| Hazai felhalmozási költségvetés | 226,0 | 0,0 | –226,0 | |||||||
| Európai uniós fejlesztési költségvetés | 0,0 | 0,0 | 0,0 | |||||||
| LXXII. fejezet összesen | 2 944 262,6 | 2 944 262,6 | 0,0 | |||||||
| Központi alrendszer | Kiadás | Bevétel | Egyenleg | |||||||
| Hazai működési költségvetés | 19 754 961,5 | 19 754 961,5 | 0,0 | |||||||
| Hazai felhalmozási költségvetés | 2 109 496,1 | 1 090 113,1 | –1 019 383,0 | |||||||
| Európai uniós fejlesztési költségvetés | 1 600 944,4 | 1 129 103,7 | –471 840,7 | |||||||
| Központi alrendszer összesen | 23 465 402,0 | 21 974 178,3 | –1 491 223,7 | |||||||
| Jogcímszám | Támogatási jogcím | Előirányzat (millió forintban) | Fajlagos összeg | ||
| 1 | 1. | A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása | |||
| 2 | 1.1. | A települési önkormányzatok működésének általános támogatása | 264 705,3 | ||
| 3 | 1.1.1. | A települési önkormányzatok működésének támogatása | |||
| 4 | 1.1.1.1. | Önkormányzati hivatal működésének támogatása | 5 475 000 forint/fő | ||
| 5 | 1.1.1.2. | Településüzemeltetés – zöldterület-gazdálkodás támogatása | 25 200 forint/hektár | ||
| 6 | 1.1.1.3. | Településüzemeltetés – közvilágítás támogatása | 5.2. pontban meghatározott összeg | ||
| 7 | 1.1.1.4. | Településüzemeltetés – köztemető támogatása | 6.2. és 6.4–6.5. pontokban meghatározott összeg | ||
| 8 | 1.1.1.5. | Településüzemeltetés – közutak támogatása | 7.2. pontban meghatározott összeg | ||
| 9 | 1.1.1.6. | Egyéb önkormányzati feladatok támogatása | 2 700 forint/fő, de legalább a 9.2. pontban meghatározott összeg | ||
| 10 | 1.1.1.7. | Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása | 2 550 forint/külterületi lakos | ||
| 11 | 1.1.2. | Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása | 100 forint/m3 | ||
| 12 | 1.1.3. | Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása | 2 forint/ki- és belépési adatok | ||
| 13 | 1.2. | A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása | 213 567,6 | ||
| 14 | 1.2.1. | Óvodaműködtetési támogatás | |||
| 15 | 1.2.1.1. | Óvodaműködtetési támogatás – óvoda napi nyitvatartási ideje eléri a nyolc órát | 97 400 forint/fő/év | ||
| 16 | 1.2.1.2. | Óvodaműködtetési támogatás – óvoda napi nyitvatartási idejenem éri el a nyolc órát, de eléri a hat órát | 48 700 forint/fő/év | ||
| 17 | 1.2.2. | Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása | |||
| 18 | 1.2.2.1. | Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása | 4 861 500 forint/számított létszám/év | ||
| 19 | 1.2.2.2. | Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartással rendelkező óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása | 2 430 750 forint/számított létszám/év | ||
| 20 | 1.2.3. | Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz | |||
| 21 | 1.2.3.1. | Minősítést 2020. január 1-jéig történő átsorolással megszerző | |||
| 22 | 1.2.3.1.1. | Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott | |||
| 23 | 1.2.3.1.1.1. | Alapfokozatú végzettségű | |||
| 24 | 1.2.3.1.1.1.1. | Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása | 432 000 forint/fő/év | ||
| 25 | 1.2.3.1.1.1.2. | Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása | 1 611 000 forint/fő/év | ||
| 26 | 1.2.3.1.1.2. | Mesterfokozatú végzettségű | |||
| 27 | 1.2.3.1.1.2.1. | Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus | 520 000 forint/fő/év | ||
| szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása | |||||
| 28 | 1.2.3.1.1.2.2. | Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása | 1 820 000 forint/fő/év | ||
| 29 | 1.2.3.1.2. | Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott | |||
| 30 | 1.2.3.1.2.1. | Alapfokozatú végzettségű | |||
| 31 | 1.2.3.1.2.1.1. | Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása | 216 000 forint/fő/év | ||
| 32 | 1.2.3.1.2.1.2. | Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása | 805 500 forint/fő/év | ||
| 33 | 1.2.3.1.2.2. | Mesterfokozatú végzettségű | |||
| 34 | 1.2.3.1.2.2.1. | Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása | 260 000 forint/fő/év | ||
| 35 | 1.2.3.1.2.2.2. | Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása | 910 000 forint/fő/év | ||
| 36 | 1.2.3.2. | Minősítést 2021. január 1-jéig történő átsorolással megszerző | |||
| 37 | 1.2.3.2.1. | Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott | |||
| 38 | 1.2.3.2.1.1. | Alapfokozatú végzettségű | |||
| 39 | 1.2.3.2.1.1.1. | Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása | 396 000 forint/fő/év | ||
| 40 | 1.2.3.2.1.1.2. | Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása | 1 476 750 forint/fő/év | ||
| 41 | 1.2.3.2.1.2. | Mesterfokozatú végzettségű | |||
| 42 | 1.2.3.2.1.2.1. | Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása | 476 667 forint/fő/év | ||
| 43 | 1.2.3.2.1.2.2. | Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása | 1 668 333 forint/fő/év | ||
| 44 | 1.2.3.2.2. | Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott | |||
| 45 | 1.2.3.2.2.1. | Alapfokozatú végzettségű | |||
| 46 | 1.2.3.2.2.1.1. | Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása | 198 000 forint/fő/év | ||
| 47 | 1.2.3.2.2.1.2. | Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása | 738 375 forint/fő/év | ||
| 48 | 1.2.3.2.2.2. | Mesterfokozatú végzettségű | |||
| 49 | 1.2.3.2.2.2.1. | Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása | 238 334 forint/fő/év | ||
| 50 | 1.2.3.2.2.2.2. | Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása | 834 167 forint/fő/év | ||
| 51 | 1.2.4. | Nemzetiségi pótlék | |||
| 52 | 1.2.4.1. | Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott | |||
| 53 | 1.2.4.1.1. | A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont ac) alpontja és b) pontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus | 811 600 forint/fő/év | ||
| 54 | 1.2.4.1.2. | A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus | 622 000 forint/fő/év | ||
| 55 | 1.2.4.1.3. | A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdése a) pont aa) alpontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus | 249 000 forint/fő/év | ||
| 56 | 1.2.4.2. | Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott | |||
| 57 | 1.2.4.2.1. | A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont ac) alpontja és b) pontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus | 405 800 forint/fő/év | ||
| 58 | 1.2.4.2.2. | A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus | 311 000 forint/fő/év | ||
| 59 | 1.2.4.2.3. | A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdése a) pont aa) | 124 500 forint/fő/év | ||
| alpontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus | |||||
| 60 | 1.2.5. | Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása | |||
| 61 | 1.2.5.1. | Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott | |||
| 62 | 1.2.5.1.1. | Pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása | 2 919 000 forint/létszám/év | ||
| 63 | 1.2.5.1.2. | Pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása | 4 861 500 forint/létszám/év | ||
| 64 | 1.2.5.2. | Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott | |||
| 65 | 1.2.5.2.1. | Pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása | 1 459 500 forint/létszám/év | ||
| 66 | 1.2.5.2.2. | Pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása | 2 430 750 forint/létszám/év | ||
| 67 | 1.2.6. | Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása | 189 000 forint/fő/év | ||
| 68 | 1.3. | A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása | 176 015,9 | ||
| 69 | 1.3.1. | A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak egyéb támogatása | |||
| 70 | 1.3.2. | Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása | |||
| 71 | 1.3.2.1. | Család- és gyermekjóléti szolgálat | 4 100 000 forint/számított létszám/év | ||
| 72 | 1.3.2.2. | Család- és gyermekjóléti központ | 3 650 000 forint/számított létszám/év | ||
| 73 | 1.3.2.3. | Szociális étkeztetés | |||
| 74 | 1.3.2.3.1. | Szociális étkeztetés – önálló feladatellátás | 66 360 forint/fő | ||
| 75 | 1.3.2.3.2. | Szociális étkeztetés – társulás által történő feladatellátás | 72 996 forint/fő | ||
| 76 | 1.3.2.4. | Házi segítségnyújtás | |||
| 77 | 1.3.2.4.1. | Szociális segítés | 25 000 forint/fő | ||
| 78 | 1.3.2.4.2. | Személyi gondozás – önálló feladatellátás | 363 000 forint/fő | ||
| 79 | 1.3.2.4.3. | Személyi gondozás – társulás által történő feladatellátás | 471 900 forint/fő | ||
| 80 | 1.3.2.5. | Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen | |||
| 81 | 1.3.2.5.1. | Falugondnoki szolgáltatás | 4 479 000 forint/szolgálat | ||
| 82 | 1.3.2.5.2. | Tanyagondnoki szolgáltatás | 4 479 000 forint/szolgálat | ||
| 83 | 1.3.2.6. | Időskorúak nappali intézményi ellátása | |||
| 84 | 1.3.2.6.1. | Időskorúak nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás | 217 000 forint/fő | ||
| 85 | 1.3.2.6.2. | Időskorúak nappali intézményi ellátása – társulás által történő feladatellátás | 325 500 forint/fő | ||
| 86 | 1.3.2.6.3. | Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás | 130 200 forint/fő | ||
| 87 | 1.3.2.6.4. | Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak – társulás által történő feladatellátás | 195 300 forint/fő | ||
| 88 | 1.3.2.7. | Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása | |||
| 89 | 1.3.2.7.1. | Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás | 732 000 forint/fő | ||
| 90 | 1.3.2.7.2. | Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – társulás által történő feladatellátás | 805 200 forint/fő | ||
| 91 | 1.3.2.7.3. | Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás | 439 200 forint/fő | ||
| 92 | 1.3.2.7.4. | Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – társulás által történő feladatellátás | 483 120 forint/fő | ||
| 93 | 1.3.2.8. | Demens személyek nappali intézményi ellátása | |||
| 94 | 1.3.2.8.1. | Demens személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás | 732 000 forint/fő | ||
| 95 | 1.3.2.8.2. | Demens személyek nappali intézményi ellátása – társulás által történő feladatellátás | 805 200 forint/fő | ||
| 96 | 1.3.2.8.3. | Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás | 439 200 forint/fő | ||
| 97 | 1.3.2.8.4. | Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak – társulás által történő feladatellátás | 483 120 forint/fő | ||
| 98 | 1.3.2.9. | Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása | |||
| 99 | 1.3.2.9.1. | Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás | 375 000 forint/fő | ||
| 100 | 1.3.2.9.2. | Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása – társulás által történő feladatellátás | 450 000 forint/fő | ||
| 101 | 1.3.2.9.3. | Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek – önálló feladatellátás | 225 000 forint/fő | ||
| 102 | 1.3.2.9.4. | Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek – társulás által történő feladatellátás | 270 000 forint/fő | ||
| 103 | 1.3.2.10. | Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása | |||
| 104 | 1.3.2.10.1. | Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás | 375 000 forint/fő | ||
| 105 | 1.3.2.10.2. | Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása – társulás által történő feladatellátás | 450 000 forint/fő | ||
| 106 | 1.3.2.10.3. | Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek – önálló feladatellátás | 225 000 forint/fő | ||
| 107 | 1.3.2.10.4. | Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek – társulás által történő feladatellátás | 270 000 forint/fő | ||
| 108 | 1.3.2.11. | Hajléktalanok nappali intézményi ellátása | |||
| 109 | 1.3.2.11.1. | Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás | 251 100 forint/fő | ||
| 110 | 1.3.2.11.2. | Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – társulás által történő feladatellátás | 301 320 forint/fő | ||
| 111 | 1.3.2.11.3. | Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény | 10 065 900 forint/engedélyes | ||
| 112 | 1.3.2.12. | Családi bölcsőde | |||
| 113 | 1.3.2.12.1. | Családi bölcsőde – önálló feladatellátás | 758 000 forint/fő | ||
| 114 | 1.3.2.12.2. | Családi bölcsőde – társulás által történő feladatellátás | 985 400 forint/fő | ||
| 115 | 1.3.2.12.3. | Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján befogadást nyert napközbeni gyermekfelügyelet | 379 000 forint/fő | ||
| 116 | 1.3.2.13. | Hajléktalanok átmeneti intézményei | |||
| 117 | 1.3.2.13.1. | Hajléktalanok átmeneti szállása – önálló feladatellátás | 601 350 forint/férőhely | ||
| 118 | 1.3.2.13.2. | Hajléktalanok átmeneti szállása időszakos férőhely – önálló feladatellátás | 601 350 forint/férőhely | ||
| 119 | 1.3.2.13.3. | Hajléktalanok éjjeli menedékhelye – önálló feladatellátás | 601 350 forint/férőhely | ||
| 120 | 1.3.2.13.4. | Hajléktalanok éjjeli menedékhelye időszakos férőhely – önálló feladatellátás | 601 350 forint/férőhely | ||
| 121 | 1.3.2.13.5. | Hajléktalanok átmeneti szállása – társulás által történő feladatellátás | 661 485 forint/férőhely | ||
| 122 | 1.3.2.13.6. | Hajléktalanok átmeneti szállása időszakos férőhely – társulás által történő feladatellátás | 661 485 forint/férőhely | ||
| 123 | 1.3.2.13.7. | Hajléktalanok éjjeli menedékhelye – társulás által történő feladatellátás | 661 485 forint/férőhely | ||
| 124 | 1.3.2.13.8. | Hajléktalanok éjjeli menedékhelye időszakos férőhely – társulás által történő feladatellátás | 661 485 forint/férőhely | ||
| 125 | 1.3.2.13.9. | Kizárólag lakhatási szolgáltatás | 300 675 forint/férőhely | ||
| 126 | 1.3.2.14. | Támogató szolgáltatás | |||
| 127 | 1.3.2.14.1. | Alaptámogatás | 3 000 000 forint/év/szolgálat | ||
| 128 | 1.3.2.14.2. | Teljesítménytámogatás | 2 800 forint/feladategység | ||
| 129 | 1.3.2.15. | Közösségi ellátások | |||
| 130 | 1.3.2.15.1. | Pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás | |||
| 131 | 1.3.2.15.1.1. | Alaptámogatás | 2 000 000 forint/év/szolgálat | ||
| 132 | 1.3.2.15.1.2. | Teljesítménytámogatás | 211 000 forint/feladategység | ||
| 133 | 1.3.2.15.2. | Szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás | |||
| 134 | 1.3.2.15.2.1. | Alaptámogatás | 2 000 000 forint/év/szolgálat | ||
| 135 | 1.3.2.15.2.2. | Teljesítménytámogatás | 211 000 forint/feladategység | ||
| 136 | 1.3.3. | Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása | |||
| 137 | 1.3.3.1. | Bölcsődei bértámogatás | |||
| 138 | 1.3.3.1.1. | Felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása | 5 100 000 forint/számított létszám | ||
| 139 | 1.3.3.1.2. | Bölcsődei dajkák, középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása | 4 260 000 forint/számított létszám | ||
| 140 | 1.3.3.2. | Bölcsődei üzemeltetési támogatás | |||
| 141 | 1.3.4. | A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása | |||
| 142 | 1.3.4.1. | Bértámogatás | 4 234 040 forint/számított létszám | ||
| 143 | 1.3.4.2. | Intézményüzemeltetési támogatás | |||
| 144 | 1.4. | A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása | 86 157,9 | ||
| 145 | 1.4.1. | Intézményi gyermekétkeztetés támogatása | |||
| 146 | 1.4.1.1. | Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás | 2 376 000 forint/számított létszám | ||
| 147 | 1.4.1.2. | Intézményi gyermekétkeztetés – üzemeltetési támogatás | |||
| 148 | 1.4.2. | Szünidei étkeztetés támogatása | 49.2. pontban meghatározott összeg | ||
| 149 | 1.5. | A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása | 22 379,8 | ||
| 150 | 1.5.1. | Megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzata közművelődési feladatainak támogatása | 950 forint/fő | ||
| 151 | 1.5.2. | Települési önkormányzatok nyilvános könyvtári és a közművelődési feladatainak támogatása | 2 170 forint/fő, de legalább 2 270 000 forint | ||
| 152 | 1.5.3. | Budapest Főváros Önkormányzata múzeumi, könyvtári és közművelődési feladatainak támogatása | 1 171 000 000 | ||
| 153 | 1.5.4. | Fővárosi kerületi önkormányzatok közművelődési feladatainak támogatása | 560 forint/fő | ||
| 154 | 1.5.5. | Megyei hatókörű városi könyvtár kistelepülési könyvtári célú kiegészítő támogatása | |||
| 155 | 1.5.5.1. | 1 000 fő lakosságszámú vagy az alatti település | 668 300 forint/település | ||
| 156 | 1.5.5.2. | 1 001–1 500 fő lakosságszám közötti település | 1 060 760 forint/település | ||
| 157 | 1.5.5.3. | 1501–5500 fő lakosságszám közötti település | 1 002 460 forint/település | ||
| 158 | 42.5.5. | Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás |
1.1. Az e melléklet szerinti jogcímeken nyújtott támogatások 2021. december 31-ig használhatók fel és elsősorban működési célokat szolgálnak. A támogatások felhalmozási bevételként eredeti előirányzatként akkor sem tervezhetők, ha e melléklet szerint valamely támogatás esetében az elszámolási szabályok lehetővé teszik a felhalmozási kiadások elszámolását, és a felhalmozási kiadások nem veszélyeztethetik a feladatokhoz kapcsolódó működtetési tevékenységeket, a feladat jogszabályokban rögzített paramétereknek megfelelő ellátásához szükséges működési kiadások teljesítését. Az e melléklet szerinti támogatások megalapozottságának államháztartásról szóló jogszabályok szerinti ellenőrzése a támogatást megalapozó valamennyi kritérium vizsgálatát magában foglalja.
1.2. A települési önkormányzatok (a továbbiakban: önkormányzat) közigazgatási státuszát a 2020. november 1-jei állapotnak megfelelő, a lakosságszámra és korcsoportba tartozók esetében pedig a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium – 2020. január 1-jei állapotnak megfelelő – adatait kell figyelembe venni.
1.3. Az e melléklet szerinti iparűzési adóerő-képesség figyelembevétele a következők szerint történik:
1.3.1. Az önkormányzatok 2020. évben adatot szolgáltatnak az iparűzési adóerő-képesség alapjául szolgáló helyi iparűzési adóalapról (a továbbiakban: iparűzési adóerő-képességet meghatározó adóalap) és az annak 1,4%-át jelentő iparűzési adóerő-képességről (a továbbiakban: iparűzési adóerő-képesség).
1.3.2. A 2019. július 1-jén hatályos iparűzési adórendelettel rendelkező önkormányzat 2020. október 30-áig szolgáltat adatot az iparűzési adóerő-képességet meghatározó adóalap összegéről. A 2019. július 1-jén hatályos iparűzési adórendelettel nem rendelkező önkormányzat esetében egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességként 22 000 forintot kell figyelembe venni, ezen érték és a lakosságszám szorzata az érintett önkormányzat iparűzési adóerő-képességét meghatározó adóalapja.
1.3.3. Az iparűzési adóerő-képességet meghatározó adóalap a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény 2020. január 1-jén hatályos 3. §-a, illetve annak melléklete szerint kerül megosztásra. Budapest Főváros lakosságszámaként az egy lakosra jutó adóerő-képesség számításakor a fővárosi kerületek együttes lakosságszámát kell figyelembe venni.
1.4. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül 2021. január 6-áig az önkormányzatok számára elérhetővé teszi az e melléklet szerinti jogcímeken az önkormányzatokat megillető összegeket.
1.5. Az e mellékletben szereplő jogcímek szerinti támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait.
1.6. Az e mellékletben szereplő jogcímek szerinti támogatások igénylése és év közbeni módosítása az államháztartásért felelős miniszter által az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) alapján kiadott tájékoztató és értesítő alapján történik.
1.7. Társult feladatellátás esetén a társulási megállapodás szerinti székhely önkormányzat igényelhet támogatást.
2.1. A jogcím szerinti támogatás elszámolásának államháztartásról szóló jogszabályok szerinti felülvizsgálata során, ahhoz kapcsolódóan a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) betekinthet az önkormányzatnál rendelkezésre álló, adótitkot is tartalmazó okiratokba, dokumentumokba, az iparűzési adó bevallásokba.
2.2. A támogatások felhasználásával kapcsolatos szabályok:
2.2.1. A támogatások a 2.2.2. pont szerinti támogatáskiegészítéssel növelt együttes összege kizárólag az igazgatással, településüzemeltetéssel és egyéb önkormányzati feladatokkal kapcsolatos kiadásokra használható fel.
2.2.2. A támogatásokra az alábbiak szerint emelt mértékben jogosultak a legfeljebb 13 300 forint egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességgel rendelkező települési önkormányzatok.
2.2.2.1. A kiegészítés mértékének számításakor alkalmazandó paramétertábla:
| A | B | C | D | ||
| Kategóriák az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége szerint (forint) | Támogatáskiegészítés mértéke (%) | ||||
| alsó határ | felső határ | maximum | minimum | ||
| 1 | 1 | 10 000 | 50 | 45 | |
| 2 | 10 001 | 13 300 | 30 | 20 | |
2.2.2.2. A kiegészítés összege a kiegészítés alapja és a kiegészítés százalékos mértékének szorzata, ahol a kiegészítés mértéke az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség növekedésével arányosan csökken és az alábbi képlet alapján határozható meg:
KM = C + (AE – A)/(B – A) * (D – C)
ahol:
KM = támogatáskiegészítés százalékos mértéke,
AE = az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége, ami alapján a kiegészítés mértékének számítása szerinti paramétertábla megfelelő sora alkalmazandó,
A–D = a kiegészítés mértékének számításakor alkalmazandó paramétertábla oszlopai szerinti értékek.
3.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzati hivatal működési kiadásaihoz a Mötv. szerint 2020. november 1-jén működő, illetve a Mötv. 85. § (3a) bekezdése alapján történő kijelölés szerinti hivatali struktúrának megfelelően. Amennyiben év közben változik a közös hivatali struktúra, vagy 2021. január 1-jéhez képest megváltozik a közös hivatal székhelye, azt az érintett önkormányzatok egymás között pénzeszközátadással rendezik.
3.2. A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével történik. Közös önkormányzati hivatal esetében a támogatásra a székhely önkormányzat jogosult.
3.3. Az elismert hivatali létszám a számított alaplétszám korrekciós tényezőkkel korrigált összege. Önálló polgármesteri hivatal esetében az elismert hivatali létszám megegyezik a számított alaplétszámmal. Budapest Főváros Önkormányzata esetében az elismert hivatali létszám 470 fő.
3.4. A számított alaplétszám számításakor a település típusára, a lakosságszám-kategóriákra és az elismert köztisztviselői létszámra vonatkozó adatokat az alábbi táblázat szerint kell figyelembe venni:
| A | B | C | D | ||
| Lakosságszám | Elismert köztisztviselői létszám | ||||
| alsó határa | felső határa | minimum | maximum | ||
| 1 | Községek | ||||
| 2 | 2 000 | 3 000 | 6 | 8 | |
| 3 | 3 001 | 5 000 | 8 | 14 | |
| 4 | 5 001 | 11 277 | 14 | 23 | |
| 5 | Városok | ||||
| 6 | 1 084 | 5 000 | 10 | 19 | |
| 7 | 5 001 | 10 000 | 19 | 26 | |
| 8 | 10 001 | 20 000 | 26 | 40 | |
| 9 | 20 001 | 34 900 | 40 | 58 | |
| 10 | 34 901 | 43 813 | 58 | 85 | |
| 11 | Megyei jogú városok | ||||
| 12 | 32 488 | 60 000 | 76 | 135 | |
| 13 | 60 001 | 100 000 | 135 | 200 | |
| 14 | 100 001 | 202 402 | 200 | 282 | |
| 15 | Fővárosi kerületek | ||||
| 16 | 22 449 | 60 000 | 64 | 112 | |
| 17 | 60 001 | 100 000 | 112 | 131 | |
| 18 | 100 001 | 132 825 | 131 | 157 | |
3.5. A számított alaplétszám az alábbi képlet alapján határozható meg:
SZAL = C + (ÖL – A)/(B – A) * (D – C) két tizedesre kerekítve
ahol:
SZAL = számított alaplétszám,
ÖL = az önkormányzat(ok) lakosságszáma, amennyiben a közös hivatalt fenntartó önkormányzatok együttes lakosságszáma nem éri el a 2 000 főt, úgy 2 000 főként kell a számításkor figyelembe venni,
A–D = az elismert hivatali létszám számításakor alkalmazandó 3.4. pont szerinti paramétertábla oszlopai szerinti érték.
3.6. A közös hivatal esetében az elismert hivatali létszám a korrekciós tényezők figyelembevételével a következő képlet alapján határozható meg:
EHL = SZAL * (1 + Ka + Kb + Kc), két tizedesre kerekítve ahol:
EHL = elismert hivatali létszám,
SZAL = számított alaplétszám,
Ka = közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok száma és együttes lakosságszámától függő korrekciós tényező (3.7. pont szerint),
Kb = közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok területén működő nemzetségi önkormányzatok – 2019. december 1-jei állapotnak megfelelő – számától függő korrekciós tényező. Értéke 0–1 nemzetiségi önkormányzat esetén 0, 2–3 nemzetiségi önkormányzat esetén 0,04, 4–8 nemzetiségi önkormányzat esetén 0,07, 9 vagy több nemzetiségi önkormányzat esetén 0,1,
Kc = amennyiben a közös hivatal székhelye járási székhely önkormányzat, úgy az értéke 0,04, egyébként 0.
3.7. A 3.6. pont szerinti a közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok számától és együttes lakosságszámától függő Ka korrekciós tényezőt az alábbi táblázat tartalmazza:
| A | B | C | ||
| Közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok | Ka korrekciós tényező | |||
| száma | együttes lakosságszáma | |||
| 1 | 2–5 | 3 000 fő alatt | 0,13 | |
| 2 | 6–7 | 0,15 | ||
| 3 | 8–9 | 0,17 | ||
| 4 | 10 vagy több | 0,19 | ||
| 5 | 3–5 | 3 000–5 000 fő között | 0,12 | |
| 6 | 6–7 | 0,14 | ||
| 7 | 8–9 | 0,16 | ||
| 8 | 10 vagy több | 0,18 | ||
| 9 | 3–5 | 5 000 fő felett | 0,06 | |
| 10 | 6–7 | 0,08 | ||
| 11 | 8–9 | 0,10 | ||
| 12 | 10 vagy több önkormányzat | 0,12 | ||
3.8. A közös hivatal esetében a közös hivatalt alkotó hetedik és minden további település után az elismert hivatali létszám településenként 1 fővel nő. A járási székhely önkormányzat, illetve az 5 000 fő lakosságszám feletti község, nagyközség önkormányzata esetében az elismert hivatali létszám 2 fővel emelkedik függetlenül attól, hogy önállóan vagy közös hivatal útján gondoskodik a hivatali feladatok ellátásáról.
3.9. Az 1.1.1.1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen megállapított támogatást közös önkormányzati hivatal esetében
a) a nem székhely szerinti önkormányzat esetében az önkormányzat lakosságszámának a közös hivatalt fenntartó önkormányzatok együttes lakosságszámához viszonyított arányában,
b) a székhely szerinti önkormányzat esetében a megállapított támogatásnak a nem székhely önkormányzatokra jutó részével csökkentett összege szerint
kell a kiegészítés meghatározásánál figyelembe venni. Az 1.1.1.1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen elvégzett kiegészítést követően megállapított támogatás – közös hivatalt fenntartó önkormányzatoknál megállapított – együttes összege a közös hivatal székhelye szerinti önkormányzatot illeti meg.
4.1. A támogatás az önkormányzatokat a zöldterületek, és az azokhoz kapcsolódó építmények kialakításához, fenntartásához kapcsolódóan a belterület nagysága alapján illeti meg. Budapest Főváros Önkormányzata e jogcímen 550 millió forint támogatásra jogosult.
4.2. A belterületre vonatkozóan a Budapest Főváros Kormányhivatala által az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból ingyenesen rendelkezésre bocsátott 2019. december 31-én hatályos területi összesítőben szereplő adatokat kell figyelembe venni.
5.1. A támogatás az önkormányzatokat a településen történő közvilágítás biztosításához kapcsolódóan illeti meg. A támogatás meghatározása a településen kiépített kisfeszültségű hálózat kilométerben meghatározott hossza alapján történik, a 2019. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő „Közvilágítás” kormányzati funkció alapján településkategóriánként számított átlagos, egy kilométerre jutó nettó működési kiadások figyelembevételével.
5.2. A támogatás fajlagos összege
a) Főváros, megyei jogú város, 40 000 fő lakosságszám feletti város esetében: 415 000 forint/km,
b) 10 001 – 40 000 fő lakosságszám közötti település esetében: 400 000 forint/km,
c) 10 001 fő lakosságszám alatti település esetében: 320 000 forint/km.
5.3. A településen kiépített kisfeszültségű hálózat hossza tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal 2019. december 31-ei állapotnak megfelelően elkészített Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (a továbbiakban: OSAP-jelentés) „Jelentés a települések villamosenergia-ellátásáról” adatgyűjtés szerinti adatokat kell figyelembe venni azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata tekintetében a kiépített kisfeszültségű hálózat hossza megegyezik a budapesti kerületeknél rögzített adatok összegével.
6.1. A támogatás az önkormányzatot a köztemető fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a 2019. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő „Köztemető-fenntartás, és -működtetés” kormányzati funkció településkategóriánként számított egy négyzetméterre eső nettó működési kiadások figyelembevételével.
6.2. 100 000 forint támogatás illeti meg azon önkormányzatokat, amelyeknek a 6.1. pont szerinti kormányzati funkción mutatkozó nettó kiadása nem haladja meg a 100 000 forintot, illetve az OSAP-jelentés alapján naturális mutatóval rendelkeznek, de a 6.1. pont szerinti kormányzati funkción nettó kiadásuk nem mutatkozott. Nem részesülnek támogatásban azon önkormányzatok, amelyek az OSAP-jelentésben nem szerepeltettek temetőt. Azon önkormányzatok, amelyek temetővel nem rendelkeznek, de megállapodás alapján köztemető fenntartásához hozzájárulnak vagy a feladatot ellátják, és a fenti kormányzati funkción nettó működési kiadásuk a Kincstár által ellenőrzött és igazolt módon meghaladja a 100 000 forintot, a nettó kiadásuk 90%-ának megfelelő összegű támogatásra, de legalább 100 000 forintra jogosultak.
6.3. E támogatásban a fővárosi kerületek nem részesülnek.
6.4. Budapest Főváros Önkormányzata esetében a támogatás összege 18,3 millió forint.
6.5. A támogatás fajlagos összege
a) megyei jogú város, 40 000 fő lakosságszám feletti település esetében: 70 forint/m2,
b) 10 001 – 40 000 fő lakosságszám közötti település esetében: 104 forint/m2,
c) 10 001 fő lakosságszám alatti település esetében: 69 forint/m2.
6.6. A településen lévő köztemető nagyságát az OSAP-jelentés „Jelentés az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyonról „T” adatlap 01–04. sorok” adatai alapján kell figyelembe venni.
7.1. A támogatás az önkormányzatot a közutak fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a 2019. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő „Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása” és „Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása” kormányzati funkciók alapján településkategóriánként számított nettó működési kiadások figyelembevételével.
7.2. A támogatás fajlagos összege
a) Főváros, fővárosi kerületek, megyei jogú város, 40 000 fő lakosságszám feletti város esetében: 470 000 forint/km,
b) 10 001 – 40 000 fő lakosságszám közötti település esetében: 295 000 forint/km,
c) 10 001 fő lakosságszám alatti település esetében: 227 000 forint/km.
7.3. A településen lévő belterületi út hosszát az OSAP-jelentés „Helyi közutak és hidak adatai” alapján kell figyelembe venni.
8.1. A kiválással érintett önkormányzatnak az 1.1.1.2. Településüzemeltetés – zöldterület-gazdálkodás támogatása jogcím, az 1.1.1.3. Településüzemeltetés – közvilágítás támogatása jogcím és az 1.1.1.5. Településüzemeltetés – közutak támogatása jogcímet meghatározó alapadatokat lakosságarányosan meg kell osztani a 2014. évben megalakult önkormányzattal. Amennyiben a 2014. évben megalakult önkormányzat és az az önkormányzat, amelyből kivált, megállapodik az érintett jogcímek szerinti támogatást megalapozó adatok két település közötti megbontásáról, úgy e támogatásokat az önkormányzatok egymás között pénzeszközátadással rendezik.
8.2. Amennyiben az OSAP-jelentés 1.1.1.3. Településüzemeltetés – közvilágítás támogatása jogcím és 1.1.1.5. Településüzemeltetés – közutak támogatása jogcímet meghatározó megalapozó adatai eltérnek az ezen időpont szerinti tényleges adatoktól, úgy az OSAP-jelentés 2021. június 30-áig történő javítása alapján az érintett jogcímek szerinti támogatásokban történő változások finanszírozása augusztus hónaptól történik.
9.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatok számára a Mötv. 13. §-ában meghatározott egyes kötelező feladatok ellátásához és a polgármesteri illetmény, tiszteletdíj kifizetéséhez.
9.2. A támogatás minimális összege
a) az 1 000 fő lakosságszámot meg nem haladó azon települések esetében, ahol az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség nem haladja meg a 32 000 forintot: 6,0 millió forint,
b) az 1 000 fő lakosságszám feletti azon települések esetében, ahol az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség nem haladja meg a 32 000 forintot: 8,0 millió forint,
c) az egyéb települések esetében: 4,5 millió forint.
10.1. A központi költségvetés támogatást biztosít a lakott külterülettel rendelkező önkormányzatoknak a 2020. január 1-jei külterületi lakosok száma alapján.
11.1. A támogatás az összegyűjtött és a hatóságilag kijelölt lerakóhelyeken igazoltan elhelyezett, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége (m3) után illeti meg azon önkormányzatokat, amelyek
a) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény alapján szervezett közszolgáltatás ellátásáról közszolgáltatóval kötött, hatályos szerződés útján,
b) a környezet és a vízbázisok védelme érdekében a közműves csatornahálózattal el nem látott településrészein keletkezett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtéséről ártalmatlanítás céljából
gondoskodnak.
11.2. Az összeg a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentéséhez járul hozzá.
11.3. A támogatást az önkormányzatok a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz becsült évi mennyisége (m3) alapján igénylik és annak tényleges, közszolgáltatási szerződés szerint összegyűjtött mennyisége alapján számolnak el.
11.4. A támogatás kizárólag a támogatás céljának megfelelően, a lakossági ráfordítások (díjak) csökkentésére fordítható. A támogatás szempontjából kizárólag
a) a „Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése”, valamint
b) a „Szennyvíziszap kezelése, ártalmatlanítása”
kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
12.1. Az előirányzat a 2015. december 31-ei schengeni külső (a magyar-ukrán, a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-horvát) határszakaszokon közúti határátkelőhelyet fenntartó önkormányzatok támogatását szolgálja. A támogatás a 2019. évi közúti ki- és belépési (személyi- és járműforgalmi) adatok alapján kerül megállapításra. A támogatás felhasználása érdekében az önkormányzat és az illetékes határrendészeti kirendeltség vezetője együttműködési megállapodást köt.
12.2. A támogatás a határátkelőhely tisztántartása, megközelíthetősége érdekében felmerülő működési célú kiadásokra használható fel, a személyi jellegű kiadások kivételével. A támogatás szempontjából kizárólag
a) a „Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása”, valamint
b) a „Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások”
kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
13.1. Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása (beleértve a sajátos nevelési igényű gyermekeket is)
13.1.1. Az óvoda 2020/2021. és 2021/2022. nevelési év október 1-jei köznevelési statisztikai adata, az óvodai ellátást 2020. október 2-a és december 31-e vagy 2021. október 2-a és december 31-e között első alkalommal ténylegesen igénybevevők száma és a létszámadatokat megalapozó nyomtatványok, nyilvántartások alapján történik.
13.1.2. Számításba kell venni azt a gyermeket, aki az óvodakötelezettségét Magyarországon teljesíti, akit nem mentettek fel az óvodai foglakozásokon való részvétel alól, aki a felvételétől számított hat hónapon belül betölti a harmadik életévét, aki krízisközpontban vagy a titkos menedékházban elhelyezett ellátásra tekintettel ideiglenes óvodai jogviszonyt létesített.
13.1.3. Az óvodai nevelésben részesülő integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek számát a pedagógusok számított létszámának megállapításakor az Nkt. 47. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint kell figyelembe venni.
13.2. Az Nkt. szerint létrehozott óvoda-bölcsőde többcélú intézmény esetében az 1.2.1. Óvodaműködtetési támogatás jogcím, az 1.2.2. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím, az 1.2.4. Nemzetiségi pótlék jogcím, az 1.2.5. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása jogcím és az 1.2.6. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása jogcím szerinti támogatásokat kizárólag az óvoda intézményegységre vonatkozó létszámadatok alapján kell megállapítani.
13.3. A támogatások felhasználásával kapcsolatos szabályok:
13.3.1. Az 1.2. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása jogcím szerinti támogatások kizárólag a támogatással érintett óvodaintézmények működési és felhalmozási kiadásaira, valamint az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek étkeztetési kiadásaira használhatók fel. A támogatás szempontjából kizárólag
a) az „Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai”,
b) a „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai”,
c) a „Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai”,
d) az „Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai”, valamint
e) a „Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben”
kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
13.3.2. Az 1.2.3. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz jogcím szerinti támogatás szempontjából a 13.3.1. pontban foglalt kormányzati funkciókon túl a „Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása” kormányzati funkción elszámolt kiadás is figyelembe vehető.
14.1. A támogatás az önkormányzatot az óvoda működésével és feladatellátásával összefüggő kiadásaihoz kapcsolódóan illeti meg az általa fenntartott óvodában nevelt, a
13.1. pontban figyelembe vett gyermeklétszám után, azzal, hogy minden gyermeket egy főként kell figyelembe venni.
15.1. A központi költségvetés a Kjt., az Nkt., valamint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: köznevelési Kjtvhr.), továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít az óvodát fenntartó önkormányzat részére az általa fenntartott óvodában foglalkoztatott pedagógusok béréhez és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.
15.2. A támogatás az önkormányzatot az általa fenntartott óvodákban foglalkoztatott, az Nkt. nevelés-szervezési paraméterei szerint számított pedagógus létszám után illeti meg. Egy intézménynek kell tekinteni az egy OM azonosítóval és alapító okirattal rendelkező óvodát, beleértve az óvoda valamennyi feladatellátási helyét (székhely, tagintézmény, telephely) akkor is, ha az alapító okiratban a tagintézményként vagy telephelyként nevesített feladatellátási hely a fenntartótól eltérő településen van.
15.3. A számított pedagógus létszám meghatározása
15.3.1. A számított pedagóguslétszám meghatározása a következő képlettel történik:
Psz = [(L1 / Cs) * Feh1 + Vk1 + Op1]*8/12 + [(L2 /Cs) * Feh2 + Vk2 + Op2]
*4/12 ahol:
Psz = a 2021. évre számított pedagógusok létszáma, egy tizedesre kerekítve,
L1; L2 = a 2020/2021., illetve a 2021/2022. nevelési évben szervezett csoport(ok)ban a 13.1. pont szerinti összes gyermeklétszám,
Cs = csoport átlaglétszám 20 fő,
Feh1; Feh2 = foglalkozási együttható az 50 órában egységesen meghatározott, óvodai foglalkoztatási időkeret, az Nkt. szerinti pedagógus heti kötelező óraszám, illetve kötött munkaidő figyelembevételével: 1,62,
Vk1; Vk2 = a 15.3.2. pont szerint számított vezetői órakedvezmény miatti pedagógus-többletlétszám a 2020/2021., illetve a 2021/2022. nevelési évben (egy tizedesre kerekítve),
Op1; Op2 = az Nkt. 61. § (3) bekezdése alapján az intézmény alapító okirata szerint
500 fő férőhelyet elérő vagy azt meghaladó intézménynél kötelezően alkalmazandó óvodapszichológusok létszáma a 2020/2021., illetve a 2021/2022. nevelési évben (egy tizedesre kerekítve).
15.3.2. A vezetői órakedvezmény miatti pedagógus-többletlétszám számítása
2020/2021. nevelési évre:
2021/2022. nevelési évre:
ahol:
Vk1; Vk2 = a 2020/2021., illetve a 2021/2022. nevelési évben a vezetői órakedvezményből adódó létszámtöbblet,
V1; V2 = az Nkt. 1. melléklete szerinti vezetők kötelező és a többcélú intézmény óvodai intézményegység-vezető létszáma, de legfeljebb
a) 2021. év első 8 hónapjában a 2020/2021. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) köznevelési statisztika szerint ténylegesen foglalkoztatott,
b) 2021. év utolsó 4 hónapjában a 2021/2022. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) köznevelési statisztikai állapotra becsült
vezetői létszám.
Az év végi elszámolás mindkét nevelési év tekintetében a köznevelési statisztikában szerepeltetett vezetői létszám alapján történik.
Vi1; Vi2 = a V1 és V2 vezetői létszámra – az Nkt. 5. mellékletében – megállapított kötelező nevelési óraszámának, óvodai foglalkozásai számának összege.
15.3.3. Többcélú intézmény óvodai intézményegység-vezető intézményenként legfeljebb 1 fő létszámként vehető figyelembe, feltéve, hogy az intézménynek nem magasabb vezetője, vagy más az Nkt. 1. melléklet szerinti vezetője.
15.4. A támogatás felhasználható a 2020. december havi bérek 2021. januárban történő kifizetésére is.
16.1. A központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít az Nkt. 64. §-a szerinti előmeneteli rendszer keretén belül lebonyolított minősítési eljárás során 2021. január 1-jén Pedagógus II., Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatú besorolással rendelkező pedagógusok, a bölcsődében és mini bölcsődében foglalkoztatott felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők (a továbbiakban: felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők), valamint Pedagógus II. fokozatba átsorolt, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők béréhez. A támogatás az önkormányzatot az általa fenntartott óvodai, bölcsődei és mini bölcsődei intézményben 2021. évben ténylegesen foglalkoztatott pedagógusok, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők időarányosan figyelembe vett, egy tizedesre kerekített száma alapján illeti meg.
16.2. A támogatás felhasználható a 2020. december havi bérek 2021. januárban történő kifizetésére is.
16.3. A minősítést elnyert pedagógusok, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők fenntartónkénti adatait a köznevelési információs rendszer adatkezelőjének adatszolgáltatása alapozza meg. Ha a támogatást megalapozó adatok az önkormányzat által fenntartott intézményben ténylegesen foglalkoztatott, minősítést elnyert és átsorolt pedagógusok, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők számával nem egyeznek meg, azok önkormányzat általi módosítására az Ávr. szerinti értesítőben meghatározott módon és határnapig kerülhet sor.
17.1. A központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít az önkormányzatok által fenntartott óvodában foglalkoztatott, a köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdése alapján nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógusok nemzetiségi pótlékához és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz. A támogatás az önkormányzatot az óvodában 2021. évben ténylegesen foglalkoztatott és nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógusok átlagos száma alapján illeti meg.
17.2. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az óvoda
a) alapító okiratában szerepel a nemzetiségi óvodai nevelés és
b) a nemzetiségi óvodai nevelést a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve figyelembevételével elkészített pedagógiai program alapján szervezi meg.
17.3. A támogatás felhasználható a 2020. december havi nemzetiségi pótlék 2021. januárban történő kifizetésére is.
18.1. A támogatás igénylése szempontjából a segítői létszám – beleértve a pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező segítőket is – az Nkt. 2. melléklete szerint elismerhető és pedagógusok nevelőmunkáját segítő munkakörben foglalkoztatotti létszám, de legfeljebb a 2021. évben a ténylegesen foglalkoztatott segítők, teljes munkaidőre átszámított átlagos száma, egy tizedesre kerekítve.
18.2. A segítői létszám meghatározásakor az Nkt. 2. melléklete szerinti pedagógiai asszisztens csak azon intézménynél vehető figyelembe, ahol legalább 3 csoport működik.
18.3. Az év végi elszámolás a havonta, az Nkt. 2. melléklete szerint elismerhető és a Kjt. alapján ténylegesen foglalkoztatott segítők – teljes munkaidőre átszámított – egy tizedesre kerekített átlagos száma alapján történik.
18.4. A pszichopedagógus a segítői létszámban nem vehető figyelembe.
18.5. A támogatás felhasználható a 2020. december havi bérek 2021. januárban történő kifizetésére is.
19.1. A támogatás a Mötv. alapján létrehozott társulás által fenntartott óvodákba járó gyermeklétszámból azon gyermekek után igényelhető, akik a lakóhelyüktől, ennek hiányában tartózkodási helyüktől eltérő településen veszik igénybe az óvodai ellátást és utaztatásuk autóbusz működtetésével, iskolabusz-szolgáltatás vagy különcélú menetrend szerinti autóbusz-szolgáltatás vásárlásával biztosított.
19.2. A támogatás szempontjából iskolabusz-szolgáltatás vásárlásnak minősül a menetrendtől függetlenül kizárólag e célból indított járat(ok) igénybevétele. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az utaztatott gyermekek mellett kísérő utazzon.
19.3. A támogatás szempontjából az adott napon figyelembe vehető egy főként az a gyermek, akinek az utazását mind az oda-, mind a visszaúton a 19.1.–19.2. pontok szerint biztosították. Az utaztatott gyermekek számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült létszám, elszámolásnál az utaztatás kapcsán készített nyilvántartás alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 220-szal.
20.1. Az e jogcím alá tartozó támogatásokra vonatkozó közös szabályok:
20.1.1. Az e jogcím szerinti feladatokra támogatás kizárólag
a) a Szoctv., illetve a Szoctv. 132. § (1) és (2) bekezdései szerinti felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokban, továbbá
b) a Gyvt., illetve a Gyvt. 162. § (1) és (2) bekezdései szerinti felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokban
foglalt szakmai feltételeknek megfelelően biztosított ellátás esetén vehetők igénybe.
20.1.2. Az önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120–122. §-a, illetve a Gyvt. 97. §-a szerinti ellátási szerződés, illetve az önkormányzatok egymás közötti, a Mötv. 41. § (6) bekezdése alapján kötött szerződés keretében történő ellátása esetén a támogatás igénylésére a szolgáltatás, illetve az intézmény szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett fenntartója jogosult. E szabály alól kivételt képez az
1.3.2.1. Család- és gyermekjóléti szolgálat jogcím, az 1.3.2.2. Család- és gyermekjóléti központ jogcím és az 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás jogcím, amelyek esetében az adott feladatra nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés esetén is az az önkormányzat jogosult a támogatás igénylésére, amely számára szerződés alapján a nem állami fenntartó biztosítja az ellátást.
20.1.3. A 20.1.2. pontban szereplő kivétellel az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím szerinti támogatásokat azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek
a) az adott szociális szolgáltatás, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenység tekintetében a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzésre kerültek, és
b) a Szoctv. 58/A. §-a, illetve a Gyvt. 145. §-a alapján az adott szociális, gyermekjóléti szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, ellátotti létszámra, férőhelyszámra, feladatmutatóra befogadást nyertek, vagy a támogatásra befogadás nélkül is jogosultak.
20.1.4. Az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím szerinti feladatok esetében a társulásoknak járó magasabb támogatást a társulás székhelye szerinti önkormányzat akkor igényelheti, ha
a) a feladat ellátásáról a Mötv. szerinti önkormányzati társulás saját fenntartású intézménye, szolgáltatója útján gondoskodik, a feladat ellátásában részt vevő önkormányzatok önállóan az adott feladat ellátását nem biztosítják, az adott feladat tekintetében nincs szolgáltatójuk, intézményük bejegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba, valamint
b) a társult és ellátott önkormányzatok lakosságszáma az 1.3.2.3. Szociális étkeztetés jogcím, az 1.3.2.4.2. Személyi gondozás – önálló feladatellátás jogcím, az 1.3.2.4.3. Személyi gondozás – társulás által történő feladatellátás jogcím, az 1.3.2.6. Időskorúak nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.7. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.8. Demens személyek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.9. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.10. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.11. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása jogcím szerinti feladatok esetében együttesen legalább 3 000 fő, az 1.3.2.12. Családi bölcsőde jogcím és az 1.3.2.13. Hajléktalanok átmeneti intézményei jogcím szerinti feladatok esetében együttesen legalább 5 000 fő, és
c) az adott feladathoz járó alaptámogatás igénylésére az önkormányzat jogosult.
20.1.5. Egy önkormányzat ugyanazon feladat ellátása tekintetében a támogatás szempontjából kizárólag egy társulásban vehető figyelembe.
20.1.6. Amennyiben az önkormányzat egyes szociális és gyermekjóléti feladatok ellátásáról a 20.1.4.–20.1.5. pontok szerinti társulás útján gondoskodik, úgy az önkormányzat az ellátottak után a társulás által történő feladatellátásnak megfelelő, magasabb fajlagos összegű támogatásra jogosult.
20.1.7. Az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím szerinti támogatások igénybevételének feltétele az ellátott adatainak – a Szoctv. 20/C. § (1)–(4) bekezdése, illetve a Gyvt. 139. § (2) és (3) bekezdése szerinti – nyilvántartásba vétele, valamint az időszakos jelentési kötelezettség teljesítése. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását az időszakos jelentés szerint ténylegesen megkezdte.
20.1.8. Ha az önkormányzatok egymás közötti és önkormányzati körön kívüli feladat-, illetve intézmény átadása-átvétele következtében az érintett felek a finanszírozást pénzeszközátadással, -átvétellel egymás közötti megállapodás útján rendezik, úgy a nyilvántartásba vétel és az időszakos jelentési kötelezettség teljesítése az átvevő fenntartó tekintetében vizsgálandó.
20.1.9. Az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím szerinti támogatások teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás, intézmény a tárgyév egészében szerepel a szolgáltatói nyilvántartásban.
20.1.10. Amennyiben az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető.
20.1.11. A nappali, illetve a bentlakásos intézményi ellátást nyújtó intézményekben – kivéve a hajléktalanok nappali intézményét – a Szoctv. 92/K. § (5)–(6) bekezdései alapján az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg:
a) nappali intézmény esetén – a nappali melegedő kivételével – a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 110%-át,
b) bentlakásos intézmény esetén a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 105%-át,
c) mindkét intézménytípus esetében éves átlagban pedig a férőhelyszám 100%-át.
20.1.12. Demens személyek nappali ellátása, valamint időskorúak bentlakásos ellátása esetében a támogatás igénybevételéhez a 2019. január 1-je előtt kiállított demenciakórképet igazoló szakvélemények is elfogadhatók.
20.1.13. Gondozási nap: egy ellátott egynapi intézményi ellátása (idős és hajléktalan személyeket ellátó tartós és átmeneti szociális intézményben, valamint gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézményben), amely az intézménybe történő felvétel napjával kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen – egészségügyi vagy egyéb okból – távollévőket is figyelembe kell venni. Az intézményi jogviszony egy év folyamatos távollét esetén megszűnik.
20.2. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások egyidejű igénybevételére vonatkozó szabályok:
20.2.1. Ha az ellátott ugyanazon a napon több szolgáltatótól, intézménytől, hálózattól, illetve székhelytől, telephelytől (a továbbiakban együtt: engedélyes) is ugyanabban – az 1.3.2.3. Szociális étkeztetés jogcím, az 1.3.2.4. Házi segítségnyújtás jogcím, az 1.3.2.6. Időskorúak nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.7. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.8. Demens személyek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.9. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.10. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.11. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.12. Családi bölcsőde jogcím, az 1.3.2.13. Hajléktalanok átmeneti intézményei jogcím és az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím szerint támogatott és a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó (a továbbiakban: adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott) – a szociális szolgáltatásban vagy gyermekek napközbeni ellátásában részesül, a támogatás szempontjából az adott napon ellátottként csak annál az engedélyesnél vehető figyelembe, amelyik az ellátottról előbb teljesítette a 20.1.7. pont szerinti időszakos jelentést.
20.2.2. A 20.2.1. pont szerinti rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha az ellátott ugyanazon a napon több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekek átmeneti gondozásába tartozó ellátásban részesül.
20.2.3. Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől részesül hajléktalan személyek nappali ellátásában, a támogatás szempontjából az ellátott valamennyi engedélyesnél figyelembe vehető.
20.2.4. Szociális étkeztetés esetén – a népkonyha kivételével – a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen
a) a demens személy időskorúak nappali ellátásában,
b) fogyatékos személyek nappali ellátásában,
c) pszichiátriai betegek nappali ellátásában,
d) szenvedélybetegek nappali ellátásában vagy
e) hajléktalan személyek nappali ellátásában
is részesül.
20.2.5. Házi segítségnyújtás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen nappali ellátásban is részesül.
20.2.6. Adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális alapszolgáltatás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekjóléti alapellátásban, gyermekvédelmi szakellátásban vagy szociális szakosított ellátásban is részesül, a 20.2.7.–20.2.12. pontokban meghatározott kivételekkel.
20.2.7. Szociális étkeztetés esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen vagy hajléktalan személyek átmeneti szállásán bentlakásos szociális intézményi ellátásban, családok átmeneti otthonában átmeneti gondozásban, utógondozói ellátásban vagy támogatott lakhatásban is részesül.
20.2.8. Hajléktalan személyek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen vagy hajléktalan személyek átmeneti szállásán bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.
20.2.9. Időskorúak nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.
20.2.10. Fogyatékos személyek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthonában, fogyatékos személyek támogatott lakhatásában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban, továbbá ha nevelőszülői ellátásban vagy utógondozói ellátásban is részesül.
20.2.11. Pszichiátriai betegek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthonában, pszichiátriai betegek támogatott lakhatásában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban, továbbá ha utógondozói ellátásban is részesül.
20.2.12. Szenvedélybetegek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthonában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban, továbbá ha utógondozói ellátásban is részesül.
20.2.13. Bölcsődei ellátás keretén belül biztosított intézményi vagy szolgáltatási forma igénybevétele (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde) esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen a bölcsődei ellátás egy másik intézményi vagy szolgáltatási forma igénybevétele során is (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde) ellátásban részesül.
20.2.14. Adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekjóléti alapellátás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátásban vagy a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó gyermekvédelmi szakellátásban is részesül, a 20.2.15. pontban foglalt kivétellel.
20.2.15. Bölcsődei ellátás igénybevétele esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon otthont nyújtó ellátásban is részesül.
20.2.16. Ugyanarra a napra ugyanazon ellátott a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátás és gyermekvédelmi szakellátás esetén, kivéve az utógondozói ellátás és az éjjeli menedékhely legfeljebb három egymást követő napig történő egyidejű igénybevételét.
20.2.17. A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe támogató szolgáltatás esetén az adott napon az azzal az ellátottal teljesített feladategység, aki ugyanazon a napon a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó
a) szociális szakellátásban – az éjjeli menedékhely, hajléktalanok átmeneti szállása, fogyatékos személyek gondozóháza, időskorúak gondozóháza, idősek otthona, hajléktalanok otthona, fogyatékos személyek otthona, hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye, fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye, fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona vagy fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona támogatott lakhatás kivételével – vagy
b) gyermekvédelmi szakellátásban – otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás, utógondozás kivételével -
is részesül.
20.2.18. A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az a BNO 10 kódkönyv F 20–29 vagy F 31–33 diagnóziskódba nem besorolható ellátottakkal teljesített feladategység, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető feladategység 10%-át.
20.2.19. A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az a BNO 10 kódkönyv F 10–19 és F 6300 diagnóziskódba nem besorolható ellátottakkal teljesített feladategység, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető feladategység 30%-át.
20.2.20. A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe közösségi alapellátás esetén az adott napon az azzal az ellátottal teljesített feladategység, aki ugyanazon a napon a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó
a) gyermekjóléti alapellátásban – a gyermekjóléti szolgáltatás, családok átmeneti otthona, családok átmeneti otthona külső férőhelye kivételével –,
b) szociális szakellátásban – az éjjeli menedékhely, hajléktalanok átmeneti szállása, hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye, hajléktalanok otthona, pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthona, a szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona és a támogatott lakhatás kivételével – vagy
c) gyermekvédelmi szakellátásban – utógondozói ellátás kivételével –
is részesül.
20.2.21. Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől is igénybe vesz pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátást vagy szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátást, az adott napon a vele teljesített feladategységet annál az engedélyesnél kell figyelembe venni, amely az ellátott után – a szolgáltatások igénybe vevőinek a Szoctv. 20/C. §-ában, illetve a Gyvt. 139. § (2) bekezdésében meghatározott adatairól vezetett központi elektronikus nyilvántartási rendszerben – az időszakos jelentési kötelezettségét előbb teljesítette.
21.1. A támogatás a 35 000 forint egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességet meg nem haladó önkormányzatok egyes szociális jellegű feladataihoz járul hozzá.
21.2. A támogatás számított összegét a
a) 30%-a a Gyvt. 20/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti pénzbeli támogatásban részesülők 2019. augusztus és 2019. november havi együttes létszámadataiból számított átlaga,
b) 30%-a a Szoctv. 33. § (1) bekezdése szerinti aktív korúak ellátásában részesülők 2019. évi átlagos száma,
c) 10%-a a 18–59 éves korcsoportba tartozó, személyi jövedelemadót nem fizetők számának a 2019. évi adóbevallások összesítése alapján számított 18–59 éves korcsoporton belüli lakosságszámon belüli részaránya,
d) 30%-a a településen élő 60 év feletti lakosoknak az állandó lakosokon belüli részaránya
elismert mértéke szerint kell meghatározni.
21.3. A támogatás számított összege esetében a támogatási mérték számításakor alkalmazandó paramétertábla:
| A | B | C | D | ||
| Kategóriák az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége szerint (forint) | Támogatási mérték (%) | ||||
| alsó határ | felső határ | maximuma | minimuma | ||
| 1 | 1 | 18 000 | 95 | ||
| 2 | 18 001 | 24 000 | 60 | ||
| 3 | 24 001 | 32 000 | 60 | 30 | |
| 4 | 32 001 | 35 000 | 30 | 10 | |
21.4. A támogatás számított összege esetében alkalmazandó támogatási mérték az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség növekedésével arányosan csökken, és az alábbi képlet alapján határozható meg:
TM = C + (AE – A)/(B – A) * (D – C)
ahol:
TM = támogatási mérték,
AE = az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége, ami alapján a támogatás mértékének számításakor alkalmazandó paramétertábla megfelelő sora alkalmazandó,
A–D = a támogatás mértékének számításakor alkalmazandó paramétertábla szerinti értékek.
21.5. A támogatás meghatározása a támogatás számított összegét figyelembe véve az alábbi képlet szerint történik:
T = ha SZT < [SZT + ha (SZF2020>0; akkor K2019*1,6, egyébként K2019)]/2, akkor SZT, egyébként [SZT + ha (SZF2020>0; akkor K2019*1,6, egyébként K2019)]/2
ahol:
T = támogatás,
SZT = támogatás számított összege,
SZF2020 = a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: 2020. évi költségvetési törvény) 2. melléklet, Kiegészítő szabályok 1.d) pontja alapján visszamutatott, az önkormányzatot a III.2.-III.5. pontok szerint megillető támogatás összege,
K2019 = az önkormányzat által a 2019. évi költségvetési beszámolóban a „Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése”, a „Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások”, „Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások” kormányzati funkciókon teljesített költségvetési kiadások csökkentve az önkormányzatok előző évi elszámolásából származó kiadások és az ellátottak pénzbeli juttatásai rovatok összegével, továbbá a „Támogatási célú finanszírozási műveletek” kivételével valamennyi kormányzati funkción az ellátottak pénzbeli juttatásai rovaton teljesített kiadások együttes összege.
21.6. A támogatás felhasználásával kapcsolatos szabály:
21.6.1. A támogatás elsősorban az önkormányzati helyi hatáskörű pénzbeli és természetbeni ellátások nyújtására, valamint az állampolgárok lakáshoz jutásának önkormányzatok általi, szociális alapon történő támogatására, valamint a 3. melléklet 6.3. pont h) alpontja szerinti ellátások önrészére, az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím és az 1.4.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcím szerinti, az önkormányzat vagy társulása által ellátott és támogatott feladatokra használható.
21.6.2. A támogatás szempontjából kizárólag
a) az „Ellátottak pénzbeli juttatásai” megfelelő rovatain,
b) a „Lakáshoz jutást segítő támogatások”,
c) a „Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése”,
d) a „Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások”,
e) az „Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások”, valamint
f) az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím és az 1.4.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcím szerinti támogatásoknál az e melléklet szerint alkalmazható
kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
Amennyiben az önkormányzat az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím és az 1.4.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcím szerinti feladatokra támogatásban nem részesül, de e feladatok ellátásához társulás vagy másik önkormányzat felé a „Támogatási célú finanszírozási műveletek” kormányzati funkción teljesített kiadással hozzájárul, úgy ennek összege a támogatás elszámolása szempontjából figyelembe vehető.
22.1. A támogatás felhasználásával kapcsolatos közös szabályok:
22.1.1. Az 1.3.2.1. Család- és gyermekjóléti szolgálat jogcím, az 1.3.2.2. Család- és gyermekjóléti központ jogcím és a 3. melléklet 2.2.3. Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím között átcsoportosítás hajtható végre. A támogatás szempontjából kizárólag
a) a „Család és gyermekjóléti szolgáltatások” és
b) a „Család és gyermekjóléti központ”
kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
22.1.2. Az 1.3.2.3. Szociális étkeztetés jogcímtől az 1.3.2.15. Közösségi ellátások jogcímig a támogatások között átcsoportosítás hajtható végre. A támogatás szempontjából kizárólag
a) a „Család és gyermekjóléti szolgáltatások”,
b) a „Család és gyermekjóléti központ”,
c) a „Szociális étkeztetés népkonyhán”,
d) a „Szociális étkeztetés szociális konyhán”,
e) a „Házi segítségnyújtás”,
f) a „Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás”,
g) az „Idősek nappali ellátása”,
