Időállapot: közlönyállapot (2020.VII.14.)

2020. évi LXXXI. törvény

egyes törvények igazgatási, valamint gazdaságélénkítő célú módosításáról, továbbá egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről * 

1. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

1. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 30/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nemzetközi sportszövetség olyan sportszövetség, amely sportágában nemzetközi szinten az e törvényben, valamint jogszabályban meghatározott sportszakmai feladatokat lát el, és amely

a) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által sportágának hivatalos nemzetközi szövetségeként elismert sportszövetség,

b) a GAISF tagjának minősül,

c) GAISF megfigyelői státusszal rendelkezik,

d) a 30/C. § (2) bekezdésében meghatározott szándéknyilatkozattal rendelkezik, vagy

e) az a)-d) pont szerinti sportszövetség kontinentális sportszövetsége.”

(2) Az Stv. 30/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A nemzetközi sportszövetség jogi személy. A nemzetközi sportszövetség a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül.”

2. § Az Stv. 30/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Eredeti alapítás esetén a miniszteri támogató nyilatkozat kiadása iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szándéknyilatkozatát arról, hogy a szándéknyilatkozat kiadását követő 180 napon belül a nemzetközi sportszövetséget sportágának hivatalos nemzetközi szövetségeként külön nyilatkozatban el fogja ismerni, vagy

b) a GAISF szándéknyilatkozatát arról, hogy a szándéknyilatkozat kiadását követő 180 napon belül a sportszövetséget tagjaként fogja elismerni, vagy

c) a GAISF szándéknyilatkozatát arról, hogy a szándéknyilatkozat kiadását követő 180 napon belül a sportszövetség megfigyelői státusszal fog rendelkezni

[az a)-c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: elismerő nyilatkozat].”

3. § Az Stv. 49. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam:)

d) az e törvényben, a költségvetési törvényben, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban, az állami sportcélú támogatásokról szóló kormányrendeletben, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekről és az azokhoz kapcsolódó költségvetési támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - elsősorban a sportfejlesztési programokon alapuló támogatás előtérbe helyezésével, pályázati úton történő források rendelkezésre bocsátásával - részt vesz a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, az egyetemi-főiskolai sport, a szabadidősport és a fogyatékosok sportja, továbbá a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott sportfeladatok finanszírozásában,”

4. § (1) Az Stv. 50. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány:)

a) a költségvetésről szóló törvénnyel összhangban - figyelemmel a környezet- és természetvédelem érdekeire, valamint az egészségügyi és az esélyegyenlőséget biztosító egyéb követelményekre - meghatározza a sport állami támogatásának, az állami támogatás felhasználásának és ellenőrzésének alapvető célkitűzéseit, rendszerét, módszereit, a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezethez tartozó állami sport célú támogatások felhasználásának és elosztásának részletes szabályait, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezethez tartozó, a kiemelt hazai rendezésű sportesemények rendezésének támogatására szolgáló előirányzatból nyújtott támogatások felhasználásának és elosztásának részletes szabályait,”

(2) Az Stv. 50. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány:)

d) a megrendezésre való pályázást, jelentkezést vagy azzal azonos egyéb kötelezettségvállalást megelőzően, pénzügyi és a jogtulajdonosok, illetve nemzetközi sportszervezetek által megkívánt más garanciát vállal a nemzetközi sportrendezvények és sportdiplomáciai események - ideértve különösen a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményeket - magyarországi megrendezéséhez,”

(3) Az Stv. 50. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekkel kapcsolatos garanciát az állam, illetve a Kormány nevében a Kormány ezirányú jóváhagyó döntését követően a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezésért felelős miniszter írja alá és adja ki. Ha a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményre vonatkozó rendezési szerződésben az állam vagy a Kormány részvétele kötelező vagy indokolt, a rendezési szerződés és az azzal kapcsolatos ügyek tekintetében az államot, illetve a Kormányt a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezésért felelős miniszter képviseli.”

5. § (1) Az Stv. 51. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A sportpolitikáért felelős miniszter:)

b) ellátja a sportcélú központi állami pénzeszközök tervezésével, elosztásával kapcsolatos, e törvényben és az államháztartás működésére, valamint az állami sportcélú támogatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatokat, ellenőrzi a pénzeszközök felhasználását, gondoskodik a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás visszafizettetéséről, ideértve különösen azt is, hogy ellátja a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseménynek nem minősülő sportesemények rendezésének támogatására vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatokat, ellenőrzi a pénzeszközök felhasználását, gondoskodik a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás visszafizettetéséről.”

(2) Az Stv. 51. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter ellátja a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezésének támogatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatokat, ellenőrzi a pénzeszközök felhasználását, gondoskodik a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás visszafizettetéséről.”

6. § (1) Az Stv. 56. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az állam a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséhez az e törvényben, a költségvetési törvényben és más, a sport állami támogatásáról rendelkező jogszabályban meghatározottak szerint pénzügyi támogatást nyújthat. A biztosított támogatásokhoz való hozzáférés, a támogatások felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályaira az e törvényben, az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályokban, és a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezethez tartozó, a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekről és az azokhoz kapcsolódó költségvetési támogatásokról szóló kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni.”

(2) Az Stv. 56. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az állami sportcélú támogatás nyújtása, a támogatás feltételeinek ellenőrzése, a támogatás megállapítása, folyósítása és a támogatással való elszámolás ellenőrzése érdekében az e törvényben, a költségvetési törvényben, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban, az állami sportcélú támogatásokról szóló kormányrendeletben, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekről és az azokhoz kapcsolódó költségvetési támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a sportpolitikáért felelős miniszter, vagy a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter hatáskörébe utalt feladatok tekintetében a sportpolitikáért felelős miniszter, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter kezeli a támogatást igénylő, illetve támogatott természetes személy, továbbá a támogatást igénylő, illetve támogatott szervezet képviseletében eljáró természetes személy vagy kapcsolattartó természetes személy

a) természetes személyazonosító adatait,

b) lakóhelyének, tartózkodási helyének, telefonszámának és elektronikus levelezési címének adatait,

c) egyéb, az e törvényben és a végrehajtására kiadott, továbbá az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételeknek való megfelelést igazoló személyes adatait.”

(3) Az Stv. 56. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az e törvényben, a költségvetési törvényben, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban, az állami sportcélú támogatásokról szóló kormányrendeletben, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekről és az azokhoz kapcsolódó költségvetési támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a sportpolitikáért felelős miniszter vagy a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter hatáskörébe utalt feladatok tekintetében a sportpolitikáért felelős miniszter, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter a támogatást igénylő, illetve támogatott természetes személy adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét is kezeli.”

(4) Az Stv. 56. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az e törvényben, a költségvetési törvényben, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban, az állami sportcélú támogatásokról szóló kormányrendeletben, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekről és az azokhoz kapcsolódó költségvetési támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a sportpolitikáért felelős miniszter, vagy a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter hatáskörébe utalt feladatok tekintetében a sportpolitikáért felelős miniszter, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter a (3) és (4) bekezdés szerinti személyes adatokat támogatás nyújtása esetén a támogatás utolsó részletének folyósítását követő tíz évig, vagy - ha az későbbi - a pénzbeli juttatásra vonatkozóan benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig kezelheti.”

(5) Az Stv. 56. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az e törvényben, a költségvetési törvényben, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban, az állami sportcélú támogatásokról szóló kormányrendeletben, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekről és az azokhoz kapcsolódó költségvetési támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a sportpolitikáért felelős miniszter vagy a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter hatáskörébe utalt feladatok tekintetében a sportpolitikáért felelős miniszter, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter a (3) és (4) bekezdés szerinti személyes adatokat a támogatási kérelem beérkezését követő év december 31. napjáig kezeli, ha a támogatási kérelem alapján nem kerül sor támogatás nyújtására.”

