Időállapot: közlönyállapot (2020.VII.14.)

2020. évi LXXXIV. törvény

a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról * 

1. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel víziközműnek minősül, és kizárólagosan e törvényben foglaltak szerint működtethető

a) a funkcióját tekintve a 2. § 20. pont a) és b) alpontjában foglaltaknak is eleget tevő közcélú vízilétesítmény, amely legalább huszonöt lakossági felhasználó ellátását biztosítja, vagy

b) a Hivatal egyedi határozatában víziközműnek minősített olyan vízilétesítmény, amelynek nyomvonala a szennyvíz-törzshálózattól vagy ivóvíz-törzshálózattól a szennyvíz-bekötővezeték vagy ivóvíz-bekötővezeték szolgáltatási pontjáig nagyobbrészt állami vagy önkormányzati tulajdonú ingatlanon halad.”

(2) A Vksztv. 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A vízilétesítmény (4) bekezdés a) pontja és az (5) bekezdés alapján történő minősítésére a Hivatal az ellátásért felelős, az érintett önkormányzat vagy a vízilétesítmény tulajdonosa, üzemeltetője kérelmére induló eljárásban, vagy hivatalból hoz egyedi döntést. A (4) bekezdés b) pontja szerinti eljárást az ellátásért felelős kezdeményezheti.”

2. § A Vksztv. a következő 3/A. alcímmel egészül ki:

3/A. Víziközmű tulajdonjogának közcélú megváltása

9. § (1) Víziközmű tulajdonjogának közcélú megváltása kizárólag a 9/A. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén, és az ellátásbiztonság érdekében abban az esetben lehetséges, ha olyan, a Hivatal által a 6. § (4) bekezdés b) pontja alapján víziközműnek minősített vízilétesítmény van nem állami vagy önkormányzati tulajdonban, amelynek funkciója megfelel a víziközmű 2. § 20. pontjában foglalt funkcióinak.

(2) Víziközmű tulajdonjogának közcélú megváltását kizárólag az ellátásért felelős kezdeményezheti.

9/A. § (1) Víziközmű tulajdonjogának közcélú megváltására akkor van lehetőség, ha

a) a közérdekű cél megvalósítása a víziközművön fennálló tulajdon korlátozásával nem lehetséges;

b) a víziközmű tulajdonjogának megszerzése adásvétel vagy térítésmentes vagyonátruházás útján nem lehetséges; és

c) a közcélú megváltással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják.

(2) Az adásvételt vagy a térítésmentes vagyonátruházás létrejöttét meghiúsultnak kell tekinteni, ha

a) a közcélú megváltást kérőnek - a kérelem benyújtását megelőző 2 hónapon belül megtett - ajánlatára a tulajdonos a kézhezvételtől számított harminc napon belül nem tesz a tulajdonjog átruházására alkalmas elfogadó nyilatkozatot;

b) a tulajdonos személye nem állapítható meg egyértelműen, illetve a tulajdonjogával összefüggésben per van folyamatban; vagy

c) a tulajdonos lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye ismeretlen, vagy a közcélú megváltást kérő ajánlatának közlése részükre egyéb körülményeik folytán rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna; önmagában a tulajdonosok nagy száma nem minősül ilyen egyéb körülménynek.

9/B. § (1) Az e törvény szerinti közcélú megváltásra - az e törvényben foglalt eltéréssel - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A közcélú megváltási eljárást a kisajátítási hatóság folytatja le. Az eljárásra a víziközmű fekvése szerint illetékes kisajátítási hatóság jogosult. A közcélú megváltási eljárás ügyintézési határideje hetvenöt nap.

(3) A közcélú megváltási eljárás eljárási költségeit az eljárást kezdeményező fél viseli. Az eljárás során a kisajátítási hatóság által hivatalból indított eljárások kisajátítási hatóság által megfizetendő költségeit az eljárást kezdeményező fél a kisajátítási hatóság részére megtéríti.

(4) A közcélú megváltási eljárásban ügyfél:

a) a közcélú megváltást kérő,

b) az állami tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet,

c) a kártalanításra jogosult tulajdonos,

d) az érintett víziközmű-szolgáltató.

(5) Az e törvény szerinti eljárásokban ügygondnokot vagy eseti gondnokot kell kirendelni abban az esetben is, ha a tulajdonos személye nem állapítható meg egyértelműen. Az ügygondnokot a kisajátítási hatóság, az eseti gondnokot a kisajátítási hatóság megkeresésére a gyámhatóság rendeli ki. A gyámhatósági eljárás ügyintézési ideje 15 nap.

(6) A közcélú megváltási eljárás kérelemre indul. A kérelmet víziközművenként, víziközmű-rendszerenként kell benyújtani.

(7) A kérelmet a közcélú megváltást kérő nyújtja be. Az állam mint közcélú megváltást kérő nevében a tulajdonosi jogot gyakorló szerv, illetve az a szerv járhat el, amelyet az állami tulajdonosi jogokat gyakorló szerv meghatalmaz, vagy az eljárásra jogszabály jelöl ki, vagy amely olyan állami költségvetési szerv, amelynek - jogszabály vagy az alapító okirata alapján - a közcélú megváltást megalapozó közérdekű cél megvalósítása a feladatkörébe tartozik. Az önkormányzat mint közcélú megváltást kérő nevében a képviselő-testület, a társulás, illetve a határozatában meghatalmazott egyéb szerv járhat el.

(8) A közcélú megváltási kérelemhez mellékelni kell:

a) a közcélú megváltást kérő bejelentését a víziközmű tulajdonosának nevéről, lakáscíméről (székhelyéről);

b) a közcélú megváltást kérő nyilatkozatát arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll;

c) a közcélú megváltással érintett víziközmű műszaki, ingatlan-nyilvántartási adatait, helyszínrajzát;

d) a víziközmű-szolgáltató működési engedélyét, melyhez a közcélú megváltással érintett víziközmű csatlakozik;

e) a víziközmű-szolgáltatási ágazat megnevezését (közműves ivóvízellátás, közműves szennyvízelvezetés);

f) az ellátási terület megnevezését, és a víziközmű-rendszer azonosítóját.

(9) A közcélú megváltást kérő köteles a 9. és 9/A. § szerinti szempontok mérlegeléséhez szükséges adatokról a kisajátítási hatóságot tájékoztatni, és az azokat igazoló dokumentumokat a hatóság rendelkezésére bocsátani.

(10) A közcélú megváltási kérelem hiánypótlására a közcélú megváltást kérő csak egy alkalommal hívható fel, és az ennek során meghatározott hiánypótlási határidő nem hosszabbítható meg. A hiánypótlásra meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően a kisajátítási hatóság - ha a hiányok pótlása nem történt meg - az eljárást megszüntetheti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(11) A (10) bekezdésben meghatározott előírások - a hiánypótlások számára vonatkozó szabályt kivéve - irányadók a közcélú megváltást kérő részére a tényállás tisztázása során felmerült új adatokra tekintettel elrendelt hiánypótlási felhívásokra is.

9/C. § (1) Ha a közcélú megváltási kérelem és mellékletei megfelelnek az e törvényben előírt feltételeknek, a kisajátítási hatóság - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - tárgyalást tűzhet ki. A kisajátítási hatóság - ha a szükséges szakértelemmel nem rendelkezik - a közcélú megváltásra vonatkozó szakvélemény elkészítése céljából az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti szakértőt (a továbbiakban: szakértő) rendel ki, és meghatározza a szakvélemény elkészítésének határidejét.

(2) Ha a kisajátítási hatóság döntése értelmében tárgyalás tartására kerül sor, a tárgyalásra a szakértőt meg kell idézni. A szakértő a véleményét megküldi a kisajátítási hatóság részére. A szakértői véleménynek az ügyfelek részére történő megküldéséről a kisajátítási hatóság hivatalból gondoskodik.

(3) A szakértői véleménynek a kisajátítási hatóság részére történő megküldése és a tárgyalás között legalább 5, legfeljebb 15 napnak kell eltelnie.

(4) A szakértői véleménnyel kapcsolatos kérdéseket és észrevételeket az ügyfelek legkésőbb a tárgyaláson tehetik meg.

(5) Ha a szakértői véleményre vonatkozó kérdések és észrevételek olyan időben érkeznek meg, hogy azok szakértő általi megismerése még a tárgyalás előtt lehetségesnek mutatkozik, a beérkezett kérdéseket és észrevételeket a kisajátítási hatóság haladéktalanul továbbítja a szakértő részére.

(6) A tárgyaláson ismertetni kell a szakértői véleményt és meg kell vitatni az ügyfelek által a szakértői véleményre előzetesen, valamint a tárgyaláson tett észrevételeket. A kisajátítási hatóság és az ügyfelek kérhetik a szakértői vélemény kiegészítését.

(7) Nincs szükség tárgyalás kitűzésére, illetve a kitűzött tárgyalás megtartására, ha a közcélú megváltást kérő csatolja a kártalanítás tárgyában kötött egyezségről szóló okiratot, és az egyezséget a kisajátítási hatóság jogszerűnek tartja.

(8) A kisajátítási hatóság a közcélú megváltás tárgyában a 9. és 9/A. §-ban meghatározott célok és feltételek fennállásának vizsgálata, illetve szempontok mérlegelése alapján dönt.

9/D. § (1) A közcélú megváltással érintett víziközmű tulajdonosát a tulajdonjoga elvonásáért teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás illeti meg.

(2) A kártalanítás összegének megállapítása során az összehasonlításra alkalmas víziközművek vagyonértékelése szerinti értékét kell figyelembe venni.

(3) A kisajátítási hatóság a kérelemnek helyt adó határozatában - a (14) bekezdésben meghatározott kivétellel - külön kell rendelkeznie arról, hogy a közcélú megváltással érintett víziközműért, továbbá a közcélú megváltással kapcsolatos értékveszteségért és költségekért milyen összegű kártalanítást állapít meg.

(4) A kérelemnek helyt adó közcélú megváltási határozat véglegessé válásával a víziközmű tulajdonjoga a megváltást kérelmezőre száll át.

(5) A kártalanítás megfizetésére a közcélú megváltással tulajdont szerző, a közcélú megváltást kérő állam, illetve helyi önkormányzat köteles.

(6) A kártalanítási összeget egy összegben kell megfizetni. A kifizetés a kártalanításra jogosult fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató útján történik.

(7) A közcélú megváltást kérő a kifizetési kötelezettségét akkor teljesíti, amikor a pénzforgalmi számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalmi számlát a kártalanítás összegével megterheli.

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott kártalanítás közcélú megváltási határozat véglegessé válásával esedékes, és - a (10) bekezdésben foglalt kivétellel - ettől az időponttól kezdődően jár a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamat is.

(9) A közcélú megváltással érintett víziközmű átadására kötelezett a víziközművet a kártalanítás megfizetését követően, a közcélú megváltási határozatban meghatározott időpontig köteles a közcélú megváltást kérő részére átadni.

(10) Ha a kártalanításra jogosultat a kártalanításról számlakiállítási kötelezettség terheli, a számlát legkésőbb a közcélú megváltási határozat véglegessé válását követő 8 napon belül köteles a közcélú megváltást kérő részére megküldeni. Az esetleges késedelmi kamat attól az időponttól kezdődően jár, amikor a számla a közcélú megváltást kérő részére kézbesítésre kerül.

(11) Az (1) bekezdésben meghatározott kártalanítás - kamatokkal együtt történő - megfizetését az esedékesség időpontját követő 8 napon belül kell a kisajátítási hatóság részére igazolni.

(12) A kisajátítási hatóság hivatalból vizsgálja a (11) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítését.

(13) A közcélú megváltást kérő kérelmére a (11) bekezdésben meghatározott igazolás beérkezését követően a kisajátítási hatóság 8 napon belül igazolást állít ki a közcélú megváltást kérőt terhelő kötelezettségek teljesítéséről.

(14) Ha a közcélú megváltást kérő és a tulajdonos a kártalanítás tárgyában egyezséget kötött, a kisajátítási hatóság az egyezséget határozatába foglalja.

(15) A kártalanítás tárgyában kötött, a kisajátítási hatóság által jóváhagyott egyezséget a Polgári Törvénykönyvnek a szerződési nyilatkozatok megtámadására vonatkozó szabályai szerint lehet megtámadni.

9/E. § A kisajátítási hatóság döntésével szemben indított közigazgatási per során

a) a pert a közcélú megváltást kérő ellen is meg kell indítani, a keresetlevelet a közcélú megváltásról szóló döntés közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani;

b) a bíróságnak a keresetlevél beérkezését követő 45 napon belül tárgyalást kell tartania;

c) a tevékenység megvalósulásának helye a víziközmű helye;

d) a bíróság a közigazgatási határozatot nem változtathatja meg, ha a kisajátítási hatóság a közcélú megváltást kérő kérelmét arra hivatkozva utasította el, hogy nincs helye közcélú megváltásnak, és a közigazgatási határozat ezen rendelkezése jogszabálysértő.

9/F. § A közcélú megváltást kérőnek a víziközművet a közcélú megváltási határozatban meghatározott határidőn belül a közcélú megváltás céljára fel kell használnia és a közcélú megváltási cél szerinti használatot a közcélú megváltási határozatban előírt időtartamig biztosítania kell.

9/G. § A kártalanítás összegét úgy kell tekinteni, mint amely az általános forgalmi adót is tartalmazza, amennyiben a közcélú megváltás keretében történő tulajdonátszállást az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint adófizetési kötelezettség terheli.”

3. § A Vksztv. 76. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) E törvénynek a víziközmű-szolgáltatóra vonatkozó rendelkezéseit a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló 2020. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv3.) hatálybalépésének időpontját követően az állam vagy önkormányzat tulajdonába kerülő víziközmű esetében a víziközmű-szolgáltatónak a Módtv3. hatálybalépésének időpontjától számított két éven belül kell teljesítenie.”

4. § A Vksztv. 79. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha az ellátásért felelős és a víziközmű-tulajdonos gazdálkodó szervezet, az ellátásért felelős 5/F. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységének elvégzése körében a víziközmű térítésmentes átruházásáról állapodik meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.”

5. § Hatályát veszti a Vksztv. 6. § (5) bekezdésének a) pontja.

6. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére