1. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdése a következő 49. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„49. fogadó tagállam: az V. Fejezet alkalmazásában az a - 140. pont b) alpontjában meghatározott székhely szerinti tagállamtól eltérő - tagállam, amelynek szabályozott piacára az értékpapírt bevezették,”
(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 62. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„62. járulékos vállalkozás: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,”
2. § A Tpt. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációja, illetve a vételi és eladási árak közzététele önmagában nem tekintendő értékpapírra vonatkozó nyilvános-ajánlattételnek. A regisztrációt követően a multilaterális kereskedési rendszerbe bevezetett értékpapír nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minősül.”
3. § A Tpt. „A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás közös szabályai” című alcíme a következő 58/A. §-sal egészül ki:
„58/A. § Ha az értékpapírt a kibocsátó hozzájárulása nélkül vezették be a szabályozott piacra, az 56. § (1) és (2) bekezdés, valamint az 58. § (1)-(5) bekezdés szerinti kötelezettségek azt a személyt terhelik, aki a kibocsátó hozzájárulása nélkül kérte a bevezetést.”
4. § A Tpt. 316/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az árlépésköz-rendszer alkalmazása nem jelenti akadályát annak, hogy a tőzsde a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízásokat a vételi és eladási árak közötti középértéken párosítsa.”
5. § A Tpt. 337. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem szükséges a Felügyelet engedélye a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjakra vonatkozó szabályzathoz. A szabályzatot a központi értéktár a saját honlapján közzéteszi.”
6. § A Tpt. 340. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„340. § (1) Központi szerződő fél tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott - a jogszabályoknak való megfelelés érdekében elfogadott - üzletszabályzat és szabályzatok alapján végezhetők.
(2) Nem szükséges a Felügyelet engedélye a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjakra vonatkozó szabályzathoz.”
7. § A Tpt. 25. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
8. § A Tpt.
a) 79. § (1) bekezdésében a „befolyásoló részesedése” szövegrész helyébe a „minősített befolyása” szöveg,
b) 310/A. § (8) bekezdés b) pontjában a „befolyásoló részesedéssel” szövegrész helyébe a „minősített befolyással” szöveg
lép.
9. § A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 2. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„8. belföldi szülő: a gyermeknek családi pótlékra jogosult szülője vagy családi pótlékra jogosult más törvényes képviselője, vagy a nevelésbe vett gyermek törvényes képviseletét ellátó gyermekvédelmi gyám;”
10. § (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetre - a 8. § (5) bekezdése, a 8/A. §, a 13. §, a 15-17. §, a 19/A-20/B. §, a 21/A. §, a 22. § (1)-(3) bekezdése, a 22/A. §, a 24/A-24/G. §, 25. § (1) bekezdése, a 26/A. §, a 31/A. §-a, a 37. §, a 37/A. § (1)-(6) bekezdése, a 37/B-39. §, a 60. §, a 78. § (2a) bekezdése, a 97-107. §, a 121. §, a 123. § (8) és (9) bekezdése, a 123/A. §, a 124-127. § (1) és (2) bekezdése, a 128-135. §, a 136. § (5) bekezdése, a 137-139. §, a 161/A-161/D. §, a 162-163/C. §, a 164. § (1) bekezdés v) pontja, a 164. § (7) és (8) bekezdése, valamint a 4. melléklet kivételével - a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott hitelintézetet is kell érteni.”
(2) A Bszt. 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 8/A. §-t és a 107. §-t nem kell alkalmazni a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) 4. cikk (1) bekezdés 150. pontjában meghatározott árutőzsdei kereskedőkre és kibocsátásiegység-kereskedőkre, a biztosítókra és a befektetési alapkezelőkre.”
11. § A Bszt. I. Fejezete a következő 3/B. és 3/C. §-sal egészül ki:
„3/B. § (1) A kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásra - a 17. §-ban, a 19/A. §-ban, a 20/A. §-ban, a 21/A. § (2)-(4) bekezdésében, a 101. § (2), (4)-(9) bekezdésében, a 123/A. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 4. mellékletben meghatározott rendelkezések kivételével - a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A 162. §-ban a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezések kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásra való alkalmazásáról a Felügyelet eseti alapon, az arányosság elve (a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységeinek jellege, nagyságrendje, összetettsége) alapján dönt.
(3) A Felügyelet a 106. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak arányos betartására kötelezheti a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozást, ha a piaci részesedése vagy az egy üzleti év alatt elért mérlegfőösszeg növekedése alapján indokoltnak látja.
(4) Olyan befektetési vállalkozás esetében, amely korábban nem teljesítette a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2019/2033 rendelet] 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott összes feltételt, valamely időponttól kezdve teljesíti azokat, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés a feltételek teljesítésének kezdőnapjától számított hat hónap elteltével alkalmazandó. Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés csak akkor alkalmazandó az említett időszak elteltével, ha annak során a befektetési vállalkozás megszakítás nélkül megfelelt az (EU) 2019/2033 rendelet 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és erről értesítette a Felügyeletet.
(5) Ha egy kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozás megállapítja, hogy már nem teljesíti az (EU) 2019/2033 rendelet 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott összes feltételt, erről értesíti a Felügyeletet, és az értékelés meg nem felelése megállapításának napjától számított 12 hónapon belül a befektetési vállalkozásra előírt követelményeket teljeskörűen kell teljesítenie.
(6) A befektetési vállalkozás alkalmazza a 4. melléklet teljesítményjavadalmazásra vonatkozó rendelkezéseit az (5) bekezdés szerinti értékelés pénzügyi évét követő pénzügyi évben nyújtott szolgáltatásokért, illetve teljesítményért járó javadalmazásra.
3/C. § (1) Az (EU) 2019/2033 rendelet 8. cikke szerinti csoporttőke-tesztet alkalmazó befektetési vállalkozás a belső irányításra, átláthatóságra, a kockázatok kezelésére és a javadalmazásra vonatkozó rendelkezéseket egyedi alapon alkalmazza.
(2) Az (EU) 2019/2033 rendelet 7. cikke szerinti prudenciális konszolidációt alkalmazó befektetési vállalkozás a belső irányításra, átláthatóságra, a kockázatok kezelésére és a javadalmazásra vonatkozó rendelkezéseket egyedi és összevont alapon alkalmazza.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően, a belső irányításra, átláthatóságra, a kockázatok kezelésére és a javadalmazásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandóak az összevont alapú felügyelet alá tartozó harmadik országbeli leányvállalatokra, ha a magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás anyavállalat bizonyítani tudja a Felügyelet számára, hogy a belső irányításra, átláthatóságra, a kockázatok kezelésére és a javadalmazásra vonatkozó rendelkezések alkalmazása jogellenes lenne azon harmadik ország jogszabályai szerint, amelyben az adott leányvállalat letelepedett.”
12. § (1) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 4b. ponttal egészül ki:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„4b. árutőzsdei kereskedő és kibocsátásiegység-kereskedő: az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 150. pontjában meghatározott fogalom,”
(2) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 10a. és 10b. ponttal egészül ki:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„10a. befektetési vállalkozás-csoport: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 25. pontjában meghatározott fogalom,
10b. befektetési holding társaság: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 23. pontjában meghatározott fogalom,”
(3) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 12a. és 12b. ponttal egészül ki:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„12a. csoportfelügyeleti hatóság: az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat által ellenőrzött befektetési vállalkozás csoporttőke-tesztnek való megfelelésének felügyeletére hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság,
12b. csoporttőke-tesztnek való megfelelés: a befektetési vállalkozás-csoport anyavállalatának megfelelése az (EU) 2019/2033 rendelet 8. cikke szerinti követelményeknek,”
(4) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 22-23a. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„22. EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 56. pontjában meghatározott EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat,
23. EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalat: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 57. pontjában meghatározott EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat,
23a. EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 58. pontjában meghatározott EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat,”
(5) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„32. indulótőke: a 13. §-ban meghatározott alapításkori induló tőke, amely az (EU) 2019/2033 rendelet 9. cikke szerinti elemekből áll,”
(6) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 35. ponttal egészül ki:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„35. kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozás: az (EU) 2019/2033 rendelet 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott fogalom,”
(7) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 49d. és 49e. ponttal egészül ki:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„49d. nemek szempontjából semleges javadalmazási politika: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,
49e. összevont helyzet: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott fogalom,”
(8) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 63. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„63. szoros kapcsolat: olyan helyzet, amelyben két vagy több természetes vagy jogi személy a következő tényezők valamelyike révén kapcsolatban áll egymással:
a) részesedés, amely valamely vállalkozás szavazati jogai vagy tőkéje 20%-ának vagy annál nagyobb részének közvetlen vagy ellenőrző befolyás útján történő birtoklása,
b) ellenőrző befolyás, amely az anyavállalat és a leányvállalat közötti kapcsolat, a leányvállalat leányvállalatát is azon anyavállalat leányvállalatának tekintve, amely e vállalkozások élén áll, vagy más hasonló kapcsolat bármely természetes vagy jogi személy és jogi személy között,
c) olyan helyzet, amelyben ezek ellenőrző befolyás révén tartósan kapcsolódnak ugyanazon személyhez,”
(9) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 70a. ponttal egészül ki:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„70a. vegyes tevékenységű holding társaság: olyan anyavállalat, amely nem minősül pénzügyi holdingtársaságnak, befektetési holdingtársaságnak, hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak vagy vegyes pénzügyi holding társaságnak és amelynek leányvállalatai közül legalább egy befektetési vállalkozás,”
(10) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 74. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„74. járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy elsődlegesen egy vagy több befektetési vállalkozás, központi értéktár, központi szerződő fél vagy befektetési alapkezelő üzletszerű tevékenységét kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlantulajdonlást, ingatlankezelést vagy adatkezelést végez,”
(11) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 83. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„83. teljesítményjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a befektetési vállalkozás az alapjavadalmazáson felül biztosíthat a vezető állású személynek és a munkavállalónak, ha az a munkaszerződésben meghatározottakat meghaladó fenntartható és kockázattal kiigazított teljesítményt nyújt vagy abban nem rögzített feladatokat lát el,”
13. § A Bszt. a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) Az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. pont b) alpontjában foglaltakat teljesítő befektetési vállalkozás a hitelintézetekre előírt tevékenységi (működési) engedély iránti kérelmet nyújt be azon a napon, amikor a következő események bármelyike bekövetkezik:
a) az eszközei havi összértékének 12 egymást követő hónapra számított átlaga legalább harmincmilliárd euró, vagy
b) eszközei havi összértékének 12 egymást követő hónapra számított átlaga legfeljebb harmincmilliárd euró, de olyan csoport tagja, amelynél a csoporthoz tartozó valamennyi vállalkozás egyedi szinten harmincmilliárd eurónál kisebb összértékű eszközzel rendelkezik és befektetési szolgáltatásként sajátszámlás kereskedést vagy pénzügyi eszköz elhelyezését az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalást) végez, a vállalkozások konszolidált eszközeinek összértéke legalább ötmilliárd euró, és ezen összegek mindkét esetben a megelőző 12 egymást követő hónap átlagában kerültek kiszámításra.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységi (működési) engedélyezéskor a Hpt.-ben foglaltak alkalmazandóak azzal, hogy a Felügyelet biztosítja, hogy az eljárás a lehető legegyszerűbb legyen, figyelembe véve a meglévő engedélyekből származó információkat.
(3) Az (1) bekezdés szerinti befektetési vállalkozás prudens működésére, valamint annak felügyelésére a Hpt. VI. és IX. Fejezete alkalmazandó.
(4) A Felügyelet visszavonja a befektetési vállalkozás hitelintézetekre előírt tevékenységi (működési) engedélyét, ha ezen engedélyét kizárólag az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. pont b) alpontja szerinti tevékenységek végzésére használja, és eszközei összértékének öt egymást követő évre számított átlaga az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. pont b) alpontjában meghatározott küszöbértékek alatt van.”
14. § A Bszt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A befektetési vállalkozás tevékenysége megkezdéséhez - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - legalább százötvenezer euró induló tőkével rendelkezik.
(2) Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés c) vagy f) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosult, akkor legalább hétszázötvenezer euró összegű induló tőkével rendelkezik.
(3) Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés a), b), d), e) vagy g) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosult, de az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább hetvenötezer euró összegű induló tőkével rendelkezik.”
15. § A Bszt. 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 13. §-ban euróban meghatározott induló tőke összegét az adott napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámolni.”
16. § A Bszt. 17. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési vállalkozás az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenységekben, kiegészítő szolgáltatásokban és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos átfogó, hatékony és megbízható vállalatirányítási rendszerrel és a (4) bekezdés szerinti belső kontroll funkcióval rendelkezik, amelynek keretén belül]
„f) a befektetési vállalkozás a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 4. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő, a nemek szempontjából semleges javadalmazási politikát és gyakorlatot valósít meg,”
17. § A Bszt. 18. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A befektetési vállalkozás minden eljárást és rendszert olyan módon dokumentál, hogy a Felügyelet az e törvényben és az (EU) 2019/2033 rendeletben meghatározott prudenciális követelményeknek való megfelelését ellenőrizhesse.”
18. § A Bszt. 20/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a befektetési vállalkozás mérleg szerinti és mérlegen kívüli eszközeinek értéke az adott pénzügyi évet közvetlenül megelőző négyéves időszakban átlagosan meghaladja a százmillió eurót, akkor kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságot kell felállítani, amely folyamatosan figyelemmel kíséri a befektetési vállalkozás kockázatvállalási stratégiáját és kockázatvállalási hajlandóságát.”
19. § A Bszt. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás ügyvezetését legalább kettő fő, három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy munkaviszony keretében köteles ellátni.”
20. § A Bszt. 28. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kérelmező a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli - az (1a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével -]
„c) a meghatározott mértékű induló tőke befizetésének igazolását, nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy az induló tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban részt vevő személy törvényes jövedelméből származik,”
21. § A Bszt. 31. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha)
„a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,”
22. § A Bszt. VII. Fejezete a következő 31/A. §-sal egészül ki:
„31/A. § A harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe évente beszámol a Felügyeletnek
a) Magyarországon végzett tevékenységi köréről és annak nagyságrendjéről,
b) az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenység végzése esetén az EGT-államban lévő féllel szembeni kitettségei minimális, átlagos és maximális havi értékeiről,
c) az 5. § (1) bekezdés f) pontja szerinti tevékenység végzése esetén az EGT-államban lévő felektől szerzett azon pénzügyi eszközök összértékéről, amelyekre jegyzési garanciát vállaltak a megelőző 12 hónapban,
d) az egyes, általa végzett tevékenységhez kapcsolódó eszközökről és összértékükről,
e) az ügyfelei rendelkezésére álló befektető-kártalanítási rendszer részleteiről, ideértve az ügyfelek elismert befektető-kártalanítási rendszerből eredő jogait,
f) az általa végzett egyes tevékenységi körök tekintetében alkalmazott kockázatkezelési politikáról és eljárásokról,
g) a vállalatirányítási rendszerről, ideértve a vezető állású személyeket és a fióktelep tevékenységéhez kapcsolódóan kiemelten fontos feladatkört betöltő személyeket is,
h) bármely olyan információról, a Felügyelet kérése alapján, amelyet a Felügyelet szükségesnek tart a fióktelep tevékenységének átfogó felügyelete szempontjából.”
23. § (1) A Bszt. 101. § (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Az (1) bekezdés alkalmazása során az ügyfelek védelme érdekében a befektetési vállalkozás megfontolja, hogy a kockázatkezelés hatékony eszközeként szakmai felelősségbiztosítást alkalmazzon.
(7) Az (1) bekezdés alkalmazása során a befektetési vállalkozást fenyegető jelentős kockázatként kell figyelembe venni többek között - adott esetben - az eszközök könyv szerinti értékében bekövetkező jelentős változásokat, beleértve a függő ügynökökkel szembeni esetleges követeléseket, az ügyfelek vagy szerződő felek csődjét, a pénzügyi eszköz-, deviza- és árupozíciókat, valamint a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció felé fennálló kötelezettségeket.
(8) A befektetési vállalkozásnak biztosítania kell, hogy megfelelő szintű szavatoló tőkével rendelkezzen abban az esetben is, ha a piaci kockázatokat nem fedezik kellőképpen az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikke szerinti szavatoló tőke követelmények szerinti tőkeelemek.”
(2) A Bszt. 101. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A Felügyelet kötelezi a befektetési vállalkozást, hogy amennyiben annak felszámolása vagy a tevékenységével történő felhagyás szükséges - üzleti modellje és stratégiája életképességét és fenntarthatóságát figyelembe véve -, reális követelményekkel és erőforrásokkal számoljon mind az időtávot, mind pedig a szavatoló tőke és a likvid erőforrások fenntartását illetően, a piacról való kivonulás teljes folyamata során.”
24. § A Bszt. 106. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott stratégia és eljárás dokumentálása során figyelemmel van a 18. § (2a) bekezdésében meghatározott követelmény betartására.”
25. § A Bszt. „A befektetési vállalkozás működésére vonatkozó alapvető prudenciális előírások” című alcíme a következő 107. §-sal egészül ki:
„107. § (1) Az 5. § (1) bekezdés c) vagy f) pontjában meghatározott tevékenységet végző befektetési vállalkozást, amely eszközei havi összértéke a döntést megelőző 12 hónap átlagában, összevont alapon 5 milliárd eurót meghaladja, a Felügyelet határozatában kötelezheti az 575/2013/EU rendelet alkalmazására, ha:
a) a befektetési vállalkozás tevékenysége olyan nagyságrendű, hogy pénzügyi nehézségei vagy csődje rendszerszintű kockázathoz vezetnek,
b) a befektetési vállalkozás klíringtag, vagy
c) a Felügyelet a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége szempontjából szükségesnek tartja.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés c) pontja esetében az arányosság elvének szem előtt tartása során figyelembe veszi a befektetési vállalkozás
a) az Európai Gazdasági Térség vagy a Magyarország gazdasága szempontjából való jelentőségét,
b) határon átnyúló tevékenysége jelentőségét, vagy
c) szoros kapcsolódását a pénzügyi rendszer egyéb szereplőihez.
(3) Ha a Felügyelet az (1) bekezdéssel összhangban kötelezi a befektetési vállalkozást az 575/2013/EU rendelet alkalmazására, a befektetési vállalkozás prudens működésére, valamint annak felügyelésére a Hpt. VI. és IX. Fejezete alkalmazandó.
(4) A Felügyelet haladéktalanul köteles az (1) bekezdés szerinti határozatát visszavonni, ha a befektetési vállalkozás eszközeinek értéke a döntést megelőző 12 hónap átlagában, összevont alapon számított 5 milliárd eurót nem haladja meg.”
26. § A Bszt. 117. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében eljáró Felügyelet által történő, összefoglaló vagy összesített formában történő adatátadás, feltéve, hogy ezen adatok alapján konkrét befektetési vállalkozás vagy személy nem azonosítható.
(12) A Felügyelet felügyeleti feladatainak ellátása, valamint információcsere céljából nemzetközi együttműködés keretében együttműködési megállapodást köthet az alábbi feladatokat ellátó külföldi hatóságokkal és szervekkel, feltéve, hogy azok megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet garantálnak a részükre nyújtott adatok kezeléséhez:
a) befektetési vállalkozások felszámolása és csődeljárása, valamint más fizetésképtelenségi eljárások;
b) befektetési vállalkozások felszámolásában és csődeljárásában, illetve hasonló eljárásokban érintett szervezetek felügyelete;
c) pénzügyi vállalkozások vagy kártalanítási rendszereket működtető intézmények jogszabály által előírt könyvvizsgálata;
d) pénzügyi vállalkozások beszámolóinak jogszabály által előírt könyvvizsgálatával megbízott személyek felügyelete;
e) a kibocsátási egységek piacán tevékenykedő személyek felügyelete annak érdekében, hogy átfogó képet lehessen alkotni a pénzügyi piacokról és az azonnali ügyletek piacáról; és
f) a mezőgazdasági áru alapú származtatott termékek piacán tevékenykedő személyek felügyelete annak érdekében, hogy átfogó képet lehessen alkotni a pénzügyi piacokról és az azonnali ügyletek piacáról.”
27. § A Bszt. 118. § (3) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn]
„n) a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által a befektetési vállalkozásnál vagy az árutőzsdei szolgáltatónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó könyvvizsgálója vagy korábbi könyvvizsgálója ellen indított fegyelmi eljárás keretében a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával, valamint az ügyvédi kamara által az ügyvéd által kezelt letétek kezelésére vonatkozó szabályok megtartásának hatósági ellenőrzése során, illetve az ügyvéd ellen indult előzetes vizsgálat, ügyvédi kamarai hatósági eljárás és fegyelmi eljárás keretében az ügyvédi kamarával”
(szemben, e szerveknek a befektetési vállalkozáshoz, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóhoz intézett adatkérése vagy írásbeli megkeresése esetén.)
28. § A Bszt. 123. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A (6) bekezdéstől eltérően, a Felügyelet akkor írhat elő kiegészítő vagy gyakoribb adatszolgáltatást a befektetési vállalkozás számára, ha az nem eredményez párhuzamos adatközlést, és
a) fennáll a 164. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti eset,
b) a Felügyelet szükségesnek ítéli a 164. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti bizonyítékok begyűjtését, vagy
c) a kiegészítő információra a 162. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat és értékelés céljából van szükség.
(6b) Az adatközlés akkor tekinthető párhuzamosnak, ha az információ vagy lényegében ugyanaz az információ már a Felügyelet rendelkezésére áll, azt a Felügyelet elő tudja állítani, vagy az adatszolgáltatási kötelezettségnek a befektetési vállalkozás számára történő előírása nélkül is be tudja szerezni. Ha az információ a közlendő további információtól eltérő formátumban vagy részletezettséggel áll a Felügyelet rendelkezésére, akkor a Felügyelet nem írhat elő további adatszolgáltatást, ha az említett eltérő formátum vagy részletezettség nem akadályozza abban, hogy lényegében hasonló információt állítson elő.”
29. § A Bszt. 123/A. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A befektetési vállalkozás, ha az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 26. pontja szerinti pénzügyi vállalkozásnak minősülő, valamely más EGT-államban, illetve harmadik országban működő fiókteleppel vagy leányvállalattal rendelkezik, legalább évente egyszer nyilvánosságra hozza az üzleti évre vonatkozóan (EGT-államonkénti és harmadik országonkénti bontásban) az alábbi információkat:
a) a leányvállalatok, illetve fióktelepek nevét, működési helyét, valamint a tevékenységeik jellegét,
b) az árbevételt,
c) a teljes munkaidőben alkalmazottak létszámát,
d) az adózás előtti eredményt,
e) az eredményt terhelő adókat, valamint
f) a kapott állami támogatást.
(2) Az (1) bekezdés szerinti információkat a számviteli jogszabályokban foglaltakkal összhangban ellenőrizni kell, és - ha rendelkezésre áll - azokat mellékelni kell a befektetési vállalkozás éves beszámolójához vagy az összevont (konszolidált) éves pénzügyi beszámolójához.
(3) A Felügyelet megkövetelheti, hogy a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak nem minősülő befektetési vállalkozás, valamint a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat kibocsátó, kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak minősülő befektetési vállalkozás legalább évente kétszer hozza nyilvánosságra honlapján az (EU) 2019/2033 rendelet 46. cikke szerinti információkat a Felügyelet által meghatározott a nyilvánosságra hozatali határidőn belül.”
30. § A Bszt. 136. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A befektetési vállalkozás felszámolása esetén az (EU) 2019/2033 rendelet alkalmazásában járulékos tőkének minősülő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.”
31. § (1) A Bszt. 161/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha valamely hitelintézet részesedési viszonnyal rendelkezik befektetési vállalkozásban, és a befektetési vállalkozás nem tartozik az (1) bekezdésben meghatározott összevont alapú felügyelet alá, akkor a Hpt. összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályai alkalmazandóak.”
(2) A Bszt. 161/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az olyan befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, hitelintézet és járulékos vállalkozás, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik - ha jogszabály másként nem rendelkezik -, az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság részére az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges minden adatot és információt átad. Az olyan leányvállalat esetében, amely nem tartozik e törvény hatálya alá, az anyavállalat biztosítja, hogy a leányvállalat egyedi alapon eleget tegyen az e törvényben foglalt feltételeknek. Ezen egyedi adatot és információt az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezeli.”
(3) A Bszt. 161/A. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatai ellátása érdekében, közvetlenül vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozáson keresztül közvetve adatot kérhet)
„c) a mentesített befektetési vállalkozástól, pénzügyi vállalkozástól vagy járulékos vállalkozástól.”
(4) A Bszt. 161/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (7) bekezdés alapján a Felügyelet által kért adatszolgáltatás csak jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott esetben tagadható meg.”
(5) A Bszt. 161/A. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás és a pénzügyi holding társaság haladéktalanul bejelenti a szoros kapcsolat létrejöttét, módosulását vagy megszűnését.”
32. § A Bszt. 161/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„161/C. § (1) A Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, illetve a csoporttőke-tesztnek való megfelelés felügyeletét a befektetésivállalkozás-csoportot vezető, magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat esetében.
(2) A Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, illetve a csoporttőke-tesztnek való megfelelés felügyeletét, ha a magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás anyavállalata egy EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalat vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat.
(3) A Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, illetve a csoporttőke-tesztnek való megfelelés felügyeletét, ha legalább egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozásnak és legalább egy más EGT-állam legalább egy befektetési vállalkozásának ugyanaz az EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalata vagy ugyanaz az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalata, és a befektetési holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság magyarországi székhellyel rendelkezik.
(4) A Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, illetve a csoporttőke-tesztnek való megfelelés felügyeletét, ha legalább egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozásnak és legalább egy más EGT-állam legalább egy befektetési vállalkozásának
a) anyavállalata a befektetési vállalkozások székhelyétől eltérő EGT-államban székhellyel rendelkező ugyanaz az EU-szintű befektetési holding társaság vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság, vagy
b) az anyavállalataik között egynél több olyan befektetési holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság van, amelyek székhelyei különböző EGT-államokban vannak, és ezen EGT-államok mindegyikében található befektetési vállalkozás,
és a befektetési vállalkozások mint leányvállalatok közül a magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás mérlegfőösszege a legnagyobb.
(5) Ha nem a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak alapján, de a Felügyelet és a többi érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága közös megegyezésével a hatékony felügyelet biztosítása érdekében a Felügyelet látná el az összevont alapú felügyeletet, illetve a csoporttőke-tesztnek való megfelelés felügyeletét, akkor a Felügyelet kijelöléséről szóló megállapodás előtt a Felügyeletnek erről a megállapodásról az esettől függően az EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalat, az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező befektetési vállalkozás véleményét is ki kell kérnie.
(6) A (4) és (5) bekezdés alapján kötött megállapodásnak az összevont alapú felügyeleti célok elérése érdekében biztosítania kell a megfelelő információáramlást és a felügyeleti hatóságok között szükséges együttműködést.
(7) Ha az összevont alapú felügyeletet nem az anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézmény felügyeleti hatósága látja el, az anyavállalat felügyeleti hatósága az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges információkat az összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatóság számára megadja.”
33. § (1) A Bszt. 161/D. § (5) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Felügyelet - a 160. §-ra és 161. §-ra is tekintettel - minden olyan információt megad az EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának, amely)
„d) a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés, valamint a felügyeleti intézkedések keretében előírt tőkekövetelményre vonatkozik, és
e) a Felügyelet által hozott jelentősebb szankciókkal és rendkívüli intézkedésekkel kapcsolatos.”
(2) A Bszt. 161/D. §-a a következő (6a)-(6d) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A Felügyelet az 1093/2010/EU rendelet 19. cikk (1) bekezdésével összhangban az EBH-hoz fordulhat, ha nem kapott meg haladéktalanul valamely, az (5) bekezdésben foglalt lényeges információt, vagy ha az együttműködés - különösen lényeges információ cseréje - iránti kérését elutasították vagy észszerű időn belül nem teljesítették.
(6b) A Felügyelet egyeztet a többi EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságaival azok felügyeleti feladatai szempontjából esetlegesen jelentőséggel bíró határozat meghozatala előtt:
a) az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás tulajdonosi vagy szervezeti felépítésében vagy irányítási rendszerében bekövetkező változásokról, amelyek felügyeleti hatósági bejelentés- vagy engedélykötelesek;
b) az EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai által a befektetési vállalkozásra kiszabott jelentősebb szankcióról vagy ezen hatóságok által hozott bármely más rendkívüli intézkedésről; valamint
c) a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés, valamint a felügyeleti intézkedések keretében előírt tőkekövetelményről.
(6c) A Felügyelet tájékoztatja az összevont alapú felügyeletet ellátó más felügyeleti hatóságot, ha - a (6b) bekezdés b) pontjának megfelelően - jelentősebb szankciót szab ki, vagy bármely más rendkívüli intézkedést hoz.
(6d) A Felügyelet sürgős esetben, vagy ha az egyeztetés veszélyeztetheti a határozat végrehajtásának hatékonyságát, akkor dönthet úgy, hogy a (6b) bekezdésben foglalt egyeztetést nem folytatja le. Ebben az esetben a döntést követően haladéktalanul tájékoztatja a többi érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.”
34. § A Bszt. „A befektetési vállalkozások összevont alapú felügyelete” című alcíme a következő 161/E. és 161/F. §-sal egészül ki:
„161/E. § A Felügyelet ellenőrzi a befektetési holding társaságoknak és a vegyes pénzügyi holding társaságoknak a csoporttőke-tesztnek való megfelelését.
161/F. § Ha a Hpt. 105/B. §-ától eltérően a csoportban nincs hitelintézet, akkor az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat a Hpt. 105/B. §-át értelemszerűen alkalmazza.”
35. § (1) A Bszt. 162. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli azokat a szabályzatokat, stratégiákat, eljárásokat és módszereket, amelyeket a befektetési vállalkozás az e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok és az (EU) 2019/2033 rendelet betartása érdekében hoz.
(2) A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli a befektetési vállalkozás e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok és az (EU) 2019/2033 rendelet összes követelményének való megfelelését.”
(2) A Bszt. 162. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A Felügyelet a kockázatok fedezetének és megbízható kezelésének biztosítása érdekében a felülvizsgálati és értékelési eljárás során értékeli
a) a 101. § (1) bekezdés szerinti kockázatokat,
b) a befektetési vállalkozás kitettségeinek földrajzi helyét,
c) a befektetési vállalkozás üzleti modelljét,
d) a rendszerszintű kockázat azonosításával és mérésével a rendszerszintű kockázatot az 1093/2010/EU rendelet 23. cikke vagy az Európai Rendszerkockázati Testület (a továbbiakban: ERKT) ajánlásai alapján,
e) a befektetési vállalkozás hálózati és információs rendszerének biztonságát fenyegető kockázatokat, a befektetési vállalkozás eljárásai, adatai és eszközei bizalmas jellegének, integritásának és rendelkezésre állásának biztosítása érdekében,
f) a befektetési vállalkozás vállalatirányítási rendszereit, a vezető testület tagjainak feladataik ellátására irányuló képességeit, és
g) a befektetési vállalkozásnak a nem kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségének a kamatkockázatát.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazása során a Felügyelet figyelembe veszi, hogy a befektetési vállalkozás rendelkezik-e a 101. § (6) bekezdés szerinti szakmai felelősségbiztosítással.”
36. § A Bszt. a következő 162/A. §-sal egészül ki:
„162/A. § (1) A felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján a 164. § (1) bekezdés t) pontja szerinti többlettőke-követelményt a Felügyelet akkor írhatja elő, ha a befektetési vállalkozás vonatkozásában az alábbi helyzetek valamelyike fennáll:
a) a befektetési vállalkozás olyan kockázatoknak vagy kockázati elemeknek van kitéve, vagy olyan kockázatokat jelent mások számára, amelyek jelentősek, és amelyekre az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik vagy negyedik részében meghatározott szavatoló tőke követelményei - és különösen a K-faktor követelmények - nem biztosítanak fedezetet, vagy nem biztosítanak elegendő fedezetet,
b) a befektetési vállalkozás nem felel meg az irányítási és kockázatkezelési rendszerére, valamint a 106. § szerinti belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó meghatározott követelményeknek, és egyéb felügyeleti intézkedések megfelelő időtartamon belül valószínűleg nem javítanak elegendő mértékben a rendszereken, az eljárásokon, a mechanizmusokon és a stratégiákon,
c) a 162. § (8) bekezdése alapján nem lehetséges a pozíciók rövid időn - legfeljebb harminc napon - belüli, jelentős veszteségek nélküli lezárása vagy fedezése normális piaci körülmények között,
d) a 163/A. § alapján elvégzett felülvizsgálat megállapítja, hogy az engedélyezett belső modellek alkalmazására vonatkozó követelmények nemteljesítése várhatóan nem megfelelő tőkeszinteket eredményez,
e) a befektetési vállalkozásnak ismételten nem sikerül biztosítania vagy fenntartania a (7) és (8) bekezdésben meghatározott megfelelő szintű szavatoló tőkét.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a kockázatokat vagy kockázati elemeket kizárólag akkor lehet az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik vagy negyedik részében meghatározott szavatoló tőke követelmények által részben vagy egészben nem fedezettnek tekinteni, ha a befektetési vállalkozás által a 106. § (1) bekezdésével összhangban elvégzett értékelés felügyeleti felülvizsgálatát követően a Felügyelet által megfelelőnek ítélt tőke összegére, típusaira és felosztására vonatkozó követelmények magasabbak, mint a befektetési vállalkozásra az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik vagy negyedik részében meghatározott szavatoló tőke követelmények. A többlettőke-követelmény olyan kockázatokra vagy kockázati elemekre is kiterjedhet, amelyekre az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik vagy negyedik részében meghatározott szavatoló tőke követelmények nem terjednek ki.
(3) A Felügyelet a 164. § (1) bekezdés t) pontja alapján előírt többlettőke szintjét a (2) bekezdés szerint megfelelőnek ítélt tőke és az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik vagy negyedik részében meghatározott szavatoló tőke követelményének különbségeként határozza meg.
(4) A Felügyelet előírja a befektetési vállalkozás számára, hogy a 164. § (1) bekezdés t) pontja alapján előírt többlettőke-követelménynek az alábbi feltételeknek megfelelő szavatoló tőkével tegyen eleget:
a) a többlettőke-követelmény legalább háromnegyedének alapvető tőkével kell eleget tenni,
b) az alapvető tőke legalább háromnegyede elsődleges alapvető tőkéből áll,
c) e szavatoló tőke nem használható fel az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott bármely szavatoló tőke követelményének való megfelelés céljából.
(5) A Felügyelet írásban megindokolja a többlettőke-követelménynek a 164. § (1) bekezdés t) pontja szerinti előírására vonatkozó határozatát, indokolásában egyértelműen bemutatva az (1)-(4) bekezdés szerinti szempontok teljes körű értékelését. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az indokolásnak tartalmaznia kell annak az egyedi okait, hogy a (7) bekezdésnek megfelelően megállapított tőkeszint miért nem tekinthető már elegendőnek.
(6) A Felügyelet eseti alapon elbírálva, az (1)-(5) bekezdéssel összhangban, többlettőke-követelményt írhat elő a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak.
(7) Az arányosság elvét szem előtt tartva és a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak nem minősülő befektetési vállalkozások méretével, rendszerszintű jelentőségével, tevékenységeinek jellegével, nagyságrendjével és összetettségével arányosan a Felügyelet előírhatja, hogy az ilyen befektetési vállalkozás a szavatoló tőke olyan szintjével rendelkezzen, amely kellő mértékben meghaladja az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik részében és e törvényben meghatározott tőkekövetelményeket, ideértve a többlettőke-követelményeket is. Ezáltal a Felügyelet biztosítja, hogy a ciklikus gazdasági ingadozások ne vezessenek a tőkekövetelmények és a többlettőke-követelmények megsértéséhez, vagy ahhoz, hogy megakadályozzák a befektetési vállalkozást abban, hogy képes legyen tevékenységével rendezett módon felhagyni.
(8) A Felügyelet szükség esetén felülvizsgálja a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak nem minősülő befektetési vállalkozásnak a (7) bekezdéssel összhangban megállapított szavatoló tőke szintjét, és tájékoztatja a befektetési vállalkozást e felülvizsgálat megállapításairól, ideértve a (7) bekezdéssel összhangban megállapított tőkeszint elvárt esetleges módosításait is. A Felügyelet közli a módosítás végrehajtásának határidejét.
(9) A Felügyelet tájékoztatja a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t a befektetési vállalkozás számára előírt bármely többlettőke-követelményről, valamint a (8) bekezdés szerinti befektetési vállalkozások tekintetében elvárt esetleges módosításokról.”
37. § A Bszt. 163/A. és 163/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„163/A. § (1) A Felügyelet legalább háromévente felülvizsgálja a befektetési vállalkozás által használt, a tőkekövetelmények kiszámításához engedélyezett, az (EU) 2019/2033 rendelet 22. cikke szerinti belső modelleket, azok alkalmazásához szükséges követelmények teljesülését, a modellek kidolgozottságát és naprakészségét.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat keretében tekintettel van a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységének változásaira és a belső modellek új termékekre való alkalmazására.
(3) Ha a Felügyelet súlyos hiányosságokat tár fel a befektetési vállalkozás belső modelljének kockázatmegállapításával kapcsolatban, akkor a Felügyelet
a) előírja a befektetési vállalkozás számára a módszertan korrigálását, vagy
b) meghozza a megfelelő intézkedést a hiányosság következményének enyhítése érdekében, különösen magasabb szorzótényezők, többlettőke-követelmény előírása vagy egyéb megfelelő és hatékony eszköz alkalmazása révén.
(4) Ha a Felügyelet megállapítja, hogy a befektetési vállalkozás által alkalmazott belső modell már nem felel meg a rá vonatkozó követelményeknek, akkor a Felügyelet előírja a befektetési vállalkozás számára, hogy
a) bizonyítsa, hogy a meg nem felelés hatásai nem jelentősek, vagy
b) készítsen a megfelelés helyreállítására vonatkozó tervet határidő megjelölésével.
(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a befektetési vállalkozás módosítja a tervet, ha a Felügyelet álláspontja szerint a tervben meghatározottak alapján nem valószínűsíthető a vonatkozó követelményeknek való teljes megfelelés biztosítása vagy a kitűzött határidő nem megfelelő.
(6) Ha bizonyíthatóan fennáll annak veszélye, hogy a befektetési vállalkozás nem képes meghatározott határidőn belül megfelelni a követelményeknek és nem tudja megfelelően bizonyítani, hogy a meg nem felelés hatásai nem jelentősek, akkor a Felügyelet
a) visszavonja a belső modell alkalmazására vonatkozó engedélyt,
b) korlátozza az engedélyt azokra a területekre, amelyeknél megfelel a követelményeknek vagy meghatározza a határidőt, amelyen belül újra meg kell felelni a követelményeknek.
(7) Ha a piaci kockázat esetén a befektetési vállalkozás által alkalmazott belső modell alkalmazásakor az 575/2013/EU rendelet 366. cikk szerinti túllépések száma jelzi, hogy a belső modell nem vagy már nem kellőképpen pontos, akkor a Felügyelet
a) visszavonja a belső modell alkalmazására vonatkozó engedélyt, vagy
b) megfelelő intézkedést hoz a belső modell azonnali kiigazításának biztosítása érdekében.
163/B. § (1) Az egyedi likviditási követelmények meghatározása során a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás során figyelembe veszi
a) a befektetési vállalkozás üzleti modelljét,
b) a 101. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott rendszereket, eljárásokat és mechanizmusokat,
c) a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés eredményét, és
d) a Magyarországot fenyegető rendszerszintű likviditási kockázatot.
(2) A Felügyelet csak abban az esetben írhat elő egyedi likviditási követelményeket, amennyiben a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján megállapította, hogy az (EU) 2019/2033 rendelet 43. cikk (1) bekezdése értelmében a likviditási követelmények alól nem mentesített a befektetési vállalkozás, és
a) olyan likviditási kockázatoknak vagy likviditási kockázati elemeknek van kitéve, amelyek jelentősek, és amelyekre az (EU) 2019/2033 rendelet ötödik részében meghatározott likviditási követelmények nem biztosítanak részben vagy egészben fedezetet, vagy
b) a befektetési vállalkozás nem felel meg az irányítási és kockázatkezelési rendszerére, valamint a 106. § szerinti belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó meghatározott követelményeknek, és egyéb közigazgatási intézkedések megfelelő időtartamon belül valószínűsíthetően nem javítanak elegendő mértékben a rendszereken, eljárásokon, mechanizmusokon és stratégiákon.
(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a likviditási kockázatokat vagy likviditási kockázati elemeket kizárólag akkor lehet az (EU) 2019/2033 rendelet ötödik részében meghatározott likviditási követelmények által részben vagy egészben nem fedezettnek tekinteni, ha a befektetési vállalkozás által a 106. § (1) bekezdésével összhangban elvégzett értékelés felügyeleti felülvizsgálatát követően a Felügyelet által megfelelőnek ítélt likviditás összegeire és típusaira vonatkozó követelmények magasabbak, mint a befektetési vállalkozásra az (EU) 2019/2033 rendelet ötödik részében meghatározott likviditási követelmények.
(4) A Felügyelet az egyedi likviditási követelmények szintjét a (3) bekezdés szerint megfelelőnek ítélt likviditás és az (EU) 2019/2033 rendelet ötödik részében meghatározott likviditási követelmények különbségeként határozza meg.
(5) A Felügyelet előírja a befektetési vállalkozás számára, hogy az egyedi likviditási követelményeknek az (EU) 2019/2033 rendelet 43. cikkében meghatározott likvid eszközökkel tegyen eleget.
(6) A Felügyelet írásban megindokolja az egyedi likviditási követelmény előírására vonatkozó határozatát, indokolásában teljeskörűen bemutatva a (2)-(4) bekezdés szerinti szempontok értékelését.”
38. § (1) A Bszt. 164. § (1) bekezdés o) pontja a következő oe) alponttal egészül ki:
(A Felügyelet - a fokozatosság és arányosság figyelembevételével - az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során
megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató)
„oe) részvényeseinek, tagjainak vagy a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok tulajdonosainak járó, a befektetési vállalkozás általi nyereség- vagy kamatkifizetést, amennyiben ez a korlátozás vagy tilalom nem minősül a befektetési vállalkozás általi nem-teljesítésnek,”
(2) A Bszt. 164. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet - a fokozatosság és arányosság figyelembevételével - az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során)
„t) a befektetési vállalkozást a (4) bekezdés szerinti többlettőke-követelmény elérésére kötelezheti, illetve a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységének lényeges változása esetén módosíthatja a szavatoló tőke és a likvid eszközök megkövetelt mennyiségét,”
(3) A Bszt. 164. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Felügyelet - a fokozatosság és arányosság figyelembevételével - az (EU) 2019/2033 rendelet és e törvény alkalmazása során
a) előírhatja a befektetési vállalkozás számára, hogy időben tegye meg a szükséges intézkedéseket a fennálló jogsértés megszüntetésére, illetve az elkövetkező tizenkét hónapban várhatóan bekövetkező jogsértés megszüntetésére, amennyiben az utóbbira a Felügyelet bizonyítékkal rendelkezik,
b) előírhatja a befektetési vállalkozás számára, hogy egy éven belül nyújtson be az (EU) 2019/2033 rendelet és e törvény szerinti felügyeleti követelményeknek való megfelelés visszaállítására irányuló tervet, ennek végrehajtására tűzzön ki határidőt, és módosítsa a terv hatályát és végrehajtási határidejét,
c) a szavatoló tőke követelmények vonatkozásában a befektetési vállalkozás számára egyedi tartalékképzési szabályzatot vagy eszközkezelést írhat elő,
d) szigorúbb feltételekhez kötheti vagy korlátozhatja a befektetési vállalkozás üzletvitelét, működését vagy hálózatát, vagy megkövetelheti a befektetési vállalkozás megfelelő pénzügyi működésére túlzott kockázatot jelentő tevékenységek leválasztását,
e) előírhatja a befektetési vállalkozás tevékenységében, termékében és rendszerében rejlő kockázat csökkentését, ideértve a kiszervezett tevékenységeket is,
f) a jogszabályban előírt adatszolgáltatást kiegészítő vagy annál gyakoribb adatszolgáltatást írhat elő, beleértve a tőke- és likviditási pozíciókra vonatkozó adatszolgáltatást,
g) kiegészítő nyilvánosságra hozatalt követelhet meg, vagy
h) megkövetelheti, hogy a befektetési vállalkozás csökkentse a hálózati és információs rendszerei biztonságát fenyegető kockázatokat a vállalkozások eljárásai, adatai és eszközei bizalmas jellegének, integritásának és rendelkezésre állásának biztosítása érdekében.”
(4) A Bszt. 164. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) E § rendelkezéseit alkalmazni kell a befektetési holding társaságra, a vegyes pénzügyi holding társaságra, a vegyes tevékenységű holding társaságra, valamint ezek vezető állású személyére.”
39. § A Bszt. a 175/B. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Az EGT-államok felügyelési együttműködése
175/C. § (1) A Felügyelet szorosan együttműködik más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával oly módon, hogy haladéktalanul megosztják egymással a befektetési vállalkozásra vonatkozó következő információkat:
a) irányítási és tulajdonosi szerkezete,
b) szavatoló tőkekövetelmény teljesítése,
c) koncentrációs kockázatra vonatkozó és likviditási követelmények teljesítése,
d) adminisztratív és számvitel eljárásai, belső ellenőrzési mechanizmusa,
e) bármely olyan tényező, amely a befektetési vállalkozás jelentette kockázatot befolyásolhatja.
(2) A Felügyelet haladéktalanul átad a fogadó EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága részére minden olyan információt és megállapítást, amely a felügyelése során jut tudomására és a befektetési vállalkozás által, a fogadó EGT-államban az ügyfelek védelmére vagy a pénzügyi rendszer stabilitására hatással lévő potenciális problémákra és kockázatokra vonatkozik.
(3) A Felügyelet köteles minden szükséges intézkedést megtenni, a (2) bekezdésben meghatározott potenciális problémák és kockázatok elhárítása vagy megszüntetése érdekében a fogadó EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által átadott információk és megállapítások alapján.
(4) A Felügyelet a fogadó EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága kérésére köteles részére részletes magyarázatot adni arról, hogy a fogadó EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által átadott információkat és megállapításokat a (3) bekezdés szerinti intézkedések során hogyan vette figyelembe.
(5) Ha a Felügyelet szerint az általa átadott információk és megállapítások alapján a fogadó EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága nem tette meg a (3) bekezdés szerinti szükséges intézkedéseket az ügyfelek védelme vagy a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása érdekében, a Felügyelet teszi meg a szükséges intézkedéseket.
(6) Az (5) bekezdés szerinti szükséges intézkedések megtételét megelőzően a Felügyelet erről tájékoztatja a fogadó EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, az EBH-t és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.
175/D. § (1) Ha valamely EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága az együttműködés iránti megkeresést elutasította, vagy arra észszerű időn belül nem válaszolt, a Felügyelet az ügyet az 1093/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban az EBH elé utalja.
(2) Ha a Felügyelet nem ért egyet a fogadó EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának intézkedéseivel, az ügyet az 1093/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban az EBH elé utalja.
(3) A Felügyelet információt kérhet a klíringtag székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától a befektetési vállalkozás által használt letéti követelmények kiszámításához használt letéti modellek és paraméterek (EU) 2019/2033 rendelet 23. cikk (1) bekezdés első albekezdés c) pontjában meghatározott követelmény teljesítésének ellenőrzése céljából.
(4) A Felügyelet lehetővé teszi, hogy a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága - a Felügyelet előzetes tájékoztatását követően - maga vagy az általa e célra kijelölt szerv is ellenőrizhesse a 175/C. § (1) bekezdése szerinti információkat a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás Magyarország területén létesített fióktelepe által végzett tevékenységére vonatkozóan.”
40. § A Bszt. 176. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„176. § (1) A más EGT-állam felügyeleti hatóságának befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyével rendelkező külföldi befektetési vállalkozás Magyarország területén létesített fióktelepe által végzett tevékenysége esetében a Felügyelet hatáskörében ellenőrzi a 17/A. §-ban, 40-51. §-ban, 55-56. §-ban, 62-65. §-ban, 67-69. §-ban, 73-76. §-ban és 151-153. §-ban foglalt rendelkezések betartását.
(2) A Felügyelet - a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása szempontjából lényeges esetben - jogosult a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás Magyarország területén létesített fióktelepe által végzett tevékenységének ellenőrzésére ellenőrzési eljárás keretében.
(3) A (2) bekezdés szerinti ellenőrzést megelőzően a Felügyelet haladéktalanul konzultál a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával.
(4) A (2) bekezdés szerinti ellenőrzést követően a Felügyelet az érintett befektetési vállalkozás kockázatértékelése szempontjából lényeges információkról és megállapításokról haladéktalanul tájékoztatja a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.”
41. § A Bszt. „Átmeneti rendelkezések” című alcíme a következő 182/F. §-sal egészül ki:
„182/F. § Ha az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. pont b) alpontjában foglaltakat, valamint a 8/A. §-ban meghatározott feltételeket teljesítő befektetési vállalkozás 2019. december 24-én már befektetési vállalkozásként történő működésre engedéllyel rendelkezett, akkor legkésőbb 2020. december 27-ig köteles a hitelintézetekre előírt tevékenységi (működési) engedély iránti kérelmet benyújtani.”
42. § (1) A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„k) a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”
(2) A Bszt. 183. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„e) a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
43. § A Bszt. 4. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
44. § A Bszt.
1. 4. § (2) bekezdés 33a. pontjában a „befolyásoló részesedéssel” szövegrész helyébe a „minősített befolyással” szöveg,
2. 8. § (1a) bekezdésében a „befolyásoló részesedésre” szövegrész helyébe a „minősített befolyásra” szöveg,
3. 20/A. § (2) bekezdésében a „vállalkozással nem állnak munkaviszonyban.” szövegrész helyébe a „vállalkozásban nem látnak el ügyvezetői feladatokat.” szöveg, a „nem áll munkaviszonyban a befektetési vállalkozással,” szövegrész helyébe a „nem lát el ügyvezetői feladatokat a befektetési vállalkozásban,” szöveg,
4. 22. § (1a) bekezdésében a „Befektetési vállalkozásnál” szövegrész helyébe a „Befektetési vállalkozásnál, befektetési holding társaságnál és vegyes pénzügyi holding társaságnál” szöveg,
5. 22. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében az „(1), az (1a), a (4) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1a), a (4) bekezdés” szöveg,
6. 24/G. § (1) bekezdésében az „575/2013/EU rendelet” szövegrész helyébe az „(EU) 2019/2033 rendelet” szöveg,
7. 37. § (6a) bekezdésében és 180. § (4) bekezdés i) pontjában a „befolyásoló részesedés” szövegrész helyébe a „minősített befolyás” szöveg,
8. 102. § (3) bekezdés i) pontjában a „105. §-ban meghatározott” szövegrész helyébe a „szavatoló” szöveg,
9. 110/N. § (5) bekezdésében a „parlamenti és tanácsi rendelet” szövegrész helyébe a „parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1093/2010/EU rendelet)” szöveg,
10. 106. § (1) bekezdésében a „szavatoló tőke mértékét” szövegrész helyébe a „szavatoló tőke és likvid eszközök mértékét” szöveg,
11. 161/A. § (10) bekezdésében az „akkor a vegyes” szövegrész helyébe az „akkor a vegyes tevékenységű holding társaság leányvállalatai közötti, valamint a vegyes” szöveg,
12. 161/B. § (5) és (6) bekezdésében az „Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelvében” szövegrész helyébe az „e törvényben és az (EU) 2019/2033 rendelet első részében” szöveg,
13. 161/D. § (2) bekezdésében a „felügyeleti hatóságának” szövegrész helyébe a „felügyeleti hatóságának és szanálási hatóságának” szöveg,
14. 161/D. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „a (6)-(7) bekezdésben” szövegrész helyébe az „az (1)-(2) és a (6)-(7) bekezdésben” szöveg,
15. 161/D. § (7) bekezdésében az „EBH-t” szövegrész helyébe az „EBH-t, az Európai Rendszerkockázati Testületet” szöveg,
16. 162. § (13) bekezdésében a „j) pontja” szövegrész helyébe a „c) pontja” szöveg,
17. 162. § (14) bekezdésében az „m) pontja” szövegrész helyébe az „f) pontja” szöveg,
18. 163. § (1) bekezdés b) pontjában az „575/2013/EU rendelet” szövegrész helyébe az „(EU) 2019/2033 rendelet” szöveg,
19. 164. § (1) bekezdés l) pontjában az „(5) és (6)” szövegrész helyébe az „(5), (6) és (25)” szöveg,
20. 174. § (5) bekezdésében az „európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi” szövegrész helyébe az „1093/2010/EU” szöveg
lép.
45. § Hatályát veszti a Bszt.
a) 4. § (2) bekezdés 1a., 85-93. és 104-106. pontja,
b) 20/A. § (4) bekezdés d) pontja és (5) bekezdése,
c) 101. § (3) bekezdése,
d) „Belső minősítésen alapuló módszerek alkalmazása” című alcíme,
e) 105. § (2) bekezdése,
f) 106. § (4) és (5) bekezdése,
g) XX/A. Fejezete,
h) 162. § (3), (4), (7), (9), (10) és (12) bekezdése,
i) 173/A. § d) pontja,
j) 180. § (1) bekezdés h) pontja,
k) 2. melléklete.
46. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 3. §-a a következő 6a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„6a. e-kárbejelentő: a MABISZ által üzemeltetett, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási káresemények bejelentésére szolgáló online formában működtetett informatikai megoldás;”
47. § (1) A Gfbt. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvény szerinti biztosítók a szerződéskötésre kötelezettek veszélyközössége terheinek megfelelő elosztása érdekében, a szerződések díjának kockázatarányos megállapítása érdekében a kártörténeti adatok felhasználása, a kárrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása, a kártörténeti igazolások kiadása, továbbá a 10. § (1) bekezdésében foglaltak ellenőrizhetősége céljából kártörténeti nyilvántartást (a továbbiakban: kárnyilvántartás) hoznak létre.”
(2) A Gfbt. 51. § (9) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A kárnyilvántartó szerv kérelemre köteles átadni vagy hozzáférhetővé tenni:)
„l) a (4) bekezdésben meghatározott adatokat az e-kárbejelentő rendszer működtetése céljából a MABISZ”
(részére.)
48. § A Gfbt. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A MABISZ látja el a Nemzeti Iroda - ezen belül a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ és a kárnyilvántartó szerv - feladatait, a Kártalanítási Számla kezelését, a Kártalanítási Alap kezelését, valamint az e-kárbejelentő működtetésével kapcsolatos feladatokat.”
49. § A Gfbt. 57/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A MABISZ, mint az e-kárbejelentő működtetője, az e feladata ellátása során megismert személyes adatot addig az időpontig kezelheti, ameddig a kárbejelentéssel kapcsolatban igény érvényesíthető.”
50. § A Gfbt. 29. § (1) bekezdésében a „Kártalanítási Szervezethez, a levelezőhöz” szövegrész helyébe a „Kártalanítási Szervezethez, a MABISZ mint az e-kárbejelentő működtetője részére, a levelezőhöz” szöveg lép.
51. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A számlatulajdonos szervezet jogi formáját szabályozó jogszabályban a szervezet képviseletére jogszabály erejénél fogva jogosultként meghatározott személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: szervezetet képviselő) - a pénzforgalmi szolgáltató által rendszeresített módon - írásban jelenti be (e § alkalmazásában a továbbiakban: bejelentés) a fizetési számla felett rendelkezni jogosultat. A pénzforgalmi szolgáltató nem vizsgálja, hogy a számlatulajdonos, illetve a szervezetet képviselő által a fizetési számla feletti rendelkezésre bejelentett személy az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek megfelel-e.”
52. § A Pft. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pénzforgalmi szolgáltató mentesül az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a jóvá nem hagyott fizetési művelettel összefüggésben keletkezett kárt a fizető fél csalárd módon eljárva okozta, vagy a kárt a 40. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeinek szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével okozta, így különösen ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatához szükséges személyes hitelesítési adatait arra nem jogosult harmadik fél részére átadja vagy megismerhetővé teszi.”
53. § A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) Jelzáloghitel és ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing igénylése esetén a hitelezőre nézve kötelező ajánlat megtételekor a szerződés tervezetét a fogyasztó kérése nélkül is legalább három nappal a tervezett szerződéskötést megelőzően a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. A fogyasztó a három nap leteltéig az ajánlatot nem fogadhatja el. A hitelező ajánlati kötöttsége a szerződéstervezet fogyasztó részére történő rendelkezésre bocsátásától számított tizenöt napig áll fenn.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződések a felek (képviselőik) egyidejű fizikai jelenléte nélkül - a (3) bekezdésben írt kivételtől eltekintve - nem köthetők meg, ez azonban nem akadálya annak, hogy a tájékoztatási kötelezettség teljesítése és annak igazolása, valamint a szerződés tervezetének rendelkezésre bocsátása tekintetében a felek a 8. § (2), illetve (3) bekezdése szerinti utat vegyék igénybe, ha annak feltételei fennállnak.
(3) A (2) bekezdésben foglalt előírás úgy is teljesíthető, ha az ügyfelek az általuk tanúk jelenlétében aláírt szerződést megküldik a hitelezőnek.”
54. § Az Fhtv. 25. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A hitelező a fogyasztó előtörlesztési szándékának a bejelentését követően 5 munkanapon belül rendelkezésre bocsátja a szükséges információkat. A fogyasztó előtörlesztési szándéka alapján bejelentett előtörleszteni kívánt részlet hitelező rendelkezésére bocsátását követően legkésőbb 5 munkanapon belül elszámolja az előtörlesztett részletet.”
55. § Az Fhtv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § (1) E törvénynek - a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2015. évi CCXV. törvénnyel megállapított - 14/A. §-át, 17/D. § (7) bekezdését, 18. § (1) és (4a) bekezdését, 21/C-21/E. §-át és 25. § (1), (2) és (8) bekezdését a hatálybalépést követően kötött hitelszerződések esetén kell alkalmazni.
(2) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes elemeit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi CX. törvény 54. §-ával megállapított 25. § (9) bekezdést a hatálybalépését megelőzően megkötött szerződések esetében is alkalmazni kell a hatálybalépését követően teljesített előtörlesztésekre.”
56. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 26. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Posta Elszámoló Központot működtető intézmény a Hpt. 172-176. §-a és a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11-24. cikkének alkalmazásában pénzügyi vállalkozásnak minősül.”
57. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:218. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A zártkörűen működő részvénytársaság részvényei - a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásához kapcsolódó forgalomba hozatalt kivéve - olyan módon hozhatók forgalomba, ami a tőkepiacról szóló szabályok szerinti tájékoztató, minimum tájékoztató készítési kötelezettséget nem von maga után és nem jelent tőzsdei bevezetést sem.”
58. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:366. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szövetkezet átalakulásával létrejövő részvénytársaság zártkörűen alapítható azzal, hogy a részvények felajánlása kizárólag az átalakuló szövetkezet tagjai, illetve üzletrész tulajdonosai részére lehetséges. A részvények átalakulás során történő, nyilvános ajánlattételnek minősülő felajánlása nem jelenti a zártkörűen működő részvénytársaság részvényeinek forgalomba hozatalára vonatkozó e törvény szerinti korlátozás sérelmét.”
59. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az MNB elnöke az (1) bekezdés szerinti rendeletében az irányadó pufferráta, a (2) bekezdés e) pontja szerinti iránymutatás, és a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásához kapcsolódó bármely egyéb tényező figyelembevételével meghatározza és honlapján közzéteszi a Magyarországon lévő féllel szembeni kitettségekre vonatkozóan az anticiklikus tőkepufferráta mértékét. Az MNB a ciklikus rendszerszintű kockázatok intenzitását és az anticiklikus tőkepufferráta mértékét negyedévente felülvizsgálja és szükség esetén módosítja, és a felülvizsgálat eredményét honlapján közzéteszi előre megjelölt időpontokban.”
60. § Az MNBtv. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az MNB a Hpt. 90. §-a alapján tőkepuffert határoz meg vagy mértékét módosítja az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozóan, akkor az arról szóló határozat nyilvánosságra hozatala előtt egy hónappal tájékoztatnia kell az Európai Rendszerkockázati Testületet
a) arról, hogy várhatóan miért fogja a tőkepuffer hatékonyan és arányosan csökkenteni az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek rendszerszintű kockázatát,
b) a tőkepuffer belső piacra gyakorolt várható hatásáról, és
c) az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepufferráta mértékéről.”
61. § Az MNBtv. 35/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35/A. § (1) Ha a rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatok kialakulásának megelőzése és csökkentése, és a pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése indokolja, akkor a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre és egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepufferkövetelmény és az anticiklikus tőkepufferkövetelmény által nem kezelt kockázatokra a Pénzügyi Stabilitási Tanács a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között rendszerkockázati tőkepufferrátát határozhat meg.
(2) A 141/A. §-ban meghatározott tájékoztatás magában foglalja:
a) a magyarországi rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatnak, és annak pénzügyi közvetítőrendszerre gyakorolt hatásának ismertetését,
b) a rendszerkockázati tőkepuffer szükségességének, és annak várható hatékony és arányos kockázatcsökkentő hatásának bemutatását,
c) a rendszerkockázati tőkepuffer egységes piacra gyakorolt várható hatásának ismertetését,
d) az alkalmazandó rendszerkockázati tőkepufferráta vagy tőkepufferráták mértékét és azt, hogy azt milyen kitettségekre, illetve intézményekre vonatkozóan írja elő,
e) ha a rendszerkockázati tőkepufferráta az összes kitettségre vonatkozik, akkor miért véli úgy, hogy a rendszerkockázati tőkepuffer nem duplikálja az egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó, a Hpt. 89. §-a és 90. §-a szerinti tőkepuffer működését.
(3) Amennyiben a rendszerkockázati tőkepufferráta megállapításáról szóló döntés a korábban megállapított tőkepufferrátához képest csökkenést jelent vagy nem jelent változást, az MNB-nek csak a 141/A. § szerinti tájékoztatást kell megtennie.
(4) Ha az MNB 3 százalék vagy az alatti mértékben kíván rendszerkockázati tőkepufferrátát előírni, akkor a 141/A. § a) pontjában meghatározott tájékoztatást követően - legkorábban 30 nappal - alkalmazhatja azt a Hpt. 92. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi kitettségre vonatkozóan azzal, hogy minden EGT-államban lévő kitettségekre azonos rendszerkockázati tőkepufferrátát ír elő.
(5) Ha az MNB a Hpt. 92. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kitettségre 3 százalék feletti vagy a Hpt. 92. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti kitettségre 5 százalék feletti mértékben kíván rendszerkockázati tőkepufferrátát előírni, akkor ezt csak az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása esetén vezetheti be. Ebben az esetben az MNB tervezetét véleménnyel ellátva megküldi az Európai Bizottságnak.
(6) Ha az MNB a Hpt. 92. § (1) bekezdés a) és c) pont szerinti kitettségre 3 és 5 százalék közötti mértékben kíván rendszerkockázati tőkepufferrátát előírni, akkor az MNB előzetesen megküldi a tervezetét véleménnyel ellátva az Európai Bizottságnak azzal, hogy a rendszerkockázati pufferrátát e bekezdés szerint csak az Európai Bizottság előzetes véleményének kézhezvételét követően vezetheti be.
(7) Ha az (5) bekezdésben rögzített véleményében az Európai Bizottság ellenzi az MNB által tervezett, az (5) bekezdésben meghatározott mértékű tőkepufferráta bevezetését, akkor az MNB köteles az Európai Bizottság véleményében meghatározottaknak megfelelően eljárni.
(8) Ha a (6) bekezdésben rögzített véleményében az Európai Bizottság ellenzi az MNB által tervezett, a (6) bekezdésben meghatározott mértékű tőkepufferráta bevezetését, akkor az MNB az ellenvélemény figyelembevétele nélkül bevezetheti a tervezetében meghatározott mértékben a rendszerkockázati tőkepufferrátát azzal, hogy a vélemény figyelembe nem vételét részletesen indokolja az Európai Bizottság számára.
(9) A (6) bekezdésben meghatározott esetben, amennyiben másik EGT-államban székhellyel rendelkező anyavállalat hitelintézet leányvállalata érintett, a MNB az Európai Bizottsággal egyidejűleg az ügyben érintett többi illetékes felügyeleti hatóságot is értesíti, egyeztet velük. Ha a többi érintett illetékes felügyeleti hatóság és az MNB nem ért egyet az Európai Bizottságnak megküldött javaslat tekintetében, vagy a javaslatnak az Európai Bizottság felé megküldését követő egy hónapon belül az Európai Rendszerkockázati Testület a rendszerkockázati tőkepuffer alkalmazását illetően ellenvéleményt fejez ki, akkor az MNB az Európai Bankhatósággal egyeztetést kezdeményez, amely egyeztetés során az Európai Bankhatóság részéről rögzítésre kerülő vélemény az MNB-re nézve nem kötelező.
(10) Az MNB elismerheti a másik EGT-államban megállapított rendszerkockázati tőkepufferrátát mérlegelve a kapott információkat, és előírhatja a Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézetek számára annak alkalmazását az adott EGT-államban lévő kitettségeik tekintetében.
(11) Az MNB kérheti az Európai Rendszerkockázati Testületet, hogy adjon ki ajánlást egy vagy több EGT-állam vonatkozásában az MNB által meghatározott rendszerkockázati tőkepuffer elismerésének érdekében.”
62. § Az MNBtv. 39. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az MNB biztosítja, hogy feladatai ellátásához szükséges szakértelemmel és működési kapacitással rendelkezzen.”
63. § (1) Az MNBtv. 40. §-a a következő (32) és (33) bekezdéssel egészül ki:
„(32) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az (EU) 2016/1011 rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók, a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók és a referenciamutatókra vonatkozó, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2089 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.
(33) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló, 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-7. cikkének végrehajtását.”
(2) Az MNBtv. 40. §-a a következő (34) bekezdéssel egészül ki:
„(34) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.”
(3) Az MNBtv. 40. §-a a következő (35) bekezdéssel egészül ki:
„(35) Az MNB a 39. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.”
64. § Az MNBtv. 43. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB a honlapján közzéteszi)
„i) a Hpt., az 575/2013/EU rendelet, a Bszt. és az (EU) 2019/2033 rendelet megsértése következtében, valamint felügyeleti intézkedések ügyében hozott határozatok számát és jellegét,”
65. § (1) Az MNBtv. 44. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatai végrehajtása során - különösen vészhelyzetben - az adott időben rendelkezésre álló információk alapján megfelelő módon mérlegeli a döntései által a többi érintett tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására, valamint az Európai Unió egészére gyakorolt hatást.”
(2) Az MNBtv. 44. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az MNB a 4. § (7)-(9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása során szem előtt tartja az Európai Bankhatóság által az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének megfelelően kibocsátott iránymutatásokat és ajánlásokat, valamint az Európai Rendszerkockázati Testület által a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikke szerint kiadott figyelmeztetéseket és ajánlásokat.”
66. § Az MNBtv. 45. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB hatóságként jár el)
„f) a 4. § (7) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Hpt. 90. §-ában meghatározottak szerint a globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer, a 35/A. § (1) bekezdésében meghatározott rendszerkockázati tőkepuffer képzésére való kötelezés”
[(a továbbiakban együtt: hatósági tevékenység) során.]
67. § Az MNBtv. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB-nek törvényben meghatározott hatósági eljárása és ellenőrzése során az e törvényben és
a) a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, továbbá az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben,
b) a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben, valamint
c) az a) és b) pontban nem említett eljárásokban a 39. § (1) bekezdésében meghatározott törvények szerinti ügyfajtára irányadó különös eljárási szabályokban
nem szabályozott kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseit és e rendelkezésekhez kapcsolódó, az Ákr. 139. és 140. §-ában kapott felhatalmazás alapján kiadott rendeleteket megfelelően alkalmazni kell.”
68. § Az MNBtv. 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az MNB felhívására a 39. § (1) bekezdésében meghatározott törvények és a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény hatálya alá tartozó személy és szervezet köteles az MNB feladatellátásához kért, a tevékenységére vonatkozó tájékoztatást megadni, a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, a számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, a legfőbb szerve, az ügyvezető és ellenőrző szerve előterjesztéseit, e szervek ülésének jegyzőkönyveit, a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálói jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá az előbbiekben fel nem sorolt egyéb kimutatást az MNB által meghatározott formában elkészíteni és rendelkezésére bocsátani. Az így rendelkezésre bocsátott iratokról az MNB kivonatot, illetve másolatot készíthet.”
69. § Az MNBtv. 50/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50/A. § (1) Az MNB a hatósági döntését, egyéb hivatalos iratot - a (2)-(11) bekezdésben foglaltak, valamint a piacfelügyeleti eljárás kivételével - az 58. §-ban foglaltak szerint kézbesíti.
(2) A hivatalos irat kézbesítése papíralapon egyetemes postai szolgáltatás útján vagy az MNB nevében eljáró munkavállaló által saját kézbesítés keretében is történhet
a) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását és az ügyfelek érdekét veszélyeztető esetben,
b) a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatást igénybe nem vevő természetes személy ügyfél részére történő kézbesítés esetén, vagy
c) ha ez egyéb okból indokolt.
(3) Ha a nem természetes személy ügyfélnek nincs meghatalmazottja, az MNB papíralapon történő kézbesítés esetén a hivatalos iratokat az ügyfélnek az adott nem természetes személyt nyilvántartó közhiteles nyilvántartásába bejegyzett székhelyére, illetve ha a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyére kézbesíti. Ha a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett székhelyre, illetve központi ügyintézés helyére történő kézbesítés sikertelen és ahhoz kézbesítési fikció sem fűzhető, az MNB a hivatalos iratokat a nem természetes személy ügyfél törvényes képviselőjének a vonatkozó közhiteles nyilvántartásba bejegyzett lakóhelyére, illetve székhelyére is kézbesítheti.
(4) A papíralapon történő kézbesítés esetén az ügyfél vagy képviselője által az MNB-nek megadott értesítési címére, ennek hiányában a természetes személy ügyfél esetében a polgárok személyi, lakcím- és értesítésicím-adatait tartalmazó nyilvántartásba bejegyzett értesítési címére, illetve ennek hiányában lakcímére, nem természetes személy ügyfél esetén az adott nem természetes személyt nyilvántartó közhiteles nyilvántartásába bejegyzett székhelyére, illetve ha a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, akkor a központi ügyintézés helyére, valamint a Magyarországon lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja vagy kézbesítési megbízottja bejelentett címére (a továbbiakban együtt: kézbesítési cím) egyetemes postai szolgáltatás útján papíralapon feladott hivatalos iratot,
a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadja, szándékosan megakadályozza vagy utólag egyértelműen megállapítható, hogy a kézbesítés azért hiúsult meg, mert a kézbesítési címen nem található, a cím nem azonosítható, vagy a kézbesítés akadályozott, a kézbesítés megkísérlésének napján,
b) ha az „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a feladóhoz, a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon
kézbesítettnek kell tekinteni. Ha a kifogásnak az MNB helyt ad, az igazolási kérelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) Ha az MNB a hatósági döntését, egyéb hivatalos iratot papíralapon saját kézbesítés keretében kézbesíti, a (4) bekezdés a) pontjában foglaltak megfelelően alkalmazandók.
(6) Az MNB döntése közlését hirdetmény útján teljesítheti, ha
a) az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik,
b) a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy annak megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik,
c) az ügyfelek köre pontosan nem állapítható meg,
d) az ügyfelek száma meghaladja az ötvenet vagy
e) azt jogszabály előírja.
(7) Az MNB a 600/2014/EU rendelet 42. cikke alapján hozott határozata közlését - amelyben pénzügyi eszközök vagy strukturált betétek forgalmazását, értékesítését, továbbá egyes piaci cselekmények vagy magatartások végzését tiltja meg vagy korlátozza - hirdetmény útján kézbesíti. A határozat közlése időpontjának a közzététel időpontja minősül.
(8) A hirdetmény tartalmazza
a) a honlapon történő közzététel napját,
b) az eljáró hatóság megnevezését,
c) az ügy számát és tárgyát,
d) amennyiben ismert és közlését jogszabály lehetővé teszi, az ügyfél nevét és székhelyét (lakcímét) a jogszabály által előírt módon és terjedelemben,
e) a döntés rendelkező részét, továbbá
f) azt a figyelemfelhívást, hogy az ügyfél vagy képviselője a döntést a hatóságnál megtekintheti.
(9) A hirdetményt az MNB a honlapján helyezi el. A döntés - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - a honlapon történt megjelentetés napját követő tizedik napon közöltnek tekintendő.
(10) A (7) bekezdés szerinti határozat azonnal végrehajtandó.
(11) Az Ákr. kézbesítésre vonatkozó szabályait az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”
70. § Az MNBtv. 53. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az MNB anonim módon teszi közzé a Hpt.-ben, a Tpt.-ben, a Bszt.-ben, a Kbftv.-ben, az Mpt.-ben és az Öpt.-ben meghatározott intézkedésről vagy kivételes intézkedésről, valamint a pénzbírságról hozott határozatát, ha a nyilvánosságra hozatal
a) aránytalan a természetes személy által elkövetett jogsértéshez képest,
b) aránytalan hátrányt okoz a természetes és jogi személyekre nézve,
c) veszélyezteti valamely folyamatban lévő büntetőeljárás sikerességét, vagy
d) veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását.”
71. § Az MNBtv. 58. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a pénzforgalmi szolgáltatónak kézbesített irat az MNB-nek olyan átutalási szolgáltatást érintő döntése, amely átutalás teljesítéséből a pénzforgalmi szolgáltatóra háruló feladatok teljesítésére - törvény vagy az MNB elnökének a pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendelete eltérő rendelkezése hiányában - folyamatosan, minden napon 0 órától 24 óráig tartó munkanapot tart, akkor az iratot - az (5) bekezdéstől eltérően - a kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követő negyedik óra elteltével kell kézbesítettnek tekinteni.”
72. § Az MNBtv. 64. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az MNB nem köteles átfogó vizsgálatot lefolytatni a felügyelt szervezet, illetve személy tevékenységének abban a körében, amelyre nézve a megelőző átfogó vizsgálat lezárását követően lezárt cél-, rendkívüli cél-, téma-, csoport-, illetve utóvizsgálat, vagy intézkedések alkalmazását eredményező folyamatos felügyeleti tevékenység is kiterjedt.”
73. § Az MNBtv. 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB az ellenőrzési eljárása során tett megállapításait - az ellenőrzési eljárás megindításának időpontjától számítva -
a) utóvizsgálat esetében négy hónapon belül,
b) átfogó vizsgálat és célvizsgálat esetében kilenc hónapon belül,
c) témavizsgálat esetében tizenkét hónapon belül
vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli. Ha az ellenőrzési eljárás során csoportvizsgálatra kerül sor, az MNB a csoportvizsgálat során tett megállapításait csoportvizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az összes csoporttaggal a pénzügyi csoport irányító tagja útján közli.”
74. § Az MNBtv. 76. §-a a következő (25) bekezdéssel egészül ki:
„(25) Ha a befektetési vállalkozás
a) nem rendelkezik a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő belső vállalatirányítási rendszerrel;
b) elmulasztja az adatszolgáltatást, illetve hiányos vagy pontatlan adatokat szolgáltat a szavatolótőke-követelmények teljesítéséről;
c) elmulasztja az adatszolgáltatást, illetve hiányos vagy pontatlan adatokat szolgáltat a koncentrációs kockázatról;
d) esetében a koncentrációs kockázat mértéke túllépi a jogszabályban meghatározott értékhatárokat;
e) ismételten vagy tartósan megszegi a likvid eszközök tartására vonatkozó követelményt;
f) elmulasztja a jogszabályban előírt nyilvánosságra hozatalt, illetve hiányos vagy pontatlan információt hoz nyilvánosságra;
g) kifizetéseket teljesít a szavatolótőkéjének részét képező tőkeinstrumentumok tulajdonosainak olyan esetekben, amelyekben jogszabály tiltja az ilyen kifizetéseket;
h) súlyosan megsérti a Pmt. rendelkezéseit; vagy
