| A | B | ||
| Megyei önkormányzatok | Támogatás millió forintban | ||
| 1 | Baranya Megyei Önkormányzat | 280,5 | |
| 2 | Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat | 307,0 | |
| 3 | Békés Megyei Önkormányzat | 270,4 | |
| 4 | Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat | 352,0 | |
| 5 | Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat | 281,2 | |
| 6 | Fejér Megyei Önkormányzat | 289,0 | |
| 7 | Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat | 295,6 | |
| 8 | Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat | 311,1 | |
| 9 | Heves Megyei Önkormányzat | 263,1 | |
| 10 | Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat | 275,2 | |
| 11 | Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat | 256,3 | |
| 12 | Nógrád Megyei Önkormányzat | 239,2 | |
| 13 | Pest Megyei Önkormányzat | 488,1 | |
| 14 | Somogy Megyei Önkormányzat | 257,8 | |
| 15 | Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat | 322,6 | |
| 16 | Tolna Megyei Önkormányzat | 235,3 | |
| 17 | Vas Megyei Önkormányzat | 249,5 | |
| 18 | Veszprém Megyei Önkormányzat | 269,8 | |
| 19 | Zala Megyei Önkormányzat | 244,4 | |
| Összesen: | 5 488,1 |
7.3. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.
8. 2.2.1. A települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásához kapcsolódó támogatása jogcím
8.1. A jogcím az 5 000 fő lakosságszámot meg nem haladó önkormányzat szociális célú tüzelőanyag – tűzifa vagy barnakőszén – vásárlásának támogatására szolgál.
8.2. A támogatást az önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A pályázatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével írja ki.
8.3. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.
8.4. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.
8.5. A támogatás felhasználásának határideje tárgyévet követő év március 31-e.
9. 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím
9.1. A jogcímből a központi költségvetés támogatást biztosít a Kjtvhr. 15/A. §-a és 15/C. §-a szerinti, 2021. január-december havi foglalkoztatásra tekintettel kifizetendő szociális ágazati összevont pótlékhoz, egészségügyi kiegészítő pótlékhoz és azok szociális hozzájárulási adójához.
9.2. Az önkormányzat a támogatásra akkor jogosult, ha a Kjtvhr. 15/A. §-a és 15/C. §-a szerinti szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a foglalkoztatott számára. Nem nyújtható támogatás a szociális ágazati összevont pótléknak és az egészségügyi kiegészítő pótléknak a Kjtvhr. 5. és 7. számú mellékleteiben meghatározott összegén felül nyújtott összege és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez.
9.3. A támogatás havi összege az önkormányzati költségvetési szervek foglalkoztatottjaira vonatkozó, előző hónapra számfejtett, tárgyhónapban kifizetendő havi pótlékok szociális hozzájárulási adóval növelt bruttó összege. A támogatás folyósítása – a Kincstár tárgyhónap 5-éig a támogatás önkormányzatokat megillető összegével kapcsolatosan teljesített adatszolgáltatása alapján – havonta történik.
9.4. A támogatást az önkormányzat kizárólag a 2021. évi január-december hónapokban kifizetendő szociális ágazati összevont pótlékra, egészségügyi kiegészítő pótlékra és azokhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adóra használhatja fel. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.
10. 2.2.3. Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím
10.1. A támogatásra az a járásszékhely önkormányzat jogosult, amely az általa fenntartott család- és gyermekjóléti központ útján ellátja a Gyvt. szerinti óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet.
10.2. Az önkormányzatokat megillető támogatás éves összegét a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter 2020. november 30-áig állapítja meg.
10.3. A 2. melléklet 1.3.2.1. Család- és gyermekjóléti szolgálat jogcímen és 1.3.2.2. Család- és gyermekjóléti központ jogcímen, valamint e jogcímen kapott támogatás között átcsoportosítás hajtható végre. A támogatás szempontjából kizárólag a „Család- és gyermekjóléti szolgáltatás” és a „Család- és gyermekjóléti központ” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.
11. 2.3.1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat kulturális feladatainak támogatása jogcím
11.1. A jogcím Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata kulturális feladatainak, elsősorban a Zsolnay Kulturális Negyed, a Kodály Központ és a Pannon Filharmonikusok működésének támogatására szolgál. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a kultúráért felelős miniszter – mint támogató – Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzattal a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben köt támogatási szerződést. Az Áht. szerinti támogató a kultúráért felelős miniszter.
11.2. A támogatás teljes összegének folyósítása a szerződéskötést követő 30 napon belül történik, felhasználási határideje tárgyév december 31-e.
12. 2.3.2.1. Megyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása jogcím
12.1. A jogcím a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatát (Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának kivételével), Szentendre Város Önkormányzatát és Tata Város Önkormányzatát illeti meg a megyei hatókörű városi múzeumok fenntartására és állami feladatainak ellátására.
12.2. Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét a kultúráért felelős miniszter 2020. december 20-áig állapítja meg.
12.3. A támogatás 12%-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr-ben meghatározottak szerint történik.
12.4. A támogatás szempontjából kizárólag a „Múzeumi gyűjteményi tevékenység”, a
„Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység”, a „Múzeumi kiállítási tevékenység”, valamint a „Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználását a Kult. tv. 45. § (5) bekezdése, illetve 68. § (3) bekezdése szerinti beszámolókban is szerepeltetni szükséges. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.
13. 2.3.2.2. Megyei hatókörű városi könyvtárak feladatainak támogatása jogcím
13.1. A támogatás a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatát és Szentendre Város Önkormányzatát illeti meg a megyei hatókörű városi könyvtárak fenntartására és állami feladatainak ellátására.
13.2. Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét a kultúráért felelős miniszter 2020. december 20-áig állapítja meg.
13.3. A támogatás 12%-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr-ben meghatározottak szerint történik.
13.4. A támogatás a Kult. tv. 66. §-ában foglalt feladatok megvalósításához kapcsolódó személyi juttatások és azok járulékai, dologi kiadások és felhalmozási kiadások finanszírozására használható fel. A támogatás terhére elszámolhatóak a könyvtári szakpolitikai programok területi szintű koordinációjának és megvalósításának kiadásai is.
13.5. A támogatás szempontjából kizárólag a „Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása”, a „Könyvtári állomány feltárása, megőrzése és védelme”, valamint a „Könyvtári szolgáltatások” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
13.6. Amennyiben az önkormányzat a támogatás legalább 10%-át nem könyvtári dokumentum vásárlásra fordítja, ideértve a nemzetiségi nyelvű könyvtári dokumentumok beszerzését is, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.
13.7. A támogatás felhasználását a Kult. tv. 45. § (5) bekezdése, illetve 68. § (3) bekezdése szerinti beszámolókban is szerepeltetni szükséges. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.
14. 2.3.2.3. A települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása jogcím
14.1. A támogatás a muzeális intézményeket fenntartó települési önkormányzatokat illeti meg a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény 30. § (3) bekezdése alapján önkormányzati fenntartásba került muzeális intézmények fenntartásához.
14.2. Az egyes önkormányzatokat megillető támogatás összegét a kultúráért felelős miniszter 2020. december 20-áig határozza meg, az alábbi szempontok figyelembevételével:
a) a 2013–2017. évek közötti időszak átlagos látogatószáma, illetve a két utolsó lezárt év változása,
b) a leltározott gyűjtemény aránya a teljes gyűjteményhez képest,
c) a szakmai besorolás,
d) az önkormányzat által fenntartott muzeális intézmények száma,
e) az önkormányzat területi elhelyezkedése.
14.3. A támogatásból a 2.3.2.1. Megyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása jogcímen támogatásban részesülő önkormányzatok, Budapest Főváros Önkormányzata és a fővárosi kerületek önkormányzatai nem részesülhetnek.
14.4. A támogatás 12%-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr-ben meghatározottak szerint történik.
14.5. A támogatás szempontjából kizárólag a „Múzeumi gyűjteményi tevékenység”, a „Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység”, a „Múzeumi kiállítási tevékenység”, valamint a „Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.
15. 2.3.2.4. A települési önkormányzatok könyvtári célú érdekeltségnövelő támogatása jogcím
15.1. A Kult. tv. 64. § (2) bekezdés a) pontja alapján az önkormányzatot a települési nyilvános könyvtár állománygyarapítására és a nyilvános könyvtár technikai, informatikai, műszaki eszközeinek, berendezési tárgyainak gyarapítására támogatás illeti meg.
15.2. A támogatás összegét a települési nyilvános könyvtárat, illetve megyei hatókörű városi könyvtárat fenntartó önkormányzatok által a 2020. évben a saját bevételeik terhére biztosított állománygyarapításra fordított összegek (a továbbiakban: 2020. évi önkormányzati hozzájárulás) arányában kell megállapítani.
15.3. A 2020. évi önkormányzati hozzájárulás megállapításakor nem vehetők figyelembe az állami támogatások sem a pályázati forrásból sem az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer támogatásából származó összeg.
15.4. A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a kultúráért felelős miniszter állapítja meg. A támogatás az alábbiak szerint kerül meghatározásra:
T = Ki*(Ei/ΣK)
ahol:
T = az önkormányzatot megillető támogatás összege,
Ki= a 2020. évi önkormányzati hozzájárulás összege,
Ei = az előirányzat összege,
ΣK= a Ki országosan összesített összege.
15.5. Egy önkormányzatot ezen a jogcímen legfeljebb 30,0 millió forint támogatás illet meg.
15.6. Nem részesülhet támogatásban az az önkormányzat, amelynél a fenti képlet szerint a támogatás számított összege nem éri el a 15 000 forintot. Ezen önkormányzatok kiadásait a végső támogatás meghatározásánál nem kell figyelembe venni, a fennmaradó összeget a támogatásban részesülő önkormányzatok között kell felosztani.
15.7. Az önkormányzatokat megillető támogatás éves összegét a kultúráért felelős miniszter 2021. április 30-áig állapítja meg.
15.8. A támogatás folyósítása egy összegben május hónapban történik.
15.9. A támogatás szempontjából kizárólag a „Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása” kormányzati funkción elszámolt kiadások vehetők figyelembe, a nyilvános könyvtár technikai, informatikai, műszaki eszközeinek, berendezési tárgyainak gyarapítására fordított összeg a támogatás 30%-át nem haladhatja meg. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.
15.10. A támogatás felhasználásáról az önkormányzat 2022. március 31-éig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.
16. 2.3.2.5. Táncművészeti szervezetek támogatása jogcím
16.1. A jogcím a nemzeti és kiemelt minősítésű táncművészeti szervezetek művészeti és létesítménygazdálkodási célú működési támogatását szolgálja.
16.2. Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 5/B. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott módon, az előadó-művészeti bizottságok, a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács által véleményezett, javaslata alapján a kultúráért felelős miniszter 2020. december 20-áig állapítja meg.
16.3. A támogatás 12%-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr-ben meghatározottak szerint történik.
16.4. A támogatás szempontjából kizárólag a „Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.
17. 2.3.2.6. Zeneművészeti szervezetek támogatása jogcím
17.1. A jogcím a nemzeti és kiemelt minősítésű zenekarok és énekkarok működési támogatását szolgálja.
17.2. Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét az Emtv. 5/B. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott módon, az előadó-művészeti bizottságok, a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács által véleményezett, javaslata alapján a kultúráért felelős miniszter 2020. december 20-áig állapítja meg.
17.3. A támogatás 12%-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr-ben meghatározottak szerint történik.
17.4. A támogatás szempontjából kizárólag a „Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.
18. 3.1. Vis maior támogatás jogcím
18.1. A jogcím szolgál a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vis maior rendelet) alapján a helyi önkormányzatok egyes természeti károkból adódó, indokolt és szükséges védekezéssel összefüggő kiadások részbeni vagy teljes megtérítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő építményben vagy az állam tulajdonában és a helyi önkormányzat vagyonkezelésében lévő, kötelező feladatellátást szolgáló épületben a vis maior események okozta károk helyreállításának és a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéssel összefüggő kiadások részbeni támogatásának forrásául.
18.2. A támogatás felhasználásával, annak határidejével kapcsolatban alkalmazandó szabályokat a vis maior rendelet rögzíti.
19. 3.2. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása jogcím
19.1. Az önkormányzatok pályázati úton támogatást igényelhetnek a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására, felújítására és fejlesztésére, valamint kivételes esetben új eszköz beszerzésére.
19.2. A pályázatot a közlekedésért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével írja ki.
19.3. Méltányolandó kistérségi foglalkoztatáspolitikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is.
19.4. A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a közlekedésért felelős miniszter dönt. Az Áht. szerinti támogató a közlekedésért felelős miniszter. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.
19.5. A támogatásból a működtetésre szolgáló támogatás felhasználásának határideje a tárgyév december 31-e, a fenntartásra, felújításra, fejlesztésre és beszerzésre szolgáló támogatás felhasználásának határideje a tárgyévet követő év december 31-e.
20. 3.3. Kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása jogcím
20.1. Az önkormányzat pályázati úton igényelhet támogatást az önkormányzati tulajdonban lévő, az önkormányzat, továbbá társulás által fenntartott, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmény fejlesztésére, felújítására.
20.2. A pályázatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével írja ki.
20.3. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 40,0 millió forint.
20.4. Nem nyújtható támogatás olyan pályázathoz, amely a megjelölt műszaki tartalomra uniós vagy egyéb nemzeti támogatásban részesül.
20.5. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.
20.6. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.
20.7. A támogatásból létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem idegeníthető el, kivéve, ha az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé, és az abból származó ellenértéket a kedvezményezett a támogatási cél szerinti további feladatokra fordítja. Az elidegenítés egyedi kérelem alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter engedélyével történhet.
21. 3.4. Óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás jogcím
21.1 Az önkormányzat pályázati úton igényelhet támogatást a tulajdonában lévő, sportlétesítményként üzemelő létesítmény fejlesztésére, felújítására, illetve új sportlétesítmény létrehozására.
21.2. A pályázatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével írja ki.
21.3. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 20,0 millió forint.
21.4. Nem nyújtható támogatás olyan pályázathoz, amely a megjelölt műszaki tartalomra uniós vagy egyéb nemzeti támogatásban részesül.
21.5. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.
21.6. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.
21.7. A támogatásból létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem idegeníthető el, kivéve, ha az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé, és az abból származó ellenértéket a kedvezményezett a támogatási cél szerinti további feladatokra fordítja. Az elidegenítés egyedi kérelem alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter engedélyével történhet.
22. 3.5. Belterületi utak, járdák, hidak felújítása jogcím
22.1. Az önkormányzat – Budapest Főváros Önkormányzata kivételével – pályázati úton igényelhet támogatást a közigazgatási területén, tulajdonában lévő út, híd és járda felújítására, karbantartására.
22.2. A pályázatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével írja ki.
22.3. Az igényelhető támogatás maximális mértéke:
a) fővárosi kerületi önkormányzatok esetében 60,0 millió forint,
b) megyei jogú városok esetében 50,0 millió forint,
c) 10 000 fő vagy azt meghaladó lakosságszámú települések esetében 40,0 millió forint,
d) 10 000 fő lakosságszám alatti települések esetében 20,0 millió forint.
22.4. Nem nyújtható támogatás olyan pályázathoz, amely a megjelölt műszaki tartalomra uniós vagy egyéb nemzeti támogatásban részesül.
22.5. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.
22.6. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.
22.7. A támogatásból létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem idegeníthető el.
23. Egy önkormányzat a 20–22. pontok szerinti támogatási előirányzat közül csak az egyikre nyújthat be pályázatot.
24. 3.6. Önkormányzati étkeztetési fejlesztések támogatása jogcím
24.1. Az önkormányzat pályázati úton igényelhet támogatást az általa fenntartott és működtetett, a bölcsődei vagy óvodai gyermekétkeztetést kiszolgáló
a) új főzőkonyhák létrehozására,
b) az önkormányzat tulajdonában álló főzőkonyhák kapacitásbővítésére, fejlesztésére, valamint
c) melegítőkonyhák felújítására.
24.2. A pályázatot az államháztartásért felelős miniszter írja ki.
24.3. Konyhai eszközök beszerzése valamennyi cél esetében támogatható, azonban kizárólag eszközbeszerzésre támogatás nem igényelhető. Egy pályázat keretében kizárólag egy célra igényelhető támogatás.
24.4. Az igényelhető maximális támogatás mértéke
a) a 24.1 pont a) és b) alpontja szerinti célok esetében 100,0 millió forint, azzal, hogy az egy bölcsődés vagy óvodás ellátottra jutó támogatási igény nem haladhatja meg a 800 000 forintot
b) a 24.1 pont c) alpontja szerinti cél esetében 10,0 millió forint.
24.5. Az önkormányzat nem igényelhet a 24.1 pont b) alpontja szerinti célra támogatást a 2015–2020. években központi költségvetési támogatásban vagy európai uniós támogatásban részesült konyhája után.
24.6. A támogatásról az államháztartásért felelős miniszter dönt.
24.7. Az Áht. szerinti támogató az államháztartásért felelős miniszter.
24.8. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.
24.9. A támogatásból megvalósuló beruházást a beruházás megvalósításától számított 10 évig az eredeti rendeltetésének megfelelően saját (ideértve a pályázó részvételével működő társulást is) fenntartásban kell működtetni.
24.10. A támogatás felhasználási határideje 2023. december 31-e.
25. 3.7. Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása jogcím
25.1. A jogcím szolgál az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet alapján támogatásra jogosult magánszemély részére – az önkormányzatokon keresztül – biztosítandó támogatás fedezetéül.
25.2. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kezdeményezésének sorrendjében, egy összegben történik.
26. 3.8. Pannon Park beruházási projekt támogatása jogcím
26.1. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a kultúráért felelős miniszter – mint támogató – Budapest Főváros Önkormányzatával a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben köt támogatási szerződést.
26.2. Az Áht. szerinti támogató a kultúráért felelős miniszter.
26.3. A támogatás 50%-ának (a továbbiakban: előleg) folyósítása a szerződéskötést követő 30 napon belül történik és a további részletek tárgyévi – szerződés szerinti – folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb tárgyév november 15-éig elszámol.
26.4. A támogatás felhasználási határideje – ideértve a tárgyév november 15-éig el nem számolt előleget is – tárgyévet követő év december 31-e.
27. 3.9. Normafa Park program támogatása jogcím
27.1. A jogcím szolgál a Normafa Park kiemelt beruházás koncepciójáról és az azzal összefüggő feladatokról szóló 1443/2013. (VII. 16.) Korm. határozat 8. pontja alapján a Normafa Park program tárgyévi munkálatainak megvalósítására.
27.2. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter támogatói okiratot ad ki Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzata számára oly módon, hogy
a) a támogatás 50%-ának megfelelő előleg folyósítása a támogatói okirat kiadását követő 30 napon belül történik és
b) a további részletek tárgyévi – támogatói okirat szerinti – folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb tárgyév november 15-éig elszámol.
27.3. A támogatás felhasználási határideje – ideértve a tárgyév november 15-éig el nem számolt előleget is – tárgyévet követő év december 31-e.
28. 3.10. Kisbér Város városközpontja megújításának támogatása jogcím
28.1. A jogcím szolgál Kisbér Város városközpontja megújítására.
28.2. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter támogatói okiratot ad ki Kisbér Város Önkormányzata számára oly módon, hogy
a) a támogatás 50%-ának megfelelő előleg folyósítása a támogatói okirat kiadását követő 30 napon belül történik és
b) a további részletek tárgyévi – támogatói okirat szerinti – folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb tárgyév november 15-éig elszámol.
28.3. A támogatás felhasználási határideje – ideértve a tárgyév november 15-éig el nem számolt előleget is – tárgyévet követő év december 31-e.
29. 3.11. Budapesti kerületi útfejlesztések jogcím
29.1. A Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős miniszter a budapesti kerületi önkormányzatok részére útfejlesztések és utak aszfaltozása céljából kérelem nélkül támogatást nyújt.
29.2. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős miniszter támogatói okiratot ad ki a támogatásban részesített önkormányzat számára oly módon, hogy
a) a támogatás 50%-ának megfelelő előleg folyósítása a támogatói okirat kiadását követő 30 napon belül történik és
b) a további részletek tárgyévi – támogatói okirat szerinti – folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb tárgyév november 15-éig elszámol.
29.3. Az Áht. szerinti támogató a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős miniszter.
29.4. A támogatás felhasználásának határideje – ideértve a tárgyév november 15-éig el nem számolt előleget is – tárgyévet követő év december 31-e.
30. Az e melléklet szerinti támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni az Ákr. szabályait.
31. Ahol e melléklet a támogatás felhasználási határidejét nem rögzíti, ott az Áht. szerinti szabályozás alkalmazandó.
32. Ahol e melléklet nem rögzíti, hogy a támogató a kedvezményezettel a támogatás felhasználásának részletes szabályairól támogatási szerződést köt, azon jogcímek esetében a támogató támogatói okiratot bocsát ki.
| A | B | C | D | ||
| 1 | 1. | A teljesülés külön szabályozás nélkül is eltérhet az előirányzattól: | |||
| 2 | X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 3 | Igazságügyi miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok alapján teljesítendő fizetési kötelezettségek (20. cím, 5. alcím) | ||||
| 4 | XI. MINISZTERELNÖKSÉG fejezetben | ||||
| 5 | Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék (30. cím, 1. alcím, 30. jogcímcsoport, 3. jogcím) | ||||
| 6 | XII. AGRÁRMINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 7 | Állat, növény- és GMO-kártalanítás (20. cím, 6. alcím) | ||||
| 8 | XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 9 | Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz (8. cím, 2. alcím, 39. jogcímcsoport) | ||||
| 10 | XV. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 11 | Kárrendezési célelőirányzat és egyéb kártalanítási feladatok (25. cím, 1. alcím) | ||||
| 12 | Céltartalékok (26. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport) | ||||
| 13 | XVII. INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 14 | Mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalása (21. cím, 5. alcím) | ||||
| 15 | XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben | ||||
| 16 | Fiatalok első sikeres nyelvvizsgájának támogatása (20. cím, 15. alcím, 3. jogcímcsoport, 6. jogcím) | ||||
| 17 | Fiatalok vezetői engedélyének megszerzésével összefüggő hozzájárulás (20. cím, 15. alcím, 3. jogcímcsoport, 7. jogcím) | ||||
| 18 | Nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatása (20. cím, 15. alcím, 4. jogcímcsoport) | ||||
| 19 | Gyermekvédelmi Lakás Alap (20. cím, 19. alcím, 13. jogcímcsoport) | ||||
| 20 | GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott támogatása (20. cím, 19. alcím, 14. jogcímcsoport) | ||||
| 21 | Családi támogatások (21. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 22 | Korhatár alatti ellátások (21. cím, 1. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 23 | Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások (21. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport) | ||||
| 24 | Közgyógyellátás (21. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. jogcím) | ||||
| 25 | XXII. MINISZTERELNÖKI KORMÁNYIRODA fejezetben | ||||
| 26 | Peres ügyek (21. cím, 2. alcím) | ||||
| 27 | XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben | ||||
| 28 | Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (1. cím) | ||||
| 29 | A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (2. cím) | ||||
| 30 | Jutalékok és egyéb költségek (3. cím, 1. alcím) | ||||
| 31 | Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások (3. cím, 2. alcím) | ||||
| 32 | XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI fejezetben | ||||
| 33 | Babaváró támogatások (24. cím) | ||||
| 34 | Diákhitel konstrukciók támogatása (25. cím) | ||||
| 35 | Szociálpolitikai menetdíj támogatás (31. cím) | ||||
| 36 | Felszámolásokkal és szanálással kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport) | ||||
| 37 | Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése (32. cím, 1. alcím, 6. jogcímcsoport) | ||||
| 38 | Egyéb vegyes kiadások (32. cím, 1. alcím, 11. jogcímcsoport) | ||||
| 39 | 1% SZJA közcélú felhasználása (32. cím, 1. alcím, 12. jogcímcsoport) | ||||
| 40 | Mehib és Eximbank behajtási jutaléka (32. cím, 1. alcím, 19. jogcímcsoport) | ||||
| 41 | Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés (32. cím, 1. alcím, 22. jogcímcsoport) | ||||
| 42 | Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése (33. cím) | ||||
| 43 | Pénzbeli kárpótlás (34. cím) | ||||
| 44 | Nemzetközi pénzügyi intézmények felé vállalt kötelezettségek kiadásai (36. cím) | ||||
| 45 | Hozzájárulás az EU költségvetéséhez (37. cím) | ||||
| 46 | Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások (38. cím) | ||||
| 47 | Követeléskezelés költségei (41. cím) | ||||
| 48 | Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatása (42. cím, 3. alcím) | ||||
| 49 | XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben | ||||
| 50 | Az államot korábbi tulajdonosi döntéseihez kapcsolódóan terhelő egyéb kiadások (1. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 3. jogcím) | ||||
| 51 | ÁFA elszámolás (1. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 7. jogcím) | ||||
| 52 | XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben | ||||
| 53 | Bírósági döntésből eredő kiadások (2. cím, 4. alcím, 5. jogcímcsoport) | ||||
| 54 | XLVII. GAZDASÁGVÉDELMI ALAP fejezetben | ||||
| 55 | Filmszakmai közvetett támogatások mozgókép törvény szerinti kiegészítő finanszírozása (1. cím, 5. alcím) | ||||
| 56 | Tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésének támogatása (1. cím, 6. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 57 | Nyugdíjprémium céltartalék támogatása (1. cím, 6. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 58 | Lakástámogatások (1. cím, 7. alcím) | ||||
| 59 | Passzív kiadások, álláskeresési támogatások (4. cím, 3. alcím) | ||||
| 60 | Bérgarancia kifizetések (4. cím, 4. alcím) | ||||
| 61 | LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben | ||||
| 62 | Öregségi nyugdíj (2. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 63 | Hozzátartozói nyugellátás (2. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport) | ||||
| 64 | Nyugdíjprémium céltartalék (2. cím, 1. alcím, 5. jogcímcsoport) | ||||
| 65 | Tizenharmadik havi nyugdíj (2. cím, 1. alcím, 6. jogcímcsoport) | ||||
| 66 | Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai (2. cím, 4. alcím) | ||||
| 67 | Vagyongazdálkodás (3. cím) | ||||
| 68 | LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ÉS JÁRVÁNY ELLENI VÉDEKEZÉSI ALAP fejezetben | ||||
| 69 | Csecsemőgondozási díj (1. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 70 | Táppénz (1. cím, 2. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 71 | Kártérítési és baleseti járadék (1. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport) | ||||
| 72 | Gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj (1. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport) | ||||
| 73 | Rokkantsági, rehabilitációs ellátások (1. cím, 2. alcím, 6. jogcímcsoport) | ||||
| 74 | Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása (1. cím, 2. alcím, 8. jogcímcsoport) | ||||
| 75 | Anyatej-ellátás (1. cím, 2. alcím, 9. jogcímcsoport) | ||||
| 76 | Utazási költségtérítés (1. cím, 2. alcím, 12. jogcímcsoport) | ||||
| 77 | Sürgősségi ellátás (1. cím, 2. alcím, 13. jogcímcsoport, 1. jogcím) | ||||
| 78 | Külföldön történt speciális egészségügyi ellátások, igénybevett egészségügyi szolgáltatások (1. cím, 2. alcím, 13. jogcímcsoport, 3. jogcím) | ||||
| 79 | Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés (1. cím, 2. alcím, 15. jogcímcsoport, 1. jogcím) | ||||
| 80 | Postaköltség (1. cím, 2. alcím, 15. jogcímcsoport, 2. jogcím) | ||||
| 81 | Egyéb kiadások (1. cím, 2. alcím, 15. jogcímcsoport, 3. jogcím) | ||||
| 82 | Vagyongazdálkodás (1. cím, 3. alcím) | ||||
| 83 | 2. | Az előirányzat a Kormány jóváhagyásával túlléphető: | |||
| 84 | VIII. ÜGYÉSZSÉG fejezetben | ||||
| 85 | Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata (3. cím, 4. alcím) | ||||
| 86 | XI. MINISZTERELNÖKSÉG fejezetben | ||||
| 87 | Fővárosi és megyei kormányhivatalok peres ügyei (30. cím, 5. alcím) | ||||
| 88 | XII. AGRÁRMINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 89 | Peres ügyek (20. cím, 8. alcím) | ||||
| 90 | XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 91 | NATO és EU felajánlás alapján kialakításra kerülő készenléti alegységek alkalmazásának kiadásai (NRF, Battle Group, DCM és NFIU) (8. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 92 | Tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások (8. cím, 2. alcím, 43. jogcímcsoport) | ||||
| 93 | XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 94 | Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás (20. cím, 1. alcím, 50. jogcímcsoport) | ||||
| 95 | Tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások (20. cím, 21. alcím) | ||||
| 96 | A terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó kiadások (20. cím, 22. alcím) | ||||
| 97 | XVIII. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 98 | Peres ügyek (7. cím, 5. alcím) | ||||
| 99 | XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben | ||||
| 100 | Köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás (20. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport) | ||||
| 101 | Hit- és erkölcstanoktatás és tankönyvtámogatás (20. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport) | ||||
| 102 | Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása (20. cím, 19. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 103 | Peres ügyek (20. cím, 49. alcím) | ||||
| 104 | XXII. MINISZTERELNÖKI KORMÁNYIRODA fejezetben | ||||
| 105 | Autópálya rendelkezésre állási díj (19. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport) | ||||
| 106 | Egyetemes postai szolgáltató méltánytalan többletterhének megtérítése (21. cím, 3. alcím) | ||||
| 107 | XLVII. GAZDASÁGVÉDELMI ALAP fejezetben | ||||
| 108 | Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése (1. cím, 3. alcím) | ||||
| 109 | Állami szakképző intézmények szakképzésről szóló törvény szerinti ingyenes képzéseinek kiegészítő finanszírozása (2. cím, 6. alcím, 5. jogcímcsoport) | ||||
| 110 | Kötött segélyhitelezés (2. cím, 7. alcím, 3. jogcímcsoport) | ||||
| 111 | Start-munkaprogram (4. cím, 6. alcím) | ||||
| 112 | 3. | Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások felhasználása érdekében a törvényi kiadási előirányzat 30%-ig az államháztartásért felelős miniszter, e fölött a Kormány döntése alapján túlléphető: | |||
| 113 | XII. AGRÁRMINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 114 | Uniós programok kiegészítő támogatása (21. cím, 2. alcím) | ||||
| 115 | XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 116 | Európai Uniós és nemzetközi projektek/programok megvalósításához kapcsolódó kiadások (21. cím, 4. alcím) | ||||
| 117 | Belügyi Alapok 2014–2020 (21. cím, 5. alcím) | ||||
| 118 | Belügyi Alapok 2021–2027 (21. cím, 6. alcím) | ||||
| 119 | XV. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 120 | Európai Területi Együttműködés (2014–2020) (26. cím, 3. alcím) | ||||
| 121 | Európai Területi Együttműködés (2021–2027) (26. cím, 4. alcím) | ||||
| 122 | XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK fejezetben | ||||
| 123 | Gazdaságfejlesztés és Innovációs OP (GINOP) (3. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 124 | Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) (3. cím, 1. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 125 | Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) (3. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport) | ||||
| 126 | Integrált Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) (3. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport) | ||||
| 127 | Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) (3. cím, 1. alcím, 5. jogcímcsoport) | ||||
| 128 | Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) (3. cím, 1. alcím, 6. jogcímcsoport) | ||||
| 129 | Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési OP (KÖFOP) (3. cím, 1. alcím, 7. jogcímcsoport) | ||||
| 130 | Rászoruló Személyeket Támogató OP (RSZTOP) (3. cím, 1. alcím, 8. jogcímcsoport) | ||||
| 131 | Európai Területi Együttműködés (2014–2020) (3. cím, 2. alcím) | ||||
| 132 | EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2014–2021 (3. cím, 4. alcím) | ||||
| 133 | Svájci-Magyar Együttműködési Program II. (3. cím, 5. alcím) | ||||
| 134 | Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek 2014–2020 (3. cím, 6. alcím) | ||||
| 135 | Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek 2021–2027 (3. cím, 7. alcím) | ||||
| 136 | Vidékfejlesztési Program (3. cím, 8. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 137 | Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (3. cím, 8. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 138 | Gazdaságfejlesztés (2021–2027) (3. cím, 9. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 139 | Közlekedésfejlesztés (2021–2027) (3. cím, 9. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 140 | Humánerőforrás-fejlesztés (2021–2027) (3. cím, 9. alcím, 3. jogcímcsoport) | ||||
| 141 | Területfejlesztés (2021–2027) (3. cím, 9. alcím, 4. jogcímcsoport) | ||||
| 142 | Környezetvédelem és energetika (2021–2027) (3. cím, 9. alcím, 6. jogcímcsoport) | ||||
| 143 | Közigazgatás-fejlesztés (2021–2027) (3. cím, 9. alcím, 7. jogcímcsoport) | ||||
| 144 | 4. | Amennyiben az Operatív Törzs döntésének végrehajtásához szükséges, az államháztartásért felelős miniszter engedélyével túlléphető: | |||
| 145 | LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ÉS JÁRVÁNY ELLENI VÉDEKEZÉSI ALAP fejezetben | ||||
| 146 | Járvány Elleni Védekezés Központi Tartaléka (2. cím, 1. alcím) | ||||
| 147 | 5. | A gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlásával összefüggésben az egészségbiztosításért felelős miniszter engedélyével, az államháztartásért felelős miniszter egyetértése mellett túlléphető: | |||
| 148 | XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben | ||||
| 149 | Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlása és értékesítése (21. cím, 3. alcím) | ||||
| 150 | 6. | A nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek évközi ellátás-emelése végrehajtásával összefüggésben tételes elszámolás alapján a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter engedélyével túlléphető: | |||
| 151 | XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben | ||||
| 152 | Egyéb térítések (21. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. jogcím) | ||||
| Megnevezés | Indikatív forráskeret a 2014–2020-as időszakban adatok euróban | |
| Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program | 7 733 969 530 | |
| Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program | 463 703 439 | |
| Terület- és Településfejlesztési Operatív Program | 3 389 963 001 | |
| Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program | 3 331 808 225 | |
| Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program | 3 217 105 883 | |
| Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program | 2 612 789 000 | |
| Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program | 794 773 905 | |
| Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program | 93 882 921 | |
| Vidékfejlesztési Program | 3 430 664 493 | |
| Magyar Halgazdálkodási Operatív Program | 39 096 293 | |
| Operatív Programok összesen | 25 107 756 690 | |
| Belső Biztonsági Alap | 75 827 831 | |
| Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap | 34 455 028 | |
| Belügyi Alapok összesen | 110 282 859 | |
| Megnevezés | Indikatív forráskeret adatok | |
| Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus, Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2014–2021 (€) | 212 142 765 | |
| Svájci – Magyar Együttműködési Program II (CHF) | 87 620 000 | |
| Megnevezés | Indikatív forráskeret a 2021–2027-es időszakban a 2021. évre vonatkozóan adatok euróban | |
| Gazdaságfejlesztés (2021–2027) | 1 104 000 000 | |
| Közlekedésfejlesztés (2021–2027) | 526 000 000 | |
| Humánerőforrás-fejlesztés (2021–2027) | 484 000 000 | |
| Területfejlesztés (2021–2027) | 476 000 000 | |
| Környezetvédelem és energetika (2021–2027) | 373 000 000 | |
| Közigazgatás-fejlesztés (2021–2027) | 113 000 000 | |
| Vidékfejlesztési Program | 490 000 000 | |
| Magyar Halgazdálkodási Operatív Program | 5 000 000 | |
| Operatív Programok összesen | 3 571 000 000 | |
| Belügyi Alapok összesen | 15 000 000 | |
| Fizetési | Fizetési osztályok | ||||||||||
| fokozatok | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | |
| 1. | 69 000 | 77 000 | 78 000 | 79 000 | 89 000 | 122 000 | 127 000 | 129 500 | 142 000 | 154 500 | |
| 2. | 1,0175 | 1,0175 | 1,0200 | 1,0250 | 1,0275 | 1,0350 | 1,0350 | 1,0500 | 1,0450 | 1,0600 | |
| 3. | 1,0350 | 1,0350 | 1,0400 | 1,0500 | 1,0550 | 1,0725 | 1,0725 | 1,1000 | 1,1025 | 1,1350 | |
| 4. | 1,0525 | 1,0525 | 1,0650 | 1,0750 | 1,0900 | 1,1100 | 1,1100 | 1,1500 | 1,1675 | 1,2100 | |
| 5. | 1,0700 | 1,0700 | 1,0900 | 1,1000 | 1,1250 | 1,1475 | 1,1475 | 1,2000 | 1,2425 | 1,2850 | |
| 6. | 1,0875 | 1,0875 | 1,1125 | 1,1250 | 1,1600 | 1,1850 | 1,1850 | 1,2600 | 1,3175 | 1,3600 | |
| 7. | 1,1075 | 1,1075 | 1,1375 | 1,1525 | 1,1975 | 1,2225 | 1,2225 | 1,3350 | 1,3925 | 1,4200 | |
| 8. | 1,1275 | 1,1400 | 1,1625 | 1,1875 | 1,2350 | 1,2650 | 1,2725 | 1,4100 | 1,4675 | 1,4825 | |
| 9. | 1,1500 | 1,1725 | 1,1950 | 1,2250 | 1,2725 | 1,3075 | 1,3325 | 1,4850 | 1,5275 | 1,5450 | |
| 10. | 1,1725 | 1,2075 | 1,2300 | 1,2625 | 1,3100 | 1,3675 | 1,3950 | 1,5600 | 1,5875 | 1,6075 | |
| 11. | 1,1950 | 1,2425 | 1,2675 | 1,3000 | 1,3475 | 1,4275 | 1,4575 | 1,6250 | 1,6475 | 1,6700 | |
| 12. | 1,2175 | 1,2775 | 1,3050 | 1,3375 | 1,3775 | 1,4875 | 1,5200 | 1,6900 | 1,7075 | 1,7325 | |
| 13. | 1,2400 | 1,3125 | 1,3425 | 1,3750 | 1,4075 | 1,5475 | 1,5825 | 1,7550 | 1,7775 | 1,8025 | |
| 14. | 1,2625 | 1,3500 | 1,3800 | 1,4125 | 1,4425 | 1,6075 | 1,6450 | 1,8200 | 1,8475 | 1,8725 | |
| 15. | 1,2850 | 1,3875 | 1,4175 | 1,4500 | 1,4775 | 1,6675 | 1,7075 | 1,8850 | 1,9175 | 1,9425 | |
| 16. | 1,3075 | 1,4250 | 1,4550 | 1,4875 | 1,5125 | 1,7275 | 1,7700 | 1,9500 | 1,9875 | 2,0125 | |
| 17. | 1,3300 | 1,4625 | 1,4925 | 1,5250 | 1,5475 | 1,7875 | 1,8325 | 2,0150 | 2,0575 | 2,0825 | |
| Jogcímszám | Támogatási jogcím | Előirányzat | Fajlagos összeg | ||
| 1 | 1. | Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán köznevelési és szakképző intézmények fenntartói egyes köznevelési, szakképzési feladatainak támogatása | |||
| 2 | 1.1. | Átlagbéralapú támogatás | |||
| 3 | 1.1.1. | Óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása | 2. melléklet 1.2.2. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím szerint | ||
| 4 | 1.1.2. | Általános iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása | 5 074 000 forint/számított létszám/év | ||
| 5 | 1.1.3. | Gimnáziumban, szakgimnáziumban, szakiskolában, készségfejlesztő iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása | 5 390 000 forint/számított létszám/év | ||
| 6 | 1.1.4. | Technikumban, szakképző iskolában foglalkoztatott oktatók átlagbéralapú támogatása | 6 000 000 forint/számított létszám/év | ||
| 7 | 1.1.5. | Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben és köznevelési intézményben működő utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatnál foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása | 5 390 000 forint/számított létszám/év | ||
| 8 | 1.1.6. | Alapfokú művészeti iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása | 4 970 000 forint/számított létszám/év | ||
| 9 | 1.1.7. | Kollégiumban foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása | 5 003 000 forint/számított létszám/év | ||
| 10 | 1.1.8. | Pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása | 4 843 000 forint/számított létszám/év | ||
| 11 | 1.2. | Kiegészítő támogatás a pedagógusok minősítéséből adódó többletkiadásaihoz | |||
| 12 | 1.2.1. | Óvodában foglalkoztatott pedagógusok kiegészítő támogatása | 2. melléklet 1.2.3. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz jogcím szerint | ||
| 13 | 1.2.2. | Pedagógus II. fokozatba sorolt középfokú vagy alapfokozatú végzettséggel rendelkező pedagógus kiegészítő támogatása | 432 000 forint/fő/év | ||
| 14 | 1.2.3. | Pedagógus II. fokozatba sorolt mesterfokozatú végzettséggel rendelkező pedagógus kiegészítő támogatása | 520 000 forint/fő/év | ||
| 15 | 1.2.4. | Mesterpedagógus, kutatótanár fokozatú középfokú vagy alapfokozatú végzettséggel rendelkező pedagógus kiegészítő támogatása | 1 611 000 forint/fő/év | ||
| 16 | 1.2.5. | Mesterpedagógus, kutatótanár fokozatú mesterfokozatú végzettséggel rendelkező pedagógus kiegészítő támogatása | 1 820 000 forint/fő/év | ||
| 17 | 1.3. | Kiegészítő támogatás a differenciált nemzetiségi pótlékhoz | |||
| 18 | 1.3.1. | Kiegészítő támogatás a köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógus esetén | 249 000 | ||
| 19 | 1.3.2. | Kiegészítő támogatás a köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógus esetén | 622 000 forint/fő/év | ||
| 20 | 1.3.3. | Kiegészítő támogatás a köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont ac) alpontja és b) pontja alapján nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógus esetén | 811 600 forint/fő/év | ||
| 21 | 1.4. | Pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének támogatása | |||
| 22 | 1.4.1. | Óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása | 2. melléklet 1.2.5. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása jogcím szerint | ||
| 23 | 1.4.2. | Iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének támogatása | 3 200 000 forint/számított létszám/év | ||
| 24 | 1.5. | A nemzetiségi önkormányzat, a bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott köznevelési és szakképző intézmények működésének támogatása | 200 000 forint/fő/év | ||
| 25 | 1.6. | Bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által az állami iskolában szervezett hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó támogatás | |||
| 26 | 1.6.1. | Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatás | |||
| 27 | 1.6.1.1. | Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatás 1-4. évfolyamon | 980 forint/tanuló | ||
| 28 | 1.6.1.2. | Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatás 5-8. évfolyamon | 1 270 forint/tanuló | ||
| 29 | 1.6.1.3. | Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatás hat évfolyammal működő gimnáziumokban a 7–8. évfolyamon | 1 580 forint/tanuló | ||
| 30 | 1.6.2. | Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó átlagbéralapú támogatás | 377 000 forint/hó/fő | ||
| 31 | 1.7. | Intézményi gyermekétkeztetési támogatás | |||
| 32 | 1.7.1. | Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás | 2. melléklet 1.4.1.1 Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás jogcím szerint | ||
| 33 | 1.7.2. | Kiegészítő gyermekétkeztetés támogatás az óvodai ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetéséhez | 28 400 forint/fő/év |
1. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán köznevelési és szakképző intézmények fenntartói köznevelési és szakképzési feladatainak és a bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye hit- és erkölcstanoktatás után járó támogatásaira vonatkozó általános szabályok
1.1. Az e melléklet szerinti támogatásokat, a működési támogatás kivételével, 2021. december 31-éig, a folyósítás évében kell felhasználni. A fel nem használt – illetve 2022. január 31-éig pénzügyileg nem teljesült –, vagy nem jogszerű kifizetésre fordított összeget vissza kell fizetni.
1.2. A támogatások igénybevétele és elszámolása az október 1-jei köznevelési és szakképzési statisztikai adatokra és az azt megalapozó tanügyi okmányokra, vagy a támogatást megalapozó egyéb okmányokra, analitikus nyilvántartásokra épül. Az igénylésnél és annak elbírálása során figyelembe kell venni az Nkt., a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.), valamint ezek végrehajtási rendeleteiben foglalt előírásokat. Nem korlátozzák az igénybevételt az Nkt.-nak a maximális csoport- vagy osztálylétszám betartására vonatkozó követelményei.
1.3. A támogatás igénylésénél a gyermek, tanuló akkor vehető figyelembe sajátos nevelési igényű gyermekként, tanulóként, ha a köznevelési vagy szakképző intézmény jogerős működési engedélye meghatározza az Nkt. 4. § 25. pontja, illetve a Szkt. 7. § 5. pontja szerinti fogyatékosság típusát is, és a szakértői vélemény szerint kerül sor a gyermek, tanuló nevelésére, oktatására. Továbbá október 1-jén jogviszonyban álló gyermek, tanuló közül figyelembe vehető az a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló is, akiről a tárgyévet megelőző évben október 1-je és december 31-e között került kiállításra a szakvélemény, és az e pontban foglalt további feltételek megvalósulnak.
1.4. Nem igényelhető támogatás olyan gyermek, tanuló után, aki
a) tandíjfizetésre kötelezett,
b) szülői vagy saját kérésre a tankötelezettségét egyéni munkarendben teljesíti,
c) a felnőttoktatásban más sajátos munkarend szerint tanul,
d) felnőttképzésben vesz részt,
e) az Szkt 3. §-a alapján a szakképzésben való ingyenes részvételre nem jogosult,
f) vendégtanulói jogviszonyban áll, kivéve, ha e törvény másképp nem rendelkezik,
g) az óvodai, a tanulói jogviszonyát szünetelteti,
h) externátusi ellátásban részesül az externátusi ellátásra tekintettel,
i) nem magyar állampolgár és nem tartozik az Nkt. 92. § (1)–(6) bekezdés hatálya alá.
1.5. Ha a tanulónak térítési díjat kell fizetnie, az átlagbéralapú támogatás és a működési támogatás megállapításánál és az arról történő elszámolásnál a tanuló akkor vehető figyelembe, ha az iskola, a kollégium előírta és beszedte azt, függetlenül attól, hogy az adott köznevelési, szakképző intézmény, valamint fenntartója az állami feladatellátásban részt vesz vagy sem. A térítési díj nem lehet kevesebb, mint a jogszabályban meghatározott alsó határ. Ha a tanuló a térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető oktatást jogszabály rendelkezése alapján ingyenesen veheti igénybe, ezt a tényt fel kell tüntetni a törzslapján, megjelölve a döntés alapjául szolgáló jogszabályt, továbbá nyilván kell tartania a nevelési-oktatási, illetve szakképző intézménynek az ehhez és egyéb kedvezmények igazolásához szükséges dokumentumokat. Ebben az esetben az átlagbéralapú támogatás megállapításakor a tanulót figyelembe lehet venni. Az igénylési létszámba nem számítható be az a gyermek, tanuló, akinek a nevelési-oktatási, szakképző intézmény a jogszabályban meghatározott térítési díj maximális mértékénél magasabb fizetési kötelezettséget ír elő.
1.6. Ha az óvoda a fenntartó engedélye alapján hat óránál rövidebb napi nyitvatartási idővel működik, a fenntartásához a központi költségvetésből támogatás nem igényelhető.
1.7. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvodája esetén nem igényelhető támogatás olyan gyermek után, akinek fővárosi (megyei) kormányhivatal járási hivatala felmentést adott a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól.
1.8. Ha az alapfokú művészeti iskola nem vesz részt a kötelező feladatellátásban, a tanuló a támogatás megállapításánál akkor vehető figyelembe, ha a szolgáltatás igénybevételét fizetési kötelezettséghez kötötték, azt beszedték, valamint a fizetés mértéke eléri legalább az állami alapfokú művészeti iskolára vonatkozó jogszabályban meghatározott térítési díj összegének alsó határát. Ezen szabályt a 2017/2018. tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni. A Waldorf-iskolák 13. évfolyamos tanulói után nem igényelhető átlagbéralapú és működési támogatás.
1.9. A gyermek, tanuló akkor vehető figyelembe a nemzetiségi nevelésben, oktatásban, ha
a) a nemzetiségi nevelési-oktatási, illetve szakképző intézmény működési engedélye tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, és annak formáját,
b) az óvoda, iskola a nemzetiségi óvodai nevelést, nemzetiségi iskolai nevelést- oktatást a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) nemzetiségi nevelésre, oktatásra vonatkozó szabályai továbbá a nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi népismeret kerettantervei figyelembevételével elkészített pedagógiai program alapján szervezi meg. Ennek megfelelően a gyermek/tanuló a nemzetiségi óvodai nevelésben és iskolai oktatásban a gyermek szülője, törvényes képviselője (a továbbiakban együtt: szülő) korlátozottan cselekvőképes tanuló esetén a tanulónak és szülőjének a beiratkozáskor írásban benyújtott kérelme, nyilatkozata alapján vesz részt és a nemzetiségi nyelvek oktatására fordított heti kötelező tanórák megtartása a nemzetiségi irányelvben és az EMMI rendeletben foglaltaknak megfelelően történik,
c) az óvoda, az iskola olyan településen működik, ahol nem jött létre települési és területi nemzetiségi önkormányzat, nincsen nemzetiségi szószóló és a fenntartó beszerezte az országos nemzetiségi önkormányzat nyilatkozatát, amely szerint a nevelési-oktatási intézmény nemzetiségi feladatot lát el.
1.10. A kiegészítő nemzetiségi oktatás keretében a vendégtanuló akkor vehető figyelembe egy főként, ha
a) az 1.9. pontban foglalt feltételek teljesülnek,
b) vendégtanulóként az oktatását külön osztályban vagy az országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézményben szervezik meg és
c) a nappali rendszerű iskolai oktatásban rendelkezik tanulói jogviszonnyal.
1.11. A kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelés keretében a gyermek csak akkor vehető figyelembe egy főként, ha
a) az 1.9. pontban foglalt feltételek teljesülnek,
b) a gyermek kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelését a kiegészítő nemzetiségi iskolát is fenntartó országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézményben szervezik meg.
1.12. A felnőttoktatásban a tanulói jogviszony fennállásakor a tanuló abban a tanévben vehető utoljára figyelembe vendégtanulóként, amelyben tankötelezettsége fennáll vagy életkora alapján nappali rendszerű iskolai oktatásban is részt vehetne. A sajátos munkarendben létesített tanulói jogviszony esetében a tanuló nem vehető figyelembe vendégtanulóként.
1.13. A nevelési-oktatási, szakképző és pedagógiai szakszolgálati intézménynek a tanügyi nyilvántartásaival – beleértve a nyilatkozatokat, határozatokat is – kell igazolnia, hogy a gyermeket, tanulót felvette és biztosította részére az előírt szolgáltatások igénybevételét.
1.14. A támogatások a tényleges gyermek-, tanulólétszám szerinti elszámolására a költségvetési évet követő év március 31-éig kormányrendeletben meghatározott módon kerül sor.
1.15. A Magyar Államkincstár fenntartó székhelye szerinti illetékes igazgatósága, ha e törvény másképp nem rendelkezik a támogatásban részesülő fenntartók számára havi ütemezésben – jogszabályban meghatározott fenntartói változásjelentéssel érintett utalásig e törvény alapján – folyósítja a támogatást.
1.16. Óvoda esetén alkalmazni kell az 1.1.–1.4., 1.6.–1.7., 1.9., 1.13.–1.15., 2.5., 2.9.–2.13., 11.1., 11.4.–11.5., 12.2., 13.1., 14., 16., 17., 18. és 19. pontban foglaltakat.
2. 1.1. Átlagbéralapú támogatás jogcím megállapításának közös szabályai
2.1. Az e törvény 41. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott átlagbéralapú támogatás alapja – az óvoda kivételével – az állam által fenntartott általános iskolában, középfokú iskolában, szakképző intézményben, alapfokú művészeti iskolában (továbbiakban együtt iskola), kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-, oktató-munkakörben, valamin nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék.
2.2. Az e törvény 41. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott az átlagbéralapú támogatás alapja – az óvoda kivételével – az állam által fenntartott iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, illetve szakképző intézményben pedagógus és oktató munkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék.
2.3. Az iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési- oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben az átlagbéralapú támogatást
a) a pedagógus-, illetve oktatói-munkakörben foglalkoztatottak után a 2.1. alpontban meghatározott állami intézmények pedagógus-, illetve oktatói-munkakörben foglalkoztatottjainak és az állam által fenntartott iskolával, kollégiummal, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel a nevelési évben vagy a tanévben október 1-jén jogviszonyban álló gyermekek, tanulók létszáma, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók átlaglétszáma alapján egy tizedesre kerekített finanszírozott pedagóguslétszám szerint a 2.6.–2.8 pont szerint,
b) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak – a pedagógiai szakszolgálati intézmény és a szakképző intézmény kivételével – a ténylegesen foglalkoztatottak, teljes munkaidőre átszámított létszáma, de legfeljebb a jogszabályban meghatározott elismerhető létszáma alapján, figyelemmel az a) alpont szerinti gyermek és tanulólétszámra a 2.6. alpont a)–c), e) alpontja szerint
kell megállapítani.
2.4. Az egy főre jutó átlagbér az iskolatípusra, kollégiumra, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményre, pedagógiai szakszolgálati intézményre számított, az állami intézményfenntartók által fenntartott intézményekben intézménytípusonként pedagógus-, illetve oktató-munkakörben, valamint nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak éves személyi juttatása és járulékai együttes összegének és az előbbinek megfelelő létszámhányadosa. A pedagógiai szakszolgálati intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak finanszírozott létszáma fenntartói szinten nem haladhatja meg a pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógus-munkakörre megállapított finanszírozott létszám 8%-át.
2.5. A Magyarország területén külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási programja szerint az oktatásért vagy a szakképzésért felelős miniszter engedélye alapján működő nevelési-oktatási, illetve szakképző intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója az ilyen intézmény által pedagógus-, illetve oktató- munkakörben foglalkoztatott személy után átlagbéralapú támogatásra akkor jogosult, ha
a) a pedagógus, illetve az oktató szakképzettsége vagy szakképesítése megfelel az Nkt.-ban, illetve Szkt-ban meghatározott képesítési előírásoknak,
b) a külföldi óvoda, a nemzetközi óvoda pedagógiai programja megfelel az Óvodai nevelés országos alapprogramjának, a külföldi iskola, a nemzetközi iskola pedagógiai programja tartalmi szempontból igazodik a Nemzeti alaptantervhez, külföldi, nemzetközi szakképző intézmény szakmai programja tartalmi szempontból igazodik a szakképzésért felelős miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelményekhez és programtantervhez.
2.6. A finanszírozott pedagógus-, illetve oktatólétszám és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak létszámának megállapításához szükséges – az óvoda kivételével – a nevelési-oktatási, szakképző intézménybe járó, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók létszámának meghatározása:
a) A tanulólétszám meghatározásánál a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje (a továbbiakban: nappali oktatás) szerint oktatott tanulót, továbbá a fejlesztő nevelésben-oktatásban részt vevő tanulót egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerint tanulók számát kettővel, a levelező oktatás munkarendje szerint tanulók számát öttel elosztva, a kollégiumban ellátott – nappali oktatásban részt vevő – tanulót egy tanulóként kell figyelembe venni.
b) A pedagógiai szakszolgálati intézményben az ellátott gyermekek, tanulók létszámát az ellátott gyermekek, tanulók egy évre számított havonkénti átlaglétszámának éves összesített, tízzel elosztott becsült létszáma alapján kell meghatározni. A heti ellátotti létszám megállapításánál egy gyermek, tanuló csak egyszer vehető figyelembe tekintet nélkül arra, hogy a hét egy vagy több napján, egyéni vagy csoportos foglalkozás keretében biztosították számára a jogszabályban megállapított szakmai követelményeknek megfelelő ellátást. Új pedagógiai szakszolgálati intézmény esetén átlaglétszámként a becsült létszámot kell alapul venni.
c) Az alapfokú művészetoktatásban azt a tanulót lehet egy főként figyelembe venni, akinek a számára egy tanszak vonatkozásában legalább heti négy tanóra kerül megszervezésre. Azokat a tanulókat, akik számára heti kettő vagy három tanóra kerül megszervezésre, kettővel elosztva lehet figyelembe venni, más esetben a tanuló nem vehető figyelembe.
d) Az alapfokú művészetoktatás kivételével nappali oktatás szerint oktatott enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két főként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrumzavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos tanulót három főként kell számításba venni, ha a nevelésük, oktatásuk a többi tanulóval együtt történik. Ha az óvodában, a nappali rendszerű iskolai oktatásban a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló számára az egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatást nem saját alkalmazottjával (vagy óraadó pedagógussal), hanem ugyanazon fenntartó által működtetett utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat igénybevételével láttatja el az intézmény, az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló csak egy főként vehető figyelembe.
e) A gyermek-, és tanulólétszám meghatározása feladatellátási helyenként egy tizedesre kerekítve történik.
2.7. Az átlagbéralapú támogatás az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók után tanévenként a tanuló szakképző intézmény képzőhelyen – közismereti, szakmai oktatásban – töltött kötelező óraszáma alapján számított létszám alapján igényelhető. A szakirányú oktatásban tanulószerződés vagy szakképzési munkaszerződés alapján részt vevő tanulók a szakképző intézményben teljesített szakmai oktatás kötelező óraszámának arányában vehetők figyelembe. A számított létszám meghatározásához alkalmazott arányok megállapítása során a tanévre figyelembe vett tanulói összes kötelező óraszámba be kell számítani az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamát is. Ha az előbbiek szerint számítható létszám nem egész szám, a fenntartónként összesített mutatószám meghatározásánál a kerekítés általános szabályait egy tizedesre kerekítve kell alkalmazni.
2.8. A finanszírozott pedagógus-, oktatólétszám meghatározásához az állam által fenntartott intézmény pedagógus, oktató-munkakörben foglalkoztatottjainak és az általa fenntartott iskolába, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézménybe felvett gyermekeknek, tanulóknak, továbbá kollégiumban elhelyezett tanulóknak, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók heti átlaglétszámának aránya kerül figyelembe vételre az egyes intézménytípusoknál meghatározott szerint.
2.9. A többcélú intézmény esetén a többcélú szakképző intézményben a szakképzési alapfeladatot ellátó oktatói munkakörben foglalkoztatottakra tekintettel az 1.1.4. Technikumban, szakképző iskolában foglalkoztatott oktatók átlagbéralapú támogatása jogcím, a köznevelési alapfeladatot ellátó pedagógus munkakörben foglalkoztatott pedagógusok, illetve a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakra tekintettel a köznevelési alapfeladatnak megfelelő intézményi típus szerinti jogcím vehető igénybe, és az adott jogcímhez tartozó szabályok alkalmazandóak. A többcélú köznevelési intézmények esetén a szakképzési alapfeladatot ellátó pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra tekintettel az 1.1.4. Technikumban, szakképző iskolában foglalkoztatott oktatók átlagbéralapú támogatása jogcím, a köznevelési alapfeladatot ellátó pedagógus munkakörben foglalkoztatott pedagógusok, illetve a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakra tekintettel a köznevelési alapfeladatnak megfelelő intézményi típus szerinti jogcím vehető igénybe.
2.10. A pedagógus, illetve oktatólétszám meghatározása fenntartónként, a nevelési évi, tanévi október 1-jei gyermek-, illetve tanulólétszám (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) alapján egy tizedesre kerekítve történik.
2.11. A pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak számított létszámán azok teljes munkaidőre átszámított létszámát kell érteni, továbbá, ha munkakörük több köznevelési alapfeladat ellátásához is kapcsolódik, az 1.1.2. Általános iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása – 1.1.8. Pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcímek közül azon jogcímen kell őket figyelembe venni, ahol a legmagasabb az intézményben nevelt, oktatott gyermekek, tanulók létszáma. A pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak köznevelési Kjtvhr. 4. melléklete szerint elismerhető létszáma vehető figyelembe, de legfeljebb a 2021. évben a ténylegesen foglalkoztatott segítők – teljes munkaidőre átszámított – átlagos létszáma, egy tizedesre kerekítve. A szakképző intézményben foglalkoztatott pedagógus végzetséggel rendelkező, közvetlenül nem a szakmai alapfeladat-ellátással összefüggő feladat ellátására létesített munkakörben foglalkoztatottak után 1.1.4. Technikumban, szakképző iskolában foglalkoztatott oktatók átlagbéralapú támogatása jogcímen támogatás nem vehető igénybe.
2.12. Az Nkt. 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja, illetve az Szkt. 22. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fenntartók köznevelési, szakképzési feladatot ellátó intézményeiben foglalkoztatott pedagógusok, oktatók, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbére és közterhei elismert összege az 1.1. Átlagbéralapú támogatás jogcímen az egyes intézménytípusoknál, 1.2. Kiegészítő támogatás a pedagógusok minősítéséből adódó többletkiadásaihoz, 1.4. Pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének támogatása jogcímeken az egyes intézménytípusoknál meghatározottak 30%-a a köznevelést, szakképzést alapfeladatként végző, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot –, továbbá az Szja tv. hatálya alá tartozó vállalkozó esetén.
2.13. A támogatás felhasználásával kapcsolatos közös szabályok:
2.13.1. Az átlagbéralapú támogatás a személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai és egyéb működési célú kiadások, valamint felújítási kiadások finanszírozására használható fel a felújítási hitel felvétele és törlesztése kivételével. Az átlagbéralapú támogatás azon megbízási jogviszonyban foglalkoztatott pedagógusként, oktatóként foglalkoztatott, valamint nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak megbízási díjára használható fel – az Nkt. 22. § (2) bekezdésében, a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 58. § (2) bekezdésében meghatározott alkalmazotti arány mértékéig –, akik megfelelnek a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 37/B. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában leírt feltételeknek.
2.13.2. A fenntartó az átlagbéralapú támogatásokat – azok folyósítását követő 15 napon belül – az általa fenntartott nevelési-oktatási, szakképző, pedagógiai szakszolgálati intézménynek átadja úgy, hogy az általa fenntartott valamennyi nevelési-oktatási-, szakképző, pedagógiai szakszolgálati intézmény folyamatos működését biztosítsa. Az átadási kötelezettséget csökkenti a nevelési-oktatási, szakképző, valamint pedagógiai szakszolgálati intézménynek már megelőlegezett, átadott összeg.
3. 1.1.1. Óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím
3.1. Óvodában az átlagbéralapú támogatást a 2. melléklet 15. pontja szerint kell megállapítani.
3.2. Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása a 2. melléklet 13.1. pontjában leírtak szerint történik.
3.3. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvodája esetén a gyermekek létszámának meghatározásakor az Nkt. 47. § (7) bekezdésében foglaltak kivételével alkalmazni kell a 2. melléklet 13.1. pontjában leírtakat.
3.4. A kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelésben 21 fő gyermekenként 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.
4. 1.1.2. Általános iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím
4.1. A finanszírozott pedagóguslétszám meghatározásánál az általános iskolában 11,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.
4.2. Ha az általános iskola ellát nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot, akkor a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevő tanulók tekintetében 8 fő tanulónként 1 fő pedagógust kell figyelembe venni.
4.3. A kiegészítő nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban 21 fő tanulónként 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.
5. 1.1.3. Gimnáziumban, szakgimnáziumban, foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím
5.1. A finanszírozott pedagóguslétszám ezen kategóriába tartozó intézménytípusokban az alábbiak szerint kerül meghatározásra:
a) a gimnáziumban – beleértve a hat és nyolc évfolyammal működő gimnáziumokat is – 12,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
b) szakgimnáziumban, érettségi vizsgára felkészítő évfolyamon 12,4 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
