Időállapot: közlönyállapot (2020.VI.9.)

2020. évi LIII. törvény

az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosításáról * 

1. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

1. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 2. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény alkalmazási köre kiterjed)

„j) a laboratóriumok tevékenységére, valamint az állatbetegségeket, illetve az élelmiszer-fertőzéseket okozó kórokozókkal, károsítókkal vagy azokat potenciálisan tartalmazó anyagokkal folytatott egyes tevékenységekre;”

2. § Az Éltv. a következő 14/B. §-sal egészül ki:

„14/B. § (1) Ha a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszer megegyezik egy másik tagállamban forgalmazott élelmiszerrel, az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó felelős azért, hogy a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszer a másik tagállamban forgalmazott élelmiszertől összetételében vagy jellemzőiben ne térjen el jelentősen, kivéve, ha azt jogszerű és objektív ok fennállása teszi szükségessé.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogszerű és objektív oknak minősül különösen, ha az élelmiszer összetételében vagy jellemzőjében jelentkező eltérést az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint jogszabály által előírt követelményeknek való megfelelés, valamely alapanyag élelmiszer-jelölésen feltüntetett eredete, időszakos jellege vagy a hazai fogyasztók egészséges és tápláló élelmiszerekhez való fokozottabb hozzáférésére érdekében tett receptúramódosítás indokolja.”

3. § (1) Az Éltv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az élelmiszer-előállítás folyamatának, valamint a károsítókra vonatkozó növényegészségügyi előírások hatálya alá tartozó növények, növényi termékek és egyéb anyagok nyomonkövethetősége és - szükséges esetben - az áruk forgalomból történő visszahívhatósága érdekében az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott nyomonkövethetőségi eljárást kell létrehoznia. A nyomonkövethetőségi eljáráshoz kapcsolódóan naprakész dokumentációs rendszert kell működtetni az élelmiszerek, a takarmányok, az élelmiszertermelésre szánt állatok, valamint az élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagok tekintetében.”

(2) Az Éltv. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az Éltv. 16. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az állatgyógyászati készítmény és a növényvédő szer felhasználásának nyomonkövethetősége céljából az állatgyógyászati készítmény kiadására jogosító állatorvosi vény, valamint a növényvédő szer kiadására jogosító növényorvosi vény az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott tartalommal és formában állítható ki, amely tartalmazza legalább

a) az állatorvos, az állattartó, a növényorvos, a növényvédő szert felhasználó termelő, az állatorvosi vénnyel vagy növényorvosi vénnyel rendelkező természetes vagy jogi személy nevét vagy cégnevét, lakcímét vagy székhelyét, telefonos és elektronikus elérhetőségét, valamint

b) az állatorvos kamarai tagsági számát vagy a növényorvos hatóságiengedély-számát, továbbá a 38/B. § (2) bekezdése szerinti azonosítóját.

(4) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott állatgyógyászati készítmény, gyógyszeres takarmány és gyógyszeres köztes termék, valamint növényvédő szer felhasználásának nyomonkövethetősége érdekében az ilyen termék forgalmazásáról és felhasználásáról az állatgyógyászati készítmény vagy növényvédő szer forgalmazását végzőnek, a gyógyszeres takarmány, gyógyszeres köztes termék előállítójának, az állatorvosnak, a felhasználó állattartónak, a növényorvosnak, továbbá a felhasználó termelőnek e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott tartalmú nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza legalább a nyilvántartott természetes vagy jogi személy nevét vagy cégnevét, lakcímét vagy székhelyét, telefonos és elektronikus elérhetőségét.

(5) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint a 38/A. § szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszeren keresztül (a továbbiakban: FELIR) elektronikus úton kell az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek adatot szolgáltatni.”

4. § (1) Az Éltv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az élelmiszer- és a takarmányvállalkozás működése során

a) a külső és a belső környezetnek, az elhelyezésnek, az elrendezésnek, a méreteknek, a berendezéseknek, az eszközöknek, a technológiáknak, a termelési és tárolási kapacitásnak, a felhasznált élelmiszer, élelmiszer-összetevők vagy takarmány biztonságosságának, minőségének, az alkalmazott élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok, tárgyak és az élelmiszerláncban felhasznált fertőtlenítőszerek megfelelőségének, biztonságos alkalmazásának, a rovarok és rágcsálók elleni védekezésnek, az alkalmazott személyek egészségének, szakképesítésének, illetve szaktudásának alkalmasnak kell lennie az élelmiszer- vagy takarmánybiztonsági és -minőségi előírások betartásának folyamatos garantálására;

b) olyan önellenőrzési, minőségbiztosítási, nyomonkövetési, termékvisszahívási rendszereket vagy ilyen rendszerek olyan elemeit kell működtetni, amelyekkel biztosítható az élelmiszer vagy takarmány biztonságossága, megfelelő minősége, azonosíthatósága és nyomonkövethetősége;

c) az üzemelés teljes időtartama alatt jelen kell lennie egy - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott élelmiszer- vagy takarmánybiztonsági szaktudással rendelkező - azonnali intézkedésre feljogosított, felelős személynek.”

(2) Az Éltv. 22. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozás információval rendelkezik arról vagy okkal feltételezi, hogy az általa behozott, előállított, feldolgozott, gyártott vagy forgalmazott termék nem felel meg az élelmiszer- vagy takarmánybiztonsági vagy -minőségi követelményeknek, és a termék már kikerült a közvetlen ellenőrzése alól, haladéktalanul kezdeményezi a termék forgalomból való kivonását és erről tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet.

(4) Az élelmiszer- és a takarmányvállalkozás haladéktalanul tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, ha információval rendelkezik arról vagy okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott termék ártalmas lehet az emberi vagy állati egészségre, és haladéktalanul bejelenti az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek a veszély megelőzésére tett intézkedéseket.”

5. § Az Éltv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott - az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó - esetekben

a) az élelmiszer- és a takarmányvállalkozás,

b) az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot és tárgyat előállító, valamint az első magyarországi forgalomba hozó,

c) az élelmiszerláncban felhasználásra szánt fertőtlenítőszereket előállító

köteles e tevékenység folytatására irányuló szándékát az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni.”

6. § Az Éltv. 26. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv tevékenysége magában foglalja)

„a) a talaj- és agrárkörnyezet-védelem élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos feladatait, valamint a növényvédelmi feladatokat,”

7. § Az Éltv. 28. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter az élelmiszerlánc-felügyelet területén)

„l) az országos főállatorvos útján ellátja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv szakmai irányítását, amelynek keretében közvetlen szakmai utasítást adhat az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek részére hatósági eljárás lefolytatására

la) járványos állat- vagy növénybetegség megjelenése, valamint

lb) nagy egészségügyi kockázattal járó, nagy gazdasági kárral fenyegető, több megye területét érintő vagy Magyarország területén kívüli hatással is bíró élelmiszerlánc-esemény

esetén.”

8. § Az Éltv. 30. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(Az állami laboratóriumok feladatai különösen)

„p) az élelmiszerekkel és állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos élelmiszer-biztonsági és minőségügyi laboratóriumi vizsgálat végzése.”

9. § Az Éltv. 31. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Károsítók, növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok karanténban tartása, ha arra laboratóriumban kerül sor, állami laboratóriumban vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által erre kijelölt nem állami laboratóriumban végezhető.”

10. § Az Éltv. 32. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv növény- és talajvédelmi feladatkörében)

„c) gondoskodik a zárlati károsítók felderítéséről, elterjedésük megelőzéséhez, felszámolásához, valamint visszaszorításukhoz szükséges intézkedések megtételéről;”

11. § Az Éltv. 33. § b) pont nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv)

„b) az állat-, valamint a növény-egészségügyi határállomásokkal rendelkező, illetve a ba) és bb) alpontok esetében az egyéb határátkelőhelyeken, valamint növények, növényi termékek és egyéb anyagok behozatali ellenőrzésére engedélyezett helyeken,”

12. § (1) Az Éltv. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásba veszi

a) az engedéllyel rendelkező vagy bejelentett

aa) élelmiszer- vagy takarmányvállalkozásokat,

ab) élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási létesítményeket,

b) az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot és tárgyat előállítókat és az első magyarországi forgalomba hozókat, valamint

c) az élelmiszerláncban felhasználásra szánt fertőtlenítőszereket előállító létesítményeket.”

(2) Az Éltv. 35. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv ellenőrzi a 14/B. §-ban, valamint az 1169/2011/EU rendeletben foglaltak betartását.”

13. § (1) Az Éltv. 38. § (1) bekezdés 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet)

„22. a növényorvosokról, a növényvédelmi gépek felülvizsgálatát végzőkről, a használatban lévő növényvédelmi gépekről, a növényvédelmi szolgáltatási tevékenységet végzőkről és a növényvédelmi munkavégzőkről;”

(2) Az Éltv. 38. § (1) bekezdése a következő 28. és 29. ponttal egészül ki:

(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet)

„28. az élelmiszerláncban felhasználásra szánt fertőtlenítőszereket előállító létesítményekről,

29. minősített vendéglátóipari és közétkeztetést végző létesítményekről.”

14. § (1) Az Éltv. 38/A. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében megkeresésre adatokat kell átadni:)

„e) a tanulmányok befejezését igazoló oklevelekre vonatkozóan a felsőoktatási információs rendszerből,”

(2) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:

„(11a) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kockázatbecsléssel, adatelemzéssel összefüggő tudományos célra, valamint kutatás-fejlesztési és statisztikai célból a Magyar Állatorvostudományi Egyetem részére - szerződésben meghatározottak szerinti ütemezésben - ingyenesen hozzáférést biztosít a FELIR-ben tárolt egyedi adatokhoz.”

15. § Az Éltv. 38/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38/B. § (1) A 47/B. § (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző, a szőlészetről és borászatról szóló törvény szerinti adatszolgáltató, valamint az ökológiai gazdálkodási tevékenységet végző természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles

a) a 38. § (2) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti adatait,

b) a KKVtv. szerinti besorolást,

c) az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységét, továbbá

d) a tevékenység végzésének helyét

az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ügyfél bejelentése alapján nyilvántartásba veszi az (1) bekezdés szerinti adatokat, és egyidejűleg FELIR azonosító számot (a továbbiakban: FELIR azonosító) állapít meg számára a nyilvántartásba vétel igazolására.

(3) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által megállapított FELIR azonosítóval kell rendelkeznie

a) a 38. § szerint nyilvántartott állatorvosnak és növényorvosnak, valamint a segédszemélyzetnek tevékenysége végzéséhez, és

b) az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tevékenységet végzőnek.

(4) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a 38/A. § (8a) bekezdése alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez az adott évben egységes kérelmet benyújtó ügyfél részére FELIR azonosítót állapít meg, ha az ügyfél azzal az egységes kérelem benyújtásakor nem rendelkezik. A FELIR azonosító megállapításáról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv értesíti az ügyfelet.

(5) Ha e törvény, e törvény végrehajtására kiadott rendelet vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által engedélyezési vagy nyilvántartásba vételi kötelezettséggel járó tevékenység FELIR azonosító birtokában végezhető, de ezzel az ügyfél az engedély iránti kérelem benyújtásakor vagy a bejelentés megtételekor nem rendelkezik, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az engedély megadásakor vagy a bejelentés nyilvántartásba vételekor az ügyfél számára FELIR azonosítót állapít meg.

