az elítélt viselkedésének folyamatos nyomon követése szükséges. Kötelező az elektronikus megfigyelési eszköz alkalmazása a korábban öngyilkosságot megkísérlő vagy a saját testi épsége elleni önkárosító cselekményt elkövető elítélt biztonsági elkülönítése, biztonsági zárkába helyezése, magánelzárás fenyítésének végrehajtása és egyszemélyes elhelyezéssel járó fegyelmi elkülönítése során.”

110. § A Bv. tv. a következő 150/A. §-sal egészül ki:

„150/A. § Az elítélt ellenőrzése a saját vagy mások életét, testi épségét sértő vagy veszélyeztető cselekmény megelőzése érdekében – az emberi méltóság tiszteletben tartása mellett – a külön légterű illemhely, illetve fürdőhelyiség falán vagy ajtaján kialakított ellenőrző nyíláson át közvetlen személyes betekintés útján is végrehajtható.”

111. § (1) A Bv. tv. 169. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A bv. orvos az elítélt öngyilkosságra irányuló vagy önkárosító magatartásának magas kockázata, valamint fiatalkorú esetén, – egyéb esetben szükség szerint – pszichológus bevonásával a magánelzárás végrehajtásának megkezdése előtt, továbbá a végrehajtás alatt jogszabályban meghatározott rendszerességgel megvizsgálja az elítéltet. Ha a bv. orvos vagy a pszichológus az elítélt egészségi állapotára tekintettel a magánelzárás végrehajtásának megkezdését vagy továbbfolytatását nem javasolja, a magánelzárás végrehajtását el kell halasztani, illetve félbe kell szakítani. A halasztás és a félbeszakítás ideje a magánelzárás tartamába nem számít be.”

(2) A Bv. tv. 169. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a végrehajtást akadályozó vagy a félbeszakítást eredményező körülmény a fenyítés kiszabásától számított hat hónapig folyamatosan fennáll, a magánelzárás nem hajtható végre.

(8) Fegyelmi elkülönítés esetén, ha az egyszemélyes elhelyezéssel jár, a 146. § (5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”

112. § A Bv. tv. „Telefonbeszélgetés” című alcíme a következő 175/A. §-sal egészül ki:

„175/A. § (1) Az elítélt a 175. § (2) bekezdése alapján a bv. intézet által biztosított mobiltelefont kizárólag akkor tarthatja magánál, ha a mobiltelefon kiadásával egyidejűleg a polgári jog szabályai szerinti óvadék letéti számláján való zárolásához hozzájárul.

(2) Az óvadék összege megegyezik a mobiltelefon pótlásának költségével, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén járó egy havi alapmunkadíj összegét.

(3) Az óvadék összegét a bv. intézet az elítélt kérelmére hat egymást követő hónapban, egyenlő részletekben különíti el a letéti számlán.

(4) A mobiltelefon – az elítéltnek felróható – megrongálódása vagy megsemmisülése esetén a bv. intézet a követelését az óvadékból közvetlenül kielégítheti.

(5) Az óvadék teljes összegének elkülönítéséig, valamint a letéti pénzzel nem rendelkező elítélt részére a bv. intézetnek a telefonbeszélgetést közös használatú telefonkészüléken kell biztosítania.”

113. § A Bv. tv. 180/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A bv. intézet a kimaradás, az eltávozás és a látogató bv. intézeten kívüli fogadása engedélyezéséről való döntés megalapozása érdekében az elítélt életvitelére és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri jelentés készítése céljából megkeresheti az elítélt által az eltávozás helyeként megjelölt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot.”

114. § (1) A Bv. tv. 185. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„185. § (1) Az elítéltek a szabadulásra felkészítés keretében már a szabadságvesztés végrehajtása alatt segítséget kapnak a társadalomba való visszailleszkedéshez és az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez. A szabadulásra felkészítés – az elítélt visszailleszkedésének elősegítése érdekében – kiterjed a befogadó környezet felkészítésére, más személyek és szervezetek bevonására is.

(2) A bv. intézet az elítélt szabadulásra felkészítését a bv. intézetből való szabadulás – ideértve a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét is – várható időpontja előtt

a) egy évig terjedő szabadságvesztés esetén két hónappal,

b) egytől öt évig terjedő szabadságvesztés esetén hat hónappal,

c) öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés esetén egy évvel,

d) tíz évnél hosszabb szabadságvesztés esetén két évvel,

e) a társadalmi kötődés programba bevont elítélt esetén a behelyezést követő nyolc napon belül

kezdi meg.

(3) A szabadulásra felkészítést egyéni gondozási terv, illetve a törvényben meghatározott esetben reintegrációs program alapján a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő – a reintegrációs tiszt közreműködésével – végzi.

(4) A szabadulásra felkészítés megkezdésekor a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az elítéltet meghallgatja és

a) megállapítja, hogy az elítélt rendelkezik-e a szabadulás időpontjára érvényes személyazonosító okmánnyal, szükség esetén intézkedik annak beszerzése iránt,

b) nyilatkoztatja, hogy a szabadulása után hol kíván letelepedni, rendelkezik-e lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetve várhatóan rendelkezni fog-e munkavállalási lehetőséggel,

c) felméri az elítélt családi kapcsolatainak rendezettségét, iskolai végzettségét és szakképzettségét,

d) felméri az elítélt iskolai végzettsége és szakképzettsége szempontjából a munkaerő-piaci lehetőségeit.

(5) Az egyéni gondozási tervet a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az egyéniesített fogvatartási programtervben elért eredmények és a (4) bekezdés szerinti adatok figyelembevételével – az elítélt együttműködésével – készíti el.

(6) A szabadulásra felkészítés keretében a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő

a) ellenőrzi az elítélt (4) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatának megalapozottságát,

b) felméri, hogy az elítélt rendelkezik-e befogadó környezettel,

c) ha az elítélt rendelkezik befogadó környezettel, felveszi velük a kapcsolatot, és együttműködésük esetén megkezdi felkészítésüket az elítélt lehetőség szerinti visszafogadására,

d) szükség esetén segíti a családi kapcsolatok helyreállítását,

e) társadalmi-, munkaerő-piaci beilleszkedést célzó egyéni vagy csoportos foglalkozásokat szervez,

f) ha az elítélt részéről gyógyintézetben, illetve szociális intézményben való ellátás vagy elhelyezés igénye merül fel, és ezt kellő időben jelzi, felveszi a kapcsolatot az ellátást nyújtó intézményekkel az elítélt elhelyezése érdekében,

g) értékeli a gondozási tervben kitűzött célok megvalósulását és azt szükség szerint kiegészítheti vagy módosíthatja, valamint

h) a gondozási tervben elért eredményekről annak lezárásakor összefoglaló jelentést készít.

(7) A (6) bekezdés a)–d) pontjában foglalt tevékenységeket – szükség szerint – az elítélt által megjelölt letelepedés helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő végzi.

(8) Ha az elítéltnek kiskorú gyermeke van, és a hozzátartozó sérelmére elkövetett Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában meghatározott személy elleni erőszakos bűncselekmény vagy a Btk. 208. §-a szerinti kiskorú veszélyeztetése miatt kiszabott szabadságvesztést tölt, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a várható szabadulásról – ideértve a feltételes szabadságra bocsátás esedékességét – annak lehetséges időpontja előtt két hónappal, vagy, ha a Btk. 92–92/B. §-a alapján beszámított időt is figyelembe véve ez indokolt, soron kívül értesíti a gyámhatóságot.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott esetben a bv. intézet haladéktalanul értesíti a gyámhatóságot a szabadításról.

(10) A szabadulásra felkészítés keretében a bv. intézet együttműködik a helyi önkormányzatokkal, a munkáltatókkal, együttműködési megállapodás alapján az elítélt társadalomba való beilleszkedését elősegítő, karitatív tevékenységet végző civil szervezetekkel és vallási közösségekkel, valamint egyéb önkéntes közreműködőkkel.”

(2) A Bv. tv. 186. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az elítélt részére a 185. § (5) bekezdésének alkalmazásával egyéni reintegrációs programot készít, értékeli annak végrehajtását és szükség szerint azt – az elítélt és a programba bevont szervezetek képviselőinek a bevonásával – kiegészítheti vagy módosíthatja.”

(3) A Bv. tv. 187. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A társadalmi kötődés programba bevont elítélt részére a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a (4) bekezdésben foglaltak megvalósítása érdekében, a 185. § (5) bekezdésének alkalmazásával egyéni reintegrációs programot készít, értékeli annak végrehajtását és azt szükség szerint kiegészítheti vagy módosíthatja. Az értékelés keretében a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő háromhavonta jelentést készít a befogadó környezettel történő együttműködés eredményeiről.”

115. § A Bv. tv. 187/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a büntetés céljának megvalósulása ilyen módon is biztosítható, a feltételes szabadságra bocsátás esedékessége, illetve ennek kizárása vagy kizártsága esetén a szabadulás várható időpontja előtt reintegrációs őrizetbe helyezhető az az elítélt, aki azt vállalja és gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt ítélték szabadságvesztésre, vagy ha szándékos bűncselekmény elkövetése miatt ítélték szabadságvesztésre, akkor

a) nem a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában meghatározott személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt ítélték el,

b) első ízben ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre vagy visszaesőnek nem minősülő bűnismétlő, és

c) öt évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztést tölt.”

116. § A Bv. tv. 187/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„187/C. § (1) Az elítélt nem helyezhető reintegrációs őrizetbe, ha

a) az elítélttel szemben további szabadságvesztést kell végrehajtani,

b) az elítélttel szemben folyamatban lévő büntetőügyben elrendelt letartóztatását a szabadságvesztés végrehajtásának idejére megszakították,

c) a fogvatartása során engedélyezett reintegrációs őrizetet az elítéltnek felróható okból megszüntették,

d) az egy évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztésből a bíróság által meghatározott végrehajtási fokozatban legalább három, egy évet meghaladó tartamú szabadságvesztésből a bíróság által meghatározott végrehajtási fokozatban legalább hat hónapot nem töltött le,

e) a megjelölt lakás az elektronikus távfelügyeleti eszköz elhelyezésére alkalmatlan,

f) a bíróság a kiutasításáról rendelkezett.

(2) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt reintegrációs őrizetét rendelte el, de annak esedékességéig az elítélt súlyos fegyelmi vétséget követett el, a bv. intézet erről haladéktalanul értesíti a büntetés-végrehajtási bírót.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, ha a fegyelmi vétség a reintegrációs őrizet esedékességéig nem vizsgálható ki, a fegyelmi eljárásnak a reintegrációs őrizet megkezdésére halasztó hatálya van. Ez esetben a fegyelmi eljárást soron kívül kell lefolytatni, és ha a fegyelmi felelősség megállapítható, a reintegrációs őrizet nem kezdhető meg a büntetés-végrehajtási bíró 61/A. § (5a) bekezdése szerinti döntése meghozataláig.”

117. § (1) A Bv. tv. 188. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az elítélt által a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámításra figyelemmel indokolt, a feltételes szabadságra bocsátás tárgyában a bv. intézet soron kívül, egyébként a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt két hónappal tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak, és ha a feltételes szabadság tartama a két évet eléri, csatolja az elítélt által megjelölt letelepedés helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő által készített környezettanulmányt.”

(2) A Bv. tv. 188. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását rendelte el, de annak esedékességéig az elítélt súlyos fegyelmi vétséget követett el, a bv. intézet erről haladéktalanul értesíti.”

118. § A Bv. tv. „A katonákra vonatkozó rendelkezések” című alcíme a következő 206/A. §-sal egészül ki:

„206/A. § (1) Az országos parancsnok a szövetséges fegyveres erő tagjával szemben kiszabott szabadságvesztés-büntetés végrehajtására a 205. § (3) bekezdésétől eltérő bv. intézetet is kijelölhet.

(2) A szövetséges fegyveres erő tagjával szemben a 206. §-ban foglaltakon túl az elhelyezés, az ellátás, a kapcsolattartás és a magánál tartható tárgyak köre és mennyisége tekintetében törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján kötött külön megállapodás eltérő szabályokat is megállapíthat.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat a szövetséges fegyveres erő tagjának hozzátartozójával szemben is alkalmazni kell.”

119. § (1) A Bv. tv. a 272. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

„A munkáltatással összefüggő igény érvényesítése”

(2) A Bv. tv. 272. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„272. § (1) A munkáltatásból származó kártérítési, illetve egyéb igény három év alatt évül el.

(2) A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény öt év alatt, ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

(3) Az elítélt a munkáltatásból származó igényét – a kártérítés iránti, illetve kártérítési kötelezettség megállapításával szembeni igény (a továbbiakban: kártérítéssel összefüggő igény) esetében a 143. § (2) bekezdésében és a 144. § (2) bekezdésében foglaltak szerint – a munkaügyi perben eljáró bíróság előtt érvényesítheti.

(4) Az elítélt a keresetet a kártérítéssel összefüggő igény esetében a 143. § (2) és (5) bekezdésében, illetve a 144. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, a munkáltatásból származó egyéb igény esetén a végrehajtásért felelős szerv döntése vagy intézkedése ellen benyújtott panasz elbírálásáról hozott határozat közlésétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül, a bv. szerv székhelye szerint illetékes bíróságnál nyújthatja be.

(5) A munkáltatásból származó kártérítéssel összefüggő igény és egyéb igény miatt indított bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény munkaügyi perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”

120. § (1) A Bv. tv. 278. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elzárás vagy annak hátralevő része nem hajtható végre, ha az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően az elzárásra ítélt)

„a) a szülést követően gyermekének gondozásáról egy éven át saját háztartásában gondoskodott, illetve a gyermek születését követően a gondozásáról egy éven át saját háztartásában kizárólag maga gondoskodott,”

(2) A Bv. tv. 278. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Az elzárás vagy annak hátralevő része nem hajtható végre, ha az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően az elzárásra ítélt)

„d) olyan szabadságvesztést tölt, amely mellett kiutasítását rendelték el.”

121. § (1) A Bv. tv. 280. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közérdekű munka végrehajtásáról a pártfogó felügyelői szolgálat gondoskodik, amely feladatát a központi költségvetési szervekkel és a helyi önkormányzatokkal vagy ezek intézményeivel, helyi közszolgáltatást végző egyéb szervezetekkel, az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott vagy erre a célra az állam vagy az önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezetekkel, a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal, az egyházi jogi személyekkel, a közhasznú jogállású szervezetekkel, a civil szervezetekkel, valamint a gazdálkodó szervezetekkel (a továbbiakban együtt: munkahely) és az állami foglalkoztatási szervvel együttműködésben látja el. Ha nincs az e fejezetben meghatározott feltételeknek megfelelő más munkahely, az elítélt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat, kivételesen a területi önkormányzat köteles a közérdekű munkavégzés helyét biztosítani.”

(2) A Bv. tv. 280. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Munkahelyi vagy üzemi baleset esetén a munkahely képviselője haladéktalanul tájékoztatja a pártfogó felügyelőt, és megküldi a munkahelyi vagy üzemi balesetről készült dokumentációt.”

(3) A Bv. tv. 280. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A pártfogó felügyelő a közérdekű munka végrehajtásával összefüggésben lefolytatandó eljárás során, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Be. szabályai alapján jár el.”

122. § (1) A Bv. tv. 283. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkahely kijelölése előtt a pártfogó felügyelő – a kötelezettségeire vonatkozó tájékoztatás mellett – egyeztet a kijelölhető munkahellyel. A kijelölés esetére a kötelezettségek vállalásáról a munkahely vezetője vagy képviseletre jogosult tisztségviselője nyilatkozatot tesz. Ha a munkahely biztosítására a helyi önkormányzat köteles, a munkahelyi nyilatkozatot nem kell beszerezni.”

(2) A Bv. tv. 283. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A munkahely kijelöléséről szóló határozat ellen a kézhezvételtől számított nyolc napon belül az ügyészség, az elítélt és a védő bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A felülvizsgálati kérelemnek a végrehajtásra halasztó hatálya van. A felülvizsgálati kérelmet, ha azt nem az ügyészség terjeszti elő a bírósághoz, az ügyben eljárt pártfogó felügyelői szolgálatnál kell benyújtani. Ha a munkahely kijelöléséről a pártfogó felügyelő meghallgatáson határoz, az elítélt a felülvizsgálati kérelemről nyomban nyilatkozatot tesz, amit jegyzőkönyvbe kell foglalni.”

(3) A Bv. tv. 283. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A pártfogó felügyelő a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő leteltét követően

a) a felülvizsgálati kérelmet a rendelkezésre álló iratokkal együtt,

b) az ügyészség értesítése alapján a rendelkezésre álló iratokat

haladéktalanul felterjeszti – ha a kérelmet az elítélt vagy a védő nyújtotta be, az ügyészség útján – a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak.”

123. § A Bv. tv. 286. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A pártfogó felügyelő az új munkahely kijelölése előtt az elítélt új foglalkoztathatósági vizsgálatát kezdeményezi, ha

a) a korábbiakban kiállított foglalkoztathatósági szakvélemény érvényességi ideje lejárt,

b) az elítélt egészségi állapotában orvosi iratokkal igazoltan tartós rosszabbodás állt be, vagy

c) a büntetés-végrehajtási bíró vagy az ügyészség erre felhívja.

(4) Az új munkahely kijelöléséről szóló határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati kérelemre a 283. § (5) és (5a) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az elítélt és a védő az új munkahely kijelölése iránti kérelem elutasításáról hozott határozattal szemben is élhet bírósági felülvizsgálati kérelemmel.”

124. § A Bv. tv. 289. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közérdekű munka vagy annak hátralévő része nem hajtható végre, ha az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése után az elítélt)

„a) a szülést követően gyermekének gondozásáról egy éven át saját háztartásában gondoskodott, illetve a gyermek születését követően a gondozásáról egy éven át saját háztartásában kizárólag maga gondoskodott,”

125. § A Bv. tv. 301. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kiutasítást,

a) ha azt végrehajtandó szabadságvesztés vagy elzárás mellett szabták ki, a szabadságvesztés vagy elzárás kiállása után,

b) ha az elítélttel szemben más büntetőügyben szabadságvesztést szabtak ki, annak kiállása után,

c) egyéb esetben az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése után

kell végrehajtani.”

126. § (1) A Bv. tv. 317. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A feltételes ügyészi felfüggesztés esetén a pártfogó felügyelet tartama az elrendelő ügyészségi határozat meghozatalának napjával kezdődik.”

(2) A Bv. tv. 317. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A feltételes ügyészi felfüggesztés esetén elrendelt pártfogó felügyelet megszűnik, ha

a) a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama letelt,

b) az ügyészség az eljárást megszünteti (Be. 398. §) vagy a feltételes ügyészi felfüggesztést elrendelő határozatát hatályon kívül helyezi [Be. 366. § (3) bekezdés],

c) az ügyészség az eljárás folytatását rendeli el [Be. 420. § (2) bekezdés], illetve vádat emel [Be. 421. § (1) bekezdés],

d) az ügyészség azt a pártfogó felügyelő javaslatára a Btk. 70. § (3) bekezdése alapján megszünteti.”

(3) A Bv. tv. 317. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a Btk. Különös Része a terheltnek az eljárás megindulását követő magatartását büntethetőséget megszüntető okként szabályozza, és a feltételes ügyészi felfüggesztést az ügyészség a büntethetőség megszűnését eredményező magatartás várható teljesítése érdekében rendelte el, a pártfogó felügyelő nem készít egyéni pártfogó felügyelői tervet, a kapcsolattartásra a pártfogó felügyelő által meghatározott módon és rendszerességgel – de legalább kéthavonként – kerül sor. Ez esetben továbbá a pártfogó felügyelő – az ügyészség felhívására, illetve jogszabályban meghatározottak szerint – ellenőrzi a büntethetőség megszűnését eredményező magatartás teljesítését.”

127. § A Bv. tv. 389. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„389. § (1) Szövetséges fegyveres erő tagjának magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekménye miatt indult büntetőeljárásban a letartóztatást – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – bv. intézetben kell végrehajtani.

(2) A letartóztatást törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a szövetséges fegyveres erő Magyarország területén állomásozó alakulata is foganatosíthatja.

(3) Törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a (2) bekezdésben foglaltakat a szövetséges fegyveres erő tagjának hozzátartozójára is alkalmazni kell.”

128. § A Bv. tv. 394. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a letartóztatott ellen a Btk. 192. § (8) bekezdés b) pontja szerinti vagy a Btk. XIX. Fejezete alá tartozó bűncselekmény elkövetése miatt indult meg a büntetőeljárás, részére az állapotára és a kezelés jellegére vonatkozó tájékoztatás mellett – önkéntes részvételi alapon – fel kell ajánlani megfelelő, a visszaesés valószínűségét csökkentő pszichoterápián vagy más foglalkozáson való részvételt.”

129. § A Bv. tv. 406. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) A határozat kézbesítésétől számított öt munkanapon belül

a) a nyilatkozattétel megtagadásáról szóló határozat ellen, az (5) bekezdés a) pontja esetén a Be. 374. § (2) bekezdése szerint felülbírálati indítványt terjeszthet elő, az (5) bekezdés b) pontja esetén fellebbezést nyújthat be a letartóztatott és a védője,

b) az (5) bekezdés b) pontja esetén, a nyilatkozattételt engedélyező határozat ellen az ügyészség fellebbezést nyújthat be.

A felülbírálati indítványt, illetve a fellebbezést az iratokkal együtt haladéktalanul fel kell terjeszteni.

(7) A fellebbezést az iratok hozzá érkezését követően három munkanapon belül

a) az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben a nyomozási bíró,

b) az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben a Be. 12. § (2) bekezdésében meghatározott bíróság tanácsülésen

bírálja el.”

130. § (1) A Bv. tv. 432. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem lehet végrehajtani a rendbírság helyébe lépő elzárást, ha az átváltoztatásról rendelkező határozat véglegessé válásától számítva egy év eltelt. Az elévülési időbe nem számít be a rendbírság helyébe lépő elzárás halasztására vagy félbeszakítására engedélyezett idő.”

(2) A Bv. tv. 432. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A rendbírság kiszabásáról rendelkező határozat véglegessé válásától számított két év elteltével nincs helye végrehajtásnak.”

131. § A Bv. tv.

a) 12. § (3) bekezdésében az „az nem magyar anyanyelvén” szövegrész helyébe a „nem magyar anyanyelvén” szöveg,

b) 13. § (2) bekezdésében az „eljáró bíróságnál” szövegrész helyébe az „eljáró vagy eljárt bíróságnál” szöveg, a „lakcímre kéri” szövegrész helyébe a „lakcímre vagy értesítési címre kéri” szöveg,

c) 23. § (3) bekezdésében a „jegyezni, továbbá” szövegrész helyébe a „jegyezni, vagy a kijavításról, illetve a kiegészítésről határozatot kell hozni, továbbá” szöveg,

d) 45. § (8) bekezdésében a „Büntetés-végrehajtás Központi Kórházában (a továbbiakban: Központi Kórház)” szövegrész helyébe a „Büntetés-végrehajtás Egészségügyi Központban (a továbbiakban: BVEK)” szöveg,

e) 54. § (1) bekezdésében a „más ügyben szabadságvesztését tölti” szövegrész helyébe az „az elítélt fogva van” szöveg,

f) 76. § (3) bekezdés a) pontjában, 95. § (2) bekezdésben a „Központi Kórházban” szövegrész helyébe a „BVEK-ban” szöveg,

g) 160. §-ában, 426. § (4) bekezdésében a „Központi Kórház” szövegrész helyébe a „BVEK” szöveg,

h) 184. § (4) bekezdésében az „elítélt önként” szövegrész helyébe az „elítélt, kivéve ha a szakképzésről szóló törvény a szakképzés ingyenesen történő biztosításáról rendelkezik, önként” szöveg,

i) 278. § c) pontjában az „öt évet” szövegrész helyébe a „folyamatosan öt évet” szöveg,

j) 280. § (5) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „végrehajthatóságától” szöveg,

k) 284. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,

l) 289. § d) pontjában az „öt évet” szövegrész helyébe a „folyamatosan öt évet” szöveg,

m) 290. § (4) bekezdésében a „hívja fel” szövegrész helyébe a „hívhatja fel” szöveg,

n) 293/A. § (1) bekezdésében az „öt évet” szövegrész helyébe a „folyamatosan öt évet” szöveg,

o) 297. § (1a) bekezdésében az „érekében” szövegrész helyébe az „érdekében” szöveg

lép.

132. § Hatályát veszti a Bv. tv.

a) 25. § (2) bekezdés c) pontjában a „jogerősen” szövegrész,

b) 144. § (2) bekezdésében az „A munkáltatással összefüggő kárigény miatt indított bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény munkaügyi perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.” szövegrész,

c) 186. § (4) és (5) bekezdése,

d) 283. § (3) bekezdésében az „az ügydöntő határozat rendelkezésén túl” szövegrész,

e) 301. § (4) bekezdésében az „– ideértve a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést is –” szövegrész.

38. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

133. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 62. § (1) bekezdés a) pont af) alpontjában az „emberkereskedelem, valamint a Btk. szerinti kényszermunka” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunka, valamint az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi V. törvény hatálybalépéséig hatályban volt Btk. szerinti kényszermunka” szöveg lép.

39. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása

134. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 45. § (1) bekezdés 1. pont f) alpontjában az „emberkereskedelem, valamint a Btk. szerinti kényszermunka” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunka, valamint az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi V. törvény hatálybalépéséig hatályban volt Btk. szerinti kényszermunka” szöveg lép.

40. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása

135. § (1) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 6. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő cím lép:

„Az ítélkezés alapja, vádhoz kötöttsége és a jogorvoslat”

(2) A Be. 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Kúria határozatai ellen rendes jogorvoslatnak nincs helye.”

136. § A Be. 20. § (1) bekezdés 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Elsőfokon a törvényszék hatáskörébe tartoznak a következő bűncselekmények:)

„20. a Btk. 399. § (7) bekezdése szerinti pénzmosás,”

137. § A Be. 21. § (5) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel)

„12. a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények, kivéve a Btk. 403. § (3) bekezdése szerinti számvitel rendjének megsértése, a Btk. 404. § (3) bekezdése szerinti csődbűncselekmény, a bennfentes kereskedelem, a bennfentes információ jogosulatlan közzététele, a tiltott piacbefolyásolás, a piramisjáték szervezése,”

138. § A Be. 25. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A felettes ügyészség felügyeli az ügyészség felügyeleti és irányítási jogkörének gyakorlását.”

139. § A Be. 26. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a felettes ügyészség felügyeleti jogkörében az ügyészség felügyeleti és irányítási jogkörének gyakorlása tekintetében a (2) bekezdés b)–f) és i) pontjában meghatározott felügyeleti jogköröket gyakorolja.”

140. § A Be. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ügyészségek között felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén az eljáró ügyészséget a felettes ügyészség jelöli ki. A határozat ellen nincs helye panasznak.”

141. § A Be. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az általános nyomozó hatóság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal között felmerült hatásköri összeütközés esetén, valamint ha az általános nyomozó hatóság vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel halmazatban olyan bűncselekmény is megvalósult, amelynek nyomozására e nyomozó hatóság hatásköre nem terjed ki, és az eljárás elkülönítése nem célszerű, az eljáró nyomozó hatóságot az eljáró ügyészség jelöli ki. Az ügyészség eljáró nyomozó hatóságként a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt akkor is kijelölheti, ha annak hatásköre a bűncselekmény nyomozására egyébként nem terjed ki. A kijelölés tárgyában hozott határozat ellen nincs helye panasznak.”

142. § A Be. VII. Fejezet címe helyébe a következő cím lép:

„A TERHELT ÉS A BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETÉSÉVEL MEGALAPOZOTTAN GYANÚSÍTHATÓ SZEMÉLY”

143. § (1) A Be. 38. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő cím lép:

„A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy fogalma”

(2) A Be. 38. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a nyomozás során – a gyanúsítás közléséig – az, akit bűncselekmény elkövetése miatt elfogtak, gyanúsítotti kihallgatása érdekében idéztek, akinek előállítását vagy bűncselekmény elkövetése miatt körözését rendelték el, vagy akivel szemben elfogatóparancsot bocsátottak ki.”

144. § (1) A Be. 39. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő cím lép:

„A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy jogai és kötelezettségei”

(2) A Be. 39. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A fogva lévő terhelt jogosult arra, hogy)

„e) törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott személlyel, hatósággal a nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint érintkezzen.”

(3) A Be. 39. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy jogaira és kötelezettségeire – az (1) bekezdés a), f)–h), j) és k) pontja, valamint a (3) bekezdés b) pontja kivételével – a terhelt jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”

145. § (1) A Be. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Védőként meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd járhat el. Ahol e törvény védőként eljáró ügyvédről rendelkezik, ezen az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az ügyvédjelöltet, az európai közösségi jogászt, az alkalmazott ügyvédet és az alkalmazott európai közösségi jogászt is érteni kell.”

(2) A Be. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében több védő is eljárhat, több terhelt, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében ugyanaz a védő is eljárhat.”

(3) A Be. 42. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A védő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy jogaihoz igazodóan a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy védője vonatkozásában is megfelelően alkalmazni kell.”

(4) A Be. 43. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem lehet védő)

„c) aki a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekével ellentétes magatartást tanúsított, vagy akinek az érdeke a terheltével vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyével ellentétes,”

(5) A Be. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Több terhelt, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében ugyanaz a védő akkor járhat el, ha a terheltek vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek érdekei nem ellentétesek. A több terhelt, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében eljáró védőt az eljárásból ki kell zárni, ha a terheltek, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek között érdekellentét áll fenn.”

146. § A Be. 45. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A védelem ellátására meghatalmazást a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, a terhelt, ezek törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója, külföldi állampolgár esetén hazája konzuli tisztviselője is adhat.

(2) A meghatalmazott ügyvéd védőként akkor járhat el, ha − a (3) bekezdésben foglalt kivétellel − eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az eljáró bírósághoz, ügyészséghez vagy nyomozó hatósághoz benyújtották. Az európai közösségi jogász köteles az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján ügyvéddel vagy ügyvédi irodával kötött eredeti együttműködési szerződést vagy annak hitelesített másolatát és – ha az nem magyar nyelvű – annak hiteles magyar fordítását az eljáró bírósághoz, ügyészséghez vagy nyomozó hatósághoz benyújtani.”

147. § A Be. 47. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában az idézés vagy az értesítés 113. § (3) bekezdése szerinti sürgős, illetve 113. § (4) bekezdése szerint történő kibocsátása esetén a kijelölt védő akkor minősül elérhetetlennek, ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a jogszabályban meghatározott kapcsolatfelvételi lehetőségek útján egy óra alatt nem tud kapcsolatba lépni a kijelölt védővel.

(1b) Az (1) bekezdés szerint kirendelt helyettes védő jelenléte az eljárási cselekményen kötelező.”

148. § A Be. 49. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A helyettes védő kirendelésére a védő kirendelésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az eljáró védőt a kirendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság jelöli ki. Helyettes védőként az eljárási cselekményen jelen lévő, más bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy terhelt védőjeként eljáró ügyvéd is kijelölhető, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek vagy terheltek érdekei nem ellentétesek.

(5) A helyettes védő kirendelésének hatálya a védő távollétében lefolytatott eljárási cselekmény befejezéséig tart. A 47. § (1) bekezdése esetén a helyettes védő a nyomban egymást követően tartott eljárási cselekményeken mindaddig eljárhat, amíg a kirendelt védő meg nem jelenik vagy nem lép kapcsolatba az eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal.”

149. § (1) A Be. 53. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a magánvádló tartós, súlyos betegsége miatt nem képes személyes megjelenési kötelezettségének eleget tenni, helyébe törvényes képviselője vagy meghatalmazott képviselője léphet.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott esetben nem lép képviselő a magánvádló helyébe, és a magánvádló idézés ellenére személyes megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy kell tekintetni, hogy a feljelentést visszavonta, a vádat ejtette vagy a fellebbezést visszavonta.”

(2) A Be. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. § (1) A pótmagánvádló az a sértett, aki vagy amely az e törvényben meghatározott esetekben közvádra üldözendő bűncselekmény miatt a vádat képviseli.

(2) Ha a pótmagánvádló tartós, súlyos betegsége miatt nem képes személyes megjelenési kötelezettségének eleget tenni, helyébe törvényes képviselője vagy meghatalmazott képviselője léphet.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott esetben nem lép képviselő a pótmagánvádló helyébe, és a pótmagánvádló idézés ellenére személyes megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy kell tekintetni, hogy a feljelentést visszavonta, a vádat ejtette vagy a fellebbezést visszavonta.”

150. § (1) A Be. 59. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt e törvény szerinti jogainak és jogos érdekeinek képviselete, illetve védelme, valamint az e törvény szerinti jogok gyakorlásának vagy kötelezettségek teljesítésének elősegítése érdekében a büntetőeljárásban segítőként vehet részt:)

„a) a törvényes képviselő, az ügygondnok,”

(2) A Be. 59. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt e törvény szerinti jogainak és jogos érdekeinek képviselete, illetve védelme, valamint az e törvény szerinti jogok gyakorlásának vagy kötelezettségek teljesítésének elősegítése érdekében a büntetőeljárásban segítőként vehet részt:)

„n) a pártfogó ügyvéd.”

(3) A Be. 59. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ahol e törvény segítőként eljáró ügyvédről rendelkezik, ezen az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az ügyvédjelöltet, a kamarai jogtanácsost, az európai közösségi jogászt, az alkalmazott ügyvédet és az alkalmazott európai közösségi jogászt is érteni kell.”

151. § A Be. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. A meghatalmazott képviselő − a (3) bekezdésben foglalt kivétellel − köteles az eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első beadványához mellékelni, vagy ha erre előbb kerül sor, első jelentkezése alkalmával az ügyiratokhoz csatolás végett az eljáró bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak átadni. Az európai közösségi jogász köteles az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján ügyvéddel vagy ügyvédi irodával kötött eredeti együttműködési szerződést vagy annak hitelesített másolatát és – ha az nem magyar nyelvű – annak hiteles magyar fordítását az első beadványához mellékelni, vagy ha erre előbb kerül sor, első jelentkezése alkalmával az ügyiratokhoz csatolás végett az eljáró bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak átadni.”

152. § A Be. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„73. § (1) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság ügygondnokot rendel ki, ha

a) a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkező terheltnek, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek, sértettnek, vagyoni érdekeltnek vagy egyéb érdekeltnek nincs törvényes képviselője vagy a törvényes képviselő személye nem állapítható meg,

b) a terheltnek, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek, a sértettnek, a vagyoni érdekeltnek vagy az egyéb érdekeltnek nincs olyan törvényes képviselője, akire nem állapítható meg kizárási ok,

c) a törvényes képviselő a jogainak gyakorlásában akadályozva van, vagy

d) az őt érintő eljárási cselekmény időpontjában ismeretlen helyen tartózkodó sértettnek, vagyoni érdekeltnek vagy egyéb érdekeltnek nincs sem törvényes képviselője, sem meghatalmazott képviselője.

(2) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság ügygondnokként ügyvédet rendelhet ki. A kirendelés hatályára az (1) bekezdés a)–c) pontja esetén a 48. § (1) bekezdését, az (1) bekezdés d) pontja esetén a 49. § (5) bekezdését kell alkalmazni.

(3) Az ügygondnok kirendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak. A képviselt személy – indokoltan – más ügygondnok kirendelését indítványozhatja. Az indítványról az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság dönt, amely előtt az eljárás folyamatban van.

(4) A kirendelt ügygondnok indokolt esetben indítványozhatja a felmentését a kirendelés alól. Az indítványról az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság dönt, amely előtt az eljárás folyamatban van.

(5) A vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság a törvényes képviselőt kizárja az eljárásból, ha

a) megalapozottan feltehető, hogy a törvényes képviselő a bűncselekményt az általa képviselt terhelttel vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel együtt követte el, vagy

b) a törvényes képviselő érdekei az általa képviselt személy érdekeivel ellentétesek.

(6) A vádemelés előtt az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a törvényes képviselőt a nyomozó hatóság is kizárhatja az eljárásból.

(7) Ha az ügygondnok kirendelésére okot adó körülmény az eljárás folyamán megszűnik, a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az ügygondnokot a kirendelés alól felmenti.

(8) Az ügygondnokot a büntetőeljárásban a törvényes képviselő jogállása illeti meg. Az ügygondnok kizárására a törvényes képviselő kizárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A terheltet vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt képviselő ügygondnok kizárására a 43. § (1) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell.

