(2) Az Ogytv. 124/U. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az Országgyűlés Hivatala az (1) bekezdés szerinti személyes adatok közül – a 123. § (1) bekezdése szerinti, az Országgyűlés szervezeti, működtetési, döntéselőkészítési és ügyviteli feladatainak ellátása érdekében –]
„d) az (1) bekezdés a)–f) és l) pontja szerinti személyes adatot a korábban országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező személlyel való kapcsolattartás”
(céljából, az országgyűlési képviselői megbízatás keletkezésétől kezdődően kezeli.)
(3) Az Ogytv. 124/U. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az Országgyűlés Hivatala az országgyűlési képviselő, valamint a korábban országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező személy közéleti tevékenységéről történő megemlékezés céljából kezeli az országgyűlési képviselő, valamint a korábban országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező személy elhalálozása időpontjára vonatkozó adatot.”
(4) Az Ogytv. 124/U. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Országgyűlés Hivatala az (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti személyes adatot azon Országgyűlés megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével törli, amelyben az érintett személy országgyűlési képviselői megbízatással rendelkezett.”
(5) Az Ogytv. 124/U. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az Országgyűlés Hivatala az (1) bekezdés a)–f) és l) pontja, valamint a (2a) bekezdés szerinti személyes adatot – a (2) bekezdés d) pontja és a (2a) bekezdés szerinti célból – az országgyűlési képviselő, valamint a korábban országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező személy közéleti tevékenységéről történő megemlékezést követően egy évig kezeli.”
85. § A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve a nyilvántartással összefüggő hatósági feladatával összefüggésben a cselekvőképesség ellenőrzése céljából közvetlen hozzáféréssel kezeli a 3. § (1) bekezdés a) pontjában és a 3. § (1) bekezdés b)–e) pontjában szereplő adatokat.”
86. § (1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 1. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„23. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában
a) nem minősül gazdálkodó szervezetnek az adószámmal nem rendelkező egyesület, alapítvány,
b) valamennyi ügy tekintetében gazdálkodó szervezetnek minősül az adószámmal rendelkező alapítvány, egyesület;”
(2) Az E-ügyintézési tv. 1. §-a a következő 39a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„39a. piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatás: olyan, az állam által nyújtott informatikai, hálózati és infrastrukturális szolgáltatás, amelyet a Kormány rendeletében informatikai, hálózati és infrastrukturális közszolgáltatásra kijelölt szolgáltató nem közfeladat ellátása céljából, piaci alapon, az eredeti közszolgáltatással – a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel technikai tartalomban – azonos módon nyújt;”
87. § Az E-ügyintézési tv. II. Fejezete a következő 6/A. alcímmel egészül ki:
„6/A. Elektronikus ügyintézés elektronikus ügyintézési pont útján
12/A. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 34. § (6) bekezdése szerinti elektronikus ügyintézési pont (a továbbiakban: elektronikus ügyintézési pont) használata során e törvény rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az elektronikus ügyintézési pont kiegészítő szolgáltatás, az igénybevételével intézhető vagy indítható ügyek köréről az elektronikus ügyintézési pont működtetője a Felügyeletet a szolgáltatás nyújtását megelőző legalább 30 nappal korábban tájékoztatja. A Felügyelet a szolgáltatás nyújtását megelőző legalább 8 nappal korábban a honlapján közzéteszi
a) az elektronikus ügyintézési pontok földrajzi elérhetőségét,
b) az elektronikus ügyintézési ponton intézhető szolgáltatásokat, ügyeket.
(3) Az elektronikus ügyintézési ponton, elektronikus azonosítást követően benyújtott kérelmet úgy kell tekinteni, mintha azt az ügyfél e törvény rendelkezései szerint, elektronikus úton nyújtotta volna be.
(4) A technológiai feltételek fennállása esetén az elektronikus ügyintézési ponton olyan ügy is intézhető, amelyet jogszabály alapján vagy az ügy jellege okán kizárólag személyesen lehet intézni. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha az ügyfél személyesen járt volna el.
(5) Az elektronikus ügyintézési pont igénybevétele a hatáskör gyakorlójának személyét nem érinti.
(6) Az elektronikus ügyintézési pont a kérelem benyújtásáról
a) az ügyfél erre irányuló kérelmére helyben előállított papíralapú, vagy
b) az ügyfél által megadott elektronikus elérhetőségre elektronikusan hitelesített okirat formátumú
visszaigazolást ad.
(7) Az elektronikus ügyintézési pont – ha az intézett ügytípus esetében automatikus döntéshozatali eljárás kerül lefolytatásra – az eljárásban született döntésről
a) az ügyfél erre irányuló kérelmére helyben előállított papíralapú kiadmányt készít, vagy
b) az ügyfél által megadott elektronikus elérhetőségre elektronikusan hitelesített okirat formátumú kiadmányt küld.
(8) A (7) bekezdés a) pontja szerinti, döntésről szóló papíralapú kiadmányt az elkészítésével kézbesítettnek kell tekinteni. A (7) bekezdés b) pontja szerinti, döntésről szóló okirat kizárólag az ügyfél 14. vagy 15. § szerinti elérhetőségére küldhető.
(9) Az elektronikus ügyintézési pont
a) által kiállított, a (6) bekezdés szerinti visszaigazolás, és
b) közreműködésével kézbesített, a (7) bekezdés szerinti döntés
közokirat.
(10) Az elektronikus ügyintézési pont használata esetén az ügyfél személyazonosságának ellenőrzésére az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 12/B. §-ában meghatározott szolgáltatás is alkalmazható. Ebben az esetben a személyazonosításhoz kötött jognyilatkozatot kizárólag a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő személy tehet. Az e szolgáltatás útján biztosított azonosítást egyenértékűnek kell tekinteni az e törvény szerinti elektronikus azonosítással.
(11) Az elektronikus ügyintézési pont segítségével rögzített biometrikus azonosítót (arcképmás, ujjnyomat, aláírás) egyenértékűnek kell tekinteni az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezésre jogosult hatóság által rögzített biometrikus azonosítóval.”
88. § Az E-ügyintézési tv. 15. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Kormány által kijelölt szerv a természetes személy (7) bekezdés szerinti ügyintézési rendelkezése során megadott elérhetőségét a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) részére adatszolgáltatói kör kijelölése céljából, térítésmentesen átadja és azokat a KSH statisztikai célra jogosult kezelni. A Kormány által kijelölt szerv az adatszolgáltatást közvetlen bekérdezés útján is biztosíthatja. A KSH az átvett, valamint lekérdezett adatokat a statisztikai adatelőállítási folyamatban kezeli. A feladat megszűnésekor, így különösen az egyes adatfelvételek lezárását követően az azokhoz kapcsolódóan átvett adatokat a KSH törli.”
89. § Az E-ügyintézési tv. 22. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyfél az elektronikus ügyintézési rendelkezésében)
„d) nyilatkozhat úgy, hogy a Kormány rendeletében kijelölt szolgáltató elektronikus úton az ügyfél rendelkezése szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szervek nevében tájékoztassa az ügyfelet érintő ügyintézési cselekményekről,”
90. § Az E-ügyintézési tv. 35. §-a a következő (15a)–(15e) bekezdéssel egészül ki:
„(15a) Az ügyfél az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételére a Kormány rendeletében megjelölt szerv által biztosított, kép- és hangfelvétel rögzítésén alapuló rendszer használatával is – a Kormány rendeletében meghatározott részletszabályok szerint – regisztrálhat.
(15b) A (15a) bekezdés szerinti regisztráció esetén a Kormány rendeletében kijelölt regisztrációs szerv az ügyféllel létrejött teljes kommunikációt, az ügyfélnek szóló részletes tájékoztatást és az ügyfélnek az adatok kezelésére vonatkozó kifejezett hozzájárulását visszakereshető módon, kép- és hangfelvételen rögzíti és azt a felvételtől számított tíz évig megőrzi.
(15c) A (15b) bekezdésben foglalt esetben a Kormány rendeletében kijelölt regisztrációs szerv jogosult az ügyfélnek a személyazonosságát igazoló okmányról készült képfelvételnek a (15b) bekezdés szerinti időtartamban történő tárolására.
(15d) A (15a) bekezdés szerinti regisztráció során a Kormány rendeletében kijelölt regisztrációs szerv a videojel segítségével az okmányból kiolvasott természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságra vonatkozó adatot és az okmányszámot összeveti az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal, ellenőrzi a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényességét, valamint az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/B. alcíme szerinti automatizált összehasonlítás igénybevételével az ügyfélről videojel útján készült arckép és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő, a személyazonosság ellenőrzésével érintett személy utolsó alkalommal nyilvántartásba vett arcképmásának az egymással történő megfeleltethetőségét. A nyilvántartásban szereplő adatok egyezősége, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényessége, valamint az egyezőség feltételeként meghatározott értékszám elérése esetén az azonosítás sikeresen megtörténik.
(15e) A regisztráció során a Kormány rendeletében kijelölt regisztrációs szerv a 31. §-ban és az (5)–(15) bekezdésben foglaltak szerint jár el, azzal, hogy a személyes megjelenésnek a (15a) bekezdés szerinti rendszer használatát kell tekinteni.”
91. § (1) Az E-ügyintézési tv. 42/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott, a Kormány által biztosított
a) szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás a Kormány rendeletében meghatározott feltételek mellett az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem minősülő, ellátó szerv által közérdek teljesítése céljából igényelhető,
b) szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás, valamint egyéb, informatikai, hálózati és infrastrukturális közszolgáltatás elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem minősülő szerv által a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és az eredeti közszolgáltatáshoz képest a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel és korlátozásaival piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatásként igényelhető.”
(2) Az E-ügyintézési tv. 42/A. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatással vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatással – a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel – azonos technikai tartalmú piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatás esetében a személyes adatok kezelése tekintetében a központi állami szolgáltatásra a 22. alcím rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a 22. alcím alkalmazása során szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás helyett központi állami szolgáltatást kell érteni.
(4) A Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás vagy – a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel – azzal azonos tartalmú piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatás igénybevétele során, az azonosítás folyamata és eredményessége biztosítása érdekében kezeli azon személyes adatokat, amelyek a szolgáltatás igénybevételéhez elengedhetetlenül szükségesek.
(5) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás, valamint a piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: Szolgáltatás) e fejezet szerinti igénybevétele feltételeinek, a Szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban előírt jogok és kötelezettségek teljesítését a Felügyelet a IX. Fejezet szerint ellenőrzi azzal, hogy a felügyeleti vizsgálat tekintetében a Szolgáltatást szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak, a Szolgáltatás igénybevevőjét elektronikus ügyintézést biztosító szervnek, a Szolgáltatás igénybevevőjével elektronikusan kapcsolatot tartó személyt vagy szervet ügyfélnek kell tekintetni.”
92. § Az E-ügyintézési tv. VII/A. Fejezete a következő 42/B. §-sal egészül ki:
„42/B. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) és (1a) bekezdése szerinti szolgáltató (a továbbiakban e § alkalmazásában: szolgáltató) részére, a szolgáltató kérelme esetén a Kormány által biztosított elektronikus ügyintézési szolgáltatások közül a központi azonosítási ügynök szolgáltatást, a Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatásokat, az összerendelési nyilvántartást és a központi kormányzati szolgáltatási buszt a Kormány által kijelölt szolgáltató a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítás (a továbbiakban: ügyfél-átvilágítás) céljára, közérdekből díjmentesen biztosítja.
(2) A szolgáltató az ügyfél-átvilágítás során, az elektronikus azonosítás keretében az ügyfél nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét a központi azonosítási ügynök szolgáltatáson és az összerendelési nyilvántartáson keresztül, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 10/E. §-a szerint gépi kapcsolat útján veszi át.
(3) A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az állam az ügyfél-átvilágítás esetében díjmentesen biztosítja a szolgáltató számára.
(4) A sikeres azonosítást követően a szolgáltató az ügyfél a Pmt. 7. § (2) bekezdés a) pont ac), af), ag) alpontja szerinti adatát, aláírását, valamint arcképmását a közhiteles hatósági nyilvántartásokból automatikus információátadással, díjmentesen veszi át.
(5) A szolgáltató a Pmt. 7. § (2) bekezdés a) pont ag) alpontja szerinti adatot elsősorban a 32. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásból, ha az ügyfél ezen nyilvántartásban nem rögzített személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal rendelkezik, az útiokmány-nyilvántartásból, ha az ügyfél útlevéllel sem rendelkezik, akkor a közúti közlekedési engedély-nyilvántartásából veszi át. A pénz- és hitelintézet az ügyfél személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványához tartozó aláírás- és arcképmás-adatot veszi át.”
93. § Az E-ügyintézési tv. 45. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A külföldi személyek nyilvántartásából az összerendelési nyilvántartáson keresztül a Szaz. tv. 10/E. és 10/F. §-ában meghatározott célból adat szolgáltatható, ha az adatok kezelésére az adatkezelő törvény felhatalmazása alapján jogosult.”
94. § Az E-ügyintézési tv. 27. alcíme a következő 45/A. §-sal egészül ki:
„45/A. § (1) A 45. § (3)–(4) bekezdése szerinti szervek a külföldi személyek nyilvántartásából díjmentesen igényelhetnek adatot.
(2) Az ügyfél hozzájárulása esetén, valamint a 42/B. § (4) bekezdésében foglalt esetben az (1) bekezdésben meg nem jelölt szerv számára igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében szolgáltatható adat.”
95. § Az E-ügyintézési tv. 51. alcíme a következő 82/A. §-sal egészül ki:
„82/A. § (1) A Kormány rendeletben határozza meg a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszereket.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti egyéb azonosítási módszer kép- és hangfelvétel rögzítésén alapul, a bizalmi szolgáltató a videotechnológiás azonosítás során a bizalmi szolgáltató és a természetes személy között létrejött teljes kommunikációt, a természetes személy videotechnológiás azonosítással kapcsolatos részletes tájékoztatását és a természetes személy ehhez történő kifejezett hozzájárulását visszakereshető módon, kép- és hangfelvételen – a kép- és hangfelvétel minőségének romlását kizáró módon – rögzíti és azt a rögzítéstől számított tíz évig megőrzi.
(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a bizalmi szolgáltató jogosult a természetes személy személyazonosságát igazoló okmányról készült képfelvételnek a (2) bekezdés szerinti időtartamban történő tárolására.”
96. § (1) Az E-ügyintézési tv. 105. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„b) a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak, valamint piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatásnak az elektronikus ügyintézést nem biztosító szerv által történő felhasználása feltételeit, az ilyen felhasználás során a Felügyelet feladatát és eljárását, az ebben az esetben a szolgáltatás használatáért számítható díj megállapításának módját, a piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatások technikai tartalmú eltéréseit, továbbá a piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatások nyújtása korlátozásának feltételeit.”
(2) Az E-ügyintézési tv. 105. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„t) a bizalmi szolgáltatások esetében a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszereket.”
(3) Az E-ügyintézési tv. 105. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„u) a 108. § (8) bekezdése szerinti időpontot.”
(4) Az E-ügyintézési tv. 105. § (2) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki)
„g) a 35. § (15a) bekezdése szerinti szervet,
h) az elektronikus ügyintézési pont működtetőjét.”
97. § Az E-ügyintézési tv. 108. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A 42/B. §-ban foglaltakat a Kormány rendeletében meghatározott időpontig a Pmt. 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti szolgáltatókra lehet csak alkalmazni.
(9) A 31. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartás a 42/B. § (4) bekezdése szerinti adatokat automatikus információátadással 2023. január 1-jétől szolgáltatja.”
98. § Az E-ügyintézési tv.
a) 1. § 19. pontjában a „kitöltésének és benyújtásának” szövegrész helyébe a „kitöltésének, hitelesítésének és benyújtásának” szöveg,
b) 82. § (3) bekezdésében az „a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.)” szövegrész helyébe az „az Nytv.” szöveg,
c) 104/A. § (1) bekezdés nyitó és záró szövegrészében, 104/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, továbbá 104/A. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint 106. § d) pontjában a „költségvetési” szövegrész helyébe a „közfeladatot ellátó” szöveg,
d) 108. § (6d) bekezdésében a „2020” szövegrész helyébe a „2022” szöveg, az „adóügyekben” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó adóügyekben” szöveg
lép.
99. § Hatályát veszti az E-ügyintézési tv. 35. § (15a)–(15e) bekezdése.
100. § A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 12. alcíme a következő 27/B. §-sal egészül ki:
„27/B. § (1) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás vezetéséért felelős szerv a KSH részére napi gyakorisággal elektronikus úton, kapcsolati kód alkalmazásával megküldi az elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele érdekében regisztráló vagy regisztrációjukat megszüntető személyek természetes személyazonosító adatait és egyedi azonosítóját, a regisztráció és a regisztráció megszüntetésének időpontját, továbbá – ha a természetes személy a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz kapcsolódó tárhellyel rendelkezik – a tárhely létrehozásának tényére vonatkozó adatot.
(2) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz tartozó tárhelyszolgáltatás kijelölt szolgáltatója a KSH természetes személyazonosító adatokat tartalmazó elektronikus kérelmére megküldi a KSH részére a természetes személy kapcsolati kódját és tárhely-azonosítóját.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás adatait a KSH a természetes személy adatszolgáltatóval való, hivatalos statisztikai célú kapcsolattartásra használhatja fel.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás adatait a KSH az adatszolgáltató adatszolgáltatói körből való törléséig kezeli.”
101. § A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) A népmozgalmi statisztika körében megfigyelésre kerül minden Magyarországon bekövetkezett születés, haláleset, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, élettársi nyilatkozat nyilvántartásba vétele, házasság felbontása, valamint érvénytelenné nyilvánítása, bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása, megszüntetése, a nyilvántartott élettársi kapcsolat megszűnése, terhesség megszakítása (a továbbiakban együtt: népmozgalmi esemény).
(2) A népmozgalmi események körében kell megfigyelni a magyar állampolgárok külföldön bekövetkezett azon népmozgalmi eseményeit, amelyek anyakönyvezésére Magyarországon is sor kerül.
(3) A népmozgalmi események felmérése a következő adatcsoportokra terjed ki: név, lakcím, állampolgárság, születési hely és idő, nem, családi állapot, családi állás, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, gyermekek száma, a születéssel, a halálozással, illetve a terhesség megszakításával mint népmozgalmi eseményekkel összefüggő egészségi állapot, az anyakönyvezés helye, az anyakönyvi eseményazonosító, a népmozgalmi esemény helye és ideje.
(4) A népmozgalmi eseménnyel kapcsolatban gyűjtött adatok közül a nevet, a lakcímet és az anyakönyvi eseményazonosítót a népmozgalmi adatok statisztikai célú feldolgozását és törvény szerinti adatátadási kötelezettség teljesítését követően 8 napon belül törölni kell.
(5) A (3) bekezdés szerinti adatcsoportokba tartozó, rendelkezésükre álló adatokat a népmozgalmi esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezető, egészségügyi szolgáltató, a bíróság, a közjegyző, valamint a védőnő, külföldön történt események esetén a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt szerv köteles szolgáltatni.”
102. § A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 24. alcíme a következő 51/A. §-sal egészül ki:
„51/A. § A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás vezetéséért felelős szerv 2020. december 15-ig a 2020. december 1-jei állapotnak megfelelően megküldi a KSH részére valamennyi aktív regisztrációval rendelkező személy természetes személyazonosító adatait, egyedi azonosítóját, regisztrációja időpontját, továbbá – amennyiben a természetes személy a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz kapcsolódó tárhellyel rendelkezik – a tárhely létrehozásának tényére vonatkozó adatot.”
103. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény a következő 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § [Adóigazolvány kiállítása hivatalból]
Az állami adó- és vámhatóság hivatalból gondoskodik az adóigazolvány kiállításáról, és az adóigazolvány megszemélyesítése érdekében a megszemélyesítéshez szükséges adatoknak az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére történő elküldéséről
a) az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött esetében;
b) azon természetes személy adózó esetében, akire vonatkozóan – házasságkötésére tekintettel – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény alapján adatot szolgáltatott.”
104. § A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Bbtv.) 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdés e)–h) pontja alapján a Kormány az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében azon tevékenységet határozhatja meg, amelyet a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján meghatározott valamely nemzeti létfontosságú rendszerelem vagy európai létfontosságú rendszerelem közvetlen igénybevétele útján végeznek.”
105. § A Bbtv. 9. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Nincs helye hatósági ellenőrzésnek, illetve a jogsértés megállapítására irányuló eljárásnak az e törvény szerinti bejelentés elmulasztása miatt, ha
a) a tulajdonszerzésnek vagy az üzemeltetési jog megszerzésének,
b) a 2. § (4) bekezdése alapján kormányrendeletben meghatározott, az e törvény szerinti bejelentési kötelezettség körébe tartozó tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásokban meghozható döntés véglegessé válásának, vagy
c) az újonnan felvett tevékenység cégjegyzékbe való bejegyzésének
az ellenőrzésre jogosult szerv tudomására jutásától számított 18 hónap, de legkésőbb az a) és a b) pontban meghatározott körülmények bekövetkezésétől számított 5 év eltelt.”
106. § A Bbtv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Azt, aki az e törvény szerinti, a bejelentéssel, illetve az 5. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatással összefüggő kötelezettségét megszegi, a miniszter – az eset összes körülményének vizsgálatával –
a) természetes személy külföldi befektető esetén 100 000 forinttól 1 000 000 forintig,
b) jogi személy külföldi befektető esetén 1 000 000 forinttól 10 000 000 forintig
terjedő összegű bírság megfizetésére kötelezi.”
107. § A Bbtv. a következő 6/B. alcímmel egészül ki:
„6/B. Az EU Rendelet végrehajtásával összefüggő szabályok
10/B. § (1) A miniszter megteszi a 9. § (3)–(6) bekezdése szerinti intézkedéseket, ha ez az EU Rendelet 7. cikke alapján indokolt.
(2) Az EU Rendeletben a tagállamok számára meghatározott jogosultságok gyakorlására, illetve kötelezettségek teljesítésére kijelölt szerv a külföldi befektető, valamint a 2. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti magyarországi székhelyű gazdasági társaságban részes személynek a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséhez kapcsolódó személyes adatait az EU Rendeletben a tagállamok számára meghatározott jogosultságok gyakorlása, illetve kötelezettségek teljesítése érdekében az EU Rendelet 6–8. cikke szerinti eljárás befejezéséig kezeli.
(3) A (2) bekezdés szerint kezelt személyes adatok az EU Rendelet 11. cikk (1) bekezdése szerinti nemzeti kapcsolattartó pont (a továbbiakban: nemzeti kapcsolattartó pont) részére továbbíthatók.
(4) A (2) bekezdés szerint kezelt személyes adatokat az EU Rendelet 6–8. cikke szerinti eljárás befejezését követően haladéktalanul törölni kell.”
108. § A Bbtv. 12. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa)
„f) a nemzeti kapcsolattartó pont feladatainak az ellátására az e törvény tekintetében kijelölt szervet, valamint az EU Rendelet 6–10. cikkének az e törvény alkalmazásában történő végrehajtása során irányadó részletes eljárási szabályokat.”
109. § A Bbtv. a következő 14. §-sal egészül ki:
„14. § Ez a törvény az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
110. § A Bbtv.
a) 3. §-ában a „bekezdésében” szövegrész helyébe a „bekezdés e)–h) pontjában” szöveg,
b) 6. § (4) bekezdésében a „továbbá megvizsgálja” szövegrész helyébe a „továbbá – az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EU Rendelet) 6. cikke szerinti tagállami észrevételekre, illetve az Európai Bizottságnak az EU Rendelet 6. vagy 8. cikke szerinti véleményére is figyelemmel – megvizsgálja” szöveg,
c) 6. § (5) bekezdésében az „esetben a” szövegrész helyébe az „esetben, vagy akkor, ha ez az EU Rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges, a” szöveg,
d) 6. § (6) bekezdésében a „megalapozottan feltehető” szövegrész helyébe a „megállapítást nyer” szöveg, valamint
e) 6. § (8) bekezdésében a „befektető a” szövegrész helyébe a „befektető, valamint a 2. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti magyarországi székhelyű gazdasági társaság a” szöveg
lép.
111. § (1) Az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: EEtv.) 3. § (3) bekezdésének az Nytv. 7. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése a „titkolt terhesség, valamint a szülőnek a születést megelőzően, vagy azt követően az újszülött örökbefogadásához adott hozzájárulása esetén.” szövegrész helyett a „titkolt terhesség, a szülőnek a születést megelőzően, vagy azt követően az újszülött örökbefogadásához adott hozzájárulása, valamint az újszülött egészségi állapotára tekintettel az anya hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozata esetén.” szöveggel lép hatályba.
(2) Az EEtv. 3. § (3) bekezdésének az Nytv. 7. § (4) bekezdését megállapító rendelkezése a „– ha a házasuló hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz –” szövegrész helyett a „– ha a házasuló érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik és hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz –” szöveggel lép hatályba.
(3) Az EEtv. 3. § (13) bekezdésének az Nytv. 16. § (1a) bekezdését megállapító rendelkezése az „a kincstárnak, valamint az egészségbiztosítási szervnek az adóigazolvány és a TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány kiállításával kapcsolatos hatósági feladatai ellátása céljából.” szövegrész helyett az „a kincstárnak jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából.” szöveggel lép hatályba.
(4) Az EEtv. 3. § (20) bekezdésének az Nytv. 22. § n) pontját megállapító rendelkezése az „az intézetben” szövegrész helyett az „az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján az intézetben” szöveggel, az „adatok Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján történő továbbításával” szövegrész helyett az „adatok továbbításával” szöveggel lép hatályba.
(5) Az EEtv. 3. § (21) bekezdésének az Nytv. 24. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése a „feladatainak ellátásához,” szövegrész helyett a „feladatainak ellátásához, a büntetőeljárásban, a polgári peres és nemperes eljárásban, a közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban, valamint a hatósági eljárásban eljáró igazságügyi szakértő a tevékenységére vonatkozó törvény előírásai alapján végzett feladatai ellátásához,” szöveggel lép hatályba.
(6) Az EEtv. 3. § (25) bekezdésének az Nytv. 24/H. §-át megállapító rendelkezése a „részére” szövegrész helyett a „részére – amennyiben kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tettek –” szöveggel lép hatályba.
112. § Az EEtv. 14. § (4) bekezdésének a Szaz.tv. 21. § (7) bekezdését megállapító rendelkezése a „megállapításával” szövegrész helyett a „megállapításával, a kérelmek elbírálásával” szöveggel lép hatályba.
113. § Az EEtv. 22. § (9) bekezdésének a Kknyt. 14. § (2) bekezdés
a) l) pontját megállapító rendelkezése az „aj)” szövegrész helyett az „al)” szöveggel,
b) m) pontját megállapító rendelkezése az „ak)” szövegrész helyett az „am)” szöveggel
lép hatályba.
114. § Nem lép hatályba az EEtv.
a) 14. § (1) bekezdése,
b) 15. § b) pontja,
c) 16. § (3) bekezdése,
d) 18. § (4) bekezdése,
e) 31. § (3), (5) és (9) bekezdése,
f) 42. § (2) bekezdése.
115. § Az EEtv. 1. melléklete az 1. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.
116. § Nem lép hatályba az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi LXXXVI. törvény 9. §-a.
117. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 7. §, a 27. § b) és c) pontja, a 28. § a) pontja, a 86. § (1) bekezdése és a 23. alcím 2021. január 1. napján lép hatályba.
(3) A 2. §, a 3. §, a 8. §, a 9. §, a 11. §, a 12. § (2) bekezdése, a 16–18. §, a 22. § c) pontja, a 30. § (2) bekezdése, a 32. § (4) bekezdése, az 5. alcím, a 37. §, a 39. §, az 55. §, az 56. §, a 60. §, a 14. alcím, a 17. alcím, a 99. §, a 101. §, a 20. alcím, a 106. §, a 22. alcím, valamint az 1. melléklet 2021. február 1. napján lép hatályba.
(4) A 41. §, a 42. §, a 44–51. §, az 53. §, az 54. §, az 57. §, az 58. § 3. pontja, az 58. § 5. pontja, az 58. § 7. és 8. pontja, az 58. § 10. és 11. pontja, az 58. § 14–21. pontja, az 58. § 23. pontja, az 58. § 27. és 28. pontja, az 58. § 30. pontja, az 59. § b)–e) pontja, az 59. § g) pontja, az 59. § l) pontja, az 59. § n) pontja, a 61–65. §, a 10. alcím, a 11. alcím és a 13. alcím 2021. július 1. napján lép hatályba.
(5) A 12. § (1) bekezdése, a 13. § (1) és (3) bekezdése, a 15. §, a 19. §, a 20. §, a 21. § d)–f) pontja, a 22. § a), b) és d) pontja és az 59. § m) pontja 2021. augusztus 2. napján lép hatályba.
(6) A 4. §, a 10. §, a 29. §, a 40. §, a 86. § (2) bekezdése, a 91–94. §, a 96. § (1) és (3) bekezdése és a 97. § 2022. január 1. napján lép hatályba.
(7) A 2. alcím 2022. szeptember 1. napján lép hatályba.
118. § (1) E törvény 1. alcíme az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és a szabad mozgás jogával élő uniós polgárok és azok családtagjai részére kiállított tartózkodási okmányok biztonságának megerősítéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) E törvény 21. alcíme az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(3) E törvény 86. § (2) bekezdése a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikkének való megfelelést szolgálja.
(4) E törvény 86. § (2) bekezdésének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
1. Az EEtv. 1. melléklet 2. pontjának az Atv. 1. melléklet a) Jegyzőkönyv a születés bejelentéséről cím 7. pont 7.1.4. alpontját megállapító rendelkezése az „az anyasági támogatás és a családi pótlék megállapítására irányuló eljárás hivatalbóli megindítását visszautasítja-e (igen/nem).” szövegrész helyett az „a gyermek egészségügyi állapotára tekintettel az állandó személyazonosító igazolvány hivatalból történő kiállítását nem kéri.” szöveggel lép hatályba.
