Időállapot: közlönyállapot (2020.VII.8.)

2020. évi LXXIII. törvény

a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról * 

1. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) a következő 5/B. §-sal egészül ki:

„5/B. § (1) Ha a hitelezői választmány tagja vagy a hitelezői képviselő az elektronikus levélcímét az elektronikus kapcsolattartás céljából a csődeljárásban a vagyonfelügyelővel - felszámolási eljárásban a felszámolóbiztossal - közölte, a vagyonfelügyelő, illetve a felszámolóbiztos jogosult a tájékoztatását, egyéb jognyilatkozatát vagy iratot erre az elektronikus levélcímre megküldeni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a választmány tagja vagy a hitelezői képviselő is jogosult a jognyilatkozatát vagy egyéb iratot a vagyonfelügyelő, illetve a felszámolóbiztos elektronikus kapcsolattartás céljára megadott elektronikus levélcímére megküldeni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az elektronikus úton küldött tájékoztatást, nyilatkozatot, iratot a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 325. § (1) bekezdés f) pontja szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratként, vagy az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 46. §-a szerinti elektronikus okirati formába átalakítva kell eljuttatni a címzetthez.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a hitelező az elektronikus kapcsolattartás céljából az elektronikus levélcímét az eljárásban résztvevőkkel közölte azzal, hogy az eljárásban résztvevők elektronikus úton erre az elektronikus levélcímre küldhetik a neki címzett tájékoztatást, nyilatkozatot, iratot.”

2. § A Cstv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A hitelezők bármelyik egyezségi tárgyaláson kinyilváníthatják, hogy az egyezségi javaslatot nem támogatják, a csődegyezség megkötéséhez nem adják meg a 20. § (1) bekezdésében meghatározott arányban a hozzájárulást. Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását nem vállalja, akkor a tárgyalást lezárja, erről jegyzőkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a 8. § (1) bekezdése szerinti legfőbb szervnek. Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását a hitelezők által megszabott határidőben vállalja, akkor a hitelezőkkel a fizetési haladék tartama alatt több tárgyalás is tartható. A meghívót és mellékleteit - ideértve az átdolgozott egyezségi javaslatot is - legalább 8 munkanappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottakhoz eljuttatni.

(3a) Ha az egyezségi javaslatot az első tárgyalást követő bármelyik tárgyalás eredményeként a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályban a szavazati joggal rendelkező hitelezőknek az (5) bekezdés szerinti szavazatszámítás alapján kevesebb mint egynegyede támogatja, a (3) bekezdéstől eltérően az adós az egyezségi javaslat átdolgozására nem jogosult. Ebben az esetben az adós az egyezségi tárgyalásokat lezárja, erről jegyzőkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a 8. § (1) bekezdése szerinti legfőbb szervnek.

(3b) Az egyezségi tárgyalások lezárásakor a vagyonfelügyelőnek fel kell hívnia a figyelmet arra, ha - a nyilvántartásba vett hitelezők számára tekintettel - a bíróság végzésének kézbesítésére a Cégközlönyben hirdetményi úton kerül majd sor, és tájékoztatást kell adni az ezzel összefüggő tudnivalókról is.

(3c) Ha az adós az egyezségi tárgyalás lezárásával összefüggő kötelezettségeit megszegi, a vagyonfelügyelő köteles a bíróság számára erről bejelentést tenni. Az adós kötelezettségszegése, késedelme vagy mulasztása esetén a bíróság az adóssal szemben a 21/A. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A bíróság a (3), a (3a) bekezdés szerinti jegyzőkönyv beérkezését követő 8 munkanapon belül hozza meg a 21/B. § szerinti döntést a csődeljárás megszüntetéséről.”

3. § A Cstv. a következő 39/A. §-sal egészül ki:

„39/A. § (1) A felszámoló köteles lehetővé tenni, hogy a hitelező a hitelezői gyűlésen a személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vegyen részt. A hitelezői gyűlés meghívójában a felszámoló köteles megjelölni az igénybe vehető, a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszközt vagy más elektronikus eszközt, valamint köteles meghatározni az ülésen elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével részt vevő személy személyazonossága igazolásának módját is.

(2) A hitelező köteles a hitelezői gyűlést megelőző ötödik napig írásban jelezni, ha a hitelezői gyűlésen elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt.

(3) Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével összefüggésben az adósnál felmerülő költségek a hitelezőre nem háríthatóak át, azokat felszámolási költségként kell elszámolni.”

4. § A Cstv. 40. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidőn belül a felszámoló tudomására jut az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti jogügylet, erről haladéktalanul köteles a hitelezői választmányt, hitelezői képviselőt vagy a hitelezőket tájékoztatni, és a bizonyítékokat egyidejűleg megküldeni. Az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a hitelező akkor is jogosult a jogügylet megtámadására, ha az (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidő már eltelt vagy abból 15 napnál kevesebb van hátra.”

5. § A Cstv. 41. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha az adós nem kérte egyezségi tárgyalás megtartását, a bíróság dönthet úgy, hogy egyezségi tárgyalás megtartása helyett az egyezségi javaslatot és a felszámoló jelentését - megfelelő határidő kitűzésével - azzal a felhívással küldi meg a hitelezőknek, hogy szavazatukat a bíróság által megállapított határidőn belül a bíróságnak és a felszámolónak írásban küldjék meg. A szavazatokat a bíróság összesíti és ennek alapján végzéssel dönt a felszámolási egyezség jóváhagyásáról a 44. § (1)-(1b) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.”

6. § A Cstv. 67. §-a a következő (9i) bekezdéssel egészül ki:

„(9i) A felszámolási eljárásban az adós vagyonának értékesítésekor a magyar államot e törvény alapján elővásárlási jog illeti meg, amelyet megelőz a törvény alapján fennálló elővásárlási jog.”

7. § A Cstv. a következő 83/V. §-sal egészül ki:

„83/V. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 2020. évi LXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: 2020. évi LXXIII. törvény) megállapított 5/A. § (5) és (9) bekezdést, 5/B. §-t, 12. § (5) bekezdést, 18. § (3)-(3c) bekezdést, 21/A. § (1) bekezdést, 38. § (5) bekezdést, 39/A. §-t, 41. § (6) bekezdést, 44. § (1) bekezdést, 49. § (3) bekezdést, 67. § (9i) bekezdést és 68. § (1) bekezdést a 2020. évi LXXIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A 2020. évi LXXIII. törvénnyel módosított 10. § (4) bekezdést, 11. § (1) bekezdést, 17. § (1) bekezdést és 18. § (11) bekezdést a 2020. évi LXXIII. törvény hatálybalépését követően indult csődeljárásokban kell alkalmazni.

(3) A 2020. évi LXXIII. törvénnyel módosított 33/A. § (11) bekezdést akkor kell alkalmazni, ha a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételére a 2020. évi LXXIII. törvény hatálybalépését követően kerül sor.

(4) A 2020. évi LXXIII. törvénnyel módosított 40. § (1) és (5) bekezdést azokban a perekben kell alkalmazni, amelyekben a kereseti kérelmet a 2020. évi LXXIII. törvény hatálybalépését követően nyújtották be.”

8. § A Cstv. 84/A. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a 67. § (9i) bekezdése szerinti állami elővásárlási jog gyakorlására jogosult szervezetet.

(1c) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a gazdálkodó szervezetek reorganizációjára, működőképességének fenntartására, illetve helyreállítására, tartozásaik rendezésére vonatkozó sajátos szabályokat.”

9. § A Cstv.

1. 5/A. § (5) bekezdésében a „hitelezők képviseletét” szövegrész helyébe a „hitelezők képviseletét, egymás közötti kapcsolattartásának formáit - ideértve az elektronikus kapcsolattartást is -”,

2. 5/A. § (9) bekezdésében a „megválasztására, jogosultságaira,” szövegrész helyébe a „megválasztására, a hitelezők és a hitelezői képviselő közötti kapcsolattartásra - ideértve az elektronikus kapcsolattartást is -, a hitelezői képviselő jogosultságaira,”,

3. 6. § (3) bekezdésében a „polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)” szövegrész helyébe a „Pp.”,

4. 9. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „5 munkanapos határidővel” szövegrész helyébe a „8 munkanapos határidővel”,

5. 9. § (4) bekezdés a) pontjában az „5 munkanapon belül” szövegrész helyébe a „8 munkanapon belül”,

6. 10. § (4) bekezdésében a „120. napot” szövegrész helyébe a „180. napot”,

7. 12. § (5) bekezdésében a „fellebbezésnek nincs helye” szövegrész helyébe a „fellebbezésnek van helye”,

8. 17. § (1) bekezdésében a „60 napon” szövegrész helyébe a „90 napon”,

9. 18. § (11) bekezdésében a „120 napos” szövegrész helyébe a „180 napos”,

10. 21/A. § (1) bekezdésében „18. § (3) bekezdés” szövegrész helyébe a „18. § (3) és (3a) bekezdés”,

11. 27. § (2) bekezdés e) pontjában a „18. § (3) bekezdés” szövegrész helyébe a „18. § (3), (3a) és (3c) bekezdés”,

12. 33/A. § (11) bekezdésében a „követő 90 napos jogvesztő határidőn belül” szövegrész helyébe a „követően”,

13. 38. § (5) bekezdésében a „40. § szerinti megtámadási határidő” szövegrész helyébe a „40. § szerinti jogvesztő megtámadási határidő”,

14. 44. § (1) bekezdésében a „, továbbá - követelésük kiegyenlítéséig - a 49/D. § (1)-(3) bekezdése szerinti hitelezők] támogatja, feltéve, hogy ezeknek a hitelezőknek a követelése az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi” szövegrész helyébe a „szerinti hitelezők] támogatja, feltéve, hogy ezeknek a hitelezőknek a követelése az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a több mint felét kiteszi, és az egyezség megkötését - követelésük kiegyenlítéséig - a 49/D. § (1)-(3) bekezdése szerinti hitelezők szavazatának kétharmada is támogatja”,

15. 49. § (3) bekezdésében a „(tagja, részvényese, alapítója)” szövegrész helyébe a „(tagja, részvényese, alapítója, ide nem értve a magyar államot)”,

16. 66. § (5) bekezdésében az „üzletviteli és egyéb tanácsadást,” szövegrész helyébe az „üzletviteli és egyéb tanácsadást, szerkezetátalakítási és adósságrendezési tervek készítését, jogszabályban meghatározott tanácsadói, szakértői tevékenységet,”,

17. 68. § (1) bekezdésében a „vagy honvédelmi, rendvédelmi, haditechnikai, energiaellátási szempontból nemzetközi vagy országos jelentőségű vagy a lakosság közműszolgáltatással való ellátása szempontjából stratégiailag kiemelt közszolgáltatást látnak el - a tevékenységük ellátásához fűződő közérdekre tekintettel -” szövegrész helyébe a „vagy honvédelmi, rendvédelmi, haditechnikai, energiaellátási, vízgazdálkodási, közmű-üzemeltetési és -szolgáltatási, közegészségügyi, közlekedési, hírközlési, iparbiztonsági, kutatás-fejlesztési, infrastruktúra-fejlesztési vagy az infrastruktúra működtetése szempontjából nemzetközi vagy országos jelentőségű vagy a lakosság közműszolgáltatással való ellátása szempontjából stratégiailag kiemelt közszolgáltatást látnak el - a tevékenységük ellátásához fűződő közérdekre tekintettel -”

szöveg lép.

10. § Hatályát veszti a Cstv.

a) 11. § (1) bekezdés a) pontjában az „a pénzforgalmi szolgáltató által felszámított számlavezetési díj,”,

b) 40. § (1) bekezdésében a „tudomásszerzéstől számított 120 napon, de legfeljebb a”

szövegrész.

11. § Ez a törvény 2020. augusztus 1. napján lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére