Időállapot: közlönyállapot (2020.VII.14.)

2020. évi LXXXVI. törvény

egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról * 

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 29. § (1b) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állam tulajdonába és ellenérték nélkül az építtető vagyonkezelésébe kerül)

a) az országos közút fejlesztéséhez szükséges megvásárolt, kisajátított vagy az építtető által más jogcímen a magyar állam javára megszerzett földrészlet;”

(2) A Kkt. 29. §-a a következő (11b) bekezdéssel egészül ki:

„(11b) A gyorsforgalmi utak pihenőhelyein, várakozóhelyein - a magyar állam által szerződéses jogviszonnyal hasznosított területen - létesülő és már meglévő üzemanyagtöltő állomásokhoz, elektromos gyorstöltő állomásokhoz, vendéglátóipari egységekhez, kereskedelmi szálláshelyekhez és egyéb, a közúti forgalom kiszolgálása érdekében megvalósított létesítményekhez kapcsolódó közlekedési létesítmények építtetője az állam képviselőjével a terület hasznosítására irányuló szerződéses jogviszonyban álló beruházó.”

2. § (1) A Kkt. 32. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az úthálózat közutakból és a közforgalom elől el nem zárt magánutakból áll. Az országos közúthálózat az állam tulajdonában, a helyi közúthálózat a települési vagy területi önkormányzat tulajdonában van. Magánútnak minősülnek a természetes személyek és a jogi személyek tulajdonában álló területen lévő utak. Magánútnak minősül továbbá az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt út, továbbá az állam tulajdonában és a vízügyi igazgatási szerv kezelésében vagy vagyonkezelésében lévő elsőrendű árvízvédelmi fővonalakon a kerékpáros-forgalom számára megnyitott út.

(2) A közutakat az ingatlan-nyilvántartásban közútként kell feltüntetni. Közútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, de az ingatlan-nyilvántartásban nem közútként feltüntetett

a) hidakon vezetett utakat, alagútban vezetett utakat,

b) elsőrendű árvízvédelmi fővonalakon vezetett, közforgalom számára nyitva álló utakat,

c) aluljárókat, valamint

d) a közparkokban és a telepszerű beépítésű lakóövezetben elhelyezhető épületek megközelítéséhez, és a területükön elhelyezkedő létesítmények parkolási igényének kielégítéséhez szükséges utakat és parkolókat vagy az azokon keresztülvezető gyalogutakat, gyalog- és kerékpárutakat, valamint kerékpárutakat.

(3) Ha az (1) bekezdésben megjelölt utak forgalmi jellege - ideértve az út jelentőségét, forgalmi terhelését és a forgalom összetételét - megváltozik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a 29. §, valamint a 46/A. § szerint hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóság országos közút esetén a vagyonkezelő, helyi közút és magánút esetén a tulajdonos kérelmére dönt a vonatkozó elfogadott terület-, vagy településrendezési eszközök szükség szerinti módosítását követően az országos közút helyi közúttá vagy magánúttá, a helyi közút országos közúttá vagy magánúttá, az állami vagy önkormányzati tulajdonú magánút helyi közúttá vagy országos közúttá minősítéséről.”

(2) A Kkt. 32. §-a a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha az utak tulajdonosai a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (3b) és (3c) bekezdése alapján az utak tulajdonjogát egymás javára - helyi és országos közutak esetén - ingyenesen átruházzák, arról a változások ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére alkalmas megállapodást kötnek. Ha a közlekedési hatóság állami tulajdonú ingatlanon megépített utat helyi közúttá vagy önkormányzati tulajdonú ingatlanon megépített utat országos közúttá minősít vagy akként helyez forgalomba, az érintett ingatlan tulajdonosa és országos közút esetén a magyar állam képviseletében eljáró szerv, helyi közút esetén a helyi önkormányzat a közút tulajdonjogának átruházására köteles - az ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére alkalmas - megállapodást kötni, és köteles azt átadni és átvenni. Az átruházásra ingyenesen, könyv szerinti értéken kerül sor.

(3b) A közút 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti kezelője és a helyi önkormányzat együttes kérelmére a 29. §, valamint a 46/A. § szerint hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóság hatósági bizonyítványt állít ki a közútként forgalomba helyezett ingatlan esetében annak igazolására, hogy az országos közútnak vagy helyi közútnak minősül, függetlenül a közút által érintett ingatlanok művelési ágától és azok ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett tulajdoni helyzetétől.

(3c) A (3b) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány alapján az érintett ingatlanok - amennyiben azok kizárólag a magyar állam és a helyi önkormányzat tulajdonában állnak - és szükség esetén a közút tulajdonjogának átruházására vonatkozóan a magyar állam képviseletében eljáró szerv és a helyi önkormányzat az ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére alkalmas megállapodást köthet. Az átruházásra ingyenesen, könyv szerinti értéken kerül sor.”

3. § A Kkt. 33. § (1) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a b) pont a következő bd) és be) alponttal egészül ki:

[E törvény szerint az út kezelői:

az a) pontban nem említett]

bb) helyi közutak, a lakott területen lévő járda tekintetében a helyi önkormányzat vagy a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben a helyi önkormányzat 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

bc) a bb) alpont szerinti helyi közutak, járdák tekintetében a bb) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet;

bd) a lakott területen kívül lévő autóbusz-megállóhely tekintetében - eltérő megállapodás hiányában - a közút kezelője, a lakott területen lévő autóbusz-megállóhely tekintetében - nem beleértve a járművek közlekedésére szolgáló felületet, amely vonatkozásában a közút kezelője - a helyi önkormányzat vagy a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben a helyi önkormányzat 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

be) a bd) alpont szerinti lakott területen lévő autóbusz-megállóhelyek tekintetében a bd) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet;”

4. § A Kkt. 33/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (1) bekezdésben meghatározott díjak beszedésének feladatait, a használati díjak megfizetéséhez kapcsolódó, jogszabályban meghatározott korrekciós szolgáltatásokat, szolgáltatás jellegű feladatokat, valamint a díjellenőrzési létesítmények üzemeltetését, működtetését a NÚSZ Zrt. látja el. E feladatai ellátása tekintetében a NÚSZ Zrt. jogosult a közúti közlekedési nyilvántartás adataihoz a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben foglaltak szerint hozzáférni. Ennek végrehajtása érdekében a NÚSZ Zrt. által nyújtott szolgáltatások biztosítására vonatkozó szerződés megkötésével kapcsolatos feladatokat a miniszter látja el.”

5. § A Kkt. 33/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A használati díjfizetéssel érintett országos közutakat - ideértve erre irányuló szerződés esetén a 33. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kezelő által működtetett országos közutat is - vagy azok egyes szakaszait, a használati díj, ennek megfizetése elmaradása esetén a pótdíjat vagy meghatározásának módját, valamint a fizetés módját és feltételeit - a Kormány által jóváhagyott elvek alapján - a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg.”

6. § A Kkt. 33/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott állami adó- és vámhatósági feladataihoz kapcsolódó ellenőrző tevékenysége, az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása céljából - egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel vagy megkeresés útján - jogosult átvenni

a) a gépjármű-nyilvántartásból a jármű-azonosító adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyes adatait és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat,

b) az arra vonatkozó adatot, hogy ellenőrzés alá vont jármű a díjköteles útszakaszok térítésmentes használatára jogosultak nyilvántartásában szerepel,

c) a közút kezelője vagy az általa megbízott közreműködő, továbbá a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti ellenőrzésére jogosult hatóság, valamint az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet szerinti útdíjszedő által kezelt, a jármű tömegére, tengelyterhelésére, valamint méretére vonatkozó adatokat a mérés időpontjával, helyszínével és a jármű forgalmi rendszámával együtt, valamint

d) a 20. § (11) bekezdés f) pontjában meghatározott ellenőrző hatóság által a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna) vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzésével kapcsolatban kezelt, a jármű tömegére, tengelyterhelésére, valamint méretére vonatkozó adatokat az észlelés időpontjával, helyszínével és a jármű forgalmi rendszámával együtt.

(6) Az állami adó- és vámhatóság a feladatai ellátásához átvett adatokat 7 évig kezelheti.”

7. § (1) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„2. az útügyi igazgatás eljárási szabályait, a közútkezelői hozzájárulás kiadásának feltételeit, a közút nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő díj feltételeiről szóló szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg)

(2) A Kkt. 48. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap)

g) a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben

1. a díjfizetéssel érintett országos közutakat - ideértve az erre irányuló koncessziós szerződés alapján működtetett országos közutat is - vagy azok egyes szakaszait,

2. a 33/A. § szerinti használati díj, valamint ezek megfizetésének elmaradása esetén a pótdíjat valamint a pótdíj megfizetésének elmaradása esetén a többletpótdíjat vagy meghatározásának módját,

3. a díjfizetés módját és feltételeit,

4. a 33/A. § szerinti időtartamot,”

(rendeletben állapítsa meg)

8. § A Kkt. 24/A. § (2) bekezdésében az „A jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata” szövegrész helyébe az „A jármű honosítási eljárása, forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata” szöveg lép.

2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

9. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. §-a a következő x) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

x) az értesítési cím, az állampolgárság, a családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való - az elhalálozáson kívüli - kikerülés oka, helye és ideje adatok kivételével a vasúti közlekedési hatóság az elektronikus vasúti személyi és szervezeti nyilvántartás vezetése céljából;”

3. A légiközlekedéséről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

10. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 22. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzemben tartóiról szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti bejelentő hatóság és piacfelügyeleti hatóság Magyarországon a légiközlekedési hatóság.”

11. § Az Lt. 74/A. § (1) bekezdése a következő y) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)

y) a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzemben tartóiról szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 19. cikk (1) bekezdése.”

12. § Az Lt. 61. § (5) bekezdésében a „2019. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2021. december 31-ig” szöveg lép.

4. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

13. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. §-a a következő (1k) bekezdéssel egészül ki:

„(1k) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - a vasúti közlekedési hatóság részére erre irányuló igénye esetén rendszeres adatátadást teljesít az elektronikus vasúti személyi és szervezeti nyilvántartásban szereplő polgár természetes személyazonosító adatainak, lakóhelyének és tartózkodási helyének változásáról, továbbá az érintett elhalálozása helyéről és idejéről.”

5. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

14. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 26. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A képesítő okmányban megnevezett tevékenység akkor végezhető, ha az okmány tulajdonosa büntetlen előéletű, vagy ha a hajózási képesítéshez kötött foglalkozástól vagy járművezetéstől eltiltás hatálya alatt nem áll.

(4) E § alkalmazásában a továbbiakban büntetlen előéletűnek minősül az, akit

a) a 2013. június 30. napjáig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XII. fejezet I. cím), kényszerítés (1978. évi IV. törvény 174. §), közösség tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §), személyi szabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 175. §), emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §), emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), magánlaksértés (1978. évi IV. törvény 176. §), zaklatás (1978. évi IV. törvény 176/A. §), magántitok megsértése (1978. évi IV. törvény 177. §), visszaélés személyes adattal (1978. évi IV. törvény 177/A. §), levéltitok megsértése (1978. évi IV. törvény 178. §), magántitok jogosulatlan megismerése (1978. évi IV. törvény 178/A. §), közlekedési bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XIII. fejezet), kiskorú veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 195. §), erőszakos közösülés (1978. évi IV. törvény 197. §), szemérem elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 198. §), megrontás (1978. évi IV. törvény 201. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése (1978. évi IV. törvény 205. §), kitartottság (1978. évi IV. törvény 206. §), kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), szeméremsértés (1978. évi IV. törvény 208. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), bántalmazás hivatalos eljárásban (1978. évi IV. törvény 226. §), kényszervallatás (1978. évi IV. törvény 227. §), jogellenes fogvatartás (1978. évi IV. törvény 228. §), hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet 5. cím), hatósági eljárás akadályozása (1978. évi IV. törvény 242/A. §), hatóság eljárásának megzavarása (1978. évi IV. törvény 242/B. §), bűnpártolás [1978. évi IV. törvény 244. § (3) bekezdés a) pont], fogolyzendülés (1978. évi IV. törvény 246. §), közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés), légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), rendbontás (1978. évi IV. törvény 271/A. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), közbizalom elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. cím), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), fogyasztó megtévesztése (1978. évi IV. törvény 296/A. §), pénzhamisítás [1978. évi IV. törvény 304. § (1)-(3) bekezdés], lopás (1978. évi IV. törvény 316. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §), rablás (1978. évi IV. törvény 321. §), kifosztás (1978. évi IV. törvény 322. §), zsarolás (1978. évi IV. törvény 323. §), rongálás (1978. évi IV. törvény 324. §), orgazdaság (1978. évi IV. törvény 326. §), jármű önkényes elvétele (1978. évi IV. törvény 327. §), szökés [1978. évi IV. törvény 343. § (2) bekezdés a) és d) pont], zendülés [1978. évi IV. törvény 352. § (2)-(3) bekezdés], elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 355. §), valamint

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), testi sértés (Btk. 164. §), foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés [Btk. 165. § (3) bekezdés], segítségnyújtás elmulasztása (Btk. 166. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184-184/C. §), az emberi szabadság elleni bűncselekmények (Btk. XVIII. Fejezet), szexuális kényszerítés (Btk. 196. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés (Btk. 200. §), prostitúció elősegítése (Btk. 201. §), kitartottság (Btk. 202. §), gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204. §), szeméremsértés (Btk. 205. §), kiskorú veszélyeztetése (Btk. 208. §), gyermekmunka (Btk. 209. §), kapcsolati erőszak (Btk. 212/A. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), személyes adattal visszaélés (Btk. 219. §), magánlaksértés (Btk. 221. §), zaklatás (Btk. 222. §), magántitok megsértése (Btk. 223. §), levéltitok megsértése (Btk. 224. §), a közlekedési bűncselekmények (Btk. XXII. Fejezet), kényszerítés hatósági eljárásban (Btk. 278. §), hatósági eljárás megzavarása (Btk. 279. §), bűnpártolás [Btk. 282. § (3) bekezdés a)-c) pont], fogolyzendülés (Btk. 284. §), bántalmazás hivatalos eljárásban (Btk. 301. §), bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában (Btk. 302. §), kényszervallatás (Btk. 303. §), jogellenes fogvatartás (Btk. 304. §), a hivatalos személy elleni bűncselekmények (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316/A. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-319. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása (Btk. 322. §), közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), garázdaság (Btk. 339. §), rendbontás (Btk. 340. §), közokirat-hamisítás (Btk. 342-343. §), biztonsági okmány hamisítása (Btk. 344. §), okirattal visszaélés (Btk. 346. §), egyedi azonosító jellel visszaélés (Btk. 347. §), gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása (Btk. 348. §), határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), embercsempészés (Btk. 353. §), a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények (Btk. XXXV. Fejezet), lopás (Btk. 370. §), rongálás (Btk. 371. §), csalás (Btk. 373. §), gazdasági csalás (Btk. 374. §), információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), orgazdaság (Btk. 379. §), jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §), pénzhamisítás [Btk. 389. § (1)-(2) bekezdés], fogyasztók megtévesztése (Btk. 417. §), szökés (Btk. 434. § a) és d) pont), zendülés [Btk. 442. § (2)-(4) bekezdés], elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak (Btk. 445. §), elöljáró vagy szolgálati közeg védelmére kelt vagy arra rendelt személy elleni erőszak (Btk. 446. §)

miatt vagy bűnszervezet keretében elkövetett bűntett miatt nem ítéltek el, vagy a mentesítésre meghatározott időtartam már eltelt.

(5) A hajózási hatóság a hajózási képesítésekről és a kiadott hajózási képesítő okmányokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a következő adatokat:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) a képesítéssel rendelkező lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, e-mail-cím),

c) továbbképzésen történt részvétel időpontja,

d) képesítő okmány száma, a kiadás dátuma,

e) a nyilvántartást vezető hajózási hatóság megnevezése,

f) a nyilvántartásba vétel száma, időpontja.

(6) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás c)-f) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

15. § A Vkt. 48/A. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) A Vizsgaközpont az e törvényben, valamint a hajózási képesítésekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott vizsgáztatási tevékenységével összefüggésben jogosult a (4) bekezdés a) pontjában foglalt, valamint a hajózási képesítő vizsgára jelentkező és a vizsgát tett személy egészségi alkalmasságra vonatkozó adatait a vizsgára jelentkezéstől számítottan két évig, a vizsgára jelentkező és a vizsgát tett személy természetes személyazonosító adatait, képesítéssel kapcsolatos adatait kezelni és - ezek hitelességének utólagos igazolása céljából - nyilvántartani a vizsga letételét követő 40 évig.”

16. § A Vkt.

a) 26. § (2) bekezdésében a „hajózási hatóság” szövegrész helyébe a „hajózási hatóság vagy a vizsgaközpont” szöveg,

b) 26. § (4) bekezdés b) pontjában az „orgazdaság” szövegrész helyébe az „a 2020. december 31-ig hatályban volt orgazdaság” szöveg,

c) 60. § (2) bekezdésében a „legfeljebb 1 000 000 forint” szöveg helyébe a „legfeljebb 5 000 000” forint szöveg

lép.

17. § Hatályát veszti a Vkt. 60. § (1) bekezdésében az „- a hajózási bírság mértékéről és kivetésének szabályairól szóló kormányrendeletben előírtak szerint -” szövegrész.

6. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása

18. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Kormány a 6. §-ban említett rendeletben - amennyiben a műszaki feltételek ezt lehetővé teszik - az (1) bekezdésben meghatározottnál keskenyebb területsávot is megállapíthat. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti korlátozás a rendeletben megállapított területsávra vonatkozik.”

19. § Hatályát veszti az Aptv. 17. § (3) és (4) bekezdése, valamint (6)-(10) bekezdése.

7. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

20. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.). 2. § 1. pontja a következő 1.12.-1.18. alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában általános fogalmak:)

„1.12. vasúti műszaki bizottság: az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelettel a vasúti műszaki előírások és szakmai állásfoglalások kidolgozására létrehozott szakértői testület;

1.13. vasúti műszaki előírás: a vasúti műszaki bizottság által a közlekedési hatóság egyetértésével javaslatként előterjesztett, jogszabályban kihirdetett vagy jogszabály felhatalmazása alapján kiadott nemzeti szabály, nemzeti előírás vagy jogszabály felhatalmazása alapján a hatóság és a vasúti műszaki bizottság által térítés- és megkülönböztetésmentesen közzétett nemzeti ajánlás;

1.14. nemzeti szabály: olyan vasúti műszaki előírás, amely az uniós vasúti rendszer magyarországi rendszerére vonatkozóan jogszabályban kihirdetett vagy jogszabály felhatalmazása alapján kiadott kötelező erejű, az egyes alrendszerekre vagy alrendszerrészekre, a vasúti társaságokra, pályahálózat-működtetőkre vagy harmadik felekre vonatkozó uniós vagy nemzetközi szabályoktól eltérő vasútbiztonsági vagy műszaki követelményeket tartalmaz;

1.15. nemzeti előírás: olyan vasúti műszaki előírás, amely a magyar vasúti rendszernek az uniós vasúti rendszerhez nem tartozó részére vonatkozóan jogszabályban kihirdetett vagy jogszabály felhatalmazása alapján kiadott kötelező erejű, az egyes alrendszerekre vagy alrendszerrészekre, a vasúti társaságokra, pályahálózat-működtetőkre vagy harmadik felekre vonatkozó műszaki vagy biztonsági követelményeket határoz meg;

1.16. nemzeti ajánlás: a megfelelés nemzeti szinten elfogadható módja, valamint a vasúti műszaki bizottság által kiadott, nem kötelező erejű vélemény, amely meghatározza a nemzeti előírásoknak való megfelelés megállapításának különböző módjait;

1.17. a megfelelés nemzeti szinten elfogadható módja: a vasúti műszaki bizottság által kiadott, nem kötelező erejű vélemény, amely meghatározza a nemzeti szabályoknak való megfelelés megállapításának különböző módjait;

1.18. helyi jellegű szabály: olyan nemzeti szabály, amely a vasút-villamosra, vagy az uniós vasúti rendszer magyarországi rendszerére vonatkozóan a vasúti pályahálózat egy meghatározott szakaszára vonatkozik, és az uniós vasúti rendszer részét képező magyarországi rendszer egy pályaszakaszára adott esetben olyan előírást is tartalmaz, amely egy adott nemzeti szabályban megfogalmazott előírástól való eltérést határoz meg.”

21. § A Vtv. 3/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A miniszter látja el - az általa kijelölt szervezet útján - a vasúti közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatokat, valamint az átjárhatósági rendszerelemek és kapcsolódási pontok rendszerintegrációjának ellenőrzését, a vonatkozó európai uniós előírásoknak való teljes körű adminisztrációs megfelelésének biztosítását. A kijelölt szervezet számára - a jogszabályban meghatározott forrásból a miniszter által vezetett minisztérium igazgatása terhére - a miniszter döntése alapján támogatás is nyújtható.”

22. § A Vtv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) E törvény alapján műszaki hatósági engedély (a továbbiakban: műszaki engedély) szükséges

a) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vasúti pálya és tartozékai - ideértve a trolibusz felsővezetékét is -

aa) tekintetében feltétfüzet alkalmazásához,

ab) engedélyezési feltételeinek előzetes vizsgálatához (elvi építési engedély),

ac) építéséhez,

ad) átalakításához, korszerűsítéséhez,

ae) használatbavételéhez,

af) ideiglenes használatbavételéhez,

ag) fennmaradásához,

ah) megszüntetéséhez, bontásához,

ai) üzemszünetéhez,

aj) tekintetében az építési engedélyben foglaltaktól való eltéréshez;

b) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vasúti jármű

ba) forgalomba hozatalához,

bb) típusának engedélyezéséhez,

bc) elvi előzetes típusa engedélyezéséhez,

bd) előzetes típusa engedélyezéséhez,

be) üzembe helyezéséhez,

bf) átalakításához,

bg) honosításához,

bh) különleges menete engedélyezéséhez;

c) a vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok, nyomástartó edények forgalomba hozatalához és üzemben tartásához, valamint átalakításához;

d) a vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények vizsgálatát végző személyek és szervezetek tevékenységéhez;

e) a vasúti járművek, vasúti járművek közlekedésbiztonsági berendezései - a futómű, a fék, a kocsiszekrény és a vonatbefolyásoló berendezés - javítását, karbantartását és időszakos vizsgálatát végző személyek és szervezetek tevékenységéhez.

(2) A műszaki engedélyt a közlekedési hatóság - az a)-b) pontok esetén e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben, a c)-e) pontok esetén e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint - adja ki.”

23. § A Vtv. „NEMZETI SZABÁLYOK” című alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„NEMZETI SZABÁLYOK, NEMZETI ELŐÍRÁSOK ÉS NEMZETI AJÁNLÁSOK

30. § (1) A nemzeti szabályok és a nemzeti előírások

a) jogszabályban,

b) a vasúti műszaki bizottság által kidolgozott és a közlekedési hatóság által közzétett vasúti műszaki előírásokban kerülnek meghatározásra.

(2) A vasútbiztonságot érintően a Bizottságnak és az Ügynökségnek bejelentett nemzeti szabályoknak meg kell felelniük az alábbi együttes feltételeknek:

a) a következő tárgykörök valamelyikére vonatkoznak

aa) a meglévő nemzeti biztonsági célokra és biztonsági módszerekre vonatkozó szabályok;

ab) a vasúti társaságok biztonságirányítási rendszereinek követelményeire és biztonsági tanúsítására vonatkozó szabályok;

ac) a vasúti hálózatra vonatkozó közös üzemeltetési szabályok, amelyek még nem tartoznak az átjárhatósági műszaki előírások hatálya alá, beleértve a forgalomirányító és jelző-rendszerre vonatkozó szabályokat is;

ad) a kiegészítő belső üzemeltetési szabályokra vonatkozó követelményeket meghatározó szabályok, amelyeket a pályahálózat-működtetők és a vasúti társaságok határoznak meg;

ae) a biztonság szempontjából elengedhetetlen feladatokat ellátó személyzetre vonatkozó szabályok, ideértve a felvételi követelményeket, az orvosi alkalmasságot, a szakképzést és engedélyezést, amennyiben azokat nem szabályozzák az átjárhatósági műszaki előírások;

af) a balesetek és a váratlan események kivizsgálására vonatkozó szabályok;

b) megfelelnek az európai uniós jogszabályoknak, különös tekintettel az ÁME-kre, a közös biztonsági célokra és a közös biztonsági módszerekre; és

c) nem vezetnek önkényes megkülönböztetéshez vagy a tagállamok közötti vasúti árufuvarozás és személyszállítás burkolt korlátozásához.

(3) A vasútbiztonságot érintően abban az esetben fogadható el új nemzeti szabály:

a) ha bizonyos meglévő biztonsági módszerekre vonatkozó szabályokra nem terjed ki a közös biztonsági módszerek hatálya;

b) ha a vasúti hálózatra vonatkozó üzemeltetési szabályok még nem tartoznak az ÁME-k hatálya alá;

c) sürgős megelőző intézkedésként, különösen balesetet vagy váratlan eseményt követően;

d) ha egy korábban már bejelentett szabályt felül kell vizsgálni; vagy

e) ha a biztonság szempontjából elengedhetetlen feladatokat ellátó személyzetre vonatkozó szabályok - ideértve a felvételi követelményeket, a fizikai és pszichológiai alkalmasságot és a szakképzést - még nem tartoznak az ÁME-k sem a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá.

(4) A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megteremtésére vonatkozó alapvető követelmények végrehajtására vonatkozóan a Bizottság és az Ügynökség részére bejelentett nemzeti szabály és az ennek való megfelelés nemzeti szinten elfogadható módja a következő esetekre vonatkozhat:

a) olyan esetre, amelynél az ÁME-k nem térnek ki vagy nem térnek ki maradéktalanul az alapvető követelményeknek megfelelő aspektusokra, beleértve a nyitott kérdéseket is,

b) olyan esetre, amelynél egy vagy több ÁME valamely része vagy egésze tekintetében az alkalmazás alóli mentesülés bejelentése megtörtént,

c) olyan különleges esetre, amelynél a vonatkozó ÁME-ben nem szereplő műszaki szabályok alkalmazása válik szükségessé,

d) olyan esetre, amelynél olyan meglévő rendszerek meghatározására alkalmazott nemzeti szabály alkalmazása válik szükségessé, amelynek célja, hogy értékelje a járműnek a hálózattal való műszaki összeegyeztethetőségét,

e) az ÁME-k hatályán kívül eső hálózatok és járművek esetére,

f) olyan esetre, amelynél sürgős ideiglenes megelőző intézkedésekre van szükség, különösen balesetet követően.

(5) A (4) bekezdésben foglalt eseteken túl a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megteremtésére vonatkozó alapvető követelmények végrehajtására és az ennek való megfelelés nemzeti szinten elfogadható módjára vonatkozó új nemzeti szabályt a következő esetben lehet meghatározni:

a) ha egy ÁME nem felel meg maradéktalanul az alapvető követelményeknek, vagy

b) sürgős megelőző intézkedésként, különösen balesetet vagy váratlan eseményt követően.

(6) A (7)-(8) bekezdésben meghatározott eset kivételével

a) új nemzeti szabály bevezetése esetén,

b) a nemzeti szabály módosításakor,

c) az ÁME alkalmazása alóli mentesülés iránti kérelem benyújtásával egy időben, vagy

d) ha az érintett ÁME közzététele vagy felülvizsgálata nyomán a nemzeti szabályt hatályon kívül kell helyezni a közlekedési hatóság a nemzeti szabály vagy annak hatályon kívül helyezésére vonatkozó rendelkezés tervezetét - vasúti műszaki bizottság által kiadott vasúti műszaki előírás esetében a közlekedési hatóság 80. § (1) bekezdés g) pontja szerinti vizsgálatát követően - az Ügynökség által működtetett informatikai rendszer útján megküldi a Bizottságnak és az Ügynökségnek, és ismerteti bevezetésének vagy hatályon kívül helyezésének indokait.

(7) Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a közlekedési hatóság a már kihirdetett nemzeti szabályt küldi meg az Ügynökség által működtetett informatikai rendszer útján a Bizottságnak és az Ügynökségnek, és ismerteti a bevezetésének indokait.

(8) Ha a vasút-villamosra vonatkozóan nincs hatályban átjárhatósági műszaki előírás, a rá vonatkozó nemzeti szabályokat úgy kell megalkotni, hogy biztosítsák a vasút-villamosnak a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló rendeletben meghatározott alapvető követelményeknek történő megfelelését.

(9) A helyi jellegű szabályt és korlátozást megállapító, az infrastruktúra-nyilvántartásban feltüntetésre került nemzeti szabály esetében a (6)-(7) bekezdést nem kell alkalmazni.

(10) Ha az Ügynökség az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikke szerinti vizsgálata után a kihirdetett nemzeti szabály módosítását vagy hatályon kívül helyezését kéri, a közlekedési hatóság haladéktalanul intézkedik a nemzeti szabály módosítása vagy hatályon kívül helyezése iránt.

(11) Az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikke szerinti vizsgálata során az Ügynökség és a Bizottság által elfogadott és ezt követően kihirdetett új nemzeti szabályt a közlekedési hatóság az Ügynökség által működtetett informatikai rendszer útján megküldi a Bizottságnak és az Ügynökségnek.

(12) A jogszabályokban - valamint az uniós vasúti rendszer részét képező vasúti pályahálózatot működtető vagy azon közlekedő vasúti társaság esetén az egyéb nemzeti szabályokban - meghatározott keretek között a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő vasúti társasági előírásokat a vasúti társaság biztonsági szabályzatban állapítja meg. A biztonsági szabályzatot a közlekedési hatóság hagyja jóvá.

(13) A bejelentett nemzeti szabályokra nem vonatkozik az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló kormányrendelet szerinti értesítési eljárás.

30/A. § (1) A vasúti jármű tervezése, gyártása, átalakítása, típusvizsgálata, üzembe helyezését és forgalomba adását megelőző vizsgálata, üzembe helyezése, forgalomba helyezése, karbantartása, üzemeltetése, valamint használata során betartandó műszaki követelményekre vonatkozó szabályok a vasúti jármű tervezésének, gyártásának, átalakításának, valamint használata során betartandó műszaki és üzemeltetési követelményeknek részletes műszaki szabályairól szóló miniszteri rendelet, valamint a vasúti műszaki bizottság által kidolgozott és a hatóság által a jogszabályban megállapított tárgykörben és keretek között kiadott vasúti műszaki előírások határozzák meg.

(2) A vasúti pálya és tartozékai tervezése, építése, kivitelezése, üzembe helyezését megelőző vizsgálata, üzembe helyezése, karbantartása, fenntartásával kapcsolatos vizsgálata, valamint üzemeltetése során betartandó műszaki követelményekre vonatkozó szabályok a vasúti pálya és tartozékai tervezése, építése, kivitelezése, üzembe helyezését megelőző vizsgálata, üzembe helyezése, karbantartása, fenntartásával kapcsolatos vizsgálata, valamint üzemeltetése során betartandó műszaki követelmények szabályairól szóló miniszteri rendelet, valamint a vasúti műszaki bizottság kidolgozott és a hatóság által a jogszabályban megállapított tárgykörben és keretek között kiadott vasúti műszaki előírások határozzák meg.

(3) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott vasúti munkavállalók képzése, oktatása, vizsgáztatása során alkalmazható szimulációs eszközök tervezésére, vizsgálatára, alkalmazhatóságára, üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó műszaki követelményeket a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott vasúti munkavállalók képzése, oktatása, vizsgáztatása során alkalmazható szimulációs eszközök tervezése, vizsgálata, alkalmazhatósága, üzemeltetése, karbantartása vonatkozó műszaki követelmények szabályairól szóló miniszteri rendelet, valamint a vasúti műszaki bizottság által kidolgozott és a hatóság által a jogszabályban megállapított tárgykörben és keretek között kiadott vasúti műszaki előírások határozzák meg.

(4) A vasúti forgalom lebonyolításával összefüggő alapvető szabályokat, a forgalomban részt vevő vonatok terhelésére, összeállítására, megfékezettségére, a kötelezően elvégzendő vizsgálatokra vonatkozó szabályokat a vasúti forgalom lebonyolításával összefüggő alapvető szabályokról, a forgalomban részt vevő vonatok terhelésének, összeállításának, megfékezettségének, a kötelezően elvégzendő vizsgálatoknak a szabályairól szóló miniszteri rendelet, valamint a vasúti műszaki bizottság által kidolgozott és a hatóság által a jogszabályban megállapított tárgykörben és keretek között kiadott vasúti műszaki előírások határozzák meg.

(5) A (4) bekezdés szerinti vasúti műszaki előírásokban meghatározott tárgykörökben és keretek között a vasúti forgalom operatív lebonyolításával összefüggő folyamatokat a vasúti pályahálózat működtetője biztonságirányítási rendszerébe illeszkedő szabályzatokban (a továbbiakban: hálózati forgalmi szabályzatok) állapítja meg. A hálózati forgalmi szabályzatokat a pályahálózat-működtető a közlekedési hatóságnak megküldi.

(6) A vasúti rendszer, a vasúti alrendszer és rendszerelem bevezetésével, módosításával és üzemeltetésével kapcsolatos kockázati besorolások rangsorolására, a kockázatértékelés módszertanára, a biztonságintegritás szintjére vonatkozó nemzeti értékek meghatározására és a rendelkezésre állással kapcsolatos követelményeket a vasúti rendszer, a vasúti alrendszer és rendszerelem bevezetésével, módosításával és üzemeltetésével kapcsolatos kockázati besorolások rangsorolására, a kockázatértékelés módszertanára, a biztonságintegritás szintjére vonatkozó nemzeti értékek meghatározására és a rendelkezésre állással kapcsolatos követelmények műszaki szabályairól szóló miniszteri rendelet, valamint a vasúti műszaki bizottság által kidolgozott és a hatóság által a jogszabályban megállapított tárgykörben és keretek között kiadott vasúti műszaki előírások határozzák meg.

(7) Az utasok biztonságát szolgáló védelmi rendszerek tervezésére, karbantartására és üzemeltetésére vonatkozó követelményeket az utasok biztonságát szolgáló védelmi rendszerek tervezésére, karbantartására és üzemeltetésére vonatkozó követelmények műszaki szabályairól szóló miniszteri rendelet, valamint a vasúti műszaki bizottság által kidolgozott és a hatóság által a jogszabályban megállapított tárgykörben és keretek között kiadott vasúti műszaki előírások határozzák meg.”

24. § A Vtv. 31. § (1d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:

„(1d) Ha az (1a) bekezdésben meghatározott szervezetek részéről az (1a)-(1c) bekezdésekben meghatározott kockázatelemzés elvégzése vagy kockázatkezelési intézkedés végrehajtása szükséges, ezeket a kijelölő hatóság engedélyével rendelkező kockázatértékelő szervezet értékeli. A kockázatkezelési intézkedés csak a kockázatértékelő szervezet jóváhagyása után hajtható végre.

(1e) A vasúti járműveknek a vállalkozó vasúti társaságok közötti cseréje esetén minden érintett megosztja a többi érintettel a működés biztonsága szempontjából lényeges információkat, így különösen az érintett jármű állapotára és üzemi előzményeire, a nyomonkövethetőség céljából a karbantartási nyilvántartás egyes elemeire, a rakodási műveletek nyomonkövethetőségére és a fuvarlevelekre vonatkozóan.”

25. § A Vtv. 36/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A járművezető - vagy a vasúti járművezetői engedélyről és tanúsítványról szóló miniszteri rendelet szerinti képviselője - az engedély kiállítása, megújítása, meghosszabbítása és módosítása iránti kérelmet elektronikus úton terjeszti elő.”

26. § A Vtv. 36/I. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő cím lép:

„A VASÚTI JÁRMŰVEK FORGALOMBA HOZATALA, ÜZEMBE HELYEZÉSE, JAVÍTÁSA, IDŐSZAKOS VIZSGÁLATA ÉS A KARBANTARTÁSÉRT FELELŐS SZERVEZET”

27. § A Vtv. 36/I. §-a a következő (1h) bekezdéssel egészül ki:

„(1h) A vasúti járművek forgalomba hozatala, üzembe helyezése engedélyezéséről, időszakos és rendkívüli vizsgálatáról, hatósági járműnyilvántartásáról szóló kormányrendeletben meghatározott vasúti járművek üzembe helyezését a közlekedési hatóság engedélyezi.”

28. § (1) A Vtv. 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:

a) a műszaki engedély kiadása,

b) ha a vállalkozó vasúti társaság szolgáltatási területe Magyarország területére korlátozódik, és a vállalkozó vasúti társaság a közlekedési hatóság eljárását kérelmezte, az egységes biztonsági tanúsítvány, valamint a vasútbiztonsági engedély kiállítása, meghosszabbítása, módosítása, visszavonása, valamint az abban foglalt feltételek teljesítésének ellenőrzése és felügyelete,

c) a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók képzésére és vizsgáztatására vonatkozó rendelkezések munkavállalók, vállalkozó vasúti társaságok, pályahálózat-működtetők, oktatók, vizsgabiztosok és képzőszervek által történő betartásának rendszeres ellenőrzése, a képzési tevékenység folytatására irányuló bejelentések nyilvántartásba vétele, az alapképzés és az időszakos oktatás rendszeres ellenőrzése, az alapvizsga és az időszakos vizsga alapján a hatósági igazolás kiállítása, továbbá annak rendszeres ellenőrzése, hogy a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tevékenységet végző munkavállaló a jogszabályban előírt alapvizsgával és időszakos vizsgával rendelkezik-e,

d) a vasúti pálya, a vasúti üzemi létesítmények, a vasúti járművek, a vasúti forgalom lebonyolításának, valamint a vasúti közlekedéssel összefüggő tevékenységek ellenőrzése és felügyelete abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, a hatósági engedélyekben és a hálózati, a forgalmi és a biztonsági szabályzatokban foglaltaknak, továbbá a járművek vagy járműtípusok az alapvető követelményeknek való megfelelőségének ellenőrzése és felügyelete,

e) a vasúti járművek és a vasúti járműre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények hatósági jelzésének kiadása,

f) a vasúti járművek, valamint a vasúti pályák nyilvántartásának vezetése,

g) a biztonsági keretszabályok érvényesítése és fejlesztése, a nemzeti szabályok érvényesítése és érvényesülésének figyelemmel kísérése, azok módosítására vonatkozó javaslat kidolgozása, a nem jogszabályban kihirdetett nemzeti szabályok kiadását megelőző vizsgálata,

h) a (2) bekezdés szerinti éves jelentés elkészítése,

i) az egységes biztonsági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges tudnivalókról ingyenesen hozzáférhető útmutató készítése,

j) együttműködés és információcsere a más EGT-államokban működő vasútbiztonsági hatóságokkal döntéshozatali kritériumaik uniós szintű harmonizálása érdekében, elsősorban az Ügynökség által létrehozott hálózaton belül,

k) az utazó vasúti munkavállalók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzése és felügyelete, amely nem érinti a munkaügyi hatóságnak a rá irányadó jogszabályban foglalt ellenőrzési hatáskörét,

l) a vasúti járművezetői engedélyek kiállítása, megújítása, nyilvántartása, másolatok készítése, az engedélyek felfüggesztése és visszavonása, valamint a kiállító vasúti társaság értesítése a tanúsítványok felfüggesztésének kéréséről, továbbá a tanúsítvánnyal kapcsolatos munkáltatói döntés felülvizsgálata,

m) az egészségi alkalmasság megállapítása, valamint a vizsgáló szervezet 36/B. § szerinti tevékenységének ellenőrzése,

n) a képzést és vizsgáztatást, valamint az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző személyek nyilvántartásának vezetése,

o) a hálózati forgalmi és a biztonsági szabályzatok jóváhagyása,

p) együttműködés az Ügynökséggel a forgalombahozatali járműengedélyeknek az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 21. cikke (5) bekezdésének megfelelően, vagy jármű-típusengedélyeknek az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének megfelelően történő kiállításában, megújításában, módosításában és visszavonásában, az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikk (5) bekezdése szerinti egységes biztonsági tanúsítványok kiállításában, megújításában, módosításában és visszavonásában, az ÁME-k kidolgozásában és felülvizsgálatában, valamint az Ügynökségnek a vasútbiztonság uniós szintű fejlesztésének nyomon követésével kapcsolatos munkájában,

q) a transzeurópai hagyományos és nagysebességű vasúti rendszerekre vonatkozó, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő átjárhatósági műszaki előírásokkal összefüggő hatósági engedélyezési, ellenőrzési és felügyeleti feladatok ellátása,

r) a vasúti járművek forgalomba hozatalára vonatkozó nemzeti szabályozás mint nemzeti referenciadokumentum (a továbbiakban: nemzeti referenciadokumentum) jóváhagyása, valamint a nemzeti referenciadokumentum módosításának a jóváhagyása,

s) a vasúti járművek karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítása,

t) a vasúti járművezetők munkaidejére, vezetési idejére és pihenőidejére vonatkozó szabályok betartásának vasúti közlekedésbiztonsági szempontból történő ellenőrzése és felügyelete,

u) a vasúti műszaki bizottság bevonásával az éves biztonsági tervek kidolgozása és közzététele,

v) mindazon feladatok ellátása, amelyeket törvény vagy kormányrendelet a feladatkörébe utal.”

(2) A Vtv. 80. §-ának a 2014. évi LXI. törvénnyel megállapított (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A közlekedési hatóság a biztonsági hatósági feladatai végrehajtása során bármikor kérheti a pályahálózat-működtető, vállalkozó vasúti társaságok vagy más minősített testületek műszaki-technikai segítségnyújtását.

(6) A közlekedési hatóság az (1) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott eljárásában az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható.”

29. § A Vtv. 80/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közlekedési hatóság a 80. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott engedélyezési eljárásokban a hiányosan benyújtott kérelemmel kapcsolatos - a tartalmi és formai követelményekre vonatkozó - részletes hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül adja ki. A közlekedési hatóság eljárásaiban két ízben hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt.”

30. § (1) A Vtv. 81/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az ellenőrzés során jogszabálysértést állapít meg, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti intézkedést és 1 000 000 forintig terjedő bírságot alkalmaz a jogsértővel szemben. A veszélyes áru vasúti szállítása esetében a jogsértő lehet a feladó, a csomagoló, a berakó, a kirakó, az átrakó, a töltő, a tároló, a fuvarozó (szállító), az üzembentartó, a karbantartásért felelős szervezet (ECM), a szállításban érintett vállalkozás vezetője, a biztonsági tanácsadó, a vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társaság, a vonatszemélyzet, a szabálytalanságért felelős egyéb személy.”

(2) A Vtv. 81/A. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv az ellenőrzés során megállapított szabálytalanságokról, a vizsgálat megindításáról és az esetlegesen szükségessé váló helyszíni intézkedésekről, a vizsgálat megindítását vagy a helyszíni intézkedést követő 8 napon belül értesíti a közlekedési hatóságot, amennyiben a közlekedési hatóság kizárólagos hatáskörébe tartozó szabálytalanságot is feltárt.

(6) Ha az (5) bekezdés szerint a közlekedési hatóság értesítésére sor került, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a vizsgálat lezárásáról és annak eredményéről, valamint az azzal kapcsolatos döntéséről 8 napon belül értesíti a közlekedési hatóságot.”

(3) A Vtv. 81/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a veszélyes áru vasúti szállításának ellenőrzésével kapcsolatos tevékenységéről éves országos kimutatást készít.”

31. § (1) A Vtv. 82. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A közlekedési hatóság jogosult)

g) a nemzeti vasúti járműnyilvántartásban a vasúti jármű tulajdonosának adatait, amennyiben a jármű tulajdonosa természetes személy, akkor a tulajdonos természetes személyazonosító adatait”

(kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket-ezek hitelességének utólagos igazolása céljából - nyilvántartani.)

(2) A Vtv. 82. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a közlekedési hatóság addig az időpontig tartja nyilván, amíg]

c) az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott esetben a vasúti jármű nyilvántartásból való törlését követő 10 éves megőrzési idő le nem telik.”

32. § A Vtv. a következő 82/A. §-sal és 82/B. §-sal egészül ki:

„82/A. § (1) A közlekedési hatóság az ellenőrzési tevékenységének támogatása céljából, a hatósági engedélyek közhitelességének biztosításához fűződő egyéni és közérdek érvényesítése érdekében a 80. § (1) bekezdés c), l) és n) pontjában, 82. § (1) bekezdés a)-c) és f) pontjában meghatározott, valamint a 82. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározottak közül a 10. § (1) bekezdés d) és e) pontjában foglalt személyekre és szervezetekre vonatkozó, elektronikus vasúti személyi és szervezeti nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás

a) a vasúti járművezető

aa) 80/B. § (1) bekezdésében meghatározott adatait,

ab) arcfényképét,

ac) aláírásmintáját,

ad) az alapvető oktatásra és vizsgára, egészségi alkalmasságra és általános szakmai készségekre vonatkozó adatait,

ae) állampolgárságát,

af) - amennyiben rendelkezésre áll - a munkáltató által a munkavállaló azonosítására kijelölt hivatkozási számát,

ag) vasúti járművezetői engedélyének okmányazonosító jelére, kiadására, hatályára, módosítására, megújítására, meghosszabbítására felfüggesztésére, visszavonására, bevonására, elvesztésére, ellopására, megsemmisülésére vonatkozó adatokat,

ah) vasúti járművezetői engedélyének használatára vonatkozóan előírt egészségügyi korlátozásokat, egyéb hatósági feljegyzéseket;

b) a képzést és vizsgáztatást végző személy és az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző személy

ba) 80/B. § (1) bekezdésében meghatározott adatait,

bb) vizsgaeredményeire, alkalmassági minősítésére, képesítésére vonatkozó adatokat,

bc) a képzésre, vizsgáztatásra, egészségi alkalmasság vizsgálatára és véleményezésére vonatkozó jogosultság kezdetének és megszűnésének időpontját;

c) a közlekedési hatósági vizsgához kötött vasúti munkakört betöltő, valamint a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott munkakört betöltő vasúti munkavállaló

ca) 82. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait,

cb) munkakörének megjelölését,

cc) vizsgaeredményeire, alkalmassági minősítésére, képesítésére vonatkozó adatokat, valamint

cd) annak a vasúti társaságnak az azonosító adatait, amelynél a személy a munkakört betölti;

d) a vasúti közlekedési tevékenység végzésével összefüggésben a vasúti társaság ügyvezetését, valamint a vasúti közlekedési tevékenység szakmai irányítását ellátó személy

da) 82. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatait,

db) büntetett előéletére vonatkozó adatokat,

dc) vasúti társaságban betöltött tisztségére vonatkozó adatokat, valamint

dd) annak a vasúti társaságnak az azonosító adatait, amelynek ügyvezetését, vagy a közlekedési tevékenységének szakmai irányítását a személy ellátja;

e) a vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló nyomástartó edények és kazánok minősítését, valamint hatósági műszaki vizsgálatát végző, valamint a vasúti járművek, vasúti járművek közlekedésbiztonsági berendezései javítását, karbantartását és időszakos vizsgálatát végző természetes személy

ea) természetes személyazonosító adatait,

eb) vizsgaeredményeire, alkalmassági minősítésére, képesítésére vonatkozó adatokat,

ec) műszaki engedélyének tárgyát, azonosítóját, hatályának kezdetét és végét;

f) a műszaki engedéllyel rendelkező vagy bejelentést tevő szervezet

fa) cégnevét vagy hivatalos nevét, székhelyét, telephelyét, - amennyiben van - cégjegyzékszámát,

fb) műszaki engedélyének vagy bejelentésének tárgyát, hatályának kezdetét és végét, a műszaki engedély azonosítóját

tartalmazza.

(3) A nyilvántartás adatforrása

a) a természetes személyazonosító adatok, lakcím, valamint az érintett elhalálozásának helye és ideje tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv,

b) a vizsgaeredményekre vonatkozó adatok tekintetében a képző szerv,

c) egészségi alkalmasságra vonatkozó adatok tekintetében a Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság,

d) a munkavállaló munkakörével kapcsolatos adatok tekintetében a munkáltató,

e) egyéb adatok tekintetében az eljáró hatóság.

(4) A nyilvántartó szerv

a) a (2) bekezdés a), e) és f) pontjában foglalt adatokat az engedély hatályának megszűnésétől számított 10 évig,

b) a (2) bekezdés b) pontjában foglalt adatokat a képzésre és vizsgáztatásra, valamint az egészségi alkalmasság vizsgálatára és véleményezésére való jogosultság megszűnését követő 5 évig,

c) a (2) bekezdés c) és d) pontjaiban foglalt adatokat a 82. § (4) bekezdésben foglalt időpontig

kezeli.

(5) A nyilvántartás a (2) bekezdés a) pont ag) és ah) alpontjában, a b) pont bb) és bc) alpontjában, a c) pont cb) és cc) alpontjában, a d) pont dc) és dd) alpontjában, az e) pont eb) és ec) alpontjában, valamint az f) pont fb) alpontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(6) A közlekedési hatóság az elektronikus vasúti személyi és szervezeti nyilvántartás vezetése céljából az érintett természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait, valamint elhalálozásának helyét és idejét igényelheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervtől.

82/B. § (1) A közlekedési hatóság

a) a 80. § (1) bekezdésében foglalt, elektronikusan intézhető hatásköreinek ellátására,

b) ellenőrzési feladatainak támogatására, valamint

c) a 81. §-ban meghatározott felelősségek megállapítása, és a jogkövetkezmények alkalmazása érdekében elektronikus információs rendszert működtet.

(2) Az e törvényben, valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott adatszolgáltatásokat azok kötelezettjei elektronikusan, az (1) bekezdés szerinti elektronikus információs rendszer útján kötelesek teljesíteni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus információs rendszer üzembe helyezése érdekében az e törvényben, valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott, adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek a közlekedési hatóság felhívására, az abban meghatározott módon kötelesek az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső adatállományaikat elektronikus úton a közlekedési hatóság részére átadni.

(4) A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv

a) a közlekedési hatóság adatkérése alapján, az adatok ellenőrzése céljából, a személy nyilvántartásba vételekor értesíti a közlekedési hatóságot a személy természetes személyazonosító adatairól, lakcímadatairól, elhalálozásának helyéről és idejéről;

b) a nyilvántartási adatok időszerűségének biztosítása érdekében rendszeres adatátadást teljesít a nyilvántartásban szereplő személy természetes személyazonosító adatairól, lakóhelyének és tartózkodási helyének változásáról, továbbá az érintett elhalálozásáról.”

33. § (1) A Vtv. 88. § (1) bekezdés 20-21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő 22-23. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„20. a vasúti járművek

20.1. műszaki engedélyei kiadásával kapcsolatos eljárásokra,

20.2. nyilvántartásának vezetésére,

20.3. használatát megelőző ellenőrzésekre, a típusmegfelelőségi nyilatkozatokra, valamint a felügyeleti tevékenységre

vonatkozó részletes szabályokat,

21. az egységes biztonsági tanúsítványra, a vasútbiztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint a felügyeleti tevékenységre vonatkozó részletes szabályokat,

22. a vasutak kölcsönös átjárhatóságának és az ezzel kapcsolatos engedélyezési eljárások, valamint a vasúti pályahálózat nyilvántartása vezetésének részletes szabályait,

23. a kockázatértékelést végző szerv kijelölésére, kijelölést követő ellenőrzésére, tevékenységére vonatkozó szabályokat, továbbá a kockázatértékelő szervezetekkel szembeni - ideértve a felelősségbiztosítás mértékét, valamint a szakmai képzettségi és szakmai gyakorlati - követelményeket,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A Vtv. 88. § (2) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„8. a vasúti igazgatási szerv, valamint a közlekedési hatóság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét és mértékét, valamint az azok megfizetésére vonatkozó anyagi jogi, továbbá a közlekedési hatóság és az egyes eljárásokban közreműködők közötti megosztására vonatkozó részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, valamint az Ügynökség eljárásába bevont közlekedési hatóság nemzeti óradíját,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) A Vtv. 88. § (2) bekezdés 14. pont 14.2. és 14.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép és a 14. pont a következő 14.4. alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a vasúti járművek)

„14.2. karbantartásáért felelős szervezetek feladatainak meghatározását, tanúsításának, értékelésének és nyilvántartásának anyagi jogi szabályait, valamint a karbantartási rendszerre vonatkozó részletes szabályokat,

14.3. időszakos és rendkívüli műszaki vizsgálatát végző szervezetek engedélyezésének és nyilvántartásának anyagi jogi szabályait,

14.4. tervezése, gyártása, átalakítása, valamint használata során betartandó műszaki és üzemeltetési követelmények részletes szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(4) A Vtv. 88. § (2) bekezdés 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„37. a 3/B. § (7) bekezdésében meghatározott szervezet kijelölését és a szervezet által ellátandó, a vasúti közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs, valamint az átjárhatósági rendszerelemek és kapcsolódási pontok rendszerintegrációjának ellenőrzésére, a vonatkozó európai uniós előírásoknak való teljes körű adminisztrációs megfelelésének biztosítására vonatkozó feladatokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(5) A Vtv. 88. § (2) bekezdés 39. és 40. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő 41-45. pontokkal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„39. a vasúti műszaki előírások kidolgozásáért és kiadásáért felelős szakértői testület létrehozására, összetételére, feladatkörére és működésére, valamint a tevékenységével összefüggő feladatokra és a közlekedési hatósággal történő együttműködésére vonatkozó részletes szabályokat,

40. az utasok biztonságát szolgáló védelmi rendszerek tervezésére, karbantartására és üzemeltetésére vonatkozó követelmények műszaki szabályait,

41. a vasúti jármű tervezése, gyártása, átalakítása, típusvizsgálata, üzembe helyezését és forgalomba adását megelőző vizsgálata, üzembe helyezése, forgalomba helyezése, karbantartása, üzemeltetése, valamint használata során betartandó műszaki követelményekre vonatkozó szabályokat,

42. a vasúti pálya és tartozékai tervezése, építése, kivitelezése, üzembe helyezését megelőző vizsgálata, üzembe helyezése, karbantartása, fenntartásával kapcsolatos vizsgálata, valamint üzemeltetése során betartandó műszaki követelményekre vonatkozó szabályokat,

43. a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott vasúti munkavállalók képzése, oktatása, vizsgáztatása során alkalmazható szimulációs eszközök tervezésére, vizsgálatára, alkalmazhatóságára, üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó műszaki követelményeket,

44. a vasúti forgalom lebonyolításával összefüggő alapvető szabályokat, a forgalomban részt vevő vonatok terhelésére, összeállítására, megfékezettségére, a kötelezően elvégzendő vizsgálatokra vonatkozó szabályokat,

45. vasúti rendszer, a vasúti alrendszer és rendszerelem bevezetésével, módosításával és üzemeltetésével kapcsolatos kockázati besorolások rangsorolására, a kockázatértékelés módszertanára, a biztonságintegritás szintjére vonatkozó nemzeti értékek meghatározására és a rendelkezésre állással kapcsolatos követelményeket”

(rendeletben állapítsa meg.)

34. § A Vtv.

1. 2. § 2. pont 2.19. alpontjában a „forgalombahozatali járműengedéllyel” szövegrész helyébe a „forgalombahozatali járműengedéllyel vagy üzembehelyezési engedéllyel” szöveg,

2. 31. § (8) bekezdésében a „pályahálózat-működtető” szövegrész helyébe a „vasúti társaság” szöveg,

3. 36/I. § (3) bekezdésében a „forgalomba hozatal” szövegrész helyébe a „forgalomba hozatal, valamint az üzembe helyezés” szöveg,

4. 36/I. § (4) bekezdésében az „A forgalomba hozatal” szövegrész helyébe az „A forgalomba hozatal, az üzembe helyezés” szöveg,

5. 36/I. § (4) bekezdésében az „A karbantartó szervezetet” szövegrész helyébe „A karbantartásért felelős szervezetet” szöveg,

6. 36/I. § (5) bekezdés a) pontjában a „típusengedéllyel vagy forgalombahozatali járműengedéllyel” szövegrész helyébe a „típusengedéllyel, forgalombahozatali járműengedéllyel vagy üzembehelyezési engedéllyel” szöveg,

7. 68. § (4) bekezdésében a „Vasútegészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság,” szövegrész helyébe a „Vasútegészségügyi Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság,” szövegrész, az „a Honvédkórház-Állami Egészségügyi Központon” szövegrész helyébe az „a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ” szöveg,

8. 80/E. § (3) bekezdésében a „műszaki engedélyezési eljárással” szövegrész helyébe a „műszaki engedélyezési eljárással, az egységes biztonsági tanúsítvánnyal kapcsolatos eljárásokkal” szöveg,

9. 80/E. § (3a) bekezdésében az „egységes biztonsági tanúsítvánnyal, jármű forgalomba hozatali engedélyezési” szövegrész helyébe az „az egységes biztonsági tanúsítvány, a vasúti jármű forgalombahozatali, valamint a helyhez kötött berendezések használatbavételi engedélyezési” szöveg,

10. 82. § (9) bekezdésében a „36. § (4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „36. § (7) bekezdésben” szöveg,

11. 87/I. § (2) bekezdésében az „A járműveknek” szövegrész helyébe az „A forgalombahozatali járműengedélyezéssel érintett vasúti járműveknek” szöveg,

12. 88. § (1) bekezdés 15. pontjában a „kijelölésének szabályait” szövegrész helyébe a „kijelölésére, kijelölést követő ellenőrzésére, valamint tevékenységére vonatkozó szabályokat” szöveg,

13. 88. § (2) bekezdés 27. pontjában a „részletes” szövegrész helyébe az „alapvető” szöveg lép.

35. § Hatályát veszti a Vtv.

a) 2. § 6.5. alpontja,

b) 36/G. §-át követő „A VASÚTI FORGALOM LEBONYOLÍTÁSA” alcím címe,

c) 36/H. §-a,

d) 46. § (5) bekezdése,

e) 80. §-ának a 2017. évi L. törvénnyel megállapított (5) bekezdése,

f) 88. § (2) bekezdés 3. pontja,

g) 88. § (2) bekezdés 9. pontja,

h) 88. § (2) bekezdés 11. pontja,

i) 88. § (2) bekezdés 12. pontja,

j) 88. § (2) bekezdés 18. pontja,

k) 88. § (2) bekezdés 29. pontja.

8. A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása

36. § A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 2. § j) pontjában a „más vasúti baleset” szövegrész helyébe a „más, ugyanilyen következményekkel járó vasúti baleset” szöveg lép.

9. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása

37. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) 6/H. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) Ha az építtető a (2) bekezdés szerinti kérelem előterjesztését az építési engedélyezési eljárásban igazolja, az építési engedélyt a jegyző (főjegyző) településrendezési követelmények és a helyi építési követelmények megfelelőségéről szóló szakhatósági állásfoglalásának hiányában vagy a hozzájárulás elutasítása esetén is ki kell adni. Ha nem került kiadásra a 6/D. § (3) bekezdése szerinti rendelet, akkor az építési engedély akkor válik hatályossá és az építési tevékenység akkor kezdhető meg, amikor a településrendezési eszköz olyan módosítása lép hatályba, amellyel a kiadott engedély összhangban van.”

38. § (1) Az Ngtv. 6/L. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ingatlannak állami tulajdonként az építtető általi birtokbavételéig a 6/D. § (3) bekezdésében megjelölt rendelet vagy a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti nyomvonalon - a területsáv védettségének időtartamán belül - a közlekedési hatóság előzetes engedélyével

a) kezdhető meg és folytatható építési, bontási, tereprendezési és egyéb értéknövekedést eredményező építési tevékenység,

b) változtatható meg a földrészlet művelési ága és minőségi osztálya.”

(2) Az Ngtv. 6/L. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (4) bekezdés szerinti engedélyt a közlekedési hatóság akkor adja meg - egyidejűleg a közlekedési infrastruktúra beruházás építtetőjét is tájékoztatva -, ha

a) a tevékenység az állékonyságot, életet, egészséget, közbiztonságot veszélyeztető károk megelőzését, vagy a károk elhárítását szolgálja,

b) a tevékenység értéknövekedést nem eredményez vagy eredményez ugyan, de a tulajdonos - kisajátítás vagy a közút építtetőjével kötendő adásvételi szerződés esetére vagy bármilyen egyéb jognyilatkozattal - véglegesen lemond az ebből eredő értékveszteségnek a kártalanítás körében való megtérítéséről vagy a vételár részeként történő érvényesítéséről vagy

c) a tevékenység az állami fejlesztési célokat nem akadályozza vagy nem okoz aránytalan költséget az állami fejlesztési célok megvalósítása során.

(7) A közlekedési hatóság az engedély kiadása iránti kérelem benyújtásától számított öt napon belül tizenöt napos határidő tűzésével hívja fel a közlekedési infrastruktúra beruházás építtetőjét a (6) bekezdés c) pontjában meghatározott tartalmú nyilatkozat megtételére. Amennyiben a közlekedési infrastruktúra beruházás építtetője határidőn belül nem nyilatkozik, a közlekedési hatóság a (6) bekezdés c) pontja szerinti tartalom alapján kérelmezett engedély kiadását megtagadja.”

39. § Az Ngtv.

a) 6/L. § (8) bekezdésében az „A (3)-(4) bekezdés szerinti tilalom, illetve használati korlátozás” szövegrész helyébe az „A (4) bekezdés szerinti használati korlátozás” szöveg,

b) 6/L. § (9) bekezdésében a „A (3) és (4) bekezdés szerinti használati korlátozással” szövegrész helyébe az „A (4) bekezdés szerinti használati korlátozással” szöveg,

c) 6/L. § (10) bekezdésében a „(3) bekezdés szerinti tilalom és (4) bekezdés szerinti használati korlátozás figyelmen kívül hagyásával megállapított” szöveg helyébe az „a (4) bekezdés szerinti használati korlátozás figyelmen kívül hagyásával megállapított” szöveg

lép.

40. § Hatályát veszti az Ngtv. 6/L. § (2)-(3) és (5) bekezdése.

10. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása

41. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 12. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlásának joga koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés nélkül, ágazati törvényben meghatározott módon másnak átengedhető.”

11. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

42. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az 1370/2007/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott összevont jelentést az ellátásért felelős a felelősségi körébe tartozó közszolgáltatási tevékenységről a tárgyévet követő év október 31. napjáig készíti el. A jelentést az önkormányzat a honlapján, a miniszter a Kormány honlapján teszi közzé. A jelentést az önkormányzat és a miniszter megküldi a KTI Közlekedéstudományi Intézet részére, amely a jelentéseket saját honlapján közzéteszi.”

43. § Az Sztv. 12. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A személygépkocsival végzett közúti személyszállítási szolgáltatás során használt jármű vezetője olyan személy lehet, aki büntetlen előéletű.

(9) A közlekedési hatóság eljárása során - a bűnügyi nyilvántartó szervtől a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 69. § (2) bekezdésében foglalt adatok megadásával a Bnytv. 71. § (2) bekezdése szerinti adatigényléssel - vizsgálja a (8) bekezdésben meghatározott feltétel teljesülését.

(10) E § alkalmazásában büntetlen előéletűnek minősül az, akit

a) a 2013. június 30. napjáig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XII. fejezet I. cím), kényszerítés (1978. évi IV. törvény 174. §), közösség tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §), személyi szabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 175. §), emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §), emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), magánlaksértés (1978. évi IV. törvény 176. §), zaklatás (1978. évi IV. törvény 176/A. §), magántitok megsértése (1978. évi IV. törvény 177. §), visszaélés személyes adattal (1978. évi IV. törvény 177/A. §), levéltitok megsértése (1978. évi IV. törvény 178. §), magántitok jogosulatlan megismerése (1978. évi IV. törvény 178/A. §), közlekedési bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XIII. fejezet), kiskorú veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 195. §), erőszakos közösülés (1978. évi IV. törvény 197. §), szemérem elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 198. §), megrontás (1978. évi IV. törvény 201. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése (1978. évi IV. törvény 205. §), kitartottság (1978. évi IV. törvény 206. §), kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), szeméremsértés (1978. évi IV. törvény 208. §), a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 211. § a)-b) és e) pont], embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), bántalmazás hivatalos eljárásban (1978. évi IV. törvény 226. §), kényszervallatás (1978. évi IV. törvény 227. §), jogellenes fogvatartás (1978. évi IV. törvény 228. §), hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet 5. cím), hatósági eljárás akadályozása (1978. évi IV. törvény 242/A. §), hatóság eljárásának megzavarása (1978. évi IV. törvény 242/B. §), bűnpártolás [1978. évi IV. törvény 244. § (3) bekezdés a) pont], fogolyzendülés (1978. évi IV. törvény 246. §), közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése [1978. évi IV. törvény 261/A. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), rendbontás (1978. évi IV. törvény 271/A. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), közbizalom elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. cím), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), fogyasztó megtévesztése (1978. évi IV. törvény 296/A. §), pénzhamisítás [1978. évi IV. törvény 304. § (1)-(3) bekezdés], lopás (1978. évi IV. törvény 316. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §), rablás (1978. évi IV. törvény 321. §), kifosztás (1978. évi IV. törvény 322. §), zsarolás (1978. évi IV. törvény 323. §), rongálás (1978. évi IV. törvény 324. §), orgazdaság (1978. évi IV. törvény 326. §), jármű önkényes elvétele (1978. évi IV. törvény 327. §), szökés [1978. évi IV. törvény 343. § (2) bekezdés a) és d) pont], zendülés [1978. évi IV. törvény 352. § (2)-(3) bekezdés], elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 355. §), valamint

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), testi sértés (Btk. 164. §), testi sértés (Btk. 164. §), foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés [Btk. 165. § (3) bekezdés], segítségnyújtás elmulasztása (Btk. 166. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184-184/C. §), az emberi szabadság elleni bűncselekmények (Btk. XVIII. Fejezet), szexuális kényszerítés (Btk. 196. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés (Btk. 200. §), prostitúció elősegítése (Btk. 201. §), kitartottság (Btk. 202. §), gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204. §), szeméremsértés (Btk. 205. §), kiskorú veszélyeztetése (Btk. 208. §), gyermekmunka (Btk. 209. §), kapcsolati erőszak (Btk. 212/A. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), személyes adattal visszaélés (Btk. 219. §), magánlaksértés (Btk. 221. §), zaklatás (Btk. 222. §), magántitok megsértése (Btk. 223. §), levéltitok megsértése (Btk. 224. §), a közlekedési bűncselekmények (Btk. XXII. Fejezet), kényszerítés hatósági eljárásban (Btk. 278. §), hatósági eljárás megzavarása (Btk. 279. §), bűnpártolás [Btk. 282. § (3) bekezdés a)-c) pont], fogolyzendülés (Btk. 284. §), bántalmazás hivatalos eljárásban (Btk. 301. §), bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában (Btk. 302. §), kényszervallatás (Btk. 303. §), jogellenes fogvatartás (Btk. 304. §), a hivatalos személy elleni bűncselekmények (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316/A. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-319. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása (Btk. 322. §), közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), garázdaság (Btk. 339. §), rendbontás (Btk. 340. §), közokirat-hamisítás (Btk. 342-343. §), biztonsági okmány hamisítása (Btk. 344. §), hamis magánokirat felhasználása (Btk. 345. §), okirattal visszaélés (Btk. 346. §), egyedi azonosító jellel visszaélés (Btk. 347. §), gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása (Btk. 348. §), a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény [Btk. 350. § (1) bekezdés a)-b) és e) pont], határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), embercsempészés (Btk. 353. §), a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények (Btk. XXXV. Fejezet), lopás (Btk. 370. §), rongálás (Btk. 371. §), csalás (Btk. 373. §), gazdasági csalás (Btk. 374. §), információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), orgazdaság (Btk. 379. §), jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §), pénzhamisítás [Btk. 389. § (1)-(2) bekezdés], fogyasztók megtévesztése (Btk. 417. §), szökés [Btk. 434. § a) és d) pont], zendülés [Btk. 442. § (2)-(4) bekezdés], elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak (Btk. 445. §), elöljáró vagy szolgálati közeg védelmére kelt vagy arra rendelt személy elleni erőszak (Btk. 446. §) miatt vagy bűnszervezet keretében elkövetett bűntett miatt nem ítéltek el, vagy a mentesítésre meghatározott időtartam már eltelt.”

44. § Az Sztv. 16. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kötelezettségek további súlyos megszegése esetén az autóbuszos hatóság kezdeményezi a működési engedély felfüggesztését vagy visszavonását.”

45. § (1) Az Sztv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szolgáltatási koncesszióra irányuló közszolgáltatási szerződést - az 1370/2007/EK rendelet 5. cikke alapján közvetlenül odaítélhető közszolgáltatási szerződések kivételével - az e törvény pályázatra vonatkozó szabályai szerint kell megkötni.”

(2) Az Sztv. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az 1370/2007/EK rendelet 7. cikk (2) bekezdésében előírt előzetes tájékoztatási kötelezettség teljesítését követően a pályázati felhívást az ellátásért felelősnek a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben a hivatalos honlapján, továbbá az önkormányzatnak a helyben szokásos módon is közzé kell tennie a pályázat benyújtási határidejét legalább 60 nappal megelőzően. A felhívásban az 1370/2007/EK rendelet 7. cikk (2) bekezdés a), c) és d) pontjában előírtak mellett tájékoztatást kell adni a pályázaton való részvétel és a pályázati kiírás beszerzési lehetőségének feltételeiről, az ajánlattétel határidejéről, az elbírálás módjáról és szempontjairól, az eredményhirdetés és a szerződéskötés legkésőbbi időpontjáról.”

46. § Az Sztv. 24. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A személyszállítási közszolgáltatást végző szolgáltató - függetlenül a közszolgáltatási szerződés odaítélésének a módjától - nem köteles a koncesszióról szóló törvény szerinti koncessziós társaságot alapítani.”

47. § Az Sztv. 31. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A díjat, valamint annak alkalmazási feltételeit a közlekedési szolgáltatónak vagy a közlekedésszervezőnek a díjszabásban legalább 30 nappal a hatálybalépést megelőzően közzé kell tennie.”

48. § Az Sztv. 12. § (10) bekezdés b) pontjában az „orgazdaság” szövegrész helyébe az „a 2020. december 31-ig hatályban volt orgazdaság” szöveg lép.

12. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása

49. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 28. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

c) rendeletben állapítsa meg az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - a Kormány által rendeletben megállapított díjpolitikai alapelvek alapján - az útdíjköteles elemi útszakaszok használatáért fizetendő útdíj - beleértve az infrastruktúra díjat és a külsőköltség-díjat - alapmértékét,”

13. Az egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi CXV. törvény módosítása

50. § Az egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi CXV. törvény 71. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 3. alcím, az 5. alcím, a 7. alcím, a 12. alcím és a 16. alcím 2022. február 1-jén lép hatályba.”

14. Záró rendelkezések

51. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az 1-5. §, a 7. §, a 16. § c) pontja, a 18. és 19. §, a 30. § (1) bekezdése, a 9. alcím, valamint a 12. alcím az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

(3) A 22. §, a 24. §, a 26-27. §, a 28. § (1) bekezdése, a 34. § 1-9. és 11. pontja, a 35. § a)-d) pontja, valamint a 8. alcím 2020. október 31. napján lép hatályba.

(4) A 9. §, a 13. §, a 16. § b) pontja, a 25. §, a 31. §, a 32. §, valamint a 48. § 2021. január 1. napján lép hatályba.

52. § A 10. alcím az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

53. § (1) A 20-30. §, a 32. és 33. §, valamint a 34. § 1-7., 9. és 11-13. pontja a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a vasútbiztonságról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A 10. § a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzembentartóiról szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg,

(3) A 12. § a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(4) A 32. § az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.


  Vissza az oldal tetejére