(6) A FELIR azonosítóval rendelkező ügyfél 15 napon belül köteles bejelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, ha

a) csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, átalakul, egyesül vagy szétválik,

b) FELIR azonosító köteles tevékenységét szünetelteti, megszünteti, vagy

c) változás következett be

ca) az (1) bekezdés szerinti adataiban, vagy

cb) az a) vagy b) pontban foglalt státuszában.

(7) Ha az ügyfél nem tesz eleget a (6) bekezdésben foglalt kötelezettségének, de a (6) bekezdésben foglalt eljárás megindulásáról, tevékenység megszüntetéséről vagy adatváltozásról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv tudomást szerez, a (6) bekezdésben foglalt eljárás megindulását, tevékenység megszüntetését vagy adatváltozást hivatalból vezeti át a FELIR-ben.

(8) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a honlapján közzéteszi

a) a FELIR azonosítót, az ügyfél-azonosító számot,

b) természetes személy nevét és születési dátumát, egyéni vállalkozó adószámát,

c) a jogi személy nevét és adóazonosító számát,

d) a nyilvántartásba vett személy által bejelentett tevékenységek és tevékenységi helyek listáját.

(9) A FELIR azonosító visszavonása esetén az élelmiszerlánc-szereplő adatait az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv élelmiszerlánc-biztonsági célból 10 évig megőrzi, ezt követően az adatokat a nyilvántartásból törli.”

16. § Az Éltv. 39. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha az ügyfél az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikk (3) bekezdésében foglalt hatósági laboratóriumi felülvizsgálat elvégzését kezdeményezi, az ügyintézési határidő 60 nappal később jár le, mint az eljárásra egyébként irányadó határidő.”

17. § Az Éltv. 44. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az Éltv. 44. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Az élelmiszer-rendész az (1) bekezdésben meghatározott cselekményeken túl jogosult a Rendészeti tv. 15-19. §-a szerinti intézkedések foganatosítására.

(1c) A Rendészeti tv. szerinti, az élelmiszer-rendész törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekményen, szabálysértésen, bűncselekményen az élelmiszerlánc-eseményt kell érteni.”

18. § Az Éltv. 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában fel nem sorolt egyéb károsítóval erős mértékben fertőzött növény behozatalánál a szállítmányra e törvényben, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltak szerint növényvédelmi korlátozást rendelhet el, illetve a szállítmányt visszautasíthatja.”

19. § Az Éltv. 55. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kártalanítás jogosultja az általános forgalmi adó bevallásában - a bevallás benyújtására előírt határidőig - nyilatkozhat úgy, hogy a kártalanítás általános forgalmi adó tartalmának összegére a kártalanítás folyósítását követő 30. napig fizetési halasztást vesz igénybe.

(7) A jogosult a kártalanítási eljárás során jelzi a (6) bekezdés szerinti fizetési halasztás igénybevételét a kártalanítási eljárás lefolytatására kijelölt szervnél, és egyben hozzájárul ahhoz, hogy a kártalanítási összeget folyósító szerv a fizetési halasztással érintett összeget a jogosult adószámára hivatkozással az állami adóhatóságnál vezetett, általánosforgalmiadó-bevételi számlára utalja.”

20. § Az Éltv. 57. §-a a következő v)-y) ponttal egészül ki:

(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:)

„v) az érintett termék vonatkozásában elrendelheti az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatával történő forgalmazás korlátozását vagy megtiltását;

w) elrendelheti az ökológiai gazdálkodási tevékenység egy része vagy egésze átállási idejének újraindulását, valamint az ökológiai termelésre vonatkozó rendelkezések súlyos vagy ismétlődő megsértése esetén legfeljebb három évre kizárhatja a gazdasági szereplőt az ökológiai termelés ellenőrzési rendszeréből;

x) tanúsító szervezet

xa) ökológiai termelésre vonatkozó előírásokat sértő működése vagy tevékenység gyakorlása esetén elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,

xb) tanúsítási, illetve ellenőrző tevékenységét vagy annak jogsértéssel érintett részét legfeljebb hatvan napra felfüggesztheti,

xc) elismerését, kijelölését visszavonhatja;

y) elrendelheti az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 138. cikk (2) bekezdésében foglalt intézkedéseket.”

21. § Az Éltv. a következő 57/A. §-sal egészül ki:

„57/A. § Az 57. § v) és w) pontjában meghatározott intézkedés alkalmazásakor figyelmeztetés, illetve közigazgatási óvadék alkalmazásának nincs helye.”

22. § Az Éltv. „Intézkedések” alcíme a következő 58/A. §-sal egészül ki:

„58/A. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv elrendeli az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele

a) e törvény hatálya alá tartozó hamisított, tiltott módon előállított vagy forgalomba hozott termék,

b) nem engedélyezett állatgyógyászati, illetve engedélyköteles termék vagy szolgáltatás, vagy

c) vényköteles állatgyógyászati készítmény vagy növényvédő szer vény nélkül történő

elérhetővé tételével összefügg.

(2) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv 365 napra rendeli el.

(3) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 napig kell az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv honlapján közzétenni. A határozat közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő 3. nap.

(4) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv (3) bekezdés szerinti határozatának kötelezettje - annak határozatban történő megjelölése nélkül - valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.

(5) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.

(6) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a (2) bekezdés szerinti időtartam letelte előtt megszünteti, ha

a) az elrendelés oka már nem áll fenn, vagy

b) a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve az NMHH tájékoztatása alapján az elektronikus adattal kapcsolatban elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedés, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedés elrendelése vagy végrehajtása van folyamatban.

(7) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv e § szerinti intézkedés végrehajtásának időtartama alatt honlapján közzéteszi annak a honlapnak az elérhetőségét, amelynek tekintetében véglegessé vált döntésével ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt rendelt el.”

23. § Az Éltv. 59. § (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

[A (6) bekezdés nem alkalmazható]

„d) a 63. § (1) bekezdés a) pont aa)-al) alpontjában meghatározott tényállások,

e) három éven belül ismételten megállapított azonos jogsértés”

(esetén.)

24. § Az Éltv. „A bírságok kiszabásának általános szabályai és elvei” alcíme a következő 59/A. §-sal egészül ki:

„59/A. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv helyszíni bírságot szabhat ki, ha a jogsértés intézkedés alkalmazását nem teszi szükségessé. Helyszíni bírság nem alkalmazható három éven belül ismételten megállapított azonos jogsértés esetén.

(2) A helyszíni bírság legkisebb összege huszonötezer forint, legmagasabb összege százezer forint.”

25. § Az Éltv. 62. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Élelmiszer-ellenőrzési bírságot kell kiszabni)

„f) a 14/B. §-ban foglalt rendelkezés megsértése esetén;”

26. § (1) Az Éltv. 76. § (1) bekezdése a következő l)-n) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben)

„l) állapítsa meg az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárások szabályait;

m) állapítsa meg az állatok jelölésére, nyilvántartására, a marhalevél kiállítására és kezelésére vonatkozó részletes szabályokat.

n) állapítsa meg a hullatott agancs gyűjtésének, jelölésének, forgalomba hozatalának és nyilvántartásának részletes szabályait.”

(2) Az Éltv. 76. § (2) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„6. a nemzeti növény-egészségügyi szabályozás alatt álló károsítók körét, valamint azok behurcolása és elterjedése elleni növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó részletes szabályokat;”

(3) Az Éltv. 76. § (2) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„18. az élelmiszer-ellenőrzés rendjét;”

(4) Az Éltv. 76. § (2) bekezdése a következő 56. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„56. a diagnosztikai kilövés során használható eszközök körét.”

27. § (1) Az Éltv. 77. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint az (1) bekezdés a következő u)-w) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„t) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

u) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

v) a gyógyszeres takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról, a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 90/167/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2019/4 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

w) az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a határállomásokon végzett hatósági ellenőrzések alól mentesített bizonyos állat- és árukategóriák, valamint az utasok személyes poggyászára és a természetes személyeknek küldött, nem forgalomba hozatalra szánt áruk kisméretű szállítmányaira vonatkozó egyedi ellenőrzések tekintetében történő kiegészítéséről és a 142/2011/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2019. október 10-i (EU) 2019/2122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)

(2) Az Éltv. 77. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„j) a 93/13/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 98/6/EK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2161 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

28. § Az Éltv.

1. 4. § l) pontjában, 32. § (1) bekezdés h) pontjában, 38. § (8) bekezdésében, 63. § (1) bekezdés e) pontjában az „ökológiai gazdálkodással” szövegrész helyébe az „ökológiai termeléssel”,

2. 8/C. §-ában a „rendeletben meghatározottak” szövegrész helyébe a „rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározottak”,

3. 17. § (2) bekezdés a) pontjában a „jogszabály szerinti” szövegrész helyébe a „rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott”,

4. 17/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „szaktanácsadási” szövegrész helyébe a „szakirányítási”,

5. 17/A. § (3) bekezdésében

a) a „szaktanácsadás” szövegrész helyébe a „szakirányítás”,

b) a „szaktanácsadással” szövegrész helyébe a „szakirányítással”,

6. 24. § (1) bekezdés e) pontjában az „a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (6) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke szerinti”,

7. 28. § a) pontjában, 48. § (1) bekezdésében a „jogszabályban meghatározott” szövegrész helyébe a „rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott”,

8. 30. § (1) bekezdés a) pontjában az „azonosítása, szaporítóanyagok” szövegrész helyébe az „azonosítása, növényi eredetű szaporítóanyagok”,

9. 32. § (1) bekezdés a) pontjában a „jogszabály szerint” szövegrész helyébe a „rendelet, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltak szerint”,

10. 32. § (1) bekezdés e) pontjában az „egyes állat- és növénybetegségek” szövegrész helyébe az „egyes állatbetegségek és károsítók”,

11. 35. § (6) bekezdésében a „létesítmények” szövegrész helyébe a „vendéglátóipari létesítmények és közétkeztetést végző létesítmények”,

12. 37. § (2) bekezdés d) pontjában az „egyéb szemleköteles növények” szövegrész helyébe az „egyéb vizsgálatköteles növények”,

13. 37. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében, 38. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „jogszabályban meghatározottak” szövegrész helyébe a „rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározottak”,

14. 38. § (1) bekezdés 6. pontjában az „állat-egészségügyi felügyelet” szövegrész helyébe az „állat- és növényegészségügyi felügyelet”,

15. 38. § (2a) bekezdésében a „27. pontja” szövegrész helyébe a „27-29. pontja”,

16. 38/A. § (1) bekezdésében az „az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszert (a továbbiakban: FELIR)” szövegrész helyébe az „a FELIR-t”,

17. 38/A. § (2) bekezdés e) pontjában

a) az „ökológiai gazdálkodási” szövegrész helyébe az „ökológiai termelési”,

b) az „ökológiai gazdálkodás” szövegrész helyébe az „ökológiai termelés”,

18. 38/A. § (3a) bekezdésében az „állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 18. § (5) bekezdésében” szövegrész helyébe az „állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény 4. §-ában”,

19. 38/A. § (6) bekezdésében a „38. § (1) bekezdésének b), c), f)-h) pontjában” szövegrész helyébe a „38. § (1) bekezdés 2., 3., és 6-8. pontjában”,

20. 44. § (1) bekezdés f) pontjában a „kivételek” szövegrész helyébe a „feltételek”,

21. 44. § (6a) bekezdésében az „átadásával egyedileg” szövegrész helyébe az „átadásával egyidejűleg”,

22. V. Fejezet címében az „ÉLELMISZER ÉS TAKARMÁNY-BIZTONSÁGI” szövegrész helyébe az „ÉLELMISZER- ÉS TAKARMÁNYBIZTONSÁGI”,

23. 57. §

a) nyitó szövegrészében a „jogszabályban meghatározottak” szövegrész helyébe a „rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározottak”,

b) a) és j) pontjában a „határozott időre” szövegrész helyébe a „legfeljebb egy évre”,

c) a) pontjában a „működést megtilthatja” szövegrész helyébe a „működést legfeljebb három évre megtilthatja”,

d) d) pontjában a „visszavonhatja” szövegrész helyébe a „visszavonhatja vagy nyilvántartásba vett nem állami laboratórium működését feltételhez kötheti vagy megtilthatja”,

e) g) pontjában az „a termék” szövegrész helyébe a „termék, eszköz, anyag vagy más tárgy”,

24. 60. § (1) bekezdés o) pontjában a „jogszabályban előírt” szövegrész helyébe a „rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt”,

25. 63. § (1) bekezdés a) pont am) alpontjában, 71. § (4) bekezdés a) pontjában az „ökológiai gazdálkodásra” szövegrész helyébe az „ökológiai termelésre”,

26. 64. § (9) bekezdésében a „(9) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(8) bekezdésben”,

27. 71. § (4) bekezdés c) pontjában az „azonosításra alkalmas adatait” szövegrész helyébe az „azonosításra alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot”,

28. 71. § (4) bekezdés e) pontjában a „jogsértést” szövegrész helyébe a „feltárt szabálytalanságot”,

29. 76. § (2) bekezdés 33. pontjában az „ökológiai és” szövegrész helyébe az „ökológiai termelési és”

szöveg lép.

29. § Az Éltv. Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

30. § Hatályát veszti az Éltv.

a) 10. § (5) bekezdése;

b) 38/A. § (2) bekezdés k) pontja;

c) 38/A. § (4) bekezdés a) pontja;

d) 77. § (1) bekezdés g) és h) pontja;

e) Melléklet 48. pont d) és e) alpontja.

2. A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosítása

31. § (1) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Máoktv.) 2. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„e) állatorvosi rendelő: állatorvosi végzettséggel rendelkező személy által szakmailag irányított, az állatorvosi tevékenység végzésére alkalmas helyiségekből álló állat-egészségügyi szolgáltató intézmény, amelyben állatorvosi alapellátás és sürgősségi (baleseti) sebészeti és testfelszíni beavatkozások mellett elkülönített műtőhelyiségben teljeskörűen végezhető testüreget, ízületet érintő steril sebészeti, szülészeti, szemészeti, valamint diagnosztikai célú műtét;”

(2) A Máoktv. 2. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„i) állatorvosi alapellátó rendelő: állatorvosi végzettséggel rendelkező személy által szakmailag irányított, az állatorvosi tevékenység végzésére alkalmas helyiségből vagy helyiségekből álló állatorvosi alapellátást végző állat-egészségügyi szolgáltató intézmény, amelyben elkülönített műtőhelyiség hiányában - sürgősségi (baleseti) sebészeti és kisebb testfelszíni beavatkozások kivételével - nem végezhető testüreget, ízületet érintő steril sebészeti, szülészeti, szemészeti, valamint diagnosztikai célú műtét.”

32. § A Máoktv. 7. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A területi közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:)

„a) a területi tisztségviselők, az országos elsőfokú etikai bizottság tagjának és póttagjának, a felügyelőbizottság és az oktatási bizottság, valamint egyéb állandó bizottság tagjainak a megválasztása,”

33. § (1) A Máoktv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A területi közgyűlés az országos elsőfokú etikai bizottság egy tagját és egy póttagját titkos szavazással négy évre választja meg.”

(2) A Máoktv. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezdés lép:

„(5) A felügyelőbizottság és az oktatási bizottság elnöke tisztségviselőként látja el feladatait.”

34. § A Máoktv. 10. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elnökség tagjai:)

„d) további hat választott és két delegált elnökségi tag.”

35. § A Máoktv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Máoktv. 12. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A küldöttközgyűlés elnökséget hoz létre, amelynek hat tagját a Kamara tagjai közül titkos szavazással négy évre választja meg. Az elnökség két delegált tagja (a továbbiakban: delegált elnökségi tag) a mindenkori országos főállatorvos és az Állatorvostudományi Egyetem mindenkori rektora.

(1a) A delegált elnökségi tagot az elnökségi ülésen a kamarai szervezeti tagságától függetlenül tanácskozási jog illeti meg.”

36. § A Máoktv. 15. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A delegált elnökségi tagok kivételével összeférhetetlen a kamarai tisztség viselésével, ha a tag”

37. § A Máoktv. 19. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kamara tagja lehet az, aki)

„a) az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes valamely állam állampolgára vagy azzal azonos megítélés alá eső személy,”

38. § A Máoktv. 21. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a Kamara a felfüggesztésről haladéktalanul értesíti az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet.”

39. § A Máoktv. 22. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a Kamara a tagsági jogviszony megszüntetéséről haladéktalanul értesíti az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet.”

40. § (1) A Máoktv. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Máoktv. 25. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Elsőfokú etikai bizottságként az országos elsőfokú etikai bizottság jár el. Az országos elsőfokú etikai bizottság az elsőfokú etikai eljárás lefolytatására legalább három főből álló eseti etikai bizottságot (a továbbiakban: eseti etikai bizottság) hoz létre.

(3a) Az országos elsőfokú etikai bizottság elnöke az országos elsőfokú etikai bizottság tagjai közül határozattal jelöli ki az eseti etikai bizottság tagjait és elnökét. Az etikai ügy tárgyalására létrehozott eseti etikai bizottságba ki kell jelölni az etikai eljárás alá vont kamarai tag szervezeti tagsága szerinti területi szervezet közgyűlése által megválasztott országos elsőfokú etikai bizottsági tagot, annak akadályoztatása esetén a megválasztott póttagot.

(3b) Fellebbezés esetén másodfokon az országos másodfokú etikai bizottság jár el.”

(2) A Máoktv. 25. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Akivel szemben a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. Kizárási okot az eljárás alá vont és az etikai eljárást kezdeményező kamarai tag is az eljárás bármely szakaszában bejelenthet. A kizárási okot az eljáró országos elsőfokú etikai bizottság elnökének, az országos első- és a másodfokú etikai bizottság elnökével szembeni kizárási okot a Kamara elnökének kell bejelenteni, aki határoz az eljárásból való kizárás tárgyában, és kijelöli az etikai eljárásban részt vevő póttagot.”

41. § A Máoktv. a következő 33/A. §-sal egészül ki:

„33/A. § (1) Az üzemi állatorvos állatorvosi tevékenységet folytató állategészségügyi szolgáltatónak nem minősülő munkáltatója, munkáltatójának kapcsolt vállalkozása vagy munkáltatójával irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szerv számára munkaviszony vagy tagsági viszony, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerint a fogadó szervezet (e § alkalmazásában munkáltató és fogadó szervezet együtt a továbbiakban: munkáltató) számára önkéntes jogviszony formájában (e § alkalmazásában munkaviszony, tagsági viszony és önkéntes jogviszony együtt a továbbiakban: munkaviszony).

(2) Az üzemi állatorvos - kapcsolt vállalkozások kivételével - legfeljebb egy, az (1) bekezdés szerinti jogalannyal állhat állatorvosi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban.

(3) Az üzemi állatorvos állatorvosi tevékenység folytatására a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti több munkáltató által létesített munkaviszonyt csak olyan munkáltatókkal létesíthet, amelyek egymásnak kapcsolt vállalkozásai.

(4) Az üzemi állatorvos munkáltatóján kívüli harmadik személy számára nem végezhet állatorvosi tevékenységet.

(5) Az üzemi állatorvos e tevékenységét praxisengedély nélkül végezheti.

(6) A munkáltató a kamarai tagdíj és a szakmai felelősségbiztosítás díjának megfizetését az üzemi állatorvostól átvállalhatja.”

42. § A Máoktv. 36. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A (2) bekezdés szerinti feltételen túlmenően állatorvosi tevékenység önálló tevékenység formájában történő végzésére az az állatorvos jogosult, aki rendelkezik

a) az Állatorvostudományi Egyetemen (vagy annak jogelődjén) megszerzett szakállatorvosi végzettséggel,

b) a Kamara specialistája (kamarai specialista vagy praxisvezetői) végzettséggel,

c) legalább PhD tudományos fokozattal,

d) európai állatorvosi szakkollégiumi tagsággal, vagy

e) a Kamara által igazolt húsz év időtartamú magánállatorvosi vagy szolgáltató állatorvosi szakmai gyakorlattal.”

43. § A Máoktv. 38. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Gazdasági társaság vagy szövetkezet formájában működő állategészségügyi szolgáltató akkor jogosult praxisengedélyre, ha működése során a 34. § (2) bekezdésének a), b), d) vagy e) pontja alapján foglalkoztat legalább egy olyan

a) legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező állatorvost, aki rendelkezik

aa) az Állatorvostudományi Egyetemen (vagy annak jogelődjén) megszerzett szakállatorvosi végzettséggel,

ab) a Kamara specialistája végzettséggel,

ac) legalább PhD tudományos fokozattal, vagy

ad) európai állatorvosi szakkollégiumi tagsággal, vagy

b) állatorvossal, aki rendelkezik a Kamara által igazolt húsz év időtartamú magánállatorvosi vagy szolgáltató állatorvosi szakmai gyakorlattal.”

44. § A Máoktv. 38. §-a a következő (2a)-(2d) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Gazdasági társaság akkor jogosult praxisengedélyre, ha a tulajdoni hányadának és a legfőbb döntéshozó szervét megillető szavazati jogoknak a többségével a gazdasági társaság állategészségügyi szolgáltatásában személyesen közreműködő állatorvos rendelkezik.

(2b) A (2a) bekezdésben foglalt feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha a gazdasági társaság állategészségügyi szolgáltató tulajdoni hányadának és a legfőbb döntéshozó szervét megillető szavazati jognak a többségével rendelkező és a gazdasági társaságban személyesen közreműködő állatorvos elhalálozik, és az állategészségügyi szolgáltató a (2a) bekezdésben foglaltak kivételével továbbra is megfelel a praxisengedélyre való jogosultság feltételeinek és a gazdasági társaság állategészségügyi szolgáltató tulajdoni hányadának és a legfőbb döntéshozó szervét megillető szavazati jognak a többségével az elhunyt házastársa vagy egyenes ági hozzátartozója vagy örökbe fogadott, mostoha vagy nevelt gyermeke jogosult rendelkezni.

(2c) Ha az önálló tevékenység keretében praxisengedéllyel rendelkező állatorvos elhalálozik, a Kamara a praxisengedélyt a házastársa vagy egyenes ági hozzátartozója vagy örökbe fogadott, mostoha vagy nevelt gyermeke részére kérelemre kiadja, ha a hagyatékátadó végzés a praxisengedély jogosultjaként jelölte meg, feltéve, hogy a 34. § (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő állatorvost foglalkoztat. A Kamara a hagyatékátadó végzés bevárása nélkül adja meg a praxisengedélyt, ha a praxisengedély elhunyt jogosultja a jogosultságról még életében halála esetére közjegyzői okiratban rendelkezett.