7. § Az Stv. 57. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az e törvényben, a költségvetési törvényben, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban, az állami sportcélú támogatásokról szóló kormányrendeletben, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekről és az azokhoz kapcsolódó költségvetési támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a sportpolitikáért felelős miniszter vagy a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter hatáskörébe utalt feladatok tekintetében a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter által vezetett minisztérium írásbeli megkeresésére, annak kézhezvételétől számított harminc napon belül az állami adóhatóság tájékoztatást köteles nyújtani a sportszervezetek, illetve a sportszövetségek köztartozásairól. Az adótitok igénylésére - az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. § (14) bekezdés i) pontjával összhangban - az állami sportcélú támogatás nyújtása, a támogatás feltételeinek ellenőrzése, a támogatás megállapítása, folyósítása és a támogatással való elszámolás ellenőrzése céljából kerülhet sor.”

8. § Az Stv. 79. § (1) bekezdés b) pontja a következő br) és bs) alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

br) a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események körét és részletes szabályait,

bs) a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezet kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezésének támogatására szolgáló előirányzatából nyújtott támogatások felhasználásának, elosztásának és ellenőrzésének részletes szabályait.”

9. § Az Stv. 57. § (2) bekezdés k) pontjában az „az a szakszövetség” szövegrész helyébe az „a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események kivételével az a szakszövetség” szöveg lép.

2. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

10. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A cégnyilvántartás és a (2) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus ügyintézést támogató rendszer a Kormányzati Adatközpont szolgáltatásait kormányrendeletben meghatározottak szerint igénybe vevő szakrendszer.”

11. § A Ctv. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A céginformációs szolgálat a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv, az államigazgatási szerv, illetve más költségvetési szerv, továbbá a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a felszámoló, valamint a gazdasági, illetve szakmai kamarák részére a közfeladataik ellátása érdekében, a közfeladat megjelölése mellett kért céginformációt - ideértve a cégkivonatot, a cégmásolatot, a cégbizonyítványt, a névjegyet, az iratjegyzéket, az elektronikus okirati formában nyilvántartott cégiratokat, a közleményeket, a névlistát, illetve a (3a) bekezdésben foglalt céginformációt - ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Esetükben - ha törvény eltérően nem rendelkezik - sem az adatszolgáltatás, sem az adattovábbítás nem köthető díjfizetéshez, tekintet nélkül arra, hogy a közfeladatot ellátó személy a céginformációt tanúsítvány használatával vagy a központi kormányzati szolgáltatás busz szerinti adattovábbítás útján kapja meg.”

12. § A Ctv. a következő 127/B. §-sal egészül ki:

„127/B. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a Kormányzati Adatközpontnak a cégnyilvántartás és az 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus ügyintézést támogató rendszer részére nyújtott szolgáltatásait.”

13. § A Ctv. a következő 131/N. §-sal egészül ki:

„131/N. § Az egyes törvények igazgatási, valamint gazdaságélénkítő célú módosításáról, továbbá egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről szóló 2020. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 1. § (4) bekezdést a megvalósításhoz szükséges technikai feltételek biztosítását követően kell alkalmazni.”

3. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

14. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 4. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi esetekben lehetséges kisajátítás:)

c) a 2. § d) pontja szerinti célból, valamint terület- és településrendezés céljából, ha a kérelemben megjelölt építmény, fejlesztési cél (a továbbiakban: cél) a területrendezési tervben, a helyi építési szabályzatban, a Kormány területrendezési szabályokat megállapító rendeletében vagy az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által kiadott térségi területfelhasználási engedélyben szerepel, a cél megvalósítása az érintett ingatlanok tulajdonosai részéről (a beruházás jellege, anyagi terhei vagy a létesítmény megvalósítójának jogszabályi kijelölése miatt) nem várható el, továbbá a cél rendeltetése, jellege miatt - a környező építmények, ingatlanok rendeltetésszerű használatának biztosítására vagy jellegére is figyelemmel - a célt az adott ingatlanon szükséges megvalósítani, vagy más ingatlanon való megvalósítása a tulajdonban nagyobb sérelemmel járna;”

15. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény a következő 49. §-sal egészül ki:

„49. § E törvénynek az egyes törvények igazgatási, valamint gazdaságélénkítő célú módosításáról, továbbá egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről szóló 2020. évi LXXXI. törvénnyel (a továbbiakban: 2020. évi LXXXI. törvény) megállapított 4. § (1) bekezdés c) pontját a 2020. évi LXXXI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő kisajátítási eljárásokban is alkalmazni kell.”

4. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

16. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény a következő 73/A. §-sal egészül ki:

„73/A. § A vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény (a továbbiakban: vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény) szerinti vagyonkezelő alapítvány a 73. § (1) bekezdése szerinti fenntartói irányítást a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény 2. §-a szerinti tevékenységére tekintettel, a vagyonkezelés céljának megfelelően gyakorolja.”

5. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

17. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 267. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„267. § (1) Aki

a) a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartásban kezelt adatot az adatkezelő részére hozzáférhetetlenné teszi, vagy

b) a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás működését jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve akadályozza,

ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz, vagy

b) a bűncselekményt haszonszerzés végett követik el.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény következtében a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartásban kezelt valamennyi adat az adatkezelő részére tartósan hozzáférhetetlenné válik.”

6. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

18. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 3. § 28. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:

meghatározó befolyást képes gyakorolni az a szervezet, amely az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik egy másik szervezet tekintetében:)

a) vagyonkezelő alapítvány kivételével vagyoni hozzájárulása, illetve részvénytársaság esetében a tulajdonában lévő részvények névértéke meghaladja a jegyzett tőke felét,”

19. § (1) A Kbt. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az európai uniós támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában e törvény szabályait alkalmazni köteles az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány és az ilyen alapítvány által fenntartott jogi személy akkor is, ha nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá.”

(2) A Kbt. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E § alkalmazásában az (1) bekezdésben foglalt szervezetek általi finanszírozás arányának meghatározásakor nem kell figyelembe venni a vagyonkezelő alapítvány tulajdonába adott vagyon hasznosításából származó bevételt.”

20. § A Kbt. 197. §-a a következő (20) bekezdéssel egészül ki:

„(20) E törvénynek az egyes törvények igazgatási, valamint gazdaságélénkítő célú módosításáról, továbbá egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről szóló 2020. évi LXXXI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód5. tv.) megállapított 3. § 28. pont a) alpontját, 5. § (3) és (5) bekezdését a Mód5. tv. hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokban, valamint fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.”

7. A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosítása

21. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) a következő 16/B. §-sal egészül ki:

„16/B. § E törvénynek az egyes törvények igazgatási, valamint gazdaságélénkítő célú módosításáról, továbbá egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről szóló 2020. évi LXXXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.3.) megállapított rendelkezéseit a Módtv.3. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban, valamint a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.”

22. § A Tvtv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) Az állam, a helyi önkormányzat, költségvetési szerv és e szervezetek együtt, vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag olyan reklámhordozón helyezhetnek vagy helyeztethetnek el reklámot, amely megfelel az e törvény - Módtv. által megállapított - és a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseinek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek által elhelyezett vagy elhelyeztetett reklám esetében az e törvényben, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott, a reklám, a reklámhordozó méretére, a reklámhordozót tartó berendezésre, valamint az elhelyezés technológiájára vonatkozó szabályoktól 2023. december 31-ig el lehet térni.”

23. § A Tvtv.

a) 15. § (3) bekezdésében a „2020. december 31.” szövegrész helyébe a „2023. december 31.” szöveg;

b) 15/B. § (2) bekezdésében a „2020. december 31.” szövegrészek helyébe a „2023. december 31.” szöveg

lép.

8. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása

24. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hatóság felfüggeszti az eljárást, ha

a) az előkérdés bíróság hatáskörébe tartozik,

b) az ügyben külföldi szervet kell megkeresni, vagy

c) az ügyben az Európai Unió intézményeivel vagy más nemzetközi szervezettel egyeztetni szükséges.”

9. A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény módosítása

25. § Hatályát veszti a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény

a) preambulumában a „valamint Magyarország kiemelt nemzetközi sportesemények házigazdája legyen magas színvonalú rendezés mellett,” szövegrész,

b) 1. § 4. pontja,

c) 2. § (1) bekezdés b) pontja,

d) 4. § (1) bekezdésében az „a kiemelt nemzetközi sporteseményekkel,” szövegrész,

e) 4. § (1) bekezdésében az „, illetve a kiemelt nemzetközi sporteseménnyel” szövegrész,

f) 20. § (1) bekezdés d) pontja.

10. A vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény módosítása

26. § A vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Vatv.) 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az alapítói jogok gyakorlása az alapítvány ügyvezető szervét (a továbbiakban: kuratórium) vagy az alapítványi vagyonellenőrt illeti meg, és az alapító az alapítvány javára rendelt vagyonnak a tőkeminimumon felüli, az alapítvány rendelkezésére még nem bocsátott részét az erre megszabott határidőben nem teljesíti, az alapítvány jogosult e vagyonrész teljesítését követelni.”

27. § A Vatv. 5. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A vagyonkezelő alapítvány alapítója az alapító okiratban az alapítói jogok gyakorlására az alapítvány kuratóriumát, a nem közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapítója pedig a kuratórium helyett a 7. § szerinti alapítványi vagyonellenőrt is kijelölheti, vagy ha alapítói jogait az alapító okiratban fenntartotta vagy abban arról nem rendelkezett, e jogait az alapítványra átruházhatja. Az alapító az alapító okiratban úgy is rendelkezhet, hogy alapítói jogai a halála, jogutód nélküli megszűnése vagy az alapító okiratban meghatározott feltétel bekövetkezése esetén az alapítványra szállnak.

(2) A kuratórium vagy az alapítványi vagyonellenőr az alapítói jogokat egyes ügyekben az e törvényben meghatározott módon gyakorolja.

(3) Ha az alapítói jogokat a kuratórium gyakorolja, az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában az alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak, illetve elnökének kijelöléséről - e tisztségek bármely okból bekövetkező megüresedése esetén - a kuratórium a felügyelőbizottsággal együttesen határoz akként, hogy a döntéshez a megüresedő tisztség által érintett testületi szerv tagjai többségének szavazata is szükséges. Az alapító okirat az e kérdésben való döntéshozatalhoz további minősített többséget is előírhat. Ha az alapítói jogokat az alapítványi vagyonellenőr gyakorolja, az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában az alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak, illetve elnökének kijelöléséről - e tisztségek bármely okból bekövetkező megüresedése esetén - a kuratórium és a felügyelőbizottság véleményének kikérését követően az alapítványi vagyonellenőr dönt.”

28. § A Vatv. 6. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A közérdekű vagyonkezelő alapítvány ügyvezetését legalább öt természetes személyből álló kuratórium látja el.

(2) Vagyonkezelő alapítvány esetén felügyelőbizottság kijelölése és annak működése, továbbá állandó könyvvizsgáló megbízása kötelező. A felügyelőbizottság legalább három természetes személyből áll, a felügyelőbizottság elnökét - az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában - a tagok maguk közül választják. Nem közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapító okirata rendelkezhet úgy, hogy az alapítványnál felügyelőbizottság nem működik; ebben az esetben a felügyelőbizottság feladat- és hatáskörét az alapítványi vagyonellenőr gyakorolja.”

29. § A Vatv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha vagyonkezelő alapítvány esetén az alapító az alapítói jogok gyakorlására a kuratóriumot jelölte ki, illetve e jogait az alapítványra ruházta át, az alapító az alapító okiratban alapítványi vagyonellenőrt is köteles kijelölni abból a célból, hogy e jogok gyakorlását és az alapítvány - alapító okiratban meghatározott céljainak megfelelő - vagyongazdálkodását az alapítvány ellenőrző szervétől függetlenül figyelemmel kísérje. Ha nem közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapítója a kuratórium helyett az alapítványi vagyonellenőrt jelölte ki az alapítói jogok gyakorlására, felügyelőbizottság kijelölése kötelező.”

30. § A Vatv. 7. alcíme a következő 10/A. §-sal egészül ki:

„10/A. § (1) Azon közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére, amelynek az állam az alapítója vagy amelyhez az állam csatlakozott, az alapító okiratában meghatározott célok megvalósításának elősegítése érdekében pénzbeli vagyoni juttatás teljesíthető. E juttatásra az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény támogatásokra vonatkozó VI. fejezetét nem kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyoni juttatás teljes körű felhasználásáig a közérdekű vagyonkezelő alapítvány bemutatja e pénzbeli vagyoni juttatás felhasználását, aminek a számviteli törvény szerinti éves beszámolójában tesz eleget.”

11. A 2020. évi Dubaji Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához, továbbá egyes nemzetközi nagyeseményekhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2019. évi XIV. törvény módosítása

31. § A 2020. évi Dubaji Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához, továbbá egyes nemzetközi nagyeseményekhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2019. évi XIV. törvény 1. § a) pont ab) alpontjában a „veszprémi” szövegrész helyébe a „debreceni” szöveg lép.

12. A Maecenas Universitatis Corvini Alapítványról, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2019. évi XXX. törvény módosítása

32. § A Maecenas Universitatis Corvini Alapítványról, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2019. évi XXX. törvény 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti gazdasági tevékenység végzése versenykörülmények között, a piaci verseny feltételei mellett történik, a tevékenység végzése kifejezetten nyereségorientált. A vagyonkezelés kockázatát a vagyonkezelő alapítvány vállalja. A vagyonkezelő alapítvány az (1) bekezdésben foglalt tevékenységen túl gazdasági tevékenységet - a gazdasági társaságoktól eltérően - nem folytathat.”

13. A Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról szóló 2020. évi XXVI. törvény módosítása

33. § A Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról szóló 2020. évi XXVI. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § Az Alapítvány oktatási és tehetséggondozó intézmény, kiemelten a Mathias Corvinus Collegium fenntartása, működési feltételeinek, intézményfejlesztési céljainak biztosítása érdekében végzett tevékenysége, és az Alapítvány céljainak a preambulumban meghatározott célokkal összhangban történő megvalósítása közfeladatnak minősül. Az Alapítvány céljainak megvalósítását szolgáló gazdasági tevékenységet végez, így különösen az alapító által rendelt, és az Alapítványhoz csatlakozók által juttatott vagyont kezeli.”

14. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény módosítása

34. § A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 162. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„162. § (1) A KARTONPACK Dobozipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (cégjegyzékszám: 09-10-000030, adószám: 10547009-2-09, székhely: 4030 Debrecen, Galamb u. 11. sz., ezen § alkalmazásában a továbbiakban: Társaság) magyar állam felügyelete alá vonása, és a Társaság vonatkozásában a 2020. június 17. napján hatályos rendelkezések alapján kijelölt, a magyar állam nevében a tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos (a továbbiakban: kormánybiztos) feladatai és annak ellátása érdekében meghatározott jogosultságok a (2) bekezdésben foglaltak megtörténte esetén - de legkésőbb 2020. augusztus 15. napjával - szűnnek meg.

(2) A kormánybiztos a Társaság vezető tisztségviselőivel és felügyelőbizottsága tagjaival előre egyeztetett időpontban - de legkésőbb 2020. augusztus 15-ig - és módon tájékoztatja a Társaság vezető tisztségviselőit és felügyelőbizottsága tagjait a megtett intézkedésekről és átadja a megtett intézkedésekkel összefüggésben keletkezett dokumentumokat.”

15. Egyes állami tulajdonú ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról

35. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartás szerint Budapest belterület 36548 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben a 1088 Budapest, Puskin utca 4. szám alatt található ingatlan (a továbbiakban: Ingatlan) ingyenesen budapesti képzési központjának létrehozása, és közéleti képzéseinek folytatásának, az Alapítvány tevékenységének és egyéb feladatai elősegítése érdekében a Kommentár Alapítvány (nyilvántartási szám: 01-01-0009798) tulajdonába kerül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az átvevő jogi személy az Ingatlant terhelő kötelezettségeket a 36. § szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.

36. § A 35. § (1) bekezdése szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésekben az Ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított forgalmi értéket kell megjelölni.

16. Záró rendelkezések

37. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 17. § 2021. január 1-jén lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére