Időállapot: közlönyállapot (2020.VII.14.)

2020. évi LXXX. törvény

egyes vagyongazdálkodást és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról * 

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Teljes személyes illetékmentességben részesül:)

o) a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító,”

(2) Az Itv. 26. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

u) a magánszemély lakásvásárlása, ha az eladó az 5. § (1) bekezdésének o) pontja szerinti Lebonyolító;”

2. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

2. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (5) bekezdésében a „Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-re” szövegrész helyébe a „Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolítóra” szöveg lép.

3. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

3. § Hatályát veszti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény „Kielégítés a Nemzeti Eszközkezelő által kifizetett vételárból” című alcíme.

4. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

4. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 7.19. pont b) alpontjában a „Nemzeti Eszközkezelő Zrt.” szövegrész helyébe a „Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító” szöveg lép.

5. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

5. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 5. számú melléklet 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító,”

6. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

6. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/C. § (1) bekezdés l) pont lc) alpontjában az „a Nemzeti Eszközkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító” szöveg lép.

7. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

7. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 3. § g) pont ga) alpontjában a „hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.” szövegrész helyébe a „Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító” szöveg lép.

8. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

8. § Hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 27. § (4) bekezdés b) pont be) alpontja és (7) bekezdése.

9. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

9. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 20/G. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyonnal kapcsolatos, az Áht. 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi ügyletek tekintetében a miniszter tevékenységének ellátásában az MNV Zrt. közreműködik, az MNV Zrt. e körben végzett tevékenységéhez kapcsolódó jogügyletek tekintetében - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az MNV Zrt.-t a miniszter képviseli harmadik személyekkel szemben.”

10. § A Vtv. 27. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az alapfeladatként vagy főtevékenységként közfeladatot ellátó, továbbá a közfeladathoz vagy a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához szükséges infrastruktúrát biztosító vagyonkezelő a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben ettől eltérően is megállapodhat.”

11. § A Vtv.

1. 18. § (1) bekezdésében az „Alapító okiratának” szövegrész helyébe az „Alapszabályának” szöveg,

2. 18. § (3) bekezdésében az „Az MNV Zrt. alapító okiratát” szövegrész helyébe az „Az MNV Zrt. alapszabályát” szöveg,

3. 20. § (7) bekezdésében az „az alapító okiratnak” szövegrész helyébe az „az alapszabálynak” szöveg,

4. 20. § (9) bekezdésében az „az alapító okirat” szövegrész helyébe az „az alapszabály” szöveg,

5. 20/D. § (3) bekezdésében az „az MNV Zrt. alapító okiratában” szövegrész helyébe az „az MNV Zrt. alapszabályában” szöveg,

6. 20/D. § (5) bekezdésében az „az alapító okiratba” szövegrész helyébe az „az alapszabályba” szöveg,

7. 20/G. § (1) bekezdésében az „az MNV Zrt. alapító okirata” szövegrész helyébe az „az MNV Zrt. alapszabálya” szöveg

lép.

10. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

12. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 141/A. § (14) bekezdésében, 141/I. § (9) és (11) bekezdésében, valamint 141/J. § (10) bekezdésében a „2021.” szövegrész helyébe a „2022.” szöveg lép.

11. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

13. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 1. § (2f) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2f) Nem képezi a Nemzeti Földalap részét az országos és helyi közúthálózat és a vasúti pályahálózat működtetéséhez használt ingatlan, függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásban milyen művelési ággal vagy kivett megnevezéssel van nyilvántartva.”

14. § Hatályát veszti az Nftv. 1. § (2c) bekezdése.

12. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása

15. § A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hitelező minden tárgynegyedév első napján megyei, fővárosi szinten megállapítja az összes fedezeti ingatlanának a számát, és a 7. §-ban foglaltak szerint kijelöli azokat, amelyek tekintetében kényszerértékesítést kezdeményez.”

13. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

16. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni)

h) a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító,”

14. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

17. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 55. § (9) bekezdésében a „Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján megvásárolt” szövegrész helyébe a „Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító vagyonkezelésében lévő” szöveg lép.

15. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása

18. § Hatályát veszti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 2. § (5) bekezdése.

16. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása

19. § (1) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) 1. § (1) bekezdés h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

h) Holding Szövetkezet: az Integrációs Szervezet integrált hitelintézetnek nem minősülő, szövetkezeti formában működő tagja, aki integrált hitelintézetben tulajdonjoggal rendelkezik;

i) Integrációs Szervezet: az integrált hitelintézet tekintetében a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete) 10. cikkében meghatározott központi szerv feladatait ellátó szervezet;”

(2) Az Szhitv. 1. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

m) integrációs üzleti irányító szervezet: az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 10. cikkében meghatározott központi szerv feladatainak ellátásában e törvény felhatalmazása alapján közreműködő, az Integrációs Szervezet tagjaként működő, de integrált hitelintézetnek nem minősülő pénzügyi intézmény;”

(3) Az Szhitv. 1. § (1) bekezdés s) és t) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a bekezdés a következő u) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

s) részjegy: szövetkezeti formában működő integrált hitelintézet tagjának vagyoni részesedése;

t) integrált hitelintézet: a takarékszövetkezet, a hitelszövetkezet és minden olyan egyéb hitelintézet is, amelynek működését vagy amelynek betéteit 2013. január 1-jén Önkéntes Takarékszövetkezeti intézményvédelmi alapok valamelyike védte, valamint az a hitelintézet, amelyet az integrációs üzleti irányító szervezet igazgatóságának előzetes egyetértését, továbbá a Felügyelet előzetes jóváhagyását követően felvettek az Integrációs Szervezetbe;

u) hitelintézetek integrációja: az Integrációs Szervezet és annak valamennyi tagja;”

(4) Az Szhitv. 1. § (1) bekezdés x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

x) veszélyeztető magatartás: az Integrációs Szervezet tagjának olyan - e törvény alapján kiadott irányelvben meghatározott - tevékenysége vagy mulasztása, amely a hitelintézetek integrációja céljainak határidőben történő megvalósítását nagymértékben veszélyezteti;”

(5) Az Szhitv. 1. § (1) bekezdés z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

z) vezető állású személy: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 122. pontjában ekként meghatározott fogalom.”

(6) Az Szhitv. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hitelintézetek integrációja az 1/A. §-ban meghatározott célok elérése érdekében jön létre és működik. A hitelintézetek integrációjának központi szerve az Integrációs Szervezet.”

(7) Az Szhitv. 1. § (5b) és (5c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5b) Az Integrációs Szervezet Felügyelet által felügyelt tagja az (5a) bekezdés szerinti állományátruházását megelőzően az átruházás szándékát köteles előzetesen bejelenteni a Felügyelet felé, megjelölve az állományátruházás időpontját. Az átvevő integrált hitelintézet a 17/U. § (7)-(9) bekezdése alkalmazásával jogosult az érintett szerződések módosítására. Betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz, valamint pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés-állomány átruházása esetén a Felügyelet által jogszabály alapján a belföldi fizetési rendszerek közvetlen és közvetett résztvevőiről vezetett nyilvántartásban, hitelesítő táblában az átadó integrált hitelintézet mint pénzforgalmi szolgáltató azonosító kódját az átvevő integrált hitelintézet az átruházás időpontjától kezdődően jogosult sajátjaként használni. A Hpt. állományátruházásra vonatkozó szabályainak alkalmazása tekintetében az állományátruházás bejelentésben megjelölt időpontját kell figyelembe venni az átruházás Felügyelet által engedélyezett időpontja helyett.

(5c) Az Integrációs Szervezet és tagjai saját tőkéje a hitelintézetek integrációjának az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete 11. cikk (1) bekezdése szerinti összevont szavatoló tőkéjébe beszámítandó.”

20. § Az Szhitv. 1/A. § b)-g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény célja)

b) az integrált hitelintézetek hosszú távú prudens működésének intézményi biztosítása,

c) a hitelintézetek integrációjának professzionalizálása, modernizálása, versenyképessé szervezése,

d) a hitelintézetek integrációja kockázatkezelésének javítása,

e) a hitelintézetek integrációja integrált működésének és az ehhez szükséges infrastruktúrának a biztosítása,

f) az a)-e) pontban foglaltak megvalósítása érdekében a működési szabályzatok egységesítése,

g) a hitelintézetek integrációja intézményvédelmének biztosítása,”

21. § (1) Az Szhitv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Integrációs Szervezet tagja az integrált hitelintézet, az integrációs üzleti irányító szervezet, a Holding Szövetkezet, valamint az Integrációs Szervezet tagjai közé felvett, Kapcsolt Vállalkozásnak minősülő vagy az Integrációs Szervezet tagja felett ellenőrző befolyást gyakorló, a Felügyelet által felügyelt intézmény.”

(2) Az Szhitv. 3. § (3) és (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az integrált hitelintézet működési engedélye fenntartásának feltétele, hogy az integrált hitelintézet az Integrációs Szervezeti tagságát folyamatosan fenntartja és az integrált hitelintézet az integrációs üzleti irányító szervezet legalább egy darab - az Integrációs Szervezet igazgatósága által meghatározott névértékű, fajtájú és sorozatú - részvényének tulajdonosa.