(2d) Az állategészségügyi szolgáltatónak a (2b) vagy (2c) bekezdés szerinti jogosult által ellenérték fejében történő átengedése esetén elővásárlási joggal rendelkezik az állategészségügyi szolgáltatónál szabadfoglalkozás vagy munkaviszony keretében legalább egy éve foglalkoztatott és a 34. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő állatorvos.”

45. § A Máoktv. a következő 42/A. §-sal egészül ki:

„42/A. § (1) Az állat kezelésére irányuló kérelem elfogadásával az állattartó és az állategészségügyi szolgáltató között kezelési szerződés jön létre. A kezelési szerződés alapján az állategészségügyi szolgáltató az állat részére szakszerű és a szakmai követelményeknek megfelelő állatorvosi tevékenységet nyújt és annak eredményére törekszik az eredmény bekövetkezésének garantálása nélkül, kivéve, ha a felek megállapodása alapján az állategészségügyi szolgáltató kifejezetten meghatározott eredmény létrehozására vállalkozott. Az állategészségügyi szolgáltatót tevékenységéért az állattartó részéről díjazás illeti meg, kivéve, ha a felek kifejezetten térítésmentességben állapodtak meg.

(2) Az állategészségügyi szolgáltató - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - indokolás nélkül visszautasíthatja a kezelési szerződés megkötését. Visszautasítás esetén az állattartót - kérésére írásban is - tájékoztatni kell a szakszerű ellátás legközelebbi lehetőségéről.

(3) Az állategészségügyi szolgáltató nem tagadhatja meg az elsősegélynyújtást, valamint a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség gyanúja esetén a szükséges intézkedések megtételét.

(4) Az állategészségügyi szolgáltató köteles az állattartó részére felvilágosítást adni a diagnózisról, a kezelésről, valamint a betegség várható lefolyásának prognózisáról.

(5) Az állategészségügyi szolgáltató felel a kezelési hiba elkövetésével, illetve a szükséges beavatkozás el nem végzésével az állattartót ért kárért.

(6) Az állategészségügyi szolgáltató a kezeléshez további állategészségügyi szolgáltatót vehet igénybe, kivéve, ha ez ellen az állattartó tiltakozik. Az állategészségügyi szolgáltató úgy felel az általa igénybe vett másik állategészségügyi szolgáltató tevékenységéért, mintha maga járt volna el.

(7) Ha az állategészségügyi szolgáltató a kezelést térítésmentesen vállalta, a térítésmentesség - a felek eltérő rendelkezése hiányában - kiterjed a (6) bekezdés szerinti esetre is.

(8) Az állategészségügyi szolgáltató a kezelési szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha az állattartó a szükséges együttműködést megtagadja, viselkedésével a további kezelést veszélyezteti vagy az állategészségügyi szolgáltató üzemszerű működését zavarja.

(9) Az állattartó a kezelési szerződést bármikor indokolás nélkül felmondhatja, azonban köteles megtéríteni az állategészségügyi szolgáltató által elvégzett kezelés ellenértéke mellett az állategészségügyi szolgáltatónak a díj teljesítéssel arányos része mellett a kezelési szerződés alapján felmerült további indokolt költségeit. Ha az állattartó a kezelési szerződést azért mondta fel, mert súlyos kezelési hiba miatt megrendült az állategészségügyi szolgáltató szakmai alkalmasságába vetett bizalma, a szerződésszegésre vonatkozó szabályok szerint igényelheti a kárának megtérítését.

(10) Az állatorvos az állatorvosi tevékenységet az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, a szakmai követelmények keretei között, az etikai szabályok megtartásával, legjobb tudása, erkölcsi felfogása és lelkiismereti meggyőződése szerint, a rendelkezésére álló tárgyi és személyi feltételek által meghatározott szinten, szakmai kompetenciájának megfelelően nyújtja.

(11) Az állatorvos a szakmai irányelvek, az etikai szabályzatban foglaltak, valamint a hatósági rendelkezések figyelembevételével - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - jogosult dönteni abban a kérdésben, hogy az adott esetben vállalkozik-e az állatorvosi feladatok végzésére.”

46. § A Máoktv. a következő 53. §-sal egészül ki:

„52. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2020. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor már praxisengedéllyel rendelkező társas vállalkozás esetében a 38. § (2a) bekezdésében foglalt feltételnek a tulajdoni hányad, illetve a legfőbb döntéshozó szervben fennálló szavazati jogok arányának a Módtv. hatálybalépését követő első megváltoztatásától kell megfelelni.”

47. § A Máoktv. a következő 54. §-sal egészül ki:

„53. § A Módtv. hatálybalépésekor működő, a Kamara területi szervezeteinek közgyűlése által létrehozott etikai bizottságok megbízatása a Módtv. hatálybalépését követően megválasztott országos elsőfokú etikai bizottság elnökének hivatalba lépéséig meghosszabbodik.”

48. § A Máoktv. a következő 54. §-sal egészül ki:

„54. § A 36. § (2) bekezdése szerinti 5 éves szakmai gyakorlatra vonatkozó rendelkezést 2017., 2018., 2019. és 2020. évben állatorvosi diplomát szerzett állatorvos vonatkozásában a diploma megszerzésének évét követő hatodik év első napjától kell alkalmazni.”

49. § A Máoktv. a következő 55. §-sal egészül ki:

„55. § (1) A 21. § (2a) bekezdése és a 22. § (3a) bekezdése a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 56a. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(2) A 38. § (2a) és (2b) bekezdése a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (2) bekezdés c) pontjának való megfelelést szolgálja.”

50. § A Máoktv.

1. 10. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint (2) bekezdés c) pontjában az „országos etikai” szövegrész helyébe az „országos első- és másodfokú etikai”,

2. 11. § (2) bekezdés b) pontjában, 13. § (1) bekezdésében, valamint 17. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „országos etikai” szövegrész helyébe az „országos másodfokú etikai”,

3. 15. § (5) bekezdésében az „etikai, az országos etikai” szövegrész helyébe az „országos első- és másodfokú etikai”,

4. 19. § (3) bekezdés a) és d) pontjában, valamint 19. § (5) bekezdésében a „két” szövegrész helyébe a „három”,

5. 25. § (2) bekezdésében az „etikai bizottság és az országos etikai” szövegrész helyébe az „országos első- és másodfokú etikai”,

6. 25. § (4) bekezdésében az „Etikai bizottság és országos etikai” szövegrész helyébe az „Az országos első- és másodfokú etikai”,

7. 26. § (2) bekezdésében az „etikai bizottság” szövegrész helyébe az „országos elsőfokú etikai bizottság”,

8. 26. § (4) bekezdésében az „etikai bizottság” szövegrészek helyébe az „eseti etikai bizottság”,

9. 26. § (5) bekezdésében az „etikai bizottság” szövegrész helyébe az „országos elsőfokú etikai bizottság”,

10. 27. § (5) bekezdésében az „a területi etikai bizottság vagy az országos etikai” szövegrész helyébe az „az országos első- vagy másodfokú etikai”,

11. 28. § (3) bekezdésében, valamint 30. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „országos etikai” szövegrész helyébe az „országos másodfokú etikai”,

12. 30. § (1) bekezdésében az „eljáró etikai” szövegrész helyébe az „eljáró elsőfokú etikai”

szöveg lép.

51. § Hatályát veszti a Máoktv.

a) 17. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja,

b) 26. § (3) bekezdése,

c) 42. § (1)-(3) bekezdése,

d) 50. § (8) bekezdésében az „a 37. § (4) és (5) bekezdése,” szövegrészek.

52. § Nem lép hatályba a Máoktv. 37. § (4) és (5) bekezdése.

3. Záró rendelkezések

53. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

(2) A 32. §, a 33. §, a 40. §, az 50. § 1-3. pontja és 5-12. pontja, valamint az 51. § a) pontja 2021. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 21. §, a 42. §, a 43. §, a 48. § és az 52. § 2022. január 1-jén lép hatályba.

54. § (1) Ez a törvény

a) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint

b) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. március 15-i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(2) A 2. §, a 12. § (2) bekezdése, valamint a 25. § a 93/13/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 98/6/EK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2161 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) A 38. és a 39. § a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 56a. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(4) A 44. § a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (2) bekezdés c) pontjának való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 2020. évi LIII. törvényhez

1. Az Éltv. Melléklete a következő 1/A. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„1/A. állatbetegség: a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 4. cikk 16. pontjában meghatározott betegség;”

2. Az Éltv. Melléklet 5. pontja helyébe a következő pont lép, valamint a Melléklet a következő 5/A. és 5/B. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„5. állati eredetű melléktermék: az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti fogalom;

5/A. állati eredetű melléktermékből származó termék: az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 2. pontja szerinti fogalom;

5/B. állati eredetű szaporítóanyag: az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk 28. pontjában meghatározott szaporítóanyag;”

3. Az Éltv. Melléklete a következő 7/A. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„7/A. állatorvosi vény: állatorvosi képesítéssel rendelkező személy által kiadott, állatgyógyászati készítmény rendelésére vonatkozó, papíralapú vagy elektronikus vény vagy megrendelő;”

4. Az Éltv. Melléklete a következő 8/A. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„8/A. áru: az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 11. pontja szerinti fogalom;”

5. Az Éltv. Melléklet 9/A. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a Melléklet a következő 9/B. és 9/C. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„9/A. diagnosztikai célú kilövés: vadon élő állatok állatbetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében járványvédelmi intézkedésként végrehajtott leölése, amely nem minősül a vadnak engedélyezett eszközzel és engedélyezett módon vadász által, vadászterületen történő elejtésének;

9/B. egyéb anyag: az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 5. pontja szerinti fogalom;

9/C. EK-műtrágya: a 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke szerinti műtrágya;”

6. Az Éltv. Melléklete a következő 22/A. és 22/B. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„22/A. ellenőrzési rendszer: az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 7. pontja szerinti fogalom;

22/B. ellenőrzési terv: az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 8. pontja szerinti fogalom;”

7. Az Éltv. Melléklete a következő 30/C. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„30/C. gyógyszeres köztes termék: az (EU) 2019/4 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés b) pontjában meghatározott termék;”

8. Az Éltv. Melléklet 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a Melléklet a következő 32/A. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„32. harmadik ország: az Európai Unión kívüli ország, valamint növényegészségügyi vonatkozásban a 2016/2031 (EU) európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (3) bekezdésében meghatározott terület;

32/A. határállomás: az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 38. pontja szerinti fogalom.”

9. Az Éltv. Melléklet 37. és 38. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„37. károsító: a 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott károsító;

38. kockázat: az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 24. pontja szerinti fogalom;”

10. Az Éltv. Melléklet 43. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„43. növény: az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti fogalom;”

11. Az Éltv. Melléklet 47. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„47. növényi termék: az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom;”

12. Az Éltv. Melléklet 61. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„61. takarmányjog: az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 2. pontja szerinti fogalom;”

13. Az Éltv. Melléklete a következő 68/A. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„68/A. veszély: az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 23. pontja szerinti fogalom;”

14. Az Éltv. Melléklet 69. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„69. védett zóna: az Európai Unió olyan területe, amely a 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikkében foglaltak szerint védett zónaként elismerést kapott;”

15. Az Éltv. Melléklet 75. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„75. zárlati károsító: az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelő károsító;”


  Vissza az oldal tetejére