Az Országgyűlés – az Alaptörvény P) cikkének (2) bekezdésére figyelemmel – jelen törvény megalkotásával
– kifejezi elköteleződését a családok gazdasági szerepének erősítése mellett;
– kiemelten fontosnak tartja, hogy a mezőgazdasági termelés gerincét a családi gazdaságokon alapuló termelési forma határozza meg;
– kifejezi meggyőződését arra nézve, hogy a generációkat átfogó keretekben végzett termelési tevékenység képes tartósan biztosítani a vidék megtartó erejét és gyarapodását;
– hosszú távon biztosítani kívánja a mezőgazdaság sokszínűségének megőrzését és alkalmazkodóképességének erősítését;
– köszönetét fejezi ki a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara részére a jelen törvény előkészítésében végzett szervező tevékenységéért.
1. § (1) E törvény célja a családtagok részvételével, erőforrásaik közös felhasználásával és munkájuk eredménye által közös boldogulásuk érdekében végzett mező- és erdőgazdasági tevékenység, mint a családi gazdálkodás üzemi formáinak és működésük szabályainak meghatározása.
(2) E törvény hatálya
a) a mezőgazdasági őstermelői tevékenységre, nyilvántartására, törlésére és ellenőrzésére,
b) az őstermelők családi gazdasága alapítására, nyilvántartására, működésére, tagjainak jogaira és kötelezettségeire, megszűnésére, ellenőrzésére, valamint
c) a családi mezőgazdasági társaság alapítására, nyilvántartására, működésére, tagjai jogaira és kötelezettségeire, megszűnésére és ellenőrzésére
terjed ki.
2. § E törvény alkalmazásában:
a) hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott hozzátartozó;
b) hozzátartozói láncolat: a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjának megfelelő közeli hozzátartozói kapcsolatban lévő természetes személyek, valamint e személyek hozzátartozói által alkotott csoport;
c) kiegészítő tevékenység: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 5. § 14. pontjában meghatározott kiegészítő tevékenység;
d) mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a Földforgalmi törvény 5. § 17. pontjában meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld;
e) mező-, erdőgazdasági tevékenység: a Földforgalmi törvény 5. § 18. pontjában meghatározott mező-, erdőgazdasági tevékenység;
f) mezőgazdasági termelőeszköz: azoknak a javaknak – az őstermelői tevékenységhez szükséges művelés alól kivett ingatlanoknak, épületeknek és építményeknek, valamint ingóságoknak – az összessége, amelyek az őstermelői tevékenység végzését szolgálják;
g) őstermelői tevékenység: az őstermelői nyilvántartásba felvett mező-, erdőgazdasági tevékenység, valamint kiegészítő tevékenység, továbbá e tevékenységből származó termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg a kistermelői élelmiszer-termelésről, előállításról és értékesítésről szóló rendeletben meghatározott mennyiséget;
h) saját gazdaság: a természetes személy használatában álló mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld, valamint mezőgazdasági termelőeszközök azon köre, amelyre nézve az érintett személyt megilleti a termelés szervezésének, valamint – a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása kivételével – a termelés eredménye felhasználásának a jogosultsága.
3. § (1) Mezőgazdasági őstermelőként őstermelői tevékenység nyilvántartásba vételt követően végezhető.
(2) A mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szereplő természetes személy, aki saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat.
(3) A mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenységét önállóan vagy őstermelők családi gazdaságának tagjaként végezheti. Mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenysége tekintetében nem folytathat egyéni vállalkozói tevékenységet.
(4) Mezőgazdasági őstermelő kiegészítő tevékenységéből származó éves bevétele nem haladhatja meg az őstermelői tevékenységből származó éves bevételének negyedét. Ha a kiegészítő tevékenységből származó éves bevétele meghaladja a teljes őstermelői tevékenységből származó éves bevétele negyedét, akkor a kiegészítő tevékenység teljes bevétele nem minősül őstermelői tevékenységből származó bevételnek, és nem folytathat kiegészítő tevékenységet mezőgazdasági őstermelőként.
(5) Az őstermelői tevékenységgel előállított termék értékesítése során az őstermelő nevében, annak képviselőjeként közeli hozzátartozója vagy alkalmazottja is eljárhat.
4. § (1) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemről a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: Agrárkamara) dönt.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a 13. § (1) bekezdés 1–18. pontjában meghatározott adatokat.
(3) A nyilvántartásban foglalt bármely adat megváltozásáról a változást követő 15 napon belül értesíteni kell az Agrárkamarát.
(4) Az Agrárkamara a mezőgazdasági őstermelőt törli a nyilvántartásból, ha
a) kérelmezi a nyilvántartásból való törlést,
b) elhalálozik,
c) nem felel meg a 3. § (2) bekezdésében foglaltaknak,
d) mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatás igénybevételéhez a támogatás nyújtása szempontjából lényeges körülmény tekintetében valótlan adatot szolgáltat,
e) a változás-bejelentési kötelezettségét határidőben és az erre irányuló felszólítás ellenére, a felszólításban megjelölt határidőben nem teljesíti, vagy
f) a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzése során véglegessé vált döntésével szabálytalanságot állapít meg, és a tevékenységtől való eltiltást 6 hónapon belül már alkalmazta.
(5) A törléstől számított öt évig nem vehető nyilvántartásba az a mezőgazdasági őstermelő, akit a (4) bekezdés d)–f) pontja miatt töröltek a nyilvántartásból.
5. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi az őstermelő tevékenységét, a mezőgazdasági őstermelő által közölt és nyilvántartásba vett adatok és nyilatkozatok valódiságát, valamint az őstermelői tevékenység során előállított termékek értékesítésének jogszerűségét.
(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv a tevékenység nem jogszerű folytatásának megállapítása esetén – az eset összes körülményét, így különösen az érintettek érdekei sérelmének körét, súlyát mérlegelve – bírságot szabhat ki, illetve elrendelheti a mezőgazdasági őstermelő által forgalmazott termék forgalomból való kivonását, a mezőgazdasági őstermelő költségére történő megsemmisítését, valamint a mezőgazdasági őstermelőnek a tevékenységtől történő eltiltását legfeljebb öt évig terjedő időtartamra.
(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv a tevékenység végzésétől történő eltiltásról szóló döntést a véglegessé válását követő munkanapon megküldi az állami adó- és vámhatóságnak és az Agrárkamarának.
6. § (1) Az őstermelők családi gazdasága olyan önálló jogalanyisággal és a tagok vagyonától elkülönült vagyonnal nem rendelkező, legalább két, egymással hozzátartozói láncolatban álló mezőgazdasági őstermelő tag által létrehozott termelési közösség, amelynek keretein belül a mezőgazdasági őstermelők az őstermelői tevékenységüket saját gazdaságukban közösen, valamennyi tag személyes közreműködésén alapulva, összehangoltan végzik.
(2) Az őstermelők családi gazdaságára és tagjára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk-nak a polgári jogi társasági szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Egy mezőgazdasági őstermelő egyidejűleg csak egy őstermelők családi gazdaságának lehet tagja.
7. § (1) Az őstermelők családi gazdasága alapításának céljából a tagok írásbeli szerződést kötnek, amely tartalmazza:
a) a használatukban lévő mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek, a használatukban lévő mezőgazdasági termelőeszközöknek, az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknak az őstermelők családi gazdasága tagjai által végzett közös gazdálkodás érdekében való rendelkezésre bocsátást,
b) a folytatandó mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységeket,
c) a személyes közreműködés formáját,
d) az őstermelők családi gazdaságát képviselő őstermelő személyét,
e) az őstermelők családi gazdaságának központját.
(2) Az őstermelők családi gazdasága a nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolni kell a hozzátartozói minőségről szóló igazolásokat és az (1) bekezdésben meghatározott szerződést.
(3) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemről az Agrárkamara dönt.
(4) Az őstermelők családi gazdaságának képviselője a képviseletre a nyilvántartásba vétellel válik jogosulttá.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés módosításáról, valamint a tagok hozzátartozói minőségében, a hozzátartozói láncolatban elfoglalt helyében bekövetkezett változásról az őstermelők családi gazdaságának képviselője 15 napon belül értesíti az Agrárkamarát.
(6) Az Agrárkamara törli a nyilvántartásból az őstermelők családi gazdaságára vonatkozó adatokat a mezőgazdasági őstermelő vonatkozásában a 10. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben.
8. § (1) Az őstermelők családi gazdaságának képviselője a többi tag képviseletében az őstermelők családi gazdasága tevékenysége körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.
(2) Az őstermelői tevékenységgel előállított termék értékesítése során az őstermelők családi gazdasága tagjának nevében, annak képviselőjeként az őstermelők családi gazdaságának bármelyik tagja vagy alkalmazottja is eljárhat.
9. § A közös tevékenység nyeresége és vesztesége – ha a tagok eltérően nem állapodnak meg az őstermelők családi gazdaságának alapításáról szóló szerződésben – a tagok közt egyenlő arányban oszlik meg.
10. § (1) Az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés hatályban marad bármely tag tagsági jogviszonyának megszűnése esetén, amíg a tagok száma egy főre nem csökken.
(2) A tagsági jogviszony megszűnik, ha
a) a tag őstermelők családi gazdaságából történő kilépését az őstermelői nyilvántartásban átvezetik,
b) a tagot törlik az őstermelői nyilvántartásból,
c) a tag elhalálozik,
d) a tag vonatkozásában a hozzátartozói láncolat megszakad.
(3) Ha az elhunyt tag örököse mezőgazdasági őstermelőnek minősül és a többi taggal hozzátartozói láncolatban áll, akkor a tagok hozzájárulásával az őstermelők családi gazdaságába tagként beléphet.
(4) Ha az őstermelők családi gazdasága képviselőjének a tagsági jogviszonya megszűnik, a bejelentéssel egyidejűleg meg kell jelölni az új képviselő személyét. Ha az őstermelők családi gazdasága képviselőjének a tagsági jogviszonya a (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott esetben szűnik meg, akkor a tagoknak 15 napon belül be kell jelenteniük az új képviselő személyét.
(5) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a taggal hatvan napon belül el kell számolni. A közös használatba adott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld és mezőgazdasági termelőeszközök használatát, azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat vissza kell szolgáltatni.
11. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi az őstermelők családi gazdaságának tevékenységét, az őstermelők családi gazdaságának képviselője által közölt és nyilvántartásba vett adatok és nyilatkozatok valódiságát, valamint a forgalomba hozott termékek értékesítésének jogszerűségét.
(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv a tevékenység nem jogszerű folytatásának megállapítása esetén – az eset összes körülményét, így különösen az érintettek érdekei sérelmének körét, súlyát mérlegelve – bírságot szabhat ki, illetve elrendeli az őstermelők családi gazdasága által jogellenesen forgalmazott termék forgalomból való kivonását és a mezőgazdasági őstermelő költségére történő megsemmisítését, valamint a mezőgazdasági őstermelőnek a tevékenységtől történő eltiltását legfeljebb öt évig terjedő időtartamra.
(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv a tevékenység végzésétől történő eltiltásról szóló határozatot megküldi az állami adó- és vámhatóságnak és az Agrárkamarának.
12. § (1) A mezőgazdasági őstermelők és az őstermelők családi gazdaságának adatait (a továbbiakban: őstermelői nyilvántartás) az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben (a továbbiakban: FELIR) kell nyilvántartani, amely a 13. § (1) bekezdésének 7–17. pontjában meghatározott adatok tekintetében közhitelesnek minősül.
(2) A mezőgazdasági őstermelőknek őstermelők családi gazdaságában való részvételének tényét az őstermelői nyilvántartásban fel kell tüntetni.
(3) Az őstermelői nyilvántartást az őstermelő nyilvántartási számmal történő azonosítása, illetve más őstermelőtől való megkülönböztetése, továbbá a jogszabályoknak megfelelő működése ellenőrzése céljából, az 5. és a 11. §-ban foglalt ellenőrzési feladatok ellátása érdekében az Agrárkamara vezeti és a mezőgazdasági igazgatási szerv üzemelteti. A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőgazdasági őstermelő számára a nyilvántartásba vétel során az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényben meghatározott FELIR azonosítót állapít meg.
(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv az Agrárkamara számára az őstermelők nyilvántartásával kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében elektronikus hozzáférést biztosít az őstermelői nyilvántartáshoz.
13. § (1) Az őstermelői nyilvántartás tartalmazza
1. a mezőgazdasági őstermelő családi és utónevét, születési családi és utónevét,
2. születési helyét és idejét,
3. adóazonosító jelét,
4. anyja születési családi és utónevét,
5. lakcímét,
6. értesítési címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,
7. a mezőgazdasági őstermelő FELIR azonosítóját, tevékenységeinek azonosítóját,
8. a mezőgazdasági őstermelő nyilvántartásba vételének, nyilvántartásból törlésének dátumát,
9. az őstermelői tevékenység végzésének helyét,
10. a mezőgazdasági őstermelő által adott gazdasági évben termesztett növénykultúrák, -fajok megnevezését,
11. a mezőgazdasági őstermelő által tartott állatfajok megnevezését,
12. a mezőgazdasági őstermelő által értékesíteni kívánt növényi, illetve állati eredetű termékek megnevezését,
13. a mezőgazdasági őstermelő által vadon gyűjthető termékek körét,
14. a mezőgazdasági őstermelő által folytatott tevékenységek körét, azok tevékenység-azonosítóját,
15. az arra vonatkozó adatot, hogy a mezőgazdasági őstermelő őstermelők családi gazdasága tagjaként végzi-e őstermelői tevékenységét, és ez esetben az őstermelők családi gazdaságának nyilvántartási számát,
16. az őstermelők családi gazdaságának központját,
17. az arra vonatkozó adatot, hogy a mezőgazdasági őstermelő az őstermelők családi gazdaságát képviseli,
18. az őstermelők családi gazdaságának tagjainak hozzátartozói minőségére, illetve a hozzátartozói láncolatban elfoglalt helyére vonatkozó adatot,
19. az őstermelők családi gazdasága működésének alapjául szolgáló szerződés példányát,
20. a mezőgazdasági őstermelői tevékenységtől eltiltás tényét, kezdő és záró időpontját,
21. a mezőgazdasági őstermelői tevékenység felfüggesztésének okát, kezdő és záró időpontját.
(2) Az őstermelői nyilvántartás adatai közül az őstermelők tevékenységének átláthatósága céljából a mezőgazdasági igazgatási szerv honlapján való közzététellel bárki számára megismerhető az (1) bekezdés 1., 7., 8., 10–17., 20. és 21. pontja.
(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv az őstermelői nyilvántartásban szereplő adatokat, ha az őstermelő
a) a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásból történő törlést követően éri el az öregségi nyugdíjra való jogosultságot, akkor a jogosultság elérésének időpontját követő 5. év végéig,
b) a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásból történő törlés előtt elérte az öregségi nyugdíjra való jogosultságot vagy elhalálozott, akkor a törlést követő 5. év végéig
tárolja.
(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv az őstermelői nyilvántartásban szereplő adatokról és azok változásáról adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek, a kormányhivatalnak, a vásár, piac fenntartójának, üzemeltetőjének a tevékenységükre vonatkozó jogszabályban foglalt ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében.
(5) Az őstermelői nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra és az agrárpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény részére statisztikai és gazdaságelemzési célra egyedi azonosításra alkalmas módon, egyéb statisztikai, illetve tudományos kutatási célra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
14. § (1) Családi mezőgazdasági társaságként gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat a nyilvántartásba vételt követően működhet.
(2) A családi mezőgazdasági társaság olyan, a családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásában szereplő, kizárólag mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytató gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat, amelynek legalább két tagja van, és tagjai egymással hozzátartozói láncolatban állnak.
(3) Egy személy egyidejűleg csak egy családi mezőgazdasági társaságban lehet tag.
(4) Jogi személy a családi mezőgazdasági társaságnak – a saját üzletrész vagy a saját részvény megszerzése esetének kivételével – nem lehet tagja.
15. § (1) Az Agrárkamara a családi mezőgazdasági társaságokról, azok azonosítása, más családi mezőgazdasági társaságoktól való megkülönböztetése, továbbá a jogszabályoknak megfelelő működésük ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet, amely a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatkörben közhiteles és nyilvános. A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat az Agrárkamara a honlapján teszi közzé.
(2) A családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartása tartalmazza
a) a családi mezőgazdasági társaság
aa) nevét,
ab) cégjegyzékszámát;
b) a tagjainak
ba) családi és utónevét,
bb) születési családi és utónevét,
bc) születési helyét,
bd) születési idejét,
be) adóazonosító jelét,
bf) anyja születési családi és utónevét,
bg) hozzátartozói minőségére, illetve a hozzátartozói láncolatban elfoglalt helyére vonatkozó adatot.
(3) A családi mezőgazdasági társaság nyilvántartásba vétel iránti kérelméhez mellékelni kell a (4) bekezdésnek megfelelő létesítő okiratot és a tagok hozzátartozói láncolatának igazolását.
(4) A családi mezőgazdasági társaság létesítő okiratában az erdőbirtokossági társulatról szóló törvénynek, valamint a Ptk-nak az adott jogi személy létesítő okiratára vonatkozó rendelkezései mellett rendelkezni kell
a) a tagok tulajdonában vagy használatában levő egyes mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld használatának a társaság részére történő átengedéséről,
b) a mezőgazdasági termelőeszközöknek és a vagyoni értékű jogoknak a társaság részére történő átengedéséről,
c) a személyes közreműködés formájáról, annak elszámolási rendjéről.
(5) A családi mezőgazdasági társaság tagjai a hozzátartozói minőségükben bekövetkezett változásról kötelesek az Agrárkamarát 15 napon belül értesíteni.
(6) Az Agrárkamara törli a nyilvántartásból a családi mezőgazdasági társaságot, ha
a) kérelmezi a nyilvántartásból való törlést,
b) megszűnik vagy egyesüléssé alakul,
c) tagjainak száma egy főre csökken,
d) a tagja tekintetében a hozzátartozói láncolat megszakad és e tag a tagsági jogviszonyát nem szünteti meg, vagy
e) mező-, erdőgazdasági tevékenységen és kiegészítő tevékenységen kívül más tevékenységet is végez.
(7) Az Agrárkamara a családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásában vezetett adatokat az abból való törlést követő öt évig tárolja.
(8) Az Agrárkamara a mezőgazdasági igazgatási szerv számára az őstermelők nyilvántartásával kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében adatot szolgáltat a családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásából.
(9) Az Agrárkamara a családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásában szereplő adatokról és azok változásáról statisztikai célból, egyedi azonosításra nem alkalmas módon adatot szolgáltat az agrárpolitikáért felelős miniszternek, továbbá az állami adó- és vámhatóságnak, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek, a kormányhivatalnak, valamint a mezőgazdasági igazgatási szervnek a tevékenységükre vonatkozó jogszabályban foglalt ellenőrzési feladataik ellátása érdekében.
(10) A családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásában kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra és az agrárminiszter irányítása alatt álló agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény részére statisztikai és gazdaságelemzési célra egyedi azonosításra alkalmas módon, egyéb statisztikai, illetve tudományos kutatási célra személyazonosításra nem alkalmas módon átadhatók.
16. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) a mezőgazdasági őstermelők, az őstermelők családi gazdaságának, valamint a családi mezőgazdasági társaságnak a nyilvántartásba vételével, módosításával és megszűnésével, a nyilvántartás – személyes adat kivételével – tartalmával, a nyilvántartás vezetésével összefüggő részletes szabályokat;
b) az őstermelői jogviszonyhoz, az őstermelők családi gazdaságához és a családi mezőgazdasági társaságokhoz kapcsolódó adatok valódiságának, a működésük jogszerűségének ellenőrzésével, és a jogkövetkezmények alkalmazásával összefüggő részletes szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a mezőgazdasági igazgatási szervet.
17. § Ez a törvény 2021. január 1-jén lép hatályba.
18. § (1) A 19. § (7) bekezdése 2021. július 1-jén hatályát veszti.
(2) A 19. § (9) bekezdése 2022. december 31-én hatályát veszti.
19. § (1) Aki 2020. december 31. napján hatályos őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, 2021. január 1. napjától kezdődően e törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelőnek minősül.
(2) Akik 2020. december 31. napján hatályos közös őstermelői igazolvánnyal rendelkeztek, 2021. január 1. napjától kezdődően
a) személyükben e törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelőnek minősülnek;
b) együttesen őstermelők családi gazdaságaként működnek azzal, hogy az őstermelők családi gazdasága képviselőjének azt a tagot kell tekinteni, akinek a nevére a közös őstermelői igazolványt kiállították.
(3) Akik 2020. december 31. napján családi gazdaság tagjai voltak, 2021. január 1. napjától kezdődően
a) személyükben mezőgazdasági őstermelőnek minősülnek akkor is, ha nem felelnek meg a 3. § (2) bekezdésben meghatározott életkori feltételnek;
b) együttesen őstermelők családi gazdaságaként működnek azzal, hogy az őstermelők családi gazdasága képviselőjének azt a tagot kell tekinteni, aki a családi gazdaság vezetőjeként szerepelt a nyilvántartásban.
(4) Aki 2020. december 31. napján családi gazdaság tagja volt, 2021. január 1. napjától mezőgazdasági őstermelőnek minősül akkor is, ha 2020. december 31. napjáig egyéni vállalkozóként folytatta tevékenységét. Az Agrárkamara 2021. március 31. napjáig nyilatkozattételre hívja fel a mezőgazdasági őstermelőt, amelynek alapján ha a családi gazdaság tagja egyéni vállalkozóként kívánja folytatni a mező- és erdőgazdasági tevékenységét, akkor az őstermelői nyilvántartásból 2021. január 1. napjával törölni kell. Ha a családi gazdaság tagja a nyilatkozata alapján nem egyéni vállalkozóként kívánja folytatni a mező- és erdőgazdasági tevékenységét, akkor ezen tevékenységeket 2021. december 31. napjáig töröltetnie kell az egyéni vállalkozói nyilvántartásból. Nem zárja ki a mezőgazdasági őstermelőként történő nyilvántartásba vételt az, ha a kiegészítő tevékenysége az egyéni vállalkozóként folytatott tevékenységei között is szerepel.
(5) A (2) és a (3) bekezdés szerinti esetben 2021. június 30. napjáig az őstermelők családi gazdaságára vonatkozó feltételeknek meg kell felelni és a (2) bekezdés szerinti esetben az őstermelők családi gazdaságának alapításáról szóló szerződést az Agrárkamarának be kell nyújtani. Ennek elmulasztása esetén az Agrárkamara az őstermelői nyilvántartásból törli a tagok őstermelők családi gazdaságában történő részvételét.
(6) A mezőgazdasági igazgatási szerv 2020. december 31. napján közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezők és 2020. december 31. napján családi gazdaságban tagsági viszonnyal rendelkezők vonatkozásában az Agrárkamara döntését követően átvezeti az adatváltozást a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban és feltünteti a tagok őstermelők családi gazdaságában történő részvételét.
(7) Ha valamely, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból folyósított támogatás nemzeti szinten meghatározott feltétele a tevékenység egyéni vállalkozóként való végzését írja elő, a feltételt megtartottnak kell tekinteni, ha az intézkedésben résztvevő a tevékenységet 2021. január 1-jétől őstermelőként végzi, az ezzel ellentétes pályázati felhívási rendelkezés nem alkalmazható, az egyéni vállalkozói működési formára vonatkozóan tett kötelezettségvállaláshoz joghatás nem fűződik és mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kifizetési kérelmet erre hivatkozással nem utasíthatja el.
(8) A családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásba vétele 2021. június 30. napjáig nem folytatható le sommás eljárásban.
(9) A mezőgazdasági őstermelők, az őstermelők családi gazdaságának, valamint a családi mezőgazdasági társaság nyilvántartásba vételére irányuló eljárás 2022. december 31. napjáig nem folytatható elektronikusan.
20. § E törvény
a) 1–18., valamint 63–71. §-a és 76. § a) pontja az Alaptörvény P) cikkének (2) bekezdése alapján,
b) 49. § a) pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
21. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
a) 16. § (6) és (7) bekezdésében a „családi gazdálkodóként” szövegrész helyébe „az őstermelők családi gazdasága tagjaként” szöveg,
b) 17. § (1) bekezdés h), q) pontjában, és a 26. § (1) bekezdés s) pontjában az „őstermelőnek, családi gazdálkodónak” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági őstermelőnek, az őstermelők családi gazdasága tagjának” szöveg
lép.
22. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 41. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az őstermelők családi gazdaságának tagjai az adóévi iparűzési adókötelezettségüket úgy is teljesíthetik, hogy az őstermelők családi gazdaságának a tevékenységvégzéséből származó teljes iparűzési adóalap alapulvételével a tagok egyike állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót.”
23. § A Htv. 52. § 26. pont b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
vállalkozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon, valamint a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző)
„b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50%-át meghaladja,”
24. § A Htv. 39/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „kistermelő” szövegrész helyébe az „őstermelő” szöveg lép.
25. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
a) 27. § (1) bekezdésében a „mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal tevékenységet folytatott” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági őstermelőként tevékenységet folytatott” szöveg,
b) 27. § (1) bekezdésében a „mezőgazdasági őstermelői tevékenysége alatt” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenysége alatt” szöveg,
c) 27. § (5b) bekezdésben a „mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenység” szöveg,
d) 58. § (5) bekezdés e) pont 2. alpontban a „mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység” szövegrész helyébe az „a családi gazdaságokról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenység” szöveg,
e) 59/E. §-ban a „mezőgazdasági őstermelői tevékenységben” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenységben” szöveg
lép.
26. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„18. Mezőgazdasági őstermelő: a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő, ideértve az őstermelők családi gazdaságának tagját is.”
(2) Az Szja tv. 3. §-a a következő 84. és 85. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„84. Éves minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenkétszerese.
85. Mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevétel: a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti őstermelői tevékenységből származó bevétel, azzal, hogy nem tekinthető őstermelői tevékenységből származó bevételnek a kiegészítő tevékenység, tevékenységek bevétele, ha annak mértéke – több kiegészítő tevékenység esetében együttesen számítva – a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti bevételi arányt meghaladja, továbbá azzal, hogy amennyiben a kiegészítő tevékenység, tevékenységek bevétele az említett bevételi arányt meghaladja, a kiegészítő tevékenységből származó teljes bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok alkalmazandók.”
27. § Az Szja tv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ahol e törvény valamely rendelkezését a magánszemély tevékenységéből származó bevételére vonatkozó értékhatártól függően kell vagy lehet alkalmazni, az értékhatár a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatás összegével – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – megemelkedik, azzal, hogy nem kell bevételként figyelembe venni a mezőgazdasági őstermelő által e tevékenységével összefüggésben kapott támogatás összegét.”
28. § Az Szja tv. 10. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A kifizető a mezőgazdasági őstermelő részére kifizetett összeget bejegyzi a mezőgazdasági őstermelő értékesítési betétlapjára. Nem köteles a kifizető a bejegyzést elvégezni, ha az őstermelő a kifizető által kiállított bizonylat kifizetőnél maradó másolatán aláírásával jelzi azt a szándékát, hogy a kifizetett összeget saját maga írja be az értékesítési betétlapra, vagy, hogy nyilvántartási kötelezettségének az értékesítési betétlaptól eltérő alapnyilvántartás vezetésével tesz eleget. A kifizető minden esetben adatot szolgáltat a kifizetésről az állami adó- és vámhatóságnak az őstermelő adóazonosító jelének és az őstermelői nyilvántartási számának feltüntetésével az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott formában és előírt határidőre a kötelezettséget eredményező kifizetésekről, juttatásokról teljesítendő bevallásában.”
29. § Az Szja tv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Az erdőfelújítási kötelezettséget keletkeztető fakitermelésből vagy lábon álló faállomány értékesítéséből származó bevétel csökkenthető az erdő felújítása költségei fedezésére nyitott, elkülönített számlára befizetett összeggel.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezése szerint befizetett összeg terhére visszautalt összegből akác és lágy lombos célállomány esetében az erdőfelújítás kezdő évét követő ötödik év végéig, egyéb fafajtáknál a nyolcadik év végéig költségként az igazolt kiadások számolhatók el, valamint az erdőfelújításra kapott támogatás mértékéig terjedő összeg igazolás nélkül vonható le. A fennmaradó – az előzőekben említett határidőn túl visszautalt – összeg teljes egészében bevételnek számít.
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása esetén az ott említett bevételekre az átalányadózás nem alkalmazható.”
30. § Az Szja tv. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adóév elhatárolt veszteségét a más adóévről áthozott elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül kell megállapítani. Az elhatárolt veszteségek elszámolásánál a keletkezésük sorrendjét kell követni. Az őstermelők családi gazdasága tagjaként folytatott őstermelői tevékenység esetében az e tevékenység megkezdésének adóévét megelőzően elhatárolt veszteséget a mezőgazdasági őstermelő – a családi őstermelői tevékenységből származó, rá jutó jövedelmével szemben – egyénileg számolja el.”
31. § Az Szja tv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § A mezőgazdasági őstermelőnek az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét. Ha a bevétel az éves minimálbér felét meghaladja, a mezőgazdasági őstermelő a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni.”
32. § Az Szja tv. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a tételes költségelszámolást, vagy a 10 százalék költséghányadot alkalmazó mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó éves jövedelme adójának, valamint, ha tételes költségelszámolást alkalmaz, a könyvelői díjkedvezménynek az együttes összege, de legfeljebb 100 ezer forint (őstermelői adókedvezmény). Könyvelői díjkedvezmény címén a könyvelőnek fizetett, számlával igazolt díj vehető figyelembe, de csak olyan arányban, amilyen arányt a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelem az összevont adóalapon belül képvisel. Az őstermelői tevékenységből származó jövedelem adóját úgy kell kiszámítani, hogy meg kell határozni az összevont adóalap adóját e jövedelemmel együtt és nélküle is, és meg kell állapítani a két adóösszeg különbözetét. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a magánszemély adóbevallásában feltüntesse a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény alapján vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél ügyfél-azonosítóját. Az e bekezdés alapján érvényesített kedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.”
33. § Az Szja tv. 46. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania)
„a) az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) e jogállását igazolja; a kifizető az ilyen kifizetéseket is feltünteti az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott formában és előírt határidőre a kötelezettséget eredményező kifizetésekről, juttatásokról teljesítendő bevallásában;”
34. § Az Szja tv. 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem kell adóelőleg-alapot megállapítani az őstermelői tevékenységből származó bevétel esetén,
a) amíg annak összege az adóév elejétől összesítve az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét, ha azonban meghaladta, akkor az adóelőleg-alapot az adóévben megszerzett összes őstermelői tevékenységből származó bevétel alapján kell megállapítani;
b) amíg az átalányadózó őstermelő őstermelői bevétele alapján megállapított adóelőleg alapja az adóév elejétől összesítve az adóévben az éves minimálbér felét nem haladja meg, ha azonban meghaladta, adóelőleget csak az említett összeget meghaladó adóelőleg alap után kell fizetni;
c) ha bevétel méhészeti termékek (1. számú melléklet 4.45. alpont) előállításából származik és az őstermelő e bevétel alapján megállapított adóelőleg alapja (ha e tevékenység adóelőleg-alapja másként nem állapítható meg, az adóév elejétől összesített őstermelésből származó bevétel alapján megállapított adóelőleg alapnak a méhészeti termékek előállításából származó bevétellel arányos része) az adóév elejétől összesítve az adóévben az éves minimálbér felét nem haladja meg, ha azonban meghaladta, adóelőleget – e tevékenység adóelőleg alapja után – csak az említett összeget meghaladó adóelőleg alap után kell fizetni;
d) az átalányadózó őstermelőnek, ha őstermelői bevétele méhészeti termékek (1. számú melléklet 4.45. alpont), vagy részben méhészeti termékek előállításából származik és
da) a méhészeti termékek (1. számú melléklet 4.45. alpont) előállításából származó bevétel nélküli őstermelői bevételei alapján megállapított adóelőleg alapja az adóév elejétől összesítve az adóévben az éves minimálbér felét nem haladja meg, és
db) a da) pont szerinti adóelőleg alapja és a méhészeti termékek (1. számú melléklet 4.45. alpont) előállításából származó őstermelői bevétele alapján megállapított adóelőleg alapja az adóév elejétől összesítve az adóévben az éves minimálbért nem haladja meg,
ha azonban a da) pont esetén az adóelőleg-alap az ott meghatározott értékhatárt meghaladta, az adóelőleget a b) pont szerint kell fizetni.”
35. § (1) Az Szja tv. az 50. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő átalányadózása”
(2) Az Szja tv. 50. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A mezőgazdasági őstermelő az átalányadózást akkor alkalmazza, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér tízszeresét nem haladja meg. Az őstermelő az átalányadózás alkalmazása helyett – választása szerint – adóévenként az adóév egészében a Második rész rendelkezései alapján állapíthatja meg a jövedelmét.”
36. § Az Szja tv. 53. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A jövedelmet a bevételből a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel]
„e) a mezőgazdasági őstermelő 90 százalék”
[költséghányad levonásával állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem).]
37. § Az Szja tv. a következő 100. §-sal egészül ki:
„100. § A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvénnyel megállapított 3. § 42. pontja 2019. január 1-jétől alkalmazható.”
38. § (1) Az Szja tv.
a) 1. számú melléklete az 1. melléklet,
b) 3. számú melléklete a 2. melléklet,
c) 5. számú melléklete a 3. melléklet
d) 8. számú melléklete az 5. melléklet,
szerint módosul.
(2) Az Szja tv. 6. számú melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
39. § Az Szja tv.
a) 3. § 42. pontjában a „gazdaságalapításához” szövegrész helyébe a „gazdaságalapításhoz, valamint a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez” szöveg,
b) 22. § (7) bekezdés záró szövegrészében az „a családi gazdaságban” szövegrész helyébe az „az őstermelők családi gazdasága tagjaként folytatott” szöveg,
c) 29. §-ában és 50. § (3) bekezdésében a „kistermelői” szövegrész helyébe az „őstermelői” szöveg,
d) 47. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában és c) pont cb) alpontjában, 50. § (6) bekezdésében, 52. § (3) bekezdésében és az 56. § (2) bekezdésében a „kistermelő” szövegrész helyébe az „őstermelő” szöveg,
e) 50. § (5) bekezdésében a „kistermelőként” szövegrész helyébe az „őstermelőként” szöveg,
f) 51. § (5) bekezdésében a „kistermelőnek” szövegrész helyébe az „őstermelőnek” szöveg,
g) 2. számú melléklet I. Jellemzően előforduló bevételek 5. pontjában a „ideértve különösen az egységes területalapú támogatást is” szövegrész helyébe „ha azt bevételként figyelembe kell venni” szöveg,
h) 3. számú melléklet nyitó szövegrészének második bekezdésében és 11. számú melléklet nyitó szövegrészének második bekezdésében a „személygépkocsi” szövegrész helyébe a „személygépkocsi és a termőföld” szöveg
lép.
40. § Hatályát veszti az Szja tv.
a) 3. § 19. pontja;
b) 7. § (1) bekezdés t) pontjában és az 1. számú melléklet 4. pont 4.20 alpontjának a „, családi gazdálkodónak” szövegrésze;
c) 22. § (6) bekezdése;
d) 78/A. §-a;
e) 80. § e)–f) pontja;
f) 81/A.–81/C. §-a;
g) 3. számú melléklet V. fejezet 13. alpontja;
h) 5. számú melléklet I. fejezet 1. pont 1.5. alpontja.
41. § Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 39. § (2) bekezdésében a „Tbj. 41. § (2) bekezdése szerinti” szövegrész.
42. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény
a) 2. § c) pontjában szereplő az „a családi gazdálkodók” szövegrész helyébe az „az őstermelők családi gazdasága” szöveg,
b) 4. § (6) bekezdésében a „családi gazdálkodókat” szövegrész helyébe az „az őstermelők családi gazdaságának tagját” szöveg
lép.
43. § (1) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támogatási tv.) 31. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A MePAR működtetése, programszerű megújítása, valamint a távérzékeléses ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátása közfeladatnak minősül és azt a Nemzeti Földügyi Központ végzi.”
(2) A Támogatási tv. 31. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A MePAR kapcsán történő változásvezetésre irányuló bejelentés esetében a döntésre vonatkozó 55. és 55/A. §-t nem kell alkalmazni, és a bejegyzés a MePAR szerinti nyilvántartásban történő átvezetés napjától számítva hatályos.”
44. § A Támogatási tv. 44. § (7) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (4) bekezdés alkalmazásában jogszerű földhasználónak minősül a következő sorrend szerint az az ügyfél, aki vagy amely – amennyiben az egyes támogatási jogcímekre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek e dátumról – a kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjára vonatkozóan, az általa igényelt terület vonatkozásában]
„b) a mezőgazdasági őstermelők családi gazdaságáról vezetett nyilvántartásban őstermelők családi gazdaságának tagjaként bejegyzett vagy az őstermelők családi gazdaságának alapításáról szóló szerződésben tagként szerepel,”
45. § A Támogatási tv. 26. § (3) bekezdés 30. pontjában a „családi gazdálkodókról” szövegrész helyébe az „őstermelők családi gazdaságáról” szöveg lép.
46. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
a) 17/A. § (2) bekezdésében a „családi gazdasága” szövegrész helyébe az „őstermelők családi gazdasága” szöveg,
b) 38/A. § (2) bekezdés j) pontjában a „családi gazdaságokra” szövegrész helyébe az „őstermelők családi gazdaságaira” szöveg
lép.
47. § A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontjában a „családi gazdálkodót” szövegrész helyébe az „őstermelők családi gazdaságának tagját” szöveg lép.
48. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 2. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni)
„a) a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelői tevékenységre,”
49. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény
a) 1. § (3) bekezdés a) pontjában a „családi gazdaságok” szövegrész helyébe az „őstermelők családi gazdaságainak” szöveg,
b) 15. § (3) bekezdés b) pontjában a „családi gazdaságok” szövegrész helyébe az „őstermelők családi gazdaságainak” szöveg,
c) 17. § (2) bekezdés a) pont ar) alpontjában a „családi gazdálkodó” szövegrész helyébe az „őstermelők családi gazdaságának” szöveg
lép.
50. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: NAK tv.) 5. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kamarai tagság e törvény alapján:)
„a) mezőgazdasági őstermelőként történő nyilvántartásba vétellel”
(keletkezik.)
(2) A NAK tv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Őstermelők családi gazdaságában tag – az (1) bekezdés a) pontjától eltérően – csak akkor válik a kamara tagjává, ha az őstermelők családi gazdaságának képviselőjeként van bejegyezve.”
51. § A NAK tv. 6. § (1) bekezdésének a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Megszűnik az agrárkamarai tagság, ha
az őstermelő)
„ab) az őstermelői nyilvántartásból törlésre kerül,”
52. § (1) A NAK tv. 7. § (2) bekezdés a) pont aj) és ak) alpontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tagjegyzék tartalmazza gazda esetében:)
„aj) az őstermelők családi gazdaságának alapításáról szóló szerződés számát,
ak) az őstermelők családi gazdaságában szereplő tagok aa), ab), ac), ae), af) ag), al), ar) alpontok szerinti adatait,”
(2) A NAK tv. 7. § (2) bekezdésének b) pontja a következő bo) ponttal egészül ki:
(A tagjegyzék tartalmazza gazdálkodó szervezet esetében:)
„bo) a családi mezőgazdasági társasági minősítést.”
53. § A NAK tv. 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Őstermelők családi gazdaságának képviselője esetében a tagdíjfizetés alapja a képviselt őstermelők családi gazdasága tagjainak mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó nettó árbevételeik egybeszámított összege. Az egybeszámítás módját, idejét, egyéb részletszabályait az agrárkamara alapszabályában kell meghatározni.”
54. § A NAK tv. 13/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény szerinti helyi földbizottság feladatkörében az agrárkamarának a szerződéssel érintett föld fekvése szerinti területi szerve alatt az agrárkamara föld fekvése szerinti megyei elnökségét kell érteni.”
55. § A NAK tv. 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A mezőgazdasági őstermelők és őstermelők családi gazdasága, valamint családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos hatósági feladatokat az agrárkamara látja el. Az agrárkamara jogosult ezen feladatával összefüggésben tudomására jutott adatok kezelésére, valamint azoknak a tagjegyzékbe, illetve a gazdaságszerkezeti nyilvántartásba történő átvételére és ezen nyilvántartásokban való kezelésére, továbbá az őstermelői nyilvántartásba vétel iránti kérelem előállításához a jogszabályban meghatározott őstermelői nyilvántartásban szereplő ügyféladatok és az ügyfélhez kapcsolódó igazolványadatok lekérdezésére.”
56. § A NAK tv. 20. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Országos küldöttet az országos küldöttgyűlés ülésén másik küldött teljes jogkörrel helyettesíthet az alapszabályban meghatározottak szerint azzal, hogy egy országos küldöttgyűlésen országos küldött csak egy országos küldöttet helyettesíthet.”
57. § A NAK tv. „Az országos küldöttgyűlés” alcíme a következő 20/A–20/C. §-sal egészül ki:
„20/A. § (1) Az alapszabály az országos küldöttgyűlés határozathozatalát ülés tartása nélkül is lehetővé teheti. Az ilyen határozathozatalt az elnök a határozat tervezetének az országos küldöttgyűlés tagjai részére az alapszabályban meghatározottak szerint történő megküldésével kezdeményezi.
(2) Az országos küldöttgyűlés tagjai számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább öt napot kell biztosítani a határozat tervezet áttanulmányozására, és ezen határidő elteltét követően legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az alapszabályban meghatározottak szerint az elnök részére.
(3) Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során e törvénynek a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az alapszabályban meghatározottak szerint az elnök részére, amennyi országos küldöttgyűlési tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.
(4) Ha az országos küldöttgyűlési tagok egyötöde kívánja az országos küldöttgyűlés összehívását, és ezen igényüket a határozat tervezet áttanulmányozására biztosított időszak alatt az alapszabályban meghatározottak szerint az elnök részére bejelentik, az országos küldöttgyűlés ülését az elnöknek össze kell hívnia.
(5) A szavazásra megállapított határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi országos küldöttgyűlési tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt legkésőbb három napon belül közli az országos küldöttgyűlési tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
20/B. § (1) Az alapszabály lehetővé teheti, hogy az országos küldöttgyűlés az országos küldöttgyűlés tagjainak személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével kerüljön megtartásra. Az alapszabály az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy az országos küldöttgyűlés tagjai azonosítása és az országos küldöttgyűlési tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen.
(2) Az országos küldöttgyűlési tag az országos küldöttgyűlési ülésén jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével akkor gyakorolhatja, ha ezt az alapszabály lehetővé teszi. Az alapszabály az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy az országos küldöttgyűlési tag azonosítása és az országos küldöttgyűlési tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen.
(3) Az elektronikus hírközlő eszköz alkalmazásával tartott országos küldöttgyűlésen elhangzottakat és meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek.
20/C. § A megyei (fővárosi) küldöttgyűlésre a 20/A. és 20/B. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.”
58. § A NAK tv. 27. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az agrárkamara ügyintéző szervezete országos és megyei ügyintéző szervezetekből áll. Az agrárkamara ügyintéző szervezetének szervezeti és működési szabályzatát a főigazgató javaslata alapján az alapszabályban rögzítettek szerint az elnök állapítja meg.”
59. § A NAK tv.
a) 2. § a) pont aa) alpontjában az „őstermelő” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági őstermelő (a továbbiakban: őstermelő)” szöveg,
b) 5. § (4) bekezdésében a „de őstermelői igazolványt vált ki, adja vissza őstermelői igazolványát” szövegrész helyébe a „de őstermelőként nyilvántartásba veszik, őstermelői jogviszonyát megszünteti” szöveg,
c) 5. § (5) bekezdésében az „az őstermelői igazolvány hatálya” szövegrész helyébe az „a mezőgazdasági őstermelőként történő nyilvántartás” szöveg,
d) 13/A. § (2) bekezdésében az „A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 103. §-a” szövegrész helyébe az „A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény” szöveg,
e) 19. § (2) bekezdésének h) pontjában a „meghatározásáról” szövegrész helyébe a „meghatározásáról, az elfogadott éves költségvetés módosításának szabályairól” szöveg,
f) 20. § (4) bekezdésében az „a küldöttek” szövegrész helyébe az „a jelenlevő küldöttek” szöveg,
g) 27. § (5) bekezdésében az „a (6) és (7)” szövegrész helyébe az „a (6), a (7) és a (9)” szöveg,
h) 27/A. §-ában az „e törvény” szövegrész helyébe a „jogszabály” szöveg,
i) 42. § (4) bekezdésében az „illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást kölcsön fedezetéül, illetve kölcsön törlesztésére nem használhatja fel, továbbá” szövegrész helyébe a „vagy más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, továbbá” szöveg,
lép.
60. § Hatályát veszti a NAK tv.
a) 5. § (3) bekezdése;
b) 6. § (1) bekezdés ac) alpontja;
c) 6. § (2) bekezdése;
d) 15/A. §-a
e) 15/C. § (2)–(3) bekezdése;
f) 18. § d) és f) pontja;
g) 28. §-a.
61. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) a következő 32/F. §-sal egészül ki:
„32/F. § A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvénnyel megállapított 2. § 22. pontja 2019. január 1-jétől alkalmazható.”
62. § A Katv.
a) 2. § 22. pontjában a „gazdaságalapításához” szövegrész helyébe a „gazdaságalapításhoz, valamint a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez” szöveg,
b) 2. § 24. pontjában a „személygépkocsi” szövegrész helyébe a „személygépkocsi és a termőföld” szöveg
lép.
63. § A Földforgalmi törvény 5. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„18. mező-, erdőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattartás, állattenyésztés, halgazdálkodás, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, valamint a 14. pont szerinti kiegészítő tevékenységgel vegyesen végzett gazdálkodás, ha a kiegészítő tevékenységből származó bevétel nem haladja meg a más mező- és erdőgazdasági tevékenységből származó bevételt;”
64. § A Földforgalmi törvény 11. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A föld tulajdonjogát)
„a) a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye végintézkedéssel, tartási, életjáradéki, gondozási, ajándékozási szerződés alapján, valamint temető létesítése és bővítése céljából átruházással,”
(szerezheti meg.)
65. § A Földforgalmi törvény 13. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül a használat átengedésének az, ha a tulajdonjogot szerző fél
a) a föld használatát valamely érvényes jogcímen
aa) földművesnek minősülő közeli hozzátartozója,
ab) a legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy
ac) olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben tag javára engedi át;
b) társult erdőgazdálkodást folytat vagy az erdőnek minősülő földet erdőkezelésbe adja, vagy
c) vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából valamely érvényes jogcímen engedi át a használatot más személy részére.”
66. § A Földforgalmi törvény 18. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés c)–e) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő:
a) családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja,
b) fiatal földműves,
c) pályakezdő gazdálkodó.”
67. § A Földforgalmi törvény 38. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A földnek haszonbérlet, szívességi földhasználat, erdőgazdálkodási haszonbérlet jogcímen megszerzett használati jogosultsága azt eredetileg átengedő fél hozzájárulásával szívességi földhasználat jogcímen továbbengedhető olyan családi mezőgazdasági társaság részére, amelyben a továbbengedő fél tag. A továbbengedés nem érinti a használati jogosultság eredeti átengedőjével szemben fennálló kötelezettségeket.”
68. § A Földforgalmi törvény 42. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül a használat átengedésének az, ha a földhasználati jogosultságot szerző fél
a) a föld használatát valamely érvényes jogcímen
aa) földművesnek minősülő közeli hozzátartozója,
ab) a legalább 25%-ban a tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban a tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy
ac) olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben tag
javára engedi át,
b) társult erdőgazdálkodást folytat vagy az erdőnek minősülő földet erdőkezelésbe adja, vagy
c) vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából valamely érvényes jogcímen engedi át a használatot más személy részére.”
69. § A Földforgalmi törvény 46. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés b)–d) pontjában, valamint a (2)–(3) bekezdésben meghatározott földműves jogosulti csoportokon belül az előhaszonbérletre jogosultak sorrendje a következő:
a) családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja,
b) fiatal földműves,
c) pályakezdő gazdálkodó.”
70. § A Földforgalmi törvény
a) 5. § 14. pontjában a „mezőgazdasági szolgáltatás” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági szolgáltatás”,
b) 37. § (5) bekezdésében az „E fejezet” szövegrész helyébe az „A föld tulajdonjoga a haszonélvezeti jog fenntartásával csak közeli hozzátartozó javára ruházható át. E fejezet”
szöveg lép.
71. § Hatályát veszti a Földforgalmi törvény 5. § 4., 5. és 8. pontja.
72. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 29. § (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jogügylet hatósági jóváhagyása iránti eljárásban, az e feladatkörébe tartozó ügy elbírálása, ellenőrzése érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv részére)
„j) a családi mezőgazdasági társaságról, illetve az őstermelők családi gazdaságáról vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat,”
(díjmentesen kell szolgáltatni, függetlenül az egyes nyilvántartásokra vonatkozó adatszolgáltatási formáktól, módoktól.)
73. § A Fétv. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § (1) A szívességi földhasználati szerződés alapján a használatba adó a föld használatát, hasznosítását ingyenesen engedi át
a) a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozója részére, vagy
b) olyan családi mezőgazdasági társaság részére, amelyben tag.
(2) A haszonbérfizetés és a (3)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a haszonbérleti szerződésben részes feleket megillető jogok, illetve terhelő kötelezettségek az irányadók.
(3) A szívességi földhasználati szerződés megszűnik
a) a határozott időtartamú szerződés esetén az időtartam lejártával, a lejárat napján,
b) közös megegyezéssel, a szerződő felek által meghatározott napon,
c) felmondással,
d) azonnali hatályú felmondással,
e) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szerződő felek közötti közeli hozzátartozói viszony bármilyen okból történő megszűnésével, e tényhelyzet beálltát követő 30. napon,
f) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a családi mezőgazdasági társaságban fennálló tagsági viszony bármilyen okból történő megszűnésével, e tényhelyzet beálltát követő 30. napon.
(4) A határozatlan időre kötött szerződés 60 napos felmondási idővel mondható fel.
(5) A határozott időtartamú szerződés azonnali hatályú felmondással való megszüntetésére – a szerződő felek eltérő megállapodása hiányában – a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondására vonatkozó szabályok az irányadók.”
74. § A Fétv. 91. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A (6)–(8) bekezdésben meghatározott csoportokon belüli földművesek közül kényszerhasznosítóként való kiválasztás sorrendje a következő:
a) a családi mezőgazdasági társaság tagja,
b) az őstermelők családi gazdaságának tagja,
c) fiatal földműves,
d) pályakezdő gazdálkodó.”
75. § A Fétv. 68/B. § (1) bekezdésében az „erdőkezelési szerződés köthető.” szövegrész helyébe az „erdőkezelési szerződés, továbbá szívességi földhasználati szerződés köthető.” szöveg lép.
76. § Hatályát veszti a Fétv.
a) 4. §-a, és
b) 104. § (1) bekezdésének a) pontja.
77. § A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 1. § (1) bekezdés b) pontjában a „családi gazdálkodóra” szövegrész helyébe az „őstermelők családi gazdaságának tagjára” szöveg lép.
78. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 117. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha őstermelők családi gazdasága a mezőgazdasági termelőként nyilvántartásba vett szervezet, akkor az őstermelők családi gazdaságának képviselője jogosult az őstermelők családi gazdasága nevében visszaigénylésre saját nevére szóló számla alapján.”
79. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A Tbj. 41. § (1) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó, őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de havonta legalább a minimálbér vagy, a Tbj. 41. § (4) bekezdése szerinti, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege. Az éves minimálbér felét az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó bevétellel rendelkező, járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő adó fizetésére nem kötelezett, kivéve, ha a Tbj. 41. § (4) bekezdése szerint, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ekkor a mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az átalányadózást választó járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja a minimálbér, vagy, a Tbj. 41. § (4) bekezdése szerinti, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege. Az éves minimálbér ötszörösét az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező, átalányadózást választó járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő adó fizetésére nem kötelezett, kivéve ha a Tbj. 41. § (4) bekezdése szerint a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ekkor a mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.
(3) A Tbj. 41. §-a alapján járulékfizetésre nem kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelem, azzal, hogy adó fizetésére nem kötelezett
a) az éves minimálbér felét az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelő,
b) az éves minimálbér ötszörösét az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező, átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő.
(4) Amennyiben az adóalapot az (1) és (2) bekezdés szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő e jogállással nem rendelkezik az adóév minden napján, vagy más okból nem minősül az adó alanyának az adóév minden napján, akkor az adó alapja
a) az (1) bekezdés szerint adófizetésre kötelezett őstermelő esetében az összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de legalább az adóalanyiság időtartamának minden napjára számítva a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében havonta vállalt összeg harmincad része,
b) a (2) bekezdés szerint adófizetésre kötelezett őstermelő esetében az adóalanyiság időtartamának minden napjára számítva a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében havonta vállalt összeg harmincad része.
(5) Az adóalapot az (1) és (2) bekezdés szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő, az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor nem veszi számításba azt a napot, amelyen
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül;
b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj folyósítása alatt a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja;
c) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül;
d) önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;
e) fogvatartott.
(6) Az (5) bekezdés szerinti esetekben az adó alapja
a) az adóalapot az (1) bekezdés szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő esetében az összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de legalább a minimálbér, vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg,
b) az adóalapot a (2) bekezdés szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő esetében a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg
harmincad része azokra a napokra, amelyekre az adófizetési kötelezettség fennáll.”
80. § A Szocho tv.
a) 1. § (10) bekezdésében az „az adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával” szövegrész helybe az „az adó alapja az (1)–(3) bekezdés szerinti jövedelem esetében megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával (ide nem értve a felszolgálási díjat)” szöveg,
b) 6. § (6) bekezdésében az „A családi gazdaságok nyilvántartásában családi gazdálkodóként” szövegrész helyébe az „A mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban az őstermelők családi gazdaságának tagjaként” szöveg,
c) 22. § (1) bekezdésében a „mezőgazdasági őstermelő” szövegrész helyébe az „adófizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő” szöveg
lép.
81. § Hatályát veszti a Szocho tv.
a) 1. § (5) bekezdés f) és g) pontja;
b) 34. § 10. pontja.
82. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 14. § (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége)
„a) a mezőgazdasági őstermelő nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig,
b) őstermelők családi gazdaságának tagja esetében az őstermelők családi gazdaságának nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, vagy”
(áll fenn)
(2) A Tbj. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül megszűnik a biztosítás, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép az őstermelők családi gazdaságából.”
83. § A Tbj. 41. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után társadalombiztosítási járulékot fizet.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapjaként a tárgyévet megelőző évi – támogatások nélküli – bevétele 15 százalékának egytizenketted részét kell tekinteni.”
84. § A Tbj. 100. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény alapján járulékalapot képező jövedelem után érvényesíthető családi járulékkedvezmény esetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szabályait, míg az e törvény alapján járulékalapot képező jövedelem után érvényesíthető családi járulékkedvezményt az e törvény szabályai szerint lehet igénybe venni.”
85. § A Tbj. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„105. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2019. december 31-én hatályos 4. § a) pont 2. alpontjában, 4. § k) pont 1. alpontjában, 4. § p) pontjában, 5. § (1) bekezdés c) pontjában, 8. § h) pontjában, 16/A. §-ában, 19. § (2)–(3) bekezdésében, 25/A. § b) pontjában, 31. § (4) bekezdés b) pontjában, 44/A. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulókra vonatkozóan. A társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultság fennállása tekintetében a vonatkozó törvények 2019. december 31-én hatályos szabályai szerint kell meghatározni.
(2) E törvénynek a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvénnyel módosított 27. § (1) bekezdés b) pontjának ba) és bb) alpontja, 27. § (3) bekezdés a) pontja, 42. § (8) bekezdése, 73. § (2) bekezdése, és a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvénnyel megállapított 100. § (3) bekezdése 2020. július 1-jétől alkalmazható.”
86. § A Tbj. 33. alcíme a következő 105/A. §-sal egészül ki:
