Időállapot: közlönyállapot (2020.VII.14.)

2020. évi LXXXV. törvény

az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvénynek az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló irányelv átültetésének kötelezettségével összefüggő módosításáról * 

1. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 1. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény hatálya kiterjed)

„c) a felhasználókra, a végfelhasználókra, a fogyasztókra és az előfizetőkre,

d) az a) pontban foglalt vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy azt igénybe vevő belföldi vagy külföldi természetes, illetve jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre és ezek vezető tisztségviselőire,”

(2) Az Eht. 1. § (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya kiterjed)

„i) a 47. § tekintetében az elektronikus hírközlési iparágban vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó más ágazatban tevékenységet végző gazdálkodó szervezetre,

j) a 61. §-ban szabályozott esetben a más tagállamban letelepedett szolgáltatóra vagy vállalkozásra.”

2. § (1) Az Eht. 2. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény céljai és alapelvei:)

„a) az elektronikus hírközlő infrastruktúra fejlesztését és az elektronikus hírközlési szolgáltatások, végberendezések és új technológiák elterjedését elősegítő kiszámítható, következetes, átlátható, az alkalmazott technológiától független versenyt, valamint azokon a területeken, ahol lehetséges, az infrastruktúraalapú versenyt segítő szabályozás megteremtése;

b) az infrastruktúrával, a versennyel, valamint a végfelhasználók körülményeivel kapcsolatos feltételek sokféleségének figyelembevétele, a végfelhasználók érdekeinek magas szintű védelme az elektronikus hírközlési piac valamennyi szereplőjével fenntartott kapcsolataikban, így különösen annak biztosítása, hogy a végfelhasználók, és különösen a fogyasztók

ba) elérjék és használatba vehessék a rendkívül nagy kapacitású hálózatokat, és a rendelkezésükre álljanak azok az elektronikus hírközlési szolgáltatások, amelyek ahhoz szükségesek, hogy - a jogosultságok függvényében - hozzájuthassanak valamennyi, az elektronikus hírközlési eszközön elérhető információhoz és terjeszthessék azokat, hozzájuthassanak a szolgáltatók által továbbított médiatartalomhoz, továbbá használhassák az általuk választott alkalmazásokat és szolgáltatásokat,

bb) az elektronikus hírközlő hálózatok, elektronikus hírközlési szolgáltatók, illetve szolgáltatások között szabadon választhassanak, és dönthessenek, hogy mely hálózatot, szolgáltatót, illetve szolgáltatást kívánják igénybe venni,

bc) más végfelhasználókkal elektronikus hírközlés útján kapcsolatot létesíthessenek, függetlenül attól, hogy azok ugyanazon vagy más szolgáltatóval állnak szerződéses kapcsolatban,

bd) szolgáltatótól függetlenül szabadon választhassanak az általuk igénybe vett szolgáltatók, szolgáltatások között,

be) az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyilvánosan megismerhető, meghatározott és méltányos feltételek mellett, megfizethető áron, a legmagasabb minőségben vehessék igénybe,

bf) a szolgáltatások jellemzőivel és igénybevételük feltételeivel kapcsolatban megbízható, átlátható és naprakész információt kapjanak,

bg) magas szintű védelmet vehessenek igénybe a szolgáltatókkal szembeni jogvitáik egyszerű és gyors rendezése érdekében;”

(2) Az Eht. 2. § c)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény céljai és alapelvei:)

„c) a társadalom egésze érdekében meghatározott magas szintű és hatékony elektronikus hírközlési szolgáltatások egyetemes biztosítása, különösen a szakszerű és hatékony rádióspektrum-használat révén a nagy sebességű, szélessávú vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatások elérésének biztosítása az ország területén;

d) az azonos földrajzi térséghez tartozó fogyasztók és meghatározott társadalmi csoportok, különösen a fogyatékossággal élő személyek, az időskorú és szociális szempontból rászoruló felhasználók igényeinek fokozott figyelembevétele, különös tekintettel arra, hogy e személyek elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz való hozzáférését megkönnyítő végberendezéseket biztosítsanak, valamint, hogy a végfelhasználók részére megfelelő választék és egyenértékű hozzáférés álljon rendelkezésre;

e) az egységesülő elektronikus hírközlési piacokon, ideértve a tartalom továbbítását is, a versenyt torzító vagy korlátozó akadályok különösen a különböző földrajzi térségekben speciálisan jellemző, illetve jelentkező akadályok felszámolása, és a hatékony verseny továbbfejlődésének elősegítése, összehangolt feltételek kialakítása, közös és a hosszú távú, kiszámítható szabályozási megközelítések alkalmazása útján;”

(3) Az Eht. 2. § g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény céljai és alapelvei:)

„g) az elektronikus hírközlési piac zavartalan és eredményes működésének, valamint az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekeinek védelme az érintett egyéb ágazatokkal együttműködve, továbbá a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának biztosítása, valamint a hatékony beruházás és innováció előmozdítása a beruházók által viselt kockázatok figyelembevételével a hozzáférési kötelezettségek megállapítása során, egyúttal biztosítva a piaci verseny fennmaradását és a megkülönböztetésmentesség elvének érvényesülését;

h) az egységesülő elektronikus hírközlési piacokon egyenlő elbánás elvét érvényesítő eljárások és szolgáltatások, így különösen a végfelhasználók között az állampolgárságuk, lakóhelyük vagy székhelyük helye szerinti tagállam alapján, objektív módon alá nem támasztható megkülönböztetések elkerülésének biztosítása az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabálynak megfelelő magatartásának felügyelete útján;”

(4) Az Eht. 2. § m)-p) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény céljai és alapelvei:)

„m) a rádióspektrummal és az azonosítókkal való hatékony és szakszerű gazdálkodás, biztosítva annak lehetőségét, hogy bármely nemzetközileg elérhető típusú technológia használható legyen a jogszabályi keretek között; a legmegfelelőbb és a lehető legkisebb terhet jelentő hatékony engedélyezési rendszer alkalmazása, amely a rugalmas és indokolt esetben a megosztott spektrumhasználatot is lehetővé teszi, továbbá a rádióspektrumdíjak megállapításánál a használhatóság, alternatív használat figyelembevétele;

n) a rádióspektrum hatékony, szakszerű, a legmodernebb műszaki megoldásokkal, technológiákkal történő káros zavarástól mentes használatának elősegítése;

o) az elektronikus hírközlési szolgáltatásoknak Magyarország nemzetközi szerződéseivel összhangban levő szabad forgalmának biztosítása és Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése, ideértve a határokon átnyúló szolgáltatások biztosítását az elérhető legalacsonyabb áron, valamint a harmonizált rádióspektrum határövezeti használatának szabályozását oly módon, hogy a szomszédos uniós tagállamokban biztosítható legyen egy adott harmonizált rádióspektrum uniós jognak megfelelő használata;

p) a magyar elektronikus hírközlési piacok integrációja az Európai Unió egységesülő elektronikus hírközlési piacaiba, különös tekintettel a transzeurópai hálózatok - ideértve a transzeurópai közlekedési hálózatot - létrehozására és fejlesztésére a hálózati összekapcsoltság előmozdítása és a rendkívül nagy kapacitású hálózatokhoz való hozzáférés és e hálózatok használatának elősegítése, továbbá az összeurópai szolgáltatások együttműködési képességének, valamint a végponttól végpontig történő kapcsolatépítések ösztönzésére a rádióspektrum elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások általi használatának harmonizációja a fogyasztói előnyök - így különösen a verseny, a méretgazdaságosság, valamint a hálózatok és szolgáltatások együttműködése - megvalósításának érdekében;”

3. § Az Eht. 4. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A Kormány:)

„e) biztosítja, hogy a végfelhasználók rendelkezésére álljon egy, az eltűnt gyermekek bejelentésére fenntartott díjmentes forróvonalat működtető szolgálat;”

4. § (1) Az Eht. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Hatóság eljárása során - a jogszabályok keretei között - köteles figyelembe venni az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Kódex) 38. cikk (1) bekezdése alapján kiadott bizottsági ajánlásokat és a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a kapcsolódó iránymutatásokat. Amennyiben a Hatóság nem követi a vonatkozó ajánlást, erről - álláspontja indokainak megadásával - értesíti az Európai Bizottságot.”

(2) Az Eht. 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Hatóság a szabályozási céloknak leginkább megfelelő, következetes jogalkalmazás kialakítása érdekében együttműködik más tagállamok szabályozó hatóságaival, az Európai Bizottsággal és a BEREC-kel.”

5. § Az Eht. 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 40. §-ban meghatározott érdekeltekkel történő egyeztetés során benyújtott észrevételek, valamint az Elnök 62-65. § szerinti eljárásban hozott határozatában kirótt 102. § szerinti átláthatóság kötelezettség körében közzétenni rendelt adatok, információk nem minősülnek, nem minősíthetők üzleti titoknak. A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató nem minősítheti üzleti titoknak az Elnök piacmeghatározás, jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása és kötelezettségek előírása tárgyában hozott határozatában meghatározott azon számviteli adatokat, amelyek tekintetében az Elnök a piacelemzés által feltárt versenyt korlátozó akadályok által indokolt, azokkal arányos 105. § szerinti kötelezettség körében közzétételt ír elő.”

6. § Az Eht. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hatóság a hatósági eljárás keretében az élet, az egészség, a testi épség és a környezet, a közbiztonság, a közrend védelme vagy a felhasználók széles körét érintő, különösen nagy kárral fenyegető, továbbá más szolgáltatók vagy a felhasználók gazdálkodását vagy működését súlyosan és közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében ideiglenes biztosítási intézkedésként a szolgáltatás nyújtását, a vitatott hálózati vagy előfizetői szerződéses rendelkezés, illetve ár vagy díj alkalmazását, a rádióspektrum és azonosítók használatát, valamint elektronikus hírközlési berendezés forgalmazását végzésben korlátozhatja vagy megtilthatja. Azonosító felhasználásával elkövetett csalás, visszaélés esetén a Hatóság elrendelheti az érintett azonosító elérésének megakadályozását, az azonosító használatára irányuló számhasználati jogosultság felfüggesztését és az azonosító eléréséért fizetendő díjak visszatartását.”

7. § Az Eht. 39. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A Hatóság a végfelhasználók jelentős részét, valamint a fogyasztói jogokat kiemelten érintő kérdésben, továbbá amennyiben feladatainak ellátásához vagy az elektronikus hírközlési piacon jelentkező fogyasztói érdekek érvényesüléséhez megítélése szerint egyébként szükséges és indokolt, vagy amennyiben elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály ezt előírja, az elektronikus hírközlést érintő jogszabályok és azok érvényesítésére vonatkozó intézkedések, vagy a jogalkalmazói gyakorlat előkészítésével, kialakításával kapcsolatos szakmai álláspontok és vélemények, továbbá a fogyasztói érdekek megismerése céljából - e törvény hatálya alá tartozók, valamint szakmai önszabályozó szervezetek, érintett civil szervezetek és mások, különösen a fogyasztók és a fogyatékossággal élő végfelhasználók meghívása mellett - nyilvános meghallgatást tart.

(2) A Hatóság a nyilvános meghallgatásról, annak időpontjáról, helyéről és tárgyáról szóló információkat, valamint a nyilvános meghallgatás tárgyával kapcsolatos előkészítő dokumentumokat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - legalább harminc nappal a nyilvános meghallgatás időpontját megelőzően közzéteszi.

(3) Amennyiben a Hatóság rádióspektrum-használati jogosultság versenyeztetési eljárásban történő értékesítésével összefüggésben nyilvános meghallgatást tart, közzéteszi az engedélyek számának 11/A. § (2) bekezdése szerinti korlátozásának indokait is.”

8. § Az Eht. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § (1) A Hatóság

a) a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása és az azonosításra irányuló eljárásban a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra e törvény szerint kiszabott kötelezettség tárgyában hozott hatósági döntés, továbbá a XII. fejezet szerinti kötelezettségek módosítására vagy hatályon kívül helyezésére irányuló hatósági döntés,

b) a referenciaajánlatokkal kapcsolatos döntés,

c) a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltató részére a XI. fejezet szerinti kötelezettség előírására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére irányuló hatósági döntés,

d) az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával összefüggő jogosultság, az azonosító használati engedély, az elektronikus hírközlési építmény létesítésére vonatkozó engedély, továbbá a rádióspektrum-használati jogosultság Hatóság általi módosítására, meghosszabbítására, megújítására irányuló döntés - kivéve, ha a tervezett módosítást jogszabály írja elő, vagy a módosítás kisebb mértékű és az érintett jogosult hozzájárult ahhoz -,

e) az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával összefüggő jogosultság, az elektronikus hírközlési építmény létesítésére vonatkozó engedély, az azonosító használati engedély, vagy a rádióspektrum-használati jogosultság korlátozására, visszavonására irányuló döntés - kivéve, ha a döntést az érintett jogosult kérte vagy arra a 48-50. § alapján kerül sor -,

f) ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a 66/B. § szerinti önkéntes kötelezettségvállalás jóváhagyására irányuló hatósági döntés

meghozatalát megelőzően, valamint, ha megítélése szerint egyébként szükséges, hatósági hatáskörébe tartozó ügyekben egyeztetést kezdeményez az érdekeltekkel (a továbbiakban: egyeztetés) a (2) bekezdésben foglalt kivétellel.

(2) Az egyeztetés mellőzhető, amennyiben a Hatóság kivételesen sürgős esetben a verseny és a végfelhasználói érdekek védelmében az érintett piacok meghatározása, jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása, és kötelezettségek előírása, módosítása vagy hatályban tartása, hatályon kívül helyezése, továbbá a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltató részére a XI. fejezet szerinti kötelezettség előírása, módosítása vagy hatályon kívül helyezése tárgyában ideiglenes határozatot hoz.

(3) Az egyeztetés keretében a Hatóság hatósági döntésének meghozatala előtt legalább negyven nappal közzéteszi

a) az (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti esetekben a döntés tervezetét,

b) az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben az önkéntes kötelezettségvállalás jóváhagyása iránti kérelmet, valamint

c) az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az egyeztetés lefolytatásához szükséges, az adott döntéshez kapcsolódó előkészítő anyagokat.

(4) Az (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti döntéstervezet esetében a Hatóság által az ügy bonyolultságát figyelembe véve meghatározott, a hatósági döntés tervezetének közzétételétől számított legalább harminc napon belül - a rádióspektrum-használati jogosultság (1) bekezdés d) pontja szerinti meghosszabbítása esetében kilencven napon belül - bárki írásban megküldheti a Hatóság részére a tervezett döntésre vonatkozó álláspontját, javaslatát, egyéb észrevételét (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: észrevétel). Az észrevételek a Hatóságot nem kötik, a Hatóság számára tájékoztató jelleggel bírnak és a hatósági döntés meghozatala során a Hatóság ezeket nem köteles figyelembe venni.

(5) A Hatóság a 66/B. § (1) és (2) bekezdése szerinti önkéntes kötelezettségvállalás esetén a vállalt feltételekkel kapcsolatos lényeges információkat, dokumentumokat azok beérkezését követő 45 napon belül internetes honlapján közzéteszi.

(6) Az önkéntes kötelezettségvállalással kapcsolatos lényeges információk, dokumentumok (5) bekezdés szerinti közzétételétől számított harminc napon belül bárki írásban megküldheti a Hatóság részére az önkéntes kötelezettségvállalással kapcsolatos észrevételét, így különösen a kötelezettségvállalás jogszabályi megfelelőségével kapcsolatos véleményét, vagy a kötelezettségvállalással kapcsolatos módosítási javaslatát. Az észrevételek a Hatóságot nem kötik, a Hatóság számára tájékoztató jelleggel bírnak és az észrevételek figyelembevételét vagy figyelmen kívül hagyását a Hatóság nem köteles indokolni.

(7) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott döntés esetében a beérkezett észrevételek figyelembevételét vagy figyelmen kívül hagyását a Hatóság nem köteles indokolni.

(8) A (4) és (6) bekezdés szerint észrevételt benyújtó érdekelt az észrevétel benyújtásával nem válik az egyeztetés tárgyát képező hatósági döntéssel érintett hatósági eljárási jogviszony alanyává. Az érdekelt az észrevételei körében nem rendelkezik - a hatósági döntés észrevételek által érintett részeiben sem - jogorvoslati jogosultsággal.”

9. § Az Eht. 40/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A Hatóság a (2) bekezdés szerinti közzétételt követően a kiírási dokumentáció tervezetének megküldésével értesíti a rádióspektrumpolitikai csoportot (a továbbiakban: RSPG) a tervezett versenyeztetési eljárásról és dönt az RSPG önkéntes szakértői eljárásának esetleges kezdeményezéséről.”

10. § Az Eht. a 40/A. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

„Rádióspektrum-koordináció

40/B. § (1) A Hatóság a rádióspektrum-használat koordinációjában együttműködik az érintett országokkal és az RSPG-vel.

(2) A rádióspektrum határövezeti használatának szabályozását, engedélyezését oly módon látja el a Hatóság, hogy a szomszédos tagállamokban biztosítható legyen egy adott harmonizált rádióspektrum uniós jognak megfelelő használata.

(3) A Hatóság kérheti az RSPG-t, hogy készítsen javaslatot a határövezeti koordinációban vagy a határon átnyúló káros zavarásokkal kapcsolatban esetlegesen felmerülő problémák vagy viták megoldására.”

11. § Az Eht. 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben a hatósági eljárás folyamatában az ügyfél, az ügy hatósági szerződéssel történő lezárását kezdeményezi, az ügyintézési határidőbe nem számít be a hatósági szerződéskötéshez szükséges időtartam.”

12. § (1) Az Eht. 44. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 182. § (3) bekezdés 2. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott NMHH rendelet szerinti frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverési vagy pályázati eljárásban az árverési vagy pályázati nyilvántartásba vételt megtagadó véglegessé vált végzés a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül támadható meg közigazgatási perben.

(5) A (4) bekezdés szerinti keresetlevél benyújtása esetén a Hivatal az árverési vagy a pályázati eljárást a bíróság jogerős határozatáig felfüggeszti. A bíróság a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított negyvenöt napon belül határoz. A Hivatal eljárást felfüggesztő végzésével szemben önálló jogorvoslatnak helye nincs. Az árverési vagy a pályázati nyilvántartásba vételt megtagadó végzés elleni közigazgatási perben hozott ítélet ellen perújításnak nincs helye.”

(2) Az Eht. 44. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) A bíróság (5) bekezdés szerinti határozatának felülvizsgálata iránti kérelem a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő azzal, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A felülvizsgálati kérelem befogadásáról vagy a befogadás megtagadásáról a Kúria a felterjesztéstől számított tizenöt napon belül határoz. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet - amennyiben azt befogadja - a befogadásáról szóló végzés közlését követő harminc napon belül bírálja el és határozatát e határidőn belül írásba foglalja.

(7) A Hivatal a 182. § (3) bekezdés 2. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott NMHH rendelet szerinti frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverési vagy pályázati eljárásban hozott, az árverés vagy a pályázat eredménytelenségét, vagy eredményesség esetén az árverés vagy a pályázat nyertesét vagy nyerteseit megállapító határozata a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül támadható meg közigazgatási perben.”

(3) Az Eht. 44. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A bíróság a (7) bekezdés szerinti keresetlevelet, a keresetlevél bírósághoz történő - Hivatal általi - megküldésétől számított hatvan napon belül bírálja el és a határozatát a kihirdetés napjáig írásba foglalja. A bíróság döntésével szemben fellebbezésnek van helye, a fellebbezési kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Perújításnak nincs helye.”

13. § (1) Az Eht. 47. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Amennyiben az (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján teljesített adatszolgáltatás nem elegendő a Hatóság azon feladatának ellátásához, amelynek érdekében az adatszolgáltatást elrendelte, a Hatóság a szükséges adatok benyújtására az elektronikus hírközlési iparágban vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó más ágazatban tevékenységet végző vállalkozást is kötelezhet.

(1b) A Hatóság indokolással ellátott megkeresésben kérheti a más tagállami szabályozó hatósághoz benyújtott adatok átadását, amennyiben az érintett adat a Hatóság uniós jog szerinti feladatainak teljesítéséhez szükséges és az adattal más tagállami szabályozó hatóság rendelkezik. A Hatóság biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint az átadó szabályozó hatóságnál.

(1c) A Hatóság az e törvényben meghatározott egyablakos információs pontot is megkeresheti adatszolgáltatás érdekében, amennyiben a szükséges adattal az egyablakos információs pont rendelkezik.”

(2) Az Eht. 47. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) A Hatóság az (1a) bekezdés szerinti adatokat átadhatja az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak az 52. § (2) bekezdés j) pontjában szereplő nyilvántartás vezetéséhez kapcsolódó adatszolgáltatás teljesítése céljából, amelynek keretében az elektronikus hírközlési szolgáltató az átadott adatoknak legalább olyan védelmét biztosítja, mint amilyenben a Hatóságnál, illetve az átadó vállalkozásnál részesültek.”

(3) Az Eht. 47. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az Elnök a 83/C. § szerinti eljárásban szolgáltatott adatokat, iratokat, dokumentumokat a 62-66. § és a 69. § szerinti eljárásában felhasználhatja. Ezen adatok tekintetében az elektronikus hírközlési szolgáltató csak annyiban kötelezhető adatszolgáltatásra, amennyiben az adatok a piacmeghatározáshoz és piacelemzéshez szükséges tartalommal, bontásban vagy rendszerezettség szerint nem állnak az Elnök rendelkezésére.

(4b) Az Elnök a 83/C. § szerinti eljárásban szolgáltatott adatokat, iratokat, dokumentumokat feladatainak ellátása érdekében átadhatja a Hivatalnak, valamint a 22/A. § (2)-(3) bekezdése szerint a miniszternek. Ezen adatok tekintetében az elektronikus hírközlési szolgáltató csak annyiban kötelezhető adatszolgáltatásra, amennyiben az adatok a hatósági feladat ellátásához szükséges tartalommal, bontásban vagy rendszerezettség szerint nem állnak a Hivatal rendelkezésére.”

(4) Az Eht. 47. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az elektronikus hírközlési tevékenységet végzőtől, az elektronikus hírközlési szolgáltatótól vagy a hírközlési ágazattal közvetlen kapcsolatban lévő ágazatban működő vállalkozástól nem kérhető olyan adat, amelyet a BEREC a Hatóság rendelkezésére bocsátott.”

14. § (1) Az Eht. 49. § (7) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság)

„h) azonosító felhasználásával elkövetett csalás, visszaélés esetén megtilthatja az azonosító további használatát, kötelezheti az érintett szolgáltatókat az azonosító elérésének megakadályozására, elrendelheti az azonosító eléréséért fizetendő díjak (így különösen a végződtetési díjak) visszatartását, és az előfizetőknek felszámított, vagy tőlük beszedett díj jóváírását, illetve visszatérítését;”

(2) Az Eht. 49. § (7) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A Hatóság)

„i) egyéb, törvényben meghatározott szankciót alkalmazhat.”

15. § Az Eht. 50/A. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Hatóság bírságot szab ki az elektronikus hírközlési építmény építtetőjével szemben, amelynek mértéke)

„b) engedélytől, bejelentéstől eltérően létesített vagy bontott elektronikus hírközlési építmény esetén

ba) ha a jogsértéssel érintett építményrész nyomvonalának hossza a 3 km-t nem éri el, az 1 km-t meg nem haladó nyomvonalrész tekintetében 250 000 Ft, egyebekben a nyomvonal hosszának minden megkezdett km-e után 200 000 Ft;

bb) ha a jogsértéssel érintett építményrész nyomvonalának hossza legalább 3 km, de a 10 km-t nem éri el, 600 000 Ft, és a 3 km-es nyomvonalhosszt meghaladó rész tekintetében minden megkezdett km után további 150 000 Ft;

bc) ha a jogsértéssel érintett építményrész nyomvonalának hossza legalább 10 km, 1 650 000 Ft, és a 10 km-es nyomvonalhosszt meghaladó rész tekintetében minden megkezdett km után további 100 000 Ft;

bd) antenna vagy antennatartó szerkezet esetén 750 000 Ft;

c) engedély, bejelentés nélkül, jogsértően létesített vagy bontott elektronikus hírközlési építmény esetén

ca) ha a jogsértéssel érintett építményrész nyomvonalának hossza a 3 km-t nem éri el, az 1 km-t meg nem haladó nyomvonalrész tekintetében 500 000 Ft, egyebekben a nyomvonal hosszának minden megkezdett km-e után 450 000 Ft;

cb) ha a jogsértéssel érintett építményrész nyomvonalának hossza legalább 3 km, de a 10 km-t nem éri el, 1 350 000 Ft, és a 3 km-es nyomvonalhosszt meghaladó rész tekintetében minden megkezdett km után további 300 000 Ft;

cc) ha a jogsértéssel érintett építményrész nyomvonalának hossza legalább 10 km, 3 450 000 Ft, és a 10 km-es nyomvonalhosszt meghaladó rész tekintetében minden megkezdett km után további 200 000 Ft;

cd) antenna vagy antennatartó szerkezet esetén 1 500 000 Ft;”

16. § (1) Az Eht. 52. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A Hatóság nyilvántartást vezet különösen:)

„j) a tervezett, a meglévő, a bontott elektronikus hírközlő hálózatokról, elektronikus hírközlési építményekről és kapcsolódó eszközökről.”

(2) Az Eht. 52. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (2) bekezdés j) pontja szerinti nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatok szolgáltatásának teljesítéséről, így különösen a teljesítés ütemezéséről, a Hatóság és az adatszolgáltatásra kötelezett hatósági szerződésben is megállapodhat.”

17. § Az Eht. 53/A. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A Hatóság az általános hatósági felügyeleti eljárás megindításáról szóló értesítéssel egyidejűleg nyilatkozattételre hívja fel az érintett szolgáltatót az eljárás tárgyával összefüggő álláspontja, észrevételei, bizonyítékai előterjesztése vonatkozásában.

(3) A hatósági ellenőrzés eredményeként, hatósági hatásköre keretében az Elnök, illetve a Hivatal a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívhatja az ügyfelet - a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének pontos megjelölésével - a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének megszüntetésére és szükség esetén az eredeti állapot helyreállítására.”

18. § (1) Az Eht. 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Rádióspektrum használati jogát - jogszabályban meghatározott esetekben - a Hatóság döntése (frekvenciakijelölés, valamint rádióengedély) alapján lehet megszerezni. Ezen eljárásokban sommás eljárásnak nincs helye. Jogszabályban meghatározott esetekben rádióengedély kizárólag versenyeztetési eljárás (árverés vagy pályázat) eredményeként megszerzett rádióspektrum-használati jogosultság alapján kérhető. Versenyeztetési eljárás esetén rádióspektrum-használati jogosultság tartalmáról jelen törvényben és a 182. § (3) bekezdés 2. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rádióspektrum-használati jogosultság megszerzését szolgáló versenyeztetési eljárás szabályairól szóló NMHH rendeletben, továbbá a kiírási dokumentációban meghatározott módon és eljárásrendben hatósági szerződés is köthető.”

(2) Az Eht. 55. § (2a)-(2e) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2a) A Hatóság a tényleges verseny kialakulása, előmozdítása és a verseny torzulásainak elkerülése érdekében a rádióspektrum-használati jogosultság versenyeztetési eljárás során (árverés vagy pályázat) történő megszerzése esetén a rádióspektrum-használati jogosultság megszerzésekor, vagy annak fennállása alatt - így különösen a rádióspektrum-használati jogosultság megújításakor, meghosszabbításakor, valamint a másodlagos spektrumkereskedelmi megállapodás jóváhagyása esetén - az Elnök rendeletében foglalt kötelezettségeket és feltételeket írhatja elő.

(2b) A (2a) bekezdés szerinti kötelezettségek és feltételek meghatározásakor az Elnök a piaci versenyfeltételek objektív és előretekintő módon történő elemzése útján figyelembe veszi, hogy a megállapítandó kötelezettségek és feltételek indokoltak és arányosak-e a tényleges piaci verseny elérése vagy fenntartása érdekében, valamint, hogy ezen kötelezettségek és feltételek milyen hatást gyakorolnak a már megvalósított és a tervezett beruházásokra, így különösen a hálózat kiépítésére.

(2c) A (2a) bekezdés szerinti kötelezettségek és feltételek tekintetében a 62-65. §-ban, a 70. §-ban, 71. §-ban és a 100. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni.

(2d) A Hatóság a (2a) bekezdés szerinti kötelezettségek és feltételek előírása esetén a 40/A. §-ban meghatározott módon és eljárásrendben az intézkedés tervezetét közzéteszi, azzal kapcsolatban egyeztet az érdekelt felekkel és észrevételezési lehetőséget biztosít, valamint értesíti az RSPG-t a tervezett intézkedésről és dönt az RSPG önkéntes szakértői eljárásának esetleges kezdeményezéséről.

(2e) A meglévő rádióspektrum-használati jogosultságok módosítására a tényleges verseny előmozdítása és a verseny torzulásainak elkerülése céljából arányos módon a már megkötött hatósági szerződések keretein belül is sor kerülhet a hatósági szerződésben foglalt feltételek szerint vagy a felek közös megállapodása alapján, az átruházható rádióspektrum-használati jogokra alkalmazandó egyedi feltételek figyelembevételével.”

(3) Az Eht. 55. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A rádióspektrum használati jogával kapcsolatos hatósági eljárásban a Hatóság előre meghatározott, nyílt, tárgyilagos, átlátható, hátrányos megkülönböztetéstől mentes szabályok alapján dönt az egyedi engedélyről. A rádióspektrum-használati joggal vagy jogosultsággal kapcsolatos hatósági eljárások részletes szabályait az Elnök rendeletben határozza meg.

(4) A rádióspektrum-használati joggal kapcsolatos hatósági eljárás határideje 42 nap. Versenyeztetési eljárás esetén a Hivatal a rádióengedélyre vonatkozó kérelemről legkésőbb a versenyeztetési eljárás megindításától számított nyolc hónapon belül dönt.”

(4) Az Eht. 55. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szabvány- vagy előírásjegyzékben kötelező szabványként feltüntetett szabvány alkalmazása kötelező.”

(5) Az Eht. 55. §-a a következő (9a)-(9c) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) A rádióspektrum használatát biztosító egyedi engedély időtartamának meghatározásakor - a 11/A. § (3) bekezdésében foglalt szempontok mellett - figyelemmel kell lenni arra, hogy a használat időtartama a rádióspektrum szakszerű és hatékony használatát, a piaci versenyt, a hatékony beruházást és az innovációt is ösztönözze.

(9b) Versenyeztetési eljárás eredményeképpen megszerezhető jogosultság és jog időtartama 15 év, amely időszak egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható az Elnök rendeletében meghatározott feltételek esetében.

(9c) A versenyeztetési eljárás eredményeként megszerezhető rádióspektrum-használati jogosultság és jog az Elnök rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén megújítható.”

(6) Az Eht. 55. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) A műsorszórásra felosztott rádióspektrum-használati jogosultságával, egyedi engedélyével kapcsolatos részletes szabályokat a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvény, a rádióspektrum-használati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat szabályairól szóló Elnök által kiadott rendelet, valamint az Elnök a rádióspektrum-gazdálkodás egyes hatósági eljárásairól szóló rendeletben állapítja meg.”

19. § Az Eht. „Egyedi engedélyek” alcíme a következő 55/B. §-sal egészül ki:

„55/B. § (1) Rádióspektrum-használati jogosultság versenyeztetési eljárásban történő megszerzése esetén, továbbá a versenyeztetéssel szerzett rádióspektrum-használati jogosultság megújítása, meghosszabbítása, valamint másodlagos kereskedelme esetében az Elnök rendeletében, illetve a Hatóság a versenyeztetési eljárás során a kiírási dokumentációban olyan feltételeket állapít meg, amelyek biztosítják a rádióspektrum optimális, eredményes és hatékony használatát.

(2) A Hatóság a rádióspektrum-gazdálkodás körében kapcsolatot tart a rádióspektrum-gazdálkodásért felelős szervezetekkel, az RSPG-vel, továbbá részt vesz ezek működésében. A Hatóság látja el az Európai Unió rádióspektrum-politikája területén az RSPG-vel és a többi uniós tagállammal való koordinációs és a rádióspektrum-használati jogosultság megszerzésére irányuló versenyeztetési eljárással összefüggő értesítési feladatokat.

(3) Amennyiben a Hatóság rádióspektrum-használati jogosultság versenyeztetési eljárásban történő értékesítésével összefüggésben a rádióspektrum használatára vonatkozó piaci kereslet, igény felmérése tárgyában nyilvános meghallgatást tart, a Hatóság a 39. § (2) bekezdése szerinti közzétételt követően az előkészítő anyagok megküldésével értesíti az RSPG-t a tervezett versenyeztetési eljárásról és dönt az RSPG önkéntes szakértői eljárásának esetleges kezdeményezéséről.

(4) A Hatóság átmeneti időre, de legfeljebb három évre engedélyezheti az Elnök rendeletében meghatározott sávokban a rádióspektrum-használati jogosultsággal érintett rádióspektrum egészének vagy részének harmonizált használata helyett más, alternatív használati mód alkalmazását, ideértve a már meglévő felhasználását, ha

a) a rádióspektrum használatára vonatkozó piaci kereslet, igény előretekintő felmérése érdekében nyilvános meghallgatásra sor került és a rádióspektrum harmonizált használatára nem merült fel piaci igény és

b) a rádióspektrum alternatív felhasználása nem akadályozza más tagállamokban a harmonizált használatot.

(5) A Hatóság rendszeresen, de legalább háromévente - a spektrum harmonizált használatára vonatkozó piaci igény esetén haladéktalanul - felülvizsgálja a spektrum alternatív felhasználásának lehetőségeit és dönt az engedély fenntartásáról vagy megszüntetéséről.

(6) A Hatóság a (4) és (5) bekezdés szerinti indokolt döntéséről tájékoztatja az Európai Bizottságot és a többi tagállamot.”

20. § Az Eht. 56. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az olyan berendezés, amelynek funkciója valamely rádióberendezés üzemszerű működésének módosítása, akadályozása vagy ellehetetlenítése, kizárólag az Elnök rendeletében meghatározott feltételek esetén és módon üzemeltethető a nem polgári célú használók nem polgári célú használata keretében.”

21. § Az Eht. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az a szolgáltató vagy egyéb vállalkozás, amelynek egy másik szolgáltató

a) elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, az ez alapján kötött szerződésben,

b) részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló hálózatfejlesztési pályázatban a pályázat nyertese tekintetében előírt nagykereskedelmi nyílt hozzáférési kötelezettségekre vonatkozó követelményekben, vagy ezen követelmények alapján megkötött szerződésben, továbbá e törvény szerinti hálózati szerződésben

meghatározott, elektronikus hírközlést érintő jogát vagy jogos érdekét megsértette, a Hatósághoz fordulhat.”

22. § Az Eht. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„61. § (1) Amennyiben az 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogvita Magyarországon és más tagállamban letelepedett szolgáltatók vagy vállalkozások között keletkezik (a továbbiakban: határon átnyúló jogvita), bármely érintett fél a Hatóságnál jogvitás eljárást kezdeményezhet. A jogvitás eljárásra az 57-60. § szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Amennyiben a határon átnyúló jogvita a tagállamok közötti kereskedelemre hatással van, a Hatóság a jogvitás ügy érdemi tartalmával kapcsolatos véleményének megismerése céljából tájékoztatja a BEREC-et a jogvita megindulásáról. A Hatóság a BEREC véleménye megérkezéséig a jogvitás eljárást felfüggeszti.

(3) A jogvita rendezése érdekében a Hatóság köteles együttműködni a Hatóságot megkereső más tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatósággal.

(4) A (2) bekezdés szerinti esetben a Hatóság a BEREC véleményének Hatósághoz való beérkezésétől számított legfeljebb egy hónapon belül köteles a jogvitás eljárást lezáró döntését meghozni.

(5) A Hatóság a verseny és a végfelhasználók érdekeinek védelme érdekében sürgős és kivételes esetben az 59. § (6)-(8) bekezdése szerinti ideiglenes intézkedést tehet.”

23. § Az Eht. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„62. § (1) Az Elnök azonosítja az érintett piacokat, elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, valamint annak hatékonyságát, és amennyiben azokon a verseny nem hatékony,

a) azonosítja az érintett piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót, szolgáltatókat; valamint

b) a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra, szolgáltatókra a XI-XIV. fejezetben foglalt kötelezettségek közül legalább egy kötelezettséget ír elő vagy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra a korábbi piacelemzési eljárás során hozott határozatában megállapított legalább egy kötelezettséget fenntart, illetve módosítja azt, különösen, ha a végfelhasználók számára jelentkező hasznok e kötelezettségek nélkül nem lennének megfelelőek.

(2) Az Elnök a piacmeghatározást és a piacelemzést az Európai Bizottság harmonizált jogalkalmazásra vonatkozó határozatai, ajánlásai és iránymutatásai alapján, a versenyjog vonatkozó szabályai szerint végzi el figyelembe véve a földrajzi piacon a versenyfeltételekben, és a végfelhasználók jellemzőiben megjelenő eltéréseket, továbbá az egyes földrajzi piacokon az adott területre jellemző infrastruktúraalapú és egyéb verseny fokát, valamint figyelembe veheti a 83/C. § szerinti földrajzi felmérés és kiértékelés eredményeit.

(3) Az Elnök az Európai Bizottságnak az érintett termék- és szolgáltatáspiacokról szóló ajánlásában szereplőtől eltérő piacot is azonosíthat az Elnök rendeletében meghatározott feltételek teljesülése esetén.

(4) A piacelemzés alapján az Elnök jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként azonosítja azt a szolgáltatót, amelyik valamely olyan érintett piacon, amelyen a gazdasági verseny nem hatékony, egyedül vagy más szolgáltatóval, szolgáltatókkal közösen gazdasági erőfölényben van, azaz olyan gazdasági helyzetben van, amely lehetővé teszi, hogy a tevékenységét a versenytársaktól, a vevőktől, és végső soron a végfelhasználóktól nagymértékben függetlenül folytassa.

(5) Az Elnök valamely érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót az érintett piachoz szorosan kapcsolódó másik piacon is jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként azonosíthat, amennyiben az érintett piacok közötti kapcsolat lehetővé teszi a szolgáltató számára, hogy az egyik piacon fennálló gazdasági erőfölényét átvigye a szorosan kapcsolódó másik piacra. A kapcsolódó piacon, amennyiben indokolt, az arányosság elvét követve, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára - a 106. §-ban foglalt kötelezettség kivételével - a XI-XIV. fejezetben foglalt kötelezettségek írhatók elő.

(6) Amennyiben az Elnök a piacelemzés alapján egy, a piacelemzés megkezdésének időpontjában jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak minősülő szolgáltatót nem határoz meg jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként, határozatában megszünteti az ilyen szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítását.

(7) Ha az Európai Bizottság határozatában Magyarország területét is érintő transznacionális piacot érintett piacként azonosított, az Elnök az érintett piacon a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítását, a piacelemzést az érintett tagállam vagy tagállamok elektronikus hírközlési szabályozó hatóságaival együttműködve végzi el. Az Elnök az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek előírásáról, fenntartásáról, módosításáról vagy megszüntetéséről az érintett tagállam vagy tagállamok elektronikus hírközlési szabályozó hatóságaival egyeztetve, a más tagállami szabályozó hatóság vagy hatóságok intézkedéstervezetével összhangban dönt.

(8) Az Elnök és az érintett tagállami szabályozó hatóság a (7) bekezdés szerinti esetben közösen értesítik a Bizottságot, a BEREC-et és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságokat a piacelemzésre, valamint a szabályozási kötelezettségre vonatkozó intézkedéstervezetükről a 71. § (1) bekezdés szerint közzétett határozattervezet megküldésével.

(9) Az Elnök más tagállam szabályozó hatóságával vagy hatóságaival együtt az indokok megjelölésével közösen kérheti a BEREC-et, hogy végezzen elemzést valamely lehetséges transznacionális piac azonosíthatóságára vonatkozóan.

(10) Az Elnök egy vagy több más tagállam nemzeti szabályozó hatóságával együttműködve, a más tagállami szabályozó hatóság vagy hatóságok intézkedéstervezetével összhangban transznacionális piacok hiányában is azonosíthat új érintett piacot, azon elemezheti a fennálló versenyt, és hatékony verseny hiányában azon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót, szolgáltatókat azonosíthat, amennyiben az együttműködő hatóságok szerint a saját joghatóságuk alá tartozó piaci feltételek kellően egységesek. Ebben az esetben az érintett tagállami szabályozó hatóságok közösen értesítik az Európai Bizottságot, a BEREC-et és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságokat a 71. § (1) bekezdése szerinti döntés tervezetéről.

(11) Az Elnök más tagállam szabályozó hatóságával vagy hatóságaival együtt az indokok megjelölésével közösen kérheti a BEREC-et, hogy végezzen elemzést az Európai Bizottság - az érintett termék- és szolgáltatáspiacokról szóló - ajánlásában felsorolt egy vagy több piacon kínált termékek és szolgáltatások iránti transznacionális végfelhasználói keresletre vonatkozóan.”

24. § (1) Az Eht. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Elnök a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra azon a piacon, amelyen a szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkezik, a piacelemzés által feltárt, versenyt korlátozó akadályok által indokolt, azokkal arányos mértékű, a 2. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő kötelezettséget vagy kötelezettségeket ír elő a XI-XIV. fejezetben meghatározott kötelezettségfajták közül - lehetőség szerint figyelembe véve a kötelezettség bevezetésével kapcsolatos költségeket és hasznokat -, vagy hatályában fenntartja, illetve módosítja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra korábban megállapított kötelezettséget. Amennyiben a vizsgált piaccal összefüggésben transznacionális kereslet került azonosításra, a Hatóság a kötelezettségek előírása során figyelembe veheti az ezzel kapcsolatos szempontokat is.”

(2) Az Eht. 63. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Annak érdekében, hogy az (1) bekezdés szerinti határozatban foglalt kötelezettségek a határozathozatalt követően folyamatosan megfeleljenek az (1) bekezdésben rögzített követelményeknek, az Elnök figyelemmel kíséri a versenyt jelentősen befolyásoló új piaci változásokat - többek között a szolgáltatók közötti kereskedelmi, társfinanszírozási megállapodásokat -, valamint a 66/B. § (8) bekezdése szerinti határozat esetén értékeli az önkéntes kötelezettségvállalás piaci versenyre kifejtett hatásait. Amennyiben a piaci változások, az új piaci körülmények jelentősége alapján indokolt, az Elnök a 65. § (3) és (4) bekezdése szerint új piacelemzést folytat le. Amennyiben a piaci változások, az új piaci körülmények jelentősége alapján nem indokolt új piacelemzés lefolyatása, az (1) bekezdésben rögzített követelmények érvényesülése érdekében az Elnök a kirótt kötelezettségeket módosíthatja, visszavonhatja, illetve új kötelezettségeket írhat elő.

(1c) Az Elnök a kötelezettségek előírása során - amennyiben értelmezhető - a kötelezettséggel érintett hálózat, vagy hálózatrész leszerelése vagy új infrastruktúrával történő kiváltása esetére részletesen rendelkezik a hálózatokra vonatkozó kötelezettségek megszüntetésének feltételeiről, ennek keretében kialakítja a leszerelésre, illetve a kiváltásra irányadó részletes feltételrendszert és menetrendet, amely megfelelő előzetes értesítési és átállási időszakot biztosít és - amennyiben a verseny és a végfelhasználók jogainak védelme érdekében szükséges - biztosítja az újonnan létrehozott infrastruktúrához legalább hasonló minőségű hozzáférést lehetővé tevő alternatív hozzáférési szolgáltatások rendelkezésre állását. Az Elnök a 62-65. § szerint meghozott határozatában rögzíti a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató leszereléssel vagy kiváltással kapcsolatos terveinek a Hatóság részére történő előzetes bejelentésével kapcsolatos szabályokat.”

(3) Az Eht. 63. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az Elnök a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót terhelő kötelezettség módosításáról vagy megszüntetéséről rendelkező határozatában a módosításra, illetve megszüntetésre kerülő kötelezettséget a határozatban foglalt átmeneti ideig hatályban tarthatja. Az átmeneti idő hosszát az Elnök a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót terhelő kötelezettségek kedvezményezettjei és a végfelhasználók számára szükséges fenntartható átmenet biztosításához szükséges idő, a végfelhasználók választási lehetősége, valamint a szabályozás szükséges időtartama alapján határozza meg. Az átmeneti idő meghatározásakor az Elnök egyedi feltételeket és értesítési határidőket állapíthat meg a jelentős piaci erejű szolgáltató és a kötelezettségek kedvezményezettjei között hatályban lévő, hozzáférésre irányuló hálózati szerződésekkel összefüggésben.”

25. § Az Eht. a következő 63/A. §-sal egészül ki:

„63/A. § (1) Amennyiben a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató kizárólag nagykereskedelmi tevékenységet végez, az Elnök - a 63. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a XI-XIV. fejezetben meghatározott kötelezettségfajták közül kizárólag a 104. §-ban, a 106. §-ban foglalt kötelezettségek, illetve a 108. § szerinti kötelezettség keretében észszerű és méltányos árak alkalmazásával kapcsolatos kötelezettség alkalmazását írhatja elő, ha a jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított vállalkozás valószínűsíthető magatartásának előretekintő értékelésére is kiterjedő piacelemzés alapján indokolt.

(2) Kizárólag nagykereskedelmi tevékenységet végző szolgáltatónak minősül a szolgáltató, amennyiben

a) a szolgáltató és a szolgáltató többségi befolyása vagy irányítása alatt álló összes gazdálkodó szervezet, a szolgáltatón belüli összes gazdasági és üzleti egység, továbbá az összes olyan gazdálkodó szervezet, amelyben ugyanaz a harmadik személy vagy szervezet rendelkezik többségi befolyással vagy irányítási joggal, mint a szolgáltatóban, kizárólag az elektronikus hírközlési szolgáltatások nagykereskedelemi piacain folytat, illetve tervez folytatni tevékenységet, és ennek megfelelően az Unión belül a végfelhasználóknak nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatások kiskereskedelmi piacán nem folytat tevékenységet; és

b) a szolgáltatót nem köti olyan kizárólagos megállapodás, vagy olyan, a gyakorlatban kizárólagos megállapodással egyenértékű megállapodás, amelynek értelmében csak egyetlen, tőle elkülönülő, az értékesítési lánc alacsonyabb szintjén álló olyan vállalkozással kereskedhet, amely végfelhasználóknak nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatások kiskereskedelmi piacán végez tevékenységet.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben rögzített feltételekben változás következik be, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató köteles ezt a Hatóságnak haladéktalanul, de legkésőbb a bejelentésre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított nyolc napon belül bejelenteni.

(4) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt feltételek már nem állnak fenn, a Hatóság a 65. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jár el.

(5) Amennyiben a Hatóság megállapítja, hogy a csak nagykereskedelmi tevékenységet végző vállalkozás által kialakított szolgáltatási feltételek a végfelhasználókat hátrányosan érintő versenyproblémákat eredményeztek, vagy a versenyproblémák kialakulása valószínűsíthető, a Hatóság a 65. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a piacelemzést haladéktalanul lefolytatja és dönthet a 102. §-ban, a 105. §-ban, és a 106/A. §-ban, illetve a 108. §-ban foglalt egyéb kötelezettségek előírásáról, illetve az (1) bekezdésben foglaltak alapján előírt kötelezettségek módosításáról.”

26. § (1) Az Eht. 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A piacelemzést az érintett piacokon az Elnök rendszeresen, de legalább az előző piacelemzési és kötelezettség előírásával kapcsolatos eljárás befejezését követő öt éven belül ismételten elvégzi. Ez az időszak azonban legfeljebb további egy évvel meghosszabbítható, amennyiben a Hatóság legkésőbb négy hónappal az ötéves időtartam lejárta előtt a javasolt meghosszabbításról szóló, indokolással ellátott értesítést küld a Bizottságnak, és ezzel kapcsolatban a Bizottság az értesítéstől számított egy hónapon belül nem emel kifogást.”

(2) Az Eht. 65. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben az Elnök úgy ítéli meg, hogy az (1) és (2) bekezdésben foglalt határidőn belül a Bizottság - az érintett termék- és szolgáltatáspiacokról szóló - ajánlásában azonosított valamely érintett piac elemzésével és kötelezettség előírásával kapcsolatos eljárás nem végezhető el vagy azt az előírt határidőn belül nem végezte el, megkereséssel fordulhat a BEREC-hez, hogy működjön közre az adott piac és az előírandó egyedi kötelezettségek elemzésének elvégzésében. Ebben az esetben az Elnök a 71. § (3) bekezdése szerint készíti el a határozat tervezetét.”

(3) Az Eht. 65. §-a a következő (3a)-(3d) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Valamely érintett piacon fennálló verseny megítélése szempontjából jelentős körülményt az elektronikus hírközlési szolgáltató is bejelenthet az Elnöknek. A bejelentésben meg kell jelölni az Elnök eljárására okot adó körülményt, valamint a bejelentést megalapozó tényeket.

(3b) Az Elnök a bejelentés alapján mérlegelése szerint hivatalból piacelemzési és kötelezettség előírásával kapcsolatos eljárást indíthat. Amennyiben a Hatóság a bejelentés alapján nem indít eljárást, arról indokolással ellátott hivatalos levélben tájékoztatja a bejelentőt.

(3c) A bejelentés alapján megindított hatósági eljárási jogviszonynak a bejelentő nem válik alanyává, a bejelentő a bejelentése alapján hivatalból indított hatósági eljárásban hozott hatósági döntéssel szemben jogorvoslati jogosultsággal nem rendelkezik, kivéve, ha az Elnök az eljárást hivatalból a bejelentővel szemben is megindítja.

(3d) A bejelentő kérheti adatainak zárt kezelését.”

27. § Az Eht. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„66. § (1) Ha a Hatóság a 108/B. § szerinti feltételek fennállása esetén funkcionális szétválasztásra irányuló kötelezettséget kíván előírni, kérelmet nyújt be a Bizottsághoz, amely tartalmazza:

a) a Hatóságnak a 108/B. § (1) bekezdés szerinti megállapításait alátámasztó bizonyítékait;

b) az arra vonatkozó bizonyítékokat, hogy észszerű időn belül nincs vagy nagyon kicsi az esély arra, hogy kialakuljon a hatékony és fenntartható infrastruktúraalapú verseny;

c) a Hatóságra, az érintett szolgáltatóra, különösen a szétválasztott szolgáltató által foglalkoztatott munkaerőre, az elektronikus hírközlési ágazat egészére, valamint - figyelembe véve különösen a társadalmi és területi kohézió biztosításának szükségességét - az ágazati befektetések ösztönzésére, valamint más érdekeltekre gyakorolt várható hatás, így különösen az infrastruktúraalapú versenyre gyakorolt várható hatás, és a fogyasztókkal kapcsolatos esetleges hatások elemzését; és

d) azon indokoknak az elemzését, amelyek alátámasztják, hogy ez a kötelezettség lenne az azonosított versenyproblémák, piaci kudarcok kezelését célzó eszközök végrehajtásának leghatékonyabb eszköze.

(2) A funkcionális szétválasztásra irányuló kötelezettség Bizottsághoz benyújtott tervezetének tartalmaznia kell a 108/B. § (3) bekezdésében foglalt tartalmi elemeket.

(3) Amennyiben az Európai Bizottság határozatában engedélyezi a funkcionális szétválasztásra irányuló kötelezettség előírását, a Hatóság a 62-66. §-ban foglaltak szerint elvégzi az intézkedéssel érintett piacok összehangolt elemzését. Értékelése alapján a Hatóság a 62-66. § rendelkezésével összhangban dönt a kötelezettségek megállapításáról, fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról. Ha a funkcionális szétválasztásra kötelezett vállalkozás a Hatóság határozata alapján valamely érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősül, akkor vele szemben e piac tekintetében megállapítható bármely, a XII. fejezetben meghatározott kötelezettség, és a 62-65. § alapján előírt bármely egyéb kötelezettség.”

28. § Az Eht. VI. Fejezete a következő alcímekkel egészül ki:

„Jelentős piaci erejű szolgáltató önkéntes szétválása

66/A. § (1) Az egy vagy több érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató előzetesen - a tervezett jogügyletet legalább három hónappal megelőzően - köteles tájékoztatni a Hatóságot, amennyiben

a) a helyi hozzáférési hálózati eszközei teljes egészét vagy jelentős részét más tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet részére tervezi átruházni, vagy

b) önálló gazdasági egység létrehozatalát tervezi abból a célból, hogy valamennyi kiskereskedelmi szolgáltató részére - saját kiskereskedelmi részlegét is beleértve - teljes mértékben egyenértékű hozzáférési szolgáltatásokat biztosítson.

(2) A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató köteles bejelenteni a Hatósághoz az (1) bekezdés alapján jelzett jogügylettel összefüggő terveiben bekövetkezett változást, valamint a szétválás folyamatának végeredményét a bejelentésre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 15 napon belül.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követően - a (4) bekezdés szerinti kivétellel - az Elnök a 65. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően lefolytatja a szétválással érintett piacok összehangolt elemzését és felméri, hogy a tervezett jogügylet milyen mértékben befolyásolja az e törvény alapján kirótt kötelezettségeket.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti jogügylettel összefüggésben a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató a hálózatához a harmadik felek számára hatékony és megkülönböztetéstől mentes hozzáférés biztosítása céljából, az önkéntes szétválás megvalósításának időszakában és az önkéntes szétválást követően alkalmazandó hozzáférési feltételekkel kapcsolatos önkéntes kötelezettségvállalás jóváhagyására irányuló kérelmet is benyújt, a Hatóság a 66/B. §-ban foglaltaknak megfelelően jár el.

(5) Ha a jogilag vagy működését tekintve önálló gazdasági egység az Elnök határozata alapján valamely piacon jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősül, akkor vele szemben e piac tekintetében megállapítható bármely, a XII. fejezetben meghatározott kötelezettség, és a 64. § szerinti bármely egyéb kötelezettség, amennyiben az önkéntes szétválással nem biztosítható megfelelően a 2. §-ban meghatározott célok érvényesülése.

Önkéntesen vállalt kötelezettségekkel kapcsolatos eljárás

66/B. § (1) A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató a hálózatához való hozzáférés, illetve a hálózatának közös beruházásban való fejlesztése feltételeire vonatkozó önkéntes kötelezettségvállalásokat tehet és az Elnökhöz benyújtott kérelemben kezdeményezheti e kötelezettségvállalások hatósági jóváhagyását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti önkéntes kötelezettségvállalások kiterjedhetnek különösen:

a) a 63. §-ban foglaltak alapján kiróható kötelezettségek alkalmazását befolyásoló együttműködési megállapodások megkötésére;

b) rendkívül nagy kapacitású hálózatnak a végfelhasználó hozzáférési helyszínéig vagy a bázisállomásig kiterjedő optikai szálas elemekből álló részeinek közös beruházásban történő kiépítésére, így különösen társfinanszírozásra vagy közös felelősségviselési vagy hosszútávú kockázatmegosztási lehetőség felajánlására más elektronikus hírközlési szolgáltató számára; illetve

c) a jelentős piaci erejű szolgáltató önkéntes szétválása megvalósításának időszakában és az önkéntes szétválást követően alkalmazandó, a hálózatához történő hatékony és megkülönböztetéstől mentes hozzáférési feltételek 66/A. §-ban foglaltak szerinti biztosítására.

(3) Az Elnök az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján a felajánlott kötelezettségvállalások értékelése céljából a 40. § (5) és (6) bekezdése szerint egyeztet az érdekeltekkel a kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos vélemények és esetleges módosítási javaslatok megismerése érdekében. Az egyeztetés mellőzhető, ha a kérelem nyilvánvalóan nem felel meg a jogszabályban előírt feltételeknek.

(4) Az Elnök a (3) bekezdés szerinti eljárás eredményeinek figyelembevételével részletesen megvizsgálja az (1) bekezdés szerinti kérelemben foglalt kötelezettségvállalásokat aszerint, hogy

a) a 63. § (1) bekezdésében és az Elnök rendeletében meghatározott szempontoknak, követelményeknek és feltéteknek megfelelnek-e;

b) a kötelezettségvállalásokban foglalt feltételek észszerűek és méltányosak-e;

c) a kötelezettségvállalások valamennyi piaci résztvevő számára elérhetők-e;

d) a méltányos, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek melletti hozzáférés - ezen belül a rendkívül nagy kapacitású hálózatokhoz való hozzáférés - előfizetői szolgáltatások nyújtásának megkezdését megelőzően rendelkezésre áll-e; továbbá

e) a kötelezettségvállalások hozzájárulnak-e az előfizetői szolgáltatások piacain a fenntartható verseny kialakulásához, illetve a rendkívül nagy kapacitású hálózatok együttműködésen alapuló kiépítéséhez és kihasználtságához a végfelhasználói érdekek megfelelő érvényesülése érdekében.

(5) A (3) bekezdés szerinti eljárás és a (4) bekezdés szerinti vizsgálat eredményei alapján az Elnök tájékoztatja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót a kötelezettségvállalások jogszabályi megfelelőségével kapcsolatos előzetes megállapításairól, szükség szerint arra kiterjedően is, hogy milyen feltételek teljesülése esetén lehetséges a kötelezettségvállalások hatósági jóváhagyása.

(6) A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató a Hatóság (5) bekezdés szerinti előzetes következtetéseinek figyelembevételével egy alkalommal módosíthatja az (1) bekezdés szerinti kérelmet.

(7) Ha a kérelem nem felel meg a jogszabályban előírt feltételeknek, vagy ha a jelentős piaci erejű szolgáltató által vállalt önkéntes kötelezettségvállalások nem felelnek meg - a (6) bekezdés szerinti esetleges módosítást követően sem - a (4) bekezdésben foglalt szempontoknak, követelményeknek, a Hatóság a kérelmet elutasítja.

(8) Ha az Elnök megállapítja, hogy az (1) bekezdés szerinti kérelem és az abban foglalt önkéntes kötelezettségvállalások megfelelnek az e törvényben és az Elnök rendeletében meghatározott követelményeknek, feltételeknek, - a (11) bekezdésben foglalt kivétellel - határozatában jóváhagyja a kérelmet, továbbá az Elnök rendeletében foglalt részletes szabályok szerint részben vagy teljes egészében kötelezővé teheti, illetve - amennyiben a kérelem a (2) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségvállalásra irányul és a kötelezettségvállalásban foglaltak alapján a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató legalább egy közös beruházásra irányuló megállapodást kötött - kötelezővé teszi a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató által felajánlott önkéntes kötelezettségvállalásokat és meghatározza az önkéntes kötelezettségek alkalmazására vonatkozó időtartamot és feltételeket.

(9) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti kérelem alapján az Elnök a kötelezettségvállalásokat a (8) bekezdés szerinti határozatában kötelezővé teszi és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató legalább egy társberuházóval társberuházási megállapodást kötött a társberuházási ajánlatnak megfelelően, az Elnök - a (12) és (13) bekezdésben foglalt kivételekkel - nem írhat elő a kötelezettségvállalások alkalmazására meghatározott időtartamon belül lefolytatott piacmeghatározásra, jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítására és kötelezettségek előírására irányuló eljárása során a XII. fejezet szerinti további kötelezettségeket a rendkívül nagy kapacitású új hálózatnak a kötelezettségvállalások hatálya alá tartozó elemei tekintetében.

(10) A (2) bekezdés c) pontja szerinti kérelem esetén az Elnök a 65. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően lefolytatja a szétválással érintett piacok összehangolt elemzését és felméri, hogy a szolgáltató által javasolt önkéntes kötelezettségvállalások milyen mértékben befolyásolják az e törvény alapján kirótt hatályos szabályozási kötelezettségeket.

(11) Ha az Elnök megállapítja, hogy a (2) bekezdés c) pontja szerinti kérelem és az abban foglalt önkéntes kötelezettségvállalások megfelelnek az e törvényben és az Elnök rendeletében meghatározott követelményeknek, feltételeknek, az Elnök a (8) bekezdés szerinti határozatában kizárólag a kérelem jóváhagyásáról dönt, az önkéntes kötelezettségvállalással kapcsolatos feltételeket, rendelkezéseket a (10) bekezdés szerinti piacelemzési eljárást lezáró határozat tartalmazza az Elnök rendeletében foglalt részletes szabályok szerint. Ha a jogilag vagy működését tekintve önálló gazdasági egység az Elnök határozata alapján valamely piacon jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősül, akkor vele szemben e piac tekintetében megállapítható bármely, a XII. fejezetben meghatározott kötelezettség, és a 64. § szerinti bármely egyéb kötelezettség, amennyiben az önkéntes kötelezettségvállalások nem biztosítják megfelelően a 2. §-ban meghatározott célok érvényesülését.

(12) Ha egy adott - a rendkívül nagy kapacitású hálózatokhoz kapcsolódó - piacon jelentkező jelentős versenyproblémák az adott piac sajátos jellemzői miatt más módon nem kezelhetők, a rendkívül nagy kapacitású új hálózatnak a kötelezettségvállalások hatálya alá tartozó elemei tekintetében is előírhat a XII. fejezet szerinti további kötelezettségeket, illetve fenntarthat vagy módosíthat ilyen kötelezettségeket abban az esetben is, ha a (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásokat a (8) bekezdés alapján határozatával kötelezővé tette.

(13) Az Elnök piacmeghatározásra, jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítására és kötelezettségek előírására irányuló eljárásában a rendkívül nagy kapacitású új hálózatnak - a (8) bekezdés szerinti határozatban kötelezővé tett kötelezettségvállalások hatálya alá tartozó - elemei tekintetében is előírhat a XII. fejezet szerinti további kötelezettségeket, illetve fenntarthat vagy módosíthat ilyen kötelezettségeket azon feltételek tekintetében, amelyek a versenyt korlátozó akadályok orvoslására szolgálnak és függetlenek az Elnök (8) bekezdés szerinti határozatával kötelezővé tett kötelezettségvállalásoktól.

(14) Az Elnök a kötelezettségvállalás határozatban rögzített időtartamának lejártát megelőzően hivatalból megvizsgálja a kötelezettségvállalás további fenntartásának indokoltságát és arányosságát, és dönt a kötelezővé tett kötelezettségvállalás hatályban tartásáról.

Hálózat, vagy hálózatrész leszerelése vagy új infrastruktúrával történő kiváltásának jóváhagyása

66/C. § (1) A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató az Elnök 62-65. § szerint meghozott határozatában meghatározott kötelezettséggel érintett hálózat, vagy hálózatrész leszerelését vagy kiváltását megelőzően köteles az Elnök 62-65. § szerint meghozott határozatában foglaltak szerint a hálózatrész leszerelésének vagy kiváltásának módja és feltételei jóváhagyása iránti kérelmet benyújtani az Elnökhöz.

(2) Kétség estén a szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a kérelemben foglaltak megfelelnek a 63. § (1c) bekezdés szerint előírt feltételeknek és előírásoknak.

(3) Amennyiben a kérelem műszakilag és gazdaságilag megalapozott, és a kérelemben foglaltak megfelelnek a 63. § (1c) bekezdés szerint előírt feltételeknek és előírásoknak, az Elnök határozatában jóváhagyja a kérelmet, ellenkező esetben megállapítja az adott hálózat, vagy hálózatrész leszerelésének vagy kiváltásának módját és feltételeit.

(4) A Hatóság az e §-ban foglalt eljárása során a 40. §-ban és a 71. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával jár el.”

29. § Az Eht. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„67. § Az Elnök határozata vagy jogszabály alapján referenciaajánlat közzétételére kötelezett szolgáltató (e § és a 68. § alkalmazásában a továbbiakban: kötelezett szolgáltató) köteles az e törvényben vagy az Elnök határozatában meghatározott tartalommal összeállított referenciaajánlat-tervezetét jóváhagyásra az Elnökhöz benyújtani.”

30. § (1) Az Eht. 67/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az Elnök megállapítja, hogy a hozzá benyújtott referenciaajánlat-tervezet hiányos, és nem bírálható el, vagy egyébként nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabálynak, vagy ahhoz nem csatolták az előírt adatokat, a kötelezett szolgáltatót megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra, továbbá amennyiben a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, akkor nyilatkozattételre, valamint adatszolgáltatásra kötelezheti.”

(2) Az Eht. 67/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A kötelezett szolgáltató a 67. § szerint benyújtott referenciaajánlat-tervezetét és az Elnök rendelete, illetve határozata alapján kötelezően csatolandó egyéb dokumentumokat az eljárás során nem vonhatja vissza, és azokat kizárólag a (2) bekezdés szerinti kötelezés alapján módosíthatja, egészítheti ki.”

(3) Az Eht. 67/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Amennyiben a referenciaajánlat-tervezet a (2) bekezdésben foglaltakat követően továbbra is hiányos, és nem bírálható el, vagy egyébként nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabálynak, az Elnök a határozatában megállapíthatja a referenciaajánlat tartalmát.”

31. § Az Eht. 67/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„67/B. § A referenciaajánlat kérelemre történő módosításával kapcsolatos eljárásra a referenciaajánlat jóváhagyásával kapcsolatos eljárás szabályait kell alkalmazni az Elnök rendelete szerinti eltérésekkel.”

32. § Az Eht. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„68. § (1) A számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésére (a továbbiakban: számviteli szétválasztás) kötelezett szolgáltató az e törvényben, a számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésének részletes szabályairól szóló NMHH rendeletben, valamint az Elnök határozatában megállapított tartalom szerint összeállított számviteli szétválasztási kimutatást naptári évenként a számvitelről szóló törvény szerinti éves beszámoló elfogadásától számított 45 napon belül köteles az Elnöknek jóváhagyásra benyújtani.

(2) Ha az Elnök megállapítja, hogy a hozzá benyújtott számviteli szétválasztási kimutatás hiányos, és nem bírálható el, vagy egyébként nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, vagy ahhoz nem csatolták az előírt adatokat, a kötelezett szolgáltatót megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra, továbbá amennyiben a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, akkor nyilatkozattételre, valamint adatszolgáltatásra kötelezheti.

(3) A kötelezett szolgáltató az (1) bekezdés szerint benyújtott számviteli szétválasztási kimutatást az eljárás során nem vonhatja vissza, és azt kizárólag a (2) bekezdés szerinti kötelezés alapján módosíthatja, egészítheti ki.”

33. § Az Eht. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„71. § (1) Az érdekeltekkel történő egyeztetés lefolytatását követően az Elnök

a) az érintett piacok meghatározására,

b) a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítására és a kötelezettségek előírására, módosítására, hatályban tartására vagy hatályon kívül helyezésére, vagy

c) a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltató számára kötelezettség előírására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére

vonatkozó határozatának tervezetét közzéteszi.

(2) Az Elnök az (1) bekezdés szerinti határozat tervezetét részletes indokolással együtt hozzáférhetővé teszi az Európai Bizottságnak, a BEREC-nek és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságoknak, amennyiben a tervezett határozat a tagállamok közötti kereskedelemre hatással lehet és amennyiben a Bizottság ajánlása vagy iránymutatása eltérően nem rendelkezik. A tájékoztatástól számított harminc napon belül az Elnök - a (13) bekezdés szerinti ideiglenes határozat kivételével - a tervezett határozatot nem hozhatja meg.

(3) A 65. § (2a) bekezdése szerinti megkeresés esetében az Elnök az (1) bekezdés szerinti határozatának tervezetét a 65. § (1) és (2) bekezdés szerinti határidő leteltétől számított legkésőbb hat hónapon belül közzéteszi és részletes indokolással együtt hozzáférhetővé teszi az Európai Bizottságnak, a BEREC-nek és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságoknak.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti határozat meghozatalára önkéntes kötelezettségvállalás hatósági jóváhagyására tekintettel kerül sor, az Elnök a (2) bekezdésben foglaltak mellett hozzáférhetővé teszi a 66/B. § (8) bekezdése szerinti hatósági határozatot is.

(5) Más tagállam elektronikus hírközlési szabályozó hatóságának (1) bekezdés szerinti intézkedéstervezetét az Elnök a tájékoztatástól számított 30 napon belül észrevételezheti.

(6) Amennyiben az Európai Bizottság, a BEREC vagy egy tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóság az Elnök határozatának tervezetére annak kézhezvételétől számított 30 napon belül - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - észrevételt tesz, az Elnök a határozatot ezen észrevételek lehető legteljesebb mértékben történő figyelembevételével hozza meg. Az Elnök az elfogadott észrevételekről tájékoztatja a Bizottságot. Az (1) bekezdés szerinti ügyekben meghozott végleges határozatról az Elnök tájékoztatja a Bizottságot és a BEREC-et.

(7) Amennyiben az Európai Bizottság a (2) bekezdés szerinti tájékoztatástól számított 30 napon belül arról értesítette az Elnököt, hogy véleménye szerint az (1) bekezdés szerinti határozattervezetben foglalt intézkedés akadályozná a belső piacot, vagy annak a közösségi jognak való megfelelése kétséges, az Elnök az Európai Bizottság kifogásának kézhezvételétől számított további 60 napig nem hozhatja meg - a (13) bekezdés szerinti ideiglenes határozat kivételével - a kifogással érintett határozatot, ha az a tagállamok közötti kereskedelemre hatással lehet és

a) az Európai Bizottság - az érintett termék- és szolgáltatáspiacokról szóló - ajánlásában meghatározott piacoktól eltérő piacot határoz meg, vagy érintett piac meghatározást alkalmaz, vagy

b) jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókénti kijelölésre vagy kijelölés megszüntetésére vonatkozik.

(8) Amennyiben az Európai Bizottság (7) bekezdés szerinti értesítésének kézhezvételétől számított 60 napon belül részletesen indokolt döntésében a határozattervezet visszavonására, vagy szövegszerű javaslat megtétele mellett annak módosítására kötelezi az Elnököt, az köteles az Európai Bizottság határozatában foglaltak szerint, az Európai Bizottság határozatának meghozatalától számított fél éven belül eljárni. Módosított határozattervezet esetén az Elnök a 40. § és az (1)-(6) bekezdés szerinti eljárást ismételten lefolytatja.

(9) Amennyiben az Európai Bizottság a (2) bekezdés szerinti tájékoztatástól számított 30 napon belül arról értesítette az Elnököt, hogy véleménye szerint az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti határozattervezet akadályozná a belső piacot, vagy annak a közösségi jognak való megfelelése kétséges, az Elnök az Európai Bizottság kifogásának kézhezvételétől számított további 90 napig nem hozhatja meg - a (13) bekezdés szerinti ideiglenes határozat kivételével - a kifogással érintett olyan határozattervezetet, amelynek tárgya az Elnök által megküldött határozattervezetben foglalt, a 100-108/B. §-sal összefüggésben álló kötelezettségek kiszabása, módosítása vagy visszavonása.

(10) A (9) bekezdés szerinti 90 napos határidőn belül az Elnök szorosan együttműködik az Európai Bizottsággal és a BEREC-kel a következetes szabályozási gyakorlat érvényesítése és a szabályozási céloknak leginkább megfelelő kötelezettségek kialakítása érdekében. Az Elnök az Európai Bizottság és a BEREC véleményének legnagyobb mértékű figyelembevétele mellett módosíthatja, visszavonhatja, vagy indokolással ellátva fenntarthatja a határozattervezetet és erről a Bizottságot és a BEREC-et tájékoztatja a határozattervezet hozzáférhetővé tételével.

(11) Az Európai Bizottság a (9) bekezdésben meghatározott határidő leteltét követő egy hónapon belül határozatában visszavonhatja a (9) bekezdés szerinti észrevételeit, vagy ajánlásában az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti határozattervezet módosítására, visszavonására kérheti az Elnököt. Az Európai Bizottság ajánlása az Elnököt nem köti, amennyiben azonban az Elnök az ajánlásban foglaltaktól eltérően a határozattervezetet fenntartja, köteles e döntését részletesen indokolni. Az Elnök az ajánlástól vagy Bizottság kifogásának visszavonásától számított egy hónapon belül - amely határidő meghosszabbítható a 40. § szerinti eljárás lefolytatása érdekében - megküldi az elfogadott végleges határozatot az Európai Bizottságnak és a BEREC-nek.

(12) Amennyiben a (9) bekezdés szerinti tervezett kötelezettség előírására a 100/A. § (2) bekezdése alapján, vagy a 66/B. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetre vonatkozóan a 66/B. § (8) bekezdése alapján kerül sor és a Bizottság részletesen indokolt döntésében a határozattervezet visszavonására kötelezi az Elnököt, az Elnök a (8) bekezdésben meghatározott eljárás szerint jár el.

(13) Kivételesen sürgős esetekben, a verseny és a fogyasztói érdekek védelme érdekében az Elnök ideiglenes határozatot hozhat az (1) bekezdés szerinti ügyekben. Az Elnök az ideiglenes határozatot, annak részletes indokolásával együtt haladéktalanul megküldi az Európai Bizottságnak, a BEREC-nek és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságoknak. Az Elnök az ideiglenes határozat fenntartásáról a (6)-(9) bekezdés szerinti észrevételek, kifogás, illetve határozat alapján az észrevételek, valamint a kifogás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül határozatban dönt.”

34. § (1) Az Eht. 74. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetésével, az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával, az elektronikus hírközlési építmény létesítésére vonatkozó engedéllyel, a rádióspektrum- és azonosítógazdálkodással összefüggő jogosultságok, feltételek csak jogszabályban meghatározott esetben, objektív és arányos módon módosíthatók.

(2b) A Hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásához szükséges, elektronikus hírközlési építmény létesítésére vonatkozó engedélyt, vagy azonosítógazdálkodással összefüggő használati jogokat kizárólag jogszabályban meghatározott esetben és módon korlátozhatja és vonhatja vissza.”

(2) Az Eht. 74. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha valamely gazdálkodó szervezet, közigazgatási szerv vagy végfelhasználó kizárólag rádiós helyi hálózaton keresztül nyújt hozzáférést nyilvános elektronikus hírközlő hálózathoz, a hozzáférés nyújtására nem kell alkalmazni a 76-78/A. §, valamint a 99/B. § és 99/C. § szerinti előírásokat, ha

a) a hozzáférés nyújtása nem képezi a gazdasági tevékenységének részét, vagy

b) a hozzáférés nyújtása csak kiegészítő jellegű a gazdasági tevékenységéhez, közszolgáltatásához képest, amely nem függ a nyilvános elektronikus hírközlő hálózaton történő jeltovábbítástól.”

35. § Az Eht. a következő 75. §-sal egészül ki:

„75. § (1) A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltató és a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője jogosult más felhasználó számára - a 76. § és a nemzeti frekvenciafelosztásról, valamint a frekvenciasávok felhasználási szabályairól szóló NMHH rendelet szerint - a hálózatához, illetve az általa nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz rádiós helyi hálózaton keresztül a (2) bekezdés szerinti hozzáférést nyújtani.

(2) Az előfizetői hozzáférési ponton rádiós helyi hálózaton keresztül nyújtott hozzáférés üzemeltetéséhez az érintett előfizető előzetes hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás kikérése előtt az érintett előfizetőt a rádiós helyi hálózat működésével és az azon keresztül nyújtott hozzáféréssel kapcsolatban minden lényeges tudnivalóról - így különösen az előfizető és a szolgáltató feladat- és felelősségi köréről - megfelelően tájékoztatni kell.

(3) A rádiós helyi hálózaton keresztül nyújtott hozzáférést az előfizetői hozzáférési ponton nyújtott előfizetői szolgáltatástól el kell különíteni és biztosítani kell, hogy a hozzáférés nyújtása az előfizetői szolgáltatás igénybevételét ne akadályozza, valamint a szolgáltatás továbbra is az előfizetői szerződés szerinti minőségben legyen igénybe vehető.

(4) Az előfizető nem tartozik felelősséggel a rádiós helyi hálózaton keresztül nyújtott hozzáférés felhasználásával más személyek által elkövetett jogsértésért.

(5) A közigazgatási szerv jogosult - a 74. § (5) bekezdése és a nemzeti frekvenciafelosztásról, valamint a frekvenciasávok felhasználási szabályairól szóló NMHH rendelet szerint - az általa üzemeltetett rádiós helyi hálózathoz nyilvános hozzáférést nyújtani az általa használt ingatlanban, vagy az azzal szomszédos közterületen. E hozzáférés nyújtása nem minősül elektronikus hírközlési szolgáltatásnak, a hozzáférés nyújtója nem minősül elektronikus hírközlési szolgáltatónak.”

36. § Az Eht. 76. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A bejelentésnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a szolgáltató neve (cégneve), jogállása (cégformája), címe (székhelye, fióktelepe);

b) a szolgáltató cégjegyzékszáma, illetve más hivatalos nyilvántartási vagy azonosítószáma;

c) a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy neve (cégneve), elérhetőségei (postacím, telefonszám, elektronikus levélcím);

d) az elektronikus hírközlési szolgáltatás, illetve amennyiben a szolgáltató elektronikus hírközlő hálózatot üzemeltet, az elektronikus hírközlő hálózat megjelölése és rövid leírása; a szolgáltatásnyújtással érintett uniós tagállamok megjelölése;

e) a szolgáltatásnyújtás megkezdésének tervezett időpontja; és

f) a szolgáltató azon honlapjának címe, amely az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetéséhez vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához kapcsolódik.

(3) A Hatóság a szolgáltatót a bejelentésben közölt adatoknak megfelelően bejegyzi az elektronikus hírközlő hálózatokról és elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába, és a bejelentés időpontjától számított hét napon belül a nyilvántartásba vétel tényét visszaigazolja. A Hatóság a visszaigazolással egyidejűleg tájékoztatja a szolgáltatót arról, hogy milyen körülmények fennállása esetén telepíthet létesítményeket, tárgyalhat az összekapcsolásról, és milyen körülmények fennállása esetén jogosult az e törvényben meghatározott hozzáférésre vagy összekapcsolásra. A Hatóság a szolgáltató írásos kérelmére igazolást állít ki arról, hogy a szolgáltató a 74. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek végzésére jogosult.”

37. § Az Eht. VIII. fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„Nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok földrajzi felmérése és kiértékelése

83/C. § Az Elnök a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatokkal kapcsolatban földrajzi felmérést készít, továbbá a rendkívül nagy kapacitású hálózattal ellátatlan földrajzi területről jegyzéket készíthet, valamint felmérheti a kijelölt terület tekintetében a rendkívül nagy kapacitású hálózat kiépítésére vonatkozó piaci beruházási terveket. A földrajzi felmérést az Elnök rendszeresen, de legalább az előző felmérés befejezését követő három éven belül ismételten elvégzi.”

38. § (1) Az Eht. 84. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A rádióspektrum használatának összhangban kell lennie a felosztásra, valamint a rádióspektrum-használat szabályaira vonatkozó jogszabályokkal - kivéve a kísérleti és a 30 napnál rövidebb felhasználást, valamint a Magyarországon gyártott vagy forgalmazott, de üzemszerűen Magyarországon nem használható berendezések kipróbálását - és jogszabályban meghatározott közegészségügyi, zavarsugárzási és zavarvédelmi előírásokkal.”

(2) Az Eht. 84. § (5)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A rádióspektrum-használati jogosultság vagy jog jogszabályban meghatározott esetekben és feltételekkel ruházható át, adható haszonbérbe.

(6) A polgári célú rádióspektrum-használati jogosultságáért a rádióspektrum-használati jogosultság megszerzését szolgáló versenyeztetési eljárás szabályairól szóló NMHH rendelet szerinti egyszeri, valamint a rádióspektrumdíjakról szóló NMHH rendelet szerinti rendszeres rádióspektrumdíjat kell fizetni.

(7) A rádióspektrumdíjat oly módon kell megállapítani, hogy az tükrözze az erőforrások optimális felhasználásának biztosítására irányuló igényeket. A díjakat úgy kell megállapítani, hogy azok objektíven megalapozottak, indokoltak, átláthatók és megkülönböztetéstől mentesek, valamint az elérni kívánt cél tekintetében arányosak legyenek és a rádióspektrum-gazdálkodási célok elérését szolgálják.

(8) Ha a rádióspektrum-használati jog visszavonására vagy rádióspektrum-használati jogok korlátozását eredményező módosítására jogszabály, különösen jogszabállyal kihirdetett nemzetközi kötelezettségvállalás módosulása következtében került sor, a jogosultat kártalanítás illeti meg a központi költségvetés terhére, amely nem terjed ki az elmaradt haszonra.”

39. § Az Eht. 86. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az elektronikus hírközlési hálózat üzemeltetői jogosultak, illetve, amennyiben azt más szolgáltató igényli, kötelesek a hálózatok összekapcsolásáról és a hálózatokhoz való hozzáférésről jóhiszemű tárgyalásokat folytatni. A kötelezettség kiterjed a Magyarországon nem, de az Európai Unió más tagállamában elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatókkal való együttműködésre is.”

40. § Az Eht. „Általános szabályok” alcíme a következő 86/A. §-sal egészül ki:

„86/A. § Az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője vagy az elektronikus hírközlési szolgáltató nem írhat elő a végfelhasználó számára az állampolgársága, lakóhelye vagy székhelye helye szerinti tagállamra tekintettel eltérő követelményeket vagy az érintett hálózathoz, illetve szolgáltatáshoz való csatlakozás feltételeként különböző általános hozzáférési, szerződési vagy használati követelményeket, kivéve, ha ez az eltérő bánásmód objektív módon alátámasztható.”

41. § Az Eht. 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az elektronikus hírközlési szolgáltató más iparágban kizárólagos vagy különleges jogok alapján Magyarországon vagy más tagállamban tevékenységet végez, és az Európai Unió területén nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatásból származó éves bevétele meghaladja a 10 milliárd forintot, akkor könyveiben és nyilvántartásaiban köteles az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos költségeit, ráfordításait és bevételeit, valamint befektetett eszközeit - azok számításának alapjával és a felosztási módszerekkel együtt - a más iparágban keletkezett költségeitől, ráfordításaitól és bevételeitől elkülönítetten kimutatni. Amennyiben az elkülönített számviteli nyilvántartás vezetésére kötelezett szolgáltató nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, köteles az elkülönített számviteli nyilvántartás könyvvizsgálatát elvégezni.”

42. § Az Eht. a következő alcímmel egészül ki:

„Az elektronikus hírközlési szolgáltató beszámolási kötelezettsége

87/A. § (1) A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó vagy éves beszámoló készítésére jogszabály alapján nem köteles elektronikus hírközlési szolgáltató a számviteli törvényben meghatározott egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni.

(2) Az elektronikus hírközlési szolgáltató a számviteli törvény alapján vagy az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség alapján elkészített beszámolójának könyvvizsgálatát akkor is el kell végezni, ha az a számviteli törvényben meghatározott feltételek vagy jogszabály alapján nem kötelező.

(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltató a számviteli törvény vagy az (1) bekezdés alapján elkészített beszámolóját az internetes honlapján köteles közzétenni.”

43. § Az Eht. 88. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben az Elnök a 62-66. § vagy a XI. fejezet szerinti eljárásaiban hozzáféréssel vagy összekapcsolással kapcsolatos kötelezettséget ír elő, a (2) bekezdéstől eltérően a hálózati szerződések tartalmi elemeit az Elnök határozatában határozza meg.”

44. § (1) Az Eht. 90. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elektronikus hírközlési építmény, tulajdon- vagy használati jogával rendelkező szolgáltatót a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztásának biztosítására, illetve amennyiben a megosztással érintett ingatlan az elektronikus hírközlési szolgáltató tulajdonában van, vagy annak használati jogával a szolgáltató rendelkezik, akkor a hírközlési építmény, hálózati elemek és kapcsolódó eszközök elhelyezésére szolgáló ingatlan biztosítására is - beleértve az ehhez szükséges fizikai helymegosztást is - szerződéskötési kötelezettség terheli, ha azt olyan szolgáltató kéri, amelynek a szolgáltatása nyújtásához környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági, építésügyi, település- vagy területrendezési okok miatt megfelelő más ingatlanhoz vagy hálózati elemekhez, eszközhöz való hozzáférésre nincs lehetősége. A szerződéskötési kötelezettség csak azon meghatározott területeken terheli a szolgáltatót, amelyek esetében a helymegosztás vagy a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztása az e bekezdésben meghatározott okokból szükséges.”

(2) Az Eht. 90. § (4) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Nem terheli szerződéskötési kötelezettség az elektronikus hírközlési építmény tulajdon-, vagy használati jogával rendelkező szolgáltatót, ha a következő körülmények bármelyike fennáll:]

„b) az ingatlan használatához, a helymegosztáshoz, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztásához és üzemeltetéséhez szükséges igazolt költségeket az ajánlattevő nem vállalja;

c) az ingatlan használata, a helymegosztás, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztása más jogviszonyból eredő, méltányolható magánérdeket aránytalanul súlyosan sért;”

(3) Az Eht. 90. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a felek az ingatlan használatával, a helymegosztással, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztásával kapcsolatos ajánlatról, a költségekről, a fenntartás terheiről - az ajánlatot követő 45 napon belül - nem tudnak megállapodni, bármelyik fél a Hatósághoz fordulhat. A Hatóság a jogviták rendezésére irányadó eljárás szabályai szerint, a jelen §-ban foglaltaknak megfelelően állapítja meg az ingatlan használatára, a helymegosztásra, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztására vonatkozó szabályokat - beleértve az építési munkák összehangolásával kapcsolatos szabályokat is.”

(4) Az Eht. 90. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A Hatóság az ingatlan használata, a helymegosztás, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztása és közös eszközhasználat érdekében az ingatlan, illetve elektronikus hírközlési építmény tulajdon- vagy használati jogával rendelkező szolgáltatót az érintett ingatlanok, létesítmények tekintetében az ingatlan, létesítmény jellegére, hozzáférhetőségére, földrajzi elhelyezkedésére vonatkozóan adatszolgáltatásra kötelezheti. A Hatóság által e körben szolgáltatni kért adat nem minősíthető üzleti titokká. A Hatóság az adatok beszerzése érdekében más közigazgatási szervet is megkereshet.”

45. § Az Eht. a következő alcímmel egészül ki:

„Fellépés az azonosítók visszaélésszerű felhasználásával szemben

91/A. § (1) Azonosító felhasználásával elkövetett csalás, visszaélés észlelése esetén bárki a Hivatalhoz fordulhat. A Hivatal a további visszaélés megelőzése érdekében az azonosító használatát, illetve az azonosító elérésének biztosítását megtiltja, valamint elrendeli az azonosító eléréséért fizetendő díj visszatartását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyben a Hivatal kérelemre és hivatalból is eljárhat.

(3) Ha a Hivatal véglegessé vált döntésében az azonosító eléréséért fizetendő díj visszatartását rendelte el,

a) a határozatban megjelölt időponttól kezdve a díj meg nem fizetése előfizető esetében nem minősül az előfizetői szerződés megszegésének, szolgáltató esetén nem minősül a hálózati szerződés megszegésének, a díj az előfizetőtől, illetve a kötelezett szolgáltatótól sem jogvitás eljárásban, sem más módon nem követelhető, továbbá

b) a Hivatal elrendelheti a határozatában megjelölt időpontig terjedően az azonosító hívásáért felszámított díjak visszatérítését.”

46. § (1) Az Eht. 92. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az Elnök rendeletében meghatározott szolgáltató köteles az ott meghatározott tartalmú, folyamatosan felülvizsgált és karbantartott kockázatelemzéssel rendelkezni, és ennek alapján az azonosított kockázatokkal arányos védelmi intézkedéseket alkalmazni. Amennyiben a szolgáltatónál sor került a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény szerinti európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelem kijelölésére, akkor az ennek alapjául szolgáló azonosítási jelentés a kockázatelemzés részét képezi, a védelmi intézkedéseket pedig az üzemeltetői biztonsági terv figyelembevételével kell meghatározni. A szolgáltató köteles továbbá az üzemzavar és a katasztrófahelyzet kezelésére jogszabályban meghatározott tartalmú zavarelhárítási, katasztrófaelhárítási és üzletmenet-folytonossági tervekkel rendelkezni.”

(2) Az Eht. 92. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A szolgáltató a különleges jogrend időszakára való felkészülésre vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatok ellátására felkészülési tervet köteles készíteni, valamint az ilyen feladatok ellátásához szükséges mértékű és összetételű tartalékkal köteles rendelkezni.”

47. § (1) Az Eht. 94. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A hálózatüzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltató együttműködnek a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében, ennek keretében a hálózatüzemeltető köteles tűrni a fizikai infrastruktúrájának felhasználását vagy köteles a fizikai infrastruktúrájának alkalmassá tételét elvégezni. Az elektronikus hírközlési építmény kiépítésének és karbantartásának költségeit az elektronikus hírközlési szolgáltató viseli.”

(2) Az Eht. 94. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok kiépítése érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatóval a (2a) bekezdés szerint köteles együttműködni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint sajátos építményfajták - ide nem értve az e törvény szerinti fizikai infrastruktúra fogalmába tartozó sajátos építményfajtákat - és a közhasználatú építmény vagyonkezelője, ennek hiányában tulajdonosa, az utcabútor, reklámhordozót tartó berendezés, reklámcélú berendezés (ideértve a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközt is) és a hirdetőoszlop tulajdonosa. Az együttműködésre kötelezettek közötti megállapodás részletes szabályait az Elnök rendeletben állapítja meg.”

48. § (1) Az Eht. 100. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Hatóság a hatékonyság, a fenntartható verseny, a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítése, továbbá a befektetések ösztönzése és előmozdítása, valamint a fogyasztói előnyök érvényesítése érdekében a 2. §-ban foglalt célokkal, alapelvekkel összhangban hozzáférési vagy összekapcsolási kötelezettséget írhat elő a végfelhasználói hozzáférés felett rendelkező szolgáltató és az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője számára. Ezzel összefüggésben a Hatóság a szolgáltató számára előírhat a 104. §, a 106. §, valamint a 107. § szerinti kötelezettségeket, és e törvényben meghatározott jelentős piaci erőhöz nem kötött egyéb kötelezettségeket is. Ennek keretében a Hatóság

a) a végfelhasználói hozzáférés felett rendelkező szolgáltató számára az előfizetői hozzáférési pontok közötti összeköttetés biztosításához szükséges mértékű kötelezettségeket állapíthat meg, indokolt esetben előírhatja, hogy az előfizetői hozzáférési pontok közötti összeköttetés biztosítása érdekében kapcsolja össze hálózatát más szolgáltatóval;

b) a végfelhasználói hozzáférés felett rendelkező szolgáltató számára előírhatja, hogy a szolgáltatások közötti átjárhatóság érdekében indokolt esetben és a szükséges mértékben biztosítsa a szolgáltatások együttműködését;

c) az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője számára előírhatja, hogy a digitális rádió- és televízió-műsorok és a kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások végfelhasználók általi elérése érdekében API-khez, EPG-khez tisztességes, észszerű és az egyenlő elbánás követelményének megfelelő feltételek mellett hozzáférést biztosítson más szolgáltatók, vállalkozások számára.”

(2) Az Eht. 100. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az Európai Bizottság által kiadott a végfelhasználók végpontok közötti összeköttetésére vonatkozó végrehajtási jogi aktusnak megfelelően, az abban foglaltak figyelembevételével a Hatóság a hatékonyság, a fenntartható verseny, a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítése, továbbá a befektetések ösztönzése és előmozdítása, valamint a fogyasztói előnyök érvényesítése érdekében az előfizetői hozzáférési pontok közötti összeköttetéshez és a szolgáltatások átjárhatóságához szükséges kötelezettséget írhat elő a 2. §-ban foglalt célokkal, alapelvekkel összhangban a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó, jelentős földrajzi lefedettséggel és ügyfélszámmal rendelkező szolgáltatók számára. A Hatóság ennek keretében előírhatja különösen

a) a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos meghatározott információk közzétételét, a Hatósággal és más szolgáltatókkal való megosztását és használatának lehetővé tételét;

b) az Európai Bizottság által összeállított és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szabványok és előírások, illetve egyéb vonatkozó uniós vagy nemzetközi szabványok alkalmazását.”

49. § Az Eht. a következő 100/A. §-sal és 100/B. §-sal egészül ki:

„100/A. § (1) A Hatóság erre vonatkozó megalapozott kérelem esetén határozatában előírhatja a vezetékek, kábelek és a kapcsolódó eszközök építményeken belüli vagy - amennyiben azok az építményen kívül találhatók - az első gyűjtő- vagy elosztási pontig tartó megosztását az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője vagy az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személy számára, amennyiben a kérelem tárgyát képező vezetékek, kapcsolódó eszközök megkettőzése gazdaságtalan vagy fizikailag kivitelezhetetlen és a kötelezettség előírása a végfelhasználók irányában érvényesülő verseny előmozdításához szükséges. A Hatóság határozatában meghatározhatja a vezetékekhez, a kapcsolódó eszközökhöz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeit, továbbá a 102. §, a 104. § szerinti, valamint a költségek megosztására vonatkozó kötelezettségeket írhat elő. A költségek megosztására vonatkozó feltételek kialakítása során a Hatóság figyelembe veheti a megosztáshoz kapcsolódó kockázati tényezőket.

(2) A Hatóság az (1) bekezdés alapján előírt kötelezettségeket méltányos és észszerű feltételekkel kiterjesztheti az első gyűjtő- vagy elosztási pont feletti hálózatrészre, amennyiben az (1) bekezdés alapján előírt kötelezettségek, illetve - amennyiben az adott esetben értelmezhető - a 63. §-ban foglaltak alapján kirótt kötelezettségek önmagukban nem elegendőek az eszközök gazdasági vagy műszaki okok miatt megkettőzhetetlensége eredményeként előálló piaci problémák kezelésére és a fennálló vagy kialakulóban lévő versenyhelyzet a végfelhasználók számára a versenyből származó előnyök csökkenéséhez vezethet. A Hatóság a kötelezettséggel érintett hálózatrész határpontját úgy jelöli ki, hogy az a végfelhasználókhoz a lehető legközelebb helyezkedjen el, ugyanakkor a hozzáférést igénylő számára lehetővé tegye, hogy a gazdaságos szolgáltatásnyújtáshoz szükséges számú végfelhasználót elérje.

(3) A Hatóság aktív vagy virtuális hálózati elemekhez való hozzáférésre vonatkozó kötelezettségeket írhat elő, amennyiben a passzív hálózati elemekhez való hozzáférés műszakilag megvalósíthatatlan vagy gazdaságosan nem megvalósítható és a kötelezettség előírása nélkül a hozzáférési kötelezettséghez kapcsolódó szabályozási cél nem érhető el.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglalt kötelezettségeket a Hatóság - az (5) bekezdés szerinti eset kivételével - nem írja elő

a) a 63/A. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő szolgáltatóra, amely más szolgáltatók számára - a díjakra is kiterjedően - méltányos, megkülönböztetéstől mentes és észszerű feltételek mellett az érintett végfelhasználók gazdaságos elérését lehetővé tevő hozzáférést biztosít valamely rendkívül nagy kapacitású hálózathoz,

b) a 63/A. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek nem megfelelő szolgáltatóra, amennyiben a Hatóság az egyedi ügyben feltárt tényállás alapján megállapítja, hogy a szolgáltató - a díjakra is kiterjedően - méltányos, megkülönböztetéstől mentes és észszerű feltételekkel hozzáférést kínál más szolgáltatók számára valamely rendkívül nagy kapacitású hálózathoz, vagy

c) ha a kötelezettség előírása veszélyeztetné valamely új - különösen a kisebb helyi projekt keretében létrejövő - hálózat létesítésének gazdasági vagy pénzügyi megvalósíthatóságát.

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben is előírható a (2) és (3) bekezdés szerinti kötelezettség, ha az érintett hálózatrész állami támogatással került megépítésre.

100/B. § (1) A Hatóság határozatában az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője számára passzív hálózati elemekhez való hozzáférés biztosításával kapcsolatos, vagy meghatározott területre kiterjedő barangolási célú hozzáférést biztosító megállapodás megkötésére irányuló kötelezettségeket írhat elő, amennyiben az valamely, rádiófrekvencia használatán alapuló helyi szintű szolgáltatás végfelhasználók számára történő nyújtásához közvetlenül szükséges és a végfelhasználók elérésére más - valamennyi vállalkozás számára méltányos, megkülönböztetéstől mentes és észszerű feltételekkel elérhető - hasonló és megvalósítható megoldás nem áll rendelkezésre.

(2) Ha a passzív hálózati elemekhez való hozzáférés önmagában nem elégséges az (1) bekezdésben foglalt célok eléréséhez, a Hatóság az aktív hálózati elemek megosztására vonatkozó kötelezettségeket írhat elő.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeket a Hatóság akkor írhatja elő, ha

a) a kötelezettségek előírásának lehetőségét a frekvenciahasználati jogosultságot biztosító egyedi engedély vagy hatósági szerződés egyértelműen rögzíti és

b) a kötelezettségekkel érintett területen a szolgáltatás nyújtásához szükséges, rádióspektrum használatán alapuló hálózatokat vagy szolgáltatásokat biztosító infrastruktúra piaci alapon történő kiépítése a kötelezettségek előírása hiányában objektív gazdasági vagy fizikai okból lehetetlen, és ezért a véghasználók hálózatokhoz vagy szolgáltatásokhoz való hozzáférése súlyosan hiányos vagy lehetetlen lenne.

(4) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek előírása során különösen a következő szabályozási célokat és szempontokat veszi figyelembe:

a) a hálózatok és szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a fő közlekedési útvonalak mentén és különösen a vidéki területeken;

b) a végfelhasználók szolgáltatások közötti választási lehetőségének jelentős mértékű bővítése;

c) a szolgáltatásminőség javulásának lehetősége;

d) a hatékony rádióspektrum-használat;

e) a megosztás és a kapcsolódó feltételek műszaki megvalósíthatósága;

f) a piaci verseny állapota;

g) a technológiai innováció;

h) arra irányuló ösztönzők támogatásának elsődleges szükségessége, hogy a hálózatot elsősorban a hálózatüzemeltető építse ki.

(5) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt valamely kötelezettséget a Hatóság kérelemre induló eljárásban írja elő, a (3) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén a kötelezettség alapján a hálózati elemekhez való hozzáférést, illetve barangolási célú hozzáférést igénybe vevő szolgáltató számára a Hatóság előírhatja, hogy a rádióspektrumot ossza meg a kötelezettség alapján hozzáférést biztosító hálózatüzemeltetővel.”

50. § Az Eht. XI. Fejezete a következő 101/A. §-sal egészül ki:

„101/A. § (1) A Hatóság által az e fejezetben foglaltak alapján előírt kötelezettségeknek meg kell felelniük az objektivitás, az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az arányosság követelményeinek.

(2) A Hatóság az e fejezetben meghatározott kötelezettségeket előíró döntés véglegessé válásától számított öt éven belül hivatalból indított eljárásban megvizsgálja, hogy a hatósági döntés piaci hatásaira, eredményeire és az ügy szempontjából jelentős körülményekben bekövetkezett változásokra tekintettel indokolt-e a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatóra kirótt kötelezettség módosítása vagy visszavonása. Amennyiben indokolt, az Elnök hivatalból hatósági eljárást indít a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatóra kirótt kötelezettség módosítása vagy visszavonása iránt.”

51. § Az Eht. 104. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Hatóság a (2) bekezdésben foglalt kötelezettség keretében előírhatja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára, hogy valamennyi szolgáltatónak, továbbá a saját kiskereskedelmi területének is, egységes határidővel és feltételekkel - ideértve az árra és a szolgáltatás színvonalára vonatkozó feltételeket is -, továbbá azonos rendszerek és folyamatok révén biztosítsa a hozzáférést.”

52. § Az Eht. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„105. § (1) A Hatóság határozatában számviteli szétválasztásra vonatkozó részletes kötelezettségeket írhat elő összekapcsolással, illetve hozzáféréssel összefüggő meghatározott tevékenységekkel kapcsolatban a nagykereskedelmi szolgáltatási piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára.

(2) A Hatóság a számviteli szétválasztással kapcsolatban előírhatja többek között az egyenlő elbánás kötelezettségnek történő megfelelés biztosítása, valamint a tisztességtelen keresztfinanszírozás megakadályozása érdekében a nagykereskedelmi szolgáltatási piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára nagykereskedelmi árai és belső transzferárai átláthatóvá tételét.

(3) A Hatóság határozatában meghatározhatja a nagykereskedelmi szolgáltatási piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató által a számviteli szétválasztásra alkalmazandó elveket, formát és módszereket, illetve a kimutatások tartalmát.

(4) A Hatóság - a 33. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - közzé tehet olyan számviteli adatokat, amelyek hozzájárulhatnak nyílt versenypiac kialakításához.”

53. § Az Eht. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„106. § (1) A nagykereskedelmi szolgáltatási piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató a meghatározott hálózati elemekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a kapcsolódó közös eszközhasználatot, erre vonatkozó gazdaságilag és műszakilag indokolt igény esetén - a Hatóság határozatában foglaltak szerint - biztosítani köteles.

(2) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti kötelezettséget különösen akkor írhat elő, ha a hozzáférés megtagadása, a korábbi hozzáférés visszavonása vagy hasonló hatással járó észszerűtlen feltételek kikötése a Hatóság mérlegelése szerint megakadályozná a hatékony piaci verseny kialakulását az előfizetői szolgáltatások terén, és a végfelhasználók érdekeivel ellentétes eredményre vezetne, továbbá a 106/A. § szerinti kötelezettségek önmagukban nem járulnak hozzá kellőképpen a hatékony piaci verseny kialakulásához és a végfelhasználók érdekeinek érvényesüléséhez.

(3) A Hatóság az (1) bekezdésben foglaltak előírása során különösen arra kötelezheti a szolgáltatót, hogy

a) a Hatóság által meghatározott hálózati elemekhez és kapcsolódó eszközökhöz hozzáférést biztosítson, adott esetben beleértve a helyi hurok és a helyi alhurok átengedését; aktív vagy virtuális hálózati elemekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítását is;

b) jóhiszemű tárgyalásokat folytasson a hozzáférést kérővel;

c) ne vonja vissza a szolgáltatásokhoz, illetve az eszközökhöz korábban biztosított hozzáférést;

d) továbbértékesítés céljából harmadik felek részére meghatározott hálózati szolgáltatásokat nyújtson;

e) szabad hozzáférést biztosítson az olyan interfészekhez, protokollokhoz vagy egyéb kulcsfontosságú technológiákhoz, amelyek a szolgáltatások - beleértve a virtuális hálózati szolgáltatásokat - együttműködő képessége szempontjából nélkülözhetetlenek;

f) tegye lehetővé a helymegosztást vagy a közös eszközhasználat más formáját;

g) a végpontok közötti szolgáltatások kölcsönös együttműködő képességének felhasználók részére történő biztosításához szükséges meghatározott szolgáltatásokat nyújtson, beleértve a mobil rádiótávközlő hálózatokon történő barangolást;

h) hozzáférést biztosítson a működést támogató rendszerekhez vagy hasonló szoftverrendszerekhez, amelyek a szolgáltatások nyújtása során szükségesek a tisztességes verseny biztosításához;

i) összekapcsoljon, illetve csatlakoztasson hálózatokat vagy hálózati eszközöket és létesítményeket;

j) hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettségek esetén, amennyiben az a hálózat szabályos működésének biztosítása céljából szükséges, meghatározott műszaki vagy üzemeltetési feltételeknek feleljen meg;

k) biztosítson hozzáférést a kapcsolódó szolgáltatásokhoz, beleértve az azonosítási, helymeghatározási és a jelenléti szolgáltatásokat.

(4) A Hatóság a határozatában megállapítja az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítésének részletes feltételeit, így különösen a tisztességes eljárással, észszerűséggel és az ütemezéssel kapcsolatos feltételeket rögzíthet, továbbá megállapíthat olyan, mind a kötelezett, mind a jogosult szolgáltatók számára kötelező műszaki és üzemeltetési feltételeket, amelyek a hálózat egysége miatt szükségesek.

(5) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek előírása indokoltságának és szükségességének mérlegelése során vizsgálja, hogy a jelen §-ban foglaltaktól eltérő - akár a vizsgált piacon, akár valamely kapcsolódó piacon elérhető - hozzáférési lehetőségek önmagukban elégségesek-e az azonosított versenyproblémák végfelhasználók érdekének megfelelő kezelésére. A hozzáférési lehetőségek vizsgálata kiterjed a 100. §-ban foglaltak szerinti hozzáférési lehetőségekre, a kereskedelmi ajánlatokra és a jelen § szerinti - más hálózati eszközökhöz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó - elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály alapján fennálló vagy szabályozni tervezett hozzáférésre. A Hatóság az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek előírása során továbbá a következő szempontokat veszi figyelembe:

a) az egymással versengő hálózati eszközök, létesítmények használatának vagy telepítésének műszaki megvalósíthatóságát és gazdasági észszerűségét a piac fejlődési ütemétől függően, figyelembe véve az érintett összekapcsolás és hozzáférés jellegét, valamint típusát, beleértve az egyéb, az adott hozzáférési szolgáltatás alapjául szolgáló eszközökhöz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés - például az alépítményekhez való hozzáférés - megvalósíthatóságát;

b) a hozzáférés biztosításának megvalósíthatóságát a rendelkezésre álló kapacitás függvényében;

c) a hálózati eszköz, létesítmény tulajdonosának kezdeti befektetését, figyelembe véve minden, a befektetéshez kapcsolódó állami, önkormányzati és egyéb, nem magánbefektetés kockázatait a rendkívül nagy kapacitású hálózatokkal összefüggésben az ezekkel kapcsolatos beruházásokat és eltérő kockázati szinteket;

d) a verseny hosszú távú védelmének szükségességét különös figyelmet fordítva a gazdaságilag hatékony, infrastruktúraalapú versenyre és a fenntartható versenyt elősegítő - például a hálózatokba való közös beruházáson alapuló - innovatív üzleti modellekre;

e) az esetleges szellemi alkotásokon fennálló jogot;

f) az összeurópai szolgáltatások biztosítását;

g) a hálózattervezést és hálózatmenedzsmentet érintő várható technológiai fejlődést;

h) a technológiasemlegesség biztosításának szükségességét, amely lehetővé teszi a szolgáltatók számára saját hálózatuk tervezését és menedzselését.

(6) Az összekapcsolási és hozzáférési szerződés részletes feltételeit, valamint az erre irányuló ajánlattal és tárgyalással kapcsolatos eljárási szabályokat a Hatóság határozza meg.

(7) A nagykereskedelmi szolgáltatási piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató valamely hálózati szolgáltatás vagy eszközhöz való hozzáférés nyújtását nem teheti függővé az adott hálózati szolgáltatás igénybevételéhez nem szükséges más szolgáltatás vagy eszköz igénybevételétől.

(8) Ha a Hatóság e § rendelkezéseivel összhangban hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettségeket ír elő az elektronikus hírközlési hálózatot üzemeltető szolgáltató számára, a hálózat szabályos működésének biztosítása céljából műszaki vagy üzemeltetési feltételeket állapíthat meg e szolgáltató vagy a jogosult szolgáltató terhére összhangban az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett nem kötelező szabványok vagy előírások jegyzékével, illetve az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott szabványokkal vagy előírásokkal. Európai uniós szabványok vagy előírások hiányában a műszaki vagy üzemeltetési feltételek a Nemzetközi Távközlési Unió, a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet vagy a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság által elfogadott nemzetközi szabványokkal vagy ajánlásokkal összhangban is meghatározhatók.”

54. § Az Eht. a következő alcímmel egészül ki:

„Az elektronikus hírközlési építményekhez való hozzáférés

106/A. § (1) A Hatóság határozatában az elektronikus hírközlési építményekhez - így különösen az épületekhez vagy az épületek kábelbevezetéséhez, az épületen belüli vezetékekhez, kábelekhez, továbbá antennaszerkezetekhez, tornyokhoz és egyéb támasztószerkezetekhez, oszlopokhoz, tartóoszlopokhoz, alépítményekhez, kábelcsatornákhoz, ellenőrzőkamrákhoz, ellenőrzőaknákhoz és szekrényekhez - való hozzáférési kötelezettséget és a kapcsolódó közös eszközhasználatra vonatkozó kötelezettséget írhat elő a nagykereskedelmi szolgáltatási piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára.

(2) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti kötelezettséget különösen akkor írhat elő, ha a hozzáférés megtagadása, a korábbi hozzáférés visszavonása vagy hasonló hatással járó észszerűtlen feltételek kikötése a Hatóság mérlegelése szerint megakadályozná a hatékony piaci verseny kialakulását az előfizetői szolgáltatások terén, és a végfelhasználók érdekeivel ellentétes eredményre vezetne.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt célok teljesülése érdekében szükséges és azokkal arányos, a Hatóság olyan eszközökre vonatkozóan is előírhatja a nagykereskedelmi szolgáltatási piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára a hozzáférés biztosítását, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az érintett piacon nyújtott szolgáltatásokhoz.”

55. § Az Eht. „Költségalapúság és a díjak ellenőrizhetősége” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Árszabályozással és költségelszámolással kapcsolatos kötelezettségek

108. § (1) A Hatóság a költséghatékonyság és a fenntartható verseny előmozdítása, valamint a végfelhasználói előnyök érvényesítése érdekében - ha a piacelemzés megállapítása szerint a hatékony verseny hiánya azt eredményezheti, hogy az érintett szolgáltató indokolatlanul magas díjakat, vagy árprést alkalmazhat - a nagykereskedelmi szolgáltatási piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára egyes összekapcsolási, illetve hozzáférési szolgáltatások tekintetében költségmegtérülésre és árszabályozásra vonatkozó kötelezettséget írhat elő. Ezek keretében különösen

a) költségalapú díjak alkalmazására vonatkozó kötelezettséget írhat elő,

b) meghatározott költségelszámolási rendszer vagy módszer alkalmazására vonatkozó kötelezettséget írhat elő, továbbá

c) a hatékony szolgáltatás költségének kiszámítása érdekében a szolgáltató által egyébként alkalmazottól eltérő költségelszámolási módszert alkalmazhat.

(2) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti kötelezettség előírása vagy fenntartása indokoltságának, szükségességének mérlegelése során különösen a következő szempontokat veszi figyelembe:

a) az új hálózatok építésének és a meglévő hálózatok fejlesztésének ösztönzése;

b) a fenntartható verseny támogatása;

c) végfelhasználói előnyök, érdekek érvényesülése;

d) költséghatékonyság érvényesülése; és

e) amennyiben a kiskereskedelmi piac irányából igazolható kiskereskedelmi árkorlátozó hatás érvényesül, a 102-107. § szerinti kötelezettségek - beleértve különösen a 104. § alapján előírt gazdasági lemásolhatósági vizsgálatot - hatékony és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést biztosítsanak.

(3) Ha a Hatóság árszabályozással kapcsolatos kötelezettséget ír elő, a Hatóság a kötelezettség tartalmának meghatározása során figyelembe veszi, hogy az árszabályozás

a) biztosítsa a befektetett tőke méltányos mértékű megtérülését, figyelembe véve az új hálózatok kiépítésével kapcsolatos befektetéssel szorosan összefüggő kockázatokat;

b) biztosítsa az új generációs hálózatok - különösen a rendkívül nagy kapacitású hálózatok - létesítésével és kihasználtságával kapcsolatos hosszú távú végfelhasználói érdekek érvényesülését, ezzel összefüggésben vegye figyelembe a szolgáltató befektetéseit, különösen az újgenerációs hálózatokba történő befektetéseket;

c) a meglévő hálózati elemekre vonatkozó hozzáférés tekintetében a hatékony piacra lépés lehetőségét biztosító és az új hálózatok kiépítését és a meglévő hálózatok fejlesztését támogató, stabil és kiszámítható díjak előírásán alapuljon.

(4) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti kötelezettség előírása során figyelembe veszi az összehasonlítható versenypiacokon rendelkezésre álló árakat is, és ennek során mérlegeli az érintett nagykereskedelmi szolgáltatási piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóhoz hasonló helyzetben lévő szolgáltatók által alkalmazott árakat is.

(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség esetén a kötelezett szolgáltatót terheli a költségalapúság bizonyítása, beleértve az észszerű megtérülési ráta mértékének alátámasztását is. A Hatóság kötelezheti a szolgáltatót a díjak teljes körű indokolására. A költségalapú díjak jogszerűségének megítélésekor a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerült költségek fedezete csak annyiban vehető figyelembe, amennyiben az nem haladja meg a hatékony szolgáltatónak az adott szolgáltatás nyújtásához szükséges befektetései méltányos megtérülése iránti igényét és a befektetéssel vállalt kockázatát.

(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a költségelszámolási rendszer vagy módszer leírását a Hatóság legalább olyan részletességben köteles nyilvánosságra hozni, hogy a főbb költségcsoportok kialakítására és a költségek felosztására, valamint a felosztás időszakára vonatkozó szabályok megismerhetőek legyenek. A költségelszámolási rendszernek vagy módszernek való megfelelést könyvvizsgálónak évente meg kell vizsgálnia és a szolgáltatónak az erről szóló megfelelőségi nyilatkozatot közzé kell tennie.

(7) A Hatóság a piacelemzésre és piacmeghatározásra irányuló vagy a kirótt kötelezettség érvényesítésére irányuló eljárásban kötelezheti a szolgáltatót a díjak megváltoztatására, illetve megállapíthatja a hálózati szolgáltatásra alkalmazandó díjat.”

56. § Az Eht. 108/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„108/A. § (1) Ha a Bizottság valamely hívásvégződtetési piacon nem határoz meg maximális hívásvégződtetési díjat, és a Hatóság a piacelemzés során megállapította, hogy ezen hívásvégződtetési piacon a verseny nem hatékony, akkor a Hatóság az Elnök rendeletében meghatározott elvek, kritériumok és előírások figyelembevételével költségalapú hívásvégződtetési díj alkalmazására vonatkozó kötelezettséget írhat elő.

(2) A Hatóság ellenőrzi a hívásvégződtetési szolgáltatók által alkalmazott hívásvégződtetési díjakat, és amennyiben valamely szolgáltató hívásvégződtetési díja nem felel meg a Bizottság rendeletében meghatározott díjnak, a Hatóság általános hatósági felügyeleti eljárásban kötelezheti a szolgáltatót a hívásvégződtetési díjának a többi szolgáltató által a bizottsági rendelet alapján alkalmazott díjhoz történő kiigazítására.

(3) Amennyiben a Hatóság az (1) bekezdés szerinti költségalapú hívásvégződtetési díj alkalmazását írja elő és valamely hívásvégződtetési szolgáltató által alkalmazott hívásvégződtetési díj nem felel meg az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alapján kialakított költségalapú hívásvégződtetési díjnak, a Hatóság általános hatósági felügyeleti eljárásban kötelezheti a szolgáltatót az (1) bekezdés szerint a Hatóság által kialakított költségalapú hívásvégződtetési díj alkalmazására. A Hatóság évente jelentést tesz a Bizottság és a BEREC számára a jelen §-ban foglaltak alkalmazásáról.”

57. § Az Eht. XII. fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„Funkcionális szétválasztás

108/B. § (1) Ha a Hatóság megállapítja, hogy valamely érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra kirótt 102-108/A. § szerinti kötelezettségek eredményeként sem valósult meg a hatékony verseny és egyes hozzáférési szolgáltatások piacain jelentős és tartós versenyproblémák, piaci torzulások állnak fenn, arra kötelezheti a vertikálisan integrált, jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót, hogy az érintett hozzáférési szolgáltatásával kapcsolatos tevékenységét önálló gazdasági egység keretében végezze.

(2) Az (1) bekezdés szerinti önálló gazdasági egység valamennyi szolgáltatónak azonos határidővel és szerződési feltételekkel - ideértve különösen az árra, a szolgáltatás színvonalára és a teljesítési határidőre vonatkozó feltételeket is -, valamint azonos rendszerek és eljárások alkalmazásával köteles nyújtani a hozzáférési szolgáltatásokat. Az (1) bekezdés szerinti önálló gazdasági egység a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató felett a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkező önálló gazdasági egység többségi befolyása alatt álló más önálló gazdasági egységei tekintetében is azonosan köteles alkalmazni az e bekezdés szerinti feltételeket az egyenlő elbánás elvének megfelelően.

(3) A Hatóság a határozatában előírja a szétválasztás részletes szabályait, meghatározva különösen:

a) a szétválasztás pontos jellegét és mértékét, különösen a létrejövő önálló gazdasági egység jogállását;

b) a létrejövő önálló gazdasági egység eszközei, valamint az általa szolgáltatandó áruk vagy szolgáltatások megjelölését;

c) a létrejövő önálló gazdasági egység által foglalkoztatott munkavállalók személyzeti függetlenségét biztosító vezetési szabályokat és a kapcsolódó ösztönző rendszert;

d) a kötelezettségek teljesítését biztosító szabályokat;

e) a szolgáltatásnyújtással kapcsolatos folyamatok - különösen más érdekeltekkel szembeni - átláthatóságát biztosító szabályokat, és

f) a kötelezettségek teljesítését biztosító intézkedéseket, beleértve az éves jelentés közzétételét is.”

58. § Az Eht. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„109. § (1) Ha a Hatóság a piacelemzés alapján megállapítja, hogy egy általa meghatározott kiskereskedelmi szolgáltatási piacon a verseny nem kellően hatékony, és a 102-108. § szerinti nagykereskedelmi kötelezettségek előírásával e törvény céljai nem lennének megvalósíthatók, az adott kiskereskedelmi szolgáltatási és földrajzi piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra a végfelhasználók érdekeinek védelme és a hatékony verseny elősegítése érdekében határozatában különösen a következő kötelezettségeket róhatja ki:

a) a túlzottan magas díjak alkalmazásának megtiltása,

b) a piacra lépést vagy a versenyt akadályozó, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, kiszorító árak alkalmazásának megtiltása,

c) az egyes végfelhasználók indokolatlan megkülönböztetésének megtiltása,

d) az indokolatlan árukapcsolás alkalmazásának megtiltása,

e) maximális kiskereskedelmi ár meghatározására vonatkozó kötelezettség,

f) egyedi díjak ellenőrzésére irányuló kötelezettség, továbbá

g) a díjak szintjének a költségek szintjéhez, vagy az összehasonlító piacokon érvényes árakhoz való közelítésére vonatkozó kötelezettség.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségeket az elérni kívánt céllal és a 2. §-ban meghatározott célokkal arányosan kell megállapítani.

(3) Ha a Hatóság a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára az (1) bekezdés szerinti határozatában a díjakkal kapcsolatos kötelezettséget ír elő, határozatában ezen kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges költségelszámolási kimutatás vezetését is előírhatja, amelynek keretében meghatározhatja többek között az alkalmazandó elveket, formát és módszereket, illetve a kimutatások tartalmát. Amennyiben a Hatóság költségelszámolási kimutatás vezetését írja elő a szolgáltató részére, akkor a szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az ennek való megfelelést független és erre alkalmas szervezettel minden évben megvizsgáltassa és a vizsgálat eredményét a Hatóság részére megküldje. A vizsgálat eredményét a Hatóság közzéteszi.”

59. § Az Eht. 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„117. § (1) Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás (a továbbiakban e § alkalmazásában: egyetemes szolgáltatás) körébe tartozik a helyhez kötött hozzáférésen keresztül megfelelő, Magyarország egész területén megfizethető áron minden fogyasztó részére rendelkezésre álló szélessávú internet-hozzáférési szolgáltatás, illetve hangszolgáltatás - ideértve e szolgáltatások alapját képező csatlakozást is - nyújtása, a fogyasztó erre irányuló észszerű igénye alapján.

(2) A megfelelő szélessávú internet-hozzáférési szolgáltatás sávszélességének elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy a fogyasztó elérje vagy igénybe vegye az alábbi szolgáltatásokat:

a) elektronikus levelezés;

b) bármilyen keresést lehetővé tévő keresőmotorok;

c) képzési és oktatási célú internetes eszközök, szakmai célú hálózatépítés, álláskeresés és az álláskeresést elősegítő eszközök;

d) internetes újságok és hírportálok;

e) áruk és szolgáltatások internetes megrendelése, vásárlása, internetes banki szolgáltatások;

f) elektronikus ügyintézés és elektronikus kormányzati szolgáltatások;

g) a közösségi média, azonnali üzenetküldés és a szokványos minőségű hívások és videóhívások.

(3) Ha a fogyasztók társadalmi és gazdasági életben való teljes körű részvételének biztosításához szükséges, az Elnök rendeletében előírhatja, hogy a szélessávú internet-hozzáférés szolgáltatást, illetve a hangszolgáltatást nem helyhez kötött hozzáférésen keresztül nyújtó szolgáltató is köteles a szolgáltatási területén megfizethető szolgáltatás nyújtására bármely fogyasztó részére, erre irányuló észszerű igény alapján.

(4) Az Elnök rendszeresen ellenőrzi az (1) bekezdésben foglalt követelmények érvényesülését, ennek keretében vizsgálja az egyetemes szolgáltatás ellátásának helyzetét, díjának alakulását és szintjét, különösen a fogyasztói árakhoz és a fogyasztói jövedelmekhez viszonyítva. Amennyiben az Elnök az ellenőrzés eredménye alapján azt állapítja meg, hogy az egyetemes szolgáltatás nem megfizethető, és nem áll rendelkezésre a megfizethető szolgáltatást biztosító állami támogatás, az Elnök a megfizethető egyetemes szolgáltatás biztosítása érdekében kötelezheti az (1) bekezdésben foglalt egyetemes szolgáltatást nyújtó szolgáltatókat a jogszabályban meghatározott alacsony jövedelmű, illetve különleges szociális helyzetű fogyasztók számára történő kedvezményes díjszabási lehetőségek vagy díjcsomagok nyújtására. Ha a kedvezményes díjszabási lehetőségek vagy díjcsomagok nyújtása az egyetemes szolgáltatók számára túlzott adminisztratív vagy pénzügyi terhet jelentene, az Elnök a jogszabályban meghatározott alacsony jövedelmű, illetve különleges szociális helyzetű fogyasztók számára történő kedvezményes díjszabási lehetőségek vagy díjcsomagok nyújtására vonatkozó kötelezettséget kivételes esetben kizárólag - az Elnök rendelete szerint - kijelölt szolgáltató vagy szolgáltatók számára írja elő.

(5) Ha az Elnök a rendkívül nagy kapacitású elektronikus hírközlő hálózatokkal kapcsolatban végzett földrajzi felmérése eredményei - ha rendelkezésre állnak - vagy egyéb, a Hatóság rendelkezésére álló információk alapján megállapítja, hogy az ország teljes területén vagy egyes részein az (1) bekezdés szerinti egyetemes szolgáltatás egyáltalán nem áll rendelkezésre, nem elérhető a fogyasztók számára és az egyetemes szolgáltatás sem piaci alapon, sem állami eszközzel, beavatkozással azon a területen nem biztosítható, az egyetemes szolgáltatás megfelelősége érdekében határozatával egyetemes szolgáltatót vagy szolgáltatókat jelöl ki az Elnök rendeletében meghatározottak szerint. Ebben az esetben az egyetemes szolgáltatás - bármely fogyasztó észszerű kérelme alapján történő - biztosítására az Elnök határozatában foglalt területen és feltételek szerint a kijelölt egyetemes szolgáltató vagy szolgáltatók kötelesek.

(6) Az egyetemes szolgáltató az Elnök rendeletében meghatározott esetekben és módon gondoskodik arról, hogy a fogyatékossággal élő fogyasztók részére a kapcsolódó végberendezések, továbbá az akadálymentes hozzáférést elősegítő berendezések és szolgáltatások elérhetők és megfizethetők legyenek.”

60. § Az Eht. a következő alcímmel egészül ki:

„Különleges hírközlési szolgáltatások

126/A. § (1) A számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásra és a gépek közötti szolgáltatások nyújtására használt átviteli szolgáltatásokra e fejezet rendelkezései az e szakaszban foglalt eltérésekkel alkalmazandók.

(2) A számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatás tekintetében nem kell alkalmazni a 127. § (4b) bekezdését, a 132. § (4)-(5) bekezdését és a 134. § (14), (14a), (15) és (15a) bekezdését.

(3) E fejezet rendelkezéseit - a 86/A. § és a 149/A-149/D. § kivételével - nem kell alkalmazni azon számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatóra, amelynek foglalkoztatotti létszáma legfeljebb 10 fő és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg, amennyiben nem nyújt egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatást. E mentességéről a szolgáltató köteles a szerződés megkötése előtt igazolható módon tájékoztatni a végfelhasználókat.

(4) A gépek közötti szolgáltatások nyújtására használt átviteli szolgáltatások tekintetében nem kell alkalmazni a 127. § (4b) bekezdését, a 129. § (1a) bekezdését és a 134. § (14) és (14a) bekezdését.

(5) A gépek közötti szolgáltatások nyújtására használt átviteli szolgáltatások tekintetében a 132. § (3)-(9) bekezdésében és a 134. § (15) és (15a) bekezdésében biztosított jog kizárólag azon előfizetőt illeti meg, amely fogyasztónak vagy olyan üzleti előfizetőnek minősül, amely az előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló NMHH rendelet szerinti mikro- vagy kisvállalkozás vagy közhasznú szervezet fogalmi körébe tartozik.”

61. § (1) Az Eht. 127. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Az előfizetői szolgáltatás nyújtásáról a szolgáltató, a fogyasztó vagy más felhasználók (a továbbiakban együtt: felek) kizárólag előfizetői szerződést köthetnek, amely meg kell, hogy feleljen a közérthetőség és ellentmondás-mentesség követelményének. Az előfizetői szolgáltatásokat nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató az előfizetői szolgáltatásokra vonatkozóan általános szerződési feltételeket köteles készíteni, amelyek elektronikus hírközlési szabályoknak való megfelelőségét a Hatóság rendszeresen vizsgálja. Az előfizetői szerződés az általános szerződési feltételekből, valamint az egyedi előfizetői szerződésből áll.

(1a) Az előfizetői szerződés megkötésekor az előfizetői szerződés részévé válik az előfizetői szerződés megkötését megelőzően a szolgáltató által az előfizető rendelkezésére bocsátott tájékoztatás (a továbbiakban: előzetes tájékoztatás) és az előfizetői szerződés adatainak összefoglalója.”

(2) Az Eht. 127. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kibocsátott, az előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló NMHH rendeletben nem szabályozott esetekre a Ptk. szerződésekre vonatkozó rendelkezései irányadók.”

  Vissza az oldal tetejére