1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) VI. Fejezete a 29/D. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Személyi kedvezmény
29/E. § (1) A súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját [29. §] személyi kedvezménnyel csökkenti. A kedvezmény az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
(2) Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
(3) A kedvezmény jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve.
(4) Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fogyatékos állapot az erről szóló igazolás, határozat alapján legalább egy napig fennáll.”
2. § Az Szja tv. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a bevételt terhelő adóelőleget a magánszemély által írásban adott vagy a magánszemély által az Eüsztv. szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás alkalmazásával az erre a célra létrehozott elektronikus felületen az adóhatóság felé megtett és az állami adó- és vámhatóság által a kifizető részére elektronikus úton továbbított nyilatkozat (a továbbiakban: adóelőleg-nyilatkozat) figyelembevételével állapítja meg, ha az adóelőleg-nyilatkozatot felszólítására vagy önként a magánszemély a kifizetést megelőzően rendelkezésére bocsátja. Ha a kifizető az államháztartásról szóló törvény szerint a kincstári számfejtési körbe tartozik, az adóelőleg-nyilatkozatot az állami adó- és vámhatóság a Magyar Államkincstárnak is továbbítja. Adóelőleg-nyilatkozat érvényesen esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig adható azzal, hogy a korábbi adóelőleg-nyilatkozat visszavonásának minősül az is, ha a magánszemély újabb adóelőleg-nyilatkozatot tesz. Ha a magánszemély írásban és elektronikus felületen is tett adóelőleg-nyilatkozatot, a kifizetőnek az írásban átadott adóelőleg-nyilatkozatot kell figyelembe vennie. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új adóelőleg-nyilatkozatot tenni. Nem kell új adóelőleg-nyilatkozatot tenni, ha a magánszemély a családi kedvezményt már a magzatra tekintettel is érvényesítette.”
3. § Az Szja tv. 70. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (7) bekezdés b) pont alkalmazásában az éves rekreációs keretösszeg
a) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;
b) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;
c) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.”
4. § Az Szja tv.
a) 1. számú melléklete az 1. melléklet,
b) 3. számú melléklete a 2. melléklet,
c) 11. számú melléklete a 3. melléklet
szerint módosul.
5. § Az Szja tv.
a) 1/A. § (3) bekezdésében a „(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés” szöveg,
b) 1/B. § (1a) bekezdésében a „31/B. § (2) bekezdés d) pontja” helyébe a „31/B. § (2a) bekezdés g) pontja” szöveg,
c) 7. § (1d) bekezdésében a „felszámolása miatt” szövegrész helyébe a „végelszámolása vagy felszámolása miatt” szöveg, a „felszámolásával összefüggésben kárrendezés címén” szövegrész helyébe a „végelszámolásával vagy felszámolásával összefüggésben kártalanítás vagy kárrendezés címén” szöveg,
d) 49. § (1) bekezdésében az „a családi kedvezményt, az első házasok kedvezményét érvényesítő” szövegrész helyébe az „a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt érvényesítő” szöveg,
e) 5. számú melléklet II. Részletező nyilvántartások cím 4. A beruházási és felújítási költség-nyilvántartás alcímében, a 10. Selejtezési nyilvántartás alcímében és a III. Selejtezés címben az „50 ezer” szövegrész helyébe a „200 ezer” szöveg,
f) 13. számú melléklet Kisvállalkozások adókedvezménye cím 10. pontjában a „kamat 40 százaléka, 2013. december 31-ét követően, de 2017. január 1-jét megelőzően megkötött hitelszerződések esetében a kamat 60 százaléka. A 2016. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében a kamat teljes összege adókedvezményként érvényesíthető” szövegrész helyébe a „kamat teljes összege a hitelszerződés megkötésének időpontjától függetlenül” szöveg
lép.
6. § Hatályát veszti az Szja tv.
a) 7. § (1c) bekezdésében az „és (3b)” szövegrész,
b) 12/C. § (3) bekezdés d) pontja,
c) 40. §-a és az azt megelőző „Személyi kedvezmény” alcím-cím,
d) 60. § (1) bekezdésében a „Ha jogi személy 1989. január 1. napja előtt értékesített ingatlant a magánszemély részére, az ingatlan megszerzésének időpontja a szerződéskötés napja.” szövegrész,
e) 5. számú melléklet V. Különleges rendelkezések cím b) pontja,
f) 13. számú melléklet Kisvállalkozások adókedvezménye cím 12. pontjában az „A 9. pont alapján igénybe vett adókedvezmény összege a 2016. december 31-ét megelőzően megkötött hitelszerződések esetében adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot.” szövegrész.
7. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. § 11. pontja a következő i) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
ellenőrzött külföldi társaság:)
„i) a 8. § (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában nem mentesülhet az ellenőrzött külföldi társaság minősítés alól az e) pont szerint az a külföldi személy, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti adózási szempontból nem együttműködő államban rendelkezik illetőséggel és az a külföldi telephely, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti adózási szempontból nem együttműködő államban fekszik;”
(2) A Tao. törvény 4. § 33. pontja a következő i) és j) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
telephely:)
„i) a külföldi személynél munkavállalóként foglalkoztatott vagy ugyanezen tevékenységet más jogviszonyban ellátó természetes személyen keresztül történő szolgáltatásnyújtás, feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása egybefüggően vagy megszakításokkal bármely tizenkét hónapos időszakban meghaladja a 183 napot, azzal, hogy az összefüggő és a kapcsolódó szolgáltatásokat együttesen kell figyelembe venni,
j) a külföldi személyt minden esetben telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni, ha a tevékenysége megfelel az adóügyi illetősége szerinti állam és Magyarország által a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött, nemzetközi szerződés telephely fogalmának;”
8. § (1) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
„g) az adózónál a kapott (járó) osztalék és részesedés címén
1. az adóévben nem ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétel (egyszeres könyvvitelt vezetőnél az ennek megfelelő adóköteles bevétel),
2. az adóévben az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétel, azzal, hogy az ellenőrzött külföldi társaság nem valódi jogügyletéből, nem valódi jogügyleteinek sorozatából származó összeg legfeljebb a 8. § (1) bekezdés f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt - az adózó erre vonatkozó adóbevallásával és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt - és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még nem érvényesített összegig vehető figyelembe,”
(2) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés gy) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
„gy) a tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál)
1. a kivezetett (részben kivezetett) részesedés - ideértve az előtársasággal szemben a vagyoni hozzájárulás alapján kimutatott követelést is, de ide nem értve az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedést - következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent,
2. az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedés 1. pont szerinti kivonásakor a kivonás következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, azzal hogy az ellenőrzött külföldi társaság nem valódi jogügyletéből, nem valódi jogügyletek sorozatából származó összeg legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt - az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt - és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összegig vehető figyelembe,
3. az ellenőrzött külföldi társaság részesedésének értékesítésekor, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetésekor a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, de legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt - az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt - és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg,”
(3) A Tao. törvény 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés n) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményét a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követelés bekerülési értékéből behajthatatlanná vált részre tekintettel, ha az érintett kapcsolt vállalkozásáról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról külön nyilvántartás vezet.”
9. § (1) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt növeli:)
„l) a termőföldből átminősített ingatlan értékesítéséből, vagy más módon a könyvekből való kivezetéséből származó nyereség azon részének a kétszerese, amellyel az elszámolt nyereség meghaladja a termőföldből átminősített ingatlan tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos eredményt,”
(2) A Tao. törvény 8. § (5e) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5e) A csoportos társasági adóalany esetében az (1) bekezdés j) pontját a csoportos társasági adóalany tagjainak nettó finanszírozási költségei és a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredménye összességére kell alkalmazni, amelynek során a 939 810 000 forint a csoportos társasági adóalany nettó finanszírozási költséggel rendelkező tagjaira együttesen vonatkozik. Az így megállapított összeget a nettó finanszírozási költség arányában kell figyelembe venni a tagok egyedi adóalapjában.”
10. § A Tao. törvény 16/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó adózó az (1) bekezdés hatálya alá tartozó áthelyezésre jutó fizetendő adót az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól eltérően az adóbevallásban tett választás alapján öt részletben fizetheti meg, ha
a) az Európai Unió más tagállamába helyezi át az üzletvezetés helyét, az eszközöket vagy a belföldi telephelye által folytatott üzleti tevékenységet vagy
b) olyan EGT-tagállamba helyezi át az üzletvezetés helyét, az eszközöket vagy a belföldi telephelye által folytatott üzleti tevékenységet, amely EGT-tagállam az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2010. március 16-i (EU) 2010/24 tanácsi irányelv (a továbbiakban e §-ban: 2010/24 tanácsi irányelv) szerinti kölcsönös segítségnyújtással egyenértékűnek tekinthető, adókövetelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodást kötött az adózó tagállamával vagy az Európai Unióval.”
11. § (1) A Tao. törvény 22/C. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti támogatáson (juttatáson) túl az (1) bekezdés a), b), c) és d) pontja szerinti támogatott szervezetek részére az adózó támogatást nyújthat a veszélyhelyzettel, a Kormány által elrendelt egészségügyi válsághelyzettel, továbbá a koronavírus elleni védekezéssel közvetlen összefüggésben, valamint az országos sportági szakszövetség által előírt biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban felmerülő költségek - így különösen a lázmérő, maszk, gumikesztyű, koronavírus teszt és annak szolgáltatásként történő megvásárlása, kézfertőtlenítő, fertőtlenítő kendő, fertőtlenítő folyadék, egészségügyi védőruházat, egészségügyi vizsgálat - támogatására.”
(2) A Tao. törvény 22/C. §-a a következő (4d) bekezdéssel egészül ki:
„(4d) Az (1a) bekezdés alapján meghatározott támogatási igazolások összértéke a támogatott szervezetek sportfejlesztési programjában szereplő igazolt költségek, ráfordítások, kiadások legfeljebb 100 százaléka lehet.”
12. § A Tao. törvény 22/E. § (8) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Nem vehető igénybe adókedvezmény,)
„f) ha a beruházás, a felújítás tárgya a 4. § 31/c. pontja szerinti személygépkocsi, kivéve a vegyes használatú,
2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjárművet, amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén teherszállításra bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.”
13. § (1) A Tao. törvény 28. §-a a következő (6a)-(6c) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Amennyiben a belföldi illetőségű adózó azért nem jogosult a 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adóalap csökkentő tétel alkalmazására a közte és a külföldi telephelye közötti ügyletre vonatkozóan, mert nem rendelkezik a 18. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában előírt nyilatkozattal, akkor a (2) bekezdés alkalmazását követően a belföldi illetőségű adózó csökkentheti adóalapját a külföldi telephelyhez a (4) bekezdés szerint hozzárendelhető költségek, ráfordítások összegével.
(6b) A (6a) bekezdés szerinti csökkentés nem haladhatja meg a külföldi telephely jövedelmének megállapításakor alkalmazott 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti növelő tétel 90 százaléka és a külföldi telephelyhez a (4) bekezdés szerint hozzárendelhető költségek, ráfordítások összegéből a külföldi telephely bevételét meghaladó összeg közül a kisebbet.
(6c) A (6a) bekezdés szerinti csökkentés a 7., 8. és 16/B. §-ban foglalt rendelkezésekre figyelemmel alkalmazandó.”
(2) A Tao. törvény 28. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A csoportos társasági adóalany által fizetendő adó megállapításakor a (2)-(6) bekezdésben foglaltak a csoporttag által az adóévben megszerzett külföldön adóztatható jövedelemre, illetve a csoporttag által külföldön fizetett (fizetendő) adóra irányadóak. A csoporttag az általa külföldön fizetett (fizetendő) adó összegét feltünteti az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatában.”
14. § (1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (95) bekezdéssel egészül ki:
„(95) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 22/E. § (8) bekezdés f) pontját első alkalommal ezen rendelkezés hatálybalépését követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások tekintetében kell alkalmazni.”
(2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (96) bekezdéssel egészül ki:
„(96) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 8. § (5e) bekezdését a 2020-ban kezdődő adóévében az adózó választása szerint alkalmazza.”
(3) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (97) bekezdéssel egészül ki:
„(97) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 22/C. § (1a) és (4d) bekezdését első alkalommal a 2020. évben kezdődő adóévre lehet alkalmazni.”
15. § A Tao. törvény 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az adózási szempontból nem együttműködő államok listáját rendeletben állapítsa meg.”
16. § A Tao. törvény
1. 4. § 28/b. pontjában a „számolja az” szövegrész helyébe a „számolja el az” szöveg,
2. 22/C. § (2a) bekezdésében az „(1)” szövegrész helyébe az „(1)-(1a)” szöveg,
3. 22/C. § (3a) bekezdés a) pontjában az „a)-d) pontja” szövegrész helyébe az „a)-d) pontja és az (1a) bekezdés” szöveg,
4. 22/C. § (3e) bekezdésében a „pontjában” szövegrészek helyébe a „pontjában, valamint az (1a) bekezdésben” szöveg,
5. 22/C. § (5) bekezdésében a „jogosult szervezettel kapcsolatban csak akkor állítható ki” szövegrész helyébe a „jogosult szervezettel kapcsolatban akkor állítható ki” szöveg,
6. 22/C. § (9) és (9a) bekezdésében a „pontjában” szövegrész helyébe a „pontjában, valamint az (1a) bekezdésben” szöveg,
7. 24/A. § (3) bekezdés b) pontjában, 24/A. § (7) bekezdésében, 24/A. § (19) bekezdésében és 3. számú melléklet B) rész 15. pontjában a „22/C. § (1)” szövegrész helyébe a „22/C. § (1)-(1a)” szöveg,
8. 24/A. § (9), (19) és (20) bekezdésében a „(4), (4a) és (4b)” szövegrész helyébe a „(4), (4a), (4b), (4c) és (4d)” szöveg,
9. 24/A. § (12) bekezdésében az „a)-d) pontjának” szövegrész helyébe az „a)-d) pontjának és (1a) bekezdésének” szöveg,
10. 24/A. § (13a) bekezdés b) pontjában az „az adó” szövegrész helyébe az „az adóelőleg, adó” szöveg,
11. 24/A. § (20) bekezdésében a „valamint (1) bekezdés d) pont dc) és de) alpontjában” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés d) pont dc) és de) alpontjában, valamint (1a) bekezdésében” szöveg
lép.
17. § (1) Hatályát veszti a Tao. törvény 7. § (1) bekezdés f) pontjában az „és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a Tao. törvény 29/Q. § (3) bekezdése.
18. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 16. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha]
„b) az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a 3 milliárd forint időarányos részét;”
(2) A Katv. 16. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha]
„e) az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot;”
19. § (1) A Katv. 19. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)
„a) a 6 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal;”
(2) A Katv. 19. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)
„g) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot, azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha az adóalany az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti;”
20. § (1) A Katv. 28. § (4a) és (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4a) Az adózó a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel megállapítja azon nyereség, veszteség összegét, amely a kisvállalati adóalanyiság időszakához kapcsolódik, és amelyre a kisvállalati adózás hatálya alatt a 20. § (3) bekezdés a) és b) pontja alapján adófizetési kötelezettség nem vonatkozott, amelyet csökkent a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószágnak, tárgyi eszköznek a kisvállalati adóalanyiság megszűnése időpontjában fennálló könyv szerinti értéke és a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett, még fel nem használt elhatárolt veszteség összege, valamint a megfizetett (fizetendő) kisvállalati adó összege.
(4b) Amennyiben a (4a) bekezdés szerinti összeg pozitív, akkor az adózó - erre irányuló választása alapján - az eredménytartalék terhére ezzel az összeggel azonos összegű lekötött tartalékot képez. Az így képzett lekötött tartalék felhasználásával és feloldásával összefüggésben - a társasági adóalanyiság időszaka alatt - a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a lekötött tartalékba átvezetett összeggel az adózás előtti eredmény nem csökkenthető, továbbá, hogy a nem beruházási célra történő feloldás esetén késedelmi pótlékot nem kell érvényesíteni.”
(2) A Katv. 28. §-a a következő (4c)-(4e) bekezdéssel egészül ki:
„(4c) Amennyiben a (4a) bekezdés szerinti összeg negatív, akkor azt a kisvállalati adóalanyiság megszűnését követően a társasági adó alanya a társasági adóalanyiságának létrejötte adóévét követő 5 adóéven belül elhatárolt veszteségként figyelembe veheti.
(4d) Ha az adózó választása szerint a (4a) bekezdésben meghatározott pozitív összegre a (4b) bekezdés szerinti lekötött tartalékot nem képzi meg, akkor ezen összegre a kisvállalati adóalanyiság utolsó napján hatályos, a Tao. tv. 19. §-a szerinti adókulccsal az adót megállapítja, a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel készített bevallásában bevallja és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti.
(4e) Az adózó a (4a)-(4c) bekezdésre vonatkozóan külön nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a (4a), (4b) és (4c) bekezdés szerinti összegek megállapításához szükséges adatokat.”
21. § A Katv.
a) 5. § d) pontjában a „betéti társaság vagy közkereseti társaság” szövegrész helyébe a „betéti társaság, közkereseti társaság, ügyvédi iroda” szöveg,
b) 25. § (7) bekezdésében az „egyéni cég alapítása” szövegrész helyébe az „egyéni cég, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítása” szöveg
lép.
22. § Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény 85. § (1) bekezdésében a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (6b) és (6d) bekezdését megállapító rendelkezések a „bevétel után” szövegrészek helyett a „bevétel 71,42 százaléka után” szöveggel lépnek hatályba.
23. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega tv.) 13. §-a előtti alcím-cím helyébe a következő alcím-cím lép:
„Az adó visszaigénylése és törlése”
24. § A Rega tv. 13. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A kivetett, de meg nem fizetett adót a vámhatóság
a) az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetekben az adóalany kérelmére, vagy
b) ha a gépjármű forgalomba helyezése a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti Műszaki adatlap 6 hónapos felhasználhatósági határidejéig, de legfeljebb a forgalomba helyezési engedély időbeli hatályának lejártáig nem következik be, hivatalból
törli.”
25. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 8. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A csoportos adóalanyiság létrehozására irányuló kérelemben megjelölhető, hogy mely időponttal kérik a csoportos adóalanyiság létrehozását. A csoportos adóalanyiság a kérelemben megjelölt időpontban, de legkorábban az állami adó- és vámhatóság (3) bekezdés szerinti engedélye véglegessé válásának napjával jön létre.”
(2) Az Áfa tv. 8. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A csoportos adóalanyisághoz történő csatlakozás iránti kérelmében a kívül maradó, illetve a csatlakozó új adóalany megjelölheti, hogy mely időponttal kéri a csatlakozását. A csoportos adóalanyisághoz történő csatlakozás a kérelemben megjelölt időpontban, de legkorábban az állami adó- és vámhatóság (8) bekezdés szerinti engedélye véglegessé válásának napjával jön létre.”
(3) Az Áfa tv. 8. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
„(10a) A csoportos adóalanyiságból történő kiválás iránti kérelmében a kiválni szándékozó tag megjelölheti, hogy mely időponttal kéri a kiválását. A csoportos adóalanyiságból történő kiválás a kérelemben megjelölt időpontban, de legkorábban az állami adó- és vámhatóság (10) bekezdés szerinti engedélye véglegessé válásának napjával jön létre.”
(4) Az Áfa tv. 8. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) A csoportos adóalanyiság megszüntetésére irányuló kérelemben megjelölhető, hogy mely időponttal kérik a csoportos adóalanyiság megszüntetését. A csoportos adóalanyiság a kérelemben megjelölt időpontban, de legkorábban az állami adó- és vámhatóság engedélye visszavonásának véglegessé válása napjával szűnik meg. A csoportos adóalanyiság a (11) bekezdés b)-g) pontjában meghatározott esetben az állami adó- és vámhatóság engedélye visszavonásának véglegessé válása napjával szűnik meg.”
26. § Az Áfa tv. a Termék értékesítése alcímet megelőzően a következő 8/B. §-sal egészül ki:
„8/B. § (1) A 8. § szerinti különböző csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok egymással együttesen kapcsolttá válása esetén úgy kell tekinteni, hogy a kapcsolttá válást megelőzően engedélyezett csoportos adóalanyiságok tekintetében teljesülnek a 8. §-ban meghatározott feltételek, a következő feltételek együttes fennállása esetén
a) a kapcsolttá válást követő 30 napon belül
aa) a csoportos adóalanyiságokban részt vevő valamennyi tag közösen és egybehangzóan írásban nyilatkozik az állami adó- és vámhatóság részére, hogy az engedélyezett csoportos adóalanyiságok közül melyik az az egy csoportos adóalanyiság, amelyet fenn kívánnak tartani, és amelynek fenntartásához hozzájárulnak (a továbbiakban: fennmaradó csoportos adóalanyiság), és
ab) a kívül maradó adóalany írásban nyilatkozik, hogy hozzájárul a fennmaradó csoportos adóalanyiság fenntartásához,
b) a fennmaradó csoportos adóalanyisághoz történő 8. § (8) bekezdése szerinti csatlakozási kérelem benyújtása, valamint a kívül maradó adóalany 8. § (3) bekezdése szerinti hozzájáruló nyilatkozatának megtétele a kapcsolttá válás időpontját magában foglaló hónapot követő nyolcadik hónap végéig maradéktalanul megtörténik valamennyi 8. § (1) bekezdése szerinti személy, szervezet részéről.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak esetén
a) a 8. § (3) bekezdésétől eltérően nem képezi akadályát a fennmaradó csoportos adóalanyisághoz történő csatlakozás kérelmezésének, ha a kérelmező az (1) bekezdés szerinti kapcsolttá válást megelőzően engedélyezett, de megszüntetni szándékozott csoportos adóalanyiság tagja,
b) a 8. § (7) bekezdése alkalmazásában kívül maradó adóalanynak kell tekinteni egymáshoz képest az (1) bekezdés szerinti különböző csoportos adóalanyiságokat is azzal, hogy amennyiben a kívül maradó adóalany csoportos adóalanyiság, úgy a kívül maradó adóalany egyetemleges felelőssége alatt a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok egyetemleges felelősségét kell érteni.
(3) A csoportos adóalanyiság megszüntetésére irányuló kérelemben nem jelölhető meg az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartam végét követő időpont.
(4) A megszüntetni szándékozott csoportos adóalanyiságban részt vevő és a fennmaradó csoportos adóalanyisághoz csatlakozni szándékozó tag csatlakozási kérelmében megjelölheti, hogy mely időponttal kéri a csatlakozását. A csatlakozási kérelemben nem jelölhető meg a megszüntetni szándékozott csoportos adóalanyiság megszüntetésére irányuló kérelemben megjelölt időpontnál korábbi időpont.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a csoportos adóalanyisághoz történő csatlakozás a kérelemben megjelölt időpontban, de legkorábban az állami adó- és vámhatóság engedélye véglegessé válásának napjával jön létre, feltéve, hogy ebben az időpontban a kérelmező már nem tagja más csoportos adóalanyiságnak.
(6) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt határidőt bármelyik megszüntetni szándékozott csoportos adóalanyiság indokolt kérelmére az állami adó- és vámhatóság legfeljebb egyszer, további nyolc hónappal meghosszabbíthatja.
(7) A (6) bekezdés szerinti kérelem elbírálása során az összes körülményt mérlegelni kell, különösen a 8. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti nyilvántartási rendszer kialakításához szükséges idő hosszát a fennmaradó csoportos adóalanysághoz csatlakozni kívánó személyek, szervezetek számától, méretétől, tevékenysége jellegétől függően.”
27. § Az Áfa tv. Termék értékesítése alcíme a következő 12/B. és 12/C. §-sal egészül ki:
„12/B. § (1) E törvény alkalmazásában termék Közösségen belüli távértékesítése: termék olyan értékesítése, amikor a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását az értékesítő maga, vagy javára más végzi - ideértve az értékesítő közvetett részvételével történő feladást, fuvarozást is - a Közösség egy olyan tagállamából, amely eltér attól a tagállamtól, amelyben a feladott, illetve fuvarozott termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:
a) a termék értékesítése
aa) olyan adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik, akinek (amelynek) beszerzése, mint termék Közösségen belüli beszerzése után a 20. § (1) bekezdés a) és d) pontja értelmében nem kell adót fizetnie; vagy
ab) bármely más nem adóalany személy, szervezet részére történik; és
b) az értékesített termék:
ba) nem új közlekedési eszköz; illetve
bb) nem szolgál fel- vagy összeszerelés tárgyául, függetlenül attól, hogy azt kíséri-e próbaüzem, vagy nem.
(2) Harmadik államból vagy harmadik állam területével egy tekintet alá eső területről importált termék távértékesítése (a továbbiakban: harmadik államból importált termék távértékesítése): termék olyan értékesítése, amikor a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását az értékesítő maga, vagy javára más végzi - ideértve az értékesítő közvetett részvételével történő feladást, fuvarozást is - harmadik államból vagy harmadik állam területével egy tekintet alá eső területről a Közösség valamely tagállamában lévő beszerző nevére szóló rendeltetéssel, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:
a) a termék értékesítése
aa) olyan adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik, akinek (amelynek) beszerzése, mint termék Közösségen belüli beszerzése után a 20. § (1) bekezdés a) és d) pontja értelmében nem kell adót fizetnie; vagy
ab) bármely más nem adóalany személy, szervezet részére történik; és
b) az értékesített termék:
ba) nem új közlekedési eszköz; illetve
bb) nem szolgál fel- vagy összeszerelés tárgyául, függetlenül attól, hogy azt kíséri-e próbaüzem, vagy nem.
12/C. § (1) Ha egy adóalany elektronikus felület, különösen piactér, platform, portál vagy más hasonló eszköz használata által harmadik államból 150 eurónak megfelelő pénzösszeget meg nem haladó belső értékű küldeményként importált termék távértékesítését segíti elő, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a terméknek a beszerzője és értékesítője is egyben.
(2) Ha egy adóalany elektronikus felület, különösen piactér, platform, portál vagy más hasonló eszköz használata által termék Közösség területén történő - a Közösségben nem letelepedett adóalany által nem adóalany részére történő - értékesítését segíti elő, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a terméknek a beszerzője és értékesítője is egyben.”
28. § Az Áfa tv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazhatósága megszűnik, és nem alkalmazható az olyan termék Közösségen belüli beszerzésére sem, amelynek-adó nélkül számított-ellenértékével a beszerző először meghaladja a (2) bekezdés a) pontja szerinti felső értékhatárt. Az értékhatár meghaladását az adóalany az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Adóig. vhr.) változásbejelentésre vonatkozó rendelkezései szerint az állami adó- és vámhatóságnak bejelenti.”
29. § Az Áfa tv. 27. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1)-(3) bekezdéstől eltérően, ha az adóalanyt a 12/C. § szerint úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a terméket egyúttal beszerzi és értékesíti, a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását az általa teljesített termékértékesítéshez kell hozzárendelni.”
30. § Az Áfa tv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § A 26. §-tól és a 28. §-tól eltérően:
a) termék Közösségen belüli távértékesítése esetében teljesítési helynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van,
b) harmadik államból a Közösség olyan tagállamába importált termék távértékesítése esetében, amely tagállam eltér attól a tagállamtól, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, teljesítési helynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van,
c) harmadik államból a Közösség azon tagállamába importált termék távértékesítése esetében, amely tagállamban a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, ezen tagállamot kell teljesítési helynek tekinteni, feltéve, hogy az említett termékre vonatkozó adót azon tagállami szabályozás szerint kell bevallani, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 4. szakaszában foglalt különös szabályozásnak.”
31. § Az Áfa tv. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés alkalmazhatósága megszűnik, és nem alkalmazható arra a termékértékesítésre sem, amelynek - adó nélkül számított - ellenértékével az adóalany először meghaladja az (1) bekezdés b) pontja szerinti felső értékhatárt. Az értékhatár meghaladását az adóalany az Adóig. vhr. változásbejelentésre vonatkozó rendelkezései szerint az állami adó- és vámhatóságnak bejelenti.”
32. § Az Áfa tv. 45/A. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés alkalmazhatósága megszűnik és nem alkalmazható az olyan szolgáltatásnyújtásra sem, amelynek - adó nélkül számított ellenértékével - a szolgáltatást nyújtó először meghaladja a (3) bekezdés c) pontja szerinti felső értékhatárt. Az értékhatár meghaladását az adóalany az Adóig. vhr. változásbejelentésre vonatkozó rendelkezései szerint az állami adó- és vámhatóságnak bejelenti.”
33. § Az Áfa tv. II. Fejezete a következő 2a. alfejezettel egészül ki:
„2a. alfejezet
Termék Közösségen belüli távértékesítését és a 45/A. § hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtást teljesítő adóalanyokra vonatkozó értékhatár
49/A. § (1) A 29. § a) pontja és a 45/A. § nem alkalmazandó a terméket értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó adóalanyra vonatkozó következő feltételek együttes teljesülése esetén:
a) kizárólag a Közösség egy tagállamában telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés hiányában kizárólag a Közösség egy tagállamában van lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye,
b) a szolgáltatást olyan nem adóalany részére nyújtja, aki (amely) a Közösségnek az a) pontban meghatározottaktól eltérő tagállamában telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés hiányában rendelkezik ott lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, vagy a terméket az a) pontban említett tagállamtól eltérő tagállamba szóló rendeltetéssel adja fel küldeményként vagy fuvarozza el,
c) az adott naptári évben, valamint - feltéve, hogy ilyen termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást teljesített - az adott naptári évet megelőző naptári évben a b) pontban meghatározott termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének - adó nélkül számított és éves szinten göngyölített - összege nem haladja meg a 10 000 eurónak megfelelő pénzösszeget.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazhatósága megszűnik és nem alkalmazható az olyan termékértékesítésre, illetve szolgáltatásnyújtásra sem, amelynek - adó nélkül számított ellenértékével - a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó először meghaladja az (1) bekezdés c) pontja szerinti felső értékhatárt. Az értékhatár meghaladását az adóalany az Adóig. vhr. változásbejelentésre vonatkozó rendelkezései szerint az állami adó- és vámhatóságnak bejelenti.
(3) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő azon adóalany, aki (amely) a 45/A. § szerinti szolgáltatásokat nyújt és belföldön telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés hiányában belföldön van lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, vagy terméket belföldről ad fel küldeményként vagy fuvaroz el a Közösség másik tagállamába szóló rendeltetéssel, vagy a belföldön található termék küldeménykénti feladását, fuvarozását a Közösség másik tagállamába szóló rendeltetéssel a javára más végzi, az állami adó- és vámhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy nem az (1) bekezdést, hanem a 29. § a) pontját és a 45/A. §-t alkalmazza.
(4) Az az adóalany, aki (amely) élt a (3) bekezdés szerinti választási jogával, attól a választása évét követő második naptári év végéig nem térhet el.”
34. § Az Áfa tv. III. Fejezet „Termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozó különös szabályok” alcíme a következő 61/A. §-sal egészül ki:
„61/A. § Az 55-61. §-tól eltérően, ha az adóalanyt a 12/C. § szerint úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a terméket egyúttal beszerzi és értékesíti, az általa, valamint a részére történő termékértékesítés esetében a teljesítés a fizetés elfogadásának időpontja. Ebben az esetben a fizetendő adót is ekkor kell megállapítani.”
35. § (1) Az Áfa tv. 77. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Különös tekintettel a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére, az adó alapja utólag csökkenthető a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével a következő feltételek együttes teljesülése esetén:)
„b) az adóalany a termék adóalany beszerzőjét, szolgáltatás adóalany igénybevevőjét a (8) bekezdésben meghatározottak szerint előzetesen írásban értesíti, kivéve, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője jogutód nélkül megszűnt,”
(2) Az Áfa tv. 77. § (7) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Különös tekintettel a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére, az adó alapja utólag csökkenthető a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével a következő feltételek együttes teljesülése esetén:)
„h) a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke megtérítésének esedékessége óta legalább egy év eltelt, kivéve, ha a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra vonatkozó polgári jogi igényekre alkalmazandó elévülési idő nem haladja meg az egy évet,”
(3) Az Áfa tv. 77. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(9) Az adóalany köteles a bevallással egyidejűleg az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóhatóság részére nyilatkozni a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okáról, azon számla sorszámáról, amely az adóalap-csökkentéssel érintett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást tartalmazza, az adóalap-csökkentés összegéről, az adóalany termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő nevéről és adószámáról, valamint a (7) bekezdés i) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről.
(10) Amennyiben az adóalap (7) bekezdés szerinti csökkentését követően a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója részére a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészét vagy annak egy részét megtérítik, a megtérített ellenérték vagy részellenérték adóval csökkentett összegének erejéig az adóalap utólagos csökkentése nem alkalmazható. Az adóalany köteles a bevallással egyidejűleg az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóhatóság részére nyilatkozni a megtérített ellenérték vagy részellenérték adóval csökkentett összegéről, valamint az adóalany termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő nevéről és adószámáról.”
(4) Az Áfa tv. 77. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Amennyiben a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés beszerzője, szolgáltatásnyújtás igénybevevője nem minősül adóalanynak, az adóalap csökkentése során a (7) és (9)-(10) bekezdést, ha e törvény másképpen nem rendelkezik, megfelelően alkalmazni kell.”
36. § Az Áfa tv. 87. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha)
„c) az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott volna, az a 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint - a 125. § (1) bekezdés a) pontban foglaltakra is figyelemmel - nem lenne levonható.”
37. § Az Áfa tv. „Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel” alcíme a következő 87/A. §-sal egészül ki:
„87/A. § Ha az adóalanyt a 12/C. § (2) bekezdése szerint úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a terméket egyúttal beszerzi és értékesíti, mentes az adó alól ezen adóalany részére történő termékértékesítés.”
38. § Az Áfa tv. 93. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(Mentes az adó alól:)
„o) a termék importja, amennyiben az adóalany a harmadik államból importált termék távértékesítése utáni adófizetési kötelezettségét a XIX/B. Fejezetben vagy azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 4. szakaszában foglalt különös szabályozásnak, és amennyiben legkésőbb a vám-árunyilatkozat benyújtásakor ezen adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő az állami adó- és vámhatósággal közölte az ezen különös szabályozás alkalmazásához az adóalany részére megállapított érvényes import azonosítószámot.”
39. § Az Áfa tv. 94. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[A 93. § (1) bekezdésének b) pontjától eltérően nem mentes az adó alól:]
„l) a Vámmentességi-rendelet II. címének V. fejezete alatt szabályozott termék importja.”
40. § Az Áfa tv. 121. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást)
„b) a 87/A. §, a 89. §, a 92. §, a 93. § (2) bekezdése, valamint a 98-117. § szerint adómentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja;”
41. § Az Áfa tv. 137. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„137. § (1) Ha az állami adó- és vámhatóság az adóalany adószámát törli, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat véglegessé válásának napjával elenyészik.
(2) Nem áll be az (1) bekezdés szerinti joghatás, ha az adóalany kérelemére az adószámának törlését követően az állami adó- és vámhatóság az adószámot ismételten megállapítja.
(3) Ha az állami adó- és vámhatóság az adószámot a (2) bekezdés szerint ismételten megállapítja, az adóalany adólevonási jogát az Art. szerinti elévülési időre figyelemmel önellenőrzés útján érvényesítheti.”
42. § Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:)
„c) munkaerő kölcsönzése, kirendelése, rendelkezésre bocsátása esetén, amely az a) pont szerinti termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtásnak minősülő olyan építési szerelési és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve a bontással történő megszüntetését is - irányul;”
43. § Az Áfa tv. 148. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés nem vonatkozik arra az adóalanyra, akire (amelyre) a XIX/A. Fejezet 1. alfejezete és a XIX/B. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.”
44. § (1) Az Áfa tv. 155. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vámhatóság a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátása során - a Vám tv.-ben meghatározott eltéréssel - határozattal állapítja meg az adót. A vámhatóság a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátása során abban az esetben is határozattal állapítja meg az adót, ha a termék importja a 95. § szerint mentes az adó alól.”
(2) Az Áfa tv. 155. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdéstől és a 156. § (1) bekezdésétől eltérően az adót az adóbeszedésre kötelezett állapítja meg a XIX/C. Fejezetben foglalt esetben.”
45. § (1) Az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha)
„b) a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a 163. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve a 164. § (1) bekezdés a) pontjában említett időpontig maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri;”
(2) Az Áfa tv. 165. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazható a 29. § a) pontjában meghatározott esetben, kivéve, ha az adóalany az adófizetési kötelezettsége teljesítésére azt a tagállami szabályozást alkalmazza, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 3. szakaszában foglalt különös szabályozásnak.”
46. § Az Áfa tv. 167. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha)
„c) az Art. szerinti automataberendezés használatával térítik meg részére az ellenérték adót is tartalmazó összegét.”
47. § Az Áfa tv. XI. Fejezete a „Vevői készletre vonatkozó különös szabályok” alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:
„Az elektronikus felületek által elősegített termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra vonatkozó különös szabályok
183/A. § (1) Ha egy adóalany elektronikus felület, különösen piactér, platform, portál vagy más hasonló eszköz használata által termék vagy szolgáltatás nem adóalanyok részére történő, a Közösség területén teljesített értékesítését, illetve nyújtását segíti elő, akkor a termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást elősegítő adóalany köteles nyilvántartást vezetni ezen termékértékesítésekről, illetve szolgáltatásnyújtásokról.
(2) A nyilvántartást a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló, 2011. március 15-i (EU) 282/2011 tanácsi végrehajtási rendelet szerint meghatározott részletezettséggel kell vezetni.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti nyilvántartást kérésre elektronikus úton az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére kell bocsátani.
(4) A nyilvántartást az ügylet teljesítése évének utolsó napjától számított tíz évig kell megőrizni.”
48. § Az Áfa tv. 184. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„184. § (1) Az adót önadózással megállapító adófizetésre kötelezett a megállapított adóról az Art. szerint bevallást tesz az állami adó- és vámhatóságnak.
(2) Az állami adó- és vámhatóság az erre a célra biztosított elektronikus felületen - a 257. § (2) bekezdése alá tartozó adóalany kivételével - az adóalany rendelkezésére bocsátja az adóalany adott adómegállapítási időszakára vonatkozó, nyilvántartásában szereplő alábbi adatokat:
a) fizetendő adót és az adó alapját, és
b) az adóalanyra áthárított előzetesen felszámított adót és az adó alapját
(e § alkalmazásában a továbbiakban: bevallástervezet).
(3) Az adóalany az (1) bekezdés szerinti bevallási kötelezettségét úgy is teljesítheti, hogy az állami adó- és vámhatóság által a (2) bekezdésben foglaltak szerint rendelkezésére bocsátott bevallástervezetet a bevallás benyújtására előírt határidőig a (2) bekezdés szerinti elektronikus felület alkalmazásával módosítja, kiegészíti, elfogadja és a bevallást benyújtja.
(4) A (2) bekezdés szerinti bevallástervezetet az állami adó- és vámhatóság az adóalanyra vonatkozó adómegállapítási időszak végétől számított 12. naptól teszi elérhetővé az adóalany részére.
(5) Az adóalany a bevallástervezet módosítása, kiegészítése, elfogadása és a bevallás benyújtása által nyilatkozik az adólevonási jogról és annak érvényesítéséről is. A 10. számú melléklet 9-14. pontja szerinti, befogadott számlákra vonatkozó összesítő jelentéstételi kötelezettség teljesítésének kell tekinteni a bevallástervezet levonható előzetesen felszámított adóra vonatkozóan történő módosítását, kiegészítését, elfogadását követően a bevallás benyújtását.
(6) Ha az adóalany a bevallástervezet (3) bekezdés szerinti módosítását, kiegészítését, elfogadását követő benyújtása mellett az erre a célra rendszeresített nyomtatványon is teljesíti bevallási kötelezettségét, az elsőként benyújtott bevallás minősül az adóalany bevallásának.
(7) Az adóalany a (2) bekezdés szerinti elektronikus felületen benyújtott bevallásában szereplő adóalapot, adót ezen elektronikus felületen vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon helyesbítheti önellenőrzéssel.
(8) Az adóalany, illetve annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja a (2) bekezdés szerinti elektronikus felületet elektronikus azonosítási szolgáltatás útján éri el.
(9) Az adóalany, illetve annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja a (2) bekezdés szerinti elektronikus felületen megjelölhet más természetes személyt is (a továbbiakban: másodlagos felhasználó), akinek jogot ad a bevallástervezetben szereplő adatok módosítására, kiegészítésére, elfogadására. A másodlagos felhasználó jogosultsága nem terjed ki a bevallás benyújtására.
(10) A másodlagos felhasználó (9) bekezdés szerinti jogosultsága addig az időpontig áll fenn, amíg azt az adóalany, illetve annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja a (2) bekezdés szerinti elektronikus felületen vissza nem vonja.”
49. § Az Áfa tv. 186. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha az adóalany megszűnésekor vagy annak közvetlen következményeként a jogutód belföldön nyilvántartásba nem vett adóalany, a (6) bekezdés alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy az adóalany jogutód nélkül szűnt meg.”
50. § Az Áfa tv. 251/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adó-visszatérítési kérelem
a) az adó-visszatérítési időszakban kibocsátott számlában foglalt előzetesen felszámított adót tartalmazhatja, feltéve, hogy az előzetesen felszámított adó a számla kibocsátása előtt vagy a számla kibocsátásakor keletkezett, továbbá
b) az adó-visszatérítési időszakban keletkezett előzetesen felszámított adót tartalmazhatja, feltéve, hogy azon termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, amely után az előzetesen felszámított adó keletkezett, a számlát az adófizetési kötelezettség keletkezése előtt kibocsátották, és
c) az adó-visszatérítési időszakban keletkezett, termékimportot terhelő előzetesen felszámított adót tartalmazhatja.”
51. § Az Áfa tv. MÁSODIK RÉSZE a következő XIX/A. Fejezettel egészül ki:
„XIX/A. FEJEZET
A NEM ADÓALANYOK RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁSRA, TERMÉK KÖZÖSSÉGEN BELÜLI TÁVÉRTÉKESÍTÉSÉRE ÉS EGYES BELFÖLDI TERMÉKÉRTÉKESÍTÉSEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
253/C. § Ezen fejezet alkalmazásában
1. adóbevallás: a különös szabályozás szerint a Közösség tagállamaiban fizetendő adó összegének megállapításához szükséges adatokat tartalmazó bevallás,
2. tevékenységet lezáró bevallás: az a bevallás, amelyet a különös szabályozásból kizárt vagy kilépő adóalany a kilépése hatálydátumának megfelelő időszakkal bezárólag benyújtani köteles,
3. a Közösség területén nem letelepedett adóalany: olyan adóalany, aki (amely) nem telepedett le gazdasági céllal a Közösség területén, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel a Közösség területén.
1. alfejezet
A Közösség területén nem letelepedett adóalany által nyújtott szolgáltatásra vonatkozó nem uniós különös szabályozás
253/D. § (1) A Közösség területén nem letelepedett adóalany választhatja, hogy a Közösség területén gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában ott lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező nem adóalany részére történő szolgáltatásnyújtása utáni adófizetési és adóbevallási kötelezettségének az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adóalany szolgáltatásnyújtása megkezdését megelőzően kérelmezi, hogy őt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye.
(3) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet elutasítja, ha az adóalanyt a Közösség valamely más tagállamában ilyen minőségében már nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét a Közösség valamely más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása véglegesen még nem zárult le.
(4) Ha az adóalanyt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében belföldön nyilvántartásba vette, az adóalany (1) bekezdés szerinti szolgáltatásnyújtásra vonatkozó adókötelezettségére törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel, valamint az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaira tekintettel kell alkalmazni (a továbbiakban: nem uniós különös szabályozás).
(5) Ha az adóalanyt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vette, az adóalany köteles a nem uniós különös szabályozást alkalmazni minden (1) bekezdés szerinti szolgáltatására vonatkozó adókötelezettsége teljesítésére.
253/E. § (1) Az adóalany a nem uniós különös szabályozás választásakor az azonosítószám megállapítása céljából az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenti:
a) a vállalkozás nevét, kereskedelmi nevét (neveit), ha eltér(nek) a vállalkozás nevétől,
b) a teljes postai címét, e-mail-címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját),
c) a székhelye szerinti adóazonosító számát, ha ilyennel rendelkezik,
d) az adóalany székhelye szerinti ország megnevezését,
e) az IBAN vagy OBAN bankszámlaszámot,
f) a BIC-kódot,
g) az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,
h) nyilatkozatot arról, hogy a Közösség területén nem telepedett le,
i) a nem uniós különös szabályozás hatálya alá eső tevékenység megkezdésének időpontját,
j) azon egyedi azonosítószámokat, amelyeket a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 2-4. szakaszának tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alkalmazásához a részére az azonosítót kiadó tagállam megállapított.
(2) Az adóalany a nem uniós különös szabályozás hatálya alá eső adókötelezettségét érintő változást - elektronikus úton, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott határidőben - bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak. Ilyen változásnak minősül különösen valamely, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó tevékenység megszűnése, vagy ha az adóalany a továbbiakban már nem felel meg ezen különös szabályozás alkalmazásához szükséges feltételeknek.
(3) Az állami adó- és vámhatóság a bejelentés alapján az adóalanyt nyilvántartásába veszi a nem uniós különös szabályozást alkalmazó adóalanyok között, és ezen különös szabályozás alkalmazásához szükséges azonosító számmal látja el (a továbbiakban: nem uniós azonosítószám), amelyről elektronikus úton értesíti az adóalanyt.
(4) Az adóalany a nem uniós különös szabályozás alkalmazásának időpontjától valamennyi, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó adókötelezettségét elektronikus úton köteles teljesíteni az állami adó- és vámhatósághoz.
(5) Az állami adó- és vámhatóság a nem uniós különös szabályozást alkalmazó adóalanyokra vonatkozó nyilvántartásából törli azt az adóalanyt,
a) aki (amely) ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtását befejezte,
b) akinél (amelynél) feltételezhető, hogy ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtási tevékenysége befejeződött,
c) aki (amely) nem felel meg ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó feltételeknek,
d) aki (amely) rendszeresen nem tartja be ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó előírásokat, vagy
e) aki (amely) nem kívánja a továbbiakban ezen különös szabályozást alkalmazni.
(6) Az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában az adóalanyra vonatkozó
a) regisztrációs (bejelentési) adatokat az adóalany adóhatósági nyilvántartásból történő törlésének,
b) bevallási adatokat azok adóalany által történő rendelkezésre bocsátásának
naptári éve végétől számított tíz évig nyilvántartja.
253/F. § (1) Az adóalany minden naptári negyedévre vonatkozóan, elektronikus úton adóbevallást nyújt be - függetlenül attól, hogy az adott adómegállapítási időszakban nyújtott-e a nem uniós különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatást - azon adómegállapítási időszak végét követő hónap végéig, amelyre a bevallás vonatkozik.
(2) Az adóbevallás tartalmazza:
a) a nem uniós azonosító számot, és
b) az adómegállapítási időszakban nyújtott, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatások
ba) adó nélküli teljes összegét,
bb) a vonatkozó adó - adómértékek szerint lebontott - teljes összegét,
bc) az alkalmazandó adómértéket, és
bd) a fizetendő adó teljes összegét
minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, amelyben az adó fizetendő.
(3) Az adóbevallást forintban kell elkészíteni, az adómegállapítási időszak utolsó napján érvényes, az EKB által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyamon. Ha az érintett napon nem tettek közzé átváltási árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon kiadott árfolyamot kell alkalmazni.
(4) Az adót a bevallás benyújtásával egy időben, legkésőbb a bevallás benyújtására előírt határidőig, az állami adó- és vámhatóság által közzétett bankszámlára forintban, átutalással kell megfizetni, hivatkozva a befizetés alapjául szolgáló adóbevallásra. Bármely, az adóalany önhibájából eredő, az állami adó- és vámhatóságot terhelő utalási költség, így különösen a téves, beazonosíthatatlan utalás költsége az adóalanyt terheli.
(5) A nem uniós különös szabályozás hatálya alatt, az adóbevallás - ezen különös szabályozás keretében történő - módosítására a módosítandó adókötelezettséget magában foglaló bevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő három évig van lehetőség. Az adóbevallás módosítását egy következő adóbevallásban kell szerepeltetni. E későbbi bevallásban meg kell jelölni az érintett teljesítési hely szerinti tagállamot, az adómegállapítási időszakot és a módosításból származó adóösszeget (különbözetet). A tevékenységet lezáró bevallás benyújtását követően az adóbevallások - ideértve a tevékenységet lezáró bevallást is - módosítására közvetlenül a teljesítési hely szerinti tagállam illetékes hatóságához benyújtott bevallásban, a tagállam által meghatározott módon van lehetőség.
253/G. § (1) Az adóalany az Art. szerinti nyilvántartás-vezetési kötelezettségének oly módon tesz eleget, hogy a teljesítési hely szerinti tagállam adóhatósága által végzett ellenőrzést is lehetővé tegye. Az adóalany a nyilvántartást felhívásra elektronikus úton bocsátja rendelkezésre.
(2) A nyilvántartást ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatás teljesítési időpontját magában foglaló naptári év utolsó napjától számított tíz évig kell megőrizni.
2. alfejezet
Termék Közösségen belüli távértékesítésére, az elektronikus felület által elősegített egyes belföldi termékértékesítésre és a belföldön letelepedett adóalany által nyújtott szolgáltatásra vonatkozó uniós különös szabályozás
253/H. § (1) A Közösség területén nem letelepedett adóalany választhatja, hogy termék Közösségen belüli távértékesítése utáni adófizetési és adóbevallási kötelezettségének az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget, feltéve, hogy a terméket belföldről adja fel küldeményként vagy fuvarozza el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adóalany termék Közösségen belüli távértékesítése megkezdését megelőzően kérelmezi, hogy őt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye. A pénzügyi képviselőnek az erre vonatkozó megbízását nem kell igazolnia az állami adó- és vámhatóság részére. Az állami adó- és vámhatóság a pénzügyi képviselő által regisztrálandó, az adóhatósági nyilvántartásban még nem szereplő adóalanyt a pénzügyi képviselő által elektronikusan megadott adatok alapján veszi nyilvántartásba.
(3) Ha az adóalany termék Közösségen belüli távértékesítését úgy végzi, hogy a Közösség legalább két tagállamából is ad fel küldeményként vagy fuvaroz el terméket, az adóalany választhat, hogy ezek közül melyik tagállamban kéri az (1) bekezdés szerinti minőségében történő nyilvántartásba vételét.
(4) Ha az adóalanyt a (3) bekezdés szerinti választása alapján az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vette, az adóalanyt ezen döntése a választása évét követő második naptári év végéig köti.
(5) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet elutasítja, ha az adóalanyt a Közösség valamely más tagállamában ilyen minőségében már nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét a Közösség valamely más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása véglegesen még nem zárult le.
(6) Ha az adóalanyt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vette, az adóalany termék Közösségen belüli távértékesítésére vonatkozó adókötelezettségére törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel, valamint az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaira tekintettel kell alkalmazni (a továbbiakban: uniós különös szabályozás).
(7) Ha az adóalanyt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vette, az adóalany köteles az uniós különös szabályozást alkalmazni minden az (1) bekezdés szerinti termékértékesítésére vonatkozó adókötelezettsége teljesítésére.
(8) Ezen alfejezet alkalmazásában a Közösségen belüli távértékesítéssel esik egy tekintet alá, ha az adóalany a 12/C. § (2) bekezdése vagy azon tagállami szabályozás szerint, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 14a. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak, minősül a termék értékesítőjének és a termék küldeménykénti feladásának, elfuvarozásának, valamint beszerző nevére szóló rendeltetésének helye ugyanazon tagállam.
253/I. § (1) Az az adóalany, aki (amely) gazdasági tevékenységének székhelye belföldön van, vagy gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van, azonban belföldön rendelkezik állandó telephellyel, választhatja, hogy a Közösség azon tagállamában teljesített termék Közösségen belüli távértékesítése és nem adóalany részére nyújtott szolgáltatása utáni adófizetési és adóbevallási kötelezettségének, ahol nem telepedett le gazdasági céllal, az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adóalany termék Közösségen belüli távértékesítése vagy szolgáltatásnyújtása megkezdését megelőzően kérelmezi, hogy őt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye.
(3) Ha az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van, azonban a Közösség legalább két tagállamában is rendelkezik állandó telephellyel, az adóalany választhat, hogy melyik állandó telephelye szerinti tagállamban kéri az (1) bekezdés szerinti minőségében történő nyilvántartásba vételét.
(4) Ha az adóalanyt a (3) bekezdés szerinti választása alapján az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vette, az adóalanyt ezen döntése a választása évét követő második naptári év végéig köti.
(5) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet elutasítja, ha az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van és őt a Közösség valamely más tagállamában ilyen minőségében már nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét a Közösség más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása véglegesen még nem zárult le.
(6) Ha az adóalanyt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében belföldön nyilvántartásba vette, az adóalany (1) bekezdés szerinti termék Közösségen belüli távértékesítésére és szolgáltatásnyújtására vonatkozó adókötelezettségére törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel, valamint az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaira tekintettel kell alkalmazni (a továbbiakban: uniós különös szabályozás).
(7) Ha az adóalanyt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vette, az adóalany köteles az uniós különös szabályozást alkalmazni minden (1) bekezdés szerinti termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra vonatkozó adókötelezettsége teljesítésére.
(8) Ezen alfejezet alkalmazásában a Közösségen belüli távértékesítéssel esik egy tekintet alá, ha az adóalany a 12/C. § (2) bekezdése vagy azon tagállami szabályozás szerint, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 14a. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak, minősül a termék értékesítőjének és a termék küldeménykénti feladásának, elfuvarozásának, valamint beszerző nevére szóló rendeltetésének helye ugyanazon tagállam.
253/J. § (1) A 253/H. § (1) bekezdése szerinti adóalany az uniós különös szabályozás választásakor az azonosítószám megállapítása céljából az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenti:
a) a vállalkozás nevét, kereskedelmi nevét (neveit), ha eltér(nek) a vállalkozás nevétől,
b) a teljes postai címét, e-mail-címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját),
c) a székhelye szerinti adóazonosító számát, ha ilyennel rendelkezik,
d) az adózó székhelye szerinti ország megnevezését,
e) az IBAN bankszámlaszámot,
f) a BIC-kódot,
g) az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,
h) nyilatkozatot arról, hogy a Közösség területén nem telepedett le,
i) nyilatkozatot arról, ha a 12/C. § (2) bekezdése vagy a Héa-irányelv 14a. cikk (2) bekezdésének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás szerint jár el,
j) ezen különös szabályozás hatálya alá eső tevékenység megkezdésének időpontját,
k) azon egyedi azonosítószámokat, amelyeket a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 2-4. szakaszának tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alkalmazásához a részére az azonosítót kiadó tagállam megállapított.
(2) A 253/I. § (1) bekezdése szerinti adóalany az uniós különös szabályozás alkalmazására vonatkozó választásakor az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenti:
a) a vállalkozás nevét, kereskedelmi nevét (neveit), ha eltér(nek) a vállalkozás nevétől,
b) a teljes postai címét, e-mail-címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját),
c) a Közösség másik tagállamban található állandó telephely(ek), valamint azon hely(ek) teljes postai címét, ahonnan terméket adtak fel küldeményként vagy fuvaroztak el,
d) a belföldi adóazonosító számát,
e) az adóalany székhelye szerinti ország megnevezését, ha a székhely a Közösség területén kívül található,
f) az IBAN bankszámlaszámot,
g) a BIC-kódot,
h) az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,
i) az adóalany állandó telephelye szerinti és a termék küldeménykénti feladásának, elfuvarozásának helye szerinti, a Közösség más tagállamában megállapított HÉA azonosító számot, vagy ennek hiányában adónyilvántartási számot,
j) a Közösség más olyan tagállama által az adózó részére megállapított HÉA azonosító számot, ahol az adóalany nem telepedett le gazdasági céllal,
k) nyilatkozatot arról, ha a 12/C. § (2) bekezdése vagy a Héa-irányelv 14a. cikk (2) bekezdésének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás szerint jár el,
l) ezen különös szabályozás hatálya alá eső tevékenység megkezdésének időpontját,
m) nyilatkozatot arról, hogy a 8. § szerinti csoportos adóalanyiságban részt vevő tag-e,
n) azon egyedi azonosítószámokat, amelyeket a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 2-4. szakaszának tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alkalmazásához a részére az azonosítót kiadó tagállam megállapított.
(3) Az adóalany az uniós különös szabályozás hatálya alá eső adókötelezettségét érintő változást - elektronikus úton, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott határidőben - bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak. Ilyen változásnak minősül különösen valamely, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó tevékenység megszűnése, vagy ha az adóalany a továbbiakban már nem felel meg ezen különös szabályozás alkalmazásához szükséges feltételeknek.
(4) Az állami adó- és vámhatóság a bejelentés alapján az adóalanyt nyilvántartásába veszi az uniós különös szabályozást alkalmazó adóalanyok között. A 253/H. § szerinti adóalanyt ezen különös szabályozás alkalmazásához szükséges azonosító számmal (a továbbiakban: uniós azonosító szám) látja el, amelyről elektronikus úton értesíti az adóalanyt.
(5) Az adóalany az uniós különös szabályozás alkalmazásának időpontjától valamennyi, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó adókötelezettségét elektronikus úton köteles teljesíteni az állami adó- és vámhatósághoz.
(6) Az állami adó- és vámhatóság az uniós különös szabályozást alkalmazó adóalanyokra vonatkozó nyilvántartásból törli azt az adóalanyt:
a) aki (amely) ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó termék Közösségen belüli távértékesítését és szolgáltatás nyújtását befejezte,
b) akinél (amelynél) feltételezhető, hogy ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó termék Közösségen belüli távértékesítési és szolgáltatásnyújtási tevékenysége befejeződött,
c) aki (amely) nem felel meg ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó feltételeknek,
d) aki (amely) rendszeresen nem tartja be ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó előírásokat, vagy
e) aki (amely) nem kívánja a továbbiakban ezen különös szabályozást alkalmazni.
(7) Az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában az adóalanyra vonatkozó
a) regisztrációs (bejelentési) adatokat az adóalany adóhatósági nyilvántartásból történő törlésének,
b) bevallási adatokat azok adóalany által történő rendelkezésre bocsátásának
naptári éve végétől számított tíz évig nyilvántartja.
253/K. § (1) Az adóalany minden naptári negyedévre vonatkozóan, elektronikus úton adóbevallást nyújt be - függetlenül attól, hogy az adott adómegállapítási időszakban végzett-e az uniós különös szabályozás hatálya alá tartozó termék Közösségen belüli távértékesítését és szolgáltatásnyújtást - azon adómegállapítási időszak végét követő hónap végéig, amelyre a bevallás vonatkozik.
(2) Az adóbevallás tartalmazza:
a) ezen különös szabályozás alkalmazásához szükséges azonosító számot, és
b) az adómegállapítási időszakban teljesített, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó termék Közösségen belüli távértékesítése, szolgáltatásnyújtás, valamint a 12/C. § szerinti termékértékesítés, amikor a termék küldeménykénti feladásának, elfuvarozásának és beszerző nevére szóló rendeltetésének helye egyaránt belföld
ba) adó nélküli teljes összegét,
bb) a vonatkozó adó - adómértékek szerint lebontott - teljes összegét,
bc) az alkalmazandó adómértéket, és
bd) a fizetendő adó teljes összegét
minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, amelyben az adó fizetendő.
(3) Ha a termék küldeménykénti feladása, elfuvarozása nem belföldről, hanem a Közösség egy másik tagállamából történik, az adóbevallásnak a (2) bekezdés szerinti adatokat tartalmaznia kell minden egyes olyan tagállam szerinti bontásban, ahonnan a termék küldeménykénti feladása, elfuvarozása megtörtént az alábbiak szerint
a) termék Közösségen belüli távértékesítése, azon termékértékesítés kivételével, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 14a. cikk (2) bekezdésében foglalt tagállami szabályozásnak,
b) termék Közösségen belüli távértékesítése és azon termékértékesítés, amikor a termék küldeménykénti feladásának, elfuvarozásának és beszerző nevére szóló rendeltetésének helye egyaránt a Közösség ugyanazon tagállama, ha ezekre az ügyletekre azon tagállami szabályozás vonatkozik, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 14a. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti termék Közösségen belüli távértékesítése tekintetében az adóbevallásnak tartalmaznia kell azon tagállam által megállapított egyedi adóazonosító számot vagy adónyilvántartási számot is, ahonnan a terméket küldeményként feladták vagy elfuvarozták, ezek hiányában az országkódot. A (3) bekezdés b) pontja szerinti ügyletek tekintetében az adóbevallásnak tartalmaznia kell azon tagállam által megállapított egyedi adóazonosító számot vagy adónyilvántartási számot, ezek hiányában országkódot is, ahonnan a terméket küldeményként feladták vagy elfuvarozták, amennyiben az rendelkezésre áll. Az adóbevallásnak ezen bekezdés szerinti adatokat teljesítési hely szerinti tagállami bontásban kell tartalmaznia.
(5) A (2) bekezdésben foglaltakon túl, ha az adóalany a Közösség másik tagállamában egy vagy több olyan állandó telephellyel rendelkezik, ahonnan ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatást nyújt, az adóbevallás tartalmazza - teljesítési hely szerinti tagállamonkénti bontásban - ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatások adó nélküli teljes összegét, a vonatkozó adó - adómértékek szerint lebontott - teljes összegét, az alkalmazandó adómértéket és a fizetendő adó teljes összegét minden olyan tagállam vonatkozásában, amelyben az adóalany állandó telephellyel rendelkezik, és az egyéni adóazonosító számát vagy ezen állandó telephely adónyilvántartási számát.
(6) Az adóbevallást forintban kell elkészíteni, az adómegállapítási időszak utolsó napján érvényes, az EKB által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyamon. Ha az érintett napon nem tettek közzé átváltási árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon kiadott árfolyamot kell alkalmazni.
(7) Az adót a bevallás benyújtásával egy időben, legkésőbb a bevallás benyújtására előírt határidőig, az állami adó- és vámhatóság által közzétett bankszámlára forintban, átutalással kell megfizetni, hivatkozva a befizetés alapjául szolgáló adóbevallásra. Bármely, az adóalany önhibájából eredő, az adóhatóságot terhelő utalási költség, így különösen a téves, beazonosíthatatlan utalás költsége az adóalanyt terheli.
(8) Ezen különös szabályozás hatálya alatt az adóbevallás - különös szabályozás keretében történő - módosítására a módosítandó adókötelezettséget magában foglaló bevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő három évig van lehetőség. Az adóbevallás módosítását egy következő adóbevallásban kell szerepeltetni. E későbbi bevallásban meg kell jelölni az érintett teljesítési hely szerinti tagállamot, az adómegállapítási időszakot és a módosításból származó adó összeget (különbözetet). A tevékenységet lezáró bevallás benyújtását követően az adóbevallások - ideértve a tevékenységet lezáró bevallást is - módosítására közvetlenül a teljesítési hely szerinti tagállam illetékes hatóságához benyújtott bevallásban, a tagállam által meghatározott módon van lehetőség.
253/L. § (1) Az adóalany az Art.-ben megállapított nyilvántartás-vezetési kötelezettségének oly módon tesz eleget, hogy a teljesítési hely szerinti tagállam adóhatósága által végzett ellenőrzést is lehetővé tegye. Az adóalany a nyilvántartást felhívásra elektronikus úton bocsátja rendelkezésre.
(2) A nyilvántartást ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítési időpontját magában foglaló naptári év utolsó napjától számított tíz évig kell megőrizni.
3. alfejezet
A nem uniós és uniós különös szabályozást alkalmazó adóalany adó-visszatéríttetési joga A különös szabályozást alkalmazó, Közösség területén nem letelepedett adóalany adó-visszatéríttetési joga
253/M. § (1) A Közösség területén nem letelepedett adóalany a nem uniós, illetve uniós különös szabályozást alkalmazó adóalanyok között történő nyilvántartásba vételének időszakában keletkezett, ezen különös szabályozások hatálya alá tartozó termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult, megilleti azonban annak a XVIII. fejezet rendelkezései szerinti visszatéríttetése, feltéve, hogy egyéb tevékenysége tekintetében belföldön adóalanyként nem vették nyilvántartásba és egyébként belföldön adóalanyként történő nyilvántartásba vételre nem kötelezett.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogát az adóalany az elismert harmadik államban letelepedett adóalanyra vonatkozó szabályok szerint érvényesítheti azzal, hogy esetében
a) a 244. § helyett a 253/D. §, illetve a 253/H. § alkalmazandó,
b) az e fejezet szerinti jogállást nem kell igazolni.
(3) Az a Közösség területén nem letelepedett adóalany, aki (amely) a belföldön teljesített szolgáltatásnyújtása, Közösségen belüli távértékesítése utáni adóbevallási és -fizetési kötelezettségét azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 2. és 3. szakaszában foglalt különös szabályozásnak, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó előzetesen felszámított adót a XVIII. Fejezet rendelkezései szerint jogosult visszatéríttetni feltéve, hogy egyéb tevékenysége tekintetében belföldön adóalanyként nem vették nyilvántartásba és egyébként belföldön adóalanyként történő nyilvántartásba vételre nem kötelezett.
(4) A (3) bekezdés szerinti jogát az adóalany az elismert harmadik államban letelepedett adóalanyra vonatkozó szabályok szerint érvényesítheti, azzal, hogy esetében
a) a 244. § helyett a (3) bekezdés alkalmazandó; és
b) az e fejezet szerinti jogállását nem kell igazolni.
A különös szabályozást alkalmazó, Közösség területén letelepedett, de belföldön nem letelepedett adóalany adó-visszatéríttetési joga
253/N. § (1) Az az adóalany,
a) akinek (amelynek) gazdasági célú letelepedési helye, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nem belföldön, hanem a Közösség valamely más tagállamában van,
b) akit (amelyet) belföldön adóalanyként nem vettek nyilvántartásba és egyébként belföldön adóalanyként történő nyilvántartásba vételre nem kötelezett, és
c) aki (amely) belföldön nem adóalany részére teljesít szolgáltatásnyújtást és termékértékesítést oly módon, hogy adófizetési kötelezettségét a gazdasági célú letelepedése, ennek hiányában lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamban teljesíti azon tagállami szabályozás alapján, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 3. szakaszában foglalt különös szabályozásnak,
ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult, megilleti azonban annak a XVIII. Fejezet rendelkezései szerinti visszatéríttetése.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogát az adóalany azzal érvényesítheti, hogy esetében a 244. § helyett az (1) bekezdés alkalmazandó.”
52. § Az Áfa tv. MÁSODIK RÉSZE a következő XIX/B. és XIX/C. Fejezettel egészül ki:
„XIX/B. FEJEZET
HARMADIK ÁLLAMBÓL IMPORTÁLT TERMÉK TÁVÉRTÉKESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOZÁS
253/O. § (1) Ezen fejezet alkalmazásában a harmadik államból importált termék távértékesítése alatt kizárólag a 150 eurónak megfelelő pénzösszeg belső értéket meg nem haladó küldeményként importált terméket kell érteni, ide nem értve a jövedéki terméket.
(2) Ezen fejezet alkalmazásában:
a) a Közösség területén nem letelepedett adóalany: olyan adóalany, aki (amely) nem telepedett le gazdasági céllal a Közösség területén, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel a Közösség területén;
b) közvetítő: olyan belföldön gazdasági céllal letelepedett személy, szervezet,
ba) aki (amely) megfelel a pénzügyi képviselővel szemben támasztott feltételeknek, és
bb) akit (amelyet) a harmadik államból importált termék távértékesítését végző adóalany adófizetési kötelezettségének, valamint az adóalany nevében és megbízásából az e különös szabályozás tekintetében e törvényben megállapított kötelezettségek teljesítésével bízott meg;
c) adóbevallás: a különös szabályozás szerint a Közösség tagállamaiban fizetendő adó összegének megállapításához szükséges adatokat tartalmazó bevallás;
d) tevékenységet lezáró bevallás: az a bevallás, amelyet a különös szabályozásból kizárt vagy kilépő adóalany a kilépése hatálydátumának megfelelő időszakkal bezárólag benyújtani köteles.
(3) Az adóalany egyidejűleg csak egy közvetítőt bízhat meg ilyen tevékenység folytatására.
(4) A közvetítő az őt megbízó adóalannyal együtt egyetemlegesen felelős ezen különös szabályozás szerint fizetendő adó megfizetéséért.
(5) A harmadik államból importált termék távértékesítése esetén a teljesítés és a fizetendő adó megállapításának időpontja - feltéve, hogy az adó bevallása e különös szabályozás alapján történik - az értékesítés időpontja. E fejezet alkalmazásában a terméket a fizetés elfogadásakor kell értékesítettnek tekinteni.
253/P. § (1) A Közösség területén nem letelepedett adóalany választhatja, hogy a harmadik államból importált termék távértékesítése utáni adófizetési és bevallási kötelezettségének az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adóalany a harmadik államból importált termék távértékesítése Közösség területén történő megkezdését megelőzően kérelmezheti, hogy őt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye, feltéve, hogy
a) 253/R. § szerinti közvetítőt bízott meg, vagy
b) olyan harmadik országban telepedett le gazdasági céllal, amely harmadik ország az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2010/24/EU tanácsi irányelvhez és a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 904/2010/EU tanácsi rendelethez hasonló hatályú kölcsönös együttműködési megállapodást kötött az Európai Unióval.
(3) Az az adóalany, akinek (amelynek) gazdasági tevékenységének székhelye nem belföldön, de a Közösség területén van, választhatja, hogy harmadik államból importált termék távértékesítése utáni adófizetési és bevallási kötelezettségének az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget, feltéve, hogy 253/R. § szerinti közvetítőt bízott meg.
(4) A (3) bekezdés szerinti adóalany a harmadik államból importált termék távértékesítése Közösség területén történő megkezdését megelőzően kérelmezheti, hogy őt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye.
(5) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet elutasítja, ha az adóalanyt a Közösség valamely más tagállamában ilyen minőségében már nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét a Közösség valamely más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása véglegesen még nem zárult le.
253/Q. § (1) Az az adóalany, akinek (amelynek) gazdasági tevékenységének székhelye belföldön van, vagy gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van, azonban belföldön rendelkezik állandó telephellyel, választhatja, hogy harmadik államból importált termék távértékesítése utáni adófizetési és -bevallási kötelezettségének az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adóalany a harmadik államból importált termék távértékesítését megelőzően kérelmezi, hogy őt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye.
(3) Ha az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van, azonban a Közösség legalább két tagállamában is rendelkezik állandó telephellyel, az adóalany választhat, hogy melyik állandó telephelye szerinti tagállamban kéri az (1) bekezdés szerinti minőségében történő nyilvántartásba vételét.
(4) Abban az esetben, ha az adóalanyt a (3) bekezdés szerinti választása alapján az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vette, az adóalanyt ezen döntése a választása évét követő második naptári év végéig köti.
(5) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet elutasítja, ha az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van és őt a Közösség valamely más tagállamában ilyen minőségében már nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét a Közösség más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása véglegesen még nem zárult le.
(6) Az (1) bekezdés szerinti adóalany közvetítővel is eljárhat az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése során.
253/R. § (1) A közvetítő kérelmezheti, hogy őt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye, feltéve, hogy gazdasági tevékenységének székhelye belföldön van, vagy gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van, azonban belföldön rendelkezik állandó telephellyel.
(2) Ha a közvetítő gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van, azonban a Közösség legalább két tagállamában is rendelkezik állandó telephellyel, a közvetítő választhat, hogy melyik állandó telephelye szerinti tagállamban kéri az (1) bekezdés szerinti minőségében történő nyilvántartásba vételét.
(3) Ha a közvetítőt a (2) bekezdés szerinti választása alapján az állami adóhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vette, az adóalanyt ezen döntése a választása évét követő második naptári év végéig köti.
(4) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet elutasítja, ha a közvetítő gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van és őt a Közösség valamely más tagállamában ilyen minőségében már nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét a Közösség más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása véglegesen még nem zárult le.
253/S. § (1) Ha az adóalanyt az állami adóhatóság 253/P. § vagy 253/Q. § szerinti minőségében nyilvántartásba vette, az adóalany harmadik államból importált termék távértékesítésére vonatkozó adókötelezettségére törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel, valamint az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaira tekintettel kell alkalmazni (a továbbiakban: import különös szabályozás).
(2) Ha az adóalanyt az állami adó- és vámhatóság 253/P. § vagy 253/Q. § szerinti minőségében nyilvántartásba vette, az adóalany köteles az import különös szabályozást alkalmazni minden harmadik államból importált termék távértékesítésére vonatkozó adókötelezettség teljesítésére.
253/T. § (1) A közvetítő nélkül eljáró, belföldön gazdasági céllal letelepedett adóalany az import különös szabályozás alkalmazásához szükséges azonosítószám megállapítása céljából az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenti:
a) a vállalkozás nevét, kereskedelmi nevét (neveit), ha eltér(nek) a vállalkozás nevétől,
b) a teljes postai címét, e-mail-címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját),
c) a belföldi adóazonosító számát,
d) az adóalany székhelye szerinti ország megnevezését, ha a székhely nem Magyarországon található,
e) az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,
f) az IBAN bankszámlaszámot,
g) a BIC-kódot,
h) az adóalany állandó telephelye szerinti a Közösség más tagállamában megállapított adóazonosító számot, vagy ennek hiányában adónyilvántartási számot, valamint az állandó telephely teljes postai címét és kereskedelmi nevét,
i) a Közösség más olyan tagállama által az adóalany részére megállapított adóazonosító számot, ahol az adóalany nem telepedett le gazdasági céllal,
j) az import különös szabályozás hatálya alá eső tevékenység megkezdésének időpontját,
k) azon egyedi azonosítószámokat, amelyeket a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 2-4. szakaszának tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alkalmazásához a részére az azonosítót kiadó tagállam megállapított.
(2) A közvetítő nélkül eljáró, a Közösség területén nem letelepedett adóalany az import különös szabályozás alkalmazásához szükséges azonosítószám megállapítása céljából az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenti
a) a vállalkozás nevét, kereskedelmi nevét (neveit), ha eltér(nek) a vállalkozás nevétől,
b) a teljes postai címét, e-mail-címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját),
c) az adóalany székhelye szerinti ország megnevezését,
d) az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,
e) az IBAN bankszámlaszámot,
f) a BIC-kódot,
g) az adóalany adónyilvántartási számát,
h) a Közösség más olyan tagállama által az adózó részére megállapított adó azonosító számot, ahol az adóalany nem telepedett le gazdasági céllal,
i) az import különös szabályozás hatálya alá eső tevékenysége megkezdésének időpontját, és
j) azon egyedi azonosítószámokat, amelyeket a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 2-4. szakaszának tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alkalmazásához a részére az azonosítót kiadó tagállam megállapított.
(3) A közvetítő azt megelőzően, hogy az általa képviselt adóalany az import különös szabályozás alkalmazását megkezdi, az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenti:
a) a vállalkozás nevét, kereskedelmi nevét (neveit), ha eltér(nek) a vállalkozás nevétől,
b) a teljes postai címét, e-mail-címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját),
c) a belföldi adóazonosító számát,
d) az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,
e) az IBAN bankszámlaszámot,
f) a BIC-kódot,
g) az állandó telephelye szerinti, az Európai Unió más tagállamában megállapított adóazonosító számot, vagy ennek hiányában adónyilvántartási számot, valamint az állandó telephely teljes postai címét és kereskedelmi nevét, és
h) a részére korábban megállapított közvetítői azonosító számot.
(4) A közvetítő az általa képviselt minden egyes adóalany tekintetében az import különös szabályozás alkalmazásának megkezdését megelőzően az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenti:
a) az adóalany nevét, kereskedelmi nevét (neveit), ha eltér(nek) az adóalany nevétől,
b) az adóalany teljes postai címét, e-mail-címét, az adóalany elektronikus elérhetőségét (honlapját),
c) az adóalany belföldi adóazonosító számát, a Közösség más tagállamában megállapított adóazonosító számát, vagy ennek hiányában adónyilvántartási számát,
d) a közvetítő részére az (7) bekezdés b) pontja alapján megállapított közvetítői azonosító számot,
e) az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,
f) az IBAN bankszámlaszámot,
g) a BIC-kódot,