(3a) A (3) bekezdéstől eltérően nem kötelező, hogy az integrált hitelintézet az integrációs üzleti irányító szervezet legalább egy darab - az Integrációs Szervezet igazgatósága által meghatározott névértékű, fajtájú és sorozatú - részvényének tulajdonosa legyen abban az esetben, ha az érintett integrált hitelintézetnek az integrációs üzleti irányító szervezet többségi tulajdonosa, továbbá annak az Integrációs Szervezeti tagnak sem áll fenn ilyen kötelezettsége, amely az integrációs üzleti irányító szervezet felett ellenőrző befolyást gyakorol.”

22. § (1) Az Szhitv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Integrációs Szervezet vagyona a számviteli szabályok alapján figyelembe vett saját tőke, amelynek részét képezi különösen a tagok - közvetlenül az Integrációs Szervezet részére rendelkezésre bocsátott - vagyoni hozzájárulása, az Önkéntes Takarékszövetkezeti intézményvédelmi alapok, a HBA és a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja jogutódlásával átadásra került vagyon, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja által rendelkezésre bocsátott vagyon, valamint az Integrációs Szervezet gazdálkodásának eredménye.”

(2) Az Szhitv. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Integrációs Szervezet tagja évente tagdíjat fizet az Integrációs Szervezetnek. A tagdíj összegét az Integrációs Szervezet Közgyűlése úgy állapítja meg, hogy az Integrációs Szervezet tagjai által fizetett tagdíjak összege legalább az Integrációs Szervezet éves működési költségeit biztosítsa. A tagdíj megfizetésének rendjét az Integrációs Szervezet állapítja meg.”

(3) Az Szhitv. 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az Integrációs Szervezet a számláit az általa választott integrált hitelintézet tagjánál vezeti.”

23. § Az Szhitv. 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Holding Szövetkezet azt a személyt jelölheti az Integrációs Szervezet igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagjának, akit a Holding Szövetkezet közgyűlésén a tagok többsége vagy küldöttgyűlésén a Holding Szövetkezet küldöttjeinek többsége jelölt személyként megválasztott.”

24. § (1) Az Szhitv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Integrációs Szervezet a Felügyelet által felügyelt tagjai vonatkozásában egyedi válságkezelési tervet készít, amely meghatározza az Integrációs Szervezet által alkalmazandó intézkedéseket az érintett tagok azonnali és folyamatos fizetőképességét veszélyeztető helyzet kialakulása esetén. Az egyedi válságkezelési tervnek összhangban kell lennie a csoportszintű helyreállítási tervvel. Az Integrációs Szervezet az egyedi válságkezelési tervet megküldi a Felügyeletnek.”

(2) Az Szhitv. 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az Integrációs Szervezet felhívására az Integrációs Szervezet Felügyelet által felügyelt tagja köteles az egyedi válságkezelési terv elkészítéséhez és felülvizsgálatához szükséges adatszolgáltatást teljesíteni.”

25. § Az Szhitv. 11/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Integrációs Szervezet

a) felhívja tagját az előírások betartására;

b) a Felügyelet egyidejű értesítésével határidő tűzésével utasításban kötelezi tagját a szükséges intézkedések megtételére, a feltárt jogszabálysértés és a hiányosságok megszüntetésére, vagy a csoportszintű helyreállítási tervnek az adott tagra vonatkozó életbe léptetésére, ha annak feltételei fennállnak, valamint intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására a megtett intézkedésekről való beszámolási kötelezettség mellett;

c) a Felügyelet egyidejű értesítésével megvonja az integrációs üzleti irányító szervezeti feladatokat ellátó pénzügyi intézménytől az e törvényben az integrációs üzleti irányító szervezet részére biztosított jogkört, és az integrációs üzleti irányító szervezet Integrációs Szervezetből történő kilépésének, valamint az e törvényben meghatározott integrációs üzleti irányító szervezet feladatait ellátó pénzügyi intézmény kiválasztásának részletszabályairól szóló rendeletben meghatározottak szerint új pénzügyi intézményt választ ki az integrációs üzleti irányító szervezeti feladatok ellátására.”

26. § Az Szhitv. 11/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11/E. § (1) Az Integrációs Szervezet Felügyelet által felügyelt tagja a jogszabályban meghatározott vagy jogszabályon alapuló, a Felügyelet irányába történő adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségét az Integrációs Szervezet közreműködésével is teljesítheti. Az adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség határidőben történő teljesítéséért és annak tartalmáért az érintett tag tartozik felelősséggel, kivéve, ha a teljesítés határidejének az elmulasztása vagy a tartalom hiányossága nem az általa teljesített adatszolgáltatással vagy bejelentéssel kapcsolatos.

(2) Az Integrációs Szervezet a változás bekövetkezésétől számított 2 munkanapon belül értesíti a Felügyeletet arról, hogy az Integrációs Szervezet adott tagja mely időponttól teljesíti az adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettséget az Integrációs Szervezet közreműködésével.

(3) Az Integrációs Szervezet a prudens és hatékony működés biztosítása érdekében együttműködési megállapodást köthet az e törvényben szabályozott egyes feladatai ellátására.”

27. § Az Szhitv. 11/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Integrációs Szervezetből az Integrációs Szervezet tagjai - ide nem értve a Holding Szövetkezetet - e törvény rendelkezései szerint, valamint az Integrációs Szervezet alapszabályának megfelelően léphetnek ki.”

28. § (1) Az Szhitv. 15. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az Integrációs Szervezet tagja és a Kapcsolt Vállalkozás számviteli törvény szerinti beszámolója - kivéve az átalakulás, egyesülés, szétválás, végelszámolás esetén a tevékenységet lezáró beszámolókat - elfogadásához az integrációs üzleti irányító szervezet igazgatóságának előzetes jóváhagyása szükséges, amely döntést az integrációs üzleti irányító szervezet igazgatósága az érintett szervezetnek a beszámoló elfogadására jogosult legfőbb szerve elé terjesztését megelőzően rendelkezésére bocsátott, könyvvizsgálói jelentéssel ellátott beszámoló alapján 15 napon belül hoz meg. Az integrációs üzleti irányító szervezet az előzetes jóváhagyásról szóló döntését az Integrációs Szervezet ügyvezetésének előzetes egyetértését követően hozhatja meg.”

(2) Az Szhitv. 15. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az integrációs üzleti irányító szervezet előzetes jóváhagyása szükséges az Integrációs Szervezet tagjainak és a Kapcsolt Vállalkozásoknak más gazdálkodó szervezetben, illetve jogi személyben történő tulajdonszerzéséhez vagy a szerzett tulajdon értékesítéséhez, ha a megszerezni vagy értékesíteni tervezett tulajdon értéke, illetve vételára meghaladja a hitelintézetek integrációja konszolidált alapon számított szavatoló tőkéjének 0,1%-át azzal, hogy befolyásoló részesedésszerzés esetén az Integrációs Szervezet előzetes jóváhagyása szükséges. A tizenkét hónapon belül ugyanazon tulajdoni részesedés vonatkozásában végrehajtott ügyleteket együttesen kell figyelembe venni.”

29. § Az Szhitv. 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15/A. § (1) Az Integrációs Szervezet tagja - ide nem értve az integrációs üzleti irányító szervezetet - legfőbb szervének üléséről az integrációs üzleti irányító szervezetet és az Integrációs Szervezetet a meghívó tulajdonosoknak történő megküldésével egyidejűleg, de legalább 15 nappal a legfőbb szerv ülése előtt értesíteni kell. Az értesítéshez csatolni kell a meghívót, valamint a napirendekre vonatkozóan az előterjesztéseket és a kapcsolódó anyagokat. Az Integrációs Szervezet az értesítéstől számított 5 napon belül felhívhatja tagját arra, hogy az Integrációs Szervezet által megjelölt, előterjesztést nem tartalmazó napirendi pontokhoz is készítsen írásbeli előterjesztést. Az integrációs üzleti irányító szervezet és az Integrációs Szervezet képviselője az Integrációs Szervezet tagja legfőbb szervének ülésén jogosult tanácskozási joggal részt venni.

(2) Az Integrációs Szervezet tagja - ide nem értve az integrációs üzleti irányító szervezetet - legfőbb szervének üléséről készült jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni az integrációs üzleti irányító szervezet és az Integrációs Szervezet részére.

(3) Az Integrációs Szervezet tagjának - ide nem értve az integrációs üzleti irányító szervezetet - igazgatósága az ügyrendjét köteles az elfogadást vagy a módosítást követő 15 napon belül megküldeni az Integrációs Szervezet részére. Ha az elfogadott ügyrend ellentétes az Integrációs Szervezet által meghatározott, az ügyrend szempontjából releváns szabályzattal, illetve az Integrációs Szervezet érintett tagjának alapszabályával, az Integrációs Szervezet indítványozhatja annak módosítását. Az Integrációs Szervezet tagjának igazgatósága köteles az Integrációs Szervezet indítványának kézhezvételét követő 15 napon belül - az indítványban meghatározott tartalommal - módosítani az ügyrendjét. Ha az Integrációs Szervezet 15 napon belül nem nyilatkozik, az ügyrendet részéről elfogadottnak kell tekinteni.

(4) Az Integrációs Szervezet tagjának - ide nem értve az integrációs üzleti irányító szervezetet - igazgatósági üléséről az integrációs üzleti irányító szervezetet és az Integrációs Szervezetet a meghívó igazgatósági tagoknak történő megküldésével egyidejűleg értesíteni kell. A meghívóhoz csatolni kell minden napirendre vonatkozóan az előterjesztést és a kapcsolódó anyagokat. Az Integrációs Szervezet indokolt esetben az értesítéstől számított 3 munkanapon belül felhívhatja a tagját arra, hogy az Integrációs Szervezet által megjelölt napirendi pontokhoz készítsen írásbeli előterjesztést. Az integrációs üzleti irányító szervezet és az Integrációs Szervezet képviselője az Integrációs Szervezet tagjának igazgatósági ülésén jogosult tanácskozási joggal részt venni.

(5) Az igazgatóság üléséről készült jegyzőkönyvet az integrációs üzleti irányító szervezet és az Integrációs Szervezet részére az igazgatósági ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni.

(6) Az Integrációs Szervezet tagjának - ide nem értve az integrációs üzleti irányító szervezetet - felügyelőbizottsága az ügyrendjét az elfogadást, illetve a módosítást követő 15 napon belül köteles megküldeni az Integrációs Szervezet részére. Ha az elfogadott vagy módosított ügyrend ellentétes az Integrációs Szervezet által meghatározott, az ügyrend szempontjából releváns szabályzattal, illetve az Integrációs Szervezet érintett tagja alapszabályával, az Integrációs Szervezet indítványozhatja annak módosítását. Az Integrációs Szervezet tagjának felügyelőbizottsága köteles az Integrációs Szervezet indítványának kézhezvételét követő 15 napon belül - az indítványban meghatározott tartalommal - módosítani az ügyrendjét.

(7) Az Integrációs Szervezet tagjának - ide nem értve az integrációs üzleti irányító szervezetet - felügyelőbizottsági üléséről az integrációs üzleti irányító szervezetet és az Integrációs Szervezetet a meghívó felügyelőbizottsági tagoknak történő megküldésével egyidejűleg értesíteni kell. A meghívóhoz csatolni kell minden napirendre vonatkozóan az előterjesztést és a kapcsolódó anyagokat. Az Integrációs Szervezet indokolt esetben az értesítéstől számított 3 munkanapon belül felhívhatja a tagját arra, hogy az Integrációs Szervezet által megjelölt napirendi pontokhoz készítsen írásbeli előterjesztést. Az integrációs üzleti irányító szervezet és az Integrációs Szervezet képviselője az Integrációs Szervezet tagjának felügyelőbizottsági ülésén jogosult tanácskozási joggal részt venni.

(8) Az Integrációs Szervezet tagja - ide nem értve az integrációs üzleti irányító szervezetet - felügyelőbizottságának elnöke a felügyelőbizottság ülését követő 15 napon belül az Integrációs Szervezetnek és az integrációs üzleti irányító szervezetnek megküldi azokat a jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetve jelentéseket, amelyek a felügyelőbizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelynek tárgya az Integrációs Szervezet tagja belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.

(9) Az (1)-(8) bekezdést kell alkalmazni az ülés tartása nélkül hozott határozatok esetében is azzal, hogy az integrációs üzleti irányító szervezet vagy az Integrációs Szervezet erre irányuló kérése esetén testületi ülést kell tartani.

(10) Az Integrációs Szervezet tagja - ide nem értve az integrációs üzleti irányító szervezetet - a hatálybalépést követő 15 napon belül minden olyan szabályzatát megküldi az Integrációs Szervezet számára, amit az Integrációs Szervezetnek az Integrációs Szervezet tagja számára kiadott szabályzata előír.”

30. § Az Szhitv. 15/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Integrációs Szervezet tagja köteles az Integrációs Szervezetet az Integrációs Szervezet igazgatósága által elfogadott szabályzatban előírt határidőben, tartalommal és módon értesíteni, ha peres, nemperes vagy hatósági eljárást indított, vagy ellene ilyen eljárást vagy pénzügyi békéltető testületi eljárást indítottak, valamint ha büntetőfeljelentést tett, vagy őt érintően büntetőeljárás indult. A büntetőfeljelentésről és a büntetőeljárás megindulásáról az Integrációs Szervezet köteles a tudomásszerzésétől számított 8 napon belül értesíteni a Felügyeletet.”

31. § Az Szhitv. III. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:

„III. FEJEZET

AZ INTEGRÁLT HITELINTÉZETEK”

32. § (1) Az Szhitv. 17/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Működési formájától függetlenül az integrált hitelintézet szavatoló tőkéje nem süllyedhet az Integrációs Szervezet által egyedi (nem konszolidált) alapon időről időre - egységes szempontok szerint - megállapított szint alá. Az Integrációs Szervezet szabályzatban határozza meg az egyedi alapon megállapított szavatoló tőke meghatározásának elveit és folyamatát azzal, hogy az Integrációs Szervezet az egyedi alapon megállapított tőkekövetelményt az integrált hitelintézet tényleges pénzügyi és kockázati helyzetéhez igazodva, kockázatalapon határozza meg.”

(2) Az Szhitv. 17/C. § (2a) és (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2a) Az Integrációs Szervezet - intézményvédelmi céllal - a (2) bekezdés alapján végrehajtott intézkedés vagy intézkedések sikertelensége esetén tőkeemeléssel tulajdont szerezhet az integrált hitelintézetben. Az Integrációs Szervezetnek az integrált hitelintézetben intézményvédelmi céllal szerzett tulajdonosi részesedésének elidegenítése esetén - a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kivételével - az érintett integrált hitelintézet tulajdonosainak elővásárlási joga van.

(2b) Az Integrációs Szervezet az integrált hitelintézet legfőbb szervének ülésén a (2a) bekezdés alapján szerzett részesedése arányában gyakorolja a szavazati jogokat.”

(3) Az Szhitv. 17/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az Integrációs Szervezet az integrált hitelintézet tulajdonosainak szavazati jogát meghatározott időre, de legfeljebb egy évre a (2) bekezdésben felsorolt és a törvényből fakadó egyéb intézkedések mellett felfüggesztheti, ha a tulajdonos tevékenysége, illetve az integrált hitelintézetre gyakorolt befolyása a rendelkezésre álló tények alapján veszélyezteti az integrált hitelintézet megbízható, biztonságos működését; ebben az esetben a határozatképesség megállapításánál a korlátozással érintett szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.”

33. § Az Szhitv. 17/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A csoportszintű helyreállítási tervnek tartalmaznia kell indikátorként azt az esetet, ha az Integrációs Szervezet integrált hitelintézet tagjának szavatoló tőkéje a 17/C. § (1) bekezdésében meghatározott szint alá süllyed, és a 17/C. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedések egyike sem vezetett eredményre, valamint a további intézkedések meghozatalától sem várható eredmény, vagy az intézkedések nem teszik lehetővé, hogy az érintett tag helyreállítsa megbízható és biztonságos működését.”

34. § Az Szhitv. 17/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Integrációs Szervezet a tagjainak tulajdonosairól nyilvántartást vezet. A tagok nyilvántartását, a részvénykönyvet és a bennük szereplő adatokat bárki megtekintheti, aki jogi érdekét igazolja, továbbá a tagok nyilvántartása, a részvénykönyv és azok mellékletei nyilvánosak az Integrációs Szervezet igazgatósága által elfogadott szabályzatban meghatározott módon és körben. Az Integrációs Szervezet tagja - az Integrációs Szervezet e törvényben meghatározott feladatainak az ellátása céljából - a tagok nyilvántartásában, illetve a részvénykönyvben szereplő adatokról, valamint az azokban bekövetkező módosításokról - ideértve a 17/F. § (2) bekezdésében foglaltaknak történő megfelelés vizsgálatát is - az Integrációs Szervezet igazgatósága által elfogadott szabályzatban meghatározott módon és határidőben bejelentést tesz az Integrációs Szervezetnek. Az így megismert adatok tekintetében az Integrációs Szervezet adatkezelő. Az Integrációs Szervezet az adatokat a tagnyilvántartásban vagy a részvénykönyvben szereplő személynek az Integrációs Szervezet tagjában fennálló tagságának a megszűnését követő 5 évig, de legfeljebb az Integrációs Szervezet tagja tagsági jogviszonyának megszűnéséig jogosult kezelni.”

35. § Az Szhitv. 17/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Takarékszövetkezet és hitelszövetkezet integrált hitelintézetként működhet. Az integrált hitelintézet csak az Integrációs Szervezet tagjaként működhet és folyamatosan köteles teljesíteni az e törvényből fakadó kötelezettségeit.”

36. § (1) Az Szhitv. 17/K. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Az Integrációs Szervezet kezdeményezheti, hogy az Integrációs Szervezet tagja hívja össze a legfőbb szervének ülését, amelynek napirendi pontja a tisztújítás a vezető állású személyek vonatkozásában. Az érintett tagnál a jogszabály által megengedett legrövidebb időn belül meg kell tartani a legfőbb szerv ülését.”

(2) Az Szhitv. 17/K. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az Integrációs Szervezet hitelintézet tagjának könyvvizsgálója a Hpt. 263. § (2) bekezdése szerinti külön kiegészítő jelentését az Integrációs Szervezetnek is köteles megküldeni legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig.”

37. § Az Szhitv. 17/L. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17/L. § (1) Az Integrációs Szervezet tagja tulajdonosának, a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést szerezni kívánó személynek, a vezető állású személynek, valamint az Integrációs Szervezet tagja alkalmazottjának a Hpt. 159. § (2) bekezdésében és a Bszt. 117. § (1) bekezdésében előírt titoktartási kötelezettsége nem áll fenn az integrációs üzleti irányító szervezettel és az Integrációs Szervezettel - ideértve az Integrációs Szervezet által a 11/A. § (13) bekezdése alapján igénybe vett közreműködő szakértőt is - szemben. Az Integrációs Szervezet Felügyelet által felügyelt tagja a Hpt. 160. §-a szerinti banktitkot és a Bszt. 118. § (1) bekezdése szerinti értékpapírtitkot kiadhatja az integrációs üzleti irányító szervezetnek és az Integrációs Szervezetnek - ideértve az Integrációs Szervezet által a 11/A. § (13) bekezdése alapján igénybe vett közreműködő szakértőt is -, e körben a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn.

(2) Az Integrációs Szervezet Felügyelet által felügyelt tagjának a Hpt. 165. § (1) bekezdésében és a Bszt. 118. § (1) bekezdésében előírt bank- és értékpapírtitok - ideértve a személyes adatokat is -, továbbá a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 59. §-a szerinti fizetési titok, valamint a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 135. §-a szerinti biztosítási titok megtartási kötelezettsége nem áll fenn az Integrációs Szervezet tagjainak egymás közti viszonyában, valamint az Integrációs Szervezettel - ideértve az Integrációs Szervezet által a 11/A. § (13) bekezdése alapján igénybe vett közreműködő szakértőt is - szemben. Az adatokat az Integrációs Szervezet a hitelintézetek integrációjával kapcsolatos feladatai ellátása, az Integrációs Szervezet által a 11/A. § (13) bekezdése alapján igénybe vett közreműködő szakértő az e törvényben meghatározott feladatai ellátása, az Integrációs Szervezet tagja pedig a pénzügyi, valamint befektetési szolgáltatásai nyújtása, valamint az e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából, a szükséges mértékben kezelheti.”

38. § (1) Az Szhitv. 17/Q. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A szövetkezeti formában működő integrált hitelintézet tagjának tulajdonában álló részjegy tekintetében az integrált hitelintézet kizárólag abban az esetben számolhat el a taggal, ha a tag tagsági jogviszonya a Ptk. 3:358. §-a szerint megszűnik.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott elszámolás - a tag, annak örököse vagy jogutódja érdekkörében felmerült okból - az arra vonatkozó szabályok alapján határidőben nem lehetséges, a szövetkezeti formában működő integrált hitelintézet intézkedik a részjegy bevonásáról. A bevonást követően a részjegy tekintetében fennálló tagsági jogok és kötelezettségek összessége és a részjegy jogosultjának tagsági viszonya megszűnik. A tag, annak örököse vagy jogutódja a bevonást követően a 17/R. §-ban meghatározott rendelkezések alapján tarthat igényt a bevont részjegy névértékével egyező összegre.

(3) A tagsági jogviszony fenntartása esetén a tag által tulajdonolt részjegy tekintetében a szövetkezet formában működő integrált hitelintézetet részleges visszaváltási kötelezettség sem terheli.”

(2) Az Szhitv. 17/Q. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (4) bekezdésben meghatározott előzetes hozzájárulást az Integrációs Szervezet nem tagadhatja meg, ha a kifizetés vagy visszafizetés az Integrációs Szervezet tagjának a fizetőképességét vagy az üzleti tervének teljesítését vagy az egyedi alapon megállapított szavatolótőke-szint elérését vagy a tagok (részvényesek) érdekét nem veszélyezteti.”

39. § Az Szhitv. 17/S. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Integrációs Szervezet a hitelintézetek integrációja céljainak elérése érdekében elrendelheti, hogy a tagja vagy a Kapcsolt Vállalkozás vezetősége hívja össze a legfőbb szerv ülését, ahol napirendi pont a kijelölt intézmény átalakulása, egyesülése vagy szétválása. A kijelölt intézménynél a legfőbb szerv ülését a jogszabály által megengedett legrövidebb időn belül meg kell tartani.”

40. § Az Szhitv. 17/U. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az Szhitv. 17/U. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A csatlakozott tag, valamint a hozzáféréssel rendelkező szervezet az ügyfelekkel kötött pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásaira, valamint befektetési szolgáltatási tevékenységre és kiegészítő szolgáltatásra vonatkozó szerződéseit és általános szerződési feltételeit az egységes informatikai rendszer alkalmazása által indokolt körben módosíthatja az alábbi feltételek fennállása esetén:

a) a módosítás az ügyfél számára nem okoz a termékjellemzők alapján versengő, hasonló szolgáltatások átlagos piaci feltételeihez képest érdeksérelmet a szerződés teljesítése során, valamint

b) a csatlakozott tag, valamint a hozzáféréssel rendelkező szervezet legalább 60 nappal a módosítás hatálybalépését megelőzően, postai úton vagy az adott szerződésben a kapcsolattartásra előírt módon tájékoztatja az ügyfeleket a módosításról és a (8) bekezdésben meghatározott felmondási jogról.

(7a) A kamatnapszámítás módosítása tekintetében kizárólag a (7) bekezdés b) pontjában foglalt feltételt kell alkalmazni.”

41. § Az Szhitv. 17/V. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Integrációs Szervezetbe belépő új, a Felügyelet által felügyelt tag a belépéstől számított három éven belül köteles az egységes informatikai rendszerhez csatlakozni akként, hogy az Integrációs Szervezet előzetes jóváhagyását követően a Központi Adatfeldolgozóval egyedi üzemeltetési szerződést köt. Az Integrációs Szervezet a hároméves határidőt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb további három évvel meghosszabbíthatja.”

42. § Az Szhitv. 19. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az Integrációs Szervezet igazgatósága - szabályzatában meghatározottak szerint - az Integrációs Szervezet tagjai számára a formájukból, tevékenységükből adódó működési jellegzetességeik által indokolt esetben - átmenetileg vagy véglegesen - az e törvényből fakadó egyes kötelezettségek vagy azok csoportjának a teljesítése alól felmentést adhat.”

43. § Az Szhitv. 20/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20/B. § A Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja az egyes vagyongazdálkodást és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2020. évi LXXX. törvény hatálybalépését követő 180. napon megszűnik, jogutódja az Integrációs Szervezet.”

44. § Az Szhitv.

1. 1. § (3) bekezdésében, 15. § (5) és (12) bekezdésében, 17/A. §-ában, 8/B. alcím címében, 17/B. § (1) bekezdésében, 17/C. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében, 17/E. § (7) bekezdésében, 17/G. § (1) bekezdésében, 17/H. § (1a) bekezdésében, 17/K. § (9) bekezdésében, 17/S. § (6), (9) és (10) bekezdésében, (11) bekezdés nyitó szövegrészében és (12) bekezdésében, valamint 19. § (2) és (3) bekezdésében az „A szövetkezeti hitelintézet” szövegrész helyébe az „Az integrált hitelintézet” szöveg;

2. 1. § (5) bekezdésében az „A szövetkezeti hitelintézetek integrációja” szövegrész helyébe az „A hitelintézetek integrációja” szöveg;

3. 1. § (5e) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 15/E. § (3) bekezdésében, 17/E. § (6) bekezdésében, 17/S. § (11) bekezdés c) pontjában, 17/T. § (3) bekezdés d) pontjában és 17/U. § (4) bekezdésében az „a szövetkezeti hitelintézeti integráció” szövegrész helyébe az „a hitelintézetek integrációja” szöveg;

4. 6. § (4) bekezdésében és 20/G. § (4) bekezdésében a „delegált személyek” szövegrész helyébe a „jelölt személyek” szöveg;

5. 8. § (5) bekezdés a) pontjában, 15. § (15) bekezdésében és 17/C. § (7) bekezdésében az „a szövetkezeti hitelintézettel” szövegrész helyébe az „az integrált hitelintézettel” szöveg;

6. 8. § (6) bekezdés a) pontjában az „igazgatósági taggá, felügyelőbizottsági taggá, vezető tisztségviselővé” szövegrész helyébe a „vezető állású személlyé” szöveg;

7. 9. § (4) bekezdésében a „c)-e) pontjában” szövegrész helyébe a „c) pontjában” szöveg;

8. 11. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „Integrációs Szervezet igazgatósága a szövetkezeti hitelintézeti integráció egységes működése és irányítása, továbbá a szövetkezeti hitelintézeti integráció” szövegrész helyébe az „Integrációs Szervezet a hitelintézetek integrációjának egységes működése és irányítása, továbbá a hitelintézetek integrációja” szöveg;

9. 11. § (1) bekezdés f) pontjában az „a szövetkezeti hitelintézetekre” szövegrész helyébe az „az integrált hitelintézetekre” szöveg;

10. 11. § (1) bekezdés k) pontjában az „a szövetkezeti hitelintézetet” szövegrész helyébe az „az integrált hitelintézetet” szöveg;

11. 11. § (1c) bekezdés h) pontjában az „a szövetkezeti hitelintézetek” szövegrészek helyébe az „az integrált hitelintézetek” szöveg;

12. 11. § (4) bekezdésében az „a szövetkezeti hitelintézet vagy az integrációs üzleti irányító szervezet” szövegrész helyébe az „az Integrációs Szervezet Felügyelet által felügyelt tagjának” szöveg;

13. 11. § (8) bekezdésében az „a szövetkezeti hitelintézetek integrációja” szövegrész helyébe az „a hitelintézetek integrációja” szöveg;

14. 11/A. § (1) bekezdésében a „szövetkezeti hitelintézeti integráció” szövegrészek helyébe a „hitelintézetek integrációja” szöveg és az „, a Kapcsolt Vállalkozás és a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja” szövegrész helyébe az „és a Kapcsolt Vállalkozás” szöveg;

15. 11/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „hiányosan teljesítette” szövegrész helyébe a „hiányosan teljesítette, vagy” szöveg;

16. 11/B. § (6) bekezdésében és 11/G. § (2)-(3) bekezdésében a „szövetkezeti hitelintézetek integrációjával” szövegrész helyébe a „hitelintézetek integrációjával” szöveg;

17. 11/G. § (5) bekezdésében és 15. § (1) bekezdésében a „szövetkezeti hitelintézetek integrációjának” szövegrész helyébe a „hitelintézetek integrációjának” szöveg;

18. 11/G. § (4) bekezdésében, 15. § (8) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 17/C. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és a) pont nyitó szövegrészében, b) pont nyitó szövegrészében és ba) alpontjában, c) és d) pontjában és e) pont nyitó szövegrészében, 17/D. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a) pontjában és (6) bekezdésében, 17/E. § (7) bekezdésében, 17/H. § (5) bekezdés b) pontjában, 17/S. § (6) és (9) bekezdésében, (11) bekezdés a)-c) pontjában és 17/T. § (1) és (4) bekezdésében az „a szövetkezeti hitelintézet” szövegrész helyébe az „az integrált hitelintézet” szöveg;

19. 14. § (2) bekezdésében a „szövetkezeti hitelintézeten” szövegrész helyébe az „integrált hitelintézeten” szöveg;

20. 14. § (2) bekezdésében, 15/E. § (6) bekezdésében, 17/C. § (2) bekezdés e) pont ea) alpontjában 17/D. § (2) bekezdés b) pontjában, 17/E. § (1) bekezdésében, 17/F. § (1) és (2) bekezdésében, 17/R. § (2) bekezdésében, 17/S. § (8) bekezdésében, 17/T. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében és 17/U. § (1) bekezdésében a „szövetkezeti hitelintézet” szövegrész helyébe az „integrált hitelintézet” szöveg;

21. 7.4. alcím címében az „a szövetkezeti hitelintézetekkel” szövegrész helyébe az „az integrált hitelintézetekkel” szöveg;

22. 15. § (3) bekezdésében az „a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak elérése érdekében a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának” szövegrész helyébe az „a hitelintézetek integrációja céljainak elérése érdekében a hitelintézetek integrációjának” szöveg;

23. 15. § (5) bekezdésében és 20. § (10) bekezdésében az „a szövetkezeti hitelintézetnek” szövegrész helyébe az „az integrált hitelintézetnek” szöveg;

24. 15. § (15) bekezdésében az „a szövetkezeti hitelintézetnél” szövegrész helyébe az „az integrált hitelintézetnél” szöveg;

25. 15/B. § (1) bekezdésében az „a szövetkezeti hitelintézet” szövegrészek helyébe az „az Integrációs Szervezet tagjának” szöveg;

26. 15/B. § (2) bekezdésében az „a szövetkezeti hitelintézet” szövegrész helyébe az „az Integrációs szervezet tagjának” szöveg;

27. 15/D. §-ában az „a szövetkezeti hitelintézeti integrációval” szövegrész helyébe az „a hitelintézetek integrációjával” szöveg;

28. 15/E. § (4) bekezdésében, 17/F. § (2a)-(2b) bekezdésében és 20/G. § (2) bekezdés a) pontjában a „szövetkezeti hitelintézetben” szövegrész helyébe az „integrált hitelintézetben” szöveg;

29. 15/E. § (8) bekezdésében a „szövetkezeti hitelintézetről” szövegrész helyébe az „integrált hitelintézetről” szöveg;

30. 17. § (1) bekezdésében az „a szövetkezeti hitelintézetnek” szövegrészek helyébe az „az integrált hitelintézetnek” szöveg;

31. 8/A. alcím címében az „A szövetkezeti hitelintézetekre” szövegrész helyébe az „Az integrált hitelintézetekre” szöveg;

32. 17/C. § (1a) bekezdésében az „egyes szövetkezeti hitelintézetek, valamint az integrációs üzleti irányító szervezet” szövegrész helyébe az „egyes integrált hitelintézetek” szöveg;

33. 17/C. § (2) bekezdés d) pontjában az „a közgyűlés” szövegrészek helyébe az „a legfőbb szerv” szöveg;

34. 17/C. § (8) bekezdésében, 17/H. § (2) bekezdésében, 17/S. § (11) bekezdés d) pontjában és 17/T. § (2) bekezdésében az „a szövetkezeti hitelintézet” szövegrészek helyébe az „az integrált hitelintézet” szöveg;

35. 17/D. § (2) bekezdés c) pontjában és (4) bekezdésében, 17/H. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében és b) pontjában, 17/R. § (1) bekezdésében és 17/S. § (7) bekezdésében a „szövetkezeti hitelintézet” szövegrészek helyébe az „integrált hitelintézet” szöveg;

36. 17/D. § (2) bekezdés d) pontjában az „az Integrációs Szervezet szövetkezeti hitelintézet tagja” szövegrész helyébe az „az integrált hitelintézet” szöveg;

37. 17/D. § (6) bekezdésében az „az érintett szövetkezeti hitelintézet” szövegrész helyébe az „az érintett integrált hitelintézet” szöveg;

38. 17/E. § (1) bekezdésében és 17/H. § (3) bekezdésében a „szövetkezeti hitelintézetet” szövegrész helyébe az „integrált hitelintézetet” szöveg;

39. 17/F. § (3) bekezdésében a „szövetkezeti hitelintézetek” szövegrész helyébe az „integrált hitelintézetek” szöveg;

40. 17/H. § (1a) bekezdésében az „Ennek elmulasztása esetén az Integrációs Szervezet” szövegrész helyébe az „Ennek elmulasztása esetén az integrált hitelintézettel szemben az Integrációs Szervezet” szöveg;

41. 17/H. § (2) és (3) bekezdésében és 17/I. §-ában a „működő szövetkezeti hitelintézet” szövegrész helyébe a „működő integrált hitelintézet” szöveg;

42. 17/H. § (3) bekezdésében a „Szövetkezeti hitelintézet” szövegrész helyébe az „Integrált hitelintézet” szöveg;

43. 17/S. § (2) bekezdés a) pontjában az „érintett valamely hitelintézet” szövegrész helyébe az „érintett intézmény” szöveg;

44. 17/S. § (2) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdésében az „a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának” szövegrész helyébe az „a hitelintézetek integrációjának” szöveg;

45. 17/S. § (6) bekezdésében az „a jogutód szövetkezeti hitelintézet” szövegrész helyébe az „a jogutód integrált hitelintézet” szöveg;

46. 17/T. § (4) bekezdésében a „szövetkezeti hitelintézetre” szövegrész helyébe az „integrált hitelintézetre” szöveg;

47. 17/U. § (1) bekezdésében az „A szövetkezeti hitelintézetek” szövegrész helyébe az „Az integrált hitelintézetek” szöveg;

48. 17/U. § (2) bekezdés d) pontjában az „a szövetkezeti hitelintézetek” szövegrész helyébe az „az integrált hitelintézetek” szöveg;

49. 17/U. § (9) bekezdésében az „a (7) bekezdés c) pontjában foglalt első tájékoztatásban” szövegrész helyébe az „a (7) bekezdés b) pontjában foglalt tájékoztatásban” szöveg;

50. 19. § (3) bekezdésében az „az érintett szövetkezeti hitelintézet” szövegrészek helyébe az „az érintett integrált hitelintézet” szöveg;

51. 20/A. § (7) bekezdésében a „szövetkezeti hitelintézeti tagnál” szövegrész helyébe az „integrált hitelintézeti tagnál” szöveg;

52. 20/G. § (1) bekezdésében az „A szövetkezeti hitelintézeti integráció” szövegrész helyébe az „A hitelintézetek integrációjának” szöveg;

53. 20/G. § (4) bekezdésében a „szövetkezeti hitelintézeti tagjai” szövegrész helyébe az „integrált hitelintézeti tagjai” szöveg

lép.

45. § Hatályát veszti az Szhitv.

1. 1. § (1) bekezdés e) pontjában az „a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja,” szövegrész;

2. 1. § (1) bekezdés v), w) és y) pontja;

3. 4. § (4a) bekezdésében az „igazgatósága” szövegrész;

4. 4. § (7) bekezdésében az „és a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Alapja” szövegrész;

5. 4. alcíme;

6. 9. § (2) bekezdés i) pontja;

7. 11. § (1) bekezdés a) és c) pontja;

8. 11. § (1c) bekezdés b) és d) pontja;

9. 11. § (6) bekezdésében az „Az Integrációs Szervezet a biztonságos és hatékony működés, továbbá a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében ellenőrzi az Integrációs Szervezet tagjai, valamint a Kapcsolt Vállalkozások által használt fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszerek működését, ennek keretében vizsgálja az egységes informatikai rendszert.” szövegrész;

10. 11/A. § (12) bekezdése;

11. 11/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, (4) bekezdésében, (5) bekezdés nyitó szövegrészében és (7)-(9) bekezdésében, és 11/F. § (9) bekezdésében az „igazgatósága” szövegrész;

12. 11/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „, vagy” szövegrész;

13. 11/B. § (1) bekezdés c) pontja;

14. 11/C. §-a és 11/D. §-a;

15. 11/F. § (3)-(4) bekezdése, (5) bekezdés a) pontja és (6)-(7) bekezdése;

16. 17/C. § (2c)-(4) bekezdése;

17. 17/D. § (2) bekezdés d) pontjában az „azzal, hogy az állományátruházás sikeres lebonyolítása érdekében sor kerülhet a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja pénzeszközeinek a felhasználására” szövegrész;

18. 17/E. § (3)-(5) bekezdése;

19. 17/F. § (3) bekezdésében a „Szövetkezeti hitelintézetnek természetes és jogi személyek lehetnek a tagjai.” szövegrész;

20. 17/J. §-a;

21. 17/K. § (1) bekezdésében az „a 17/Q. § (5) bekezdésében foglalt esetben, továbbá akkor” szövegrész;

22. 17/K. § (2)-(7) bekezdése;

23. 8/E. alcíme;

24. 17/Q. § (6) és (7) bekezdése;

25. 17/S. § (1) bekezdésében a „szövetkezeti” szövegrész;

26. 17/U. § (1) bekezdésében az „- az Integrációs Szervezet által meghatározott ütemezett csatlakozással -” szövegrész;

27. 17/U. § (10) és (11) bekezdése;

28. 19. § (9) és (9a) bekezdése;

29. 20/A. § (15) bekezdése;

30. 20/C. §-a és 20/D. §-a;

31. 20/F. §-a;

32. 20/G. § (2) bekezdés c) pontjában az „a 11/H. § és” szövegrész.

17. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

46. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdés 122. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában vezető állású személy:)

b) szövetkezeti hitelintézet esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelőbizottság elnöke és az ügyvezető,”

47. § (1) A Hpt. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet lehet. A szövetkezeti hitelintézet lehet takarék- vagy hitelszövetkezet.”

(2) A Hpt. 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Szövetkezeti hitelintézet a 3. § (1) bekezdés a)-j) és l) pontjában és a 3. § (2) bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet.”

48. § A Hpt. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként vagy fióktelepként, szövetkezeti hitelintézet szövetkezetként, pénzügyi vállalkozás részvénytársaságként, szövetkezetként, alapítványként vagy fióktelepként működhet.”

49. § A Hpt. 12. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel]

b) szövetkezeti hitelintézet legalább háromszázmillió forint”

(induló tőkével alapítható.)

50. § A Hpt. 208. § (4) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A szorzószám)

a) bank és szakosított hitelintézet esetén: negyven,

b) szövetkezeti hitelintézet és pénzügyi vállalkozás esetén: négy,”

51. § A Hpt.

1. 159. § (3) bekezdés b) pontjában és 161. § (2) bekezdés a) pontjában a „szövetkezeti hitelintézeti integráció” szövegrész helyébe a „hitelintézetek integrációja” szöveg;

2. 219. § (1b) bekezdésében a „szövetkezeti hitelintézetek integrációjában” szövegrész helyébe a „hitelintézetek integrációjában” szöveg;

3. 223. § (2) bekezdés d) pontjában az „a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének igazgatósági elnöke” szövegrész helyébe az „az Integrációs Szervezet igazgatósági elnöke” szöveg

lép.

52. § Hatályát veszti a Hpt.

1. 194. § (2) bekezdés b) pontjában a „, vagy” szövegrész.

2. 194. § (2) bekezdés c) pontja,

3. 219. § (1b) bekezdésében az „a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Alapjával,” szövegrész.

18. A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosítása

53. § (1) A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény (a továbbiakban: Városliget tv.) 1. § (1a)-(1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1a) A Városliget megújításához és fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások megvalósítása érdekében

a) a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosításáról szóló 2015. évi XIV. törvény hatálybalépésének napján, e törvény erejénél fogva, ingyenesen a vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerül

aa) a Budapest XIII. kerület, 28056 helyrajzi számú ingatlan 21667/38899 hányada, valamint

ab) a városligeti ingatlanon lévő Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum épülete (a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum javára bejegyzett vagyonkezelői joghoz kapcsolódó ingatlanrész)

az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog megszűnésének időpontjával azonos időpontig, a bejegyzett vagyonkezelők vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnésével, és

b) a Budapest XIV. kerület, 29766/4 helyrajzi számú ingatlan az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi CVI. törvény hatálybalépésének napján, e törvény erejénél fogva ingyenesen a vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerül az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog megszűnésének időpontjával azonos időpontig, a bejegyzett vagyonkezelő vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnésével.

(1b) A Magyar Állami Operaház és Erkel Színház műhelyháza és próbacentruma létrehozását, valamint a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épülete és a kapcsolódó létesítmények felújítását és korszerűsítését célzó beruházások (a továbbiakban együtt: Opera beruházások) megvalósítása érdekében

a) a Budapest X. kerület, 38920/6, 38920/7 és 38920/8 helyrajzi számú, természetben a Kőbányai út 30. szám alatti ingatlanok,

b) a Budapest VI. kerület 29209 helyrajzi számú, természetben az Andrássy út 22. szám alatti ingatlanon elhelyezkedő épület, és

c) a Budapest VI. kerület 29082 helyrajzi számú, természetben a Hajós utca 11. szám alatti ingatlanon elhelyezkedő épület

e törvény erejénél fogva mint közfeladat ellátásához szükséges ingatlan ingyenesen az Opera Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: projekttársaság) vagyonkezelésébe kerül a Magyar Állami Operaház vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnésével.”

(2) A Városliget tv. 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A vagyonkezelőben az államot megillető társasági részesedés felett a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja.”

54. § A Városliget tv. a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő ingatlanon értékmegőrző, valamint értéknövelő fejlesztéseket és beruházásokat végez, amelyekkel összefüggésben e törvény erejénél fogva, saját selejtezési szabályzata alapján jogosult a bontással járó kivitelezési munkák és ahhoz kapcsolódó feladatok elvégzése érdekében a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok megsemmisítésére, hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezésére.

(2) A vagyonkezelő által teljesített beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozásával vagy beszerzésével összefüggésben az ingatlan tulajdonosának, illetve az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetnek és a vagyonkezelőnek egymással szemben megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. A nemzeti vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek a vagyonkezelő - külön elszámolás nélkül - a tulajdonos, illetve a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyonnyilvántartásba történő, jogszabályban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.

(3) Nem keletkezik megtérítési kötelezettség a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül abban az esetben sem, ha a beruházást, felújítást a vagyonkezelő a vagyonkezelésében nem álló, de közfeladatot ellátó szervezet tulajdonában álló ingatlanon végzi. Ebben az esetben a vagyonkezelő a beruházás, felújítás műszaki átadás-átvételét követően, a munkaterületnek a kivitelező által történő visszaadását követő napon a beruházás során létrejött vagyonelemeket az általa nyilvántartott könyv szerinti értéken, befejezetlen beruházásként átadja a beruházással érintett ingatlan tulajdonosának.

(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő bármely vagyonelem harmadik személy részére történő hasznosítása során jogosult díjfizetési kötelezettséget előírni. A hasznosítási tevékenységből származó bevétel teljes mértékben a vagyonkezelőt illeti meg azzal, hogy köteles a hasznosításból származó bevételt a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek fenntartására fordítani.”

55. § A Városliget tv. 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (3) bekezdés szerinti beruházást - a számvitelről szóló törvény szerinti - megvalósuláskor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság nyilvántartásába térítésmentesen kell felvenni - a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül - a vagyonkezelő adatközlése alapján.”

19. A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény módosítása

56. § Hatályát veszti a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény 1. § (4) bekezdésében az „illetve a Nemzeti Eszközkezelő részére járó visszatérítési igényt” szövegrész.

20. A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény módosítása

57. § Hatályát veszti a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 7. alcíme és 13. § (4) bekezdése.

21. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása

58. § Hatályát veszti a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 8. § (1) bekezdés n) pontja és 1. melléklet 3. pont b) alpontja.

22. A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény módosítása

59. § A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 2. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NETtv.) alapján az állam tulajdonát képező, a NETtv. 22. § (1) bekezdése szerinti bérlő használatában lévő ingatlant” szövegrész helyébe a „Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító vagyonkezelésében lévő lakóingatlant” szöveg lép.

60. § Hatályát veszti a Kstv. 10. § (18) bekezdése.

23. A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény módosítása

61. § A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § E törvény alkalmazásában

a) fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő: az a természetes személy, akinek a 2011. évben indított otthonteremtési program keretében kötött, határozatlan idejű lakásbérleti jogviszonya áll fenn a 22/A. § (2) bekezdése szerint kijelölt lebonyolító szervezettel (a továbbiakban: Lebonyolító),

b) háztartás: az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége,

c) ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlan: olyan üres tartalék ingatlan, amely az e törvény szerinti bérlő átmeneti elhelyezését biztosítja arra az időtartamra, amíg a bérlő az általa lakott ingatlant olyan műszaki ok vagy hiba fennállása miatt nem tudja használni, amelynek elhárítására e törvény, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) vagy a lakásbérleti szerződés alapján a bérbeadó vagy a bérlő lenne köteles,

d) joghatás kiváltására alkalmas nyilatkozat: olyan nyilatkozat, amely megfelel az e törvényben, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben és a Lebonyolító által az e törvény szerinti tulajdonszerzési lehetőségekről és a bérleti jogviszony fenntartásának és fennmaradásának feltételeiről szóló tájékoztató levélben, valamint az ahhoz csatolt nyilatkozatmintában meghatározott formai és tartalmi követelményeknek,

e) lakóingatlan: a lakás céljára létesített, és egy vagy több helyrajzi számon nyilvántartott, vagy közös tulajdonban álló, de önállóan forgalomképes, műszakilag összetartozó olyan ingatlan, amely az ingatlan-nyilvántartásban

ea) lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan - ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki - a hozzá tartozó földrészlettel és egyéb építményekkel,

eb) tanyaként feltüntetett lakó-, gazdasági épület, épületcsoport az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó földrészlettel,

és amely tekintetében a Lebonyolító lakásbérleti szerződést kötött,

f) lakhatási célú ingatlan: az állam által épített és az állam tulajdonába tartozó olyan ingatlan, amely a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosítását szolgálja,

g) tartalék ingatlan: a Lebonyolító vagyonkezelésében lévő

ga) lakhatásra alkalmas olyan ingatlan, amely nem minősül lakóingatlannak és lakhatási célú ingatlannak,

gb) olyan lakóingatlan, amelyre a bérleti jogviszony megszűnt,

h) természetes személy:

ha) a magyar állampolgár és az a személy, akit törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg,

hb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint - Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

hc) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,

hd) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján ilyen jogállásúnak ismerték el.”

62. § (1) A Törvény 2. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzeti Eszközkezelő)

h) gondoskodik a VI. és VII. Fejezet szerinti ingatlanokat érintő tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti eljárás lefolytatása érdekében szükséges intézkedésekről.”

(2) A Törvény 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Lebonyolító

a) működésére a gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabályokat,

b) az állami vagyonnal való gazdálkodására az állami vagyonról szóló törvényt

az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

63. § A Törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § A Lebonyolító az e törvényben, valamint a Lakástörvény 10. § (1) bekezdésében meghatározott feladatait jogszabályban kijelölt költségvetési szerv, 100%-os állami tulajdonban vagy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság, vagy ezek 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság kizárólagos jog alapján való bevonása útján látja el.”

64. § A Törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a Törvény 4. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Megüresedett lakóingatlanok vonatkozásában az ingatlanügyi hatóság a Lebonyolító nyilatkozata és kérelme alapján törli az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett visszavásárlási jogot az 5/A. § (1) bekezdése alapján.

(3) A Lebonyolítót a Nemzeti Eszközkezelő Program végrehajtásával összefüggésben vagyonkezelésébe került állami tulajdonú ingatlanok után vagyonkezelési díjfizetési kötelezettség és visszapótlási kötelezettség nem terheli. A Lebonyolító a Nemzeti Eszközkezelő Program végrehajtásával összefüggésben vagyonkezelésébe került eszközök számviteli jogszabályok szerinti értékcsökkenését a költségek és ráfordítások helyett a vagyonkezelt eszközökkel kapcsolatos hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben számolja el.

(4) A Lebonyolító a lakóingatlant az e törvényben foglalt szabályok szerint az állam nevében eljárva a visszavásárlásra jogosult részére - visszavásárlási joga gyakorlása során - elidegenítheti.”

65. § A Törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő vagy annak a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója e fejezet szabályai alapján a lakóingatlant vagy a tartalék ingatlant megvásárolja, a lakóingatlan vagy tartalék ingatlan valamennyi bérlője javára bejegyzett visszavásárlási jog e törvény erejénél fogva megszűnik.”

66. § A Törvény 3. alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § (1) A lakóingatlan bérlője javára bejegyzett visszavásárlási jog megszűnik, ha a lakóingatlanra vonatkozó bérleti jog megszűnik.

(2) A visszavásárlási vételár a Lebonyolító által a lakóingatlanért fizetett vételárnak a Lebonyolító és az eladó között megkötött adásvételi szerződés keltétől a visszavásárlási jog gyakorlásáig terjedő időszakra számított jegybanki alapkamattal, a Lebonyolító által az ingatlanra fordított értéknövelő beruházások értékével, valamint a Lebonyolító által a bérlő helyett megfizetett kötelezettség összegével növelt összege.

(3) A visszavásárlási jog akkor gyakorolható, ha a bérlő bérleti díj vagy a bérleti jogviszonyból származó egyéb tartozását rendezte, kivéve, ha a bérleti jogviszonyból származó egyéb tartozás összege a (2) bekezdés alapján a visszavásárlási ár megállapítása során érvényesítésre kerül.

(4) Ha a visszavásárlási jog jogosultja a visszavásárlási jogát gyakorolja, a lakóingatlanért általa fizetett visszavásárlási vételárból a központi költségvetést illeti meg a Lebonyolító által a lakóingatlan megvásárlásakor kifizetett vételár.”

67. § A Törvény VI. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„VI. FEJEZET

A MEGÜRESEDETT INGATLANRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK”

68. § A Törvény 14-16. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„14. § A megüresedett ingatlan e fejezet szerinti tulajdonváltozásához kapcsolódó feladatokról a Lebonyolító gondoskodik.

15. § (1) A Lebonyolító a megüresedett ingatlant az állami vagyonról szóló törvény szerint, az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt eltérésekkel - az MNV Zrt. által működtetett elektronikus aukciós rendszer útján -, versenyeztetéssel értékesíti.

(2) A megüresedett ingatlan vevőjének az ingatlan tulajdonjogának megszerzése napján tulajdonjoga keletkezik a megüresedett ingatlanban található azon ingóságokon, amelyek birtoklásával a korábbi tulajdonos a tulajdonról való lemondás szándékával felhagyott.

(3) Az MNV Zrt. a Lebonyolító részére az elektronikus árverésen történő értékesítést ingyenesen teszi lehetővé.

16. § (1) Ha az értékesítést célzó második árverés is eredménytelen, a második árverés eredménytelenségéről a Lebonyolító által a megüresedett ingatlan fekvése szerint illetékes helyi önkormányzatnak küldött értesítés kézhezvételét követő harmadik hónap első napján, a megüresedett ingatlan fekvése szerint illetékes helyi önkormányzatnak e törvény erejénél fogva ingyenesen tulajdonjoga keletkezik a megüresedett ingatlanon, és az ingatlanban található azon ingóságokon, amelyek birtoklásával a korábbi tulajdonos a tulajdonról való lemondás szándékával felhagyott.

(2) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (1) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti tulajdonváltozást az illetékességi területén található lakóingatlanok vonatkozásában a Lebonyolítónak a tulajdonjogot keletkeztető jogszabályhelyet, helyrajzi számot, a tulajdonszerző helyi önkormányzat adatait és tulajdoni hányadot tartalmazó okirata alapján jegyzi be.

(3) Az e § szerinti tulajdonváltozás következtében felmerülő általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettséget az állam viseli.”

69. § A Törvény 17. és 18. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„17. § A megüresedett ingatlanokkal kapcsolatos eljárás részletes szabályait a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendelete állapítja meg.

18. § A 16. § szerinti tulajdonváltozás esetében a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (4) és (5) bekezdését nem kell alkalmazni.”

70. § A Törvény 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a 2. § (3)-(4) bekezdése, a 6. § (10) bekezdése és a 13. § (3) bekezdése szerinti tájékoztató levél részletes tartalmát, megküldésének határidejét, valamint az érintettek tájékoztatásának egyéb módját,

b) a lakóingatlan és a tartalék ingatlan egy összegben történő megvásárlásának alapját képező vételár meghatározásának módját és a vételárkedvezményeket, valamint azok mértékét, továbbá az egy összegben történő megvásárlásra irányuló adásvételi szerződés megkötésének legkésőbbi időpontját,

c) a részletvétel részletes szabályait, különösen a vételár meghatározásának módját, a részletek összege és megfizetési határideje meghatározásának módját, valamint a fizetési kötelezettség elmulasztásának következményeit,

d) az e törvény szerinti lakásbérleti szerződés részletes feltételeit és szabályait, különösen a lakásbérleti szerződés bérbeadó általi felmondására vonatkozó részletes, a bérlő szociális helyzetét is figyelembe vevő feltételeket és szabályokat, ideértve a lakásbérleti jogviszonyból eredő követelések számlázásával kapcsolatos szabályokat is, valamint a 2. § (5) bekezdése, 8. § (3) bekezdése és a 13. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozattétel hiányában történő lakásbérleti jogviszony fennmaradásának feltételeit,

e) a Lebonyolító és a bérlő között létrejött lakásbérleti szerződésben meghatározandó lakbér mértékét,

f) a megüresedett ingatlanokkal kapcsolatos eljárás részletes szabályait,

g) a tartalék ingatlan ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlanként történő felhasználásának szabályait,

h) a Lebonyolító 4. § (2) bekezdésben megjelölt feladatainak ellátását kizárólagos jog alapján végző költségvetési szervek és gazdasági társaságok körét, valamint e feladatok ellátásával összefüggő kötelezettségeiket,

i) a Lebonyolító és a bérlő között létrejött lakásbérleti szerződésben a bérlő szociális helyzetére tekintettel érvényesíthető lakbér mértékét,

j) a tartalék ingatlan tekintetében fennálló lakásbérleti jogviszony feltételeit, különös tekintettel a lakbér mértékére, a lakásbérleti szerződés időtartamára, a bérlő kötelezettségeire.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a Lebonyolítót.”

71. § A Törvény 10. alcíme a következő 22/A. §-sal egészül ki:

„22/A. § (1) Ha a Kormány a Lebonyolító feladataira másik, állami tulajdonban lévő gazdasági társaságot jelöl ki, a korábbi, lebonyolítói feladatokat ellátó gazdasági társaságot a kijelölésről szóló kormányrendelet kihirdetését követő harmadik hónap utolsó napjával a cégbíróság a tulajdonosi joggyakorló kérelmére törli a cégjegyzékből.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a korábbi, lebonyolítói feladatokat ellátó gazdasági társaság jogai, kötelezettségei, valamint az e törvényben, és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt lebonyolítói feladatai a megszűnésének időpontjától a Kormány által, az (1) bekezdés szerint kijelölt lebonyolító szervezetre szállnak. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül a jogviszonyok módosításának, a korábbi, lebonyolítói feladatokat ellátó gazdasági társaság munkavállalóinak az (1) bekezdés szerint kijelölt lebonyolító szervezetnél történő továbbfoglalkoztatása munkáltatói jogutódlásnak minősül.”

72. § A Törvény 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § E törvény 18. §-a és 19. § (4) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

73. § A Törvény

1. bevezető részében a „Nemzeti Eszközkezelő Programban” szövegrész helyébe a „2011-ben indított programban” szöveg,

2. II. fejezet címében a „Nemzeti Eszközkezelő feladatai a Nemzeti Eszközkezelő” szövegrész helyébe a „Lebonyolító feladatai a” szöveg,

3. 1. alcím címében, 2. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, (2) és (5) bekezdésében, 4. § (1) bekezdésében, 7. § (7) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 9. §-ában, 10. § a), e) és j) pontjában, 11. §-ában, 12. § (1) bekezdésében, 13. § (1) bekezdés záró szövegrészében és (6) bekezdésében, 19. § (2) bekezdésében és 22. § (5) bekezdésében a „Nemzeti Eszközkezelő” szövegrész helyébe a „Lebonyolító” szöveg,

4. 2. § (3) és (4) bekezdésében, 6. § (1) és (9)-(11) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, 13. § (3) és (4) bekezdésében a „Nemzeti Eszközkezelő” szövegrészek helyébe a „Lebonyolító” szöveg,

5. 2. § (4) és (5) bekezdésében, 6. § (1) és (11) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében és 13. § (1) bekezdés b) pontjában a „Nemzeti Eszközkezelőhöz” szövegrész helyébe a „Lebonyolítóhoz” szöveg,

6. 5. § (4) bekezdésében és 6. § (5) bekezdésében a „Nemzeti Eszközkezelővel” szövegrész helyébe a „Lebonyolítóval” szöveg,

7. 5. § (5) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében és 12. § (1) bekezdésében a „Nemzeti Eszközkezelőt” szövegrész helyébe a „Lebonyolítót” szöveg,

8. 5. § (6) bekezdésében az „a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.” szövegrészek helyébe az „a Lebonyolító” szöveg,

9. 7. § (2) bekezdés a)-c) pontjában a „Nemzeti Eszközkezelőhöz” szövegrészek helyébe a „Lebonyolítóhoz” szöveg,

10. 7. § (6) bekezdésében és 19. § (3) bekezdésében a „Nemzeti Eszközkezelőnek” szövegrész helyébe a „Lebonyolítónak” szöveg,

11. 13. § (1) bekezdés a) pontjában a „NET tv.” szövegrész helyébe az „e törvény” szöveg

lép.

74. § Hatályát veszti a Törvény

1. 2. § (1) bekezdés a) pontjában a „NET tv. szerinti” szövegrész,

2. 4. § (1) bekezdésében az „és a NET tv.” szövegrész,

3. 8. § (1) bekezdésében a „NET tv. 22. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja alapján létrejött” szövegrész,

4. 8. § (4) bekezdésében az „a NET tv. rendelkezései szerint” szövegrész,

5. 13. § (4) bekezdésében a „NET tv. 22. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja alapján létrejött” szövegrész és

6. 22. § (1)-(3) bekezdése.

24. Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény módosítása

75. § Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Beütv.) 1. § 3. és 4. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

„3. központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás: a helyi önkormányzati vagyoni körbe tartozó ingatlanon, támogatási jogviszony útján biztosított központi költségvetési forrás felhasználásával megvalósuló, helyi önkormányzati vagyont keletkeztető magasépítési beruházás;

4. magasépítési beruházás: minden olyan építési tevékenység keretében végzett építési beruházás, amely olyan építmény létrehozására, felújítására, bővítésére vagy átalakítására irányul, amelynek a meghatározott rendeltetésétől függően a csatlakozó rendezett terepszinthez képest egy vagy több építményszintje létezik, vagy létesül, és magában foglalja azon sajátos építményfajták körébe tartozó építmények létrehozását, felújítását, bővítését, vagy átalakítását is, amelyek a csatlakozó rendezett terepszinten vagy terepszint alatt az építmény rendeltetésszerű, biztonságos használatához elengedhetetlenek;”

76. § A Beütv. 4. § (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) A Beruházási Ügynökség a megvalósítója azoknak a központi költségvetési forrásból finanszírozott magasépítési beruházásoknak is, amelyek

a) során a magasépítési beruházáshoz szükséges ingatlan megállapodás alapján az állam részére biztosított,

b) az állam legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság tulajdonában álló ingatlanon valósulnak meg, ide nem értve a külön törvényekben meghatározott építtetői tevékenység keretében létrejövő beruházásokat.

(8) A (7) bekezdés szerinti magasépítési beruházásokra a kormányzati magasépítési beruházásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a (7) bekezdés szerinti magasépítési beruházás keretében létrejött ingó és ingatlan vagyonelemek - a Kormány egyedi döntésén alapuló eltérő megállapodás hiányában - e törvény erejénél fogva az ingatlan tulajdonosát illetik meg térítésmentesen. A magasépítési beruházás műszaki átadás-átvételének a lebonyolítását követően, a munkaterület kivitelező által a Beruházási Ügynökség részére történő visszaadását követő napon a beruházás során létrejött ingó és ingatlan vagyonelemeket a Beruházási Ügynökség az általa nyilvántartott könyv szerinti értéken, befejezetlen beruházásként átadja a beruházással érintett ingatlan tulajdonosának.”

77. § A Beütv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § A Beruházási Ügynökség a kormányzati magasépítési beruházás megvalósításához szükséges ingatlan és ingó vagyonelemeket az állam nevében eljárva, az állam javára polgári jogi úton megszerezheti. Ennek sikertelensége esetén a kisajátításról szóló törvényben foglalt közérdekű cél fennállása esetén a Beruházási Ügynökség az állam nevében az ingatlan kisajátítását kezdeményezi az állam javára.”

78. § A Beütv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásába kell adni a kormányzati magasépítési beruházások megvalósításához szükséges - a Beruházási Ügynökség által az ingatlanok tulajdonosi joggyakorlója részére benyújtott kérelemben megjelölt - állami tulajdonú ingatlanokat. Az állami ingatlanok tulajdonosi joggyakorlója - a Beruházási Ügynökség megkeresése alapján - 30 napon belül intézkedik az ingatlanok tulajdonosi joggyakorlásának átadására vonatkozó megállapodás megkötéséről. Az ingatlanok tulajdonosi joggyakorlását ingyenesen, könyv szerinti értéken kell a Beruházási Ügynökség részére átadni. A tulajdonosi joggyakorlás megállapodással történő átadásával az átvett vagyonnal kapcsolatos jogviszonyokba a korábbi tulajdonosi joggyakorló helyére jogutódként a Beruházási Ügynökség lép.”

79. § A Beütv. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a Beütv. 10. §-a a következő (4a)-(4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdés szerinti kötelezettségvállalási keretet a Kormány beruházás előkészítéséről vagy jóváhagyásáról szóló egyedi határozatában megjelölt teljes kötelezettségvállalási összeg (e § alkalmazásában a továbbiakban: kötelezettségvállalási felhatalmazás) terheli, ideértve az Áht. 36. § (1)-(2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások összegét is.

(4a) A Beruházási Ügynökség a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 53. § (5) bekezdése szerint lefolytatott eredményes feltételes közbeszerzési eljárás alapján, a kötelezettségvállalási felhatalmazást megelőzően akkor köthet szerződést, ha az ajánlati kötöttség fenntartása a Kbt. rendelkezései alapján nem biztosítható.

(4b) A (4a) bekezdés szerinti szerződés a kötelezettségvállalási felhatalmazáshoz kötött hatálybalépése napjától minősül kötelezettségvállalásnak.”

80. § A Beütv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Beruházási Ügynökség a központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feladatait a beruházás megvalósítója javára látja el.”

25. Záró rendelkezések

81. § Hatályát veszti a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény.

82. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-6. §, a 7. §, a 14-18. §, az 56-74. §, és a 81. § az e törvény kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

83. § (1) A 13. § és 14. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 18. § az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) A 69. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.


  Vissza az oldal tetejére