(9) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a kirendelt ügygondnokot felmenti vagy kizárja, és ezzel egyidejűleg új ügygondnokot rendel ki, a 48. § (3)–(6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(10) Az ügygondnok a közreműködéséért díjra és költségeinek megtérítésére is jogosult.”

153. § A Be. 76. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A költségkedvezmény)

„a) a terhelt esetén a kirendelt védő és az ügygondnok díjának és költségeinek állam általi előlegezésére és viselésére,

b) a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt esetén a pártfogó ügyvéd díjának és költségeinek állam általi előlegezésére és a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott esetekben viselésére, valamint az ügygondnok díjának és költségeinek állam általi előlegezésére,”

(terjed ki.)

154. § A Be. 87. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási cselekmény esetén)

„b) elrendelheti, hogy

ba) az eljárási cselekményen igazságügyi pszichológus szakértő is jelen legyen, illetve

bb) az eljárási cselekményt igazságügyi pszichológus szakértő vagy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 61. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatást végző szaktanácsadó közreműködésével hajtja végre,”

155. § A Be. 98. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdésben meghatározottak biztosítása érdekében

a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti felfedés tilalmának biztosítása érdekében a pénzügyi információs egység operatív elemzésének az eredményét tartalmazó ügyiratot,

b) ha az érintett személyes adatainak zártan kezelését közigazgatási hatósági, polgári peres vagy más eljárásban elrendelték, az érintett személyes adatainak a védelme érdekében az érintett személy kihallgatásáig a személyes adatait tartalmazó ügyiratot,

c) a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény szerinti közérdekű bejelentő védelme érdekében a közérdekű bejelentő kihallgatásáig a közérdekű bejelentést tartalmazó ügyiratot

zártan kell kezelni.”

156. § A Be. 100. §-a a következő (6a)–(6d) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Ha több cselekmény miatt folyik az eljárás, és van olyan cselekmény, amely miatt gyanúsítás közlésére még nem került sor, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság ezen cselekményre vonatkozóan a gyanúsított és a védője tekintetében a megismerés jogát, illetve a (4) bekezdésben felsorolt valamely megismerési módot az ügyiratok megjelölése nélkül – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – korlátozhatja, amelyről határozatot hoz.

(6b) Ha az eljárás során jelentős mennyiségű iratot szereztek be, amelyek átvizsgálása még nem fejeződött be, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a megismerés jogát, illetve a (4) bekezdésben felsorolt valamely megismerési módot az általa meghatározott ügyiratok tekintetében az iratok átvizsgálásának befejezéséig, de legfeljebb az iratok beszerzését követő három hónapig – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – korlátozhatja, amelyről határozatot hoz.

(6c) Ha az ügyirat megismerésének valamely módja törvénysértő lenne vagy az az ügyirat jellegére tekintettel lehetetlen, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a (4) bekezdésben felsorolt valamely megismerési módot az általa meghatározott ügyiratok tekintetében korlátozhatja, amelyről határozatot hoz.

(6d) Ha a védett adat védelme érdekében szükséges, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a (4) bekezdésben felsorolt valamely megismerési módot az általa meghatározott ügyiratok tekintetében – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – korlátozhatja, amelyről határozatot hoz.”

157. § (1) A Be. 116. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a 115. § (2) vagy (3) bekezdése szerint idézett nem jelenik meg, és a kiskorú gondozását ellátó nagykorú személy, illetve a 115. § (3) bekezdése szerint idézett személy törvényes képviselője nem igazolja, hogy az idézett meg nem jelenésében vétlen, a kiskorú gondozását ellátó nagykorú személy, illetve a 115. § (3) bekezdése szerint idézett személy törvényes képviselője rendbírsággal sújtható, és a meg nem jelenéssel okozott bűnügyi költség megtérítésére kell kötelezni.”

(2) A Be. 116. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdés b), illetve c) pontja nem alkalmazható, ha a tanú, a szakértő vagy – a sértett kivételével – a büntetőeljárásban részt vevő egyéb személy részére az idézés kézbesítésére a 132. § (2) bekezdés c) pontja alapján került sor.”

158. § A Be. 119. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Aki ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, annak az elfogása, illetve a Magyarországra történő kiadatása vagy átadása esetén az őrizetét kell elrendelni, és

a) huszonnégy órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó vagy az abban megjelölt más ügyészség, illetve nyomozó hatóság,

b) hetvenkét órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó vagy az abban megjelölt más bíróság

elé kell kísérni.”

159. § A Be. 127. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Kérelemre a rendbírság megfizetésére halasztás, illetve részletfizetés engedélyezhető a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 42. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett és keretek között. A halasztás, illetve részletfizetés iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya. A kérelemről a rendbírságot kiszabó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság határoz. A halasztás vagy a részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.”

160. § (1) A Be. 132. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A kézbesítés nem szabályszerű, ha a kézbesítendő ügyiratot a címzett helyett a jogszabály szerint átvételre jogosult más olyan személy vette át,

a) akinek az érdekei a címzettel nyilvánvalóan ellentétesek, vagy

b) akit a címzett ellentétes érdekű személyként a kézbesítést megelőzően megjelölt.”

(2) A Be. 132. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kézbesítendő ügyiratot szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni)

„b) a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett vagy helyette a jogszabály szerint átvételre jogosult más személy az ügyiratot nem vette át, ezért az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, vagy”

(3) A Be. 132. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A kézbesítendő ügyiratot szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni)

„c) a kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert az ügyirat a címzett értesítési címéről, tényleges tartózkodási helyéről, és lakcíméről „a cím nem azonosítható”, „címzett ismeretlen”, „elköltözött” vagy „kézbesítés akadályozott” jelzéssel érkezett vissza.”

(4) A Be. 132. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés c) pontja nem alkalmazható a terheltnek kézbesítendő ügyirat esetén.”

161. § (1) A Be. 155. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Elektronikus kapcsolattartás esetén a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság hivatalból vagy indítványra elrendelheti a beadvány vagy az ügyirat papíralapú vagy adathordozón történő benyújtását, továbbítását illetve kézbesítését. Erre különösen akkor kerülhet sor, ha a beadvány vagy az ügyirat

a) nagy mennyisége, sajátos alakja vagy jellege miatt a digitalizálás aránytalan nehézséggel járna vagy lehetetlen,

b) valódisága vitás, vagy

c) elektronikus úton történő kézbesítése vagy továbbítása olyan késedelemmel járna, amely az eljárási cselekmény határidőben történő lefolytatását veszélyeztetné, vagy az eljárás aránytalan elhúzódását okozná.”

(2) A Be. a 156. §-t megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

„Kézbesítés elektronikus kapcsolattartás esetén”

(3) A Be. a 157. §-t megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

„Adatkezelés”

(4) A Be. a 158. §-t megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

„Elektronikus ügyirat”

(5) A Be. a 159. §-t megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

„Az elektronikus formátumban rendelkezésre álló ügyirat továbbítása”

162. § (1) A Be. 189. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A törvény eltérő rendelkezése hiányában a szakértő alkalmazása kirendeléssel történik. A szakértő kirendeléséről szóló határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.”

(2) A Be. 189. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság a szakértőt a kirendelés alól fontos okból határozattal felmentheti. E határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.”

163. § A Be. 190. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A terhelt és a védő szakértő kirendelését indítványozhatja, az indítványban megjelölheti a szakértő személyét. Az indítványról a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság határoz. A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.”

164. § A Be. 199. § (1)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A szakértő

a) a szakértői tevékenységéért, valamint a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság előtt idézésre történt megjelenéséért munkadíjra, továbbá

b) az eljárásával felmerült költségeinek megtérítésére

(a továbbiakban együtt: szakértői díj) jogosult.

(2) A szakértői díjat a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapulvételével, a szakvélemény beérkezését, illetve a szakértő meghallgatása esetén a meghallgatást követően, de legkésőbb egy hónapon belül határozattal kell megállapítani.

(3) A szakértői díjat megállapító határozatot a szakértővel, a terhelttel, a védővel, valamint a bíróság határozatát az ügyészséggel kell közölni. A szakértői díjat megállapító határozat ellen a felsoroltak élhetnek jogorvoslattal.

(4) A szakértői díjat − jogszabályban meghatározottak szerint − a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság előlegezi.

(5) A magánszakértői vélemény elkészítésére megbízott szakértő szakértői díját a terhelt, illetve a védő előlegezi.”

165. § A Be. 201. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„201. § (1) A szakértőre vonatkozó rendelkezések a tolmácsra is értelemszerűen irányadóak azzal, hogy a

a) magánszakértőre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók,

b) tolmács által lefordított ügyirat, az eredeti ügyiratra vonatkozó szabályok szerint ismerhető meg,

c) tolmács kirendeléséről és felmentéséről szóló határozatot csak a tolmács részére kell kézbesíteni,

d) tolmács díját megállapító határozatot a tolmáccsal, valamint a bíróság határozatát az ügyészséggel is közölni kell.

(2) Tolmácsként a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személy vehető igénybe. Ha ez nem lehetséges, eseti tolmácsként kellő nyelvismerettel rendelkező más személy is kirendelhető. Tolmácson a szakfordítót is érteni kell.

(3) A tolmácsot a kirendelésével egyidejűleg figyelmeztetni kell a hamis tolmácsolás következményeire.

(4) A tolmács közreműködésével folytatott eljárási cselekményen jelenlévők a tolmácsolás nem megfelelő minősége miatt más tolmács kirendelését indítványozhatják.”

166. § (1) A Be. 202. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság és az ügyészség

a) büntetés vagy intézkedés alkalmazása,

b) feltételes ügyészi felfüggesztés alkalmazása vagy

c) közvetítői eljárásra utalás

előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el.”

(2) A Be. 207. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a büntetőeljárás során az elkövető azonosítása érdekében biometrikus minta rögzítése indokolt, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az érintett személlyel, tárggyal, helyszínnel vagy tárgyi bizonyítási eszközzel kapcsolatba került személyektől biometrikus mintát rögzíthet más biometrikus minta vétlen szennyeződésének kiszűrése érdekében.”

167. § (1) A Be. 215. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a bűncselekmény megszakítása, a bűncselekmény elkövetőjének azonosítása, illetve a bizonyítás érdekében elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tényének a megállapításához, az elektronikus hírközlő eszköz vagy információs rendszer azonosításához, illetve hollétének megállapításához szükséges adatokat titokban technikai eszközzel megszerezheti.”

(2) A Be. 217. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fizetési művelet teljesítésének a felfüggesztése az elrendelő tájékoztatásának napját követően legfeljebb négy munkanapig tarthat, amelyet az elrendelő az ügyészség engedélyével egy alkalommal legfeljebb három munkanappal meghosszabbíthat.”

(3) A Be. 249. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv, illetve az ügyészség az (1) bekezdésben meghatározott ügyiratok zárt kezelését is elrendelheti, amelyet – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – legkésőbb a 352. §-ban meghatározott időpontig meg kell szüntetni.”

(4) A Be. 252. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a leplezett eszközök alkalmazását nem maga a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv hajtotta végre, a (4) bekezdésben meghatározott határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a leplezett eszközök alkalmazásának megszüntetését követően a leplezett eszközök alkalmazásának az eredményét tartalmazó összes adathordozó, irat vagy annak kivonata a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervhez megérkezett.”

168. § (1) A Be. 255. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés esetén a fedett nyomozót az őt foglalkoztató szerv útján kell idézni, illetve értesíteni, részére a kézbesítendő ügyiratot csak a fedett nyomozót foglalkoztató szerv útján lehet kézbesíteni. A fedett nyomozó személyazonosságát a fedett nyomozót foglalkoztató szerv azon tagja igazolja, aki a fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására történő felkészítéséért, a fedett nyomozóval és az alkalmazó szervvel való folyamatos kapcsolattartásért, valamint a fedett nyomozó védelméért felelős. Akadályoztatása esetén ezen személy helyett a felettese jár el.”

(2) A Be. 255. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A fedett nyomozó eljárási cselekményen történő jelenléte telekommunikációs eszköz útján a fedett nyomozót foglalkoztató szerv hozzájárulása esetén biztosítható. Ebben az esetben a fedett nyomozót foglalkoztató szerv határozza meg, hogy a fedett nyomozó jelenlétét