a) a 92. § (3) bekezdése szerint az érintett személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságok technikai eszközzel történő torzításának az elrendelésével,
b) az érintett személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságok technikai eszközzel történő torzításának mellőzésével,
c) mely elkülönített helyszínen, illetve
d) az a) pontban meghatározott esetben az érintett személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságok technikai eszközzel történő torzításának mely módszerével
biztosítsák.
(3b) Az elkülönített helyszínen a fedett nyomozót foglalkoztató szerv (2a) bekezdésben meghatározott tagja jelen lehet. Ha ez a fedett nyomozó kilétének titokban maradása és biztonsága érdekében szükséges, a fedett nyomozót foglalkoztató szerv döntése alapján a 123. §-ban meghatározottaktól eltérően az elkülönített helyszínen kizárólag a fedett nyomozót foglalkoztató szerv (2a) bekezdésben meghatározott tagja lehet jelen, aki ebben az esetben ellátja a 123. § (2) bekezdésében meghatározott személy feladatait.”
(3) A Be. 255. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a fedett nyomozó részére írásbeli tanúvallomás tételét engedélyezik, a fedett nyomozó más módon leírt vallomását a fedett nyomozót foglalkoztató szerv (2a) bekezdésben meghatározott tagja hitelesíti.”
(4) A Be. 255. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az (1)–(7) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a titkosan együttműködő személyre is azzal, hogy a fedett nyomozót foglalkoztató szerven a titkosan együttműködő személyt alkalmazó leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervet kell érteni.”
169. § (1) A Be. 263. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha törvény ezt lehetővé teszi, az adatszolgáltatást kérő szerv a nyilvántartásból vagy az adatállományból közvetlen hozzáféréssel veszi át a szükséges adatokat, illetve az adatkéréshez a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény által ilyen szolgáltatások végzésére kijelölt nemzetbiztonsági szolgálat közreműködését is igénybe veheti.”
(2) A Be. 267. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vádemelés után az ügyészség a bizonyítási indítvány megtétele, bizonyítási eszköz felkutatása és biztosítása, továbbá az elkobozható vagy a vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon felderítése és biztosítása érdekében adatgyűjtést végezhet, ehhez a nyomozó hatóságot és a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szervét is igénybe veheti.”
170. § A Be. 284. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„284. § Az óvadék a bíróság által meghatározott pénzösszeg, amelynek célja a bíróság által elrendelt távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet magatartási szabályai megtartásának, valamint a terhelt eljárási cselekményeken való jelenlétének elősegítése. Az óvadék megállapításának e törvény eltérő rendelkezése hiányában valamennyi, a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés 276. § (2) bekezdésében meghatározott oka esetén helye van.”
171. § A Be. 286. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az óvadék összege nem lehet kevesebb, mint ötszázezer forint, annak összegét a bíróság a jelenlét biztosításával, a bizonyítás megnehezítésével vagy meghiúsításával, illetve a bűnismétléssel kapcsolatos fenyegetettség mértékéhez igazodóan, a bűncselekmény tárgyi súlya alapján, a terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére is figyelemmel állapítja meg.”
172. § A Be. 291. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha a vádemelés után, a bűnügyi felügyelet, illetve a távoltartás elsőfokú bíróság általi fenntartásától vagy elrendelésétől számítva
a) hat hónap eltelt, és az elsőfokú bíróság még nem hozott ügydöntő határozatot, az elsőfokú bíróság,
b) egy év eltelt, és az elsőfokú bíróság még nem hozott ügydöntő határozatot, a másodfokú bíróság,
c) a b) pontban meghatározott határidőt követően az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozataláig a másodfokú bíróság legalább hathavonta
a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet indokoltságát felülvizsgálja.
(2) Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát követően elrendelt vagy fenntartott távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet indokoltságát a másodfokú bíróság, a másodfokú bíróság ügydöntő határozatát követően elrendelt vagy fenntartott távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet indokoltságát a harmadfokú bíróság hathavonta felülvizsgálja.”
173. § A Be. 318. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A megváltás során kifizetett összeg a lefoglalt dolog helyébe lép, amelyre a lefoglalás külön határozat nélkül kiterjed, és a lefoglalás az eredetileg lefoglalt dolog tekintetében a megváltással megszűnik. Ilyen esetben a vagyonelkobzást a dolog helyébe lépő összegre kell elrendelni.”
174. § (1) A Be. 319. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség indítványára – a lefoglalt dolog értékesítését rendeli el, ha a lefoglalt dolog]
„d) értéke a lefoglalás várható ideje miatt lényegesen csökkenne vagy ennek veszélye megalapozottan feltehető.”
(2) A Be. 319. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A lefoglalt dolog értékesítéséből befolyt ellenérték a lefoglalt dolog helyébe lép, amelyre a lefoglalás külön határozat nélkül kiterjed, és a lefoglalás az eredetileg lefoglalt dolog tekintetében az értékesítéssel megszűnik. Ilyen esetben az elkobzást vagy a vagyonelkobzást a dolog helyébe lépő összegre kell elrendelni.”
175. § (1) A Be. 320. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a lefoglalt dolog birtoklása jogszabályba ütközik, vagy a közbiztonságot veszélyezteti, a bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség indítványára, az (5) bekezdésben meghatározott feltételek esetén – a lefoglalás megszüntetése helyett a lefoglalt dolog elkobzásáról határoz.”
(2) A Be. 320. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a 111. § alapján az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult olyan szervet tájékoztatja, amelynek eljárásában a lefoglalt dolog elkobzására van lehetőség, a (4) bekezdésben meghatározott intézkedést legfeljebb öt munkanapig mellőzheti.
(7) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság haladéktalanul intézkedik a lefoglalt dolog elkobzása érdekében, ha
a) a (6) bekezdésben meghatározott határidő eltelt, vagy
b) a 111. §-ban meghatározott szerv a lefoglalást nem rendelte el.
(8) Ha a 111. §-ban meghatározott szerv a dolog lefoglalását elrendelte, a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a lefoglalást megszünteti, és a lefoglalt dolgot a 111. §-ban meghatározott szervnek kiadja.”
176. § A Be. 321. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a 111. § alapján az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervet tájékoztatja, amelynek eljárásában a lefoglalásra, zárlatra vagy zár alá vételre van lehetőség, a lefoglalás megszüntetésének végrehajtását legfeljebb öt munkanapig felfüggesztheti.”
177. § A Be. 329. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A megváltás során kifizetett összeg a zár alá vett vagyon helyébe lép, amelyre a zár alá vétel külön határozat nélkül kiterjed, és a zár alá vétel az eredetileg zár alá vett vagyon tekintetében a megváltással megszűnik. Ilyen esetben a vagyonelkobzást a vagyon helyébe lépő összegre kell elrendelni.
(7) Ha a zár alá vételt a polgári jogi igény biztosítására rendelték el, a zár alá vett vagyon megváltására az (1)–(6) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy
a) a zár alá vett vagyon megváltása a magánfél, a vádemelés előtt a sértett hozzájárulása nélkül nem fogadható el,
b) a megváltás összege a magánfél, a vádemelés előtt a sértett által megjelölt követelés összegét nem haladhatja meg, és
c) a zár alá vett vagyon megváltásának elfogadásáról a bíróság határoz.”
178. § (1) A Be. 331. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A zár alá vételt fel kell oldani, ha
a) elrendelésének oka megszűnt,
b) a büntetőeljárást megszüntették, illetve a nyomozás határideje lejárt,
c) az eljárást vagyonelkobzás alkalmazása nélkül fejezték be, illetve a polgári jogi igényt elutasították,
d) a bíróság a polgári jogi igénnyel érvényesített jog fennállását és a követelés összegszerűségét is érdemben elbírálta,
e) azt polgári jogi igény biztosítására rendelték el és a bíróság a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja, vagy
f) a sértett a polgári jogi igény érvényesítésének szándékától eláll, illetve a magánfél a polgári jogi igényét visszavonta.
(2) A polgári jogi igény biztosítása érdekében elrendelt zár alá vétel feloldásának végrehajtását három hónapra fel kell függeszteni, ha
a) az (1) bekezdés a), b) és e) pontja esetén a zár alá vett vagyon feletti rendelkezési jogot magának követelő személy a követelése érdekében polgári eljárást kíván indítani és a zár alá vett vagyonra biztosítási intézkedést kíván kérni, vagy
b) az (1) bekezdés d) pontja esetén önkéntes teljesítés vagy végrehajtási eljárás kezdeményezése várható.
(3) A zár alá vétel feloldását külön határozat nélkül végre kell hajtani, ha
a) a (2) bekezdésben foglalt határidő eltelt,
b) az (1) bekezdés a), b) és e) pontja esetén a polgári eljárás megindult és a zár alá vett vagyontárgy vonatkozásában biztosítási intézkedést rendeltek el, vagy
c) az (1) bekezdés d) pontja esetén a végrehajtási eljárásban a zár alá vett vagyontárgyat lefoglalták, vagy a magánfél, illetve a terhelt igazolta a megítélt polgári jogi igény teljesítését.”
(2) A Be. 331. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az (1) bekezdés a), b) és e) pontja esetén a végrehajtás felfüggesztése esetén a sértettet tájékoztatni kell a polgári eljárás során a biztosítási intézkedés indítványozásának lehetőségéről és következményeiről, illetve a zár alá vétel ranghelyére való végrehajtási jog bejegyzésének lehetőségéről és következményéről.”
179. § A Be. 332. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a zár alá vétel tárgyát képező ingatlant az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény vagy a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján értékesítették, az értékesítésből befolyt összegnek az ott meghatározottak szerinti része az értékesített ingatlan helyébe lép, amelyre a zár alá vétel külön határozat nélkül kiterjed. Az ingatlan tekintetében a zár alá vétel az értékesítéssel megszűnik.”
180. § A Be. 341. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„341. § Az előkészítő eljárás során az előkészítő eljárást folytató szerv a bűncselekmény gyanújának megállapítása céljából
a) a 215. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott leplezett eszközt,
b) rejtett figyelést,
c) a 215. § (9) bekezdésében meghatározott leplezett eszközt,
d) a 216–218. §-ban meghatározott leplezett eszközt,
e) a 221. § a) pontja alapján álvásárlást,
f) a 222–225. § alapján fedett nyomozót, valamint
g) bírói engedélyhez kötött leplezett eszközt
alkalmazhat.”
181. § (1) A Be. 342. § (3) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az előkészítő eljárás során adatkérés keretében adatszolgáltatás kizárólag)
„11. a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott nyilvántartásokból,”
(kérhető.)
(2) A Be. 342. § (3) bekezdése a következő 27. és 28. ponttal egészül ki:
(Az előkészítő eljárás során adatkérés keretében adatszolgáltatás kizárólag)
„27. törvényben meghatározott esetben az Európai Unió kötelező jogi aktusa által létrehozott nyilvántartásból,
28. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti pénzügyi információs egységként működő hatóságtól”
(kérhető.)
182. § A Be. 360. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az ügyészség és a nyomozó hatóság gondoskodik arról, hogy a jegyzőkönyv hitelesítése előtt annak tartalmát a jogszabályban meghatározott, az eljárási cselekményen jelen lévő büntetőeljárásban részt vevő személy (a továbbiakban: hitelesítésben való közreműködésre köteles személy) megismerje. Ha a hitelesítésben való közreműködésre köteles személy a jegyzőkönyv tartalmának megismerését megtagadja, úgy kell tekinteni, mint aki a jegyzőkönyv hitelesítésében való közreműködést tagadta meg.
(3) Az észrevétlenül nem megváltoztatható módon lezárt jegyzőkönyvet az eljárási cselekményt végző ügyész vagy nyomozó hatóság tagja a hitelesítésben való közreműködésre köteles személlyel együtt jogszabályban meghatározott módon hitelesíti.
(4) Ha a hitelesítésben való közreműködésre köteles személy a jegyzőkönyv hitelesítésében való közreműködést megtagadja, a megtagadás tényét és annak közölt vagy ismert indokát jogszabályban meghatározott módon rögzíteni kell.”
183. § A Be. 362. § (1) bekezdése a következő 30. ponttal egészül ki:
(Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság határozatot hoz)
„30. az ügygondnok kirendeléséről, a kirendelt ügygondnok felmentéséről, kizárásáról, valamint díjának megállapításáról.”
184. § A Be. 370. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a panaszt elbíráló ügyészség a panaszt alaposnak tartja, a határozatot hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja, ellenkező esetben a panaszt elutasítja. A panaszt elbíráló ügyészség a határozat törvénysértő rendelkezését a panasz elutasítása esetén is hivatalból megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti.”
185. § A Be. 372. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az ügyészség határozatában hivatalból is megállapíthatja, hogy a gyanúsítás törvényi feltételei nem állnak fenn. A gyanúsított ezen minősége a határozat hozatalával megszűnik.”
186. § (1) A Be. 374. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti határozat elleni felülbírálati indítványt az ügyészségnél vagy a nyomozó hatóságnál terjesztik elő, és az indítvány alapos, a nyomozó hatóság által hozott határozat esetén az ügyészség, az ügyészség által hozott határozat esetén a felettes ügyészség a határozatot hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja. Ha az ügyészség vagy a felettes ügyészség a felülbírálati indítványt nem tartja alaposnak, az indítványt és az ügyiratokat megküldi a bíróságnak.”
(2) A Be. 374. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az ügyészség az ügyiratokat a bíróságnak öt munkanapon belül megküldi és e határidőn belül a felülbírálati indítványra észrevételt vagy azzal összefüggő indítványt tehet. Az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti nyomozó hatóság által hozott határozat esetén az ügyészség, az ügyészség által hozott határozat esetén a felettes ügyészség a határozatot hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja és erről a bíróságot tájékoztatja.”
187. § A Be. 379. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Ha a magánvádló a magánvádas eljárás megindítására irányuló feljelentést a nyomozó hatóságnál tette meg, a nyomozó hatóság a feljelentést haladéktalanul továbbítja az ügyészséghez.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben, illetve, ha a magánvádló a magánvádas eljárás megindítására irányuló feljelentést az ügyészségen tette meg, az ügyészség a feljelentést az érkezésétől számított három munkanapon belül megvizsgálja és dönt arról, hogy a magánvádra üldözendő bűncselekmény miatt a vád képviseletét átveszi-e. Ha az ügyészség a vád képviseletét átveszi, erről a sértettet tájékoztatja. Ha az ügyészség a vád képviseletét nem veszi át, a feljelentést haladéktalanul megküldi a bíróságnak és erről a feljelentőt tájékoztatja.”
188. § A Be. 387. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A nyomozó hatóság vagy az ügyészség az (1)–(3) bekezdés alapján tett intézkedéseit, a 47. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a területi kamara által kijelölt védővel való kapcsolatfelvétel érdekében tett intézkedéseit, és ha ismert, a védő távolmaradásának okát a gyanúsítotti kihallgatás jegyzőkönyvébe foglalja.”
189. § (1) A Be. 394. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyészség felfüggesztheti az eljárást, ha)
„f) a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését kezdeményezte, és további, Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény már nincs, valamint az eljárás a külföldi ítélet elismerése vagy a tagállami ítélet megfeleltetése nélkül nem folytatható, vagy”
(2) A Be. 394. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az ügyészség felfüggesztheti az eljárást, ha)
„g) az a létrejött egyezségben a terhelt által vállalt kötelezettség teljesítése érdekében szükséges.”
(3) A Be. 394. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az eljárás nem függeszthető fel
a) a (2) bekezdés alapján, ha az ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazott,
b) a (4) bekezdés b) pontja alapján, ha az ügyben közvetítői eljárás volt folyamatban, illetve
c) a (2) bekezdés vagy a (4) bekezdés b) pontja alapján, ha az ügyészség az eljárást a (4) bekezdés g) pontja alapján felfüggesztette.”
190. § (1) A Be. 395. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárást, ha)
„c) jogsegély iránti megkeresés más állam hatósága általi teljesítése szükséges, legfeljebb tizenkét hónapra, vagy”
(függesztheti fel.)
(2) A Be. 395. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárást, ha)
„d) az a létrejött egyezségben a terhelt által vállalt kötelezettség teljesítése érdekében szükséges, legfeljebb hat hónapra”
(függesztheti fel.)
191. § A Be. 400. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„400. § (1) Az eljárás megszüntetése – ha e törvény kivételt nem tesz – nem akadálya annak, hogy ugyanabban az ügyben utóbb az eljárást folytassák.
(2) A nyomozó hatóság által megszüntetett eljárás folytatását az ügyészség rendeli el, azzal, hogy a felderítés során az eljárás folytatását a nyomozó hatóság is elrendelheti.
(3) Az ügyészség által megszüntetett eljárás folytatását – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ügyészség vagy a felettes ügyészség hivatalból vagy panasz alapján rendelheti el.
(4) Az eljárás folytatásáról szóló határozat ellen nincs helye panasznak.
(5) Az eljárás folytatását az ügyészség indítványára a bíróság rendelheti el, ha
a) a terhelttel szemben az eljárást a 398. § (1) bekezdés a)–f) pontja vagy a 398. § (2) bekezdés a), c), d) vagy e) pontja alapján az ügyészség szüntette meg, és
b) hivatalból vagy panasz alapján az eljárás megszüntetésétől számított hat hónapon belül az eljárás folytatására nem került sor.
(6) Az eljárás folytatását a bíróság abban az esetben rendelheti el, ha az ügyben
a) új bizonyíték vagy körülmény merül fel,
b) hamis vagy hamisított bizonyítási eszközt használtak fel, vagy
c) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tagja kötelességét büntető törvénybe ütköző módon megszegte.
(7) A (6) bekezdés b) vagy c) pontja alapján az eljárás folytatásának akkor van helye, ha bűncselekmény elkövetését jogerős ügydöntő határozat megállapította, vagy ilyen ügydöntő határozat meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárta ki, és ez az eljárás megszüntetését érdemben befolyásolta.
(8) Az ügyészség a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott esetek tisztázása érdekében az eljárás folytatásának elrendelése előtt adatgyűjtést végezhet.
(9) Ha a bíróság az eljárás folytatásának elrendelése iránti indítványt elutasította, változatlan alapon az eljárás folytatásának elrendelése iránti ismételt indítvány előterjesztésének nincs helye.”
192. § (1) A Be. 402. § (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az ügyészség az eljárás megszüntetése esetén a bűnügyi költség vagy egy részének megfizetésére kötelezheti a gyanúsítottat, ha az eljárást)
„b) az eljárás feltételes ügyészi felfüggesztése tartamának eredményes eltelte miatt,
c) megrovás alkalmazásával vagy”
(szünteti meg.)
(2) A Be. 402. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az ügyészség az eljárás megszüntetése esetén a bűnügyi költség vagy egy részének megfizetésére kötelezheti a gyanúsítottat, ha az eljárást)
„d) a Btk. Különös Részében meghatározott, a terhelt magatartásától függő büntethetőséget megszüntető ok miatt”
(szünteti meg.)
(3) A Be. 402. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A gyanúsított kötelezettségét a bűncselekmény tárgyi súlya, valamint a gyanúsított vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten kell megállapítani.”
193. § A Be. 407. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyészség és a terhelt a XCIX. Fejezet szerinti, egyezség esetén lefolytatandó eljárás érdekében a vádemelés előtt egyezséget köthet a terhelt által elkövetett bűncselekmény vonatkozásában a bűnösség beismeréséről és ennek következményeiről (a továbbiakban: egyezség). Az egyezségkötésnek nem akadálya, ha a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését beismerte.”
194. § (1) A Be. 409. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ügyészség az egyeztetés eredményeként létrejött egyezséget a gyanúsítotti kihallgatás jegyzőkönyvébe foglalja, amely az (1) bekezdés szerinti figyelmeztetést és a terhelt erre adott nyilatkozatát is tartalmazza. A jegyzőkönyvet a 360. §-ban meghatározott rendelkezések alkalmazásával az ügyész, a terhelt és a védő együttesen hitelesíti.”
(2) A Be. 409. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az ügyészség és a terhelt nem kötött egyezséget, a kezdeményezés, valamint az ezzel összefüggésben keletkezett ügyiratok bizonyítékként, illetve bizonyítási eszközként nem használhatók fel, azok nem képezik az eljárás ügyiratainak részét. Ebben az esetben az ügyészség az egyezség megkötésére irányuló kezdeményezésről sem tájékoztathatja a bíróságot.”
195. § (1) A Be. 411. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az egyezség tartalmazhatja)
„a) a mellékbüntetést, illetve a büntetés vagy intézkedés mellett is alkalmazható intézkedést,
b) a Btk. alapján a büntetés kiszabása során meghozható egyéb rendelkezést,”
(2) A Be. 411. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Nem képezheti az egyezség tárgyát a kényszergyógykezelés, az elkobzás, a vagyonelkobzás és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, valamint – a bűnügyi költség viselése kivételével – más, az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező kérdés, továbbá a polgári jogi igény vagy a szülői felügyeleti jog megszüntetése.”
196. § A Be. 412. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közvetítői eljárás a gyanúsított és a sértett megegyezését, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő, a gyanúsított, illetve a sértett indítványára, vagy önkéntes hozzájárulásukkal alkalmazható eljárás. A gyanúsított a közvetítői eljárás alapjául szolgáló hozzájárulását és indítványát védője útján is megteheti.”
197. § (1) A Be. 444. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Jogszabályban meghatározottak szerint az eljárási cselekményről
a) egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel, vagy
b) egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés helyett kép- és hangfelvétel
készíthető.”
(2) A Be. 444. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (2) bekezdés b) pontja szerint készített kép- és hangfelvétel jegyzőkönyvnek minősül, amit jogszabályban meghatározott módon kell hitelesíteni.”
198. § (1) A Be. 447. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tanácsülésről akkor kell jegyzőkönyvet készíteni, ha a határozat nem egyhangú.”
(2) A Be. 450. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kisebbségi véleményen lévő bíró írásba foglalt különvéleményének kezelésére és megtekintésére a 447. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a tárgyalásról készített jegyzőkönyvben legkésőbb a határozat kihirdetésekor rögzíteni kell, hogy különvéleményt foglaltak írásba.”
199. § A Be. 455. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ügydöntő határozat kihirdetés előtt írásba foglalt rendelkező részét a jogorvoslati résszel együtt kézbesíteni kell a jelen nem lévő fellebbezésre jogosultaknak.”
200. § A Be. LXXIV. Fejezete a következő alcím címmel és 462/A. §-sal egészül ki:
„Az ügyészség vádemelés után hozott határozatai
462/A. § Az ügyészségnek a vádemelés után meghozott határozataira az LVII. Fejezetet, a határozat elleni jogorvoslatra a 369. és 370. §-t kell alkalmazni.”
201. § (1) A Be. 464. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bíróság a vádemelés előtt dönt)
„h) az eljárás folytatásának elrendeléséről azzal szemben, akivel szemben a feljelentést a 382. § (1) bekezdése alapján utasították el vagy az eljárást a 399. § alapján szüntették meg, és az ügyészség az indítványt az együttműködés megszegésére alapozza, és”
(2) A Be. 464. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A bíróság a vádemelés előtt dönt)
„i) törvény által meghatározott egyéb esetben.”
202. § A Be. 478. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az indítvány elbírálásának nincs akadálya, a bíróság nem ügydöntő végzéssel határoz, amelyben
a) az indítványnak helyt ad, részben ad helyt és a törvénynek megfelelő rendelkezést hoz, bírósági felülbírálat esetén a határozatot megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, vagy
b) az indítványt elutasítja.”
203. § A Be. 484. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A bíróság az ügyész, a vádlott, a védő, illetve a sértett meghallgatása érdekében ülést tart.”
204. § (1) A Be. 492. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti, ha)
„i) a magánindítvány hiányzik és az a 378. § (4) bekezdése alapján már nem pótolható.”
(2) A Be. 492. § (2) bekezdése a következő f)–g) ponttal egészül ki:
(A bíróság az eljárást nem ügydöntő végzéssel megszünteti, ha)
„f) a büntetőeljárás átadása, vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben meghatározott konzultációs eljárás eredménye alapján a büntetőeljárást más állam hatósága folytatja le, vagy
g) az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá.”
205. § (1) A Be. 499. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az ügyben több vádlott van, a vádlott-társak és védőik jelenléte az előkészítő ülésen nem kötelező, egyébként a vádlott-társak jelenlétére az 522. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók.”
(2) A Be. 499. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha az ügyben több vádlott van, az előkészítő ülés vádlottanként külön-külön, az ügyek elkülönítése nélkül is megtartható.”
206. § A Be. 500. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság az előkészítő ülésre a vádlottat és a védőt idézi, és az előkészítő ülés határnapjáról az ügyészséget értesíti. Ha az ügyben több vádlott van, a bíróság a vádlott-társakat és védőiket az előkészítő ülés határnapjáról értesíti.”
207. § A Be. 502. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a vádiratot kézbesítési fikció alapján kell kézbesítettnek tekinteni, a bíróság a vádlott vagy − a vádlott hozzájárulásával − a védő indítványára az előkészítő ülést elnapolja, kivéve, ha a vádirat átvételét a vádlott megtagadta.”
208. § A Be. 503. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az eljárás több vádlott ellen folyik és az elkülönítés egyéb feltételei fennállnak, a bíróság az ítélet kihirdetése érdekében az előtte folyamatban lévő ügyeket a bűnösségét beismerő vádlott tekintetében elkülönítheti.”
209. § A Be. 504. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a vádlott a bűnösségét beismeri, és a beismeréssel érintett körben a tárgyaláshoz való jogáról lemond, a bíróság e tény, az eljárás ügyiratai, valamint a vádlott kihallgatása alapján vizsgálja meg, hogy a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadja-e. A vádlott kihallgatása – az előkészítő ülés jellegére figyelemmel – a (2) bekezdésben meghatározott feltételek vizsgálatára irányul.”
210. § A Be. 527. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül az egyesbíró vagy a tanács elnöke hivatalból vagy indítványra a tanú korábban tett vallomásának lényegét ismerteti, a vallomását felolvassa vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja,
a) annak érdekében, hogy a 163. § (4) bekezdés c) pontjának alkalmazhatóságát tisztázza, vagy
b) ha a tanú vallomása szükséges a bizonyításhoz, de a tanú tárgyaláson történő kihallgatása nem indokolt, azt a bíróság sem tartja szükségesnek, és azt az ügyész, a vádlott vagy a védő sem indítványozza.”
211. § A Be. 549. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az ügydöntő határozat rendelkező részét az egyesbíró vagy a tanács elnöke állva felolvassa, és a jelenlévők állva hallgatják meg. Ez alól az egyesbíró vagy a tanács elnöke valamely jelen lévő személy egészségi állapotára tekintettel kivételt tehet. A rendelkező rész felolvasása után az egyesbíró vagy a tanács elnöke szóban elmondja az indokolás lényegét, ennek részeként ismerteti a bíróság által megállapított tényállás lényegét is. A bíróság ebben a körben a vádirati tényállástól eltérő tényállási elemek megjelölésével is teljesítheti az indokolási kötelezettségét.
(4) A kihirdetés után az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügydöntő határozat rendelkező részét a jelen lévő fellebbezésre jogosultaknak átadja.”
212. § A Be. 552. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a tárgyalás a vádlott távollétében is megtartható, a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendeléséről való döntés céljából a bíróság a vádlott őrizetét rendelheti el.”
213. § A Be. 554. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését vagy a nem ügydöntő eljárást megszüntető végzés véglegessé válását követően dönt a határozat meghozatala után felmerült bűnügyi költség megállapításáról és viseléséről.”
214. § A Be. 565. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásáról hozott végzéshez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak, ha a bíróság az 521. § (1) bekezdésének korlátai között lefolytatott bizonyítás során a korábban indult büntetőeljáráshoz újabb ügyet egyesít és abban a vádlottat bűnösnek mondja ki.”
215. § (1) A Be. 567. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bíróság ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha)
„f) olyan bűncselekmény miatt van folyamatban, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége, vagy”
(2) A Be. 567. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A bíróság ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha)
„g) a magánindítvány hiányzik és az a 378. § (4) bekezdése alapján már nem pótolható.”
(3) A Be. 567. § (2) bekezdése a következő e)–f) ponttal egészül ki:
(A bíróság nem ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha)
„e) a büntetőeljárás átvétele vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben meghatározott konzultációs eljárás eredménye alapján a büntetőeljárást más állam hatósága folytatja le, vagy
f) az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá.”
216. § A Be. 575. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A vádlott kötelezettségét a bűncselekmény tárgyi súlya, valamint a vádlott vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten kell megállapítani.
(5) Az eljárásnak az 567. § (2) bekezdésében meghatározott ok miatt történő megszüntetése esetén a bíróság kizárólag a bírósági eljárás során felmerült bűnügyi költségről rendelkezik, kivéve, ha az 567. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a feljelentés vagy a legfőbb ügyész rendelkezésének beszerzése megtörtént és az eljárás nem folytatható.”
217. § A Be. 579. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A végzés elleni fellebbezés elintézésére az ítélet elleni fellebbezés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy nem ügydöntő végzés esetén)
„a) nem alkalmazható az 583. § (3) bekezdése, az 584. § (6) bekezdése és az 590. § (5) bekezdése, illetve”
218. § A Be. 584. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fellebbező
a) a (2) bekezdés szerinti fellebbezését a fellebbezéssel nem érintett cselekményre,
b) az 583. § (3) bekezdése szerinti fellebbezését a fellebbezéssel nem érintett rendelkezésre
a későbbiekben nem terjesztheti ki.”
219. § A Be. 586. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ügyészség, a fellebbezéssel érintett vádlott vagy a védője, valamint a fellebbező észrevételében arra, amit a másodfokú bíróság hivatalból felülbírál akkor is hivatkozhat, ha nem vagy nem azon okból fellebbezett.”
220. § A Be. 590. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a fellebbezést az 583. § (3) bekezdés b) pontja alapján jelentették be, a másodfokú bíróság a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezést az (5) bekezdés alapján akkor bírálja felül, ha
a) a bűnösség megállapítására, illetve a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést megváltoztatja, vagy
b) a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés törvénysértő.”
221. § A Be. 593. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a másodfokú bíróság az ítélet megalapozatlanságának kiküszöbölése során – a helyes tényállás érdekében felvett bizonyítás, az ügyiratok tartalma vagy ténybeli következtetés alapján – az elsőfokú bíróságtól eltérő tényeket állapít meg, az eltérő tényekkel kapcsolatos bizonyítékokat eltérően értékelheti. A másodfokú bíróság nem értékelheti az elsőfokú bíróságtól eltérően a másodfokú bíróság által megállapított ténnyel össze nem függő, valamint a megalapozatlansággal nem érintett tényekkel kapcsolatos bizonyítékokat.”
222. § A Be. 599. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A nyilvános ülésen az ügyész és – a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott eseten kívül – a vádlott jelenléte nem kötelező.”
223. § (1) A Be. 608. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha)
„e) a bíróság a 492. § (1) bekezdés c)–d) és i) pontjában, valamint a (2) bekezdésében vagy az 567. § (1) bekezdés a)–b) és g) pontjában, valamint (2) bekezdésében meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette,”
(2) A Be. 608. § (1) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
(A másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha)
„g) az ítélet szóbeli indokolása során elhangzott és az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el egymástól, és a fellebbezést az 583. § (3) bekezdése alapján jelentették be vagy az eltérés az 584. § (2) bekezdése szerinti fellebbezés esetén a fellebbezéssel nem érintett cselekményre vonatkozik, vagy
h) az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az 504. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el, vagy az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el a vádirati tényállástól.”
224. § A Be. 613. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A másodfokú bíróság a bűnösnek kimondott vádlottat mentesítheti a másodfokú bírósági eljárásban felmerült bűnügyi költségnek vagy egy részének a megfizetése alól, ha
a) az ügyész vádlott javára bejelentett, illetve a vádlott vagy a védő fellebbezése eredményes volt,
b) az ügyész a) ponton kívüli fellebbezése nem vezetett eredményre.”
225. § (1) A Be. 615. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Nem tekinthető ellentétes döntésnek, ha a vádlott egy cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és erre figyelemmel a másodfokú eljárásban az elsőfokú bíróság által megállapított minősítés megváltoztatásának lett volna helye.”
(2) A Be. 615. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fellebbezés sérelmezheti)
„b) kizárólag az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálatból eredő, az 583. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezést vagy indokolást.”
226. § A Be. 618. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A harmadfokú bíróság az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálja
a) az 590. § (5) bekezdés a)–c) pontjában meghatározottakat,
b) az 590. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározottakat is, ha a 615. § (3) bekezdés b) pontja szerinti fellebbezés a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezésen kívüli rendelkezést sérelmezett, és
ba) a bűnösség megállapítására, illetve a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést megváltoztatja, vagy
bb) a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés törvénysértő.”
227. § A Be. 630. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a fellebbezést elbíráló bíróság a fellebbezéssel érintett vádlott vonatkozásában a hatályon kívül helyező végzést hatályon kívül helyezi, akkor az ugyanazon bűncselekmény vonatkozásában a fellebbezéssel nem érintett vádlott tekintetében is ugyanígy határoz.”
228. § A Be. 639. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A terhelt javára)
„f) a terhelt halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa, illetve ha a terhelt halála óta több mint ötven év telt el, oldalági rokona”
(terjeszthet elő perújítási indítványt.)
229. § A Be. 643. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a perújítási indítványt a bíróságnál terjesztették elő, a bíróság azt az alapügy bírósági ügyirataival együtt, a 642. §-ban meghatározott intézkedések megtétele érdekében megküldi az ügyészségnek. Az ügyészség az alapügy ügyiratait a nyilatkozatával együtt egy hónapon belül visszaküldi a bíróságnak. Ha az ügyészség a 642. § (6) bekezdése alapján perújítási nyomozást rendelt el, a határidőt a perújítási nyomozás elvégzésétől kell számítani.”
230. § (1) A Be. 649. § (2) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát)
„d) a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel,
e) a súlyosítási tilalom megsértésével,”
(hozta meg.)
(2) A Be. 649. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát)
„f) a specialitás szabályán alapuló mentességnek, a törvényben meghatározott mentelmi jogon alapuló mentességnek vagy a nemzetközi jogon alapuló mentességnek a megsértésével”
(hozta meg.)
231. § A Be. 651. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A terhelt javára)
„f) a terhelt halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa, illetve ha a terhelt halála óta több mint ötven év telt el, oldalági rokona”
(terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt.)
232. § A Be. 662. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot nem ügydöntő végzésével hatályában fenntartja, ha a felülvizsgálati indítványnak nem ad helyt.”
233. § A Be. 673. § (6) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A terhelt meghallgatása nem mellőzhető, ha a bíróság)
„a) az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés utólagos módosításáról rendelkezik,
b) a pártfogó felügyelet elrendelésével összefüggésben külön magatartási szabályokat ír elő,”
234. § A Be. 674. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A másodfokú bíróság az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban a fellebbezésről tanácsülésen határoz, ha az ügyész, a terhelt vagy a védő meghallgatása szükséges, nyilvános ülést tart, ha más bizonyítást vesz fel, tárgyalást tart.”
235. § (1) A Be. 696. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Katonai büntetőeljárásnak van helye)
„c) törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában, a szövetséges fegyveres erő tagja által belföldön, valamint e személynek a Magyarország határain kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekménye”
(esetén.)
(2) A Be. 696. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az ügyeket a 486. § (1) bekezdése alapján egyesíteni kell, az a bíróság jár el, amely a katonai büntetőeljárást lefolytatta, kivéve, ha a katonai büntetőeljárás hatályát a (3) bekezdés alapozta meg.”
236. § A Be. 701. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a nyomozást nem az ügyészség végzi, nyomozó hatóságként az állományilletékes parancsnok (a továbbiakban: parancsnok) jár el. A parancsnok nem folytat előkészítő eljárást.”
237. § A Be. 710. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyészség a feljelentést elutasítja vagy az eljárást megszünteti, és az ügyiratokat a fegyelmi jogkör gyakorlójának megküldi, ha a katonai vétség miatt a büntetés célja fegyelmi fenyítéssel is elérhető. A feljelentés elutasításáról szóló határozatot a feljelentettnek is kézbesíteni kell.”
238. § A Be. 715. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A katonai büntetőeljárásban a védő részvételére a 427. § (5) bekezdés a) pontja nem alkalmazható.”
239. § (1) A Be. 719. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság mentelmi jogon alapuló mentességnek a megsértésével hozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, ha a mentelmi jog felfüggesztése iránti indítványt a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult elutasította.”
(2) A Be. 719. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot nem ügydöntő végzésével hatályában fenntartja, ha a mentelmi jogot a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult felfüggesztette.
(7) A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és nem ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha az alapügyben a bíróság a jogerős ügydöntő határozatát a mentelmi jogon alapuló mentességnek a megsértésével hozta meg, és a mentelmi jog felfüggesztése iránti indítványt a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult elutasította.”
240. § A Be. XCVII. Fejezete a következő alcím címmel és 721/A. §-sal egészül ki:
„Specialitás szabályán alapuló mentesség
721/A. § (1) Az átadás, kiadatás, illetve egyéb bűnügyi jogsegély keretében Magyarországra érkezett elkövetőt nem lehet gyanúsítottként kihallgatni, nem lehet vele szemben kényszerintézkedést alkalmazni és nem lehet vele szemben vádat emelni a Magyarországra érkezést megelőzően elkövetett bűncselekmény miatt, kivéve, ha törvény vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés az elkövetővel szemben a büntetőeljárás lefolytatását lehetővé teszi.
(2) A büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadálya a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt lemondásával, illetve az arra jogosult állam hozzájárulásával elhárítható, ha törvény vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés lehetővé teszi. A nyilatkozat beszerzése érdekében
a) a bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség indítványára – a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt vagy a terheltet nyilatkoztatja, hogy törvényben vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról lemond-e, illetve
b) a bíróság vagy az ügyészség megkeresi a büntetőeljárás lefolytatásához történő hozzájárulásra jogosult államot.
(3) A bíróság vagy az ügyészség a büntetőeljárást megszünteti, ha a büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadálya áll fenn és az a (2) bekezdés alapján nem volt elhárítható.
(4) A másodfokú bíróság a vádlottat nyilvános ülésen meghallgathatja a büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadályának elhárítása érdekében.
(5) A nyilvános ülésen az ügyész és a vádlott jelenléte kötelező.
(6) Ha a büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadálya áll fenn, és a vádlott a nyilvános ülésen idézés ellenére nem jelenik meg, úgy kell tekinteni, hogy törvényben vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról nem mondott le. A vádlottat erre a nyilvános ülésről szóló idézésben figyelmeztetni kell.
(7) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság specialitás szabályán alapuló mentességnek a megsértésével hozott határozatát hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti, ha a büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadálya áll fenn és az a (2) bekezdés alapján nem volt elhárítható.
(8) A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot nem ügydöntő végzésével hatályában fenntartja, ha a büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadálya a (2) bekezdés alapján elhárult.
(9) A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi és nem ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha az alapügyben a bíróság a jogerős ügydöntő határozatát a specialitás szabályán alapuló mentességnek a megsértésével hozta meg, és a büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadálya áll fenn és az a (2) bekezdés alapján nem volt elhárítható.”
241. § A Be. 723. §-a és az azt megelőző alcím címe helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A bíróság elé állítás feltételei
723. § Az ügyészség a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől számított két hónapon belül bíróság elé állíthatja, ha
a) a bűncselekményre a törvény tízévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel,
b) az ügy megítélése egyszerű,
c) a bizonyítékok rendelkezésre állnak és
d) a terheltet a bűncselekmény elkövetésén tetten érték vagy a terhelt a bűncselekmény elkövetését beismerte.”
242. § A Be. 726. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ügyészség a tárgyalás határnapjának kitűzését követően, a védekezésre való felkészüléshez szükséges időben és módon – legkésőbb a tárgyalás megkezdését megelőző egy órával – biztosítja az ügyiratok megismerését a gyanúsított és a védő számára, egyúttal kézbesíti részükre a (4) bekezdés szerinti feljegyzést.”
243. § (1) A Be. 727. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az ügyészség bíróság elé kívánja állítani a gyanúsítottat, erről a 726. § (4) bekezdése szerinti feljegyzés és a nyomozás ügyiratainak egyidejű megküldésével tájékoztatja a bíróságot.”
(2) A Be. 727. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A bíróság a nyomozás ügyiratainak megérkezésétől számított három munkanapon belül megvizsgálja, hogy fennállnak-e a bíróság elé állítás 723. §-ban meghatározott feltételei. Ha a bíróság megállapítja, hogy a bíróság elé állításnak nincs akadálya, nyomban kitűzi a tárgyalás határnapját. Ellenkező esetben a bíróság az ügyiratokat az ügyészségnek visszaküldi. Az ügyiratok ügyészségnek történő visszaküldése miatt nincs helye fellebbezésnek.”
244. § (1) A Be. 728. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ügyészség a tárgyalás megkezdése előtt − ha ez korábban nem történt meg − az egyéb tárgyi bizonyítási eszközöket is átadja a bíróságnak.”
(2) A Be. 728. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vád előterjesztése után a bíróság az ügyiratokat az ügyészségnek visszaküldi, ha)
„a) a bűncselekmény elkövetésétől a bíróság elé állításig több mint két hónap telt el,”
245. § A Be. 736. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A bíróság az ítéletben az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező kérdésben a törvénynek megfelelő rendelkezést hoz, ha azt az egyezség nem vagy nem a törvénynek megfelelően tartalmazza.”
246. § A Be. 736. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha az eljárás több vádlott ellen folyik és az elkülönítés egyéb feltételei fennállnak, a bíróság az ítélet kihirdetése érdekében az előtte folyamatban lévő ügyeket a jóváhagyott egyezséggel érintett vádlott tekintetében elkülönítheti.”
247. § A Be. 743. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„743. § (1) Az ügyészség, a vádlott, a védő, a magánfél és az egyéb érdekelt tárgyalás tartása iránti indítványa alapján a bíróság a LXXVI. Fejezet szerint előkészítő ülést tart és az eljárást a 744–746. §-ban meghatározott kivételekkel a továbbiakban az általános szabályok szerint folytatja.
(2) Ha a büntetővégzést nem lehet szabályszerűen kézbesíteni, azt úgy kell tekinteni, mintha a vádlott tárgyalás tartása iránti indítványt terjesztett volna elő.
(3) A büntetővégzés kézbesítése esetén a 132. § (2) bekezdése és a 135. § (1) bekezdése nem alkalmazható.”
248. § A Be. 746. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bíróság a vádlott terhére szóló kérelem hiányában akkor szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve alkalmazhat súlyosabb intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy lényegesen súlyosabb büntetést, intézkedés helyett büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni.”
249. § A Be. 748. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az ügyészség a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt távollévő terheltté nyilvánítja, de a nyomozást nem fejezi be, a nyomozást a vizsgálat szabályai szerint kell folytatni.”
250. § A Be. 750. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A távollevő terhelttel szemben folytatott eljárásban a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett.”
251. § A Be. 755. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A külföldön tartózkodó terhelt távollétében folytatott eljárásban az 590. § (3)–(4) bekezdése szerinti felülbírálatnak is helye van.”
252. § (1) A Be. 762. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Magánvádas eljárásnak nincs helye, ha
a) a feljelentett vagy a terhelt fiatalkorú,
b) a bűncselekmény katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozik, vagy
c) a feljelentett vagy a terhelt az általa elkövetett magánvádra üldözendő bűncselekménnyel egyidejűleg közvádra üldözendő bűncselekményt is elkövetett, és az elkülönítés nem lehetséges.”
(2) A Be. 764. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha magánvádas eljárásnak a 762. § (2) bekezdés c) pontja szerint nincs helye, a magánvádra üldözendő bűncselekmény vonatkozásában az ügyészség megszünteti a közvádas eljárást vagy ejti a vádat, ha a sértett úgy nyilatkozik, hogy a vádlott megbüntetését nem kívánja.”
253. § (1) A Be. 766. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bíróság)
„c) felhívhatja a sértettet, hogy írásban pontosítsa a feljelentést, ha a feljelentésből a feljelentett kiléte vagy a bűncselekmény nem állapítható meg,”
(2) A Be. 766. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A bíróság)
„d) a feljelentés alapján nyomozást rendelhet el.”
(3) A Be. 766. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A bíróság az eljárást felfüggesztheti, ha az ügyiratokat az (1) bekezdés a) pontja szerint az ügyészségnek megküldte.”
(4) A Be. 766. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A bíróság az eljárást megszünteti, ha az ügyészség a (4) bekezdés szerint nyomozást rendelt el.”
254. § A Be. 767. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A nyomozás során a bíróság gyakorolja a 26. § (3) bekezdés a)–c), g) és h) pontjában meghatározott irányítási jogkört.”
255. § (1) A Be. 768. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A feljelentettre a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A személyes meghallgatáson a védő jelenléte nem kötelező.”
(2) A Be. 768. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a sértett a személyes meghallgatáson
a) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, illetve elérhetetlenné vált, vagy
b) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik,
úgy kell tekinteni, hogy a feljelentést visszavonta. A sértettet erre az idézésben figyelmeztetni kell.”
(3) A Be. 768. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A sértett a személyes meghallgatásról ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén sem utasítható ki, illetve vezettethető ki. Ha a sértett a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a személyes meghallgatás jelenlétében való folytatását, úgy kell tekinteni, hogy a feljelentést visszavonta.”
256. § A Be. 769. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bíróság felhívja a magánvádlót, továbbá viszonvád esetében a vádlottat, hogy jelölje meg a bizonyítási eszközöket, valamint azt, hogy az egyes bizonyítási eszközök mely tények bizonyítására szolgálnak. A bíróság felhívására a vádlott és a védő is megjelölheti a védekezésének alátámasztására szolgáló bizonyítási eszközöket. A bíróság minderre tizenöt napos határidőt állapíthat meg.”
257. § A Be. 773. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a magánvádló a tárgyaláson
a) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, illetve elérhetetlenné vált, vagy
b) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki, az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik,
úgy kell tekinteni, hogy a vádat ejtette. A magánvádlót erre az idézésben figyelmeztetni kell.”
258. § A Be. a következő 775/A. §-sal egészül ki:
„775/A. § (1) A bíróság a feljelentést és az ügyiratokat megküldi az ügyészségnek, ha a személyes meghallgatás vagy a tárgyalás során felmerült új tény, körülmény alapján
a) olyan bűncselekmény látszik megállapíthatónak, amely miatt a vádat az ügyészség képviseli, vagy
b) szükségesnek tartja, hogy az ügyészség a vád képviseletének átvételét megfontolja.
(2) A bíróság az eljárást felfüggesztheti, ha az ügyiratokat az (1) bekezdés a) pontja szerint az ügyészségnek megküldte.
(3) Az ügyészség az (1) bekezdés a) pontja esetén a 766. § (4) bekezdése szerint, az (1) bekezdés b) pontja esetén a 766. § (5) bekezdése szerint jár el.
(4) A bíróság az eljárást megszünteti, ha az ügyészség a (3) bekezdés szerint nyomozást rendelt el. A 771. § (3) bekezdése ebben az esetben is irányadó.”
259. § A Be. 779. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a magánvádló a tárgyaláson
a) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, illetve elérhetetlenné vált, vagy
b) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki, az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik,
úgy kell tekinteni, hogy a fellebbezését visszavonta. A magánvádlót erre az idézésben figyelmeztetni kell.
(1b) A magánvádló a tárgyalásról ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén sem utasítható ki, illetve vezettethető ki. Ha a magánvádló a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében való folytatását, úgy kell tekinteni, hogy a fellebbezést visszavonta.”
260. § (1) A Be. 787. § (3) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Pótmagánvádlóként történő fellépésnek nincs helye, ha)
„f) az ügyészség a feljelentést a 382. § (1) bekezdése alapján utasította el, vagy az eljárást a 399. § (1) bekezdése alapján szüntette meg,
g) az ügyészség a 398. § (2) bekezdés e) pontja alapján az eljárást azért szüntette meg, mert a terhelttel a 411. § (3) bekezdése szerint egyezséget kötött, vagy”
(2) A Be. 787. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Pótmagánvádlóként történő fellépésnek nincs helye, ha)
„h) az ügyészség a 764. § (7) bekezdése alapján szüntette meg az eljárást, vagy ejtette a vádat.”
261. § (1) A Be. 801. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az előkészítő ülésen a pótmagánvádló
a) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, illetve a pótmagánvádlót azért nem lehetett idézni, mert lakcímének megváltozását nem jelentette be, vagy
b) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik,
úgy kell tekinteni, hogy a pótmagánvádló a vádat ejtette. A pótmagánvádlót erre az idézésben figyelmeztetni kell.”
(2) A Be. 801. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A pótmagánvádló az előkészítő ülésről ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén sem utasítható ki, illetve vezettethető ki. Ha a pótmagánvádló a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi az előkészítő ülés jelenlétében való folytatását, úgy kell tekinteni, hogy a vádat ejtette.”
262. § (1) A Be. 803. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a tárgyaláson a pótmagánvádló
a) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, illetve a pótmagánvádlót azért nem lehetett idézni, mert lakcímének megváltozását nem jelentette be, vagy
b) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki, az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik,
úgy kell tekinteni, hogy a pótmagánvádló a vádat ejtette. A pótmagánvádlót erre az idézésben figyelmeztetni kell.”
(2) A Be. 810. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a tárgyaláson a pótmagánvádló
a) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, illetve a pótmagánvádlót azért nem lehetett idézni, mert lakcímének megváltozását nem jelentette be, vagy
b) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki, az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik,
úgy kell tekinteni, hogy a pótmagánvádló a fellebbezését visszavonta. A pótmagánvádlót erre az idézésben figyelmeztetni kell.
(1b) A pótmagánvádló a tárgyalásról ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén sem utasítható ki, illetve vezettethető ki. Ha a pótmagánvádló a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében való folytatását, úgy kell tekinteni, hogy a fellebbezését visszavonta.”
263. § A Be. 836. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság büntetővégzést hozhat a 830. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott bűnügyi felügyelet hatálya alatt álló terhelttel szemben is.”
264. § A Be. 837. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény rendelkezéseit a különleges eljárásokban az e Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy
a) ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az elsőfokú bíróság határozata ellen az ügyészség, az elítélt és a védő fellebbezhet,
b) a bíróság a törvénynek megfelelő rendelkezést hoz, ha az indítvány alapos,
c) a bíróság az indítványt elutasítja, ha az alaptalan,
d) a bíróság az eljárást megszünteti vagy megszüntetheti, ha a hivatalból folytatott eljárásban állapítja meg, hogy az eljárás megindításának feltételei nem állnak fenn, vagy ha az indítványozó az indítványt visszavonta és az eljárás hivatalból való lefolytatásának nincs helye,
e) a másodfokú bíróság a fellebbezésről tanácsülésen határoz, ha az ügyész, a terhelt vagy a védő meghallgatása szükséges, nyilvános ülést, ha más bizonyítást vesz fel, tárgyalást tart,
f) harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye.”
265. § (1) A Be. 851. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróság az egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelmet annak beérkezését követő egy hónapon belül, érdemi vizsgálat nélkül a büntetőeljárás ügyirataival együtt az igazságügyért felelős miniszternek küldi meg. Amennyiben az ügyiratok megküldése terjedelmi vagy egyéb okból nem teljesíthető, a bíróság az eljárást megszüntető határozatot, az ügydöntő határozatokat, a kényszerintézkedésről szóló határozatokat, a kártalanítást igénylő kihallgatásáról készült jegyzőkönyveket, illetve az egyéb, a kártalanítási igény elbírálása szempontjából lényeges ügyiratokat küldi meg.”
(2) A Be. 852. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A kártalanítási per (1) bekezdés szerinti megindítása esetén a kártalanítást igénylő a keresetlevelet a kártalanítási perre a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál terjeszti elő.
(3) Az igazságügyért felelős miniszter a 851. § (3) bekezdése alapján megküldött ügyiratokat a (2) bekezdés szerinti bíróság megkeresésére haladéktalanul megküldi.”
(3) A Be. 854. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kártalanítási per iránti keresetlevelet a bíróság annak beérkezését követő egy hónapon belül érdemi vizsgálat nélkül a büntetőeljárás ügyirataival együtt az igazságügyért felelős minisztérium székhelye szerint illetékes, a perre hatáskörrel rendelkező járásbíróságnak vagy törvényszéknek küldi meg. Amennyiben az ügyiratok megküldése terjedelmi vagy egyéb okból nem teljesíthető, a bíróság az eljárást megszüntető határozatot, az ügydöntő határozatokat, a kényszerintézkedésről szóló határozatokat, a kártalanítást igénylő kihallgatásáról készült jegyzőkönyveket, illetve az egyéb, a kártalanítási igény elbírálása szempontjából lényeges ügyiratokat küldi meg.”
266. § (1) A Be. 859. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A környezettanulmányt a pártfogó felügyelő készíti el.”
(2) A Be. 864. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A környezettanulmányt a pártfogó felügyelő készíti el.”
267. § A Be. 866. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a honvédelmi szervezetek, valamint a honvédelmi miniszter fenntartói irányítása alá tartozó, honvédelmi szervezetnek nem minősülő szakképző intézményeknél szolgálatot teljesítő tényleges állományú katonák tekintetében, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító miniszter, illetve az Országgyűlési Őrség tekintetében a rendészetért felelős miniszter, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tekintetében
a) a parancsnoki nyomozásra jogosult jogosultakat, hatáskörüket és a parancsnoki nyomozás szabályait, illetve
b) a katonával szemben elrendelt bűnügyi felügyelet ellenőrzésének szabályait
az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben, az Országgyűlési Őrség tekintetében az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével, rendeletben megállapítsa.”
268. § A Be. 868. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) E törvénynek a büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XLIII. törvénnyel megállapított 20. § (1) bekezdés 20. pontját a 2021. január 1. napját követően a bírósághoz érkezett ügyekben kell alkalmazni.”
269. § A Be. 871. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„871. § Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban e törvénynek a tanúvallomás felhasználására vonatkozó szabályait azon tanúvallomások vonatkozásában lehet alkalmazni, amelyeknél a tanúzási figyelmeztetésre e törvény rendelkezései szerint is sor került.”
270. § A Be. „Az Európai Unió jogának való megfelelés” című alcíme a következő 878/A. §-sal egészül ki:
„878/A. § Ez a törvény a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
271. § A Be.
1. 10. § (1) bekezdés 3. pont c) alpontjában a „Btk.” szövegrész helyébe a „Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)” szöveg,
2. 14. § (1) bekezdés b) pontjában, 27. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában a „terheltként, védőként, sértettként, feljelentőként” szövegrész helyébe a „terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként, védőként, sértettként, vagyoni érdekeltként, feljelentőként” szöveg,
3. 16. § (2) bekezdésében az „esetén a kizáráshoz hozzájárult” szövegrész helyébe a „fennálltát elismeri” szöveg,
4. 20. § (1) bekezdés 6. pontjában az „emberkereskedelem” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunka” szöveg,
5. 26. § (2) bekezdés c) pontjában a „határozatát hatályon kívül helyezheti” szövegrész helyébe a „határozatát megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti” szöveg,
6. 30. § f) pontjában a „vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban” szövegrész helyébe a „vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban” szöveg,
7. 37. §-ában a „terhelt,” szövegrész helyébe a „terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy,” szöveg,
8. 44. § b)–f) pontjában, 46. § (5) és (7) bekezdésében, 48. § (2) bekezdésében, 72. § (1) bekezdésében, 135. § (1) bekezdés a) pontjában, 274. § (4) bekezdésében, 275. § (1) és (3) bekezdésében, 307. § (6) bekezdésében, 312. § (2) bekezdés a) pontjában és 312. § (3) bekezdésében, 325. § (1) bekezdésében, 701. § (4) bekezdésében, 702. § (1) és (3) bekezdésében, 708. § (1) bekezdés 14. pontjában, 747. § (3) bekezdés b) pontjában és 747. § (4) bekezdés a) pontjában, 755. § (1) bekezdésében, 755. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában, 755. § (1) bekezdés c) és d) pontjában, 755. § (2) bekezdésében, 755. § (2) bekezdés b) pontjában, 756. § (2) bekezdésében, 832. § (1) bekezdésében a „terhelt” szövegrész helyébe a „terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy” szöveg,
9. 45. § (4) bekezdésében a „terhelt” szövegrész helyébe a „bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt” szöveg,
10. 45. § (5) bekezdésében és 48. § (1) bekezdésében a „kiterjed a perújításra” szövegrész helyébe a „kiterjed a közvetítői eljárásra, a perújításra” szöveg,
11. 46. § (1) és (4) bekezdésében, 706. §-ában a „terheltnek” szövegrész helyébe a „terheltnek vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek” szöveg,
12. 49. § (3) bekezdésében a „nem tarthat” szövegrész helyébe a „nem tarthat, kivéve, ha a terhelt ehhez hozzájárul” szöveg,
13. 68. §-ában és az azt megelőző alcím címében a „terhelt” szövegrész helyébe a „terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy” szöveg,
14. 72. § (2) bekezdésében, 116. § (1) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdés a) pontjában, 124. § (3) bekezdésében, 275. § (5) bekezdésében, 702. § (2) bekezdésében, 755. § (1) bekezdés b) pontjában, 756. § (3) bekezdésében a „terhelt” szövegrészek helyébe a „terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy” szöveg,
15. 89. § (5) bekezdésében a „tizennegyedik” szövegrész helyébe a „tizennyolcadik” szöveg,
16. 117. § (1) bekezdésében a „céljából az ügyészség” szövegrész helyébe a „céljából a bíróság, az ügyészség” szöveg,
17. 119. § (5) bekezdésében és 705. § (1) bekezdésében a „terheltet” szövegrész helyébe a „terheltet vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt” szöveg,
18. 121. § (3) bekezdésében az „idézéssel” szövegrész helyébe az „idézéssel, az értesítéssel” szöveg,
19. 122. § (6) bekezdésében az „A vádlott” szövegrész helyébe az „A vádlott és a védő” szöveg, valamint az „a vádlott indítványát” szövegrész helyébe az „az indítványt” szöveg,
20. 123. § (1) bekezdés c) pontjában a „bírósági fogalmazó” szövegrész helyébe a „bírósági fogalmazó, a bírósági ügyintéző” szöveg,
21. 125. § (2) bekezdésében az „esetén” szövegrész helyébe az „esetén – ha jogszabály kivételt nem tesz –” szöveg,
22. 129. § (2) bekezdésében a „terhelttel,” szövegrész helyébe a „terhelttel, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel,” szöveg,
23. 145. § (2) bekezdésében a „díja” szövegrész helyébe a „munkadíja” szöveg,
